A szociáldemokraták, nagy-romániások, demokraták és liberális-demokraták ellenszavazatával a szenátus nem fogadta el a kormány azon rendeletét, amelyben a kabinet tavaszi átalakításáról rendelkezik. A rendelet mellett a PNL, az RMDSZ és a konzervatívok szavaztak. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint az ellenzék erőfitogtatásáról van szó. A sürgősségi kormányrendelet csökkenti a miniszterek számát, az adminisztrációt, olyan átalakításokról szól, amelyeket régen kért az EU. /Visszautasította a szenátus a kormányátalakításról szóló rendeletet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Markó Bélát törvényszék elé állítaná Petru Calian, a Konzervatív Párt (PC) parlamenti képviselője a kolozsvári önkormányzati konferencián elhangzott kijelentése miatt, amely szerint Románia nem valós nemzetállam. „Az RMDSZ elnöke bizonyára nem ismeri az alkotmány első cikkelyét, amely világosan kimondja: Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam – legalább ennyit tudnia kellene” – nyilatkozta a honatya. Cezar Preda, a Demokrata Párt (PD) alelnöke szerint Markó Béla, az egykori miniszterelnök-helyettes téved, amikor kétségbe vonja Románia nemzetállamiságát, Markó kolozsvári nyilatkozatát csupán kétségbeesett figyelemfelkeltésnek minősíti. „Az utóbbi időben az RMDSZ csúcsvezetősége valósággal könyörög a szavazók bizalmáért, hogy megtarthassa helyét a román parlamentben, és hogy képviselőt küldhessen Brüsszelbe. A romániai magyarságért és egyáltalán az országért kifejtett tevékenységük által előbb-utóbb önmaguk alól rúgják ki a széket” – nyilatkozta. /Lázár Lehel: Alkotmánylecke az RMDSZ-vezetőknek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Szeptember 24-én a szociáldemokraták /PSD/ végre benyújtották a bizalmatlansági indítványt. Mircea Geoana PSD-elnök augusztusban jelentette be, hogy benyújtják. A hivatalban lévő PNL-RMDSZ kormányt támogatásukról biztosították a konzervatívok (PC), a nagy-romániások (PRM) viszont nem kívánnak részt venni a szavazáson. A demokraták (PD) és a liberális-demokraták (PLD) megszavazzák a PSD-sek indítványát. /SZ. K. : Benyújtották a szociáldemokraták a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakciójának elnöke bűnvádi feljelentést nyújtott be Románia főügyészéhez, amelyben államellenes – Románia biztonsága és az alkotmányos rend elleni – cselekedetekkel vádolta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Funarhoz csatlakozva Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke szintén felhívta Markó Béla figyelmét, hogy hagyjon fel a radikális megnyilvánulásokkal. /Bűnvádi feljelentés Markó ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Felszólította Markó Bélát a Konzervatív Párt, hogy vonja vissza azt a kijelentését, mely szerint Románia többnemzetiségű ország. A konzervatívok szerint a hatóságoknak eljárást kellene indítaniuk, mert az RMDSZ elnöke megszegi az alkotmányt – jelentette ki Ioan Tundrea KP-képviselő. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

Ezer nap káosz – a jobboldali kormányzás vége címmel a Szociáldemokrata Párt (PSD), a fő ellenzéki tömörülés szeptember 27-én benyújtotta a román törvényhozás két házának plénuma előtt a kormány elleni bizalmatlansági indítványt. A fél ház előtt és lanyha érdeklődés mellett előterjesztett dokumentum szerint a hozzá nem értő, parlamenti és lakossági támogatottsággal nem rendelkező, ultrakisebbségi kormány katasztrofális szegénységbe taszította a lakosság jelentős részét. Az indítványt október 3-án vitatják meg, ekkor dől el a Tariceanu-kormány sorsa. Az RMDSZ álláspontja változatlan: nem voksolhat saját kormánya ellen. A Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar elmondta, pártja nem kíván szavazni, a Konzervatív Párt pedig az indítvány ellen fog voksolni. /B. T. : Káosz – de a PSD-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

A készülő közoktatási törvény egyeztetési folyamatában a román politikai pártok, de az oktatási szakszervezetek vezetői is láthatóan összehangoltan dolgoznak azon, hogy megakadályozzák az RMDSZ által kezdeményezett, a román nyelv sajátos tanterv és tankönyvek alapján történő oktatását – jelentette be Asztalos Ferenc képviselő. A politikus leszögezte: itt az ideje, hogy ezekben kérdésekben ne csak az RMDSZ, hanem a magyar szakszervezeti vezetők, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, de az EMNT és SZNT is hallassa hangját, megerősítve azt a tényt, hogy az RMDSZ által követett oktatás-politikai célok fontosak a magyarság számára – hangsúlyozta a politikus. Asztalos közölte, a napokban két, a Konzervatív Párt által kidolgozott, egyértelműen magyarellenes törvényjavaslat érkezett a képviselőház oktatási szakbizottságához. Az egyik tervezet azt szorgalmazza, hogy az iskola-előkészítő évet a kisebbségi gyerekek esetében fordítsák a román nyelv elsajátítására, de azt is, hogy a román nyelvet az I. osztálytól a XII. osztályig a román diákok számára készült tantervek és tankönyvek alapján tanítsák. A másik törvénytervezet értelmében azokban a helységekben, ahol a románság számbeli kisebbségben él (különösen Hargita, Kovászna, és Maros megye egy része), az itt román nyelvet oktató pedagógusok fizetését egészítsék ki az országos bruttó átlagfizetés összegével. /Összehangolt támadás a magyar nyelvű oktatás ellen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Ha kell, kényszerítő eszközök alkalmazásával is meg kell tanítani a magyar gyermekeknek a román nyelvet, hiszen mindannyian román állampolgárok vagyunk, s ez az állam hivatalos nyelve – jelentette ki Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke október 5-én Sepsibükszádon. Hangoztatta, magánemberként érkezett, de megnyilatkozásai erre rácáfoltak. Tudomást szerezve arról, hogy errefele magyarul is lehet sofőrvizsgázni, a politikus ezt természetellenes állapotnak nevezte, s kijelentette, ezt meg fogják szüntetni. A látogatás deklarált célja az volt, hogy Voiculescu a többségében magyarok lakta vidékeken tájékozódik, miként kellene oktatni a román nyelvet, hogy azt a nemzeti kisebbségek megtanulják. Voiculescu szerint a magyar gyermekeknek már az óvodában teljesen román nyelvű előkészítő csoportba kellene járniuk, aztán első osztálytól román ábécéskönyvből kell tanulniuk. Miféle dolog az, hogy csak másodikban van ábécéskönyv?! – méltatlankodott, s azon is meglepődött, hogy a gyerekek a számtant magyarul tanulják. /Szekeres Attila: Legyúrni a gyerekek torkán (A román nyelv tanítása) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

Magyarellenes tüntetést szervezett október 7-én a Konzervatív Párt Bukarestben, tiltakozva amiatt, hogy a székelyföldi román kisdiákok nem tanulhatnak anyanyelvükön. Hargita és Kovászna megyében a román iskolások a magyar ábécéskönyvből kénytelenek tanulni – állt az államfőnek címzett nyílt levélben, melyet a Konzervatív Párt (PC) alelnöke, Maria Grapini olvasott fel a háromszáz egybegyűltnek. A tüntetésen elhangzott, nyílt vitára akarják bocsátani a többségében magyarok lakta településeken tapasztalt állítólagos jogtiprásokat. /O. M. : Magyarellenes tüntetés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült beszélgetésben rámutatott: Romániában az igazságszolgáltatást és a Korrupcióellenes Ügyészséget politikai célokra, politikai leszámolásra használják fel. Markó nagyon jó kezdeményezésnek tartja a román–magyar kormányüléseket. A kisebbségi törvénytervezet több mint két és fél éve áll, és nincs esélyt az elfogadására. A Konzervatív Párt a román nyelv oktatásának megszigorításával riogat. Megvan az esély akár a visszarendeződésre is, ha nem vigyázunk, hangsúlyozta. A magyarság egyik jelentős személyisége, Tőkés László független jelöltként indul. Ő már 1996-ban az RMDSZ-szel szemben támogatott egy független jelöltet a Hargita megyei parlamenti választáson. 2000-ben és 2004-ben is az RMDSZ-szel szembeni törekvéseket támogatta. A választási kampányra meg nem támadást ígértek egymásnak. Markó úgy látja, nem tartják meg a megegyezést. Az egyezség után keményen megtámadta Tőkés László püspök az RMDSZ-t. Azt RMDSZ-nek nem érdeke, hogy magyar–magyar vitává változtassa a választási kampányt. Markó nem látja, hogy akik az RMDSZ-szel szemben állnak, ajánlottak volna valamire is megoldást. Probléma az erdélyi magyarság szociális problémája. Ebben nem egymással van vitánk, hanem a románokkal, a román politikával. Az autonómiát szintén a románoktól kell megszerezni, ebben egységesnek kell lenni. /Salamon Márton László: Lupus in fabula az igazságügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Dan Voiculescu, a konzervatívnak nevezett zsebpárt elnöke, a ,,román nyelv védelmezője” a múlt hét végén hazugságokat mondott a Hargita és Kovászna megyei román gyermekekkel kapcsolatosan. A Bukarestben szervezett tüntetésen kijelentette: ,,A Hargita és Kovászna megyei románok kénytelenek magyar iskolákban tanulni. Mivel kevesen vannak, sorra szűnnek meg a román tannyelvű iskolák”. A Konzervatív Párt egyik parlamenti képviselője még orcátlanabbul hazudott, tévékamerák előtt mondta: a két megyében a román elsősök magyar ábécés könyvekből sajátítják el anyanyelvüket. Kézdivásárhelyen két iskolában, a Petőfi Sándorban és a Turóczi Mózesben működik az I–VIII. osztályban román tagozat. A Petőfiben az ötszázhetven beiratkozott tanulóból negyvenkilenc jár román tagozaton. Az iskola aligazgatója 1996 óta Liliana Dediu tanítónő, aki a hazug kijelentésekre azt nyilatkozta: ,,A magyar gyermekekkel együtt román gyermekek is látogatják ezt az iskolát, ugyanolyan feltételek között részesülnek az oktatói-nevelői folyamatban, és valamennyiüknek egyenlő esélyük van a tanuláshoz. A román anyanyelvű tanulók természetesen román ábécéskönyv szerint sajátítják el az írás és olvasás tudományát, minden tantárgyat román nyelven tanulnak, és külön, önálló osztályokban járnak. Létszámuk valóban látványosan csökkent, de ez a magyar gyermekek esetében is érvényes. A román tanulóknak minden joguk biztosított Kézdivásárhelyen. ”A Turóczi Mózesben Emilia Stefan tanár tizenhét éve román aligazgató. Ő is nyilatkozott az elhangzott hazugságok kapcsán. Elmondta: ,,A román tanulók külön osztályokba járnak, és román tankönyvekből tanulnak, az ábécéskönyvet is beleértve. Az mese, hogy a románok magyar ábécéskönyv szerint tanulnak. A gyermekek, tanügyiek viszonya teljesen normális, nem létezik semmiféle nézeteltérés közöttünk. ” /Iochom István: A román pedagógusok cáfolják Dan Voiculescu hazugságait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

Október 16-án a képviselőház plénuma előtt Tamás Sándor parlamenti képviselő kemény hangon, kézdivásárhelyi román pedagógusok szavait idézve cáfolta Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke hazugságait.,,Megtörtént a csoda. Dan Voiculescu alászállt az égből. Nem metaforikusan, hanem akárcsak Ceausescu, helikopterrel érkezett Kovászna megyébe. És hamarosan ő is el fog menni, akárcsak Ceausescu, helikopterrel” – e szavakkal kezdte interpellációját a háromszéki honatya, majd adatokkal cáfolta a Konzervatív Párt elnökének hazugságait. Befejezésül a háromszéki románok és magyarok megbízásából arra kérte Voiculescut, hogy kerülje el ezentúl Kovászna megyét. /Iochom István: Parlamenti interpelláció Felix székelyföldi látogatásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./; Előzmény: Iochom István: A román pedagógusok cáfolják Dan Voiculescu hazugságait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10.

Öt háromszéki faluban működik olyan összevont, román tannyelvű I–IV. osztály, ahol ötnél kevesebb diák tanul a teljes tagozaton, és három faluban tíznél kisebb a létszám az V–VIII. osztályban. Erről a pozitív diszkriminációról állította hamisan Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke, hogy Kovászna megyében kénytelenek magyarul tanulni a román gyermekek, mert számukra nem biztosított az anyanyelvű oktatás. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint, míg elemiben egyetlen magyar tannyelvű osztály működik a jogszabály szerinti létszám alatt, addig kilenc településen tartanak fenn létszám alatti román I–IV. osztályokat, amelyekben összesen ötvenen tanulnak. Gimnáziumi szinten egyetlen, kötelező létszám alatti magyar osztály sem működik, ezeket a tanfelügyelőség az elmúlt években felszámolta, a tanulókat a községközponti iskolákba irányította, de hatvanhárom román ajkú diáknak idén kilenc osztályt indítottak, csakhogy közel maradhassanak lakóhelyükhöz. A Voiculescu-féle hazugság, miszerint a Kovászna megyei román gyermekek arra kényszerülnek, hogy magyar tannyelvű iskolában tanuljanak, mert nincs elegendő tanoda, ahol anyanyelvükön oktathatnák őket, szeptember 10-én a képviselőházban is elhangzott Popescu Ionica Constanta konzervatív párti képviselő interpellációjában. A szóban forgó álsérelemre Keresztély Irma főtanfelügyelő írásban küldte el cáfolatát az oktatási miniszternek, amelyben többek között arra is kitér, hogy nem kis anyagi erőfeszítésbe kerül a helyi önkormányzatoknak és a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségnek a létszám alatti osztályok fenntartása annak érdekében, hogy a román ajkú diákok anyanyelvükön tanulhassanak. /Fekete Réka: Magányos kisdiákok tanulják a román ábécét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Törvényhozási kuriózumnak számít lassan, ami a kisebbségi törvénnyel történik a román parlamentben. Kezdeményezője, az RMDSZ, kormánypártként sem tudta elfogadtatni elképzeléseit a honatyákkal. Amikor Traian Basescu államfő lett, megígérte az RMDSZ-nek, hogy a kisebbségi törvény a kormányprogram része lesz. Az lett. Azóta sok változás történt, a jelenlegi két kormánypárt – a liberálisok és az RMDSZ – parlamenti támogatottsága húsz százalékosra apadt. A kisebbségi törvényt a szociáldemokraták támadásai után először a koalíciós társ Konzervatív Párt, majd a szintén koalíciós társ Demokrata Párt – az államfő alakulata – torpedózta meg röviddel azután, hogy a kormány, elfogadta a tervezetet. /Cseke Péter Tamás: Kuriózumok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

„Vagy megszavazzák, vagy elutasítják!” Ez az RMDSZ álláspontja a kisebbségi törvény tervezetéről, amelyről közel másfél éve készül a szakbizottsági jelentés a képviselőházban. A szövetség ezért a plénum elé viszi a tervezetet. A kisebbségi törvény tervezetét 2005. májusában terjesztették elő a szenátusban, félévvel azt követően, hogy bekerült a kormány programjába. A késedelem oka az volt, hogy az RMDSZ ragaszkodott hozzá: a kezdeményező a kormány legyen. Egyes miniszterek azonban – a Demokrata Párt képviselői, valamint Mona Musca művelődési tárcavezető, hosszú időn át ellenezték a tervezet elfogadását a kabinet ülésein. A szenátus nem foglalkozott a dokumentummal mindaddig, amíg „jóindulatú” képviselők nem figyelmeztettek, hogy lejár az alkotmányban megszabott hatvannapos határidő, amely után a tervezet elfogadottnak számít. A felsőház plénumában – egy héttel az első román–magyar együttes kormányülés után – a koalíció egyes képviselői is nemmel szavaztak, így a tervezet megbukott. Ekkor felmerült az RMDSZ kilépése a kormányból, de végül nem borult a koalíció, miután a Konzervatív Párt és a Demokrata Párt vezetése ígéretet tett arra, hogy helyrehozzák a hibát a képviselőházi, döntő szavazáson. Ebbe a szakaszba a tervezet az azóta eltelt két év alatt sem jutott el. A 2006. június végétől a tervezet cikkelyeinek ötödét sem sikerült elfogadni. /Döntés kisebbségi törvény-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

A romániai magyarságnak az Európai Unió kereteiben vissza kell szereznie azt, amit a történelem során elvettek tőle, vagyis az anyagi javait, a jogait, a méltóságérzetét és az együttlétet a magyar nemzettel – fejtette ki október 19-én Csíkszeredában Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A november 25-i európai parlamenti választások előtti – Új honfoglalás jelszót viselő – kampány nyitórendezvényén Markó emlékeztetett arra, hogy a magyarság sokszor veszítette el és szerezte vissza ezt a hont a történelem folyamán, utoljára 1918–19-ben vesztette el annak egy részét. Kifejtette, hogy az Európai Unió további eszközöket ad a romániai magyarságnak célkitűzései megvalósításához. Az RMDSZ EP-listavezetője, Frunda György szenátor emlékeztetett arra, hogy a szövetség beváltotta a választási kampányokban tett ígéreteit, a brüsszeli jelenlét pedig hozzásegítheti az erdélyi magyarságot autonómiája kivívásához. A lista második helyezettje, Sógor Csaba szenátor rámutatott: a honfoglalás azért volt sikeres, mert a honfoglaló magyarok képesek voltak a változásra, megőrizve ugyanakkor jó tulajdonságaikat, vagyis a katonás rendet, a munka szeretetét, jókedvüket és az összefogás képességét. /Magyar jog és méltóságérzet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Az RMDSZ az egyetlen politikai szervezet, amely alapos szakmai elemzést készített a gazdaságfejlesztési régiók átszervezéséről, és ez azt mutatja: az RMDSZ-nek van mivel pozitív kampányt folytatnia az európai parlamenti választásokon – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök Csíkszeredában. Markó Béla figyelmeztetett: „ma kísértet járja be Erdélyt”. Székelyföldön járt Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke, aki ismételten nacionalista nyilatkozatokkal próbálja népszerűségét növelni. A Konzervatív Párt heti gyakorisággal benyújtott magyarellenes törvénykezdeményezései az RMDSZ parlamenti jelenléte révén még megakadályozhatók, de ha nem lesz parlamenti és brüsszeli képviselete az RMDSZ-nek, akkor ezek a magyarellenes kezdeményezések holnap már véres valósággá válhatnak. Markó kiemelte: a RMDSZ pozitív kampányt folytat. Az RMDSZ képes a sokszínűségre, a változásra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke Székelyföldre utazott, alig egy órát töltött Erdőszentgyörgyön, találkozott a helyi román közösséggel. Megállapította, hogy Erdőszentgyörgyön a lakosság 20%-a román, „nehézségekkel küzdenek a diszkrimináció következtében”. Voiculescu szerint a probléma fő oka „a román közösség megosztottsága. ”. Felvetődött, hogy Erdőszentgyörgyről kénytelen elvándorolni a román fiatalság, mert még a román tulajdonban levő cégek is magyarokat alkalmaznak. /Mózes Edith: Villámlátogatás Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

Az RMDSZ területi autonómiára uszít választási hirdetéseivel – fejezte ki felháborodását Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök. A politikus ingerültségét elsősorban az „új honfoglalás” kifejezés váltotta ki. A Konzervatív Párt elnöke, Dan Voiculescu is sietett bírálni Markó Bélát, aki a hétvégi, marosvásárhelyi kampánynyitó beszédében így fogalmazott: „visszaszerezni erdőt, jogot, földet, becsületet, a határok nélküli Kárpát-medencei magyarság egységét. ” A politikus szerint megengedhetetlen, hogy egy kormánypárt elnöke ilyen kijelentéseket tegyen. „Ez nem egyszerűen politikai felelőtlenség, hanem megvetése a romániai törvényeknek” – fakadt ki a sajtómágnás, ugyanakkor közleményében kérte, hogy Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök is foglaljon állást az ügyben. Szerinte államellenes bűncselekmény, az ország területi integritásának veszélyeztetése Erdély helyzetét Dél-Tiroléhoz hasonlítani. /I. I. Cs. : PSD: uszítanak Markó beszédei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Magyarországra küldené a „hazájukat 1918-ban elvesztő” magyarokat és az RMDSZ vezető politikusait Daniel Buda demokrata párti képviselő, arra kérve a hatóságokat, lépjenek fel Markó Béla „irredenta kijelentései” ellen, amelyek szerinte alkotmánysértők, sértik a jogállamot és a jogrendet. Buda szerint Markó tudatosan szembeszáll „az 1918. december 1-jén létrejött modern Románia születési pillanatával és Románia nemzeti ünnepével”. A PD-s képviselő feltette a kérdést: mire számíthatnak a szélsőségesektől, ha a mérsékeltnek tartott Markó Béla olyan kijelentéseket tesz, hogy új honfoglalásra van szükség. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátusi frakciójának vezetője azt követelte: zárják ki az RMDSZ-t a kormányzásból, és tiltsák meg a szövetségnek, hogy részt vegyen az európai parlamenti választásokon. A nacionalista politikus beadványában súlyosan törvényellenesnek nevezte Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjének kijelentését, miszerint a Szövetség „kérni fogja Európától Székelyföld területi autonómiáját”. A közelmúltban több román politikus – Mircea Geoana PSD-elnök, Dan Voiculescu PC-elnök, Adrian Paunescu szenátor, Emil Boc PD-elnök és Lucian Bolcas PRM-képviselő is hevesen támadta az RMDSZ elnökét, amiatt, hogy kifejtette, az RMDSZ kitartóan küzd Székelyföld területi autonómiájáért. Funar kijelentéseire reagálva az RMDSZ elnöke elmondta, a magyar kártya kijátszása egyes politikai alakulatoknál mindig hatott választási kampány idején. Markó hangsúlyozta, az utóbbi időben nem tett egyebet, mint egy régebbi témát hozott szóba, éspedig a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását. A szövetségi elnök szerint viszont egyesek, „nem veszik észre, hogy a javaslat nemcsak a Székelyföldre, hanem Románia valamennyi vidékére vonatkozik”. /Mihály László: Össztűzben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke korábban azt állította, hogy Traian Basescuval lezajlott találkozója során felvetette az önrendelkezés kérdését. Az államfő később cáfolta ezt. Egy héttel Dan Voiculescuval, a Konzervatív Párt /PC/ elnökével folytatott megbeszélése után, Szász Jenő szóvivője révén cáfolta, hogy támogatást ígért volna a székelyföldi ortodox egyháznak. Szász Jenő leszögezte, a párt közleményének „támogatásos fejezetéből” semmi sem igaz. /Lokodi Imre, Szőcs Levente: Szász Jenő-Dan Voiculescu kulturális csere: valaki hazudik. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Megkezdődött a választási kampány. A Nagy-Románia Párt „kitelepedési díjat” ajánl a magyaroknak, a konzervatívok pedig státustörvényt az erdélyi románoknak, hogy elejét vegyék „az RMDSZ agresszív követeléseinek”. Márton Árpád szerint veszélyesek Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt elnökének a törvénykezdeményezései, amelyek a magyarok ellen irányulnak. A PC-vezér szerint a román nyelvet már óvodás korban el kelljen sajátítaniuk a magyar anyanyelvű gyerekeknek, első osztálytól ugyanolyan tankönyvből tanuljanak, mint román kollégáik. /Lelépési díj a kisebbségeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

A román nyelv elsajátításával foglalkozhatnak a nemzeti kisebbséghez tartozó nagycsoportos óvodások, ha a szenátus megszavazza a Konzervatív Párt (PC) tanügyi törvényt módosító javaslatát, amelyet november 5-én hallgatólagosan fogadott el a képviselőház. A PC tervezete az iskolai előkészítő évre előírt románnyelv-tanulás mellett azt is megszabja, hogy az elemi, általános és középiskolai oktatásban nemzetiségre való tekintet nélkül minden diák egységes tankönyvek és tanterv szerint tanulja a román nyelvet. Egy másik – hasonlóan elfogadott – PC-indítvány azt írja elő, hogy az országos bruttó átlagbérrel egyenértékű bérkiegészítést kapjanak mindazok a tanárok, akik román nyelvet és irodalmat oktatnak olyan településeken, ahol a románság kisebbséget alkot. A tervezeteket hallgatólagosan fogadta el a képviselőház, miután november 5-én lejárt a megvitatásukra megszabott határidő. Mindkét indítványt előzőleg elutasításra javasolta az alsóház oktatásügyi szakbizottsága. /Fall Sándor: Románnyelv-oktatás: egységes tanterv? = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

A román pártok kampányából magyarellenesség érezhető ki – fejezte ki aggodalmát Nagyváradon Markó Béla RMDSZ-elnök. „A hét végén Marosvásárhelyen, úgy tűnik, a polgármester nyomására festették le az RMDSZ kampányplakátjait, persze ezt nehéz bizonyítani“ – mondta Markó. Hozzátette: az országos útügyi hatóság azzal az indoklással vette le az RMDSZ egyik óriás kampányplakátját, hogy az magyar nyelven íródott. „Soha, még a kommunista rezsimben sem volt ilyen, hogy a magyar nyelvű plakátokat ezzel az indokkal távolították volna el” – háborgott Markó. A Konzervatív Párt (PC) két olyan törvénytervezetet is elfogadtatott az alsóházzal, amelyben az anyanyelven tanuláshoz való jogokat szűkíti. Igaz, a tervezetet még meg kellene szavaznia a szenátusnak is, és Markó reméli, erre már nem kerül sor. A politikus nagyon veszélyesnek tartja ezt a fajta magyarellenességet, ami „biztosan nem tesz jót a romániai román–magyar együttműködésnek“. /Both Abigél: Markó: erősödő magyarellenesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

„A RMDSZ nem biztatja távolmaradásra a szavazóit, ha az államfő által meghirdetett referendumról van szó, de szeretnénk felhívni a figyelmet a népszavazás következményeire” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Előzőleg Frunda György szenátor azt a tanácsot adta, hogy a szavazók ne vegyenek részt a Basescu által kezdeményezett referendumon, hogy ne legyen meg az érvényességhez szükséges részvételi arány. Az RMDSZ elnöke szerint a politikai pártoknak nem sikerült súlyt adniuk az európai parlamenti választások jelentőségének, és megtörténhet, hogy a választók kellő ismeretek hiányában mennek el szavazni. A kisebbségi törvényről kifejtett, a román parlamentben nincs többség, így a törvények megszavazása is nehézkes. Tájékoztatása szerint a Konzervatív Párt két törvénytervezetet is benyújtott, melyek sértik a kisebbségek jogait, és a képviselőház – hallgatólagosan – mindkettővel egyetértett, anélkül, hogy a lényeget megtárgyalták volna. A konzervatívok javasolták, hogy valamennyi iskolában – függetlenül attól, hogy milyen etnikumok tanulnak bennük – a román nyelvet egységesen, ugyanabból a tankönyvből tanítsák. Ugyanakkor kérték, hogy már az óvodákban kötelező legyen a román nyelv tanítása. „Nem érthetünk egyet ezekkel a javaslatokkal, sőt mi azt szeretnénk, ha a magyar vagy más anyanyelvű iskolákban végig más metodológiák szerint tanítanák a románt” – hangsúlyozta Markó. /Nánó Csaba: Népszavazás lelkiismeret szerint. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A Konzervatív Párt nagyszabású akciót tart november 15-én Marosvásárhelyen a Székelyföldön kisebbségben élő, s szerintük magyar elnyomás alatt nyögő románok érdekében. A rendezvényen a székelyföldi románok státusáról fognak tárgyalni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, a Konzervatív Pártnak már a léte is bizonyítja, hogy milyen súlyos problémák vannak a román politikai életben, hiszen ennek a pártnak sem programja, sem céljai, sem ideológiája nem tisztázott. A magyarellenességbe kapaszkodva próbálnak szavazatokat gyűjteni. Észre sem veszik, hogy milyen ostobák, mert ha valaki szerint az erdélyi románok helyzetét külön kell szabályozni a többi románokétól eltérően, az azt jelenti, hogy Erdélynek külön státusa van. Ebből logikusan következik tulajdonképpen az, hogy a románok státusát is szabályozni kell és más közösségekét is. Ez végső soron feltételezi Erdély külön státusát Románián belül, illetve Erdély autonómiáját. A történelem kereke visszafordítható. /Mózes Edith: Markó Béla: A Konzervatív Párt valójában Erdély autonómiáját szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke marosvásárhelyi gyűlésén „Erdély román föld!”; „A román az állam hivatalos nyelve!”; „Mi vagyunk itthon!” feliratú transzparensekkel kampányolt. „A Konzervatív Párt nem szélsőséges, nincs senki ellen, de a helyzet ismeretében szükségesnek tartja megalkotni és a parlamenttel elfogadtatni az erdélyi románok státustörvényét. Képtelenség, hogy a román államban külön státustörvényt kell alkotni az erdélyi románoknak” – jelentette ki Dan Voiculescu. Voiculescu szerint az erdélyi románok státustörvényére azért van szükség, mert Erdély bizonyos részein, túlnyomórészt a Székelyföldön, a többségben élő magyarság gazdasági és kulturális szempontból fokozatosan háttérbe szorította az ott élő románságot. Bejelentette, hogy a román nemzeti ünnep erdélyi központjának Sepsiszentgyörgyöt látná alkalmasnak, de ha az RMDSZ polgármestere megakadályozná, akkor Csíkszeredát javasolja. Ha viszont a magyar többségű csíkszeredai önkormányzat is akadályokat gördítene, akkor legyen Marosvásárhely a románok nemzeti ünnepének centruma. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Voiculescu kijelentéseire reagálva azt mondta, alaptalan a PC státustörvénykező kezdeményezése, mindössze választási propagandát szolgál. /Lokodi Imre: Erdélyi románok státustörvénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Több politikai párt heves támadta az RMDSZ-t. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke közleményben jelentette be, hogy pert indít Markó Béla szövetségi elnök ellen, aki szerinte több ízben is megsértette a román nemzetet, illetve ellene uszított. Voiculescu szerint az RMDSZ hétvégi marosvásárhelyi kampányrendezvénye kimeríti az alkotmányos rend elleni szervezkedés fogalmát. „A magyar nyelv hivatalossá tételére és a területi autonómiára vonatkozó igények, Erdély etnikai feszültségek miatt hírhedt régiókkal való összehasonlítása, a magyar Himnusz eléneklése, valamint Erdély – mégoly szimbolikus – tarisznyába tétele elégséges alapot képez az RMDSZ elleni eljárás megkezdéséhez” – áll a közleményben. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora arra szólította fel a Központi Választási Iroda vezetőjét, Gheorghe Floreát, hogy tegyen bejelentést a legfőbb ügyészségen „az RMDSZ törvénysértéseivel kapcsolatosan”, és kötelezzék a szövetséget, hogy 24 órán belül távolítsák el az utcákról az „Új honfoglalás” szlogent, illetve a magyar nemzeti színeket tartalmazó plakátokat. Ugyanakkor az európai parlamenti választásokról szóló kétnyelvű tájékoztatók bevonását is követelte. Funar szerint az RMDSZ mind az alkotmányt, mind pedig a választási és a nemzetbiztonsági törvényt megsértette. Hasonló hangnemben kommentálta az RMDSZ autonómiaigényét Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke is. „A PD elutasítja az RMDSZ eszelős, etnikai alapú kulturális, közigazgatási és területi autonómiára vonatkozó követeléseit” – szögezte le a pártelnök. „Románia alkotmánya sem Kolozsvárott, sem Konstancán, sem Brüsszelben nem képezheti alku tárgyát. Márpedig az alaptörvény az ország nemzetállami és egységes jellegét rögzíti, ezt pedig egyes RMDSZ-vezetők szavazatszerzési céllal tett kijelentései ellenére is tiszteletben fogjuk tartani” – hangsúlyozta Boc. Markó Béla RMDSZ-elnök Dan Voiculescu akciójával kapcsolatosan úgy vélte, a magyarellenes retorika alkalmazása csupán kétségbeesett kísérlet a konzervatívok népszerűségének növelésére. /Balogh Levente: Román össztűz az RMDSZ-re. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora kérte a választási bizottságtól, hogy tiltsa meg az RMDSZ-nek az Új honfoglalás jelszó használatát. Funar szerint az RMDSZ nem használhatná a magyar nemzeti zászló színeit sem választási plakátjain. A szenátor egyúttal követelte annak a tízezer kétnyelvű ismertetőfüzetnek a visszavonását is, amelyek a választásokra érvényes rendelkezéseket tartalmazzák és amelyek – Funar megfogalmazása szerint – „a románok pénzén magyarul tájékoztatják a választókat”. Funar az utóbbi időben több magyarellenes kezdeményezést nyújtott be a törvényhozásban, akárcsak a Konzervatív Párt, amely a kampányban nacionalista szólamokat hangoztatva igyekszik megszólítani a számbeli kisebbségben élő románokat. Markó Béla RMDSZ elnök ismételten felhívta a figyelmet a magyarellenes diskurzus erősödésére a kampányban. Emlékeztetett arra, hogy Funar, Kolozsvár egykori polgármestere szinte naponta nyújt be durván magyarellenes törvény-kezdeményezéseket. A képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Konzervatív Párt azon törvénykezdeményezését, amely előírná, hogy a kisebbségi tannyelvű iskolákban is a román tantervek alapján oktassák a román nyelvet, Markó szerint mindez a román politikum „elképesztő felelőtlenségéről” árulkodik. /Magyarellenes diskurzus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

A Marosvásárhelyen elfogadott kiáltványt az egész erdélyi magyar közösség fogadta el – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ elnök Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke vádjaira válaszolva. Markó Béla RMDSZ-elnök után Tőkés László független európai parlamenti jelölt ellen is szándékában áll bűnvádi panaszt emelni Dan Voiculescunak. Felszólította a bukaresti magyar nagykövetet, foglaljon állást a református püspök „autonomista” kijelentéseivel kapcsolatban. „Tőkés László az RMDSZ elnökével, Markó Bélával versenyezve próbálja meg átrajzolni Románia határait, ezért Tőkést is beperelem” – közölte Voiculescu. /Markó: nem csak RMDSZ-é a kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

A Marosvásárhelyen elfogadott kiáltványt az egész erdélyi magyar közösség fogadta el – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ elnök Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke vádjaira válaszolva. /Markó: nem csak RMDSZ-é a kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

A magyar sikerhez nagyon kellett a nagyfokú román választói apátia. A magyar választói jelenlét – az átlagost ugyan jóval meghaladta – abszolút számokban azonban alacsonyabb volt a korábbiaknál. 1990 óta ez az első olyan választás, amikor a román nacionalista alakulatok nem érték el a bejutáshoz szükséges küszöbértéket. Ami annak tulajdonítható, hogy a korábban Román Nemzeti Egységpártban, majd Nagy-Románia Pártban /PRM/ tömörült román szélsőjobb szétaprózódott apró pártocskákká. A PRM mellett megjelentek olyan alakulatok, mint a Becali-féle Új Generáció Pártja, Voiculescu Konzervatív Pártja, a Cozmin Gusa Nemzeti Kezdeményezés Pártja. Ezek együtt továbbra is 15 százalékos eredményhez közelítenek – egyenként viszont kiestek. Az RMDSZ vezetői közül a legtöbben irreálisan magas előrejelzésekkel rukkoltak elő. /Salamon Márton László: Számok mögött. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./