Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében febr. 27-én Kolozsváron megbeszélést tartottak Szilágy, Kovászna, Szatmár és Maros megye magyar alprefektusai, a megyei kataszteri hivatal vezetői és az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői. A megbeszélés fő témáját a restitutio kérdése képezte. Megállapították, hogy általában mindenfelé felgyorsult a tulajdonbahelyezés folyamata: Kolozs megyében például a közbirtokossági területeket teljes egészében sikerült visszaadni. A jelenlévők kifejezték reményüket, hogy még idén sikerül az erdők és szántóföldek legalább 90 százalékát visszaadni. Az egyházi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatban a jelenlévők kifogásolták, hogy jóllehet sürgősségi kormányrendeletek útján az elmúlt időszakban több ingatlant visszaadtak az egyházaknak, azokat viszont mostanáig sem sikerült tulajdonba venni, például a kolozsvári Református Kollégiumot vagy a Bocskai (Avram Iancu) téri ingatlant. Bíznak abban, hogy az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodás értelmében a kormány április 30-ig visszaszolgáltatási törvénytervezetet terjeszt a parlament elé. Ezt a törvényhozás remélhetőleg szeptember 30-ig elfogadja. /Teljes restitúciót sürgetnek. Jó úton halad az erdők és földek visszaadása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagjai a hajdani Református Kollégium /Kolozsvár/ és Református Leány Gimnázium volt diákjaiból kerülnek ki, ám azok is tagjai lehetnek, akik e két intézmény államosítása után az épületekben működő iskolák végzettjei. A társaságnak 1000 tagja van. A Házsongárd Bizottság a néhai tanárok és diáktársaink sírhelyének gondozásával foglakozik. Az Apáczai- Napok alkalmával és az évzárókon kiosztják a társaság jutalmait és díjait mindkét tanintézet (az Apáczai Csere János Elméleti Líceum és a Református Kollégium) arra érdemes diákjainak. A székház 10 évi használat után hivatalosan is a Baráti Társaság tulajdonába került. Bár a régi Kollégium (a Farkas utcai Kiskúria) épületének visszaadását kormányhatározat mondta ki, a gyakorlati visszaadást Funar polgármester karhatalmi erővel meghiúsította. Dr. Újvári Ferenc ügyvéd javasolta, hogy az Apáczai Csere János Baráti Társaság negyedévenként forduljon memorandummal a Román Állam elnökéhez, a Szenátushoz, Képviselőházhoz, az RMDSZ vezetőségéhez és a helyi önkormányzathoz, ebben mondja ki: igényeljük vissza minden felekezeti, elemi, kollégiumi javainkat, felekezeti intézményeinket. /(Csomafáy Ferenc): A restitúció kérdése az Apáczai Csere János Baráti Társaság közgyűlésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Tíz éve nem volt ilyen, mindenki megfelelt az elvárásoknak - hangzott el a Kolozsváron, Református Kollégiumban ápr. 6-án, a vallás-szaktantárgy érettségi vizsga után. A vizsgabizottság a Kolozsvári Protestáns Teológia tanáraiból állt. /Dézsi Ildikó: Egyház ? Ifjúság Református Kollégium. Megkezdődött az érettségi. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

A Magyar Középiskolások Kórustalálkozója már hagyományt teremtett: kétévenként rendezi Kolozsváron a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE, a házigazda szintén hagyományosan a Kolozsvári Református Kollégium és az igazgató-karnagy, Székely Árpád. Idén máj. 4-én harmadízben rendezték meg a találkozót. Két évvel ezelőtt 13 együttes lépett fel, most csupán hat kórus szerepelt. A kolozsvári iskolák kórusain kívül a Benedek Elek Tanítóképző /Székelyudvarhely/ Camerata leánykara és a Gyulafehérvári Római Katolikus Líceum fiúkara volt jelen. /Benkő Judit: Gazdag-e az éneklő iskolás? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Kolozsvárra a szovjet csapatok 1944. október 11-én hajnalban vonultak be, gyakorlatilag harcok nélkül. Megkezdték a zsákmányolást. Óra, töltőtoll, fényképezőgép, feltört üzletek apró árui mind-mind zsákmánynak számítottak. A fosztogatásban leginkább a kolozsvári lumpenek s a környékbeli falvak lakói jeleskedtek. Szovjet járőrök próbálták akadályozni a fosztogatást, de nem sok eredménnyel. A román hadsereg egységei 12-én vagy 13-án érkeztek meg. Veress Pál mesélte Nagy Istvánnak, hogy valamilyen rejtélyes lista alapján román–szovjet járőrök magyar értelmiségieket tartóztattak le, jogászokat, újságírókat, tanárokat, köztük kommunistákat is. Elhurcolták többek között a Református Kollégium több tanárát is. Egeresen román csendőrök és Maniu-gárdisták megkínozták és kivégezték azt a 12 bányászt és erőművi munkást, akik fegyverrel akadályozták meg, hogy a németek az egeresi villamosművet felrobbantsák. A Monostori úton magyarfenesi Maniu-gárdisták lemészárolták az Óvári családot, amely 44 nyarán részt vett az ellenállási mozgalomban. A gyilkosságot tehát nem szovjet katonák követték el. Következett aztán Szárazajta, Csíkszentdomokos, Belényes és más gyilkosságok, amelyekről Balogh Edgár, Demeter János, Kovács András visszaemlékezéseikben már hírt adtak. Ekkor, valamikor október közepén jelent meg Malinovszkij marsallnak, az Erdélybe bevonult II. ukrán front parancsnokának a rendelete, amelynek értelmében a román adminisztrációnak, a rendfenntartó erőknek, a gárdáknak és a hadseregnek 24 óra alatt el kellett hagynia Észak-Erdély területét, s azon csak a frontra menő alakulatok haladhattak át. – Nagy István megbízta fiát, ezt az emlékezést író Nagy Károlyt, hogy gyűjtsön anyagot önéletrajzi regénye 5. kötetéhez. Nagy Károly 1969 őszén Moszkvába utazott tudományos dokumentáció céljából. Borisz Polevoj 1967-ben egy íróküldöttséggel Kolozsváron járt, és elmondta, hogy 1944 őszén a kolozsvári szovjet parancsokságon dolgozott elhárító tisztként, alezredesi rangban. Nagy István kérte fiát, Hogy beszéljen Polevojjal, hogy megtudjanak részleteket a civil férfilakosság ’44-es elhurcolásáról. Nagy Károly beszélt is Polevojjal. Azt válaszolta, hogy a hadijog értelmében munkára vitték őket, hogy újjáépítsék azt, amit a tengelyhatalmak leromboltak. Polevoj kérte, keresse fel újra, addig előszedi az 1944-es feljegyzéseit. Polevoj a következőket mesélte el: A román hadsereg vezérkari főnöksége úgy tájékoztatta a szovjet hadsereg vezérkarát, hogy a magyar hadsereg helyben mozgósítással sok férfit hagyott hátra Észak-Erdélyben és Kárpátalján azzal a megbízatással, hogy a front átvonulása után folytassanak diverziós és partizán tevékenységet, akadályozva ezzel a szovjet hadsereg előnyomulását. Ugyanakkor átadták nekik a legveszélyesebb fasiszta elemek névsorát is. Ezért a bevonulás után városon a szovjet hadsereg járőrei, falun pedig a román csendőrség megkezdte a férfi lakosság összeszedését. Később fény derült arra, hogy a románoktól kapott lista nem a legveszélyesebb fasiszták nevét és a címét tartalmazta, hanem többségükben haladó szellemű magyar értelmiségiekét, sőt kommunistákét is. Ugyanebben az időben tájékoztatták a szovjet szerveket a román csendőrök kegyetlenségeiről, sőt nagyszámú gyilkosságról is. Ekkor a szovjet vezetés leállította a férfiak összeszedését, s Malinovszkij marsall parancsára a román hatóságoknak, a rendfenntartó erőknek és a Maniu-gárdáknak el kellett hagyniuk Észak-Erdély területét. Az elfogottak közül azokat, akik még a II. ukrán front hadműveleti területén voltak, szabadon bocsátották, de akiket már elszállítottak, azokon nem tudtak segíteni. Visszatekintve ezekre a szomorú eseményekre, nyilvánvaló, hogy a szovjet katonai hatóságok egy súlyos és aljas provokáció alapján jártak el. Ezt tudta meg Borisz Polevojtól. /Nagy Károly: Felszabadulás!? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8., A kulisszák mögött. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

"A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen megalakult az a három tagú bizottság, amely megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy helyet tudnak-e biztosítani a Kolozsvári Református Kollégium számára egykori épületében, azaz a jelenlegi Gheorghe Sincai Elméleti Líceumban. A Református Kollégium vezetősége korábban szóvá tette, hogy tanteremhiánnyal küszködnek, és arra kérték a tanfelügyelőséget, próbáljon megoldást találni gondjaikra. Javasolták, hogy a bizottságban az egyház egy képviselője is kapjon helyet, de a kérést nem teljesítették. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a 88/1999-es sürgősségi kormányrendelettel visszaadták a református egyháznak, amely még 1999-ben telekkönyvezte az ingatlant, ennek ellenére azóta sem vehette birtokába. Az Erdélyi Református Egyházkerület pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a kolozsvári városi tanács és a megyei tanfelügyelőség ellen. A bíróságtól azt kérték, hogy az alpereseket az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírására kötelezzék. Ugyanakkor kérték, hogy nyilvánítsák semmisnek a kollégium átadását a helyi önkormányzatnak. A református egyház nemrég alapfokon megnyerte a pert, de tekintettel arra, hogy az ítélet nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a Református Kollégium visszaszolgáltatás tárgyát képezi a kormánypárttal megkötendő helyi együttműködési megállapodásnak, akárcsak a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan vagy a hóstáti földek visszaszolgáltatása. /P. A. M.: Helybentopogás a kollégium ügyében. Egyházi részvétel nélkül alakult bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"Gheorghe Funar polgármester szept. 4-i rendkívüli sajtóértekezletén újból a magyar veszélyről, a több évszázados román iskolák magyar kézbe kerüléséről beszélt az újságíróknak. A tájékoztatóra az elöljáró meghívta a Gheorghe Sincai (volt Ady-Sincai, volt református fiúgimnázium), illetve a tanfelügyelőség képviselőit, akik kijelentették, hogy nem engednek a reformátusok nyomásának. Az egyház ugyanis osztálytermeket kíván berendezni a Református Kollégium diákjai számára annak Farkas utcai régi épületében, miután visszaigényelt egykori jogos tulajdonát mindezidáig nem sikerült gyakorlatban is visszakapnia. A líceum képviselői vészharangokat kongattak: az iskolából el akarják távolítani a román diákokat. Alexandru Bugariu iskolaigazgató szerint az ingatlant visszaszogáltató, 1999-ben született 83-as számú sürgősségi kormányrendelet hamis iratokra alapozva juttatja vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek az ingatlant. Az iskola képviselője és Gheorghe Funar polgármester nem hajlandó elismerni az Erdélyi Református Egyházkerületet mint tulajdonost, ezért továbbra sem írják alá az átadási-átvételi jegyzőkönyvet. A sajtóértekezleten a tanfelügyelőség is képviseltette magát. Érdekük az, hogy az ingatlan a jelenlegi tulajdonos birtokában maradjon, jelezték. Funar polgármester újból kijelentette: ameddig ő a polgármester Kolozsváron, addig a román intézmények nem szenvednek az úgynevezett történelmi magyar egyházak miatt. Az üggyel kapcsolatban Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: a volt fiúgimnáziumnak két épületteste van, egy régi és egy új. Az egyház egyelőre csupán a régi épületet kérte vissza, amelynek felújítása nagyon sok pénzbe kerül. Ennek ellenére nem hajlandók aláírni az átadási-átvételi szerződést, ezért bírósághoz fordultak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megígérte, hogy közbenjár az ügyben. /Kiss Olivér: Próbálkozás a Református Kollégium bitorlására. A polgármester támogatásával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Szept. 7-én a falu legnagyobb szülöttére, Debreczeni Márton bányamérnök-költőre emlékeztek Magyargyerőmonostoron. Jelen volt Alföldi László kolozsvári főkonzul, Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője is. Debreczeni Márton munkásságáról Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros beszélt. Debreczeni Márton /1802-1851/ a kolozsvári Református Kollégium után a selmeci bányászakadémián folytatta a tanulmányait, majd visszatért Erdélybe, ahol több találmányát is rendszeresítette. Nevéhez fűződik többek között Erdély első gőzgépének üzembe helyezése 1838-ban, valamint az olvasztást megkönnyítő csigafúvó feltalálása. 1848-ban Kossuth pénzügyminisztériumának tanácsosa, egy évvel később pedig erdélyi pénzügyminiszteri biztos lett. A szabadságharc leverése után perbe fogták, állásából elbocsátották, a meghurcoltatásokat meggyengült egészsége már nem tudta elviselni, 1851-ben halt meg. Leleplezték a költő-bányamérnök emléktábláját, Egyed Ákos történész méltatta Debreczeni Márton életművét. A megemlékezés a Debreczeni Márton Tájháznál folytatódott. Sinkó Kalló Katalin, a ház megálmodója és kivitelezője emlékezett: ezelőtt nyolc esztendővel merült fel az ötlet, hogy a házat a falu és a vidék sajátosságait megőrző és bemutató tájházzá alakítsák. /Sándor Boglárka Ágnes: Magyargyerőmonostor magyarságünnepe. 200 éve született Debreczeni Márton. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalásban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsváron a Gheorghe Sincai Gimnázium nem hajlandó termeket biztosítani a Református Kollégium számára abban az épületben, melyet fél évezreddel ezelőtt a református egyház közadakozásból építtetett, és amely a 83/1999-es sürgősségi kormányrendelet alapján elméletben visszakerült az egyház tulajdonába. Egyelőre csak annyi tantermet kértek, ahányban a Református Kollégium zökkenőmentesen folytathatja oktatási tevékenységét. A 12 éve újra törvényesen bejegyzett és működő Református Kollégium kénytelen különböző helyeken "albérletben", és a Farkas utcai templomban folytatni tevékenységét, miközben a bitorolt épület bizonyos helyiségeit a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum bérbe adja másoknak. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek adót is kell fizeti az ingatlan után - évi több mint 70 millió lejt. Az Erdélyi Református Egyházkerület amennyiben nem tud érvényt szerezni jogainak, illetékes nemzetközi fórumokhoz fog fordulni. /Egyházi állásfoglalás a Református Kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülése előtt a Megyei Képviselők Tanácsa tartott gyűlést. Napirenden szerepelt Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök, illetve a parlamenti képviselők politikai beszámolója, valamint különböző határozattervezetek elfogadása. A megyei elnök beszámolójában többek között a Református Kollégium körül kialakult helyzetről, a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének gondjairól (Aranyosgerend, Bonchida, Aranyosegerbegy) számolt be. Kónya-Hamar Sándor ugyanakkor nehezményezte, hogy az RMDSZ országos csúcsvezetősége bizonyos értelemben pontatlan állításokat fogalmazott meg a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Vekov Károly képviselő a magyar színház és a magyar opera helyzetére tért ki. Szerinte vészjósló jelenség az, hogy a színházbajárás helyett a mai fiatalság inkább tévét néz. Úgy véli, emiatt az intézmény vezetősége is hibás. - Lehet, hogy egyesek jó színházi szakemberek, de biztos, hogy nem jó menedzserek - mondta. Vekov Károly azt is szóvátette, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetését nem érdekli ez a kérdés. Az MKT többek között arról döntött, hogy javaslatot tesz a Szövetségi Képviselők Tanácsának: a magyar civil társadalom aláírásokkal támogassa az RMDSZ alkotmánymódosító tervezetcsomagját. A határozatot a jelenlévő MKT-tagok látható többséggel elfogadták. Az MKT jelen lévő tagjai ugyanakkor elhatározták: felkérik az SZKT-t, térjen vissza azon döntésére, amellyel a belső választások megszervezését felfüggeszti. /K. O.: Belső választásokat követel az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Szeptember 15-én nyitotta meg ünnepélyes keretek között az új tanévet Kolozsváron a Református Kollégium. Az igehirdetés után Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója köszöntötte a diákokat. Ez a tizenharmadik tanévnyitójuk. A kollégiumnak jelenleg kétszázhatvan diákja van, ebből kétszázhuszonnégy bentlakó. Idén három kilencedik osztály indult, nyolcvannégy diákkal. A gyülekezet elfoglalta a templom előtti teret, ahol Székely Árpád iskolaigazgató és Pap Géza püspök tárta a hallgatóság elé a Református Kollégium áldatlan helyzetét. Elhangzott az egyházi tiltakozó állásfoglalása a kollégium ügyében. A néma tüntetésen többek között jelen volt Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Vekov Károly képviselő, Kötő József, az EMKE elnöke, Bitay Levente a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke és Révész Erzsébet városi tanácsos. /Valkai Krisztina: Néma tüntetés a Református Kollégiumért. Továbbra sem birtokolhatja az egyház a saját tulajdonát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"A közelmúltban Fugyivásárhelyen megrendezett, Milyen a romániai (kisebbségi) magyar keresztények élete? címet viselő nemzetközi konferencián A magyar felekezetek élete a mai Romániában címen előadást tartott dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke. A kommunizmus visszaszorította az egyházat a templomba. Az 1990-es változás nem hozott meg mindent. Az egyházi javak visszaszolgáltatása is csak most kezdődött meg, az Európai Unió nyomására. Azonban ezek a visszaszolgáltatások nagyon kétarcúak. A kolozsvári református kollégiumot négy éve sürgősségi rendelettel visszaadtak, és most olyan helyzet alakult ki, hogy az egyház fizeti az adót érte, de az épületbe nem léphet be. A két református egyházkerületben csak húsz tanintézményt tudtak létesíteni, noha a kommunizmus előtt több mint ötszáz volt. Az egyikben, az Erdélyi Református Egyházkerületben az elmúlt években 44 új egyházközséget és ugyanennyi szórványt tudtak létrehozni; építettek 220 egyházi épületet, ezek közt 34 templom van. A kitartást és hűséget jelképezi, hogy 80 lelkes gyülekezet is van, amely lelkipásztort tart fenn. A legkisebb gyülekezet, amely templomot épített, 34 tagból áll. A népszámlálás szerint 200 ezerrel csökkent a magyarság száma. Ha Jézus velünk van, megmaradunk, szögezte le. /Tököli Magdolna: A megmaradás nem politika, hanem hit kérdése. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./"

"Okt. 22-én tartották az RMDSZ-SZDP együttműködési megállapodást kiértékelő bizottság ülését Bukarestben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolt arról, hogy a protokollummal kapcsolatban szinte minden megyei RMDSZ-szervezet elégedetlenséget jelzett. A Kolozs megyei helyzetet minél előbb rendezni kell. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök bizakodóan nyilatkozott az SZDP és az érdekvédelmi szervezet közötti helyi egyezmény aláírásának lehetőségéről. Amennyiben a Bocskai téri ingatlant és a református kollégium Farkas utcai épületét valóban visszaadják a református egyháznak, aláírják a dokumentumot. Eredményesnek bizonyult a kiállás, tette hozzá. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök elmondta: a protokollumban a gazdasági kérdésekre fektették a hangsúlyt. Seres a be nem teljesült pontok közé sorolta a szilágysomlyói általános iskola szétválasztását. /Borbély Tamás, Kiss Olivér: Küszöbön a Kolozs megyei RMDSZ-SZDP megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter okt. 8-án Kolozsvárra érkezett, az Unifest diákfesztiválra jött. Miután Kolozs megye prefektusával, Vasile Soporannal találkozott, a tanfelügyelőség felé vette útját. Az RMDSZ - az előzetes politikai egyeztetések eredményeképpen - Kolozsváron várták, hogy sor kerüljön arra a találkozóra, amelyben Ecaterina Andronescu, Pap Géza püspök és a Kolozsvári Református Gimnázium vezetői annak megoldását keresik, hogy a református egyházat megillető ingatlan, amelyben a Gheorghe Sincai román tannyelvű középiskola működik, visszakerüljön jogos tulajdonosához. Lapzártáig nem derült ki, hogy a felek találkoztak-e vagy sem. /Gállfy Attila: Püspök és miniszter tárgyalt a Református Kollégium épületéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./"

"Dec. 17-én tárgyalnak az egykor a Református Kollégium /Kolozsvár/ által használt épületegyüttes ügyében a református egyház, a tanintézet és a Gheorghe Sincai Gimnázium képviselői. Asztalos Ferenc képviselő szerint Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter megígérte: dec. 20-áig átadják az épületet. /Lázár Lehel: Újabb megbeszélés a kollégium ügyében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./"

"A 2002-es esztendőről foglalta össze gondolatait Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly képviselő, valamint Eckstein Kovács Péter szenátor. Eckstein Kovács Péter szerint ez az év valamivel jobb volt, mint a tavalyi. Románia számára a 2002-es év a NATO-ba való meghívás és a schengeni vízumkényszer feloldásának éve. A népszámlálásnál szembesülni kellett azzal, hogy nagyobb mértékben csökkent a magyarság lélekszáma, mint ahogyan azt sejtették. Megszületett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását elrendelő törvény. Az erdők visszaszolgáltatásában pozítív fordulat következett be. Az RMDSZ-en belüli ellentéteket illetően a szenátor nem tart szakadástól. Szerinte az RMDSZ presztízse mind a román parlament, mind pedig a külföldi kormányok előtt felértékelődött. A közelgő RMDSZ-kongresszuson alkalom lesz a reform megtételére. Szenátori tevékenységét illetően résztvevője volt az alkotmánymódosító bizottságnak és tagja az Európa jövőjéről szóló konventnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő: a gazdasági reformok hiánya gondot okoz. Visszafordíthatatlanná vált a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek határmódosítás nélküli nemzeti integrációjának folyamata. 2002 januárjában elkezdődött a magyar státustörvény beindítása. Az identitás vállalásával egy nemzeti és kulturális közösség nem mondhat le azokról a jogorvoslatokról, melyek történelmi-társadalmi-gazdasági sérelmeit rendezni hivatottak. A helyhatósági törvény anyanyelvhasználati előírásait szinte helységekként és megyékként kellett külön és sajátos módon végrehajtatni. Kolozs megyében is. Kolozsvár esetében mindez várat magára, ez annak a politikai cinkosságnak tulajdonítható, amelyet vádként is megfogalmazhatunk! - állapította meg Kónya-Hamar Sándor. Kompromisszumot kellett kötniük, demokratikus elveket sértő törvényjavaslatokat kényszerültek vállalni (büntető törvénykönyv, sajtóreplika, titoktörvény, párttörvény stb.). Kolozsvárott viszont következetességgel kell harcolni, nem lehetett aláírni a helyi protokollumot, ha a Református Kollégium, a Bocskai téri ingatlan, a hóstáti földrészek és a többi jogviszonya csak papíron rendezett. Dec. 21-én a Református Kollégium végre visszafoglalhatta régi otthonát. Vekov Károly képviselő kiemelte: a hazai magyar közhangulat nem nevezhető jónak. Válság van. Romániában a régi struktúrák és mentalitások tovább élnek, márpedig Európában csak az lesz képes állni a versenyt, aki tud dolgozni. A státustörvénynek és a vitáknak is az éve volt. Vekov leszögezte. "jogunk van a nemzeti identitásunkhoz, a magyar nemzeti identitáshoz, még akkor is, ha ettől a jogunktól hosszú időn keresztül meg akartak fosztani és megkérdőjelezték hovatartozásunkat." Románia elkezdte az igazodást a nyugat-európai elvárásokhoz. "Átfogóbb, összehangoltabb cselekvésre lenne szükség, és ebből mi, magyarok is kivennénk a részünket, ha valaki ezt igényelné." A protokollum-politika: döcögős kapcsolat. "Partneri viszony ide vagy oda, a rövidebbet csak mi húzzuk." Jogos az igény az egységre, de nem elméleti egységre, hanem az erdélyi magyarság érdekei mellett kell végre kiállni. A kongresszus jó irányba fordíthatná a magyarságot. /Politikusaink a 2002-es esztendőről. Megvalósítások - egy év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./"

"Fél évszázad után újra a református egyház tulajdonában levő Farkas utcai ingatlanban kezdhette jan. 6-án az iskolai oktatást a kolozsvári Református Kollégium. Valentin Cuibus megyei főtanfelügyelő kész a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni, csak hogy ne engedje át végleg a kollégium egykori épületét. A kollégium a teljes épületegyüttesből egyelőre csupán annyi tantermet kért, ahányban zökkenőmentesen folytathatja oktatási tevékenységét. Így csak tíz termet kaptak meg, amelyben a kollégium 260 diákja tanulhat. A tanfelügyelőség csak a Farkas utcai épület két emeletét engedte át. Az alkalmazottak a téli vakáció idején cipelték át az oktatáshoz szükséges felszerelést. A Református Kollégium Farkas utcai épületét 1948-ban államosították. Ezt követően 1959-ig még magyar nyelvű iskolaként működött. A tanintézmény 1959-ben, a tanévzárón vette fel az Ady Endre nevét, de már az őszi iskolakezdéskor a Sincai Gimnáziummal egyesülve Ady-Sincai néven kezdte meg működését. Ezt követően indult néhány román osztály is, melyek száma egyre növekedett, végül csak néhány fél magyar osztály maradt, majd azokat is felszámolta a diktatúra. Az iskola egy ideig még az Ady-Sincai nevet viselte, majd a magyar osztályok megszüntetésével Ady nevét is törölték az iskola megnevezéséből./Lázár Lehel: Cuibus nem hagyja magát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./"

"Jan. 6-án elkezdődött a második félév, amely a nyolcadikosok és tizenkettedikesek számára a (kis)érettségi vizsgák eljövetelének időszaka is. A legtöbben az érettséginél a tételek magyarra fordításának kálváriájától félnek. Kolozsváron a Református Kollégium a nemrégiben visszakapott Farkas utcai öreg épületébe csak a napokban költözött be, és az évek óta tartó huzavona annyira megviselte a vezetőket, hogy a magyar nyelvű napilapok egy részét meg sem hívták a megnyitóra. A félévnyitó hálaadó istentiszteletet Pap Géza erdélyi református püspök celebrálta. Tonk Sándor főgondnok rámutatott: az iskola életét meg kell hogy határozza a jövőben az öröm. Ezt a gondolatot Székely Árpád iskolaigazgató fejlesztette tovább. /Szabó Csaba: Nyugtalan évkezdet a Farkas utcában. A diákság megyeszerte stresszben gazdag félévet vár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"

"Eckstein-Kovács Péter szenátor jan. 9-i sajtótájékoztatóján hangsúlyozta a Református Kollégium épületének visszaadása törvényes volt, ezért áll értetlenül a helyi román nyelvű napilapok hangulatkeltő cikkei előtt. Leszögezte: az RMDSZ álláspontja továbbra is az, hogy a Funar polgármester törvénytelenséget követett kétnyelvű helységnévtábla megtagadásával. Hivatali visszaélés vádjával indítottak ellene pert, még a múlt év augusztusában, az ügy következő fejezeteként Funart jan. 13-án várják a rendőrségre kihallgatásra. A Büntető- törvénykönyv módosító törvénytervezettel kapcsolatban az RMDSZ álláspontja az, hogy a sajtó őrizze meg alig 13 éves szabadságát: tehát a becsületsértésnek és a rágalmazásnak nem kellene szerepelnie a Btk-ban. Eckstein-Kovács Péter Tőkés László püspök tiszteletbeli elnöki mivoltát nem kívánja megkérdőjelezni, de legutóbbi kijelentéseivel nem ért minden esetben egyet. /Jakab Benke Nándor: Törvényes a kollégium visszaadása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"Eckstein-Kovács Péter kolozsvári RMDSZ szenátor felháborodásának adott hangot, amit a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum és a Református Kollégium, valamint egy Sport Klub közötti szerződésről bizonyos lapok és bizonyos politikusok írtak és nyilatkoztak. A Református Kollégium beköltözött jogos tulajdonának egy részébe, a sajtó és a politikusok egy része hecckampányt indított, mert magyarokról van szó. Úgy állították be a dolgokat, mintha onnan iskolás gyermekeket költöztettek volna ki, holott az épületben magán oktatási intézmények működtek és a sport klub. Ezek nem az utcára kerültek, hanem elfoglalták a Méhes utcai iskolában azt a helyet, melyet a Református Kollégium használt. Mindez megegyezés alapján történt. - Funar kolozsvári polgármester nem hajlandó kitétetni a több nyelvű helységnév- táblákat, ezért 2002 augusztusában az RMDSZ Kolozs megyei szervezete bűnvádi feljelentést tett a polgármester ellen. Ebben hivatali hatalommal való visszaélés bűncselekményének elkövetésével vádolták. A polgármesternek jan. 13-án kellett a kolozsvári rendőrségen kihallgatáson megjelennie. /Csomafáy Ferenc: Hecckampány, mert a reformátusok magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ "

"Jan. 28-ra halasztotta a Kolozs megyei törvényszék a kolozsvári Református Kollégium ingatlanára vonatkozó ügy tárgyalását. Az egyház alapfokon megnyerte a pert, a tanfelügyelőség fellebbezett. /P. A. M.: Halasztás a Református Kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"A Református Kollégium épületéért folyó per áthelyezését kérte a Legfelsőbb Bíróságtól a kolozsvári városháza. Gheorghe Funar polgármester szerint erre azért van szükség, hogy a bírák ne legyenek politikai nyomás alatt, amikor a kollégium ügyében kell dönteniük. Az Erdélyi Református Egyházkerület alapfokon elérte, nyilvánítsák semmisnek a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és a városháza között kötött átadási-átvételi szerződést, amellyel az utóbbi intézmény gondozásába került a kollégium épülete. Az ítéletet a tanfelügyelőség megfellebbezte. /Lázár Lehel: Peráthelyezést kér Funar. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"

"Murvai Olga bukaresti egyetemi tanár a bukaresti Koós Ferenc Körben jan. 10-én tartott előadást Szabó T. Attiláról Az égtartó ember címmel. Előadását közölte a hetilap. Murvai Olga Sütő Andrástól kölcsönözte Szabó T. Attila /Fehéregyháza, 1906. jan. 12. - Kolozsvár, 1987. márc. 3./életművének jellemzésére azt, hogy égtartó ember: "az ő hatalmas vállalkozásának, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárnak tető alá hozatala történelmi számvetéseinknél is sürgősebbnek mutatkozott. Szabó T. Attila egyszemélyes intézményként olyan ügynek szentelte magát, amely itteni és mai közösségi létünk legfőbb őrizője volt és maradt, amit ha elveszítünk, minden más ügyünket nyugodtan félretehetjük. Mert Herderrel szólva: olyan emberi értéktől válnánk meg örökre, amely minden nép genetikus szellemének, jellemének különös és csodálatos kútforrása, a nemzeti nyelv. Anyanyelvünk, az omlásra hajlamos. - Ezt látva lett Atlasszá köztünk Szabó T. Attila, ez az égtartó ember." Életművéről Balassa Iván készített kismonográfiát /Szabó T. Attila, Püski Kiadó, Budapest, 1996/. Szabó T. Attila érettségi után a kolozsvári Református Teológiára iratkozott be. Ebben az időben rendkívüli egyéniségek tanítottak a teológián, így Tavaszy Sándor /1888-1951/, aki az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Irodalmi Társaság alelnöke volt. Tavaszy arra kötelezte Szabó T. Attilát, hogy járjon be az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárába és segédkezzen Kelemen Lajosnak /1877-1963/. Kettejük ismeretsége életre szóló mély apa-fiúi kapcsolattá nemesedett. Szabó T. Attila életvitelére Kelemen Lajos hatott a legnagyobb mértékben. Ugyancsak a teológián tanított ekkor Makkai Sándor /1890-1951/, Erdély későbbi püspöke. Szabó T. Attila elvégezte a teológiát, nem lett lelkész, hanem beiratkozott az egyetemre és magyar-angol szakos tanári oklevelet szerzett. Szabó T. Attilára hatással volt a nyelvjáráskutató Csűry Bálint, aki már a középiskolában, a kolozsvári Református Gimnáziumban tanította, később a debreceni Tisza István Tudományegyetem professzora lett, Szabó T. Attila nála doktorált 1936-ban. Szabó T. Attila kezdetben angol költőktől fordított. Gyűjtött és kiadott virágénekeket is /Haja, haja virágom, Kriterion, 1970/. Szerteágazó munkásságának része a helynévtörténettel való foglalkozása. Az életében megjelentetett helynévtörténeti írásai /Kolozsvár, Kalotaszeg, Borsa völgye, Doboka völgye, Gyergyó helynevei stb./ mellett a hagyatékában vannak összegyűjtve az erdélyi települések helynevei, amelyek rendezésre, megjelenésre várnak, akkor lesz Erdélyi Helynévtörténeti Adattár is. Főműve az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár eredeti levéltári kutatásain alapul: oklevelekből, nyugtákból, misszilisekből, kelengye- és tárgylajstromokból, peres iratokból, jegyzőkönyvekből, adás-vételi iratokból, kezeslevelekből gyűjtötte egybe a középkori Erdély szóhasználatát. Az első kötet 1976-ban jelent meg a Kriterion Kiadónál. Néhány éve az Akadémiai Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában látnak napvilágot a kötetek, immár a 11. Más is fűződik Szabó T. Attila nevéhez. 1956-ban a marosvásárhelyi Bolyai Könyvtár /volt Református Könyvtár/ vezetője, Farczády Elek az ún. Koncz-kódexben egy XV. Század elejéről származó magyar szövegemléket fedezett fel. Nyelvészeti leírására Szabó T. Attilát kérték fel. Ő keresztelte el a nyelvemléket Marosvásárhelyi Soroknak /MsS/ és Marosvásárhelyi Glosszáknak /MsG/. "Az 1410 táján keletkezett MsS eddig ismeretes szövegemlékeink sorában a hatodik helyet foglalja el" - állapította meg Szabó T. Attila. Hatalmas Szabó T. Attila munkássága, ebben szerepel válogatott tanulmányainak hét kötete /kb. 550 tanulmány közel 4300 oldalon/, maga a Tár anyaga /Murvai Olga szerint a teljes anyag közel húszezer oldal/, továbbá a jelentős kéziratban maradt helynévtörténeti munkákat is figyelembe kell venni. /Murvai Olga: Az égtartó ember. = A Hét (Bukarest), jan. 23./"

"1990 májusában született egy tanügyminisztériumi rendelet, amelynek alapján jóváhagyták az egykori kolozsvári Református Kollégium újraindítását - emlékezett vissza Székely Árpád igazgató. A minisztérium utólag visszavonta az ingatlannal kapcsolatos rendelkezését. Végül szeptemberben ideiglenesen jóváhagytak négy termet a Györgyfalvi negyedi általános iskolában, így nyolc osztállyal a Református Kollégium 1990 őszén újraindulhatott. A kezdés nehéz volt, a tanárok először a következő évben, januárban kaptak fizetést. Füstbombát dobtak be az ablakon, és megtámadták a diákokat, megverték őket, farkaskutyákat uszítottak rájuk. Végül azonban lett nyolc tantermük, így már nem volt szükség két váltásban tanítani. 1991 januárjában beindulhatott a bentlakás, a hollandok és a németek segítségével sikerült a szobákat bebútorozni. A középiskola azonban 2002. dec. 20-ig az általános iskolában működött. 1999-ben megszületett az a sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében a régi kollégiumi épületet visszaszolgáltatják az egyháznak. Valójában ezt nem tették lehetővé, pert indítottak, ez a per azóta is folyik, a múlt év végén mégis sikerült beköltözni az épületbe. Sokat köszönhetnek az RMDSZ-nek, név szerint Kónya-Hamar Sándor és Asztalos Ferenc képviselőknek, akik közbenjártak az ügyben. Két emeletet, a könyvtár és az orvosi rendelő kivételével átvehettek. Az épületet borzasztó állapotban találták. Az egyház és külföldi támogatók segítségével felújították az épületet. Szerettek volna több osztályt indítani, de a tanfelügyelőség ezt nem hagyta jóvá. A tanfelügyelőség még a kapus, a takarítói és a karbantartói állást sem hagyta jóvá. /Papp Annamária: Végre otthon a régi iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Febr. 11-én Kolozsváron, a Pro Iuventute Egyesület székházában Benkő Samu tartott előadását Kós Károlyról. Rollinger Ágnes, az RMDSZ belmonostori kerületének elnöke köszöntőjében kifejtette: a Pro Iuventute szocio-kulturális egyesület, amint azt neve is mutatja, elsősorban az ifjúságért igyekszik tenni valamit, ezért is számít különös örömnek az, hogy ennyire sok fiatal volt jelen. Kós Károly Temesváron született, a házon táblácska emlékeztet az eseményre. Iskoláit Szebenben kezdte, és a kolozsvári református Kollégiumban folytatta. Budapesten az Állatkert több épülete, iskolák, lakótelepek, templomok fűződnek a nevéhez. Kós sokat tanult a kalotaszegi, székelyföldi építészettől is, bár azt sem tagadta meg soha, hogy kedvenc áramlatai közé tartozik a keresztény keleti művészet. Kós Károly ma is élő példakép lehet minden generáció számára. /Sándor Boglárka Ágnes: Kósról, fiataloknak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./"

"Újabb hónappal halasztották el a Református Kollégium /Kolozsvár/ visszaszolgáltatásának ügyét. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróságnak arról is döntenie kell, hogy áthelyezik-e a pert más megyébe, ezt a városi tanács több ízben szorgalmazta. /(sbá): Továbbra sincs ítélet a Református Kollégiumról. Egyhónapos halasztás a bíróságon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"

"Kolozsváron márc. 15-én a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt lelkész tartott rövid áhítatot, majd Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. A kolozsvári Református Kollégium ünnepi műsora következett, majd az emlékezők a Petőfi utcai Biasini szálló elé vonultak, ahol a hagyományoknak megfelelően ünnepi beszédek hangzottak el. Boros János alpolgármester után Kónya-Hamar Sándor beszélt, aki elmondta: ma sem akarunk mást, csak méltó, biztos, alkotó, építő életet itt, Kolozsváron is. Hangsúlyozta: ki kell mondani végre a történelmi igazságot, mert nem igaz például az, hogy a magyar szabadságharcnak negyvenezer erdélyi román áldozata volt. Ezzel szemben az az igazság, hogy az erdélyi diéta 1848. május 29-én kezdődő, Kolozsváron tartott ülése után első igazságként mintegy negyvenezer román erdélyi szabadult fel a jobbágyi sorsból. Dan Canta, Kolozs megye alprefektusa és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök március 15-i üzenetét olvasta fel. Eckstein-Kovács Péter szenátor így fogalmazott: - Furcsa pillanatban ünnepelünk most itt százötvenöt év után. Éjjel katonai repülőgépek szállnak át a város felett, a határtól néhány kilométerre maffiózók ölnek meg miniszterelnököket, régi barátok ugranak egymás nyakának, nemcsak itthon, hanem a nagypolitikában is, egyszóval a háború spektruma néz elénk. Vekov Károly képviselő hangoztatta, azt hitték, 1989 decembere óta eltűnt a cenzúra és az elhallgattatás, azonban most megpróbáltak ünneplő hangokat elhallgattatni, ünnepléseket megakadályozni, és mindezt március idusán. A márc. 14-i fórumról szólva, a képviselő kijelentette: a Márciusi Fórum remélhetőleg új korszak kezdetét jelzi. A hosszú hallgatásnak és apátiának véget kell vetni. Végül a tömeg a Házsongárdi temetőbe vonult, ahol megkoszorúzták a Honvéd obeliszket. /Papp Annamária: Egymással élni testvériségben. Március 15-i ünnepségek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Szabó Dezső, a XX. század magyar irodalmának nagy egyénisége Kolozsvárt született, a Református Kollégiumban nevelkedett, és itt bontakozott ki írói tehetsége. A Segítség és az Elsodort falu korában nagyhatású regényei után, élete főművének szánta az Életeim: születéseim, halálaim, feltámadásaim című önéletrajzát, amelyet tizennyolc részre tervezett, s amely 1945. január 13-án bekövetkezett halálakor a hatodik résznél félbeszakadt. Szabó Dezső hagyatéka az író műveinek szerzői jogából, könyvtárából és kézirataiból állott, köztük volt a megírt önéletrajz 2000 oldala. Az önéletrajz kéziratának lapjait Hőgye Mihály református lelkész összeszedte és elrejtette. 1950-ben Keresztúri Dezsőhöz juttatta el, aki az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában helyezte el. Innen került kiadásra Életeim címmel 1965-ben a Szépirodalmi Kiadónál, majd 1982-ben a bukaresti Kriterion Kiadónál. Annak idején megjelent Szabó Dezső végrendelete Búcsú és testamentum címmel. Eszerint "Összes, bárhol található már kinyomtatott vagy még kézírásban levő írásaim minden szerzői jogát (magyar nyelvű kiadás, fordítás, dramatizálás, részek közlése stb.) hagyom második Édesanyámra, a kolozsvári református főgimnáziumra. Azzal a hagyással, hogy a jogok jövedelméből erdélyi magyar parasztgyermekek nevelése és tanítása összes költségeit (ruháztatás, lakás, koszt beleértve) vállalja a nyolc gimnázium évek alatt...". Végrendeletét Szabó Dezső nem íratta alá két tanúval, nem hitelesítette közjegyzőnél, ahogy a törvények előírták, s így azt a bíróság nem fogadhatta el bizonyító okiratként. A hagyatékról hosszú tárgyalássorozat után bírósági döntés született. Miután két örökös a végrendeletnek a kollégiumra vonatkozó részét elismerte, kettő pedig nem, a bíróság a kolozsvári Református Kollégiumnak ítélte a szerzői jogok 50%-át, s a másik 50%-ra újabb per megindítását rendelte el. A könyvtárat Szabó Dezső rokonságának: testvéreinek és Jenő nevű elhalt fivére gyermekeinek ítélték. A magyar kultuszminisztérium a könyvállományt az örökösöktől megvásárolta, és az Eötvös Kollégiumba szállíttatta, azzal a szándékkal, hogy azt a kolozsvári Református Kollégiumnak ajándékozza. Később a mindkét országban meghozott államosítási törvények megakadályozták a bírósági határozatok gyakorlatba ültetését, valamint a könyvtár Kolozsvárra szállítását. Talán még ma sem késő, hogy a Szabó Dezső műveinek szerzői jogáról szóló törvényszéki határozatot a mai Református Kollégium, az Erdélyi Református Egyházkerület a maga számára érvényesítse, s az író könyvtárát végre megszerezze. A Kolozsvárt működő Szabó Dezső Egyesület is segíthetne. /Kolozsvári József : Szabó Dezső hagyatékáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"A Szabó Dezső Egyesület /Kolozsvár/ máj. 9-én tartja összejövetelét a Református Kollégium dísztermében. A rendezvényen dr. Gaál György irodalom- és művelődéstörténész, adjunktus Szabó Dezső gyermekkora és diákévei címmel tart előadást. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"Kolozsváron a Református Kollégium diákjainak jún. 7-i ballagása különleges eseménynek ígérkezett, mivel a végzős osztályok a nemrég visszakapott iskolaépületből mentek át a Farkas utcai református templomba, az ünnepi istentiszteletre, majd szintén az iskolába tértek vissza. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. /(sbá): Elballagtak a református kollégisták. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"