A kolozsvári Tinivár gondozásában megjelent Bán Péter Hetedhét Nép Meséi című könyve, amely bolgár, csuvas, kazah, lett, litván, mordvin és orosz népmeséket tartalmaz. A kolozsvári Evangélikus Püspökség friss kiadványa a Húsvéti Olvasókönyv, Kisgyörgy Réka szerkesztésében. - Napvilágot látott az RMDSZ Önkormányzati Hírlevelének 7. száma, ebben Tamás Sándor képviselő a haszonbérleti törvény módosítását ismertette. /Mi újság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Megjelent az Evangélikus Harangszó (Kolozsvár) decemberi száma, a romániai zsinatpresbiteri ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyház gyülekezeti lapja, melyet időszakos kiadványként adott ki a kolozsvári evangélikus püspökség. /Hitvilág rovat, Evangélikus Harangszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

Jún. 2-án Krizbán tartotta a Brassói Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházmegye az évi rendes közgyűlését. Jelen volt Mózes Árpád püspök, eljöttek a Kolozsvári Evangélikus Egyházmegye és a Nagylaki Szlovák Egyházmegye képviselői is. Adorjáni Dezső Zoltán esperes beszámolójában utalt arra, hogy a negatív statisztikai adatok, a kettős kisebbségi lét ellenére is bizakodhatnak. Az egyházmegye lélekszáma nem csökkent, 19 anyaegyházközösség létezik, Csíkszereda a szórványból anyagyülekezetté lépett elő. /Evangélikus egyházmegyei közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

A Kolozsvári Evangélikus Püspökség keretén belül működő STARS Alapítványról Farkas Zoltán ügyvezető elnök elmondta, hogy a STARS Alapítvány /Studio Arts - Reményik Sándor Alapítvány/ művészeti stúdió, elnöke Essig József operatőr. Legfontosabb feladatuk az audiovizuális tévéstúdió megszervezése, emellett Reményik Sándor erdélyi költő emlékének és szellemi hagyatékának az ápolása, életművének népszerűsítése. Dokumentációs kézirat-, fotó-, illetve filmtárat (központot) hoznak létre. Essigné Kacsó Klára, a Reményik Galéria vezetője emlékeztetett: március 15-én nyílt meg a Reményik Sándor Galéria. /Kisgyörgy Réka: Egy alapítvány körül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

"Kolozsváron van az Evangélikus Püspökség. Van egy telekrész a közelben, melyre lehetne építeni egy modern épületet. Az építkezési engedély megvan, de az ott levő barakkszerű épület lebontására nem kaptak engedélyt a polgármesteri hivataltól. Mózes Árpád püspök kifejtette, hogy évek óta szeretnének építkezni. A jelenlegi épület nagyon elöregedett, megtörtént az alátámasztása, de még most is süllyed. Irattárukat a régi épületben a nedvesség veszélyezteti. A polgármesteri hivatal minden kicsi dologba beleköt. A semmitmondó tákolmányt nem engedik lebontani, amikor a Deák Ferenc utcában az ortodox egyház minden további nélkül két műemlék jellegű épületet lebontott. A polgármesteri hivatal évek óta akadályozza a templom renoválását. Almazöldre szeretnék festeni, a hivatal viszont papagájsárgát követel. /Csomafáy Ferenc: A megkülönböztetés ránk nehezedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 10./"

"Oltszakadát szórvány magyarsága ünnepelte a kereszténység és az állami lét ezredik évét A kb. 13. században épült Árpád-kori ódon templom zsúfolásig, átadták a millenniumi zászlót, amelyet a Pécs melletti Pallád önkormányzata ajándékozott Szakadát magyar közösségének. A kolozsvári magyar evangélikus egyházmegyéhez tartoznak, Mózes Árpád evangélikus püspök beszédének mottója volt: "Ne féljetek, mert az életben az marad felül, aki küzdeni tud!" Pozsony Ferenc egyetemi tanár előadása a régmúlt idők emlékeit ébresztette fel Szakadát magyarságában. /Kalmár Zoltán: Millennium Szakadáton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"

"A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Kolozsvár szívében, az Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület püspökségének udvarán, jan. 5-én átadták át az újonnan felépített ingatlant. A két emelettel és manzárd résszel rendelkező épület nemcsak az evangélikus egyház, hanem Kolozsvár egész magyar közösségét fogja erősíteni a jövőben, hangsúlyozta Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök. Az új épületszárny első emelete a püspökségi irodáknak ad helyet, a második emeletet szolgálati lakrésznek szánják, a manzárdon pedig társalgót és vendégszobákat rendeznek be. /Köllő Katalin: Új ingatlant adtak át. Sikeres évkezdés az evangélikus püspökségen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"

"Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ és az SZDP parlamenti frakciójának márc. 5-én tartott találkozójáról tájékoztatta a sajtó képviselőit. Markó Béla ismételten kitért az audiovizuális díj kérdésére. Az RMDSZ nem ért egyet ennek bevezetésével, főként a nonprofit szervezetek, így alapítványok és egyesületek, valamint a hátrányos helyzetű fizikai személyek esetében. Markó Attila helyettes államtitkár az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatáról tartott rövid beszámolót. Elmondta, hogy 2003. márc. 2-án lejárt a visszaigénylések benyújtási határideje. Eddig több mint 4000 visszaigénylési kérvény került az ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság asztalára, ezek közül legtöbb a görög katolikus valamint az izraelita egyházközösség részéről fogalmazódott meg. A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 400 ingatlan visszaigénylésére nyújtott be kérvényt, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 141, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 150, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 134, az Erdélyi Református Egyházkerület 609, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 205, a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökség 19, a Kolozsvári Unitárius Püspökség 84 ingatlan visszaszerzésére állított össze hasonló dossziét. /SZDP-RMDSZ parlamenti együttműködés. Mintegy 4000 visszaigénylési kérelem. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság újabb 35 ingatlan visszaadásáról hozott elvi döntést, közülük 25 kerül vissza a magyar történelmi egyházakhoz - tájékoztatott Markó Attila, a kormánybizottság alelnöke. Ezáltal 96-ra nőtt a magyar történelmi egyházakhoz visszakerülő ingatlanok száma. Az újabb elvi döntés során a temesvári Római Katolikus Püspökség 9, az Erdélyi Református Egyházkerület 12, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 4 ingatlant kap majd vissza. Jelenleg az elvi döntések szintjén, az összesítés püspökségenként a következő: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség: 23 ingatlan, Nagyváradi Római Katolikus Püspökség: 11 ingatlan, Temesvári Római Katolikus Püspökség: 13 ingatlan, Erdélyi Református Egyházkerület: 24 ingatlan, Királyhágómelléki Református Egyházkerület: 10 ingatlan, Unitárius Püspökség: 10 ingatlan, Kolozsvári Evangélikus Püspökség: 5 ingatlan. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok között szerepel például, a pankotai líceum épülete (temesvári Katolikus Püspökség), egy kézdivásárhelyi óvodaépület, illetve több vidéki kultúrház is, mind az alsócsernátoni, amelyek az Erdély Református Egyházkerület tulajdonába kerülnek vissza. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület birtokába kerülne vissza a nagyváradi Hunyadi Mátyás utca 15 szám alatti iskolaépület. /Újabb 35 ingatlan visszaadásáról született elvi döntés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság évzáró mérlege szerint a történelmi magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok közül az elmúlt hat hónapban a bizottság 129 épület visszaszolgáltatásáról hozott pozitív és végleges elvi döntést (amiből 38 az Erdélyi Református Püspökség, 30 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 17 a Királyhágómelléki Református Püspökség, 13 a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 12 az Unitárius Püspökség, 11 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 8 pedig a Kolozsvári Evangélikus Püspökség által kérvényezett egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozik), ebből 49 ingatlan visszaszolgáltatásáról szól határozatot már kézhez is kaptak a kérvényező egyházak, jelezte Markó Attila helyettes államtitkár. /(Szász Attila): Mérleg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./"

Január 23-án megtartotta idei első munkaülését az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő országos bizottság. Az 78 ügyében pozitív elvi döntést hoztak. A 78 elfogadott kérésből 52 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszajuttatandó ingatlanok megoszlása a történelmi magyar egyházak között a következő: 7 ingatlan a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 5 ingatlan a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 2 ingatlan a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 9 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerület, 22 a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, 1 ingatlan a Kolozsvári Evangélikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. A Szatmári Római Katolikus Püspökségnek első ízben ítéltek vissza 6 ingatlant. Összesítve az eddig visszaszolgáltatott egyházi ingatlanok száma 277-re emelkedett, amelyek közül 181 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. A magyar történelmi egyházaknak, valamint többi kisebbségi egyháznak (szász, zsidó, örmény, stb) visszaítélt ingatlanok száma jelen pillanatban több mint kétszáz. /Folytatódnak a visszaszolgáltatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság összefoglalta az eddig elfogadott elvi döntéseket, illetve a kikézbesített határozatokat. Az összesítés szerint a magyar történelmi egyházakat illetően az Evangélikus Püspökség 12, az Erdélyi Református Püspökség 88, a Királyhágómelléki Református Püspökség 69, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 61, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 15, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 13, valamint az Unitárius Püspökség 28 ingatlan-visszaigénylési kérelme ügyében hozott az Országos Restitúciós Bizottság elvi döntést. A bizottság RMDSZ-es alelnöke, Markó Attila elmondta, hogy országos viszonylatban a kérelmek száma 7500, melyből mintegy 2000 (azaz 26 százalék) a magyar történelmi egyházakra vonatkozó. Az elvi döntések számának aránya a magyar történelmi egyházak javára billenti a mérleget, hiszen az összesen 574 elvi döntésből 326, – azaz a döntések 57 százaléka – magyar ingatlanokra vonatkozik. A bizottság legutóbbi ülését követően kézbesítették többek között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületére és melléképületeire vonatkozó határozatokat, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a szintén Marosvásárhelyen található Művészeti Líceum, az Unirea Líceum ügyében is. /(Márton Adél Evelin): A magyar történelmi egyházak javára billent a mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság a magyar egyházak által benyújtott 2000 kérésből 326-ot bírált el: az Evangélikus Püspökségnek 12-öt, az Erdélyi Református Püspökségnek 88-at, a Királyhágómelléki Református Püspökségnek 69-et, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek 61-et, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek 40-et, a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek 15-öt, a Szatmárnémti Római Katolikus Püspökségnek 13-at, az Unitárius Püspökségnek pedig 28-at adott vissza. Az egész országból összesen 7500 ingatlant kérnek vissza, amelyből mintegy 2000 a magyar történelmi egyházak államosított épületei. Az eddigi 574 elvi döntésből 326 vonatkozik magyar ingatlanokra. /Alig 324 magyar egyházi ingatlant szolgáltattak vissza a 2000-ből – elvileg. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Január 25-én jár le a magyar történelmi egyházak elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatását célzó dokumentumok leadási határideje. Hozzávetőlegesen 2000 ingatlant kértek vissza a magyar történelmi egyházak. Az Erdélyi Református Egyházkerület összesen 650 ingatlant kért vissza, ebből közel 140-et meg is kaptak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 49 kérést nyújtott be, jelezte Máthé Edit jogtanácsos. Ezek tárgyát földterületek, erdők, és jelentős számban ingatlanok képezik. “Mi mindent visszaigényeltünk, ami egykor a miénk volt; ha tudomásunkra jutott, hogy egy terület, vagy ingatlan valamikor a római katolikus egyház tulajdonát képezte, azonnal kértük azt” – nyilatkozta Fodor József általános helynök. Közlése szerint a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye eddig csupán 1000-1200 hektár termőföldet és erdőt kapott vissza, s most újabb 5-6 ezer hektárt kértek főleg Nagyváradon és környékén. Összesen 186 ingatlant igényelt vissza a szatmári római katolikus püspökség, ezekből a mai napig a hivatalos formaságok szerint 15 került vissza tulajdonába. Balog István, a püspökség jogtanácsosa szerint a bizonylatok beszerzése jelentette a legnagyobb gondot, mivel államosításkor széthordták a katolikus egyház irattárát, melyből fontos iratok vesztek el. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye 2003 óta összesen 146 volt egyházi ingatlant: iskolaépületeket, bérházakat és telkeket igényelt vissza, eddig mintegy harminc visszaszolgáltatási kérést hagytak jóvá. A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye 400 ingatlant kért vissza, közel 70-nek a visszaszolgáltatásáról határozat is van. Az Evangélikus Püspökség az eddig kért 25 ingatlanból 18-at visszakapott. Az Unitárius Püspökség igénye 84 ingatlan volt, ebből 28 van már a birtokukban van. A restitúciós bizottság adatai szerint a magyar egyházak eddigi benyújtott kérelmeinek egynegyedét hagyták jóvá. /Lejár a restitúciós határidő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Augusztus 21–27-e között mintegy 30-an fordultak meg az I. Mokrai Országos Evangélikus Ifjúsági Táborban. A szervezők többsége a Kolozsvári Evangélikus Egyházmegye gyülekezeteiből érkezett Apatelekre. Az előadásokat többnyire fiatal lelkészek tartották. /Csabay Árpád lelkész, REVISZ alelnök: A Bánság és az Efézusi levél vonzása – Evangélikus fiatalok Mokrán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Impressziók címmel nyílt meg február 8-án a művész részvételével Pócsai András képzőművész kiállítása Kolozsváron, az evangélikus-lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában. A tárlatot Starmüller Géza méltatta. Pócsai András /sz. Bánffyhunyad, 1934/ „a szemlélődő, a világra rácsodálkozó festő típusa”– áll a Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikonában. Pócsai András elmondta: számára a festés az öröm és megnyugvás forrása. /F. I. : Impressziók. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Egyszerre tartja diszkriminatívnak és törvénytelennek az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a kolozsvári önkormányzat illetékes igazgatóságának eljárását az iskolák, egyházak és civil szervezetek által benyújtott pályázatok felülbírálása kapcsán, ugyanis a határozat-tervezetekben jelentősen módosították a vissza nem térítendő pályázatokat elbíráló szakbizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntéseit a jóváhagyott pályázatokra vonatkozóan. Az elmúlt évek folyamán ilyenre még nem volt példa. A szakbizottság eredetileg jegyzőkönyvbe foglalt döntésében még az összes kolozsvári magyar iskola is megtalálható. A szakbizottság eredetileg 1,6 millió lejt javasolt az egyházak támogatására, ebből a római katolikus egyház 180 000 lej, református egyház 210 000 lej, unitárius egyház 70 000 lej, evangélikus–lutheránus egyház – 25 000 lej, zsidó hitközség – 15 000 lej, egyéb felekezetek – 80 000 lej. Ezzel szemben az igazgatóság által elkészített határozattervezetben már a következő összegek jelennek meg: római katolikus egyház 90 000 lej, református egyház 183 000 lej, unitárius egyház 31 900 lej, az evangélikus-lutheránus egyház 2250 lej, a zsidó hitközség 1050 lej, egyéb felekezetek pedig 73 800 lej. A civil szervezetek esetében a szakbizottság 2247 millió lejt javasolt 52 pályázat támogatására. Ehhez képest a városi tanács elé terjesztendő határozattervezetben már csak 928 600 lej szerepel, s ráadásul a pályázók listáját is alaposan megnyirbálták, az 52 pályázatból 24-et ejtettek. A kolozsvári Magyar Színháznak juttatott, az Európai Színházi Unió Fesztiváljára kért 350 000 lejt leszámítva, a maradék 530 600 lejt 28 pályázó között javasolják szétosztásra. A pályázó magyar civil szervezetek közül csak 5-öt terjesztenek elő, ezeknek összesen 85 000 lej jutna /Helikon, Erdélyi Gyopár, Korunk, Claudiopolis Egyesület és Bogáncs-Zurboló Egyesület/. László Attila RMDSZ megyei elnök a kérdés megvitatására rendkívüli frakcióülést hív össze. /Papp Annamária: Jelentős támogatástól estek el Kolozsváron a civil szervezetek. Rendkívüli RMDSZ-frakcióülést hívott össze mára László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ A szakbizottság döntése miatt tizennyolc magyar civil egyesület nem kap támogatást, köztük az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Barabás Miklós Céh, az Ördögtérgye Egyesület, a Magyar Doktorandusok Egyesülete, az Amaryllis Egyesület, a Tranzit Alapítvány, a Media Index Egyesület, a Tectum Egyesület, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a Szarkaláb Művelődési Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a lutheránus nőszövetség és a Bölöni Farkas Sándor Egyesület. /Benkő Levente: Szegénység vagy önkény? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Az EME Agrártudományi Szakosztálya, Dr. Páter Béla botanikus halálának 70. évfordulója alkalmából június 20–22 között emlékünnepséget szervezett a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemmel, a kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökséggel és az Erdélyi Kárpát Egyesülettel közösen. Június 20-án a mezőgazdasági egyetemen megtekintették a Páter Béla által alapított gyógynövény- és botanikus kertet, valamint a múzeumi anyagokat, majd a rektorok csarnokában megkoszorúzták a Páter Béla-plakettet. Ünnepi ülésszakot tartottak az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Egyed Ákos akadémikus elmondta: az utókor nem feledkezhet azokról az elődökről, akik a jelenkort is befolyásoló maradandó értéket alkottak. Farkas Zoltán (az EME agrártudományi szakosztályának alelnöke) ismertette Páter Béla életét és munkásságát. Dr. Nagy Tóth Ferenc (az MTA külső tagja) Páter Béla az EME Természettudományi Szakosztály egykori elnöke címmel tartott előadást. Dr. Csedő Károly Páter Béláról és követőiről tájékoztatta a közönséget, külön kiemelve Knopp Elemért. Dr. Máthé Imre beszélt a kolozsvári gyógynövény kísérleti állomás tevékenységéről. Az előadássorozatot Lukács József Páter Béla, az Erdélyi Kárpát Egyesület egykori elnöke című expozéja zárta. /Török Á. Rebeka: Páter Béla botanikusra emlékeztek a hét végén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök önként vonult nyugdíjba, és Nagykárolyba költözött. 1964-ben szabadult a börtönből. Azután nem mehetett vissza régi gyülekezetébe, Székelyzsomborra. Elvállalta a nagykárolyi kicsiny gyülekezet lelkészi állását. Nagyon jó kapcsolatba került a károlyiakkal, majdnem 20 évig szolgált itt, ezért határozott úgy, hogy nyugdíjas éveire ebbe a városba költözik vissza. A püspöki kinevezés élethosszig tart, de egészségügyi okok miatt visszavonult. Három szívinfarktuson esett át, megműtötték. Az 1999. június 15–16-i zsinaton módosításokat eszközöltek. A zsinatot több mint 50 éve nem ülésezett. 1920-ban összeült egy ad hoc zsinat Kolozsvárott, Aradon szuperintendencia néven megalakult a romániai magyar evangélikus egyházmegye vezetősége, amely feje a szuperintendens volt, a mai értelemben vett püspök. A szászok barátságtalanul fogadták ezt, mert ők is ágostai hitvallású evangélikusok. A szász egyházkerület miatt az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház nevet nem tudták felvenni, ezért a nevük Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület lett. Ezt a hosszú nevet megváltoztatták, intézményünket ma Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerületnek hívják. Ide tartoznak még a Bánátban élő evangélikus szlovákok is, ők az egyházkerületen belül külön esperességet, egyházmegyét alkotnak Nagylak központtal. A szászok külön kerületbe szerveződtek. Három evangélikus egyházmegye van, a brassói és a kolozsvári magyar, a nagylaki szlovák. Mózes Árpádot az 1956-os magyar forradalom eseményei miatt ítélték el. Az evangélikusoknak még volt egy bűnük. Két szélsőségesen baloldali tanár is tanította őket, ezek ellen a teológiai professzorok ellen petíciót nyújtottak be a püspöknek. Annyit kértek a vezetőtől, hogy intse meg a szóban forgó tanárokat, hagyjanak fel a baloldali magatartásukkal. Mindehhez még hozzájött a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem diákjaival való találkozásuk is. Nekik elmesélték a romániai magyarság akkori helyzetét, a magyar egyházak ellehetetlenített sorsát. A Szekuritáté szerint ezzel az ország belügyeiről adtak ki információkat egy idegen állam polgárainak. Ez hazaárulásnak minősült. Nyolcukat ítéltek el, négy lelkészt és négy teológust. Mózes Árpádot mint püspöki titkárt fővádlottnak nevezték ki. Mózes Árpádot 18 esztendőnyi fegyházbüntetésre ítélték, a többieknek 16, 15, 8, 7 és 6 évi szabadságveszés járt. Még nem gondolt arra, hogy könyvben kiadja emlékezését. Mózes Árpádot /sz. Krizba, 1931. júl. 25./ 1992-ben püspökké választották és 12 évig Kolozsváron élt. 2004 augusztusában egészségi okokra hivatkozva visszavonult, azóta Nagykárolyban lakik. /Végh Balázs: A szolgálat adott értelmet életemnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

A Benkő Levente újságíró, történész által sajtó alá rendezett, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátott Az őszinteség két napja /Polis Könyvkiadó, 2008/ című kötet bemutatásával vette kezdetét szeptember 21-én Kolozsváron az Evangélikus-Lutheránus Püspökség Reményik Sándor Galériájában zajló Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely rendezvénysorozata. A Román Munkáspárt Kolozs Tartományi Bizottságánál, kolozsvári és marosvásárhelyi írók, szerkesztők részvételével 1956. szeptember 29-én és 30-án Kolozsváron tartott gyűlés jegyzőkönyveit és az azokhoz kapcsolódó dokumentumokat tartalmazza a kötet, mondta el Dávid Gyula irodalomtörténész. A hozzászólásokból a romániai magyarság nemzetiségi követelései olvashatók ki. /Ferencz Zsolt: Az őszinteség két napja: 1956. szeptember 29–30. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Benedek Elek meseillusztrációs kiállítás
Csütörtökön kerül sor a Benedek Elek meseillusztrációs kiállítás megnyitójára Kolozsváron. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Napsugár gyermeklap szerkesztősége és az Evangélikus-Lutheránus Püspökség Reményik Sándor Galériája minden érdeklődőt szeretettel meghív a megnyitóra. A magyarországi képzőművészek díjnyertes alkotásait tartalmazó kiállítás Kisbaconban állandó galériaként működik, és a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Kisbaconi Református Egyház, valamint a Bodvaj Egyesület összefogásának köszönhetően Erdély több városába ellátogat. A kolozsvári megnyitóra 2010. január 7-én, csütörtökön du. 6 órától a Reményik Sándor Galériában kerül sor.
Paprika Rádió. Forrás: Erdély.ma

Új magyar-magyar fórumot
A határon túli magyar és a magyarországi politikai szervezetek közötti egyeztetési mechanizmusnak az újjáalakítását tartja szükségesnek Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának az elnöke. A politikus Kolozsváron tartott előadást az erdélyi evangélikus-lutheránus püspökség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács meghívására.
Németh Zsolt szerint az utóbbi nyolc évben megroppant az egységes határon túli magyar politika, a kormányzásra készülő polgári-nemzeti oldal számára azonban fontos kiindulási pont a Kárpát-medencei magyarság együttműködése. Németh sikertörténetnek nevezte az Orbán-kormány idején létrehozott Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amelyet szerinte az MSZP azért szüntetett meg 2004 novemberében, mert tarthatatlannak tartotta, hogy a határon túli szervezetek támogatják a kettős állampolgárság megadását. Üdvözölte Románia és a Moldovai Köztársaság közeledését, az amerikai rakétapajzs Romániába telepítéséről pedig úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarság hosszú távú biztonságát is szolgálja.
Háromszék. Forrás: Erdély.ma

Újat kezdés a nemzetpolitikában
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője, a Magyar Országgyűlés Igazságért felelős államtitkár-helyettese volt a vendége a nemrégiben megrendezésre került EMNT-beszélgetésnek Kolozsváron. Azt est folyamán az új magyar kormány nemzetpolitikai újításiról, a változás jegyében kieszközölt intézkedésekről beszélgettek. Mátis Jenő, az EMNT jegyzője, az est moderátora a nemzetösszetartozás kérdésére, valamint a határon túli magyarok állampolgárságára vonatkozó jogokra, az ezzel kapcsolatos intézkedésre reflektált elsősorban.
Az elmúlt húsz évben olyan jelentős politikai és közéleti elemek valósultak térségünkben, amelyek óriási jelentőséggel bírnak, hiszen a 2010- es magyarországi választások maga után vonta a nemzetösszetartozás, a magyar állampolgárság kivitelezését. A nyár folyamán megrendezésre került Kolozsvári Magyar Napok is egy egyedi, változásra utaló rendezvénynek számít- vezette fel Mátis az est fontosabb témáit. Utalva ezzel az előadás címére: Újrakezdés helyett, újat kezdés – új irány a nemzetpolitikában. „El kellett teljen húsz- huszonegy év a jelentős nemzetpolitikai változáshoz”- összegzett.
A meghívott egyetértett a Mátis által fölvetett megállapításokra, hozzátéve azt is, hogy az új kormány új nemzetpolitikai alapokra kell építkezzen, ahhoz, hogy a magyar nemzeti összetartozás meg tudjon reálisan valósulni. Kiemelte: nem lehet úgy folytatni, azokkal a metódusokkal politikai, közéleti problémáink megoldását, mint amit a FIDESZ kormány nyolc évvel ezelőtt elkezdett, hiszen most már más idők járnak.
Az új alap legfontosabb pillére: a magyar nemzet egységes volta és a nemzet állampolgárainak egyenrangúsága. Tehát a határon túli fogalmat, mint olyat lassan- lassan el kellene feledni. A bizalomra, a múltból tanulásra kell alapoznunk és képviselnünk értékeinket - taglalta.
A konkrét intézkedésekre kitérve Répás hangsúlyozta: a könnyített honosítás az egyik ilyen nagyon fontos intézkedés, hiszen a magyarság kulturális, történelmi egysége ez által közjogilag is kifejezésre jut. A másik nagyon fontos megvalósulás: a határon túli településekre való tanulmányi kirándulások szervezése az anyaországi diákok számára. Kiderült: az anyaországi iskolákban nem kaphatnak a diákok kellő tájékoztatást más magyar lakta régiók történelméről, kultúrájáról, építészetéről.
Az iskolások kétharmada nem járt még az országhatáron kívül. Ezen belül is fontosnak találta a szórványtelepülések megismertetését a fiatalokkal, hiszen ott is vannak kuriózum jellegű építészeti csodák, kulturális jelenségek.
Egyelőre ez a kezdeményezés az iskolák számára pályáztatásos rendszer alapján működik, így azon intézmények, akik a szórvány látványosságait néznék meg élveznek elsősorban előnyt.
Répás a jövőre nézve hangsúlyozta: ez a projekt csereprogramokkal folytatódik, amikor is testvériskolák, települések révén a határon túli magyarok is lehetőséget kapnak az anyaországi tanulmányi kirándulásokra.
A kiemelten fontosnak tartja a szórvány és a Nyugaton élő magyarság felkarolását. Úgy véli, akik itt élnek egy plusz tudással rendelkeznek magyarságuk elnyerését illetően, hiszen nekik még inkább törekedniük kell az identitás megőrzésére, mint a tömbmagyarságnak.
A már sokszor terítékre került magyar állampolgárság téma boncolgat fontos kérdéseket: mint a határon túli magyarok esetleges szavazati joga. Ez kapcsán Répás biztosította az egybegyűlteket, találnak erre is operatív megoldást. Az állampolgársági kérvényezés kapcsán is optimista volt. Demokrácia központokban lehet majd információkat beszerezni, okiratokkal kapcsolatos kérdésekre választ kapni, valamint kihelyezett konzulátusok is segíteni fogják a gyakorlati oldal megoldását. A beszélt továbbá a jogsegély irodák felállításáról is, amelyek azt a célt szolgálják majd, hogy a határon túli magyarságot érintő jogsértéseket, esetleges bántalmazásokat is orvosolja.
Dáné Tibor, az EMKE elnöke a magyar házak jelentőségét is hangsúlyozta a tekintetben, hogy a szórvány és nyugati magyarság lakóinak is adódhat tér, lehetőség bárminemű tevékenységre, ami identitásuk megőrzésében előrevihet, ezek „továbbhasználását” nagyon fontosnak tartotta, hiszen most is valóságos kulturális szigetekként működnek.
Az est további részében Vadas László, rendező épített örökségeink helyzetére is kitért. Vadas szerint jobban oda kellene ezek gondozására, restaurálására figyelni, főként az eldugott, régi kastélyok épületek tekintetében kellene megoldást találni.
A meghívott sajnálattal fejezte ki, hogy az épített örökség problémájának megoldását egyelőre anyagi gátak is szegik. Viszont biztatott, a szórvány települések értékeinek ápolásával foglalkozó programokkal, ami keretén belül az itt található kastélyok, műemlék értékű épültek sorsa is terítékre kerül. A továbbiakban még a média fontos szerepére a diákság, a magyar nemzet nevelését illetően, a felnőtt képzések megvalósítására, a tehetséges, határon túl élő fiatalok képzésére, a támogatás-rendszer leegyszerűsítésére is tettek kitérőt.
Megtudhattuk azt is, az EMNT Kolozs- megyei szervezete és az Evangélikus- Lutheránus Püspökség által rendezett beszélgetések keretén belül több érdekes programra kerül majd sor a közeljövőben: meghívottak között európai politikusokra is számíthatnak az érdeklődők.
Varga Melinda, Erdély.ma

„Olyan új alkotmány kell, amely az értékeket foglalja magába”
Kolozsváron járt Répás Zsuzsanna magyarországi helyettes államtitkár
Húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a nemzetpolitikában ne újrakezdésről, hanem újat kezdésről beszélhessünk – ezzel a gondolattal nyitotta meg Mátis Jenő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs Megyei Szervezete és az evangélikus-lutheránus püspökség közös rendezvényét pénteken délután, Kolozsváron, amelynek meghívottja Répás Zsuzsanna, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának helyettes államtitkára volt – a politikus szombaton előadást tartott a Kárpát-medencei Fiatal Politológusok 5. Konferenciáján is. Mátis Jenő felvezetőjében kifejtette: szerinte már lehet politikai rendszerváltozásról is beszélni, hiszen a nemzetpolitikába beépült egy-két olyan elem is, amelyik megbontotta a nemzetpolitika merev struktúráját, ezek pedig a kétharmados többségnek köszönhetőek. Mit jelent a magyar politikai rendszerváltozás, illetve mit jelent, hogy nem újra, hanem újat kezdünk? – tette fel a kérdést Mátis Jenő.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezete és az evangélikus-lutheránus püspökség közös rendezvényén Répás Zsuzsanna kifejtette: az elmúlt 8 év tragikus volt a nemzetpolitikára nézve. Hozzátette: új alapot kell építeni, amelyben egyenrangú magyarokról beszélünk, egységes nemzetről. Az újat kezdés kulcsszava a bizalom, amely az elmúlt időben összetört. Az új bizalom kiépítése akkor kezdődött el, amikor elfogadták a Nemzeti Összetartozás törvényét, ennek pedig egyenes következménye volt a könnyített honosítási eljárásról szóló törvény.
A nemzetpolitikai államtitkárság helyén sokat gondolkodtak a kormány megalakítása előtt, hiszen több tárcához is köze van, legyen az kultúra, gazdaság vagy külpolitika, azonban úgy látták, hogy a leghatékonyabban a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium keretei között működhet. Szerepe elsősorban a koordináció, hiszen egy olyan tárcaközi bizottság része, amelyben 23 államtitkár vesz részt. Répás Zsuzsanna szerint ez azért fontos, mert a nemzetpolitikai érdekeket és gondolkodásmódot át tudják ültetni minden tárcába.
Szórvány és diaszpóra
A nemzetpolitikának két nagy adóssága van a helyettes államtitkár szerint: a szórvány és a diaszpóra, pontosabban az ezekkel való nemtörődés törlesztése. Répás szerint meg kell találni a szórványban az értékeket és a lehetőségeket, s ki kell alakítani egy hosszú távú szórványstratégiát. A diaszpórában élő nyugati magyarság pedig nem jelent anyagi terhet, inkább odafigyelést, hogy őket is a magyar nemzet tagjainak ismerjük el. A nemzet fogalmát újra kell értelmezni, azt kell látnunk, hogy ez nem egy elvont fogalom, hanem egy élő közösség, alapja pedig a közös akarat.
– Meg vagyok győződvearról, hogy olyan új alkotmányt kell alkotnunk, amely az értékeket foglalja magába a preambulumában – kezdte beszámolójának az új alkotmányról szóló részét Répás Zsuzsanna. Mint elmondta, két dologban volt konszenzus az alkotmányozó bizottságban. Ezek egyike a keresztyén gyökerekre való utalás, illetve az egységes magyar nemzet kifejezése. A magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazati jogáról Répás azt nyilatkozta, hogy több lehetőség is van, más országokban például külön jelöltekre lehet szavazni. Sok állam meg tudja ezt a kérdést oldani és hamarosan a magyar kormány is megtalálja azt a módot, hogy a külhoni magyarság akarata is kifejezést nyerjen a magyar parlamentben.
Könnyített honosítás és jogfosztások
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök a könnyített honosítás kapcsán kérdezte, hogy a magyar állam fel van-e készülve arra a rohamra, ami januárban megkezdődik? Répás válaszában elmondta: ennek a kérdésnek a megoldására van egy külön miniszteri biztos, Wetzel Tamás, akinek az a feladata, hogy mérje fel a konzulátusok befogadóképességét, illetve kiépítsen egy olyan rendszert, ahol minél könnyebben megy az ügyintézés.
Hogyan viszonyul a magyar állam a magyarságot érő jogfosztásokhoz, jogsértésekhez, atrocitásokhoz? – merült fel egy másik kérdés az est folyamán. Répás szerint más szemlélettel akar a kormány ezekhez a kérdésekhez viszonyulni, azt akarják éreztetni a külhoniakkal, hogy van valaki a hátuk mögött: a magyar állam. Tervezik ugyanakkor egy jogsegély iroda létrehozását is, amely akár konkrét segítséget is nyújthat abban az esetben, ha valakit magyarsága miatt bántanak. Szász Péter hozzászólásában felvetette, fontos lenne Bukarestben is tudatosítani, hogy a magyar állam fellép a külhoni magyarok jogaiért.
Az egyházak a szórvány végvárai
Dáné Tibor Kálmán a szórványstratégiáról beszélve elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE) kiemelt célja a szórvány segítése. Beszélt a magyar házak hálózatáról, amelyek „kulturális autonómiaszigetek”. Erdély területén több mint 30 ilyen létezik, amelyeket a szórványstratégia kiépítésekor figyelembe lehet venni. Az EMKE elnöke ugyanakkor elmondta, hogy a nyugati diaszpórával is ki lehet alakítani kapcsolatot, ehhez össyeköttetést kell teremteni a nyugati országokban lévő magyar házakkal.
Rezi Elek, a Protestáns Teológiai Intézet (PTI) rektora szerint a szórványmagyarság megtartásában az egyházak is komoly szerepet vállaltak. Az egyházaknak a munkaerőt a teológia biztosítja, ahol a teológiai képzés mellett a diákokban a nemzeti identitástudatot is erősíteni próbálják. Rezi az intézet támogatását kérte Répástól, hiszen elmondása szerint a PTI fenntartásának a költségeit teljes mértékben a fenntartó egyházak vállalják, amelyek anyagi forrásai egyre kisebbek, míg a költségek egyre nagyobbak.
Répás Zsuzsanna elmondta: akkor fognak tudni segíteni a külhoniaknak, ha lesz egy olyan ország, amely egyértelműen kiáll a magyar érdekekért, az elmúlt nyolc évben azonban nem volt ilyen a magyar állam. Kiemelte a szórvány fontosságát, hiszen az itt élőknek vannak megmaradási technikái, amelyeket el lehet tanulni tőlük. Dáné Tibor Kálmánnak válaszolva Répás kifejtette, hogy a szórványt nem lehet leírni, a magyar házak pedig jelenthetnek egy rendszert, amelyet fel lehet használni, bázisokká lehet tenni, amire felépül az ottani közösség magyar élete, élő szövetet kell kialakítani, ami egységessé teszi a magyar nemzetet. Az egyház jelenti ugyanakkor a szórványban a másik bázist, hiszen az egyház sokszor az utolsó bástya templomaival, gyülekezeti termeivel és más ingatlanjaival. Ezért a teológiával olyan kapcsolatot akarnak kiépíteni, amelyikben ez mindig számíthat a magyar állam támogatására.
Kötő József parlamenti képviselő elmondta, hogy bár nem volt szórványstratégia, voltak fontos dolgok, amelyek megvalósultak. Van egy „végvárvonulatunk”, amelyre lehet szórványstratégiát építeni. Kötő szerint folytatni kell a kistérségi iskolaközpontok kiépítését, hogy anyanyelven tanulhassanak a gyerekek. Az új tanügyi törtvény szerint az állami fejkvóta rendszerbe beilleszkednének az egyházi iskolák is, ez egy új lehetőség, amelynek segítségével elkezdhetnénk az egyházi népiskolai hálózat építését.
Épített örökség, tehetséggondozás, szakoktatás
Vekov Károly hozzászólásában elmondta, hogy ha erős a nemzet, erős az állam is, tehát újra meg kell teremteni az erős nemzetet. Kiemelte, hogy a magyar állam valamikor egy befogadó állam volt, és újra azzá kell tenni. Vadas László az épített örökségre hívta fel a figyelmet, hiszen az utóbbi 20 évben több rombolódott, mint épült. Hozzátette, hogy a tanulmányi kirándulások alkalmával az eldugott, régi kastélyokat is meg lehetne látogatni. Soós Anna a tehetséggondozás fontosságáról és támogatásáról beszélt, mint elmondta, ez a közoktatásban és az egyetemi oktatásban is nagyon jól működik. Vallasek István úgy vélte: az előző magyar kormány megvont néhány olyan támogatást, mint a tankönyvtámogatás oktatók számára vagy az 50 százalékos árleszállítás az utazáskor. A helyettes államtitkár szerint ezek a megvonások alkotmányellenesek voltak, és vissza kell őket állítani. Vallasek ugyanakkor hangsúlyozta a felnőtt oktatás és a szakoktatás fontosságát is. Répás elmondta, hogy ezen a téren az Európai Unió rejt sok lehetőséget, amelyeket nemzeti szempontból is ki kell használni.
KISS GÁBOR, Szabadság (Kolozsvár)

Az egyházi levéltárak visszaszolgáltatása – a realitás talajáról szemlélve
Nagy Mihály Zoltán, az Országos Levéltár aligazgatója az új levéltári törvényt értékeli
A héten a képviselőház megszavazta az 1996/16-os levéltári törvény módosítását. A Máté András Levente és Kerekes Károly RMDSZ-es képviselők által kezdeményezett módosítások elfogadása lehetőséget teremt a kommunizmus idején elkobzott, beszolgáltatott egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatására. Amennyiben az Alkotmánybíróság nem ad helyet a benyújtott kifogásoknak, illetve az államelnök kihirdeti a törvényt, akkor a jogszabály érvénybe lép. Az egyházi levéltárak visszaszolgáltatásának ügye számos kérdést felvet, ezekről faggattuk Nagy Mihály Zoltán történészt, a Román Országos Levéltár aligazgatóját.
– Ha az egyházi levéltárak jogállásának hátterét nézzük, és hogy ezt miként szabályozták Románia modernkori történelmében, akkor kiindulópontnak az 1925-ös levéltári törvényt tekinthetjük, amely 8. szakaszában kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek és a felekezetek saját levéltárakat tarthatnak fenn, ugyanakkor a felekezeteknek nem kell beszolgáltatniuk irataikat az állami intézményekbe. A jogszabály előírása szerint az iratokat keletkezésük után harminc évvel be kellett szolgáltatni az államnak, de az 1925-ös levéltári törvény előírta, hogy sem a nemzeti kisebbségek, sem az egyházak levéltáraira nem vonatkozik ez a kitétel. A törvény tehát elismerte a felekezeti levéltárak létét, de kimondta azt is, hogy a szóban forgó intézményeknek az állam ellenőrzése és felügyelete alatt kell tevékenykedniük. Ugyanakkor a törvény leszögezte, hogy ezekben a levéltárakban biztosítani kell az iratok tárolásához szükséges megfelelő körülményeket, illetve a képzett szakszemélyzetet. 1957 júliusában újabb román levéltári törvény jelent meg, és érdekes módon ennek a jogszabálynak a 11. paragrafusában szintén az szerepelt, hogy az egyházak, a különböző felekezetek vagy vallási közösségek saját maguk tarthatják fenn levéltáraikat. Ugyanúgy a törvényalkotó megszabta azt is, hogy az iratokra az egyházaknak különösen ügyelniük kell, és levéltáraik úgyszintén az állam felügyelete alatt működnek. Itt már a jogalkotó annak a lehetőségét is felvetette, ha: az egyházak akarják, akkor a birtokukban lévő dokumentumokat megőrzésre leadhatják az állami levéltárakhoz. 1971-ben újabb jogszabály jelent meg, amelyet 1974-ben módosítottak. Ez azonban már az egyházak számára kevésbé pozitív kitételeket tartalmazott, ugyanis a 22. szakaszában az szerepelt, hogy az egyházaknak be kell szolgáltatniuk iratanyagaikat az állami levéltárnak. A törvény megjelenése után bizottságokat állítottak össze a felekezetek és az állami levéltárak képviselőiből, hogy eldöntsék, mely iratokat kell átadni az állami levéltáraknak, amelyek bekerültek az úgynevezett Nemzeti Levéltári Fondba. A következő állomás az 1996-ban megjelent 16-os levéltári törvény volt, amelynek 18. paragrafusa leszögezte, hogy ha egy irat egyszer bekerült a Nemzeti Levéltári Fondba, nem vehető innen ki. Ugyanakkor a jogszabály nem tett külön említést arról, hogy a felekezetek saját levéltárakat tarthatnak fenn.
– Ezek szerint a most módosított levéltári törvény a kommunizmus és a rendszerváltás után hozott jogszabályokhoz képest jelentős előrelépést jelent…
– Az RMDSZ már a 2000-es évek elején lépéseket tett egy új levéltári törvény megszületése érdekében, amely az állami közlevéltárak mellett a magánlevéltárak helyzetét is szabályozta volna. Ugyanakkor kezdeményezték, hogy a megyei levéltárak ne közvetlenül Bukarest igazgatása alá tartozzanak, hanem az adott megyék közigazgatási hatáskörébe kerüljenek. Újabban Kerekes Károly és Máté András Levente indítványozta az 1996/16-os számú levéltári törvény, mindenekelőtt a 18-as szakasz módosítását. Következésképpen tárgyalás kezdődött a magyar történelmi egyházak, az állami levéltár, a kormány és a szövetség képviselői között. Az egyik alapvető kérdés az volt, hogy milyen jogszabályok alapján vették el az egyházak tulajdonát képező levéltári iratokat. A törvény végleges szövege leszögezi, hogy az 1950-ben kibocsájtott jogszabály, valamint az 1974-es levéltári törvény 22. paragrafusa alapján elkobzott iratanyagokat kell visszaszolgáltatni a volt tulajdonosoknak. Fontos továbbá megemlíteni, hogy az 1950-ben megjelent 153. számú törvény értelmében az egyházaktól elvették az anyakönyveket, amelyek először a helyi lakossági nyilvántartókhoz kerültek. Ez az állam szempontjából azért is volt lényeges, mert az országvezetés közigazgatási reformot helyezett kilátásba, amelynek nyomán aztán elrendelték a tartományok létrehozását. Ugyanakkor népszámlálásra készültek, ami miatt az állami közigazgatásnak úgyszintén szüksége volt az egyházi anyakönyvekre, így elrendelték azok átadását.
Egyesek úgy vélték, hogy el kell ismerni az egyházak tulajdonjogát, de az iratokat nem kell visszaszolgáltatni, mert nem az egyház feladata azok megőrzése. A parlamenti bizottsági ülések alkalmával végül olyan megoldás született, hogy csakis abban az esetben szolgáltatják vissza a dokumentumokat, ha az egyházak biztosítják az anyagok megfelelő tárolását, garantálják azok kutathatóságát, és szakképzett alkalmazottakkal rendelkeznek. Ennek érdekében olyan előírás is bekerült a jogszabályba, hogy az átadás előtt az érintett dokumentumokról kötelező módon mikrofilmet kell készíteni. Ugyanakkor a visszakapott iratokat nem szétszórva fogják tárolni, nem kerülnek vissza a gyülekezetekhez, a parókiákra, hanem – mint ahogyan azt a törvény előírja – a püspökségeken, egyházkerületeknél fogják tárolni azokat. Itt ki kell emelni, hogy ezek a kitételek éppen azt szolgálják: az iratok továbbra is kutathatók legyenek, vagyis így sikerült eloszlatni az ezzel kapcsolatos félelmeket. A törvény szerint az egyházaknak bizonyító iratok alapján be kell nyújtaniuk igénylési kérésüket az adott megyei levéltárakhoz, amire azoknak harminc napon belül választ kell adniuk. Amennyiben nem támasztanak kifogást, akkor egy éven belül a dokumentumokat természetben, eredeti formájukban vissza kell szolgáltatni volt tulajdonosuknak.
– A felek között vitát váltott ki az egyházi anyakönyvek kérdése. Milyen álláspontok fogalmazódtak meg ezzel kapcsolatban?
– Valóban különböző vélemények fogalmazódtak meg arról, hogy az egyházi anyakönyvek miként keletkeztek. A Tridenti zsinat hozott elsőként határozatot arról, hogy a katolikus egyház vezesse be az anyakönyveket. Ezek után a protestáns egyházak is hasonlóképpen döntöttek saját híveik számontartása érdekében. Nagyon fontos leszögezni, hogy az anyakönyvek az adott egyházak belső igazgatási iratai, és nem az állam utasítására születtek meg. Magyarországon 1895-ben bevezették az állami anyakönyvezést, és ezt egyesek úgy értelmezték, hogy korábban az állam az anyakönyvezést az egyházakra ruházta át. Azt is kiemelném, hogy a gyülekezet számontartásán kívül az anyakönyvezésnek gazdasági vonatkozása is volt, hiszen pontosan tudni kellett, hogy a híveknek mennyi adót kell beszolgáltatniuk.
Ugyanakkor az egyházi anyakönyvek kérdése felvet még egy nagyon fontos problémát. Tekintettel arra, hogy személyes adatokról van szó, korlátozni kell az ezekhez való hozzáférhetőséget, hiszen nem bárki szerezhet tudomást az azokban szereplő adatokról. A román levéltári törvény szerint csak a száz évvel korábban kibocsátott anyakönyveket lehet szabadon forgatni, kutatni. Hasonlóképpen az egyházak belső szabályzatában is szerepel a száz éves határ, tehát akárkinek ők sem szolgáltatják ki az adatokat.
Az iratok visszaadása az egyházak számára mindenkép plusz kiadást jelent majd, hiszen levéltárakat kell kiépíteniük, megfelelő személyzetet kell alkalmazniuk, és biztosítaniuk kell a kutatótermi szolgálatot is. Külön kérdés, hogy az egyházak mennyire készültek fel az említett feltételek teljesítésére. Nincs kizárva továbbá az a lehetőség sem – amennyiben a felek megegyeznek –, hogy a tulajdonjog visszaszálljon az egyházakra, de a dokumentumok megőrzése a jövőben is az állami levéltárak hatáskörében maradjon.
– Az anyakönyveken kívül milyen típusú dokumentumokat szolgáltatnának vissza? Rendelkeznek-e információkkal az iratanyagok tartalmát illetően?
– Természetesen egyéb iratokról is szó van, főleg 1974-ben kerültek át nagyon fontos iratok az egyházaktól az állami levéltárakba. Ezekről konkrét jegyzékek léteznek, amelyekről az egyházaknak is tudomása van. Megtörtént amúgy az is, hogy a kommunizmus időszakában különböző püspökségek vagy egyházkerületek egyes vezetői önként adtak át anyagokat az államnak. Sajnos, a törvény ezekre az esetekre vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat, mert itt önkéntes iratátadásról van szó.
– Lehet-e tudni konkrétan, hogy összességében, illetve külön-külön egyházakra lebontva milyen mennyiségű dokumentum átadásáról van szó?
– Erre vonatkozólag egyelőre nincsenek pontos kimutatások. A sajtóban olyan hírek is terjedtek, hogy a megyei levéltárak által őrzött iratoknak közel ötven százalékát kell majd visszaszolgáltatni. Ez nem igaz, hiszen 1974-ig az állami törvények megengedték az egyházi levéltárak működését, s kevés olyan püspökség és egyházkerület volt, amely átadta volna az általuk kibocsátott iratoknak az összességét. Nagyon sok anyag megmaradt a gyulafehérvári érsekség levéltárában, a kolozsvári evangélikus-lutheránus püspökség és a Kolozs-Dobokai római katolikus főesperesség iratait nagyon jó állapotban megőrizték a templomtornyokban, a református egyházkerület dokumentumait pedig a Farkas utcai templom oldalsó termeiben. Az egész ügy pikantériája az, hogy a törvény legnagyobb kedvezményezettjei tulajdonképpen nem a magyar történelmi egyházak, hanem a görög katolikus egyház. Amikor 1948-ban felszámolták ezt az egyházat, akkor az iratok egy része elpusztult, másik része különböző intézményekhez került, vagy átadták azokat az ortodox püspökségeknek, amelyektől legvégül az állami levéltárak raktáraiba kerültek. A módosított jogszabálynak köszönhetően tehát a görög katolikus püspökségek több mint háromszáz éves múltjuk írásos emlékeit kaphatják vissza. A magyar történelmi egyházak esetében a legfontosabb iratok mindenekelőtt az anyakönyvek, illetve azok a dokumentumok, amelyeket 1974 után vettek el.
– A jogszabály kötelező módon előírja a visszaadandó okiratok mikrofilmre vitelét. A törvény szerint egy év állna az illetékesek rendelkezésére ezek elkészítésére. Az állami levéltárak fel vannak készülve arra, hogy eleget tegyenek a megszabott feltételnek?
– Ez nagyon komoly logisztikai és anyagi kérdéseket vet fel, hiszen Bukaresten kívül az országban csupán öt megyei levéltárban készítettek mikrofilmeket. Megfelelő anyagi források hiányában 2005-től kezdődően már csak a fővárosra korlátozódott ennek a munkafolyamatnak az elvégzése. A bizottsági viták során felmerült, hogy amennyiben mikrofilmeket kell készíteni a szóban forgó dokumentumokról, akkor az állami levéltárak a jelenlegi finanszírozás mellett nem biztos, hogy ennek a feltételnek eleget tudnak tenni. Az állami levéltárak egyébként ígéretet kaptak a kulturális bizottság részéről, hogy a jövő évi költségvetésben megpróbálnak majd számukra anyagi forrásokat elkülöníteni.
– Szakmai szempontból fontosnak ítéli a mikrofilmek elkészítését?
– Az egyházi anyakönyvek nagyon fontos adatokat tartalmaznak, hiszen ezek jelentős jogbiztosító iratok. Ebből kifolyólag nagyon fontos lenne ezek mikrofilmezése, bár felmerült az a kérdés is, hogy másolatról nem lehet kiadni igazolást. Az elkövetkezőkben biztosítani kellene az egyházak számára is a jogot, hogy az anyakönyvekről hiteles másolatot bocsáthassanak ki a különböző tulajdonjogi, örökösödési vagy egyéb perek esetében.
– Mivel magyarázható, hogy a két világháború közötti időszakban hozott törvény tiszteletben tartotta az egyházak tulajdonjogát? Hiszen az impériumváltást követően minden téren korlátozni próbálták a kisebbségbe került magyarság jogait.
– A két világháború között polgári demokratikus rendszer próbált kiépülni, amelynek működésébe beletartozott a tulajdonjog tisztelete. Ezért nem merült fel, hogy az iratokat államosítani kell. Ugyanakkor az állam számára abban az időszakban a dokumentumok bekérése óriási megterhelést jelentett volna, hiszen ekkor épültek ki a megyei levéltárak. Tulajdonképpen Erdélyben a két világháború között nem létezett minden megyében levéltár, hanem központi iratmegőrzők működtek. A dokumentumok begyűjtésére sokkal nagyobb kapacitású levéltárakat kellett volna létrehozni, amelyre az adott időszakban nem volt lehetőség. Amikor 1974-ben atomerőműveket és óriási hidakat kezdtek el építeni, akkor már nem volt kérdéses, hogy ezeket az iratokat be kell szolgáltatni, és hol fogják azokat tárolni. Az is lényeges, hogy milyen elméletet vallott az adott levéltárosi és történészi társadalom. Míg a két világháború között tiszteletben tartották az egyházak iratmegőrzési jogát, és fel sem merült ezek beszolgáltatásának lehetősége, addig 1974-től egészen más típusú logika uralta el a szakma képviselőinek gondolkodásmódját, amelynek hatása ma is érezhető.
PAPP ANNAMÁRIA 
Szabadság (Kolozsvár)

Elhunyt Mózes Árpád
Életének 82. évében Budapesten elhunyt Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus-lutheránus püspök. Temetését Kolozsváron tartják, időpontot később közöl a család, adta hírül az Evangélikus.hu.
Mózes Árpád családi látogatáson tartózkodott Budapesten, ahol kedden váratlanul érte a halál. Adorjáni Dezső, az egyház tisztségben levő püspöke az MTI-nek elmondta, a nyugalmazott püspököt a család és a nagykárolyi gyülekezet kérésére a nagykárolyi evangélikus templomban ravatalozzák fel. Itt kezdődik a gyászszertartás is, amelynek az időpontját még nem rögzítették. A szertartás Kolozsváron a Házsongárdi temetőben zárul.
Mózes Árpád a mai Brassó megyében található Krizbán született 1931-ben. Kolozsváron a Teológiai Intézeten folytatta tanulmányait, amikor 1956-ban a társadalmi rend elleni szervezkedés vádjával először életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amit később 18 év szigorított börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra mérsékeltek. Hat évet töltött végül a Duna-csatornánál kényszermunka-táborban, szabadulása után Nagykárolyban lett evangélikus lelkész, ahol hosszú ideig szolgált. Volt a kolozsvári főegyházmegye esperese, szolgált Aradon is, 1992-től 12 éven keresztül a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökeként tevékenykedett. 2004-ben egészségi okokra hivatkozva lemondott, Nagykárolyban telepedett le, ahol 2011-ben díszpolgári címmel tüntették ki.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke sajtónyilatkozatban méltatta a volt püspököt. Mózes Árpád „az erdélyi magyar közélet meghatározó személyisége volt 1989 előtt és után is, helytállása és hazaszeretete példaértékű marad számunkra” – fogalmazott a részvéte kifejezésére kiadott nyilatkozatában Kelemen Hunor.
szekelyhon.ro

Első díj és dicséret Brassóból
Az érmihályfalvi Kovács Csenge első díjat nyert a IV. Barcasági Vallásos Vers- és Énekmondó Találkozó szavalóversenyén Brassóban. A szervezők felkérték, hogy másnap az evangélikus istentisztelet keretében is szavaljon.
Október 24. és 26. között szervezték meg Brassóban a IV. Barcasági Vallásos Vers- és Énekmondó Találkozót. Ez egy korábban megrendezett szavalóverseny országos szakasza volt, melyre két érmihályfalvi diák is eljutott: Kovács Csenge Nárcisz és Venkli Virág. A verseny szervezői, a Brassói Evangélikus Lutheránus Egyházközség, az Evangélikus- Lutheránus Püspökség, a Bartalis János Keresztény Kulturális Egyesület, a brassói katolikus, református és unitárius egyházközségek, valamint barcasági pedagógusok voltak. A zsűri elnöke Váta Loránd kolozsvári színész volt, a szavalóknak két választott vallásos/istenes verset kellett előadniuk, az énekmondóknak pedig egy archaikus zsoltárt és egy megzenésített istenes verset kellett elénekelniük. A mezőny erős volt, a színvonalas produkciókat brassói, marosvásárhelyi, bukaresti, székelyföldi és Bihar megyei diákok adták elő.
Eredményhirdetés
A verseny végén a zsűri elnöke értékelte a látottakat, hallottakat, kiemelte az erősségeket, jó tanácsokkal látta el a diákokat, majd következett a várva várt eredményhirdetés. Az énekmondó kategóriában az érmihályfalvi Venkli Virág, aki jelenleg a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum tanulója, dicséretben részesült. A versmondók között kemény volt a harc, hiszen nem voltak korcsoportok, együtt, egymás ellen versenyzett az általános iskolás diák és a líceumi tanuló. Az eredményhirdetés nagy örömöt hozott számunkra: az első díjat a zsűri egyöntetűen az érmihályfalvi versenyzőnek, a nyolcadikos Kovács Csengének ítélte, aki elkápráztatta a zsűrit a versek tolmácsolásával. A szervezők felkérték Csengét, hogy másnap az evangélikus istentisztelet keretében szavalja el újra a verseket, aminek örömmel tett eleget.
Boros Emőke tanárnő
erdon.ro