Napvilágot látott dr. Eszenyeiné dr. Széles Mária nagyváradi teológia-professzor Értelem és bizalom /Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/ címmel Izrael bölcsességirodalmának teológiáját magyarázó első könyve. A kolozsvári Teológia, majd a Partiumi Keresztény Egyetem professzoraként évtizedekig tanulmányozta, értelmezte a Biblia tanításait. /Balla Tünde: Izrael bölcsességirodalmáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Kolozsváron zsúfolásig megtelt a Protestáns Teológia díszterme, ahol Koltay Gábor Trianon című filmjét vetítették az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett erdélyi körút első állomásán. Budapesten az egyetlen moziban vetített filmnek óriási sikere lett: hat hónap alatt háromszázezer ember nézte meg. A nagy közönségsiker ellenére a mozi-hálózatok egyike sem vállalta a film vetítését. Vasárnaponként a HírTV kezdte el sugárzását. A filmben Raffay Ernő történész, Trianon-kutató a kiegyezés utáni Magyarországra vezeti vissza a nézőt. A cselekmény nem áll meg a Trianonnál, hanem nyomon követi a trianoni traumának kitett különböző nemzetrészek XX. századi leépülését. /Makkay József: Trianonról őszintén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Törvénytelennek minősítette Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjének romániai vetítéseit Mona Musca művelődési miniszter. A filmet hat erdélyi városban mutatják be, a turnét az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete kezdeményezte. Az EMI megdöbbenéssel értesült Mona Musca művelődési miniszter asszony feljelentéséről. „A romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, éppen ezért felkérjük az – kormányon lévő – RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben és járjon közbe az illetékes szerveknél az eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében. A feljelentés nem ért célt, nem félemlített meg minket, annak ellenére sem, hogy a csíkszeredai filmvetítést követően a rendőrség nyomozást indított. Kolozsváron, a január 7-i rendezvényen elhangzott ígéretnek megfelelően, 2005. január 20-án, csütörtökön a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, du. 6 órától újra levetítjük a Trianont” – áll az EMI közleményében. /Musca: Törvénytelenül vetítik a Trianon című filmet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Az ügyészségnek és a minisztériumnak hivatalból eljárást kellene indítania a Trianon című film vetítése miatt – olvasható Mihail Hardau, Kolozs megye frissen kinevezett prefektusa közleményében. A kormánymegbízott úgy vélte, hogy azok az RMDSZ-es tisztségviselők, akik jelen voltak a vetítésen „politikai elegancia hiányáról tettek tanúbizonyságot”. A rendőrség Székelyudvarhelyen már megbüntette a szervezőket. A prefektus tiltakozott a Trianon kolozsvári vetítése miatt, mivel szerinte a film „Nagy-Magyarország újraegyesítéséért harcol”. Kolozsváron Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke és Somogyi Gyula városi tanácsos volt jelen a rendezvényen. „Jövő csütörtökön megismételjük a filmet, hiszen, mint kiderült, nagyon sok embert érdekel” – jelentette ki Juhász Tamás, az ügyben érintett kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora. Szerinte a teológia nem vonható felelősségre, mivel ők nem vettek részt a film erdélyi körútjának megszervezésében, hanem csak a szervezők rendelkezésére bocsátották a termet. – A szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevére a székelyudvarhelyi rendőrség büntetésről szóló jegyzőkönyvet állított ki. Az EMI közleményben ítélte el a minisztérium feljelentését. A szervezet szerint a romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, ezért az EMI felkéri a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben a rendőrségi eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében. Koltay Gábor filmrendező megdöbbentőnek tartja, hogy a mai világban bárki betiltson egy művészi teljesítményt, egy ártatlan filmvetítést. A román sajtó szerint a filmet Magyarországon betiltották. Valójában a filmet tavaly június 5-e óta az Uránia Nemzeti Filmszínházban levetítették, az alkotást pedig több mint negyvenezer néző látta. /B. T.: Prefektusi dorgálás a Trianon miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Elmaradtak az erdélyi turné keretében bemutatott Trianon film utolsó vetítései – jelentette be az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetősége, amely azt követően döntött így, hogy Székelyföldön több szervezőt is megbüntetett a rendőrség. Január 13-án Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben vetítés helyett fórumot szerveztek, ahol történészek fejtették ki véleményüket Trianonról. /Elmaradt a Trianon utolsó két vetítése. Hisztériát váltott ki Koltay Gábor filmje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Elkezdődött a Koltay Gábor rendezte Trianon című film erdélyi körútját szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) két vezetőjének a kihallgatása. A kolozsvári rendőrök az első vetítés helyszínéül szolgáló Protestáns Teológiai Intézet rektorától is nyilatkozatot kértek – közölte Soós Sándor, a szervezet elnöke. Mona Musca művelődésügyi miniszter arra kérte közleményében a hatóságokat, ne éljenek vissza hatalmukkal. Mona Musca művelődésügyi miniszter közölte: „Szó sincs cenzúráról, hiszen a film tartalmát nem ismerik a szaktárcánál. Minden nyilvánosan bemutatott film esetében tiszteletben kell tartani a törvényeket.” Jakab Attilát, a székelyudvarhelyi bemutatást megszervező Udvarhelyi Fiatal Fórum elnökét 50 millió lejes büntetéssel sújtotta a rendőrség. Jakab Attila nem ért egyet sem az eljárással, sem a kiszabott büntetéssel, ezért fellebbezést nyújtott be. A Romániában nem kívánatos személynek nyilvánított Eva Maria Barki kisebbségvédelmi aktivista szerint az eset politikai és jogi szempontból felháborító. Hasonlóképpen vélekedik a magyar parlamentről és kormányról, amely tiltakozása hiányában hallgatólagosan beleegyezett a jogellenességbe. /Borbély Tamás: Kihallgatták a Trianon-film vetítésének szervezőit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Január 18-án a Kolozs megyei ügyészség beidézte Juhász Tamást, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektorát, mivel Kolozsváron a teológia dísztermében mutatták be a Trianon című filmet. Írásbeli nyilatkozatot kértek Juhász Tamás rektortól, illetve az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetőitől, Soós Sándortól és Bagoly Zsolttól. „A film egy példányát is szerették volna magukkal vinni, de ezzel nem szolgálhattunk. Azt javasoltam nekik, hogy az internetről töltsék le a filmet” – mesélte Bagoly Zsolt. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és annak számos tagszervezete elítélte a művelődési tárca, valamint a Belügyminisztériumhoz tartozó szervek intézkedését. /Ismeretlen volt a filmtéma. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyházi magánegyetem, fenntartását nem állami költségvetés, hanem az egyházak biztosítják, a hívők önkéntes adományaiból. A Protestáns Teológiai Intézetben zajló oktatói-nevelői munkát súlyosan megzavarták a Trianon filmmel kapcsolatos, az intézet vezetőit ért zaklatások. A gazdasági rendőrség, az ügyészség által küldött bűnügyi nyomozóhatóság jár az intézetben – az ügyet figyelemmel kísérő újságírók és tévések seregével együtt –, ami a diákság körében olyan feszültséget és félelmet keltett, amely a kommunista diktatúra éveiben tapasztaltakhoz hasonlít, olvasható Tőkés László és dr. Pap Géza református, dr. Szabó Árpád unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus-lutheránus püspök, továbbá dr. Juhász Tamás rektor és dr. Rezi Elek dékán közös nyilatkozatában. A fentiek a hatósági nyomozást, faggatást és a törvénysértés gyanújába hozást az egyházak életébe való beleszólásnak tekintik, s e beleszólás ellen a leghatározottabban tiltakoznak. /Egyházi nyilatkozat a Trianon filmről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Eckstein-Kovács Péter szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a Trianon film vetítését törvénytelennek minősítő nyilatkozatot Mona Musca művelődésügyi miniszter Hajdu Győző, a volt kormány által finanszírozott Együtt–Impreuna című lap főszerkesztője, a kommunista hatalom egykori magas rangú tisztviselőjének sugallatára adta ki. A szenátor legjobban Mihail Hardau prefektusra haragszik, aki előzően megegyezett a Trianon film vetítése helyszínéül szolgáló Protestáns Teológia rektorával, majd ezután ügyészségi feljelentést tett a szervezők ellen. A Magyar Ifjúsági Tanács tagszervezetei szerint „érthetetlen, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában az állami szervek illetékeseit sérti, hogy egy kulturális rendezvény keretében egy tárgyilagos történelmi dokumentumfilmet vetítenek”. Az ügyben Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke is állást foglalt. /B. T.: Hajdú Győző volt a bajkeverő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom hányatott sorsú lelkésze életének 74. évében eltávozott. Fülöp G. Dénes /Alsósófalva, 1931 – Marosvásárhely, 2005/ kitörölhetetlenül beírta nevét az erdélyi magyar református egyház jelenkori történelmének lapjaira. Székelykeresztúron végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Református Teológia növendéke lett. 1958-tól 1959. július 7-ig a marosvásárhelyi Kistemplom segédlelkésze volt. A pappá szentelését követő napon letartóztatták, s nem sokkal később, koholt vádak alapján 11 év nehéz börtönre ítélték. Azzal vádolták, hogy ’56 őszén, a Teológia diákjaként, a magyarországi forradalommal rokonszenvező magatartást tanúsított – többekkel egyetemben. Felrótták neki, hogy később, egy alkalommal, a Teológia dísztermében tartott áhítaton a Szovjetunióba elhurcolt magyar foglyokért imádkozott. Megismerhette Szamosújvár hírhedt börtönét, majd sokakkal együtt a Duna-delta mocsaras szigetein vágta a nádat, rabtársai között volt Csiha Kálmán, a későbbi püspök, Páskándi Géza és Dávid Gyula. Négy évet kellett letöltenie börtönökben. Kiszabadulása után csupán fizikai munkát végezhetett egy ideig, 1964-ben vállalhatott ismét lelkipásztori szolgálatot. 1984-ben tért vissza Marosvásárhelyre, a Vártemplomba, s itt szolgált egészen 2002-ben történt nyugdíjaztatásáig. Ekkor hozta tető alá azokat az intézményeket, amelyek azóta a város, a környék egyházi és közművelődési életében meghatározó szerepet töltenek be. Sikerült megteremtenie a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskolát, a Calepinus elnevezésű idegen nyelvű népfőiskolát, a Vártemplom Diakóniai Otthonát, kórusokat hozott létre, elindította az Új Kezdet című folyóiratot. /Nagy Pál: Lelkek hű pásztora volt… = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

Március 5-én tartja közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsvárt a Protestáns Teológiai Intézet. A közgyűlés résztvevőinek kézbesítették a főtitkári jelentést az EME 2004. évi tevékenységéről. A jelentés beszámolt az egyesület vándorgyűléseiről, konferenciáiról, a szakosztályok és a kutatóintézet munkájáról, valamint a fiókszervezetek rendezvényeiről. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkacsoportja is az EME szervezésében működik. A kutatások eredményeit a szakosztályi kiadványok – Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek, Orvostudományi Értesítő – ismertetik; az Erdélyi Tudományos Füzetek elnevezésű sorozatban az egyesület újraalakulása óta az elmúlt másfél évtizedben 250 kötet jelent meg. Az egyesületi 4910 fős taglétszámából 97 az alapító és 2164 a rendes tag, az elmúlt évben az EME 295 új taggal gyarapodott. /(Fejér László): Az EME közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Március 5-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében zajlott le az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendes évi közgyűlése. Elnöki beszámolójában Egyed Ákos több tavalyi pozitív eredményt mutathatott fel. Sikerült megteremteniük az anyagi feltételeket az egyesületi munka folytatására (pályázatok lebonyolítása, infrastruktúra biztosítása a csoportos kutatómunkára stb.). Sikeres volt az ősszel harmadszor megrendezett Tudomány napja Erdélyben című konferencia, amelyet a Mindentudás Egyetemének első erdélyi előadása előzött meg. Szorosabbá fűzték a kapcsolatokat a Magyar Tudományos Akadémiával. Az EME Rhédey-házi központja egyre látogatottabbá vált, sok rendezvénynek adott otthont. A közgyűlésen Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója átnyújtotta az ő kezdeményezésére tavaly alapított Gróf Mikó Imre-díjakat. A kitüntetés olyan fiatalokat részesít erkölcsi és anyagi elismerésben, akik monográfiát közöltek Erdély múltjával kapcsolatban. A díjat Fejér Tamás Gábor, Rácz Etelka és Szász Anikó kapta meg közös munkájukért, melynek címe: Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei (I.), és amelyet az EME jelentetett meg. Az EME jóváhagyta az EME-n belül a Matematika–Informatika és az Agrártudományi Szakosztályok, valamint a zenetudományi csoport létrehozását. Kezdeti szakaszában tart az Akadémiai Testület megalapítása. Régi törekvés a saját kutatóintézet létrehozása, amelynek érdekében első lépésként tudományos tanácsot fognak életre hívni. A közgyűlés tiszteletbeli tagokat választott. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály javaslatára Magyari András és Kiss András, a Természettudományi Szakosztályéra Ajtay Ferenc és Nagy Tóth Ferenc, az Orvostudományi és Gyógyszertudományi Szakosztályéra László József, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályéra Szakács József részesült ebben a kitüntető címben. Az egyesület működési szabályzata értelmében szavazást rendeztek a választmány egyharmad részének felfrissítésére. Ennek eredményeként az új választmányi tagok a következők: Wolf Rudolf, Silye Lóránd, Feszt György, Prezenszky István és Talpas János. /Ördög I. Béla: EME – Útkeresés anyaországi segédlettel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Tordán versmondó versenyt rendeztek, másnap, március 15-én az unitárius templomban ünnepi istentiszteletre és megemlékezésre került sor. Kovács Sándor, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára előadását Kossuth Lajosról tartotta. A Tordai Magyar Dalkör kórusműveket adott elő Szabó Zsombor irányításával, míg kisiskolások, középiskolások és egyetemisták szavalataikkal tették emlékezetesebbé az ünnepet. Az emlékezés az ótordai református parókia udvarán elhelyezett Petőfi-emléktábla koszorúzásával ért véget. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Szavalóverseny és megemlékezés a békés együttélés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Immár hagyományossá vált, hogy Segesváron március 15. háromnapos ünnep. Március 13-án a Mircea Eliade Líceum diákjai megemlékezést tartottak, a közönséget megragadta a diákok érző versmondása és átélt játéka. A rendezvényt a kolozsvári Unitárius Teológia hallgatóinak Fűszál együttesének fellépése zárta. Másnap a már 14 éves múlttal dicsekedhető Petőfi vers és prózamondó verseny következett, Jakabházi Béla magyartanár szervezésében. Március 15-én a megemlékezés a várbeli Petőfi-szobornál kezdődött. Megkoszorúzták a Petőfi-mellszobort, Gál Barna tanár mondott ünnepi beszédet. A koszorúzás az Ispán-kútnál, majd a fehéregyházi turulmadaras obeliszknél folytatódott. Ünnepi beszédet Veres Ádám tanácsos és Gál Barna tanár mondtak. /Domokos Anikó Erzsébet: Segesvári március. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

A tiszteletbeli elnökségi tisztség megszüntetésével, Tőkés Lászlónak az RMDSZ-ből való kiszorulásával következett be az a törés, amelyet elsősorban az erdélyi magyar közösség sínylett meg, hiszen azóta minden politikai terv kivitelezésére rányomja a bélyegét a megosztottság, állapította meg Borbély Tamás, a lap munkatársa. Olyan ördögi kör alakult ki, ami amúgy teljesen normális embereket irracionális vélekedésekre és cselekvésre késztet. Jó lenne, ha Tőkés László és Markó Béla félretennék személyes sértődöttségüket és a magyarság iránti alázatukat helyeznék előtérbe. A hét végi marosvásárhelyi tanácskozáson Juhász Tamásnak, a Protestáns Teológiai Intézet rektorának javaslatára kerültek ki az elfogadott Tőkés-féle határozatból a Markó személyét érintő személyeskedő jelzők. A kormányzati problémák megoldása nem jelenthet mentséget a belső konfliktusok elhanyagolására. Az RMDSZ-nek közös hangot kellene keresni a nemzeti tanácsokkal. /Borbély Tamás: Alázat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Április 26-án újból megrendezték az Evangélikus Keresztény Egyetemista Estet Kolozsváron. Megtekintették a Luther című filmet, majd Buzogány Dezső, a Protestáns Teológiai Intézet professzora tartott filmértelmezést. /Evangélikus Keresztény Egyetemista Est. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Nincs törvényes alap bűnvádi eljárás megindításához a Trianon film kolozsvári vetítése kapcsán – állapította meg a kolozsvári ügyészség. A nyomozóhatóság azt követően indított hivatalból kivizsgálást az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ ellen, hogy Mihail Hardau prefektus kérte, az ügyészek vizsgálják meg, hogy a január 7-én, a Protestáns Teológiai Intézetben levetített film ellenkezik-e a háborús bűnösök kultuszának ápolását tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendelettel. Az EMI közleménye szerint a szervezet vezetőit a múlt héten ismét kihallgatták, végül az ügyészség írásban értesítette őket, hogy a vizsgálatot lezárták, és nem indítanak ellenük bűnvádi eljárást. A prefektusi kérelem ellen Eckstein- Kovács Péter szenátor is tiltakozott, aki a megyei elöljáró lemondását követelte. A Székelyudvarhelyi Bíróság nemrég helyt adott a rendőrségi bírság ellen fellebbező egyik szervező panaszának. /B. T.: Lezárták a vizsgálatot Trianon-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a trianoni békediktátum megkötésének évfordulóján kiállítást szervez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben a megszállás során, illetve az elmúlt 85 év alatt lerombolt, megcsonkított, eltüntetett szobrokról, emlékművekről készült korabeli képeslapokból. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

Erdélyben is több rendezvényt szerveztek Trianon 85. évfordulója alkalmából. Kolozsváron a határon túli magyar vidékeken lerombolt emlékműveket ábrázoló képeslapokból álló kiállítást mutattak be. A kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben a 140 képeslapot tartalmazó gyűjteményt – amint azt a rendezvényt szervező Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Bagoly Zsolt ismertette – nagy sikerrel mutatták be Nagyváradon, de a sepsiszentgyörgyieknek is lehetőségük lesz majd megtekinteni. Fodor András, a gyűjtemény tulajdonosa szerint összesen 280 teljes mértékben elpusztított vagy részlegesen megrongált határon túli magyar vidéken felállított, Nagy-Magyarországhoz kötődő emlékműről tudnak, de ennek csak a feléről sikerült szerezni képes dokumentumokat az elmúlt négy évben. A gyűjtés ötlete egy Magyarországon kiadott hasonló tematikájú kiadvány megismeréséből származik. Fodor ragaszkodik ahhoz, hogy gyűjteményébe kizárólag postabélyeggel ellátott képeslapok kerülhessenek, hogy senki se vonhassa kétségbe azok eredetiségét. Murádin Jenő művészettörténész előadását távolléte miatt Bagoly Zsolt ismertette. Trianon után a román hatalom két okból pusztította el a magyar vonatkozású emlékműveket, egyrészt a múltat akarta megsemmisíteni, másrészt pedig a szimbolikus térfoglalást tűzte ki célul. Murádin szerint három fázisban zajlott az emlékműrombolás: először a román katonák erdélyi bevonulásakor a lakosság ösztönösen pusztított, másodszor 1920 táján a román hatalom már hivatalosan, rendeletekkel folytatta az emlékművek eltüntetését, a harmadik rombolási hullám pedig a harmincas években a román vasgárdista mozgalom megerősödésének időszakára tehető. A rendezvényen Gali Teréz előadóművész adott elő gitáros kísérettel korabeli dalokat, és Boér Ferenc szavalt szintén e témakörhöz kapcsolódó verseket. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség vezetői felszólaltak a megemlékezésen. – Nem Magyarországnak akarunk igazságot, hanem a határon túli magyarságnak – mondta Kiss Jenő, a Kovászna megyei könyvtár igazgatója. Este hat órakor a város valamennyi – a magyar történelmi egyházakhoz tartozó – templomában megszólaltak a harangok, jelezve a megemlékezés kezdetét. Gazda Zoltán, a rendezvényt szervező Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, a trianoni döntés áldatlan hozadékát orvosolni kell, de „nem a hatalomhoz való folyamatos odasimulással, hanem a történelmi igazságtétel szorgalmazásával, jogaink követelésével”. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke kifejtette: vannak olyan pillanatok, amikor minden magyar egyformán érintett, amikor el kell tűnniük a politikai nézetek közötti különbségeknek, és rá kell jönnünk arra, hogy közösségi és egyéni létezésünk alakulásának ugyanaz a kiindulópontja. Adrian Cioroianu liberális párti szenátor, a bukaresti egyetem történelem tanszékének docense szerint Trianon emléke jelen van a román köztudatban, a politikában hatnak még ezzel kapcsolatban populista és nacionalista kísértések, de a román történetírásban és az iskolai történelemoktatásban e téma megjelenítése egyre mentesebb a hetvenes-nyolcvanas évek elfogultságaitól. A történész nem tartotta drámai eseménynek például bemutatták Koltay Gábor Trianon-filmjét, sőt, kifejezetten hasznosnak és kívánatosnak ítélte a román közvélemény alakítása szempontjából is. /Trianonra emlékeztek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsvár egyetlenegy Trianon-megemlékezését az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte. A Szabadság, a helyi napilap bojkottálni próbálta a megemlékezést azzal, hogy nem volt hajlandó leközölni az EMI felhívását, mégis mintegy hatvan ember jött össze. Murádin Jenő művészettörténész, Szakács János szakértő és Magyari Levente előadásai közben Gali Teréz előadóművész és Boér Ferenc színművész korabeli költők verseivel idézte fel Trianont. A jelenlevők végük a Teológia udvarán gyertyát gyújtottak az ott álló harangnál. /Bagoly Zsolt: Szobordöntő Trianon Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

A Református Teológia, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület székhelye Kolozsváron található, ezért mindig ott volt papszentelés. Idén azonban Marosvásárhely adott otthont a 18 fiatal lelkész (2 lány és 16 fiú) felszentelésének, és az egyházkerület közgyűlésnek. Június 21-én a templomban Kató Béla püspök-helyettes hirdetett igét, majd 18 kispap letette az esküt, ezután idősebb társaik, köztük a püspök és helyettese, megáldották őket. Az Erdélyi Református Egyházkerületben az 500 lelkipásztorból körülbelül hetven a nők száma. A rendszerváltás előtt korlátozták a lelkészi évfolyamok létszámát, hat tagú évfolyamok is voltak. Évtizedekig többen mentek nyugdíjba, mint ahányat föl lehetett venni. 1990 után egyszerre mindent be akartak pótolni. Volt olyan évfolyam, ahol százan voltak. A „százas évfolyam” – így nevezik az 1995-96-ban végzetteket. Sikerült feltölteni a hiányt. A püspök nem a lelkészhiánytól, hanem a hívek fogyatkozásától tart. /Máthé Éva: Eskütétel a marosvásárhelyi Vártemplomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Mihamarabb ki kell dolgozni a Kolozsvári Chartát, amely az Európai Unió és a Bolognai folyamat alapdokumentuma lehetne. Emellett törvénytervezetet akarnak beterjeszteni Románia parlamentjéhez, amely az önálló romániai magyar tudományegyetem visszaállítását célozza, hangzott el a hétvégén megrendezett Bolyai esten. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben a Bolyai Kezdeményező Bizottság által összehívott rendezvény szervezői bemutatták a „leendő” Bolyai Tudományegyetem honlapját (www.bolyai-u.ro), amely a nyitóoldalon közli a látogatóval, hogy az intézmény újraindítását 1959 óta minden román kormány megakadályozta. Kovács Lehel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) matematika és informatika karának tanársegéde a május 26-án on-line megrendezett I. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciát kiértékelve leszögezte: az őshonos nemzeti kisebbségeknek Európa számos országában sikerült elérniük önálló állami felsőoktatási intézmény létrehozását (a százezres lélekszámú finnországi svédeknek például egyetemük van), ezért a 1,5 milliós erdélyi magyarság joggal követeli a 46 évvel ezelőtt beolvasztott Bolyai Egyetem újraindítását. Alacsonyabb a magyar népesség iskolázottsági szintje, ennek következményeként érezhetőbb a mellőzöttsége a román társadalomban. A felsőfokú végzettségűek aránya Romániában 6,60, míg a magyar népességben csupán 4,48 százalék, mintegy 30 ezerrel kevesebb, mint elvárható volna. Ráadásul a BBTE jelenlegi struktúrája nem biztosítja a magyar nyelvű oktatás hatékony működését, szakmai és pénzügyi autonómiáját, az eredményes tudományos kutatást és az erre épülő tudományos képzést. – A BBTE-n jelenleg a magyar tagozat a legtöbb karon teljesen alárendelt a román vezetésnek – jelentette ki Kovács Lehel. A hétvégi Bolyai Esten bírálták a BBTE vezetőstruktúrájában helyet foglaló magyar tisztségviselőket is, amiért nem tettek meg mindent a Bolyai Egyetem létrehozásáért. A megjelent egyetemi tanárok közölték, mihamarabb össze kell hívni a magyar oktatók közgyűlését, amelyen napirendre kerülhet az önálló magyar egyetem ügye. /Rostás Szabolcs: Kolozsvári Charta és törvénytervezet készül. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Csép Sándor elvégezte Kolozsváron a Református Teológiát, de nem lett lelkész. Ezután a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a filozófia szakot is elvégezte. A Kolozsvári Rádiónál volt hely, felvették, mesélte életét. Az írott sajtóban korábban nem tudott elhelyezkedni. Ahol meglátták az önéletrajzát /apja lelkész volt/, megijedtek. Gáll Ernő, Balogh Edgár ajánlóleveleivel jelentkezett, de hiába, minden laptól elküldtek. Amikor megindult a televízió magyar nyelvű adása, Bodor Pál hívta Csép Sándort, nagy nehezen sikerült is áthelyeztetnie, s ott volt 1983-ig. Akkor minden további nélkül kirúgták, sehol sem tudott a sajtóban elhelyezkedni. Ebben az időben nagy sikerrel játszották egy színdarabját /Mi, Bethlen Gábor/. A negyvenedik előadás után egyszerűen betiltották. Volt egy filmje, az Egyetlenem, a kalotaszegi szomorú népesedési folyamatokról, az elnéptelenedésről. Ezt nacionalistának, nemzetsiratónak bélyegezték. Közismert volt jó kapcsolata Tőkés Lászlóval. Feltételezhető, hogy ezek hatására döntöttek az eltávolítása mellett. Két év munkanélküliség után kapott terjesztői állást a Korunknál, Gáll Ernő jóvoltából. Az 1989 végi fordulat után Csép visszakerült a Kolozsvári Rádióhoz, illetve létrehozták a Kolozsvári Regionális Televíziót. A diktatúra idején a sajtóban kialakult egy olyan madárnyelv – a mostani fiatal generáció lehet már ezt nem ismeri – az újságírók és az olvasóközönség, illetve a rádió- és tévériporterek meg a hallgatók, nézők között. A sorok között, a kimondott mondatok mögött lehetett érezni. Csodálatosan működött, nagyon sokszor, sőt általában sikerült átverni a cenzorokat. – 1989 után megszervezték az újságíróképzést a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Nagyváradon létrehozták az Ady Endre Sajtókollégiumot, ez több mint tíz esztendeje működik. Körülbelül 400-an végeztek a tíz év alatt. Az Áldás, népesség mozgalom zászlóbontó konferenciája tavaly októberben volt Nagyváradon. Kárpát-medencei méretekre kívánják kiterjeszteni a mozgalmat. Csép Sándor szerint ha a lelkészektől a közgazdászokig, a területfejlesztőkig és az ipartelepítőkig mindenkit bevonnak, az egyházakat, a politikumot és a társadalmi szférát is, akkor megállítható a drámai népességfogyás. Reméli, tíz esztendőn belül már statisztikailag is mérhető eredményeket fognak elérni. Terveik szerint annak a családnak, ahol megjön a harmadik gyerek, jelentős támogatást nyújtanának. /Fábián Tibor: Az Egyetlenemtől az Áldás, népességig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 12./

Az 1956-os forradalom leverése után az egész Kárpát-medencei magyarságot sújtotta a megtorlás. Lipcsey Ildikó az erdélyi magyarságot ért megtorlást foglalta össze, felsorolva a nagyobb pereket. Kolozsváron 1956 októberében új diákszövetséget alakítottak, erről tudomása volt a pártszervezetnek. Október 24-én azonban a diákszövetségi gyűlés természetszerűen átváltott a magyar forradalommal való szolidaritás gyűlésévé. Október 25-én letartóztatták a gyűlés három résztvevőjét, Balázs Imrét, Tirniván Arisztídet és Walter Frigyest. Az előző kettőre 7-7 évi fegyházra ítélték. November 17-én Várhegyi Istvánnal az élen letartóztatták a diákszövetség vezetőit, Kelemen Kálmánt, Koczka Györgyöt és Nagy Benedeket. Temesvárom 2500 diákot tartóztattak le, végül 30, többségében román diákot ítéltek 3 hónaptól 8 évig terjedő fegyházra. Bukarestben is megmozdultak a diákok. 1957 májusában Paul Goma írót a bukaresti diákok tervezett sztrájkja miatt elítélték. 1956-tal volt kapcsolatos a szász írók 1959-es brassói pere, Schönfeld aradi főrabbi pere, Piesch Miklós, Blumenthál Pál pere, Teodor Margineanu román katonatiszt pere, aki a magyarországihoz hasonló felkelést akart kirobbantani Romániában. A perek történetét csak részben tárták fel Romániában. Megközelítő adatok szerint a perek 35 ezer embert érintettek. 30 személyt kivégeztek. Kb. 40-50 ember a bántalmazásokban vesztette életét. 1957 a nagy letartóztatások időszaka volt, emiatt Szamosújváron, a 3000 férőhelyes börtönben 10 ezren raboskodtak. A politikai elítéltek 80 %-a magyar volt. Itt és Jilaván működtették a „megsemmisítő részleget”. A Bolyai Tudományegyetemen 20-30 ítélet született. Az egyházakat is támadták. Erdővidék és Homoród mente unitárius papságának fele került börtönbe, családtagjaikkal együtt „szervezkedés” és „ellenséges elemek támogatása” címen. A kolozsvári Protestáns Teológia unitárius karán 3 tanárt és 15 diákok ítéltek el. A Nyárád mentén szintén egyház emberek kerültek a vádlottak padjára. A Csíkszeredai Főgimnázium tanárát, Puskás Attilát és társait – tanárokat, diákokat, 11 főt – ítéltek el. Nagyváradon diákok megalakították a Szabadságra Vágó Ifjak Szövetségét /SZISZ/. Ebből nagy pert csináltak, 1981-ben folytak a letartóztatások. A 151 letartóztatottból 57 főt elítéltek. Sepsiszentgyörgyön diákok Székely Ifjak Társaság /SZIT/ néven alakítottak csoportot, őket 1958-ban tartóztatták le, 1959-ben az 50-60 elítéltet a hírhedt brailai nagyszigetre vitték. A kizárólag munkás fiatalok által alapított Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ perben 1500 személy volt érintve, 76 ítélet született. A temesvári diákok perében 32-en szerepeltek. Szilágysomlyón 5 főt börtönöztek be, Szászrégenből 24 ember ellen indult eljárás. Kolozsváron az Illegális Kommunista Ellenes Szövetség /IKES/ 35 fiatalkorú rendszerellenes szervezkedés volt. A Kis-Küküllő menti szervezkedésnek 6 vádlottja volt. 1958-ban Bencze György református lelkész be nem jelentett vadászpuskája miatt terrorcselekményre való késztetés vádjával 20 év nehézbörtönt kapott. 1958 júliusában letartóztatták Fülöp G. Dénes református lelkészt, 11 évre ítélték, 1958 augusztusában Cseterki János lelkészt tartóztatták le, ugyanebben a hónapban Harai Pál brassói káplánt az EMISZ perben fel nem jelentés címén 10 évre ítélték. Ebben az évben további egyházi személyeket ítéltek el. Három nagy pert emelt ki Lipcsey Ildikó: a Szoboszlay és társai ügyét 1958. április-május hónapban tárgyalták. A vádirat szerint 1950-ben Keresztény Munkapárt néven szervezetet hoztak létre, hogy fegyveres lázadást készítsenek elő. A Szoboszlay-féle szervezkedés a többpártrendszer és a szocialista rendszer eltörlésének igényét hordozta magában. Magyarországgal szoros szövetségi rendszert akartak kialakítani. Az erdélyi kérdés megoldását a két ország államszövetségében látták. A szervezkedésnek román tagjai is voltak. A Szoboszlay-perben 200 személyt tartóztattak le, köztük lelkészeket, szerzeteseket, 57 főt ítéltel el, köztük tíz főt halálra, a kiszabott börtönévek száma:1300 év. A másik nagy per az érmihályfalvi csoport ügye. Vezetőjüket, Sass Kálmán református lelkészt 1958. február 19-én tartóztatták le. Az érmihályfalvi csoport ügyében 31 főt ítéltek el, ebből kettő halálos ítélet volt, amit Sass Kálmán református lelkészen kívül dr. Hollós István egykori hadbíró századoson végrehajtottak. A harmadik nagy ügy a „kilencek”, vagyis az ENSZ-memorandum megfogalmazóinak és terjesztőinek ügye, akik 1956-ban az erdélyi kérdés megoldását vetették fel. Három álláspont volt: 1. Márton Áron római katolikus püspök és Dobri János református teológiai tanár Erdély Magyarországhoz csatolását tartotta helyesnek. 2. Jordáky Lajos és Pásztay Géza a független Erdély gondolatát támogatták. 3. Dobai István, a református egyház világi gondnoka Erdély kettéosztásában és lakosságcserében gondolkodott. Mindannyian úgy látták, méltányos megoldást. A Dobai István által elkészített memorandumot az akkori erdélyi magyar társadalom szinte valamennyi képviselője ismerte és véleményezte, de ismerte Németh László, Tamási Áron, Kodolányi János, Ravasz László, Illyés Gyula, Veres Péter és Sinka István is. A per során 16 személy ellen indult eljárás. 1957 márciusi letartóztatásuk után valamennyien fenntartották véleményüket. A per vádlottjaiból ketten a kínzásokba belehaltak, Dobait és Varga László tiszteletest életfogytiglanra, a többieket 25 és 5 év közötti börtönre ítélték. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol a 400 elítéltből csak 40 maradt életben az elszenvedett kínzások, az éhezés és orvoshiány miatt. A Magyarország elleni szovjet katonai intervencióban Románia és Csehszlovákia készségesen részt vett volna, de Hruscsov erre nem tartott igényt. Azonban szovjet katonai egyenruhába öltöztetett román katonaság részt vett a szovjet intervencióban. A román titkosszolgálat – román szakemberek szerint – bekapcsolódott a magyar eseményekbe. Cristina Troncota történész, a hadtudományok doktora a román titkosszolgálatok történetével foglalkozó monográfiájában külön fejezetet szentelt ennek a kérdésnek. Ő is és mások is ketté választják a kérdést: a román titkosszolgálat beavatkozása a forradalom előtt és a beavatkozás a forradalom után. 1956 nyarától kezdődően a Securitate hamis osztrák, nyugat-német, francia és olasz útlevéllel ügynököket küldött Magyarországra, magyarul jól beszélő személyeket, akik a gyűjtött információkat Bukarestbe továbbították, onnan pedig a szovjet titkosrendőrség rendelkezésére bocsátották. 1956 november végi látogatása alkalmával Bodnaras felajánlotta segítségét az ÁVH újraszervezésére. Többszáz magyarul tudó szekuritate-alkalmazott érkezett Magyarországra, irányítójuk Einhorn Wilhem /Vilmos/ volt, aki fedéssel tartózkodott Budapesten, mint a román nagykövetség tanácsosa. Troncota irányt mutatott a román és magyar történészeknek, érdemes lenne ebben az irányban kutatni. /Lipcsey Ildikó: A forradalom hatása és következményei Erdélyben. = Erdélyi Magyarság (Budapest). 2005. július-szeptember/

Szeptember 9-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület központi könyvtárában kolozsvári magyar civil és egyházi szervezetek, valamint az Országos Széchényi Könyvtár képviselői tartottak megbeszélést Erdély kulturális örökségének elektronikus számbavételéről, digitalizálásáról és a világhálón való közzétételről. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Protestáns Teológiai Intézet Könyvtára, az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára és az Országos Széchényi Könyvtár képviselői áttekintették eddigi együttműködésük eredményeit. Létrejött és elindult az Erdélyi Közös Könyvtárkatalógus (EKKA). A katalógusban első lépésben egy tucat kolozsvári, később más erdélyi civil szervezet könyveiről, egyéb kiadványairól lehet majd egy közös honlapon tájékozódni. A Magyar Elektronikus Könyvtárba számos értékes erdélyi kiadvány (társadalom- és természettudományi könyvek és folyóiratok) jutott el az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társasággal való jó együttműködésnek köszönhetően. Szó esett az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárában digitalizált legfontosabb unitárius kéziratokról és a Jakabffy Elemér Alapítvány által fejlesztett erdélyi magyar adatbank továbbfejlesztési terveiről. A résztvevők fontosnak tartották, hogy egyeztessenek erdélyi szinten a különböző digitalizálási munkákról, rendszeresen tájékoztassák egymást a terveikről és a folyó munkákról. Szükségesnek tartották egy közös nyilvántartás létrehozását a párhuzamos munkák kiküszöbölése érdekében. Megállapodtak abban, hogy a közeljövőben egyhetes műhelymunkát tartanak. /Erdély a „digitális Kárpát-medencében”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Mintegy ötszáz résztvevő jelenlétében zajlott október 17-én Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem épülete előtt a tüntetés. A résztvevők transzparensein „Magyar egyetemet a mi adónkból”, „Szabadságot az egyetemünknek” felirat volt olvasható, de a hét végén Szabadkán az erdélyi egyetem ügyével való szimpatizálás viszonzásaképpen „El a kezekkel a vajdasági magyarokról” nevű felirat is megjelent. A civil szervezetek nevei mellett földrajzi településneveket tartalmazó táblák is voltak, a résztvevők Aranyosszéket, Szamosújvárt, Széket, Kalotaszeget is képviselték. Ellenpropaganda is volt a helyszínen, néhány román nyelvű szórólap, amelyen az állt, hogy nemet a Bolyai Egyetemnek, és igent a Dacia Superior Egyetemnek. A felszólalók közül elsőként Hantz Péter lépett mikrofonhoz, aki bejelentette: a tüntetések szervezői követelik, hogy a jövő tanévtől kezdődően induljon be a Bolyai Egyetem, az október 20-i román–magyar kormányülésen pedig döntsenek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok létrehozásáról. Felszólalt még, többek között, Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke. A tüntetésen felolvasták Toró T. Tibor és Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselők, illetve Tőkés László EMNT-elnök üdvözlő levelét. Bodó Barna szerint az RMDSZ képviseli az egyetem ügyét, de sajnos ennek eredménye nem látszik. Az egyetem oktatója elismerte, hogy az idei tanévnyitó is előrelépés volt, viszont a mostani ütem szerint csak évtizedek múlva sikerülne visszaállítani az önálló magyar egyetemet. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) meglepetéssel vette tudomásul a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának és Igazgatótanácsának nyilatkozatát, amelyben „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket kritizálja”. A BKB véleménye szerint BBTE vezetőségének „nyilatkozat helyett inkább az egyetemen belüli magyarellenes állapotok felszámolásával kellene törődnie”. Szerintük az ami jelenleg létezik a BBTE-n, megalázó, elfogadhatatlan, ha figyelembe veszik, miként néz ki egy multikulturális egyetem Finnországban, Dél-Tirolban, Walesben vagy Baszkföldön. A romániai magyar egyetemi oktatók jelentős hányadát tömörítő Bolyai Társaság közleményében leszögezte, hogy továbbra is maradéktalanul támogatja az önálló erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer megteremtésére és a kolozsvári székhelyű, magyar tannyelvű, állami finanszírozású Bolyai Egyetem visszaállítására irányuló törvényes kezdeményezéseket. /B. T.: Több százan tüntettek a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

November 3-án Salat Levente, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettes részvételével tartották meg a kolozsvári Protestáns Teológián a Bolyai Est harmadik rendezvényét. A Marius Tabacu médiaszakember által vezetett beszélgetésen a magyar tagozat vezetősége képviseltette magát, a román tagozatról azonban vezetőségi tisztséggel nem rendelkezők voltak Pop Ioan, Costel Sarbu, Decebal Ciurchea, a BBTE tanárai egyhangúlag elismerték, hogy a romániai magyarságnak joga van az önálló magyar egyetem létrehozására. Péntek Imre, a vitaest egyik szervezője, az egyetem pénzügyi átláthatatlanságára hívta fel a figyelmet, ami a két tagozat oktatói közötti bizalmatlanságot erősíti. Péntek János, a BBTE professzora szerint nincs akadálya arra, hogy a BBTE-n tervezett két önálló magyar kar létrejöjjön. /B.T.: Aránytalan vita a magyar felsőoktatásról. Nem képviseltette magát a BBTE román vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

November 6-án volt Kolozsváron az evangélikus templomban Kovács László Attila, a Protestáns Teológia tanára kantátájának ősbemutatója. A szerző elismerést érdemel, mert sikerült a hozzávetőlegesen száztagú együttest (ének- és zenekart) összekovácsolni, és jó színvonalú előadást létrehozni. /Nagy-Hintós Diana: A közérthetőség nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

November 12-én Nagyenyeden, a Vártemplomban lépett fel a Protestáns Teológiai Intézet Énekkara, a BBTE Református Vallástanárképző Karának zeneszakos hallgatói és a kolozsvári diákok alkalmi zenekara. A bevezető áhítatot dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora tartotta. A 40 tagú teológiai vegyes kar és a 23 tagú zenekar dr. Kovács László Attila teológiai tanár bibliai szövegre írt kantátáját (Kő-kantáta) adta elő. /Bakó Botond: Kórushangverseny a Vártemplomban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

1944 szeptemberében az egyetem rektori tanácsa úgy döntött, hogy az intézményt nem menekíti el a városból. 1945. december 11-én, központi rendelettel, a kolozsvári Magyar Tannyelvű Állami Egyetemet Bolyairól nevezték el. A 60. évforduló kapcsán Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben november 19-én a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum társrendezvényeként, Bolyai Egyetem Emlékkonferenciát tartottak. Veress Károly, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: rendezvényük célja nem a múltba fordulás, hanem a jövőépítés. Utána neves egyetemi tanárok és kutatók részéről tíz előadás hangzott el. Gaál György az erdélyi egyetem megteremtésére kifejtett törekvéseket vette számba János Zsigmond fejedelemtől, Báthory István, Báthory Gábor és Mária Terézia korát érintve, Ferenc József idejéig, amikor 1872. november 10-én megnyílhatott a Magyar Királyi Tudományegyetem. Egyed Ákos gróf Mikó Imrének az egyetemalapításban betöltött szerepéről beszélt. Csetri Elek „A Bolyai Egyetem a politika sodrásában (1945–2005)” című előadásában végigkövette azokat a történelmi és politikai eseményeket, amelyek az egyetem sorsát alakították. Gábos Zoltán a Bolyai Egyetemen folyt fizikusképzést elevenítette fel. Kerekes Jenő a BTE-n tapasztalt jogász és közgazdászképzési nehézségekről szólt, ezen a területen a magyar nyelvű képzés évtizedekre szünetelt, csak 2000-ben indulhatott be újra. Molnár Jenő felelevenítette a sokoldalú, a tudós és tudománynépszerűsítő Tulogdi János professzor alakját. Balázs Sándor ismertette a tudományos munka mérlegeként 1955-ben készült, huszonnyolc tanulmányból álló gyűjteményt /A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1945-1955/. Péntek János „A Bolyai Egyetem hatása és példája az anyanyelvű képzésben” című előadásában hangsúlyozta, hogy a trianoni diktátum a magyar nyelvben is törést, területi és funkcionális regressziót okozott. Horváth Andor filozófiai szempontból vizsgálta meg a modern tudományosság megteremtésének feltételeit, a tudós és a hatalom viszonyát. /Ördög I. Béla: Bolyai Egyetem Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./