Kolozsváron máj. 27-én a tanácsülésre érkezőknek kalácsot, pálinkát vagy bort és feliratos zsebkendőt osztogattak. Utóbbin ez állt: "A kolozsvári városi tanácsban működő iszonyú koalíció — SZDP–NLP–RMDSZ–RNEP–SZRP. Született: 2000. június 22-én. Meghalt: 2002. május 22-én." Gheorghe Funar polgármester bejelentette: az "iszonyú SZDP–RMDSZ–NLP–RNEP–SZRP-koalíció feldobta a talpát", majd Eugen Pop nagy-romániás tanácsos hosszú gyászbeszédet mondott, amelyben az ellenzéki kollégák vétkeit ecsetelte. A nagy-romániás szimpatizáns tanácstagok készen álltak a verekedésre. Eközben a többi "ellenzéki" tanácsos kint várakozott. Egyikük a rendőrséget hívta, de az nem jelent meg. Boros János alpolgármester értesítette a prefektust, de Vasile Soporan sem hajlandó eljönni a városházára. Molnos Lajos megjegyezte: — Ahelyett, hogy fellépne, és megakadályozná az ehhez hasonló cirkuszokat, Soporan prefektus mindig azt mondogatja, hogy majd csak kialakul a helyzet. Valami miatt az SZDP nem akar Funarhoz nyúlni. Fél négykor a tanácsosok testületileg bevonulnak az ülésterembe. Máté felszólította Judét, állapítsa meg, adottak-e a feltételek az ellenzéki tanácsosok által összehívott ülés megtartásához. Jude végül kimondta: — A prefektusnak a tanács feloszlatását elrendelő határozata hiányában az ülés törvényes — jelentette ki. Ennek hallatán Funar polgármester is dühbe gurult: — Büntető feljelentést teszek Ön ellen, és azonnali hatállyal felbontom a munkaszerződését! — üvöltötte. Jude bejelentését követően a tanácsosok elvonultak Mircea Gavrila alpolgármester irodájába, ahol zárt ajtók mögött. Az ülést követően bejelentették: közerkölcsök megsértése, hivatali visszaélés vádjával perbe fogják az elöljárót. Az is szerepel majd a vádiratban, hogy a polgármester megakadályozta a tanács működését. /Kiss Olivér: Világraszóló botrány a városházán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A központi államigazgatási szervek továbbra sem értenek egyet Gheorghe Funarral abban, hogy a kolozsvári városi tanács hivatalból feloszlott volna. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter foglalt állást a kérdésben. Kifejtette, hogy a kolozsvári városi tanács nem tekinthető feloszlottnak, bármennyire is szeretné ezt a polgármester. A közigazgatási miniszter szerint szánalmas az, ahogyan Gheorghe Funar bizonygatni próbálja a helyi döntéshozó szerv feloszlását. /Kiss Olivér: Cozmanca rendreutasítja a polgármestert. Nem hajlandók feloszlatni a tanácsot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

"A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen megalakult az a három tagú bizottság, amely megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy helyet tudnak-e biztosítani a Kolozsvári Református Kollégium számára egykori épületében, azaz a jelenlegi Gheorghe Sincai Elméleti Líceumban. A Református Kollégium vezetősége korábban szóvá tette, hogy tanteremhiánnyal küszködnek, és arra kérték a tanfelügyelőséget, próbáljon megoldást találni gondjaikra. Javasolták, hogy a bizottságban az egyház egy képviselője is kapjon helyet, de a kérést nem teljesítették. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a 88/1999-es sürgősségi kormányrendelettel visszaadták a református egyháznak, amely még 1999-ben telekkönyvezte az ingatlant, ennek ellenére azóta sem vehette birtokába. Az Erdélyi Református Egyházkerület pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a kolozsvári városi tanács és a megyei tanfelügyelőség ellen. A bíróságtól azt kérték, hogy az alpereseket az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírására kötelezzék. Ugyanakkor kérték, hogy nyilvánítsák semmisnek a kollégium átadását a helyi önkormányzatnak. A református egyház nemrég alapfokon megnyerte a pert, de tekintettel arra, hogy az ítélet nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a Református Kollégium visszaszolgáltatás tárgyát képezi a kormánypárttal megkötendő helyi együttműködési megállapodásnak, akárcsak a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan vagy a hóstáti földek visszaszolgáltatása. /P. A. M.: Helybentopogás a kollégium ügyében. Egyházi részvétel nélkül alakult bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"A Közigazgatási Minisztérium határozottan cáfolta Gheorghe Funar kolozsvári polgármester azon kijelentését, hogy a kormány törvénytelenül kötelezné arra az önkormányzatokat, hogy kétnyelvű helyiségnévtáblákat helyezzenek el. A tárca közleménye szerint a Hivatalos Közlönyben megjelent, és a többnyelvű településnév-jelzőkre vonatkozó módosítások csupán a 2001-ben elfogadott 1206-os számú kormányhatározat függelékein változtattak, ezek tartalma viszont nagymértékben ugyanaz maradt. "Jelen pillanatban az 1992-es népszámlálási adatok a mérvadók. Mihelyt közzétesszük a 2002-es számokat, a kolozsvári önkormányzatnak el kell döntetnie, szükség van-e vagy sem a kétnyelvű feliratokra. Az NRP vezetősége megpróbálja félrevezetni a közvéleményt, álproblémákat talál ki." - tartalmazza a közlemény. Funar előzőleg azt állította, a kormány törvényszegést követett el a jegyzék módosításával. Bejelentette: perbe fogja a kormányt és feljelenést tesz az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen, mivel szerinte az RMDSZ megvesztegetett egyes kormánytagokat a módosítás elérése érdekében. /Miniszteri cáfolat a polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Törvényszéki rendeletekkel kötelezték Georghe Funar polgármestert az önkormányzati ülés összehívására és a költségvetés előterjesztésére. Így megszűnni látszik a kolozsvári pénzügyi blokád, ami azért alakult ki, mert a polgármester nem volt hajlandó a tanács elé terjeszteni a büdzsét. Febr. 14-re Funar összehívta a kolozsvári városi tanács ülését; a napirendi pontok között szerepel az idei költségvetés tervezetének megvitatása is. Mint ismeretes, mivel az önkormányzat még nem fogadta el az idei büdzsét, a tanárok még nem kapták meg januári fizetésüket. /Lepedus Péter: Meghátrált a kolozsvári polgármester? = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./"

"Funar polgármester óvást emel a közigazgatási bíróságon Kolozsvár városi tanácsa által febr. 24-én elfogadott idei költségvetés ellen, ugyanis szerinte az önkormányzati képviselők törvénysértő határozatot hoztak. A városi tanácsosok alaposan csökkentették azokat a költségvetési tételeket, amelyek a polgármester propagandagépezetének eszközeit jelentik. Ilyen például a Városházi Közlöny, amelyben számtalan alkalommal magyar-, zsidó- és Amerika-ellenes anyagok jelentek meg. A közpénzből finanszírozott lap hasábjain a háborús bűnös Antonescu marsallt dicsőítő anyagok jelennek meg. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos tiltakozásképpen már évekkel ezelőtt távozott a szerkesztőségből. Az RMDSZ-es tanácsosok javaslatára a testület nem hagyta jóvá a polgármester tervezte 20 szobor felállítását. Az erre szánt pénzt, azaz körülbelül 300 millió lejt a Magyar Színház tetőszerkezetének megjavítására fordítják majd. /Kiss Olivér: Alaposan megnyirbálták a költségvetést. Nem pénzeljük többé a városvezető propagandagépezetét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"A kolozsvári törvényszék közigazgatási osztálya ismét a városvezető ellenfeleinek adott igazat: a néhány napja tartott tárgyaláson Camelia Cengher bíró határozata szerint a kolozsvári városi tanács továbbra is törvényesen működik, azaz nem oszlott fel hivatalból, ahogy azt Funar polgármester immár majdnem egy éve hangoztatja. A bíróság ugyanakkor arra kötelezte Gheorghe Funart, hívja össze a helyi döntéshozó testületet rendes, rendkívüli ülésekre, és jelenjen is meg ezeken. Tavaly májusban a polgármester azt nyilatkozta: a testület hivatalból feloszlott. Azóta csak egy alkalommal, február közepén hívta össze a városi tanácsot. Azt is csak azért, mert a bíróság sürgősségi határozatot hozott erre vonatkozóan. Funar kijelentette: a bíróság határozata törvénytelen, és óvást emel ellene a fellebbviteli bíróságon. /K. O.: Ismét térdre kényszerítették a polgármestert. Funar óvást emel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Az RMDSZ Kongresszusra nem hívták meg a Magyar Ifjúsági Tanácsot, de a március 14-i kolozsvári önkormányzati fórumra igen. A meghívásnak a MIT eleget tesz. /Részt vesznek a fórumon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Néhány elkorhadt ablakkeret cseréjének ürügyén diplomáciai incidenst igyekezett provokálni a kolozsvári polgármesteri hivatal a városban működő magyar főkonzulátussal. A Kolozsváron megjelenő Ziarul Clujeanului című helyi lap ápr. 30-án adott hírt arról, hogy a polgármesteri hivatal ellenőrei helyszíni szemlét akartak végezni a főkonzulátus területén, arra hivatkozva, hogy nem az előírásnak megfelelően cseréltek ki két ablakot az épület második emeletén. A Kolozsvár főterén álló épület műemlék jellegű, a hivatal szerint megsértették az előírásokat azzal, hogy az eddigi fakeretes ablakokat korszerű thermopan ablakokkal cserélték ki. A hivatal helyszínre küldött ellenőreit nem engedték belépni a magyar diplomáciai képviselet területére. Az épület tulajdonosa, a Kolozsvári Református Egyházközösség az előírásoknak mindenben megfelelő fakeretes thermopan ablakokat szereltetett be a két teljesen elkorhadt keretű ablak helyére. A diplomáciai képviseletek működését szabályozó nemzetközi megállapodások értelmében pedig természetes, hogy a polgármesteri hivatal ellenőrei nem léphetnek a magyar főkonzulátus területére - közölte az MTI-vel Cseh Áron konzul. A polgármesteri hivatal ezek után 3 millió lej - mintegy 20 ezer forint - büntetésre ítélte a Kolozsvári Református Egyházközösség kuratóriumát az építési törmelék szakszerűtlen elhelyezése miatt. /Zűr a magyar főkonzulátus ablakai körül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./"

"Mintegy hetvenezer forint gyűlt össze Magyarországon Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó részére, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal folytatott "da - igen"-perre. A fiatalok 2001. máj. 31-én járultak az anyakönyvvezető elé, ám mivel házasságkötési szándékukat magyar nyelven is kinyilvánították, Vasile Gherman anyakönyvvezető elutasította a házasságkötést, amelynek tényét jegyzőkönyvben rögzítette. Eszerint Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó között azért nem jöhetett létre házasság, mert a felek magyar nyelven fejezték ki házasságkötési szándékukat. Az incidenst követően a fiatalok beperelték az Anyakönyvi Hivatal "anyaintézményét", Kolozsvár polgármesteri hivatalát. Ügyvédjük Eckstein-Kovács Péter szenátor. A per még mindig folyamatban van, tekintettel arra, hogy mindkét fél fellebbezett az első fokon született döntés ellen. A bírósági eljárást közigazgatási perből polgári perré minősítették, emiatt a fiatalok több mint tízmillió lej perköltséget kénytelenek kifizetni, s ehhez segítségért folyamodtak többek között a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságához. /Összegyűlt a da-igen perköltsége. Eredményesnek bizonyult Herédiék segélykérése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"A kolozsvári önkormányzati képviselők tanácsülésére most sem jött el Gheorghe Funar polgármester. A városi tanácsosok javaslatára a testület 5,3 milliárd lejt utalt ki az egyházak támogatására. Ebből az ortodox egyház 350, a görög katolikus 300, a római katolikus egyház 400, a református egyház 500, az unitárius egyház 300, az evangélikus egyház 200, a zsidó hitközség pedig 100 millió lejt kap a városi költségvetésből. /K. O.: Pénzt kaptak a magyar egyházak is. Megkezdődött a helyi adók vitája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Júl. 7-én Gheorghe Funar polgármester bejelentette: pert nyert a brassói törvényszéken, amelyben - szerinte - elismerik, hogy a kolozsvári városi tanács hivatalból feloszlott. A brassói törvényszék ítélete alapján a polgármester hétfőn felszólította a prefektust, bocsássa ki a tanács felfüggesztésére vonatkozó rendeletet. Funar gáncsoskodása ellenére a tanács tovább működött, a polgármester viszont csak a neki tetsző határozatokat hajtotta végre. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) alelnöke kijelentette, a törvények értelmében egy évvel a helyhatósági választások előtt helyi szinten nem írható ki előrehozott választás. Funar levélben fordult Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszterhez, kérve, hogy büntessék meg a július 5-én Csíksomlyón tartott István, a király rockopera erdélyi ősbemutatója egyes résztvevőit. Szerinte "a szent román földön" elénekelték a magyar himnuszt, illetve számtalan "Nagy-Magyarország címerét ábrázoló" zászló volt látható, amely - véli a szélsőséges polgármester - törvénytelen cselekedet. A városvezető arra kérte Ioan Rust, közölje vele, milyen intézkedéseket hozott a vétkesek megbüntetésére. Gheorghe Funarnak a városi tanács feloszlására tett kijelentéseire reagálva a prefektúra sajtóosztálya által kiadott nyilatkozat leszögezte: a városvezető tanúbizonyságot tett arról, hogy őt csak ez a kérdéskör foglalkoztatja, holott a város lakossága számtalan nehézséggel küzd, leginkább ezeket kellene szem előtt tartania. A sajtónyilatkozat leszögezte: sem a. brassói törvényszéki határozat, sem a brassói ítélőtábla által kibocsátott emlékeztető jegyzet nem állapította meg a városi tanács feloszlatását. Érvényben van viszont a kolozsvári törvényszék által kibocsátott elnöki rendelet, amelyben Gheorghe Funart kötelezik a városi tanács rendes ülésének összehívására, ellenkező esetben napi 500 000 lej büntetéssel sújtható, az állam javára, áll a prefektúra által kiadott nyilatkozatban. A közlemény szerint jelen pillanatban a büntetés összege eléri a 46 millió lejt. /Kiss Olivér: Álmodozik Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./"

"Nov. 27-én döntenek az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a Sapientia Egyetemen Tánczos Vilmos rektor-helyettes és Xantus Gábor adjunktus között kirobbant konfliktus ügyében. Tőkés László püspök elképesztőnek és váratlannak nevezte az esetet. Arra a kérdésre, hogy szankcióként a vétkes fél menesztése is felmerülhet, Tőkés kijelentette: "remélem, ettől megkímélnek az érdekelt felek". Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egészségi állapota miatt nem tud megjelenni a kolozsvári tanácskozáson, de egy etikai bizottság felállítását javasolja, amely dönthet a konfliktus ügyében. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek úgy véli, az ügy nem tartozik a sajtóra. "Ez a Sapientia belügye" - nyilatkozta. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kifejtette, a botrány nem befolyásolja a Sapientiának nyújtandó támogatást, de "mindenképpen rossz fényt vet az intézményre". /Lepedus Péter: Egyházfők döntés előtt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./"

"Dec. 19-én a kolozsvári városi tanácsosok elvetették Gheorghe Funar polgármester azon javaslatát, hogy határozatban ítéljék el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozását. A kormánypárt a Szociáldemokrata Párt (SZDP) tanácsi képviselői tartózkodtak a szavazáskor. A Funar előterjesztette határozattervezetet a Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt képviselői természetesen megszavazták, voksuk azonban nem volt elég a tervezet elfogadásához./K. O.: Nem ítélik el az EMNT létrejöttét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

Első fokon pert nyert az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet működtető Sapientia Alapítvány a kolozsvári városházával szemben, az oktatási intézmény kétnyelvű táblájának ügyében. A Sapientia azt követően fordult a közigazgatási bírósághoz, hogy a városháza urbanisztikai bizottsága kétszer is elutasította az alapítvány kérését arra vonatkozóan, hogy a Bocskai-ház bejárata fölé románul és magyarul is írják ki a Sapientia Alapítvány nevét. /B. T.: Pert nyert a Sapientia Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Hajléktalan guberálók találtak rá egy kukában II. János Pál levelére, amelyben a pápa háláját fejezte ki Gheorghe Funar kolozsvári polgármesternek, hogy segítséget nyújtott egy görög katolikus templom felépítéséhez. A Szentszék hivatalos levelét – amelyet 1992. augusztus 11-én kelteztek – a kincses város Polgármesteri Hivatalának szemetéből halászták ki. A levél hitelességét igazolta a kolozsvári görög katolikus püspök is. A szélsőségesen nacionalista elöljáró viszont letagadta, hogy valaha is levelet kapott volna a pápától. Mire több környékbeli görög katolikus pap azt erősítette meg, hogy évekkel ezelőtt Kolozsvár polgármestere egy számukra rendezett fogadáson nyilvánosan mondott köszönetet a katolikus egyházfőnek a hozzá intézett leveléért. /Funar kukába dobta a pápa levelét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

Funar polgármester Stefan cel Mare moldvai fejedelem szobrát akarja felállítani Kolozsváron, annak ellenére, hogy a városi tanács több ízben elvetette javaslatát. A szobrot a Farkas (M. Kogalniceanu) és Egyetem (Universitatii) utca sarkán vagy a Főtér északi részén, a Bánffy-palota és a Szent Mihály-templom között helyeznék el. A szoborállítási bizottság tagjai között szerepel Bartolomeo Anania ortodox és Florentin Crihaineanu görög katolikus püspök, Camil Muresan akadémikus, díszpolgár, Raoul Sorban egyetemi tanár, díszpolgár, Paul Eugen szobrász, díszpolgár, Ioan Sbarciu, a képzőművészeti akadémia rektora, Nicolae Bahnareanu, a IV. erdélyi hadtest parancsnoka és Marcel Bontidean városi rendőrfőparancsnok is. Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos felháborodását fejezte ki a polgármesteri hivatal terveivel kapcsolatban. /Kiss Olivér: Tiltakoznak az önkormányzati képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) immár két perben kell küzdenie a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ellen. A küzdelem kétnyelvű táblákért folyik. A kolozsvári polgármester bejelentette: kedvező ítélet született számukra abban a perben, ami az egyetem nevét tartalmazó kétnyelvű tábla ügyében indult. Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta: az EMTE tavaly kérvényezte az építkezési engedélyt a hivataltól, hiszen a törvény szerint minden felirat esetében ezért a bizonylatért kell folyamodni. A polgármesteri hivatal mindkét tábla ügyében elutasító választ adott, és csak a román nyelvű feliratot engedélyezte. Boros úgy vélte: a Funar által irányított városháza ezúttal is rosszindulatról tett tanúbizonyságot. – Funar a közigazgatási törvényre hivatkozva tagadta meg az engedély kibocsátását. A jogszabály kimondja, hogy kétnyelvű feliratokat csak azokon a településeken használhatnak, ahol a lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az EMTE kétnyelvű táblái azonban nem e jogszabály hatáskörébe tartoznak. Itt egy magyar nyelvű oktatási intézményről van szó, és a legtermészetesebb lenne, hogy magyarul is szerepeljen az intézmény neve – mondta. Zsigmond Erika, az EMTE jogtanácsosa elmondta: a közigazgatási bíróságon azért indítottak két pert, mivel két engedély szükséges a táblákhoz. Az oktatási intézmény azt szeretné, ha az egyiken Fundatia Sapientia Alapítvány, míg a másikon Fundatia Sapientia – Universitatea Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem állna. Az alapítvány feliratának esetében január végén első fokon pert nyert az EMTE. A kolozsvári közigazgatási bíróság január 22-i ítélete azonban elutasította a felsőoktatási intézmény arra vonatkozó kérését, hogy az egyetem nevét magyarul is írják fel a Bocskai-ház homlokzatára. Mindkét per folytatódik. /(borbély): Két tábla, két per az EMTE ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Annak ellenére, hogy az évek során Funar, Kolozsvár polgármestere több tucat román szobrot avatott fel, a városháza nem hajlandó hozzájárulni Márton Áron püspök szobrának felállításához. A polgármesteri hivatal különböző kifogásokat talál arra, hogy a római katolikus (a polgármester által aláírt közleményben református szerepel) Szent Mihály plébánia tervét meghiúsítsa. Máté András RMDSZ-es tanácsos úgy véli: a polgármester csak húzza az időt. /Kiss Olivér: Akadályozzák a Márton Áron szobor állítását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Szokásához híven Funar, Kolozsvár polgármestere ismét megpróbálta megzavarni a márc. 15-i magyar rendezvényeket. Ezúttal azonban nem sikerült a tavalyihoz hasonló módon kereszteznie a magyar forradalmat ünneplők rendezvényét. Reggel tízkor a polgármester és kísérete a Petőfi utca 20. szám alatti emléktáblánál tartott szabad téri istentiszteleten vett részt, majd megkoszorúzta a volt Biasini Szálloda oldalán lévő George Baritiu és Nicolae Balcescu emléktáblát, de a városházi koszorúkból a Petőfi-emléktáblára is jutott. A kolozsvári városi tanács RMDSZ-es önkormányzati képviselői és Boros János alpolgármester meglepték Gheorghe Funart, ugyanis kokárdákkal jelentek meg a délutáni ülésen. Mi több, a magyar tanácsosok magyar és román nyelvű üdvözlő lapot adtak át a Funarnak és tanácsos kollégáinak. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos két piros-fehér-zöld üdvözlőlappal lepte meg Gheorghe Funart. A polgármester szokásához híven kirohant a tanácsosok ellen: azt követelte, hogy azonnal vegyék le a kokárdákat. Ez természetesen nem történt meg. – Senki sem viselhet olyan szimbólumot, amely mintegy 40 ezer román hazafi meggyilkolására emlékeztet. Ilyen a terrorizmust jelképező aradi szobor is, amelyet az első adandó alkalommal beolvasztunk – mondta Funar. /K. O.: Kokárdák a városi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Kolozsváron a városi tanács több új utca nevéről szavazott. Annak ellenére, hogy a nagy-romániás önkormányzati képviselők és a polgármester hevesen tiltakozott, a helyi döntéshozó testület jóváhagyta, hogy hat utcát magyar építészekről, írókról, költőkről, fejedelmekről nevezzenek el. A városi tanács határozata értelmében az épülő villanegyedekben utcát neveznek el Kós Károlyról, Dsida Jenőről, II. Rákóczi Ferencről, Móricz Zsigmondról, Bethlen Gáborról és gróf Mikó Imréről. Funar polgármester bűnügyi feljelentéssel fenyegetőzött, ugyanis szerinte Kós románellenes tevékenységet folytatott. /K. O.: Hat új magyar utcanév Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Kolozsváron a Városi Tanácshoz idén közel 30 magyar civil szervezet nyújtott be támogatási kérést. Ezeknek több mint hárommilliárd lejt hagyott jóvá a helyi tanács. Máj. 25-én a Heltai Alapítvány székhelyén Pillich László városi tanácsos 18 civil szervezet képviselőjével találkozott, akik már kaptak pénzt, illetve most bírálják el kérésüket. Megjelentek többek között a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), Schola Alapítvány, a Civitas, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) és a Kalandos Társaság képviselői. Pillich elmondta: a helyi tanács az idei költségvetésben megközelítőleg 20 milliárd lejt különített el kolozsvári civil szervezetek támogatására. A magyar szervezetek kb. 4 milliárd lejre jogosultak: az összeg hátralevő részéről, kb. egy milliárd lejről máj. 27-én döntenek a tanácsosok. Pillich nem értett egyet a magyar tanácsosok kérésével, miszerint a magyar lakosság számarányához mérten minimális összeget követeljenek, hiszen tapasztalatok szerint Kolozsváron jóval több magyar érdekeltségű civil szervezet van, mint román. Pillich fontosnak nevezte, hogy a tanácsban folytatódjék a civil szervezetek most elkezdett támogatási rendszere. /(m.j.): Helyi támogatás civil szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Csőd szélén áll a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal – jelentette be Emil Boc polgármester. Gondot okoz a Funar-korszakból örökölt perek száma is. Az előzetes adatokkal ellentétben a hivatalnak több mint 6400 perben kell helytállnia. Júl. 1-jétől nincs miből fedezni a működési költségeket. A város költségvetéséből erre az évre működési költségek fedezése céljából jóváhagyott 282 milliárd lejből 280 milliárd lejt már elköltöttek. A Funar-adminisztráció felelőtlen költekezése után az új vezetés arra kényszerül, hogy különböző megtakarítási intézkedéseket vezessen be a villany-, telefon- és postaköltségek területén. /Borbély Tamás: Csőd szélén a kolozsvári városháza. A Funar-korszak keserű következményei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Számos kolozsvári magyar civil szervezet projektje került veszélybe, mivel a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem tudja folyósítani a helyi tanács által áprilisban és májusban megszavazott, több milliárd lejre tehető támogatásokat. Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta, a városháza komoly likviditási gondokkal küszködik, amit Gheorghe Funar egykori városvezető nagyvonalú költekezése idézett elő. Ígéretet kaptak Emil Boc polgármestertől, hogy ha nem is egyszerre, de hamarosan részletekben kezdik fizetni az egyelőre csak papíron létező támogatást. Egyebek között a Heltai Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Civitas Alapítvány, a Transilvania Trust, az Apáczai Baráti Társaság, az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a Brassai Sámuel és a Báthory István Elméleti Líceumok is részesültek a költségvetésből. Ez a támogatási határozat komoly áttörésnek számít a kincses városban, ahol a 12 éves Funar-adminisztráció alatt a magyar szervezeteknek nem kaptak támogatást, csak a román egyesületek. /Borbély Tamás: Veszélyben a civil szervezetek tervei. A városi tanács támogatása egyelőre csak papíron létezik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

A polgármesteri hivatal illetékeseinek több olyan funari intézkedést kell visszavonniuk vagy megsemmisíteniük, amely mélységesen sérti a magyar vagy a zsidó közösség önérzetét. Ilyenek például a világszégyent jelentő főtéri régészeti ásatások, a magyargyalázó emléktáblák vagy akár a háborús bűnös Ion Antonescu marsallról elnevezett utcanév törvényellenes használata. Jelezték, a helyhatóság intézkedik, hogy a megyeszékhelyen ne forgalmazzák többé a legionáriusok lapját. Ennek ellenére Kolozsváron még mindig kapható az Obiectiv Legionar vasgárdista lap .Emil Boc polgármester megígérte, hogy megváltoztatják az Antonescu utcanevet.. A polgármesteri hivatalban olyan személyek is dolgoznak, akik aktívan részt vesznek a vasgárdista mozgalomban. Funar ex-polgármester idején a mozgalom különböző rendezvényeket szervezett a városházán Corneliu Zelea Codreanu vasgárdista vezér emlékére. /Kiss Olivér: Átnevezik az Antonescu utcát. Betiltanák a legionáriusok lapjának forgalmazását is. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

Boros János alpolgármester szerint jelenleg csupán 6 (!) magyar alkalmazott dolgozik a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Továbbá körülbelül harminc személynek magyar neve van, de nem vallja magát magyarnak. A polgármesteri hivatalban 450 személy dolgozik, az alkalmazottaknak csupán 1,33 százaléka magyar, amikor Kolozsváron a lakosság 18,8 százaléka magyar. Emil Boc polgármester meggyőződését fejezte ki, hogy a városházán dolgozó magyar anyanyelvűek aránya a közeljövőben nőni fog. /Kiss Olivér: Csupán hat magyar a kolozsvári városházán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) kedvező jogerős ítélet született abban a perben, amelyet a tanintézmény a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ellen indított amiatt, hogy a városháza megtagadta az intézmény nevét tartalmazó kétnyelvű (román és magyar) felirat elhelyezését az intézmény homlokzatára. /B. T.: Feliratügyben az EMTE győzött. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Civakodó magyarok célt nem érhetnek el. Valahányszor össze tudtunk fogni, eredményt értünk el, amikor megosztottak vagyunk, végveszélybe kerültünk – ez volt az alapgondolata Markó Béla ünnepi beszédének a Marosvásárhelyen tartott központi megemlékezésen. Kifejtette: „Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk „ Felolvasták Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu üzenetét. Több helyen is előfordult, hogy a hallgatóság megtapsolta a román kormányfőnek az ünneplő erdélyi magyarokhoz intézett üzenetét, a magyar miniszterelnökét azonban kifütyülték. Kolozsváron előbb ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, majd az ünnepségek a Petőfi Sándornak szálláshelyül szolgáló egykori Biasini szállónál folytatódtak, ahol több mint ezer magyar volt jelen. A résztvevők itt is kiabálással és fütyüléssel szakították félbe Szentpéteri István konzult, aki felolvasta a magyar kormányfő üzenetét. Az Ördögtérgye néptáncegyüttes és a színművészetis diákok fellépése után a magyar főkonzulátus, az RMDSZ, a polgármesteri hivatal (első alkalommal!), a megyei tanács, az MVSZ, az Euréka Alapítvány, ifjúsági szervezetek és tanintézmények helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor, majd – a megbékélés jegyében – Balcescu emléktáblájánál is. Felolvasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. A magyar kormányfő köszöntését Terényi János bukaresti magyar nagykövet tolmácsolta Marosvásárhelyen, a hallgatóság azonban végig füttykoncerttel, pfujolással és „áruló!” felkiáltásokkal viszonozta az üzenetet. Hasonló fogadtatásban volt része Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is a Gyurcsány-levélnek, ahol a résztvevők kifütyülték Zákony Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselőjét, aki a budapesti kormány üzenetét próbálta tolmácsolni, de megtapsolták Calin Popescu Tariceanu kormányfő üzenetét. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor szerint a március 15-i rendezvényeken részt vevők reakciójának egyetlen magyarázata „a magyar kormány kampánya a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elégedetlenségét fejezte ki az incidens kapcsán, és elmondta, „a következő alkalommal azokat fütyülik ki, akik most fütyültek”. A Gyurcsány-üzenetet a Felvidéken is kifütyülték. /Március idusa – megemlékezések Erdély-szerte. Több helyen is kifütyülték Gyurcsány üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Kolozsváron a Szent Mihály plébánia a képzőművészek kilakoltatását kérte a Szentegyház utcai galériából. A bíróság elismerte a római katolikus plébánia tulajdonjogát a Szentegyház utcai ingatlan fölött. Az egyház képviselői megkeresték a képzőművészek szövetségét, hogy írjanak alá egy bérleti szerződést, ezt azonban a szakmai szervezet vezetői megtagadták arra hivatkozva, hogy a Polgármesteri Hivatallal már létezik egy hasonló tárgyú szerződés. A Barabás Miklós Céh vezetői arra kérték Czirják Árpádot, tegye lehetővé, hogy még néhány évig, a polgármesteri hivatallal kötött szerződés lejártáig, az intézmény használhassa a kiállító helyiségeket. A levélhez a kezdeményezők több mint hetven, a szövetség kolozsvári fiókjához tartozó magyar képzőművész nevét és lakáscímét tartalmazó jegyzéket is csatoltak. /B. T.: Ellenzi a kilakoltatást a Barabás Miklós Céh. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

A Kolozs megyei ítélőtábla elutasította a kolozsvári városi tanács keresetét, amelyben az megfellebbezte az egyházi ingatlanokat visszaszolgáltató bizottság döntését. A testület arról határozott, hogy a Máramaros utcai földterület az unitárius egyházat illeti meg. Somai László, az unitárius egyház ügyvédje megjegyezte: Emil Boc polgármester saját kormányához tartozó bizottság döntése ellen emelt óvást a közigazgatási bíróságon. Az unitáriusok két más ügyben is perben állnak a kolozsvári helyhatósággal, visszaigénylik a jelenlegi egészségügyi líceum épületét és a Dávid Ferenc utcai lakóházakat. /(k. o.): Pert nyert az unitárius egyház. Ingatlanjaik visszaszolgáltatását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./