RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

Radu Stroe, a kormányfőtitkárság tevékenységéért felelős miniszter cáfolta, hogy az a dokumentum, amelyet tisztségbe iktatásakor Traian Basescu államfőtől kapott, azt tartalmazná, hogy együttműködött az egykori Szekuritátéval. Úgy vélte, elképzelhető, hogy Basescu csapdát állított fel neki. A beiktatási ünnepségen az államfő Stroe kezébe nyomott egy iratot, majd rejtélyesen mosolyogva nézte végig amint Stroe arra rápillantva elsápad. Basescu megjegyezte, az irat tartalma nem titok. /Cáfolja Stroe, hogy besúgó volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Március 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök bejelentette: elhalasztják az európai parlamenti választásokat az év második felére. A sürgősségi kormányrendelet Vasile Blaga belügyminiszter és demokrata párti politikus nem ellenjegyezte. Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta a kormányfőtitkárságot, hogy a rendelet nem felel meg a törvényes előírásoknak. A liberálisok által vezetett kormányfőtitkárság azonban a kormányfő és az Állandó Választási Hatóság elnökének aláírását viselő kormányrendeletet elküldte a Hivatalos Közlönyhöz, mert a választások időpontjának meghatározása kizárólag Tariceanu hatáskörébe tartozik. Előzőleg a kormányfő és az államfő összeszólalkozott Traian Basescunak a kormányülésen való részvételének ügyében. A kormányfő jelezte: nem ért egyet azzal, hogy Basescu elnököljön a kabinet ülésén, mondván, az országban nincs válsághelyzet, hogy indokolt lenne az államfői ülésvezetés. Basescu elnök mégis elment a Victoria-palotába. Basescu azt állítja: a meghirdetett időpontban jelent meg a Victoria-palotában, minden egyes miniszterrel beszélt, és kifejtette véleményét a választások eredeti időpontban, azaz május 13-án történő megtartása mellett, tehát részt vett a kormányülésen. Ezzel szemben Tariceanu leszögezte: az államfő jelenlétében csak konzultáció történt, a kormányülés Basescu távozása után kezdődött el. A kormány szóvivője bejelentette, hogy a választások érdekében eddig meghozott intézkedések továbbra is érvényben maradnak, és a pártok, illetve a független jelöltek által összegyűjtött támogató aláírások nem veszítik el érvényüket. Emil Boc PD-elnök a kormányülés után bejelentette, hogy egyik miniszterük sem ellenjegyzi a halasztást kimondó kormányrendeletet. Basescu elnök azzal vádolta meg a liberálisokat, hogy titkos szövetséget kötöttek a Szociáldemokrata Párttal (PSD). Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a döntés az egész román politikai életet, de az erdélyi magyarságot is közvetlenül érinti. – Bizonyos értelemben igaza volt a miniszterelnöknek, amikor a választások elhalasztását javasolta, de ennek egyáltalán nem örültünk. Az RMDSZ ugyanis azt szerette volna, hogy erre minél előbb sor kerüljön. Több mint 120 000 aláírás gyűlt Tőkés László püspök, független EP-jelölt támogatására. Az aláírás-gyűjtés folytatódik, az íveket március 14-én juttatják el a Központi Választási Irodához. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese közölte, az RMDSZ közel 318 ezer aláírást nyújt át a választási irodának. Toró T. Tibor abban reménykedett, hogy a 100 ezer aláírás összegyűjtésével, az erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek Tőkés melletti kiállásával az RMDSZ újragondolja az EP-listáról hozott döntését. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy vélekedett: a választások elhalasztása nem előnyös Tőkés László független jelölt számára. /Az év második felére halasztotta a kormány az EP-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Régi kezdeményezésünk valósult meg végre, hiszen még 2000-ben fogadta el a kormány azt a rendeletet, amely létrehozta a Kisebbségkutató Intézetet – nyilatkozta Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője azt követően, hogy augusztus 2-án tartott ülésén a kormány elfogadta az intézmény szervezését és működését szabályozó határozatot. A mindenkori kormány mellett eddig nem működött olyan multidiszciplináris kutatóintézet, amely – háttérintézményként – segítené a helyes és hatékony kisebbségpolitikák kidolgozását és alkalmazását. A Kisebbségkutató Intézetnek lesz egy a magyarok és egy a romák problémáit kutató külön tagozata. Az intézet székhelye Kolozsváron lesz, vezetésére az jelentkezhet, aki legalább öt éve foglalkozik kisebbségkutatással. Az elnök és alelnök munkáját öttagú konzultatív tudományos tanács segíti, amely legalább havonta ülésezik. Az intézet alkalmazottai felméréseket, kutatásokat végeznek majd, például a népesedési tendenciákról, az elvándorlásról, ugyanakkor nyelvi, történelmi és kulturális témájú rendezvényeket (konferenciákat, vitákat, tudományos ülésszakokat) is szerveznek. A kutatóintézet költségvetési kiadásait a kormányfőtitkárságon keresztül fedezik, de működési költségei fedezésére támogatásokat kaphat bel- és külföldi szervezetektől, továbbá kiadhat könyveket, tudományos dolgozatokat, tanácsadást nyújthat szakterületén. Feladatai közé tartozik, hogy állandó kapcsolatot tartson fenn a hasonló feladatokat ellátó hazai és külföldi hivatalokkal és civil szervezetekkel. /Kisebbségkutató intézet létesül Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Menyházán rendezte meg a hét végén az újabb Magyar Ifjúsági Találkozót az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet a „Fiatalok az önkormányzatokban” tematikával. Az Arad megye magyarlakta településeiről közel ötven részvevőnek a meghívott közhivatalok képviselői tartottak előadást. A prefektúrát Horváth Levente Arad megyei alprefektus mutatta be, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes a kormány és kormányfőtitkárság munkáját, valamint a fiatalok előtt álló lehetőségeket vázolta. Elmondta: az RMDSZ elsőként hirdette meg a szervezet fiatalítását – és elsőként valósította is meg azt. Király András Arad megyei parlamenti képviselő tartott előadást a parlamentről, a különböző szakbizottságokról, a törvényhozás menetéről. /III. Aradi Magyar Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke egészségi okokból lemondott tisztségéből, négy nappal azelőtt, hogy a megye elhagyásának megtiltására vonatkozó, ellene kiadott DNA-határozat lejárt volna. Szabó István megyei tanácselnöknek az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szeptember 26-án tiltotta meg az ország, illetve Szatmár megye elhagyását 30 napig. A DNA ügyészei májusban kezdtek el vizsgálatot a Szabó István ellen befolyással való visszaélés, illetve nem a közvéleménynek szánt információk illetéktelen személyeknek való kiadása miatt. Szabó Istvánon kívül Riedl Rudolf alprefektust, Erdei- Doloczki István RMDSZ-es képviselőt, illetve Cseke Attilát, a kormányfőtitkárság államtitkárát is vizsgálják cinkosság vagy felbujtás vádjával. /A nap hírei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./ „A szervezetünk egyik bástyája volt Szabó, akit most sürgősen pótolnunk kell – sajnálkozott Csehi Árpád a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Szabó István megyei tanácselnökként második mandátumát töltötte, előtte pedig nyolc évig alelnöke volt a testületnek. Személyét elsősorban a Szociáldemokrata Párthoz közel álló Gazeta de Nord-Vest vette célba. A lap heteken át rovatot tartott fenn a tanácselnök „viselt dolgai” számára. A román lap szerint az elnök több ízben is visszaélt befolyásával, például a Pannónia Szálló magánosítása során, amikor egy vállalkozó számára felvásárolta, majd továbbadta a vendéglátó-ipari cég részvényeinek 52 százalékát. Az ügyben vizsgálatot folytatott a DNA, de nem emelt vádat Szabó ellen. A város magyarságának körében nem aratott sikert, hogy az RMDSZ-es elöljáró egy román vállalkozó kezére játszotta Szatmárnémeti legimpozánsabb szecessziós stílusú épületét. Szabó Istvánt a megyei tanácsosi székben Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője követheti, Veres azonban még nem döntött arról, hogy vállalja-e a tisztséget. /Babos Krisztina: Betegséget okozó vizsgálatok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

A nemzetiségek együttélésének magatartásformái és értékei témakörben szervezett nemzetközi tudományos ülésszakot a sepsiszentgyörgyi Alteris Multikulturális Egyesület. Az egyesület háromlépcsős terve keretében pályázatot nyújtott be a kormányfőtitkárság alárendeltségében működő Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályára. Első lépésben a különböző nemzeti, vallási és kulturális közösségek közötti kapcsolatokat szerették volna tanulmányozni, a másodikban szociológiai felmérést képzeltek el különböző etnikai csoportok együttéléséről, a harmadik pedig nemzetközi tudományos ülésszak a felmérések eredményeinek kiértékelésére. Csupán utóbbira kaptak részleges támogatást. A mostani konferencián jeles külföldi személyiségek vesznek részt. A program keretében két kötetet is kiadtak: a szimpózium előadásainak teljes anyagát száz példányban jelentették meg magyar, román, angol, francia és német nyelven, s kétszáz példányban elkészült az Alteris Egyesület első évkönyve. /Szekeres Attila: Az együttélés értékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Már csomagolnak az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. „Napokon belül bekövetkezik a váltás” – mondta Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) elnöke. Ő egyike annak a mintegy ezer RMDSZ-es tisztségviselőnek, akinek a szövetség ellenzékbe vonulásával meg kell válnia munkahelyétől. Egy részük a miniszteri, illetve államtitkári kabinetekben dolgozik, és az RMDSZ javaslatára került a posztjára, más részük versenyvizsgával jutott tisztségébe. „Az utóbbiak szerződése tulajdonképpen meghatározatlan időre szól, és törvényesen nehéz őket elmozdítani, de nem lehetetlen” – magyarázta Kovács. Az RMDSZ szerint a szakértői gárda sorsának nem kellene kormányoktól függnie, és figyelembe kellene venni az etnikai arányokat. A kormányváltás által érintett ezer személyből körülbelül százhetvenen dolgoznak Bukarestben, a többiek megyei intézményeknél tevékenykednek. /Benedek Sándor: RMDSZ-telenítés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ Tárcavezetőket, államtitkárokat és helyettes államtitkárokat, illetve a miniszteri és államtitkári kabinetek szakértőit is beleszámítva közel százhetven munkatársat foglalkoztatott a központi kormányhivatalokban az RMDSZ. Közülük egyelőre mintegy húsznak a tisztségét érinti a kormányváltás. A távozó tisztségviselők egy része visszatér korábbi munkahelyére, mások új foglalkozás után néznek. Kovács Péter is érintett, az általa vezetett intézmény beleolvad a leendő ifjúsági és sportminisztériumba, 2009. januárjában tehát a Kovács Péter ANT-elnöki mandátuma megszűnik. „Az RMDSZ országos ügyvezető elnökségén betöltött, területi szervezetekért felelős alelnöki tisztségemet a központi megbízatás idejére sem adtam fel, úgyhogy Kolozsvárra visszatérve azt a munkát folytatom tovább” – mondta Kovács Péter. Horváth Anna, a Középítkezési, Területfejlesztési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára a családdal szembeni adósságainak törlesztését tartja az elkövetkező hetek legfontosabb teendőinek. Horváth Anna december 22-én nyújtotta be tisztségéről való lemondását, ezzel egyidejűleg viszont aktiválódott a kormány főtitkársága keretén belül működő kisebbségvédelmi hivatalban tíz éve versenyvizsgával elnyert állása. A közlekedési minisztérium leköszönt államtitkára, Tánczos Barna közgazdászként magánvállalkozóként fog dolgozni. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár eredeti munkahelyére tér vissza. A magyar nyelv és irodalom szakos tanár a magyar, illetve roma oktatásért felelős tanfelügyelőként a Bihar megyei tanfelügyelőségen fog újra dolgozni. Székely Ervin egészségügyi államtitkár újságíróként folytatná. A Bihar megyei politikus az 1989-es rendszerváltozás az Ifjúmunkás című hetilap rovatvezetője, majd ennek jogutódja, a Fiatal Fórum, illetve az Ifi Fórum főszerkesztő-helyettese volt. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint a most hazatérők teljes mértékben számíthatnak a szövetség támogatására. Borbély László szerint küzdeni kell az RMDSZ-tisztségviselőkért, mivel nagy többségük a román közvélemény előtt is bebizonyította szakmai hozzáértését. „Paktumot kell kötni a románsággal, hogy a többségiek is értsék meg: ezeknek az embereknek nem azért kell funkcióban maradniuk, mert az RMDSZ tette oda őket, hanem azért, mert valóban jók” – hangsúlyozta. Frunda György kifejtette, hogy a cél eléréséért mindent be kell vetni a parlamenti felszólalásoktól, a lobbimunkán keresztül egészen a személyes kapcsolatok kiaknázásáig. Verestóy Attila megígérte: mindenütt, ahol csak lehet, szavát emeli a magyar tisztségviselők érdekében. Eltérő Eckstein-Kovács Péter álláspontja, kijelentette, hogy „nem hullat könnyeket azokért, akik havi három órás tevékenységért annyit kerestek, mint más egy egész hónapos munkájáért”. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, a Liberális Demokrata Párt országos vezetőségi tagja egyetért azzal, hogy a magyaroknak helye van a megyei intézmények vezetőségében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem feltétlenül „az RMDSZ által odatett” személyekre gondol. Marosvásárhelyen ki fog nevezni tisztségekbe magyarokat, de olyanokat, akiket ő tart megfelelőnek, szögezte le Florea. /Szucher Ervin, Benkő Levente: Csomagol az RMDSZ-es tisztségviselők egy része. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

Resicabányán beiktatták az új prefektust, egyúttal Seres Péter Albert alprefektust kinevezték a kormány főtitkárságába, ahol a többi, mintegy nyolcvan sorstársával kormányfelügyelőként munkálkodhat. A kormányfelügyelők bármely megye területére kirendelhetők ellenőrzésre, de abban a megyében, ahol prefektusok, alprefektusok voltak nem küldhetők. /Makay Botond: Seres Péter Albert alprefektus is a fővárosba kerül. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

December 23-án megszületett az új, teljes hatáskörrel bíró kormány. A 4. Boc-kabinetben jól ismert arcok vannak Emil Boc első kabinetjéből vagy korábbi kormányokból. Emil Boc miniszterelnök. A 43 éves demokrata–liberális pártelnök a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem előadótanára, volt kolozsvári polgármester 2008-ban lett kormányfő. A kormány magyar tagjai: Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az 58 éves politikus 1993 óta áll az RMDSZ élén. A Babes–Bolyai Egyetem bölcsészkarán végzett, költőként is ismertté tette nevét. Kelemen Hunor művelődési miniszter. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, 43 éves. Kolozsváron állatorvosi diplomát szerzett, majd a filozófiai karon kapott oklevelet Borbély László környezetvédelmi miniszter. A Tariceanu-kabinetben fejlesztési tárcavezető volt. Jelenleg 55 éves, alapfoglalkozása közgazdász. Cseke Attila egészségügyi miniszter. Jogász, 36 éves, 2005–2008 között a kormányfőtitkárság államtitkára volt. Tavaly választották szenátorrá Bihar megyében. /A „Boc IV” kormány: régi arcok és „új fiúk”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes átvéve Dan Nica volt kormányfő-helyettes feladatkörét, az európai ügyek osztályát, az országos energiaszabályozó szakhatóság (ANRE) és az országos közművesítés-szabályozó hatóság tevékenységét fogja koordinálni. A miniszterelnök-helyettes feladatait múlt heti, beiktatása utáni első ülésén határozta meg a kormány sürgősségi rendelettel. A jogszabály előírja, hogy a miniszterelnök-helyettesnek saját apparátus áll a rendelkezésére, és ezt a tevékenységet a kormányfőtitkárság költségvetéséből finanszírozzák. Tevékenységét egy vagy több államtanácsos és államtitkár segíti, akiket a miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő nevez ki. /Markó megkapta feladatait. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

23 millió lej kisebbségi szervezetek támogatására
A Kormányfőtitkárság (SGG) költségvetését a kormány 23 millió lejjel egészítette ki a tartalékalapból. Ebből azokat a nemzeti kisebbségi szervezeteket támogatják, amelyek nem részesülnek költségvetési támogatásban.
A kedvezményezettek listáján a következő szervezetek szerepelnek: RMDSZ (ez kapta a legnagyobb összeget, vagyis 5,7 millió lejt), a Bánsági Bolgár Szövetség (1,1 millió lej), a Török Demokrata Szövetség (1,9 millió lej), a Türk-muzulmán Tatárok Demokrata Szövetsége (2,4 millió lej), Hellén Szövetség (1 millió lej), Ukránok Szövetsége (5,3 millió lej).
A kormány ugyanakkor arról is döntött, hogy a Kormányfőtitkárság költségvetését kiegészítik 3,5 millió lejjel, amelyet a Vallásügyi Államtitkárságnak szánnak.
Mediafax, Nyugati Jelen (Arad)

EMNT-felszólítás: mi lett az állami pénzekkel? (Elszámolási csörte az EMNT és az RMDSZ között)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) újabb felhívásban szólította fel az RMDSZ-t, hogy számoljon el mind a magyar, mind a román államtól kapott pénzekkel, mégpedig ne csupán a pénzt juttató szerveknek, hanem az erdélyi magyar közösségnek is, tételesen, összegszerűen és öt évre visszamenően.
A Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását viselő dokumentumban másodszor intéztek felhívást az RMDSZ-hez. Tőkés László február 28-án szólította fel először a szövetséget: adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekről. Az EMNT elnöke ráadásul a magyarországi elszámoltatási biztost kérte fel e pénzek erdélyi felhasználásának ellenőrzésére. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök legutóbb Kolozsváron visszautasította Tőkés feltételezését, miszerint a magyarok e szervezete ,,rosszul bánik a magyarországi pénzekkel”. Erre reagálva adta ki Tőkés és Toró az újabb állásfoglalást, amelyben hangsúlyozzák, hogy felhívásuk a nyilvános elszámolásra irányult. A dokumentum aláírói azt is követelik, hogy az RMDSZ a román költségvetésből a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel is számoljon el, ne csupán a Román Állami Számvevőszéknek, hanem az erdélyi magyar közösségnek, saját választóiknak, vagyis a romániai adófizetőknek.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára blogbejegyzésben reagált a felszólításra: ,,Az RMDSZ és az általa működtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak. A folyamatos ellenőrzések során soha semmilyen állami szerv nem talált kivetnivalót az RMDSZ pénzügyvitelében.” A főtitkár szerint Tőkés alighanem azért rukkolt elő ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokráciaközpontokban a magyarországi adófizetők pénzén folyó pártépítési próbálkozásról.
Az EMNT tegnap újabb közleményben minősítette Kovács Péter reagálását. ,,A főtitkár blogbejegyzésben reagált felszólításunkra. (...) Sajnáljuk, hogy csak annyira méltatja választóit, vagy akár a sajtó képviselőit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézből odakent szöveggel fedi el a lényeget, pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetből, amikor az RMDSZ rövid időre kiesett a hatalomból, és a Korrupcióellenes Főügyészség rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket. Kovács Péter elhallgatja, ami számunkra rövid kutakodás után kiderült, hogy például a Hivatalos Közlönyben közölt adatok, illetve a román sajtó szerint 2010-ben az RMDSZ – mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete – közel 15 millió lejt kapott, a kormányfőtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel egészítette ki, adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyűlt össze. Az adományokat kivéve ezek az összegek – mintegy 5 millió euró – a mi adólejeinkből származnak” – áll a közleményben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett demokráciaközpontok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekből működnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóinknak tartoznak, fogalmaznak az EMNT vezetői. Ugyanakkor felszólítják Kovács Pétert, hogy tartsa tiszteletben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiáját.
Az EMNT kérdései – Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve – amíg a pártpénzre is igényt tartott – az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány? – Ezen összegekből mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan juttatott ,,baráti igények” kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját működésére? – Az RMDSZ működési költségei összegszerűen milyen tételekből állnak? – Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkező Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány? – Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett? – A magyar és román közpénzek fölött rendelkező alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket? – A közpénzek elköltéséről az előbb felsorolt esetek és viszonylatok rendjén milyen erre hivatott grémiumok és mely költségvetési és működési szabályok alapján rendelkeztek?
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szenátusi „gazemberségek”
Gazemberségnek nevezte Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt a felsőházban tegnap elfogadott törvénytervezetet, amely kormánybizottsági engedélyhez köti többek között az utcák, terek, parkok, iskolák elnevezését.
A tervezetet 38 támogató és három ellenszavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a felsőház. A kormányoldal szenátorai nem szavaztak.
Fekete-Szabó arról tájékoztatta lapunkat, hogy Ion Chelaru a házszabályt megszegve a szenátorok 13 óráig tartó munkaprogramja után bocsátotta szavazásra a jogszabályt, és nem adott szót a tiltakozó kormánypárti politikusoknak. „A munkaprogramot csak akkor lehet túllépni, ha ezt a szenátorok valamelyike az ülésen kéri és szavazunk róla. Ez nem történt meg. Ráadásul a szavazás pillanatában kvórum sem volt, alig ötvenen ültünk a teremben. Az ülésvezető azonban semmibe vette a házszabályt” – magyarázta az ÚMSZ-nek a frakcióvezető.
A politikus tájékoztatása szerint a kormánypártok a szenátus házbizottságának legközelebbi ülésén megpróbálják elérni, hogy a törvénytervezetet bocsássák ismét szavazásra. Ha ez nem sikerül, akkor reményei szerint a képviselőház – döntő házként – elutasítja majd a jogszabályt.
A jogszabályt Mircea Duşa és Olguţa Vasilescu PSD-s képviselők kezdeményezték még az év elején felháborodva azon, hogy székelyföldi városokban magyar neveket adnak az utcáknak. A tegnap elfogadott törvény kimondja, hogy a megyei és helyi önkormányzatok csak egy tárcaközi kormányzati bizottság jóváhagyása után változtathatják meg román történelmi, politikai vagy kulturális személyiségekről, eseményekről elnevezett utcák, terek, iskolák és egyéb létesítmények nevét, ha az új elnevezés nem román jellegű.
A bizottság tudományos szempontok alapján megvizsgálja az önkormányzatok névváltoztatási kezdeményezéseit, „megelőzi a lehetséges túlkapásokat és megszünteti az önkormányzatok tevékenységében gyakran megnyilvánuló szubjektivizmust”. Az öttagú testületben a történelem, a földrajz, a néprajz, a nyelvészet és a művészetek szakértői vesznek majd részt, közülük kettőt a kulturális tárca, egyet a belügyminisztérium, egyet a kormányfőtitkárság, és egyet a Román Akadémia jelöl ki.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Vass még reménykedik államtitkári kinevezésében
Az ígéretek ellenére 50 nap után sem érkezett válasz a kormányfői hivataltól arra a kérdésünkre, mikor nevezik ki az egészségügyi minisztérium negyedik államtitkárát.
Mint ismeretes, a tisztség várományosa Vass Levente, akit az RMDSZ néhány Maros megyei politikusa folyamatosan támad. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint semmi köze az állítólagos belső súrlódásoknak a március óta esedékes kinevezés halogatásához.
A marosvásárhelyi fiatal orvos-politikus mindmáig ragaszkodik a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) március 17-én hozott döntéséhez, melyben őt nevesítették a tisztség várományosaként. „Továbbra is az RMDSZ államtitkárjelöltjének tekintem magam. Meggyőződéssel állítom, hogy a szövetség mindössze a belső gáncsoskodások miatt nem tudott érvényt szerezni a Szociáldemokrata Párttal kötött egyezségnek” – nyilatkozta lapunknak Vass, nyomatékosítva, hogy „eddig”.
A magát belső ellenzékiként meghatározó orvos derűlátó a jövőt illetően. A kampány ideje alatt ugyanis teljes mellszélességgel kiállt Kelemen Hunor mellett, akinek a megszavazására nemcsak videoüzenetben biztatta a közösségi portálok felhasználóit, de egy egészségügyi menedzsmenttel kapcsolatos konferenciára is meghívta szónokként. „Semmi összefüggés nincs az esetleges kinevezésem és a kampányban tett szolgálat között. Utóbbit szívesen és meggyőződésből tettem” – szögezte le.
Kérdésünkre, hogy több mint fél évvel a nevesítése után Vass miért nem foglalhatta el tisztségét, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kitérő választ adott. „Azért, mert nem nevezte ki a miniszterelnök. Hogy miért, nem tudom, tőle kellene megkérdezni” – mondta, mintegy megismételve Borbély László politikai alelnök szavait, aki szeptember közepén szintén azt tanácsolta, hogy kérdésünkkel forduljunk a miniszterelnökhöz.
Ő úgy tudta, hogy Vassnak is, mint minden egyes tisztségviselőnek átvilágításon kell átesnie. Ha valóban így van, a vásárhelyi urológus a román politikai paletta leghosszabb ideig ellenőrzött szereplőjének számít. Ugyanakkor mindkét RMDSZ-vezető tagadta, hogy az utolsó államtitkári tisztség körüli huzavonának köze lenne a Vass Leventét érintő belső vitákhoz.
„Nem hinném, hogy Victor Ponta az RMDSZ-en belüli vitákkal foglalkozna, az már kész röhej volna” – vélekedett a szövetségi elnök. Hozzátette, az RMDSZ mindenképp megvárja az elnökválasztás lejártát, majd utána bizonyos dolgokat átgondolnak. „Egészségügyi vagy más államtitkár kinevezésére csak a választások után számíthatunk; amennyiben kormányon maradunk” – tette hozzá.
A Krónika szeptember 16-án a miniszterelnöki hivatal sajtóosztályához fordult a Kelemen és Borbély által javasolt kérdéssel. Ott többnapos türelemre intettek, de másfél hónap után sem adtak választ.
Nem feltétlenül rosszindulatra vagy nacionalizmusra, sokkal inkább hanyagságra vall, hogy a kormány még mindig nem nevezte ki az RMDSZ által nevesített államtitkárjelöltet – vélekedett Bárányi Ferenc. A Krónikának nyilatkozó volt egészségügyi miniszter, aki 1996 és ’98 között irányította a szaktárcát, úgy vélte: az államtitkárok jelenléte az intézményben fontosabb, mint a titkárnőké vagy maroktelefonoké.
„Egy miniszter képtelen egyedül átfogni a tárca működését. Ahány küllője van egy ernyőnek, annyi államtitkára kellene legyen egy minisztériumnak. Magyarországon még helyettes államtitkárok is vannak, megjegyzem, nem hiába. Az én időmben két államtitkár és két tanácsos segítette a munkámat. A marosvásárhelyi Jeszenszky Ferenc például jobban értett a törvényekhez, mint az előttem meg utánam következő miniszterek, no meg jómagam” – vázolta az apparátus jó működésének nyitját a nyugalomba vonult temesvári orvos-politikus.
Hasonlóan vélekedett Molnár Géza is, aki több tárcavezető mandátuma alatt töltött be miniszteri, tanácsosi, illetve államtitkári tisztséget. Szerinte egy RMDSZ-es tisztségviselő jelenléte az egészségügyi tárcánál nemcsak a minisztérium jó működését segíti, de a magyar közösségnek is rendkívül fontos.
„Nem kell preferenciális módon kezelnie a magyar vidékeket, orvosokat, de jó, ha ott van, mert egyáltalán nem mindegy, miként szerveznek meg egy-egy menedzseri vagy orvosi versenyvizsgát az erdélyi megyékben” – mutatott rá Molnár Géza. Szerinte már csak azért is illene betölteni az RMDSZ-nek járó tisztséget, mivel az érdekvédelmi szervezet folyamatosan azt hangoztatja, hogy a közösség érdekében vállalta a kormányban való részvételt.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)|

Visszaállamosítás és felfüggesztett börtönbüntetés (Ítélet a Mikó-perben)
Lényegét tekintve helybenhagyta az alapfokú ítéletet, csak a büntetést enyhítette a Székely Mikó kollégium visszaszolgáltatási perében a ploieşti-i táblabíróság. Az iskola tehát állami tulajdonban marad, és a bírák szerint azok, akik visszaszolgáltatták az Erdélyi Református Egyházkerületnek, hivatali visszaélést követtek el. Az ítélet végleges és jogerős, de a vádlottak nem fogadják el, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak igazságtételért.
A tegnap közzétett határozatban az egykori restitúciós bizottság magyar tagjaira a buzăui bíróságon 2012-ben kiszabott, egyenként hároméves börtönt letöltendőről felfüggesztett büntetésre módosították, és nem csupán Markó Attila képviselő, volt kisebbségügyi államtitkár esetében, hanem Marosán Tamás volt egyházkerületi jogász számára is, ami azt jelenti, hogy nem ismerték el az ellene felhozott vádpontok idén tavasszal bekövetkezett elévülését. A felfüggesztés próbaideje öt év, és bizonyos feltételekhez kötött. A harmadik, eleve felfüggesztett börtönre ítélt vádlott, Silviu Clim nyugalmazott igazságügyi minisztériumi jogász, valamint a kormányfőtitkárság és az igazságügyi minisztérium fellebbezéseit a táblabíróság elutasította, mert megalapozatlannak látja azokat, a Sepsiszentgyörgy város által benyújtott fellebbezést pedig elfogadhatatlanként dobták vissza. E három intézményt egyenként 500 lejes perköltség megtérítésére kötelezik, az Erdélyi Református Egyházkerületnek azonban elengedik azt az 1 137 856 lejes kártérítést, amelyet a buzăui bíróság szabott ki.
Az ítéletről a Markó Attila védelmét ellátó Eugen Iordăchescu bukaresti ügyvéd lesújtva nyilatkozott: szerinte törvénytelen és megalapozatlan döntés született, hatalmas ítélkezési tévedés történt, ezért „nincs más hátra, meg kell támadnunk az Emberi Jogok Európai Bíróságán”. Ugyanezt erősítette meg az egyház védelmét ellátó Kapcza Mikolt ügyvéd is, aki az alapfokúnál emberségesebbnek, de ugyancsak elhibázottnak tartja a ploieşti-i döntést, és elkerülhetetlennek tartja a további küzdelmet: az egyháznak ugyanis meg kell védenie – most már nemzetközi fórumon – a tulajdonjogát, a vádlottaknak pedig az ártatlanságukat.
Markó Attila elérhetetlennek bizonyult, egy rövid üzenetet tett közzé Facebook-oldalán a következő szöveggel: „Elnézést kérek mindenkitől – sajtótól, kollégáktól –, de nem tudok most senkivel beszélni. Előttem semmi különbség nincs a felfüggesztett vagy a végrehajtandó büntetés között annak az érdemi kérdésnek a tükrében, hogy a Székely Mikó Kollégium a református egyház tulajdonát képezte, azt érvényes román jogszabályok szerint jogosan visszaszolgáltattuk, és amelyet ezzel a döntéssel visszaállamosítottak. Természetesen az nem is kérdés, hogy ezt az ügyet a strasbourgi emberi jogi bíróság elé visszük.”
A magyarság és a jogállamiság arculcsapása
A 700 ezres erdélyi reformátusságot csapták arcul, nevezték hazugnak, csalónak, ezért az egyháznak újra kell gondolnia a román államhoz fűződő viszonyát – nyilatkozta Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Mikó-ügyben kihirdetett jogerős ítéletről. „Huszonöt év jogállamiságába vetett hitünk dőlt meg ezzel ma, és olyan állapot állt elő, amivel a román állam jelezte a reformátusoknak, kisebbségeknek, hogy nem ugyanazok a jogok illetik meg, mint bárki mást” – mondotta. Szomorú és lesújtó üzenet ez a román állam részéről, amely súlyosan károsítja azt a lojalitást, amellyel a reformátusok ezekben az esztendőkben viseltettek a román állam iránt – tette hozzá. Kató Béla szombatra rendkívüli egyházkerületi közgyűlést hív össze Kolozsvárra a Kétágú Templomba, ahova a közgyűlési tagokon kívül a gyülekezetek képviselőit is várják, hogy közösen döntsenek a hogyan továbbról. A püspök számára a Mikó-ügyben hozott ítélet nem egy épületről szól, hanem erkölcsi kérdés, mert azt a látszatot kelti, hogy a reformátusok olyasmit követelnek, ami nem volt az övék. „Ez a visszaállamosítás azt üzeni: ebben az országban bármikor, bármi megtörténhet. Az összes iskolánk ebben a helyzetben van, ettől kezdve bármikor, bármit vissza lehet venni, hiszen ha nem ismerünk el egy dolgot, és nem akarjuk azt beismerni, akkor bármikor lehet találni olyan jogi vesszőhibát, amivel bármit meg lehet tenni” – vélekedett.
lláspontját az egyházkerület elnöksége közleményben erősíti meg.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint veszélyes precedenst teremtett a Ploiesti-i Táblabíróság azzal, hogy érvénytelenítette a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatását, és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az ügyben eljáró restitúciós bizottság tagjait. Az igazságszolgáltatás ítéleteit nem szokás kommentálni, de ebben az esetben kivételt kell tenni – vélekedett, és közölte: igazságtalannak tartja az ítéletet „az egyházzal szemben, azokkal szemben, akik a törvényt alkalmazták, azokkal szemben, akiktől a kommunista diktatúra ingatlanokat kobozott el. Az ítélet megnyit egy kaput, amelyen keresztül a hasonló módon meghozott visszaszolgáltatási döntések érvénytelenítését kérhetik. Veszélybe kerül mindaz, amit az elmúlt két évtizedben tettünk a visszaszolgáltatás terén.”
Az egyetlen igazságos döntés az lett volna, ha az egyháznak hagyják az iskolát, Markó Attiláékat pedig felmentik, bocsánatot kérnek tőlük, és esetleg kártérítést is adnak nekik azért a feszültségért, aminek az elmúlt években alaptalanul kitették őket – nyilatkozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki az enyhített ítéletet is vérlázítónak tartja. „Nem tudok örülni annak, hogy a városé lesz a nagy értékű ingatlan, mert mindennél fontosabb az igazság, és itt igazságtalanság történt. Az a gyanúm, hogy a nagy igazságtevési hullámban szándékosan összekeverik a valós korrupciós ügyeket az erdélyi magyarság jogos követeléseivel, és ez precedensértékű lehet, ezek után bármelyik egyháztól bármit elvehet az állam” – vélekedett az elöljáró, aki tegnap este Kolozsvárra utazott, hogy Kató Béla erdélyi református püspökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel megbeszéljék a történteket és a következő lépéseket.
A magyar kormány is megdöbbenéssel értesült a Markó Attilát, az RMDSZ parlamenti képviselőjét, a restitúciós bizottság tagját felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtó, a ploieşti-i táblabíróság által hozott jogerős ítéletről – közölte Semjén Zsolt, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese, aki szerint az is elfogadhatatlan, hogy egy korábban az egyháznak visszaadott intézményt, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot újraállamosítják. Az egyház és a magyarság szempontjából is elfogadhatatlan, hogy Romániában a jogerősen visszaszolgáltatott egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekednek – szögezi le Semjén Zsolt.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újra Laczikó Enikő vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát
Laczikó Enikő személyében ismét az RMDSZ politikusa vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát (DRI). Az új államtitkár kinevezéséről szóló miniszterelnöki határozat kedden jelent meg a hivatalos közlönyben.
Laczikó Enikő először 2013 januárjában került a DRI élére, amelyet 2015 októberéig vezetett. Azóta a kisebbségvédelmi intézmény egyik államtitkár-helyetteseként dolgozott. Victor Ponta akkori miniszterelnök azt követően bízta Laczikó egyik helyettesére, a tatár kisebbségi szervezet által jelölt Amet Aledinre a DRI vezetését, hogy az - akkor már ellenzékben lévő - RMDSZ szavazatával támogatott a parlamentben egy a Ponta-kormány leváltását célzó, sikertelen bizalmatlansági indítványt.
Sorin Grindeanu miniszterelnök a kedden hatályba lépett döntésével visszaállította a 2015 októbere előtti állapotot a kisebbségi hivatal élén, Amet Aledin ugyanis ismét államtitkár-helyettesi kinevezést kapott.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke egy, a szövetség hírlevele által idézett nyilatkozatában természetesnek nevezte, hogy a kisebbségi hivatalt a legnagyobb őshonos kisebbség képviselője vezesse, függetlenül attól, hogy kormányon, vagy ellenzékben van-e az RMDSZ. Rámutatott: az RMDSZ azt várja Laczikó Enikőtől, hogy a végrehajtói hatalom szintjén is felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogainak korlátozására. Rámutatott: az RMDSZ azt várja Laczikó Enikőtől, hogy a végrehajtói hatalom szintjén is felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogainak korlátozására.
"Továbbra is az a feladatunk, hogy fejlesszük, hogy tökéletesítsük a nemzeti kisebbségek védelmének rendszerét. Ezt demokratikus eszközökkel, konstruktív párbeszéddel akarjuk elérni. Az önkormányzatokban, a parlamentben, de a kisebbségi államtitkár révén is hangot kell adnunk a román diplomácia ferdítéseinek. Hangosan kell mondanunk: Románia nem modellértékű, ami a kisebbségi jogok betartását illeti" - idézte Porcsalmi Bálint ügyvezető elnököt az RMDSZ hírlevele.
A kormányfőtitkárság keretében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala kezeli azt a költségvetési támogatást, amelyet a kormány nyújt a parlamenti képviselettel rendelkező 18 romániai kisebbségnek. Az idei 105 millió lejes keretösszegből 23,7 millió lejt juttat az RMDSZ-nek a támogatás elosztásáról szóló kormányhatározat, amely a tavalyi keret (4 millió lej) kevesebb mint kétharmadát (2,5 millió lej) irányozta elő a DRI számára kisebbségi programok szervezésére. MTI; Szabadság (Kolozsvár)

Nemzetközi konferenciákon vett részt Borbély László
Borbély László, a román Miniszterelnöki Kabinetiroda államtanácsosa, a Kormány Főtitkársága keretében létrehozott Fenntartható Fejlődési Célokat Összehangoló Főosztály koordinátora a múlt héten Párizsban és Bakuban két nemzetközi konferencián vett részt, az intézmény által kiküldött közlemény szerint. A Párizsban tartott szemináriumon részt vettek különböző európai és az Európai Unió mellett működő, valamint más nemzetközi nemkormányzati szervek, különböző kormányok, illetve a francia és a német kormány képviselői. „A nemkormányzati szervek, intézmények kapcsolata a különböző kormányokkal az Agenda 2030 gyakorlatba ültetésének jegyében” témájú szemináriumon a részvevők konkrét megoldásokat próbáltak felkutatni az Agenda 2030 gyakorlatba ültetése mellett elkötelezett intézmények kapcsolatainak hatékony kiépítéséért a civil társadalommal és a különböző szervezetekkel, annak érdekében, hogy ez utóbbiak aktívan részt vehessenek e folyamatban. Borbély László államtanácsos felszólalásában, egyebek mellett, kifejtette: „Romániában most kezdődött el a fenntartható stratégia újra tárgyalása és már van egy elképzelésünk. Konkrétan: mintegy féléves konzultációs sorozatot tervezünk megszervezni a civiltársadalom különböző szegmentumaival, a nemkormányzati szervek, az egyetemi szféra, a Román Akadémia, az üzleti szféra képviselőivel. A konzultáció-sorozat több regionális és országos találkozóból áll majd”. Mint hozzáfűzte: „A parlament mellett hivatalosan is megalakul az a konzultatív tanács, amely már másfél éve létezik és amely szintén egy helyre tömöríti azokat a szervezeteket, amelyek a civiltársadalom részéről tudnak segíteni a fenntartható fejlődés kérdéseinek a folyamatában”. Bakuban, az azerbajdzsáni parlament kezdeményezésére került sor egy regionális szemináriumra, amelyen parlamenti képviselők vettek részt a környező országokból. A konferencián Borbély Lészló államtanácsos az Interparlamentáris Uniót képviselte, a főtitkár megbízottjaként. Az államtanácsos felszólalásában a parlamenti dimenzió fontosságáról beszélt, hiszen – mint mondta – „a parlamentben születnek azok a döntések, amelyek akár költségvetési szinten, akár különböző stratégiák szintjén hozzájárulnak, ahhoz, hogy az Agenda 2030-at gyakorlatba ültesse Románia és más országok”. Borbély László felhívta a jelenlevő képviselők figyelmét, hogy használják ki a parlamenti lehetőségeket. Mint megjegyezte: „Ilyen értelemben már létezik két eszköz, melyek közül az egyiket már használja az azerbajdzsáni parlament, nevezetesen az Interparlamentáris Unió kérdőívét. A kérdőív az Agenda 2030 gyakorlatba ültetésének az állapotáról kérdezi a parlamenteket. Ugyanakkor az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme, UNDP) májusban egy kézikönyvet adott ki, amely nagyon hasznos a parlamenti képviselőknek. Remélem, hogy Románia mindkét anyagot hamarosan lefordítja, annál inkább, hogy egy átiratot is megfogalmaztunk a parlamenti fenntartható bizottság fele, kérve, hogy az albizottságok minél hamarabb tárgyalják meg ezt a két anyagot”. A parlamentek szerepe nagyon fontos és az Interparlamentárius Unió aktív volt az utóbbi években a fenntartható fejlődés szintjén. Románia kiharcolta magának a regionális központ elismerését az Interparlamentáris Unió részéről, fűzte hozzá Borbély László, a román Miniszterelnöki Kabinetiroda államtanácsosa. (közlemény)
Transindex.ro

A bíróság elutasította Dan Tanasă keresetét
A bukaresti táblabíróság elutasította azt a keresetet, amelyben bírósági úton kötelezte volna a kormányt Románia Hivatalos Közlönye magyar nyelvű kiadásának beszüntetésére a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC). A per részleteiről tegnap tájékoztatta a táblabíróság sajtóosztálya az MTI-t.
A Dan Tanasă blogger által vezetett egyesület 2015-ben perelte be Románia miniszterelnökét, a kormányt, a kormányfőtitkárságot és a kormányfőtitkárt a Romániában elfogadott törvények, kormányhatározatok, elnöki rendeletek szövegét magyarul is publikáló hivatalos közlöny kiadásának megszüntetését kérve.
A táblabíróság a november 9-én kimondott ítéletében formai okokra hivatkozva utasította el a keresetet. Az ítélet nem jogerős, a kézbesítés utáni 15 napon belül fellebbezni lehet ellene.
Az egyesület többek között azzal érvelt keresetében, hogy Románia egyetlen hivatalos nyelve a román, és ebből fakadóan a kormány semmilyen más nyelven nem adhatja ki a hivatalos közlönyt, csak románul. Az egyesület álláspontja szerint az állami költségvetésből törvényesen nem finanszírozható a nem román nyelvű hivatalos közlöny kiadása. Válaszában a kormány főtitkársága amellett érvelt, hogy sem a miniszterelnök, sem a kormány, sem a kormányfőtitkárság nem perelhető ebben az ügyben, hiszen a felperes nem ezen intézmények által kibocsátott közigazgatási intézkedés érvénytelenítését, hanem „egy törvény cenzúrázását” kéri.
A kereset tartalmára válaszolva a kormányfőtitkárság többek között azzal érvelt, hogy Románia 2007-ben ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, és ebben kötelezettséget vállalt arra, hogy elérhetővé teszi a kisebbségek nyelvén a legfontosabb törvényszövegeket, elsősorban azokat, amelyek a kisebbségi nyelvek használóira vonatkoznak.
Az MTI által levélben megkeresett Dan Tanasă nem kívánt nyilatkozni a perről. A Dan Tanasă blogger által 2014 júniusában alapított és vezetett Méltósággal Európában Polgári Egyesület – a romániai bírósági ügyeket összesítő portálon elérhető adatok szerint – mintegy hatvan pert indított elsősorban székelyföldi önkormányzatok, intézmények ellen a magyar nyelv és szimbólumok használata miatt. Háromszék; Erdély.ma