A nevét viselő kovásznai közművelődési egyesület immár tizenkilencedik alkalommal rendezte meg Kovásznán és Csomakőrösön a Csoma-napokat. Évről évre ilyenkor Kőrösi Csoma Sándor helybeli és idegenből érkezett tisztelői, számos hivatásos és műkedvelő előadó, képzőművészek, színjátszók, zenészek és táncegyüttesek, valamint a tudományos világ jeles képviselői hajtanak főt nagy Kelet-kutató tudós emléke előtt. A rendezvénysorozat idei ünnepélyes fáklyás megnyitója április 17-én, Kovászna városi művelődési háza előtti, Jecza Péter alkotta Csoma-szobornál volt. Ünnepi beszédet mondott Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója és dr. Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, majd Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, a Csoma-napok megálmodója szólt a közönséghez. Gazda felidézte az elmúlt tizenkilenc év eredményeit, többek között megemlítette, hogy a Csoma-konferenciák anyagából tizennégy könyvet jelentettek meg, felépítették Csomakőrösön a Csoma-emlékházat.,,Terveztünk múzeumot is. Múzeumot és dokumentációs központot. (...). Azt hittük azokban a pillanatokban, amikor erről álmodoztunk, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egész magyarság értéke, és az egész magyarság mellénk fog állni abban a szándékunkban, hogy valóban gyűjtőhelye legyen itt azoknak a dokumentumoknak, értékeknek, amelyeket neki köszönhetünk. Nem sikerült ezt megvalósítani” ― mondta Gazda. Az ünnepi rendezvényen részlet hangzott el a nagykanizsai Horváth István és Farkas Tibor zenés-verses összeállításából, továbbá közreműködtek: a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet zenekara Kelemen Szilárd, a Tiszta Szív kórus Cseh Béla vezényletével, valamint a Havadtői Sándor Cserkészcsapat. A rendezvénysorozat április 18-án Kőrösi Csoma Sándor ― Jelek térben és időben című tudományos konferenciával folytatódott. Ezzel párhuzamosan a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban programot szerveztek, amelyen többek között volt diákkerekasztal, szavalóverseny, általános műveltségi vetélkedő, szavalóverseny, sakkverseny stb. /Bodor János: Főhajtás nagy Kelet-kutató tudósunk emléke előtt (Csoma-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Az elmúlt hét végén az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont közös szervezésében tartották meg Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét, amelyen tizenhat erdélyi iskola huszonkét csapata mérkőzött. /Bodor János: Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27

Közel ezren ünnepeltek március 15-én Kovászna főterén, a helybeliekkel együtt a környező falvakból lovas fogatokkal érkezett csoportokkal együtt. A nemzetiszínű szalagokkal, zászlókkal feldíszített fogatok vonultak a központi színpad előtti térre, a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat és a Boldog Apor Vilmos gyermekotthon lakói gyalogszerrel jöttek. Balogh Zoltán református lelkész után Ambarus Andor, a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákja mondta el ünnepi beszédét, amellyel első díjat nyert az idei szónokversenyen. Vargha Mihály képzőművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója ünnepi beszédében elmondta, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történelmünknek egy sziklára épített pontja, amelyben Háromszék nagyon fontos szerepet játszott. /Bodor János: Emlékezés Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

Kovásznán a művelődési ház előtti szobornál április 2-án fáklyás ünnepségen emlékeztek Kőrösi Csoma Sándorra határon innen és határon túlról érkezett tisztelői. Az ünnepségen egypercnyi csenddel adóztak a nemrég elhunyt Jecza Péter szobrászművész emlékének, aki Kőrösi Csoma Sándor kovásznai szobrát alkotta. Április 3-án Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban számos tantárgyvetélkedőre került sor, ugyanakkor a hagyományokhoz híven tudományos diákkerekasztalt is tartottak. /Bodor János: Kőrösi Csoma Sándor utódjának lenni büszkeség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Integrációs program a fogyatékkal élőknek
A Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság egészségnevelés osztálya április 12-től harmadik alkalommal indította újra a fogyatékkal élők integrációs programját, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány – Írisz Ház és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont közös szervezésében. A kezdeményezés által segíteni szeretnék a fogyatékkal élők elfogadtatását, társadalmi beilleszkedésük könnyebbé tételét.
A program lehetőséget ad, hogy egészséges iskolás gyerekek megismerkedhessenek különféle problémákkal élő társaikkal, ezáltal elősegítve az elfogadásukat. Jelenleg a fogyatékkal élők külön intézményekbe járnak, aminek az a következménye, hogy nincs lehetőségük megismerni ép társaikat. Ez az ismeretlenség később, felnőttkorban már társadalmi szakadékot képezhet a csoportok között. Így a jövőbeni társadalmi feszültségeket csak úgy lehet enyhíteni, ha még abban a korban megismerik a gyerekek a másságot, amikor még fogékonyak a probléma iránt. A program keretében fogyatékkal élő (pl. Down-szindrómás, autista) gyerekek, fiatalok vesznek részt több héten át iskolai közösségekben heti egy alkalommal, 6 héten keresztül.
– A Fogadj el, fogadd el program abból a felismerésből, illetve tanulmányból fejlődött ki, miszerint a középiskolás tanulók 80%-nak semmi, vagy téves képe van a fogyatékkal élők világáról. 2002-ben indítottuk kísérleti jelleggel ezt a programot a Philadelphia Egyesület (fogyatékkal élők szüleinek egyesülete) és az Egészségügyi Igazgatóság közös szervezésében – mondta el érdeklődésünkre Makkai Péter református lelkipásztor, a Diakónia Keresztény Alapítvány, az Írisz Ház fogyatékkal élőkért szakosztályának programvezetője.
Fogyatékos személynek tekinthető – a 2006/448-as törvény értelmében – azon személy, aki valamilyen fizikai, értelmi vagy érzékszervi sérülés miatt nem rendelkezik a mindennapos életvitelhez szükséges képességekkel. A rehabilitációs és társadalmi integrációs folyamatban segítséget igényel.
Az integrációs programban elsőként a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium tizedikes tanulói vettek rész, hetente egy alkalommal. A tanulók elméleti ismereteket kaptak a különböző génbetegségekről, szervi és értelmi fogyatékosságokról, továbbá a kezelésekről, integrációs lehetőségekről.
Ezt követően találkoztak és együtt töltöttek pár órát fogyatékkal élő emberekkel, az Írisz Házban, részt vettek terápiákon, majd végül közösen készítették elő a záróprogramot. A rendezvénynek leírt anyaga és ismertetőfüzete van. Januártól a baróti líceumban tartottak egy tanfolyamot, most pedig Kovásznán kezdtek el egy újabbat. A diákok nagy örömmel vesznek ezeken részt, nagyon nyitottak, érdeklődőek. Húsvét utáni héten, szombaton készülnek egy nagyon érdekes programmal, de erről még részleteket nem árultak el a szervezők.
Vetési Júlia 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Tömeges bukás az érettségin
Minden eddiginél gyengébb eredményt értek el a háromszéki diákok, a tegnapi előzetes kihirdetés szerint az érettségizők 55 százaléka megbukott a vizsgákon. Az átjutási átlag tíz százalékponttal kisebb az országosnál, az iskolák teljesítménye közötti különbség is hatalmas, a sikerességi arány 0,99–91,59 százalék között mozog.
A vizsgákon megjelent 1978 érettségizőből 876-on érték el a hatos általánost, a legnagyobb átjutási arányt (91,59 százalék) a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban jegyezték. Második a sorban a Székely Mikó Kollégium (89,91), a harmadik a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium (88,62). Még egyetlen iskolában, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Szakközépiskolában volt 80 százalék fölötti a siker (81,55), és csak két iskola (a bodzafordulói Mircea Eliade és a kézdivásárhelyi Református Kollégium) diákjai jutottak át 70–80 százalék közötti arányban. A megyeközponti Gámán János- és a Puskás Tivadar-iskolát egy-egy sikeres érettségizővel jegyzik, a Constantin Brăncuşi-iskolában kilencvenhétből ketten mentek át. Idén a legnagyobb meglepetést a Bod Péter Tanítóképző okozta csupán 58,18 százalékos átjutási arányával, de a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium sem érte el a 60 százalékot. Nem csak a bukottak száma nagy, alacsony jegyekből is csúcsot döntöttek az idei érettségizők, a megyében csupán hatvanhaton érték el a kilences általánost. A fellebbezéseket ma délig (12 óráig) lehet benyújtani, lapzártáig még nem derült ki, itthon vagy más megyében javítják újra a megóvott dolgozatokat. A végleges eredményeket pénteken függesztik ki.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Meggyaláztak egy kovásznai helységnévtáblát
Ismeretlen tettes(ek) lefestették Kovászna város kétnyelvű helységnévtáblájának magyar feliratát. Ehhez hasonló vandalizmus több mint egy évtizede nem történt a fürdővárosban; igaz, három éve Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is így gyalázták meg a magyar feliratokat.
Minden jel szerint a hétvégén történhetett az incidens, ismeretlen(ek) fekete festékszóróval festették be Kovászna Zabola felőli bejáratánál elhelyezett helységnévtábláját.
Lőrinc Zsigmond polgármester szerint ez a vandál megnyilvánulás a közelgő választásoknak tudható be, ugyanis ilyenkor sokkal könnyebben felszínre kerülnek a magyarellenes indulatok, „de Kovászna már rég nem az a város, amelyik teret ad a nacionalista kitöréseknek” – szögezte le az elöljáró. A meggyalázott táblát mihamarabb ki fogják cserélni.
Az eset kapcsán Butyka Gyula, a városi kultúrház igazgatója elmondta, hogy közel tizenöt éve történt hasonló eset, amikor a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont névtábláját firkálták össze ismeretlenek.
2009 őszén Kézdivásárhely Bereck felőli bejáratánál található helységnévtábláját festették össze hasonló módon, pár héttel ezt megelőzően a sepsiszentgyörgyi tábla magyar feliratát tették tönkre.
Nagy Sz. Attila
Székely Hírmondó. Erdély.ma

A vizsgázók négyötöde megbukott a pótérettségin
A megóvott dolgozatok újrajavítása előtti megyei összesítés szerint a háromszéki vizsgázók alig 16,91 százalékának sikerült a pótérettségije, az 1043 beiratkozottból 215-en hiányoztak, 687-en megbuktak, egy diákot puskázás miatt kizártak.
A legjobb eredményt a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban jegyezték, ahol a huszonnégy pótérettségizőből tizenöten (62,50 százalék) vizsgáztak sikeresen, leggyengébben a kézdivásárhelyi Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai szerepeltek, itt kilencvenkilencből csupán ketten (2,02 százalék) kaphatnak érettségi oklevelet. A középmezőnybe tartozik a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum (47,22), a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium (40 százalékos átjutási aránnyal), a Plugor Sándor Művészeti Líceum (38,7), a kézdivásárhelyi Református Kollégium (32,435), a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont (30,23), a baróti Baróti Szabó Dávid Líceum (20,5 százalék). Az elméleti középiskolák közül a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium (16,33 százalék) és a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző (16,13) diákjai teljesítettek a leggyengébben. A Nicolae Bălcescu, a Berde Áron, a Puskás Tivadar és Constantin Brâncuşi Szakközépiskolában 6–8,70 százalék között volt az átjutás, a Kós Károly-, Gábor Áron- és Apor Péter-iskolában 2,02–4,35 százalék közötti eredményt jegyeztek. A végleges eredményeket szerdán hirdetik ki.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bécsben a Tiszta Szív
A bécsi Erdélyi Nap rendezvényeinek sorában lép fel ma a kovásznai Tiszta Szív kórus tizennyolc tagú csapata. Repertoárjuk alapja Tolcsvay László Magyar mise című rockoratóriuma. Délelőtt a magyar templomban, a nagymise alkalmával énekelnek, délután a bécsi magyar szövetség látja őket vendégül.
A Magyar mise előadása szakszerű hangosítást kíván meg. Cseh Béla karnagy elmondta, magukkal vihették a Kőrösi Csoma Sándor Líceum jó minőségű hangosítóberendezését. Bár féltik a műszereket, Simon István igazgató megértette, hogy a kórus számára nélkülözhetetlen a felszerelés, ezért beleegyezett a kölcsönadásba. A Tiszta Szív kórus tavaly másodszor turnézott az Amerikai Egyesült Államokban, ott is a Magyar misét adták elő több helyszínen. Úgy gondolták, ott nem lesz nehéz biztosítani a hangosítást – de tévedtek, sok problémájuk adódott a megfelelő hangzással – mesélte a karnagy. A bécsi két fellépés után Kovászna testvértelepülésein állomásozik a Tiszta Szív kórus. Két-két előadással lépnek fel Pécsen és Balatonfüreden. A mostani turné során az eredeti elképzelés szerint Svédországot és Németországot is kellett volna érinteniük, de gyakorlati megfontolásból törölték a programból e helyszíneket. Az utazás költségeit szinte teljes egészében a budapesti MVM Energiakereskedelmi Partner Zrt. vállalta – tudtuk meg a karnagytól. A Tiszta Szív kórus tavaly ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Tucatnyi nagy európai turnén vettek részt. Legjelentősebb közülük a ’95-ös római utazás, amikor találkozhattak a pápával, és énekelhettek is az egyházfő előtt. Két évvel később a strasbourgi Európai Parlamentben léptek fel. A leghosszabb turnéjuk a svédországi volt 1999-ben, akkor 28 napot tartott az utazás. Kétszer jutottak el az Amerikai Egyesült Államokba is. Idén tavasszal Brüsszelben, az EU-székházban léptek fel.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Provokáció az iskolában? – Békítenék a román és magyar diákokat Kovásznán
Nem indít fegyelmi eljárást a román nemzeti színű szalagot viselő diáklány ellen a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium vezetősége. Mint kiderült, a vegyes tannyelvű intézményben egy kilencedikes diáklány a hajában piros-sárga-kék szalaggal jelent meg március 15-én, amikor magyar társai ünneplőben készültek a megemlékezésekre, majd biztatására néhány másik román fiatal román nemzeti színűre festette az arcát.
Claudia Vlad, az intézmény aligazgatója a sajtónak elmondta, a román diákokat nem vonják felelősségre, esetleg azért kaphatnak megrovást, mert az iskolában készült fotókat közzétették a közösségi oldalon. Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta, arra próbálnak megoldásokat találni, hogy a feszültséget enyhítsék, így a következő hetekben az osztályfőnöki órák témája a tolerancia és a nemzetiségek közötti kölcsönös tisztelet lesz, ehhez a szülők segítségét is kérik.
Az iskola vezetősége ugyanakkor rámutatott, folyamatosan szerveztek interkulturális programokat. A tanintézetben 1300 román, magyar és roma gyerek tanul, és nem voltak interetnikus incidensek, ám az igazgatóhelyettes szerint a „gyerekek külső tényezőkre reagálnak”. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, valószínű feltűnési vágy vezérelte a gyerekeket, és úgy véli, az iskola vezetőségére tartozik, hogy döntsön az ügyben.
Az Agerpres szerint a román diákok azt mondták, a történet tavaly december elsején kezdődött, amikor a magyarok Nagy-Magyarország térképét ábrázoló pólókban és magyar zászlóval érkeztek az iskolába.
Bíró Blanka
Szabadság (Kolozsvár),

Folytatódik a trikolórbotrány
Ahelyett, hogy csillapodna, egyre tovább gyűrűzik a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban kirobbant trikolórbotrány.
A március 15-i és azt követő eseményekről – amikor egy román tagozatos diáklány kezdeményezésére több társa piros-sárga-kék szalagokkal, festéssel díszítette magát – már az országos tévés hírcsatornák, napilapok is tudósítanak, etnikai feszültséget, magyar bosszút emlegetnek. Mindeközben, közel egy héttel az esemény kezdete után az iskola vezetősége még mindig nem tett közzé hivatalos állásfoglalást. Többek között ennek eredménye, hogy a vérszemet kapott diákok folytatják akciójukat, tegnap nemcsak fejkötőként, hanem sálként is többen használták a trikolórt – mesélik Kovásznán. Simon István igazgató még hétfőre ígért tájékoztatást. Kedden irodájában kerestük, de a titkárságon megtudtuk, Sepsiszentgyörgyön tartózkodott. Telefonon azóta sem lehet elérni. Az iskola tanárai csak nevük vállalása nélkül nyilatkoznak. Többen állítják, az ügyet komolyabban kellett volna venni, az igazgatónak már a 15-i eseményt követően kérdőre kellett volna vonnia az akcióban részt vevőket. Egyikük feltette a kérdést: mi történne, ha december elsején piros-fehér-zöldbe öltöznének a magyar tagozatos gyerekek? A civil szféra ugyancsak aggodalommal figyeli az eseményeket. Tudni vélik, hogy a háttérből immár nacionalista erők irányítják a szálakat. Azt is hangoztatják: az áldozatnak kikiáltott diáklánnyal való együttérzés kinyilvánítására ma Bukarestben és Brassóban is tüntetni fognak. Továbbá mondják: nyilvánvalóan látszik, az iskolában az esetet bagatellizálni akarják. Thiesz János polgármestert is faggattuk véleményéről, ő is azt mondja: várja, hogy megjelenjen az iskola hivatalos állásfoglalása. Az utóbbi időszakban felerősödött Kovásznán a magyar és román közösség közötti ellentét. Viták voltak a líceum tablóját és az ortodox keresztállítást illetően, a szívkórházban felszentelt kápolna kapcsán is. Az internetes közösségi oldalakon nyomdafestéket nem tűrő módon zajlik az eseményeket követő szócsata, eközben a városban egyre többen aggódnak.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Minisztériumi bizottság vizsgálja a kovásznai hajpánt-ügyet
Az Oktatásügyi Minisztérium vizsgálóbizottságra bízta a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportban történtek kivizsgálását.
A magyar és román tannyelvű székelyföldi iskolában azt követően alakult ki feszültség, hogy román diákok egy csoportja nemzeti színű hajpántot viselt a magyar nemzeti ünnepen.
A tárca honlapján csütörtökön közzétett közleményben a minisztérium hangsúlyozta, hogy a román oktatási rendszer „a tolerancia, az interetnikus együttélés és a különbözőségek elfogadásának elvét hirdeti, bármilyenek is legyenek ezek a különbözőségek". A közlemény azt is megjegyezte, hogy ezek az értékek egyetemesek és az emberi méltóság pilléreinek számítanak.
A kovásznai iskola csütörtöki közleményében elismerte, hogy „kissé feszült" hangulat alakult ki a tanintézetben a március 15-én történtek miatt, és sajnálatát fejezte ki. Az iskola szerint a tanintézetben a tolerancia és valamennyi diák és tanár nemzeti identitása iránti tisztelet élvez elsőbbséget, az intézmény folyamatosan gondot fordít ennek a szellemnek a meghonosítására.
Azt is leszögezte ugyanakkor, hogy álláspontja szerint „valamennyi diáknak jogában áll nemzeti szimbólumait viselni, nemzeti hovatartozásának megjelöléseként és nemzeti érzéseinek kifejezéseként". Az iskola azt is közölte, nem látta szükségét annak, hogy megrovásban részesítse diákjait. A feszültség azzal kezdődött, hogy román diákok csoportja március 15-én román nemzeti színű hajpánttal jelent meg az iskolában. Az egyik lány a későbbi napokon is viselte a szalagot, és osztályfőnöke ekkor arra kérte, vegye le a szalagot, aztán – amikor a derekára kötve kezdte viselni – , elvette tőle. A diáklány arról is beszámolt, hogy az iskola magyar igazgatója berendelte az irodájába, és uszítással vádolta, egy magyar nevű férfi pedig halálosan megfenyegette a közösségi portálon. A hajpántügyben több székelyföldi román politikus is megszólalt. Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei elnöke az Observatorul de covansa napilapnak nyilatkozva megengedhetetlennek találta, hogy egy gyermeknek amiatt kell traumákat elviselni, mert a román nemzeti színeket viselte. Madalin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke viszont éppen azért hibáztatta egy közleményben a kovásznai iskola vezetését, hogy nem lépett fel már március 15-én a román nemzeti színeket viselő diákok ellen. A politikus megengedhetetlennek tartotta, hogy a másik nép nemzeti ünnepén egyesek empátia tanúsítása és jókívánságok helyett szalagot tűznek ki. Guruianu szerint azok a magyarok is hibáznak, aki a román nemzeti ünnepen gyászszalagot tűznek ki, és azok a románok is, akik a magyar nemzeti ünnepen a román nemzeti színekkel tüntetnek.
Az ügyben a Kovászna megyei tanfelügyelőség is vizsgálatot rendelt el, a rendőrség pedig közölte, hogy nyomozást indított a diáklány internetes fenyegetésének ügyében. A Diákok Országos Tanácsa közleményében úgy nyilatkozott: „megengedhetetlen, hogy egy romániai iskolában egy diákot azért vonjanak felelősségre, fenyegessenek kisebbségi iskolatársai, az osztályfőnöke és az iskola vezetősége, mert román nemzeti szalagot merészelt viselni".
A tízezer lakosú Kovásznán a román közösség a lakosság mintegy harmadát teszi ki. A Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont a város egyetlen középiskolája, az ott tanuló mintegy 1300 diák többsége magyar.
MTI
Erdély.ma,

Tüntetések a román nemzeti színeket viselő kovásznai diáklány mellett
Románia több nagyvárosában vállaltak pénteken szolidaritást azzal a kovásznai diáklánnyal, aki a magyar nemzeti ünnepen és azt követően a román nemzeti színekkel tüntetett az iskolában.
A közösségi oldalakon közölt felhívások nyomán Kovásznán mintegy ötvenen, Kolozsváron, Craiovában, Ploiesti-ben és Pitesti-ben mintegy százan, Gyulafehérváron mintegy hetvenen, Brassóban több tucatnyian gyűltek össze román nemzeti színű szalagokkal és zászlókkal, jelezve szolidaritásukat azzal a 15 éves székelyföldi román diáklánnyal, akit – a román sajtó beállítása szerint – meghurcoltak és megfenyegettek, s mindezt azért, mert a román nemzeti színeket viselte.
A 15 éves Sabina pár nap alatt a román hazafiság szimbólumává vált. A támogatói által létrehozott közösségi oldalon péntek délutánig csaknem 15 ezer „támogató kattintás" (lájkolás) gyűlt össze.
Az oldal egyben a székelyföldi autonómia elutasításának, és a péntek esti magyar-román labdarúgó mérkőzésnek is a szurkolói fóruma lett. A diáklány ügye a hírtelevízióknak is kiemelt témája volt.
A tüntetések sorozata pénteken délelőtt a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportnál kezdődött. Az iskola egyik név nélkül nyilatkozó tanára az MTI-nek elmondta, egyre nehezebb tanítani a román és magyar tannyelvű iskolában, ahová a román tagozatos diákok egy része nemzeti színű zászlócskákkal, szalagokkal érkezik az órákra. Az oktató elmondta, hogy a magyar tanárok nyugalomra intették diákjaikat.
Az Active Watch médiafigyelő ügynökség délután úgy fogalmazott, hogy „a hajpánt-ügyet a politikai osztály mesterségesen gerjesztette,... s egyes iskolás gyerekek szereplővé válnak egy olyan csatában, amelynek nincs mit keresnie a tanintézményekben". Az Active Watch arra buzdította az iskola vezetőségét és a minisztériumot, hogy vonják ellenőrzésük alá a kovásznai ügyet, mert „ha az elszabadul, drámai méretűvé terebélyesedhet".
Magyar oldalról csupán a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) adott ki közleményt, amelyben sajtókampányt említ, s azt elítéli. A MAKOSZ provokatívnak, de törvényesnek vélte a román nemzeti színek viselését a magyar nemzeti ünnepen. Kijelentette, azt tartaná ideálisnak, ha a különböző nemzetiségűek kölcsönösen tiszteletben tartanák egymás nemzeti ünnepeit. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportban azt követően alakultak ki feszültségek a román és a magyar tagozatos diákok között, hogy a magyar nemzeti ünnepen és az azt követő napokon román diákok egy csoportja széles, román nemzeti színű hajpánttal jelent meg az iskolában. Az egyik diáklánytól román nemzetiségű osztályfőnöke elvette a nemzeti színű szalagot. MTI
Erdély.ma,

Üzenem a román kislánynak…
Valamikor én is a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanára voltam, de már mint nyugdíjashoz csak hírként jutott el hozzám az elhíresült román kislány esete. Hogy arcát piros-sárga-kékre festette, fejét román nemzetiszín szalaggal ékesítette március 15-én, a magyar szabadság ünnepén.
Felfogható lenne ez úgy is, hogy na, nesztek, magyarok! Mi is vagyunk! De ahogy mindezt saját nemzeti színeivel hozza tudomásunkra, nekem – megvallom – inkább szimpatikus. Tudom, hogy az iskolában ezt senki szóvá nem tette. Talán csak egy román tanárnő, irántunk való figyelmességből. Kár volt, mi ezt nem vártuk el, mert minket cselekedete nem bánt, nem is bánthat, gondolkodásmódunkra nem jellemző. Nem tudta ez a kislány, hogy minket, magyarokat nem zavar, ha más népek fiai, lányai, idősei és középkorú tagjai büszkék a saját nemzetükre. S ezt a büszkeséget nyilvánvalóvá is teszik. Hisz ez természetes. Mindenkit beleteremt az Isten egy népbe, s csak akkor vagyunk becsületesek, ha saját népünket vállaljuk. Régi, még 1918 előtt élt emberek mesélték, hogy a környék román fiataljai sorozáskor sok-sok szekérrel mentek – akkor még sok volt a fiatal –, s Barátos, Nagyborosnyó, Réty községeken keresztül vonultak Sepsiszentgyörgy, a megyeszékhely felé. Lobogtak szekereiken a piros-sárga-kék lobogók, s sapkájukon is ott díszelegtek a nemzeti színek.
Az őket elkísérő lányok ugyanúgy nemzetiszínű ruhákba öltözködtek. És énekelték a dalaikat. Ez akkor senkit nem bántott. Mert mi, magyarok akkor is, ma is úgy éreztük és úgy érezzük, hogy a nemzeti érzés szent, annak bármilyen formában való megnyilvánulása szép és tisztelni való. Minket soha nem zavart, hogy más ember más nyelven beszél – az az ő anyanyelve –, másképp énekel – az az ő nemzeti kultúrájának része –, másképp öltözködik. Mindezek természetesek. Ha különböző emberek különböző módon reagálnak a román kislány cselekedetére, azok sem mi, magyarok vagyunk. S ha egyesek felhasználják ezt tisztátalan szándékkal, azok sem mi vagyunk. Én magyar mivoltomban – mert nekem sorsom a magyarságom, s azt nem tagadnám meg semmi áron – inkább tisztelettel nézek rád, kicsi román leány, amiért neked értéket jelentenek a nemzeted színei, s büszke vagy rájuk. Abban az egyben tévedtél, amikor azt hitted, hogy ez bennünket bánt, idegesít.
Nem, nem idegesít. És nem idegesített még március 15-én sem, a „piros-fehér-zöld napján”, a magyar szabadság napján, ünnepén, akkor sem. Miért is idegesített volna? Mi is fel voltunk kokárdázva azon a számunkra szent napon. S ebben a szellemiségben te nem lettél volna idegen az én lelkemtől sem. Ha láttalak volna, elmondtam volna ezt neked.
Gazda József
Háromszék
Erdély.ma,

Hagyják dolgozni a pedagógusokat
Az oktatás zavartalan menetének érdekében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyílt levélben kéri az érintetteket: „a pártok és szimpatizánsaik az iskolát ne tekintsék véleménykülönbségeik és politikai ambícióik megoldása színterének, ne használják fel etnikumközi feszültségek keltésére”. Mindezt „a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban történt és a média által országossá duzzasztott események kapcsán” tartják szükségesnek hangsúlyozni. Annak ellenére, hogy a trikolóros hajpánt viselését kezdeményező diáklányt internetes honlapon fenyegették meg ismeretlenek, magyar részről senki nem fújta fel kezdetben a diákcsínyt, csupán a természetes felelősségre vonást helyezték kilátásba, a román média mégis abba az irányba vitte el a történéseket, hogy Kovásznán nem áll jogukban a románoknak használni nemzeti szimbólumaikat, mindegy, hogy ez a magyarok nemzeti ünnepén történik hivalkodóan. Az RMPSZ erre reagálva fogalmazta meg nyilatkozatát, amiben kérik, hogy a legnépesebb, a legfontosabb elkötelezettséget vállaló értelmiségi réteget, a pedagógusokat ne próbálják gátolni munkájukban. Szerintük az intézményvezetők, pedagógusok munkája, nemzetiségtől függetlenül, csak úgy gyümölcsözhet, ha hivatástudatuknak megfelelően állhatnak a tanulók, a szülők, a közösség elé. (fekete)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Megrótták a hajpántügy miatt a kovásznai iskola vezetőit
A Kovászna megyei tanfelügyelőség írásos megrovásban részesítette a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoport igazgatóját és két aligazgatóját a március 15-én román nemzeti színű hajpánttal tiltakozó román diáklány ügyének „nem megfelelő kezelése" miatt.
A tanfelügyelőség emellett felmentette az osztályfőnöki feladatok ellátása alól azt a tanárnőt, aki a román nemzeti szalag levételére szólította fel a diáklányt, majd – látván, hogy nem tesz eleget a kérésnek – elvette tőle a szalagot. A tanárnő immár a román nyelvet és irodalmat sem taníthatja abban az osztályban, ahonnan az országos médiakampányt kiváltó román-magyar konfliktus kiindult – adta hírül a Mediafax hírügynökség.
A tanfelügyelőség azt követően hozta meg az intézkedéseket, hogy az elmúlt héten alaposan kivizsgálta a székelyföldi iskolában történteket, s a konfliktus valamennyi résztvevőjétől írásos nyilatkozatot kapott.
A tanítást felügyelő szerv a kovásznai iskola feladatául szabta, hogy fordítson folyamatosan figyelmet a diákoknak a tisztelet szellemében történő nevelésére. Mint fogalmazott, ennek a tiszteletnek a nemzeti szimbólumok iránt, egymás etnikai és kulturális identitása iránt is meg kell nyilvánulnia „egy olyan multikulturális közegben, amelyben a tolerancia és a tisztelet elsőbbrendűséget érez".
A tanfelügyelőség ugyanakkor olyan intézkedéseket is sürgetett, amelyek megakadályozzák a politika beavatkozását az oktatási folyamatba, leszögezve: „bármely diáknak bármikor és bárhol jogában áll viselni a nemzeti jelképeket, ha ez a jog azzal a tisztelettel is párosul, amit a jelképek viselése szab meg".
A román hírtelevíziók rendkívül enyhének minősítették az iskolában kiszabott büntetéseket.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportban azután alakult ki feszültség a román és a magyar tagozatos diákok között, hogy a magyar nemzeti ünnepen és az azt követő napokban román diákok egy csoportja széles, román nemzeti színű hajpánttal jelent meg az iskolában. Az egyik diáklánytól román nemzetiségű osztályfőnöke elvette a szalagot, amit a román sajtó úgy értelmezett, hogy a székelyföldi iskolában megtiltották a román nemzeti színek viselését.
MTI
Erdély.ma,

Engedtek a felszólításnak, levették a székely zászlót a három Kovászna megyei településen
Három Kovászna megyei településen a polgármesterek engedtek a prefektus (megyei kormánymegbízott) felszólításának, és levették a székely zászlót a polgármesteri hivatal épületéről.
A Székelyhon portál közlése szerint Dumitru Marinescu prefektus felszólítása nyomán Csernáton és Ozsdola község, valamint Kovászna város polgármestere távolíttatta el a székely zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. Minderről maga a prefektus tájékoztatta a sajtót pénteken.
Bölöni Dávid, Csernáton polgármestere a Székelyhon portálnak elmondta, csak ideiglenesen került le a zászló, mert kellett a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésre és a március 15-i ünnepségre. Azt is megjegyezte azonban, hogy a lobogót immár nem a hivatalra, hanem köztérre helyeztetné vissza.
Thiesz János, Kovászna polgármestere ugyanakkor jelezte: ünnepi alkalmakkor visszakerül majd a zászló a hivatal épületére. Ő egyébként a „hajpántügy” miatt kialakult kényes helyzettel magyarázta a zászló kényszerű levételét. A városban működő vegyes tannyelvű Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportban ugyanis korábban feszültség alakult ki azt követően, hogy román diákok egy csoportja román nemzeti színű hajpánttal tiltakozott a magyar nemzeti ünnepen.
Beperelik azokat, akik nem veszik le a székely zászlót
Dumitru Marinescu prefektus március 4-én jelentette be, hogy azon a héten – még március 10. előtt – lejár a haladék, amelyet a polgármestereknek adott a zászló eltávolítására, és bepereli azokat az elöljárókat, akik nem vétetik le a székely zászlót a hivatal homlokzatáról.
A prefektus által közölt listán Kézdivásárhely és a körülötte fekvő Csernáton, Lemhény, Ozsdola, Gelence községek, az erdővidéki Barót és Vargyas települések, valamint a Sepsiszentgyörgyhöz közeli Árkos és Kökös községek szerepeltek. A listára később Kovászna város is felkerült. Dumitru Marinescu azt is megjegyezte, Sepsiszentgyörgy és Uzon polgármesterét és a Kovászna Megyei Tanácsot már korábban beperelte a prefektusi hivatal.
A Kovászna Megyei Törvényszék eddig egy zászlóperben hirdetett ítéletet. Tavaly novemberben első fokon törvénytelennek ítélte, hogy az uzoni községházán ott leng a székely zászló. Uzon polgármesterének a fellebbezését még nem bírálta el a brassói táblabíróság.
Botrány a székely zászló körül
Február elején vita tört ki Románia és Magyarország között amiatt, hogy a román hatóságok megtiltották a székely zászló kifüggesztését a székelyföldi állami intézményekre. Ezt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az erdélyi magyar közösség elleni szimbolikus agressziónak nevezte.
MTI
Erdély.ma,

A fejpántbotrány folytatásaként magyarok elleni kiáltvány született
Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő és a Kőrösi Csoma Sándor iskolacsoport vezetőségének menesztését kezdeményezi egy kovásznai férfi. Gheorghe Tabalai, aki korábban a trikolóros fejpánttal elhíresült Sabina Elena jogi képviselőjének mondta magát, az Agerpres hírügynökségnek azt nyilatkozta, már 2500 aláírást gyűjtött „kiáltványa” nyomatékosítására, és tovább toborozza a tiltakozókat.
A Gheorghe Tabalai által kiáltványnak nevezett dokumentumban az áll, hogy a román diáklányt az iskolában megbélyegezték, amiért a román nemzeti színeket viselte, ugyanakkor kifogásolja, hogy a tanfelügyelőség csak írásos megrovásba részesítette a kovásznai igazgatókat.
A kovásznai férfi nemcsak a Kőrösi Csoma Sándor Iskolában történteket sérelmezi, hanem hogy a magyarok „elmagyarosítják” az utcaneveket, kitűzik a székely zászlót, SIC feliratú matricákat ragasztanak az autóikra, „ismeretleneknek” állítanak szobrot, kiadják a Székelység történelmét, túlzásba viszik a „magyar megemlékezéseket, fesztiválokat, felvonulásokat”. A magyar vezetők virtust csinálnak a román állammal való szembeállásból, áll a Gheorghe Tabalai féle kiáltványban. Keresztély Irma főtanfelügyelő a Sláger Rádió megkeresésére elmondta, a kovásznai iskolában vizsgálódó minisztériumi bizottság következtetéseit nem hozták nyilvánosságra, az oktatási miniszter azt mondta a főtanfelügyelőnek, hogy a probléma megoldása helyi hatáskörbe tartozik, és elégedett volt a foganatosított intézkedésekkel. „Minden állampolgárnak jogába áll tiltakozni, mi pedig továbbra is végezzük a feladatainkat.”- szögezte le Keresztély Irma.
Kovács Blanka
slagerradio.ro
Erdély.ma.

Kibújt a szeg Sabina nemzeti színű hajpántja alól
Mára egyértelművé vált, hogy a kovásznai ultranacionalista román csoportosulásnak sokkal hosszabb távú tervei voltak a Sabina Elena nevű kovásznai kislány nemzeti színű hajpántjával, de a szándék méregfogát a minisztériumi küldöttség, a megyei tanfelügyelőség és a közvélekedés meglehetősen jó diplomáciai érzékkel gyorsan kihúzta.
A kislány „megvédésére” indított országos mozgalom, mely Konstancától Iaşi-ig, Bukarest ötödik kerületétől Tulceáig lángra lobbanni látszott, okafogyottan kialudt. De arra mindenesetre jó volt, hogy világosan kitessék, azok az erők, melyek húsz, huszonkét évvel ezelőtt diákok és felnőttek ezreit tudták az utcára parancsolni „Erdély védelmében”, az úgynevezett magyar terjeszkedés ellen, ma is igyekeznek végezni munkájukat, mint korábban, s a fiatalság, kiről azt gondolná az ember, hogy távol került mindenfajta heves nacionalista magyarellenes érzelemtől, épp úgy manipulálható, utcára parancsolható, mint a rendszerváltás hajnalán.
Nos, most – miután az ügy lecsengeni látszott – kitetszik, többet, sokkal többet akartak elérni a hajpánt-üggyel a kislány vajnafalvi, zabolai manipulátorai. Mert lám, előállt a korábbi közvetítő, jogi képviselő, bizonyos Gheorghe Tabalai, hosszú kiáltványt fogalmazott meg, s most aláírókat toboroz annak kinyilatkoztatására, hogy a kislányt, akit iskolájában úgymond megbélyegeztek, a tanfelügyelőség sem védte meg, ráadásul tanárait a tanfelügyelőség ímmel-ámmal rótta meg. De Gheorghe Tabalai nem éri be ennyivel, már nemcsak az iskola és a tanügy ellen tüzel – az Agerpres által közzétett kiáltványában –, hanem az itt élő magyarság ellen uszít.
Irritálja, hogy „székely zászlókat és Sic-feliratú matricákat tűznek ki”, „elmagyarosítják a kovásznai utcaneveket”, „ismeretleneknek állítanak szobrokat”, „túlzásba viszik a magyar megemlékezéseket, fesztiválokat, felvonulásokat”. Ráadásul „a magyar vezetők nemzeti büszkeség rangjára emelték a román állam semmibevételét”, „megalázzák a románok nemzeti érzéseit, miközben elszegényítették a régiót, hogy ne változzék annak etnikai összetétele”, „eltorzítják a valóságot, és semmi tisztelet nincs bennük a románság és Románia iránt, valóságos stigmává tették a román nemzeti öntudatot”. Emberünk azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy már 2500 aláírást gyűjtött „kiáltványa” nyomatékosítására.
Gheorghe Tabalai magyarellenes kiáltványából, aláírásgyűjtéséből és a magyarok ellen felsorakoztatott vadjaiból kiderül, Sabina Elena hajpántja mögött ők álltak, s céljuk a Kőrösi Csoma Sándor Líceum és a megyei tanfelügyelőség lejáratása mellett országra szóló magyarellenes hangulatkeltés volt.
Azon sem kell túl sokat gondolkodni, hogy kik lehettek megbízóik.
Simó Erzsébet
Háromszék
Erdély.ma

Nacionalizmus és manipuláció: a Der Spiegel a hajpántügyről
A nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette a kovásznai iskoláslány, Sabina Elena által március 15-én viselt román nemzeti színű hajpánt körül kirobbant botrány. A német Der Spiegel online kiadása egy terjedelmes cikkben számol be az ügyről „A román trikolor körüli konfliktus: Elena hajpántja” címmel.
Egy nemzeti színű hajpánt nemzeti hőst kreált: egy 15 éves román lány magyar iskolatársai ellen tiltakozott és ezzel hazafiassági mozgalmat indított el. Hogy a kormány a vitatott reformját véghezvihesse, előnyt próbál kovácsolni az ügyből – írja a cikk bevezetőjében Keno Verseck.
Honnan indult és hová érkezett
A német újságíró szerint az egész ügy abból indult ki, hogy a kislány „vissza akart vágni kollégáinak”. „Csupán egy visszavágásról lett volna szó, a fiatalok közötti megszokott magatartásról, akik még nem tanultak meg higgadt döntéseket hozni. Egy vidéki iskolában történt banális vita egész Romániát a feje tetejére állította. Sabina Elena a Kőrösi Csoma Sándor iskola 9. osztályos tanulója március 15-én egy román nemzeti színű szalaggal a fején jelent meg a többségében magyarok által lakott térség területén lévő kovásznai iskolában”. Arról, hogy ezt mi váltotta ki, a diáklány így nyilatkozott: „A tavaly, a december elsejei nemzeti ünnepünkön a magyar diákok obszcén jeleket mutattak felénk és kifütyültek minket. Ezt nem akartam válasz nélkül hagyni” – magyarázta Sabina. Ami ezután következett, teljesen meglepte a Der Spiegel neves újságíróját. „Néhány nappal ezután a 15 éves lány Románia nemzeti hősnője lett. A román sajtó soviniszta és harsány stílusban számolt be a bátor lányról, aki visszavágott a magyar kisebbségnek. A szolidaritás jeleként Románia nagyobb városaiban több ezer ember vonult az utcákra. Elena és édesanyja a televíziós műsorok különkiadásaiban szerepeltek, a szolidaritást kifejező Facebook oldalt pedig több mint 50 ezren likeolták.”
Ceausescu politikájának következményei
Azért, hogy jobban megértsük az etnikai környezetet, amelyben ez az ellentét kipattant, Verseck emlékeztet arra, hogy „Kovászna városa Erdély dél-keleti részén található, 10.000 lakosának mintegy kétharmada magyar. A Kőrösi Csoma Sándor líceumban magyar és román diákok is tanulnak, az iskolában kétnyelvű oktatás folyik. De ez egy ingatag állapot. Ez nemcsak az említett iskolára, vagy Kovászna városára igaz, hanem az egész régióra is, amelyet Székelyföldnek neveznek, és ahol évszázadok óta egy tömbben, többségben élnek a magyarok. Ceausescu a nacionalista asszimilációs politikájával már megpróbálta megbontani a térség etnikai összetételét. Ez hosszútávon megrontotta a románok és a magyarok közötti kapcsolatot. Nagyon sok katolikus székely bizalmatlan a románokkal szemben, miközben sok román úgy érzi, hogy ők a nemzet fellegvára egy az ellenség által illegálisan elfoglalt területen” – jegyzi meg a szerző.
Beteljesületlen ígéretek
A kislány tettéről Verseck ironikusan jegyzi meg, hogy „nem éppen egy értelmes” cselekedetről van szó. „A konfliktus gyökerei a régmúltban keresendők. Március 15-én, a Magyar Szabadság napján a magyarok az 1848-as forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeznek, amikor fellázadtak a Habsburg hatalom ellen. Ezen a napon sokan piros-fehér-zöld kokárdát viselnek, akárcsak a Körösi Csoma Sándor iskola magyar diákjai is. Nem egy értelmes ötlet ezen a napon román nemzeti szalaggal jelenni meg az iskolában. Már csak azért sem, mert a románok 1848-ban a magyarokkal szemben harcoltak. Ez jelentette Erdélyben a magyar dominancia végének a kezdetét. 1920-ban a Trianoni döntés értelmében Magyarország elveszítette területének kétharmadát, a szomszédos országok javára, ekkor csatolták Erdélyt Romániához. A Trianoni diktátum megkötésekor a románok autonómiát ígértek az erdélyi magyar és szász kisebbségnek, azonban ezt az ígéretüket sosem tartották be” – emeli ki a Der Spiegel.
A tét
Verseck világossá teszi a konfliktus valódi tétjét: „Székelyföld autonómiája, avagy a terület közigazgatási szétszakítása. Ez az igazi tétje a jelenlegi konfliktusnak. A Victor Ponta által vezetett nacionalista szövetség egy területi újraosztási reformot szeretne véghezvinni, amely által a Székelyföldet alkotó három megyét más-más közigazgatási régióba sorolná be. A magyar kisebbség politikai képviselői vehemensen ellenzik ezt a terület-újraszervezést és Székelyföld autonómiáját kérik. A hajpántügy körüli nacionalista hangulatkeltésnek nemcsak az a szerepe, hogy szentesítse a vitatott területi reformot, hanem az is, hogy elterelje a figyelmet egyéb ellentmondásos intézkedésekről. Ezáltal próbálja a Ponta-kormány megállítani a korrupció elleni harcot és ellenőrzése alá vonni az igazságszolgáltatást” – véli Verseck.
A gyűlölet generációja
A Der Spiegel következtetésként kiemeli, hogy az utóbbi napok légköre Romániában az 1990 márciusi hangulatra emlékeztetnek. „Az utóbbi napok történései Keresztély Irma Kovászna megyei tanfelügyelőt is a 23 évvel ezelőtti állapotokra emlékeztették. A magyarok és a románok közötti véres összecsapások 1990 márciusában, amelyeket a volt szekuritáté emberei provokáltak ki, majdnem polgárháborút robbantottak ki Erdélyben.” „Precedens nélküli, hogy egy ilyen banális iskolai hajpánt-történetet ilyen mértékig felfújtak” – mondta Keersztély Irma. Még George Tabalai is – aki Sabina jogi képviselője – meglepődött a botrány intenzitásán. „A kovásznai és más településeken élő magyar és román diákoknak több közös foglalkozáson kellene részt venniük, hogy jobban megismerjék egymást. Ellenkező esetben tíz év múlva egy másik gyűlölet-generációval találjuk szemben magunkat.”
jurnalul.ro M&L
Erdély.ma.

Külön iskolát Kovásznán!
1990-ben azért küzdöttünk, hogy az óvodától az egyetemig önálló magyar iskolahálózatunk legyen, mert csak így építhető ki a magyarság kulturális autonómiája és szabad anyanyelvhasz- nálata. Akkor még nem egyetemi magyar tagozatért folyt a harc, hanem a Bolyai magyar egyetem visszaszerzéséért.
Ma már ott tartunk, hogy a túlnyomó többségben székelyek lakta Háromszéken is alapfontosságú a magyar iskolához való ragaszkodás. Erre jó példa a 70 százalékban székelyek által lakott Kovászna városa, a Kőrösi Csoma Sándor Középiskola helyzete. Az elmúlt hónapok magyarellenes propagandazuhanya után egyértelmű, hogy a vegyes tannyelvű iskola a konfliktusok forrása.
Mindkét közösség – jogosan – foggal-körömmel ragaszkodik hagyományaihoz, saját személyiségeit szeretné ünnepelni. Két különböző kultúra, két ellentétes gondolkodásmód feszül egymásnak. Az őshonos székelyt jogosan sértené, ha iskolája nevét megváltoztatnák, a románság pedig nem akarja elfogadni, hogy ő a „többségi nemzet fiaként, az ősi román földön” egy „székely-magyarról” elnevezett iskolába járassa gyermekét. Egyértelmű: az elmúlt hónapokban nem (csak) diákcsíny történt!
Ideiglenes jelleggel megoldható, áthidaló kompromisszum lehetne, hogy egy épületben ugyan, de két külön iskola működjék úgy, hogy mindenki külön ünnepeljen, saját iskolanévvel és saját vezetéssel rendelkezzen. Idővel külön épületet kell biztosítani a kisszámú, de egyre erősödő és egyre magabiztosabb román közösségnek, csak így kerülhető el a további gyűlöletkeltés. Aki azt hiszi, hogy van más megoldás, szomorú, de téved. Lehet, de csak a székelység rovására.
Ne feledjük, a kovásznai román közösség e tájon nem gyökértelen. A kovásznai románok egy része már az 1800-as évek elején letelepedett Vajnafalván. Az ottani románok nem két-három generációs múlttal rendelkeznek, mint Marosvásárhelyen és a többi székely városban élő honfitársaik, ők nem az elmúlt fél évszázadban érkeztek e tájakra. Az első román családok több mint 200 éve letelepedtek itt. Ők a székelyek közt otthont, szülőföldet, hazát találtak. Nem is volt gond, de az iskolai oktatás, a média elültette: legalább 2000 éve lakják e tájat, ahol a székelyek betolakodók. Orbán Balázs 1869-ben, 144 évvel korábban azt írta, hogy a mai Kovászna melletti „Vajnafalva keleti részében oláhok [románok] laknak, a kik csak az utóbbi időkben települtek ide. E század elején [19. sz.] csak néhány család lakott ott, ma már a százat meghaladja számuk. Földbirtokuk nem igen van (….) A kovásznai oláhok [románok] férfiai nem igen szoktak otthon lenni, nagy részük a havasokban s benn a Dunafejedelemségekben pásztorkodik.”
Egyértelmű: a román közösség keresi identitását. Ez így van rendjén! Az érettségi tablón olyan személyiséget akar látni, amelyhez kultúrájában, nyelvében kötődik. Ez természetes érzés! Kérésük jogos: készítsenek külön tablót. De miért ne lehetne saját iskolájuk? Miért ne lehetne annak neve Iustinian Teculescu? Tartsuk tiszteletben jogukat ahhoz, hogy ragaszkodjanak saját jeles személyiségükhöz, a Kovásznán született ortodox püspökhöz, persze a kölcsönös tisztelet fejében. A székely diáknak is joga van, hogy egy nemzetközileg elismert „székely-magyar” nyelvtudóst, a tibetológia megalapítóját – a tibeti–angol szótár megalkotóját –, Kőrösi Csoma Sándort tartsa példaképnek.
Akik a közös iskola fenntartása mellett kardoskodnak, nem hallottak arról, hogy a Bolyai Tudományegyetem az 1959-es erőszakos egyesítés után megszűnt, csak nevében létezik. A Babeş–Bolyai Egyetem keretében a román tagozat „felfalta” a magyart. Hasonlóképp járt a magyar Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem: a volt magyar tanintézetben nem lehet önálló magyar tagozatot létesíteni. A román állam 1962-ben minden törvényes szabályozás nélkül alakította át a magyar tannyelvű egyetemet kétnyelvűvé. 1963-ban a 88 végzett diákból még 81 magyar, 2 román és 5 más nemzetiségű, de 30 év múlva, 1994-ben a 240 végzettből már csak 28 volt magyar. Bár azóta emelkedett a magyar diákok száma és aránya, de a magyar csoport háttérbe szorítása nem szűnt meg, hiába a hosszú évek óta folyó tiltakozás.
Hajdanán, a színmagyar Marosvásárhelyen, ahol az 1941-es népszámlálás szerint 3,9 százalékos arányban laktak románok, ma, az erőszakos, tervszerű betelepítés, az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után a lakosság alig fele magyar. Miután a város 2002-ben román vezetés alá került, a tolerancia csak propaganda szintjén működik. 2012-ben a közös román–magyar városi ünnepségen már „a Mikulás bácsi” sem tud magyarul, hisz a máshonnan érkezettek számára ez így természetes. Ugyan már, miért is kellene a székely gyermekhez – az elődei által épített városban – anyanyelven szólni?
A Marosvásárhelyen működő román–magyar tagozatú általános iskolákból nyolc román személyiség nevét viseli, miközben a város legjelentősebb személyiségéről, Bernády Györgyről, akinek köszönhetően a városközpont gyönyörű épületeiben grasszálhatnak az új telepesek által választott vezetők, évek óta nem lehet iskolát elnevezni. A példák sora azt mutatja, hogy néhány kivétellel a vegyes tannyelvű iskolákban a magyar tagozatok elsorvadnak, a magyar anyanyelvhasználat háttérbe kerül, a román személyiségek szobrai, emléktáblái előtt a magyar gyermek tele szájjal énekelheti a román himnuszt.
Mindazok, akik tehetnek a kovásznai iskola ügyében, megfontoltan döntsenek, úgy, hogy azzal mindkét közösség elégedett legyen. Ne felejtsük: a felelősséget nem vehetik le magukról, mondván, ez a kovásznaiak dolga, mert az ottani magyar iskola, sőt, a városvezetés is e kérdésben tehetetlen. Ez nem csak helyi probléma! Ne felejtsük el, Gyulafehérváron (1918-ban) a románság vezetői ünnepélyes nyilatkozatban ígérték meg: ezeréves magyar hazánktól való megfosztásunk nem jelenthet tragédiát számunkra, mert az új román állam biztosítani fogja a teljes nemzeti szabadságot. Ma Kovászna városában ennek útja: a román közösségnek önálló román tannyelvű iskolát kell biztosítani! Álságos, azaz hamis propaganda az együtt tanulás jelszava.
Kádár Gyula
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felvonulást tartanak május 30-án a diákok jogaiért Kovászna megyében
Az Erdélyi Magyar Ifjak és a háromszéki diákok nincsenek megelégedve azzal, hogy Remus Pricopie tanügyminiszter úr csak egy egyszerű szóbeli ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy elkezdik visszafizetni az ingázó diákoknak járó utazási bérletek árát.
Rosszallásunkat fejezzük ki, mert az Oktatási Minisztérium nem tett komoly lépéseket az ügy előremozdítása érdekében. Márciusban azt nyilatkozták, hogy az országnak még nincsen költségvetése és legyünk türelemmel. Két hónap múlva, májusban megpróbálták a szállítási cégek nyakába varrni a dolgot és a megemelkedett költségekre hivatkozva hárítottak. Véleményünk szerint húzzák az időt, hogy jöjjön a vakáció. Ezen említett okok miatt nem hiszünk a tanügyminiszter úr ígéreteiben, ígéretek, melyeket az elmúlt három hónapban sem tartottak be, így a tiltakozások folytatása mellett döntöttünk.
Országos szinten több mint 200.000 diák van ebben a helyzetben, ezek az ingázó diákok saját pénzükkel fizetnek az ingázásért.
Csütörtökön, május 30-án Kovászna megye négy városában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Baróton és Kovásznán déli 14 órakor tüntetésekre kerül sor, melyek a Felvonulás a diákok jogaiért címet viselik.
Felháborítónak tartjuk ugyanakkor, hogy miközben pénzhiányról nyilatkoznak a minisztériumban, tudomásunkra jutott, hogy az Oktatási Minisztérium 8 millió eurót fizetett ki haszontalanul, 5 millió euróval költve többet a reális értéknél számítógépes programokra. A szerződés teljes értéke 13,9 millió euró volt, ebből 8,8 millió eurót már kifizettek, 5 millió eurót 2013 június 24-30 között kellene kifizessenek.
Ezzel a pénzzel 179.259 darab ProDesktop programot vásároltak, miközben az országban csak 107.779 használatban levő számítógép van az iskolákban.
Tiltakozunk a közpénzek haszontalan elköltése miatt, kérjük a miniszter urat, ne utalja át az 5 millió eurót, azaz a júniusi részletet és fordítsa ezt a pénzt a diákok utazási bérleteinek a megtérítésére. Az ország más megyéiben is elkezdődtek a tiltakozások, Brassó megyében két, Maros megyében négy, Hargita megyében pedig még több iskolában zajlik az aláírásgyűjtés, kezdődik a japán sztrájk és a tüntetések.
Kérjük az Oktatási Minisztériumot, hogy tartsa be a 291/2006-os törvényt és fizesse ki az utazási bérletek árát az ingázó középiskolás diákoknak.
Nagyon szükségesnek tartjuk a felelős intézmények közbeavatkozását a probléma megoldása érdekében annak érdekében, hogy az oktatás minősége ne csorbuljon, ne maradjanak ki diákok ezrei az iskolából.
Mi vagyunk az ország jövője, ne játszodjanak velünk! Nem hagyjuk magunkat!
Alulírottak követeljük az Oktatási Minisztériumtól, hogy a vidéki (falusi) ingázó diákoknak térítsék meg az ingázási bérlet árát, amit a törvény biztosít. Nem tehetnek róla, hogy vidéken élnek és nincs a településükön középiskola, ezért naponta ingázásra kényszerülnek. Ők is egyenlő feltételek mellett akarnak tanulni, ez mégis többe kerül családjuknak. Egyenlő feltételeket akarunk minden diáknak!
Az Erdélyi Magyar Ifjak Háromszéki szervezete
és a
sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diákjai – 233 aláírás sepsiszentgyörgyi Mihály Vitéz Líceum diákjai – 246 aláírás sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum diákjai – 123 aláírás sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai – 211 aláírás sepsiszentgyörgyi Református Kollégium diákjai – 122 aláírás sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolaközpont diákjai – 123 aláírás sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolaközpont diákjai – 97 aláírás sepsiszentgyörgyi Constantin Brancusi Iskolaközpont diákjai – 30 aláírás sepsiszentgyörgyi Berde Áron Iskolaközpont diákjai – 128 aláírás Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont diákjai – 500 aláírás kézdivásárhelyi Apor Péter Iskolaközpont diákjai – 175 aláírás kézdivásárhelyi Református Kollégium diákjai – 146 aláírás kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző diákjai – 229 aláírás kézdivásárhelyi Gábor Áron Iskolaközpont diákjai – 139 aláírás kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum diákjai – 239 aláírás kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákjai – 226 aláírás Maksai szülők – 56 aláírás Kovásznai szülők – 24 aláírás MINTA ifjúsági szervezet – 11 aláírás
Összesen Háromszékről: 3058 aláírás
Erdély.ma

Székely zászlók: ki levette, ki nem
Úgy tűnik, féligazságokkat nyilatkozott Dumitru Marinescu háromszéki prefektus, ugyanis az önkormányzatok csak egy része távolította el a székely zászlót a polgármesteri hivatalokról, és nem feltétlenül a felszólításai miatt.
Dumitru Marinescu szerdán jelentette be, pert kezdeményez öt háromszéki önkormányzat ellen, mivel az előzetes felszólításnak nem engedelmeskedtek, és nem távolították el az önkormányzat épületéről az arany-kék lobogót. A bejelentés ugyanakkor tartalmazta azt a közlést is, miszerint a csernátoni, a gelencei, az ozsdolai, a vargyasi és a kovásznai önkormányzat eltávolította a zászlót a kormányhivatal felszólítása nyomán. Csütörtökön portálunk érdeklődésére viszont kiderült, hogy a prefektus által állítottak csak részben igazak, mivel például Csernáton község polgármesteri hivatalának épületén ott lobog a zászló, az ozsdolain pedig azért nem látható, mert az ingatlan homlokzatát felújították, és az időre lekerült onnan minden, a román címert és zászlót és a feliratokat is odaértve.
Brânduș Dendyuk Szilveszter ozsdolai előljáró érdeklődésünkre hangsúlyozta, hogy mind a EU, mind a román és a székely zászló is visszakerül a helyére, ez nem kérdéses, és nem is szándékoztak eleget tenni Marinescu felkérésének. Gelence MPP-s elöljárójával Cseh Józseffel nem sikerült felvennünk a kapcsolatot, viszont a polgári alakulat megyei vezetőinek nincs tudomása arról, hogy engedelmeskedett volna a prefektusi elvárásnak. Vargyas község polgármestere Ilkei Ferenc megkeresésünkre elmondta, hogy ők kifejezetten eltávolították a lobogót, és a hivatal közelében, egy hat méter magas oszlopon helyezték el, de hamarosan visszahelyezik a községháza homlokzatára. Ilkei szerint nem rendelkeznek megfelelő apparátussal, így nincs jogászuk, és emiatt most el akarták kerülni a pert. A művelődési ház homlokzatán viszont továbbra is ott van a zászló. A kovásznai városházáról a lobogó már korábban lekerült, még a Kőrösi Csoma Sándor középiskolában kirobbant hajpántos-cirkusz idején. Thiesz János akkor azzal érvelt, hogy nem akarták tovább borzolni a kedélyeket.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke egyszerűen félretájékoztatásnak minősítette a prefektus kijelentését, Csernátont hozva fel példaként, ahol mint a helyszínen is kiderült, valóban a helyén van a zászló. A megyei önkormányzat vezetője úgy vélte, a kormánybiztos így próbál nyomást gyakorolni a közvéleményre, viszont sem az említett önkormányzatok, sem azok, amelyek ellen pert indított nem fogják eltávolítani a lobogót.
Marinescu egyébként márciusban azon jogszabályok alapján kérte a zászlók levételét, melyek szerint a polgármesteri hivatalokra az ország és az Európai Unió zászlaja mellett a területi egységek saját – hivatalosan elfogadott – jelképei tűzhetők ki. Mivel Székelyföld nem tekinthető önálló egységnek, a zászló pedig nem volt elfogadva a megye jelképének, így kitűzése közintézményre törvénybe ütköző.
Egyébként a perbe fogott önkormányzatok, mint például a baróti, vagy az árkosi a homlokzaton hagyják a lobogót a bírósági ítélet megszületéséig, mivel felfogásukban nem követtek el törvénytelenséget.
Nagy D. István
Székelyhon.ro

Esélyegyenlőséget a magyar diákoknak! – Diszkriminál a román érettségi
Valós esélyegyenlőséget az érettségin az jelentene, ha a magyar diákoknak is három írásbeli vizsgán kellene megfelelniük – anyanyelvükből, egy kötelező és egy választott tantárgyból –, mint a román tagozatok végzőseinek; a magyarul tanulók számára ráadás a román, és ez a negyedik a legnehezebb próbatétel, amiből a legtöbben elhasalnak, a helyzeten pedig vajmi keveset lehet javítani, ha továbbra is az eddigi módszerekkel oktatják az állam nyelvét – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Keresztély Irma főtanfelügyelő, több táblázattal és kimutatással igazolva állításait.
A már ismert lesújtó eredményeket feldolgozva ugyanis kiderült, hogy aki csak tankönyvből szerzi román tudását, az sokkal rosszabb esélyekkel indul az anyanyelvi szintű ismereteket követelő vizsgán, mint az, aki az utcán vagy itt-ott valami keveset élesben is gyakorolhatja magát a nyelvhasználatban.
Megyénkben ugyanis a baróti és a kézdivásárhelyi diákok érettségi átlaga a legalacsonyabb, ahol a lakosság bő 90 százaléka magyar anyanyelvű: ebben a két városban 18,9, illetve 25,8 százalékos az átjutási arány. A következő Bodzaforduló 45,9 százalékkal, majd Sepsiszentgyörgy 49,9 százalékkal, a legjobb eredményt pedig Kovásznán jegyezték 53,6 százalékkal. Anyanyelvi lebontásban még árnyaltabb a kép: a román tagozatok diákjai románból 72,51 százalékban vizsgáztak sikeresen, míg a magyar diákok alig 40,92 százalékban (32 százaléknyi a különbség!), ám saját anyanyelvükből a magyarok jobban teljesítettek: 86,33 százalékos volt a siker.
A román és a magyar vizsgaeredmények közötti (közel 14 százalékos) különbségre magyarázat lehet, hogy sok magyar gyermek is román osztályban tanul, a legbeszédesebb adat azonban az, hogy a megyei átmenési arány a jelenlegi 43,56 százalékról 52 százalékra emelkedne, ha a magyar tagozatok diákjainak nem kellene románból is vizsgázniuk. Ez még mindig alatta maradna az országos átlagnak, de lényegesen jobb eredmény lenne – magyarázta a főtanfelügyelő, iskolákra is lebontva a számokat. A Kőrösi Csoma Sándor-iskola átlaga is közel húsz százalékkal javulna a román érettségi nélkül, két líceumé mintegy 30, másik kettőé 40–45 százalékkal, még a Mikó is nyerne 9 százalékot; a Mikes érdekes módon csak egyet.
Mindez nem újdonság, éppen ezért szerepel a 2011-ben elfogadott oktatási törvényben, hogy a nemzeti kisebbségeket sajátos program szerint kell románra tanítani, csakhogy ez máig nem valósult meg, mindössze az elemi osztályok számára adtak ki új tankönyveket. Ha a cél a román nyelv elsajátítása, akkor az államnak ezt ebben a térségben segítenie kell, hiszen a magyar gyermekeket a négy tantárgyas érettségizéssel eleve diszkriminálják, a román nyelv megtanulására tett erőfeszítéseik pedig túlságosan nagy arányban bizonyulnak kudarcosnak – hívta fel a figyelmet Keresztély Irma, aki szerint az eredménytelenségért nem lehet csak a tanárokat okolni, és kár is bűnbakokat keresni, mert az nem oldja meg a helyzetet. Az új kisebbségi tantervek megszületéséig románból lehetne könnyebb tételt adni a magyar diákoknak – vélekedett. A pótérettségi előkészületeként a tanfelügyelőség módszereik bemutatására fogja kérni a jobban teljesítő iskolák igazgatóit, és mindenkitől felelős hozzáállást várnak el.
Demeter J. Ildikó
Háromszék
Erdély.ma

Kinevezések: maradhatnak a magyar iskolaigazgatók?
Idén sem tartanak az iskolaigazgatók számára versenyvizsgát, tehát akár az előző évben, egy évre szóló kinevezés útján döntenek az oktatási intézmények vezetőinek személyéről. Szatmár és Maros megyében is politikai egyeztetéssel sikerült megoldani, hogy magyar intézményvezetők kerüljenek olyan iskolák élére, ahol amúgy a törvény szavatolná a jelenlétüket.
Az iskolák igényeit, javaslatait a megyei tanfelügyelőségek összesítették, majd jóváhagyásra felküldték az oktatási tárcához. A minisztérium hivatalos válasza a napokban várható.
Politikai egyeztetésre volt szükség
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a maszol.ro kérdésére elmondta, a törvény kötelezővé teszi, hogy azokban az oktatási intézményekben, ahol kétnyelvű a tanítás, magyar vezető is legyen. Ezt Maros megyében többnyire sikerült is megvalósítani, kivétel a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium, ahol annak ellenére, hogy magyar nyelvű osztályok is működnek, „valamilyen okból kifolyólag” néhány éve nincs magyar aligazgató. Politikai nyomásra ez szeptembertől változni fog, körvonalazódik az is, hogy ki fogja elvállalni ezt a feladatot.
Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk, Maros megyében nagy változások nem lesznek, többnyire ugyanazok maradnak az intézményvezetők, akik eddig voltak. Illés hozzátette, hogy a segesvári gimnázium igazgatóhelyettesi tisztségénél lesz változás, illetve Marosvásárhelyen a Református Kollégium igazgatójánál – ez utóbbi pedagógus személyes okokból kérte felmentését.
Bár politikai egyeztetésre volt szükség Szatmár megyében is, egyelőre úgy tűnik, nem lesznek számottevő változások a magyar iskolaigazgatók, aligazgatók személyét illetően Szász Piroska helyettes főtanfelügyelő szerint. A politikai egyeztetésekről optimistán nyilatkozott Pataki Csaba megyei, valamint Kereskényi Gábor szatmárnémeti RMDSZ-elnök, azonban mindjketten megjegyezték: nincs még végleges döntés. „Úgy vélem, a magyar közösségek ez irányú igényeit 90 százalékban sikerül kielégítenünk” — mondta Kereskényi. Pataki pedig úgy nyilatkozott, hogy annyit kértek a hatalmon levő pártok képviselőitől: tartsák szem előtt a tanügyi törvényben is szereplő etnikai arányosság elvét a kinevezések során.
Székelyföldön és Kalotaszegen nem lesz gond
Augusztus végén valamennyi háromszéki iskola igazgatójának is lejár a mandátuma. A Kovászna megyei tanfelügyelőség a legtöbb tanintézmény élére az eddigi igazgatók ideiglenes kinevezését javasolja a szaktárcának, de lesznek olyan iskolák, ahol új igazgatócserére kerül sor, mivel az eddigi vezetés nem bizonyult hatékonynak, tájékoztatott Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő.
Az ideiglenes kinevezések legtöbb egy évre szólnak, hacsak időközben a szaktárca meg nem szervezi a versenyvizsgákat, mondta a főtanfelügyelő. Hozzátette: azokban az iskolákban, ahol nem voltak gondok, az eddigi igazgatók mandátumának meghosszabbítását javasolják.
Vannak azonban kivételek, hiszen az oktatási minisztérium alkalmazza az új tanügyi törvényt, amely szerint az lehet igazgató, akinek van ilyen irányú képesítése, illetve végleges tanári állása van. Ez gondot jelent több vidéki tanintézményben, ahol tanítók voltak az igazgatók, és eddig néhány órát oktattak a gimnáziumi osztályokban. Idéntől azonban a tanítóknak vissza kell térniük elemi osztályos katedráikhoz, és emellett a vezetői pótlékért kellene ellátniuk az intézmény igazgatását is. Ezt a tanítók többsége nem vállalta, hiszen az elemi osztályos gyerekek tanítása egész embert igényel, szerintük ezzel összeegyeztethetetlen az igazgatói tevékenység. Ezekben az iskolákban a Kovászna megyei tanfelügyelőség jelenleg keresi az igazgatójelölteket.
A "hajpántbotrányos" iskolában indokolt az igazgatócsere. A Háromszék értesülései szerint a trikolórbotrányként elhíresült márciusi események miatt a megyei tanfelügyelőség leváltja a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum igazgatóját és két aligazgatóját. Az indoklás szerint a háromtagú csapat nem kezelte megfelelően az incidenst. Az évi értékelés alapján Háromszék több iskolájában lesz igazgatóváltás, Kovásznán ellenben valóban a márciusi események következtében nem hosszabbítják meg Simon István igazgató és a két aligazgató ideiglenes kinevezését – erősítette meg a főtanfelügyelő. Keresztély Irma leszögezte: „Az ellenőrzés során kiderült, a márciusi incidens amiatt fajult el, mert az iskola vezetősége nem kezelte megfelelően a helyzetet”. Az új igazgató személyéről egyeztettek Kovászna polgármesterével is, kiválasztották a két aligazgatót is, egy magyar és egy román ajkút, ám a neveket egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, a kinevezések szeptember 1-től érvényesek.
Háromszéken 344 tanintézmény működik, mindegyikük vezetőjének lejár a mandátuma, már egyetlen egy sem marad, aki versenyvizsgával szerezte meg a kinevezését.
Hargita megye tanintézményeiben már kinevezték az iskolaigazgatókat a 2013/2014-es tanévre, jelentős változás itt sem történt. Az intézményvezetők 98 százaléka változatlanul a következő tanévben is betölti vezetői tisztségét – tudtuk meg Bartolf Hedvigtől, Hargita megye főtanfelügyelőjétől. Az elkövetkező időszakban várható miniszteri rendelet megjelenését követően az új tanév kezdetéig az aligazgatókat is kinevezik.
Nem lesz gond Kolozs megyében sem az iskolaigazgatók kinevezésénél. Ahol igazgatócsere történt, a tanfelügyelőség lekérte az iskoláktól a javaslatokat, vezetőtanácsi ülésen megbeszélték és helyi szinten jóváhagyták a kéréseket. A minisztériumi jóváhagyásnak a napokban kell érkeznie. „Vélhetően nem lesznek meglepetések, eddig soha nem voltak, de amíg nem látjuk, mi sem mondhatunk semmi biztosat” – mondta el a maszol.ro-nak Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Az elmúlt napokban a tanügyminisztérium képviselői elmondták, hogy az elkövetkező hetekben várható a miniszteri rendelet, amelynek normái alapján ki lehet majd nevezni az aligazgatókat is azokban a tanintézményekben, ahol a tanulólétszám ezt indokolja.
A.E., K. Zs., P. K., T. A.
Maszol.ro

Megszületett az ítélet: diszkriminált Sabina Elena osztályfőnöke
Az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács szerdán meghozta a döntését a kézdivásárhelyi Sabina Elena diáklány ügyében, aki március 15-én egy román nemzeti színű szalaggal a fején jelent meg a Körösi Csoma Sándor középiskolában. A lány osztályfőnöke levetette vele a szalagot, és el is vette tőle.
A tanács megállapította, hogy az osztályfőnök viselkedése hátrányosan megkülönböztető volt a kislányra nézve, és úgy rá, mint az iskola igazgatójára fejenként 400 lej büntetést rótt ki.
A Diszkrimináció-ellenes Tanács közleménye szerint az osztályfőnök a kislányt a méltóságában sértette meg, és akadályozta abban, hogy a meggyőződésének nyilvánosságot adhasson. Az igazgatónőt annak passzivitása miatt marasztalta el.
hotnews.ro
Erdély.ma

A trikolóros fejpánt után egyenruha-botrány Kovásznán
Újra etnikai feszültséget gerjesztenének a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor iskolában. A tanintézmény tavaly az országos méretűre dagadt trikolóros fejpánt botrány révén lett ismert. Ezúttal a hivatásos feljelentőként ismert Dan Tanasa blogjára hivatkozva a Realitatea hírcsatorna azzal szítja a kedélyeket, hogy a román diákokat székely szimbólumokat tartalmazó egyenruha viselésére kötelezik.
A kovásznai iskola vezetőtanácsa a diáktanács kérésére fogadta el a kék színű, az iskola címerét tartalmazó pólót és inget egyenruhaként, számol be a Székely Hírmondó, amely Becsek Éva igazgatóra hivatkozva azt is közli, hogy az egyenruha viselése nem kötelező csak javasolt.
Az egyenruhán lévő címer felül kék mezőben aranyszínű napot és holdat ábrázol, középen a Sic itur ad astra (Így jutni el a csillagokig) latin nyelvű jelmondat olvasható, alul pedig vörös alapon egy nyitott könyv látható.
A bukaresti hírcsatorna állítása szerint a román diákok azért nem hajlandóak hordani az egyenruhát, mert a címer székely szimbólumokat – napot és holdat tartalmaz.
Mint ismert ugyanebben a kovásznai iskolában tavaly amiatt tört ki országos botrány, mert egy Sabina nevű román diáklány március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen román nemzeti színű fejpánttal próbálta provokálni magyar iskolatársait.
A fejpánt ügyből akárcsak a mostani egyenruha ügyből az a Dan Tanasa gerjesztett országos botrányt, aki rendszeresen feljelenti a székely szimbólumok és a magyar nyelv használata miatt a székelyföldi önkormányzatokat.
Kovács Zsolt
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Lefestették a várostáblát és az iskola falát (Kovászna)
Döbbenettel vették észre tegnap reggel a kovásznaiak, hogy éjszaka a Kőrösi Csoma Sándor Líceum egyik falát piros-sárga-kék színűre festették le ismeretlen tettesek. Ugyanakkor észlelték: a fürdőváros bejáratát jelző táblát is a trikolór színeire pingálták ki.
A Kőrösi Csoma Sándor Líceum igazgatósága értesítette a rendőrséget, majd a helyszínelés után eltávolították a festéket. A tanoda udvarán amúgy vannak térfigyelő kamerák, de az épület kiszemelt oldala – az Iskola és a Ștefan cel Mare utcát összekötő átjáró mentén – nem esik látószögükbe, ezért nincsenek videofelvételek a tett elkövetéséről. Az éjjeliőr sem figyelt fel az eseményre, nagy területet kell felvigyáznia egyedül – magyarázta Becsek Éva igazgató. Nem csak a Kőrösiben dolgoztak a „művészek”. Trikolór színűre festették a város Sepsiszentgyörgy felőli bejáratát jelző táblát is, és fekete festékkel kenték le a szomszédos székely kaput (képünk), melyre magyarul és rovásírással bevésve szerepel a település neve. A polgármesteri hivatal szintén a rendőrségnek jelezte az esetet, majd eltávolíttatta a nem kívánt festést. Siettek, mert nem akarták, hogy a turistaidény kezdetén összemázolt várostábla várja a vendégeket – mondta Thiesz János polgármester. Tegnap dél körül már csak a várostábla mellett a fűre fújt piros festék jelezte a rendbontók munkáját – valószínűleg a gyepen próbálták ki festékszórójukat. A városvezető azt is elmondta: véleménye szerint nem kovásznaiak a tettesek, tudomása szerint a város román közössége is elítéli a hasonló megnyilvánulásokat. Tegnap délelőtt Kovásznán az a hír is járta, hogy Páké és Barátos helységnévtábláit is összefestették. Kerestély Csaba polgármester nem erősítette meg a hírt, érdeklődésünk után személyesen ellenőrizte a táblákat, de nem talált rongálásra utaló nyomokat.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Piros-sárga-kék festékkel szítják a feszültséget Kovásznán
Kovásznán elhatárolódnak az uszítástól. Thiesz János a háromszéki fürdőváros polgármestere a Sláger Rádiónak elmondta, a március végi tanácsülésen román és magyar tanácstagok közös nyilatkozatot adnak ki, amelyben elítélnek minden olyan cselekedetet, amely a város magyar és román lakói között feszültséget szít.
Keddre virradó éjszaka ismeretlenek piros-sárga-kékre festették a kovásznai várostábla magyar feliratát, a mellette lévő székely kaput és a Kőrösi Csoma Sándor Líceum falának egy részét. A rendőrség nyomoz az ügyben.
A kovásznai iskola az elmúlt egy évben több etnikai jellegű botrány helyszíne is volt: 2013 márciusában a trikoloros fejpánttal provokáló román diáklány szított feszültséget, míg idén március elején az iskolai egyenruha címerének székely jelképei keltettek feszültséget.
Thiesz János a mostani provokáció kapcsán elmondta: a térfigyelő kamera hatósugara nem ér el az iskola oldalsó bejárata mellé, ahol másfél négyzetméteren lefestették a falat. Ismeretlenek ugyanakkor mázolták le a város Sepsiszentgyörgy felőli bejáratánál a várostábla magyar feliratát, és a mellette levő rovásírásos székelykaput.
A kovásznai önkormányzat értesítette a rendőrséget, a helyszínelés után fényképeket készítettek, majd eltávolították a festéseket. Thiesz János biztos benne, hogy nem kovásznaiak voltak az elkövetők. Hozzátette: beszélt a helyi román közösség képviselőivel, a román önkormányzati képviselőkkel és mindannyian elítélik a provokációt. A polgármester szerint most a kovásznai iskolában és a városban is békés a hangulat, a magyarok és a románok közös frontot alkotnak azok ellen, akik megpróbálják a közösséget összeugrasztani.
A polgármester leszögezte, a fürdővárosban sokan a turizmusból élnek, senkinek nem érdeke, hogy valaki visszamondja a gyógykezelést, mert attól tart etnikai feszültségek helyszíne a város.
Kovács Blanka
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Interetnikai reakciókat provokálnak
Egy tizenkét éves román nemzetiségű fiú tett feljelentést a sepsiszentgyörgyi rendőrségen az őt ért halálos fenyegetések okán. A március 15-ei ünnepségek alatt fényképezte le magát, háttérben az ünneplő magyarokkal. A közösségi oldalon fenyegették meg a posztolt képe miatt. A fiút egyik felnőtt rokona kísérte el – számolt be Ion Popa Kovászna megye rendőrparancsnoka.
A Hargita megyei, de sepsiszentgyörgyi iskolában tanuló fiú a március 15-ei ünnepségsorozat ideje alatt a tömegtől távolabb, a Mihai Viteazul szobor közelében egy román zászlóba burkolózva fényképezkedett, háttérben az ünneplő tömeggel. A fényképet a Facebook közösségi portálon tette közzé. A közel ezer hozzászóló közül sokan agresszíven reagáltak a képre, a fiú ezért halálos fenyegetések miatt tett bejelentést a rendőrségen.
A fiú adatlapján zajló interetnikai szóváltásnak még korántsem vége. Ion Popa rendőrparancsnok szerint az ilyen cselekmények törvényesen megelőzhetetlenek, mivel bárki szinte bármit kiírhat a közösségi oldalakra. A halálos fenyegetésesek esetében is csak úgy nyomozhatnak hivatalosan, ha rendőrségi feljelentés van az ügyben, amit a fiú megtett. A fiú egyébként bátorító üzenetet kapott Sabinától, a trikolór fejpántos kislánytól is.
A háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat közlése szerint az ilyen esetek nem illeszkednek a szolgálat és az általa képviselt és védett jogok és értékek körébe. Markó Attila, a szolgálat munkatársa az ügy kapcsán azt nyilatkozta, „furcsa számunkra, hogy pont március 15-én, egy évvel a hajpántos kislány után fellépett ez a fiú. Nem hagyhatjuk szó nélkül, de nem bagatellizálhatjuk a halálos fenyegetést sem. Azonban fontos kiemelni, hogy ennél sokkal súlyosabb tett a gyűlöletbeszéd, a provokáció. Nagyobb kárt okoz a provokátor, mint a reagálók. Elítélendők az ilyen típusú reakciók, de vajon véletlen-e a 14 év alatti gyerekek cselekedete, mivel ők nem vonhatóak felelőségre büntetőjogi szempontból. Országszerte incidens és provokációmenetes volt a magyarok ünneplése és feltehetően egyesek kiprovokálnak reakciókat, ilyen elszigetelt esettel” – tette hozzá Markó.
Pontosan egy évvel ezelőtt Sabina, a trikolór fejpántos kislány, a kovásznai Körösi Csoma Sándor Szakközépiskola egyik diákja idézett elő országos botrányt. Ion Popa erről az ügyről nyilatkozva azt mondta, a rendőrség azonosította azt a Magyarországon élő férfit, aki őt halálosan megfenyegette, tettét be is ismerte, bűnügyi eljárás folyik ellene. A fiú ügyében elindult a nyomozás és azonosítják a fenyegetőket – mondta Popa.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro,