A kolozsvári bíróság felfüggesztette Funar polgármester rendeletének végrehajtását, a Korunk szerkesztősége tehát az ügy befejezéséig maradhat jelenlegi helységében. /Felfüggesztették a Korunk kilakoltatását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

A kolozsvári bíróság jóváhagyta azt a 20 millió lejes büntetést, amelyet a polgármesteri hivatal a lap szerkesztőségére azért szabott ki, mert kis méretű utcai névtábláján magyar szöveg is olvasható. A tábla 1990 óta a helyén van, a lap rendesen fizette utána a cégtáblákra kivetett adót. A szerkesztőség a büntetés ellen óvást emelt. A legutóbbi, jan. 26-i tárgyaláson a bírónő figyelmen kívül hagyta a szerkesztőség bizonyítékait. A Szabadság szerkesztősége élni fog a jogorvoslat még rendelkezésére álló lehetőségeivel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Markó Bélát, az RMDSZ elnökét vádlottként idézte be jan. 25-re a kolozsvári bíróság. Markó ellen Gheorghe Funar tett bűnügyi feljelentést. Előzmény: Alföldi Lászlót, a kolozsvári magyar főkonzult a diplomáciában páratlan durva támadás érte Gheorghe Funar provokációja révén, aki a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusa közelében "Itt van a magyar kémkedés székháza" szöveggel táblát helyeztetett el. Markó Béla egyik sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a kolozsvári polgármester elvakult nemzeti gyűlölettel a szomszédos ország ellen uszít, s a szövetség megtette a lépéseket Funar felelősségre vonásának irányában. /Markó Bélát pereli Funar. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

"A Kolozsvári Bíróság okt. 24-én újabb halasztásról döntött a Gheorghe Funar kontra hét városi tanácsos perében. A polgármester beadványában azt kérte, hogy a pert helyezzék át más városba, mivel nem bízik meg a kolozsvári bírák pártatlanságában. A polgármester hét helyi tanácsost perelt be, mivel szerinte a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó vállalatoknál betöltött vezetőtanácsi tisztségük összeegyeztethetetlen tanácsosi minőségükkel. A hét tanácsos közül Molnos Lajos az egyetlen RMDSZ-es önkormányzati képviselő, akit Funar beperelt. Kérdésünkre Molnos Lajos elmondotta: a kolozsvári Közszállítási Vállalatnál betöltött igazgatótanácsi tisztségét továbbra is megtartja. /(m.j.): Hét tanácsos kontra polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"A kolozsvári városháza ellenőrei polgárőröktől kísérve nov. 12-én kiszálltak a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézetének székházába, és az egészségügyi engedély hiánya miatt 2,5 millió lejre büntették az intézményt. A székhelyül szolgáló ingatlan bérleti szerződésének megkötésekor az alapítvány arról biztosította a tulajdonost, hogy az intézmény működéséhez megszerezték az épületben lakók szóbeli beleegyezését, azonban négy szomszéd beperelte az intézményt, és a kilakoltatásukat követelte. Ugyanakkor az intézet is polgári pert indított a szomszédos négy lakás bérlői ellen, azt állítva, hogy pusztán rosszhiszeműségből nem hajlandók az írásbeli beleegyezésüket adni a működtetéshez. A bírósági perben október 3-án az intézet javára döntött a kolozsvári bíróság, azonban az ítéletről szóló végzés mindmáig nem érkezett meg. A Kutatási Programok Intézete ördögi körben forog, hiszen a szomszédok írásos engedélye nélkül nem kapják meg az egészségügyi igazgatóság szükséges engedélyét, azonban a bírósági végzés sincs meg, ami helyettesítheti az írásos beleegyezést. Az egészségügyi igazgatóság november 8-án ötmillió lejes bírságot rótt ki az intézetre az egészségügyi engedély hiánya miatt. Ezt követően nov. 12-én 2,5 millió lejes pénzbüntetést róttak ki, szintén az egészségügyi engedély hiánya miatt. A következőkben kétnaponta kiszállnak helyszíni ellenőrzésre. /Lázár Lehel: Ördögi körben a Sapientia. Nincs egészségügyi engedélye a Kutatási Programok Intézetének. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./"

2001. máj. 31-én Herédi Zsolt és Füsi Katalin Ildikó magyarul nyilvánította ki beleegyezését a házasságba és ezért a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést. Herédi ügyvédje, Eckstein-Kovács Péter megtámadta a közigazgatási jogügyi osztály döntését, és ötvenmillió lej erkölcsi, valamint Füsi Katalin számára 3,2 millió, Herédi Zsolt számára pedig 9,2 millió lej anyagi kártérítést követelt. "A két illető lépése teljes mértékben igazságtalan." — nyilatkozta a Mediafaxnak Vasile Gherman, a kolozsvári Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője. "A májusban érvényes törvény szerint csak román nyelven fejezhették ki beleegyezésüket a házasságkötő felek." A kolozsvári bíróság érdembeni döntése febr. 1-re várható. /Máté Erzsébet: Ma várható döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A kolozsvári bíróság úgy döntött, Tompa Gábor színházigazgató nem vádolható becsületsértéssel. A védelemnek sikerült elérnie a vádlott felmentését azzal az indokkal, hogy nem szándékos tettről volt szó. Mint ismeretes, Jancsó Miklós és Sebesi Karen Attila becsületsértésért perbe fogták Tompa Gábort, mivel egy közleményben sértő megjegyzéseket tett a színművészekre. Jancsó Miklós súlyosnak ítélte, hogy a romániai igazságszolgáltatás precedenst teremt a politikai vagy kulturális hatalommal rendelkezőknek arra, hogy bárkinek bármit mondhassanak. /K. O.: Pert nyert Tompa Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

"Júl. 17-én a kolozsvári bíróságon kihallgatták Sabin Ghermant, az Erdély-Bánság Liga elnökét. Az ellene felhozott vád: az alkotmányos rend elleni összeesküvés. Az eljárást, Ghermannak a Románia - decentralizációs folyamat elnevezésű dokumentuma és az Euro Transilvania folyóirata alapján Iosif Constantin Dragan (Európai Alapítvány) kezdeményezte. /Bíróságon Sabin Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ Dragan külföldön élő vasgárdista, jó kapcsolatban volt Ceausescuval is."

"Évek óta hatósági zaklatás folyik a mozgáskorlátozottak kolozsvári szervezete ellen. A Pénzügyi Igazgatóság lefoglalási parancsot állított ki a kolozsvári Szent Kamill Otthon nevére. A hivatal szerint a szociális otthont működtető Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata éveken át elmulasztotta bejelenteni adókötelezettségét. Habár szigorúan szociális tevékenységet végez, a hatóságok megtagadták az ezzel járó adó- és illetékkedvezmények biztosítását. Tokay Rozália, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának elnöke és Boros János alpolgármester szerint is a hatósági zaklatás a társulat nevében szereplő "magyar" szónak köszönhető. Tokay Rozália kezdeményezésére, 1990-ben jegyeztette be jogi személyként a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatát a kolozsvári bíróságon. Ma a szervezet tagsága mintegy 1200 fő, ennek 32 százaléka román, 12 százaléka német, a többi pedig magyar nemzetiségű személy, mindannyian mozgáskorlátozottak. A nonprofit, karitatív szervezet működése idején sosem kapott segélyt a román államtól, semmiféle kedvezményt sem élvez. A külföldről kapott segélyek tették lehetővé az otthon felépítését, nem hiányoznak az egészségügyi rendelők, női és férfi fodrászat, klubhelység és különböző irodák is. Megindultak az ellenőrzések. A pénzbüntetést még időben megfellebbezték. A pénzügyi igazgatóság még a fellebbezési időben foglalási és végrehajtási levelet küldött ki a 2,5 milliárd lejes tartozás miatt, ezt a társaság szintén megfellebbezte. A vizsgálatok egyelőre szünetelnek. /Lázár Lehel: Lefoglalnák a Szent Kamill Otthont. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./"

"Pert vesztett Vasile-Hotea Fernezan újságíró, aki beperelte a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), mivel az intézmény megtagadta bizonyos közérdekű információk nyilvánosságra hozását. Az újságíró kérte azoknak a személyeknek listáját, akiknek az SRI lehallgatja a telefonját. Az újságíró továbbá szerette volna tudni az SRI 2002-es évi költségvetését. Mivel az intézmény nem válaszolt kérvényére a törvény meghatározta időn belül, Vasile-Hotea Fernezan, a Román Televízió alkalmazottja a kolozsvári bírósághoz fordult jogorvoslatért. A pert meg is nyerte, az SRI azonban fellebbezett. Az Ítélőtábla elfogadta a fellebbezést, és visszaküldte az iratcsomót újratárgyalásra a bíróságra. /Gálffy Attila: Titkolózik a román titkosszolgálat. Újságíró az RHSZ-t pereli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

Felmentette az igazságszolgáltatás Tánczos Vilmost a testi sértés vádja alól abban a perben, amelyet a kolozsvári néprajz szakos oktató ellen indított egykori kollégája, Xantus Gábor. Az incidens 2003 novemberében történt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári rektori hivatalában. A két oktató, Szilágyi Pál rektorral együtt, egy megbeszélésen vettek részt, és azt próbálták eldönteni, mi legyen a sorsa annak a tévéfelszerelésnek, amit az oktatási intézmény akkoriban vásárolt. A stúdió elhelyezése kapcsán vita robbant ki, amely Xantus szerint tettlegességig fajult. Xantus, aki a média-, film és fotó szakon oktatott, azt állította, hogy Tánczos feldühödött, menekülni próbált előle. Az ütések és rúgások nyomait Xantus orvosi látlelettel is igazolta, azonban a tettlegesség ténye nem nyert megerősítést. 2003 végén az egyetemet működtető erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői mindkét felet elmarasztalták: Tánczosnak le kellett mondania az egyetemen betöltött összes vezetői tisztségéről, Xantust pedig csak szóban rótták meg. Ennek ellenére Xantus elégedetlen volt a döntéssel, ezért megszakította együttműködését az egyetemmel. A kolozsvári bíróság végül megalapozatlannak tartotta a Tánczos ellen felhozott vádakat, ezért arra kötelezte Xantust, hogy fizesse ki a perköltségeket. /Borbély Tamás: Ejtették a Tánczos elleni vádakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

A kolozsvári bíróság a szeptember 10-én tartott tárgyaláson felhívta mind az ügyészség, mind pedig az ügyet felvállaló ügyvéd figyelmét arra, hogy Wass Albert ügyében a per-újrafelvételi kérés benyújtása nem történt szabályosan. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd elmondta, hogy a kérést a Kolozs Megyei Törvényszék melletti ügyészség nyújtotta be, a per-újrafelújítást ellenben az ítélőtáblának kell megoldania. Emiatt a bíró visszaküldte a kérést a táblabíróság melletti ügyészséghez. Az 1946. március 13-án hozott ítéletben halálra ítélt író Németországban élő fia kérésére indítványozta Kincses Előd a per újrafelvételét. Az ügyvéd a levéltárban abból az időszakból származó okiratokat talált, amelyek bizonyítják, hogy Wass Albertnek semmi köze sem volt az omboztelki és vasasszentgothárdi kivégzésekhez, mivel akkor a Kelemen-havasokban vadászott. /Wass-ügy: nincs előrelépés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A kolozsvári törvényszék március 19-én elhalasztotta az ügyészség által benyújtott fellebbezés megtárgyalását a Kolozsváron március 15-én megvert magyar diák ügyében. Az ügyészség a bíróság azon ítélete ellen nyújtott be óvást, amely szerint a magyar diák megverésében gyanúsított személyeket szabadlábon vizsgálják. Petru Urs, a kolozsvári törvényszék szóvivője kijelentette: a két gyanúsított nem jelent meg a törvényszéken, ezért a bíróság elhalasztotta az ügy tárgyalását március 26-ra. /Továbbra is szabadlábon Lészai Lehel bántalmazói. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Látszólag végkifejletéhez érkezett Kolozsváron a több éve tartó konfliktus, amely a Belvárosi Református Egyházközség és Balogh Béla lelkész között. A kolozsvári bíróság döntése érvénytelenítette a 2000. július 12-én megkötött bérleti szerződést és a Farkas utcai szolgálati lakás elhagyására kötelezte Balogh Bélát. A házasságtörés és egyéb vádak alapján büntetésből áthelyezett lelkész nem ismerte el a felette ítélkező testületek illetékességét, azok döntését egyházi és világi fórumokon megtámadta. Szerinte azért lehetetlenítették el, mert állást foglalt Tőkés László újraválasztása ellen. Ezt az egyházi források tagadták. Balogh a felkínált vidéki gyülekezeteket nem fogadta el, továbbra is belvárosi parókus lelkipásztornak tartja magát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kilakoltatják Balogh Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

„Ismételten bebizonyosodott az Európai Unió által is jelzett tény, miszerint a romániai igazságszolgáltatás a politika befolyása alatt áll. Ilyen körülmények között született a bosszantó ítélet” – reagált Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd arra, hogy május 20-án a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította a perújrafelvételi kérelmet a Wass Albert-ügyben. Az ítélet jogerős, eszerint a romániai igazságszolgáltatás továbbra is bűnösnek tekinti, és fenntartja a kolozsvári népbíróság Wass Albert író bűnösségét és halálbüntetését távollétében kimondó ítéletet. Kincses Előd szerint ez a határozat kísértetiesen hasonlít Marosvásárhely 1990. évi véres márciusát követő, csak a magyarokat sújtó bírósági ítéletekre. A határozat ellenére alapfokon újra kezdeményezhető perújrafelvétel, ehhez azonban a Wass Albert ártatlanságát egyértelműen alátámasztó újabb bizonyítékok kellenek. Az utóbbi hónapokban a Wass-ügyhöz kapcsolódó romániai levéltári forrásokat elsősorban Vekov Károly kolozsvári történész, egyetemi tanár jóvoltából feltárták már, de az író ártatlanságát bizonyító okiratokat a most lezárt perújrafelvétel során nem vették figyelembe. Wass Albert író fia, Czegei Wass András megbízásából Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd 2007 áprilisában azt kérte az igazságszolgáltatástól: tárgyalják újra édesapja perét. Kincses Előd szerint a gyilkosságokhoz Wass Albertnek semmi köze nem volt. Állítását a román honvédelmi, illetve külügyi tárca levéltárából származó, eddig ismeretlen korabeli dokumentumokkal támasztotta alá. Kincses Előd perújrafelvételi kérelmét alapfokon 2007. május 10-én elutasította a kolozsvári bíróság. A román hatóságok többször kérték Wass Albert kiadatását, amit az USA elutasított. Műveiből: Farkasverem (1934), Mire a fák megnőnek (1940), A titokzatos őzbak (1941), A kastély árnyékában (1943), Egyedül a világ ellen (1943), Valaki tévedett (1945), Adjátok vissza a hegyeimet! (1949), A funtineli boszorkány (1959), Kard és kasza (1974) stb. /Benkő Levente: Megtagadott rehabilitáció. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Megsemmisítette a kolozsvári bíróság a rendőrség által a március 15-i vasgárdista tüntetést követően kirótt csendháborítási büntetést az egyik magyar fiatal esetében – tájékoztatott Máté András. A képviselő ügyvédként vette védelmébe az ifjakat. A március 15-i vasgárdista tüntetés során incidensre került sor Kolozsváron. A rendőrség szerint két személyt obszcén megnyilvánulások miatt kellett megbüntetni. A 23 éves csíkszeredai A. Istvánt és a vele egykorú, segesvári illetőségű B. Attila Mihályt bekísérték a rendőrőrsre, ahol mindkettőjüket fejenként 200 lejjel bírságolták meg. A fiatalok szerint a tüntetők provokálták őket, amit azonban hiába mondtak el a rendőröknek, azok nem akartak tudomást venni erről. /Eltörölték a büntetést a csendháborításért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

A kolozsvári bíróság döntése szerint mégsem sújtják pénzbírsággal Sándor Krisztinát, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnökét az elmúlt év februárjában, a koszovói függetlenség ügyében rendezett kolozsvári szimpátiatüntetésen való részvétel miatt. A tavaly február 17-i „villámtüntetést” követően a kolozsvári csendőrség bejelentette: a rendezvény két résztvevőjét, Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökét és Sándor Krisztinát is megbüntetik. A Kolozs megyei csendőrség parancsnoka, Aurel Litan korábban közölte: fejenként 500 lejes pénzbírságot rónak ki a flash mob jellegű akció két résztvevőjére. Patrubány Miklós még nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a kolozsvári csendőrség ellene is jegyzőkönyvet állított ki: mivel az MVSZ-elnök magyar állampolgár, a procedúrát a külügyminisztérium bonyolítja le. /Gyergyai Csaba: Pert nyert Sándor Krisztina. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

A kolozsvári bíróság ítélete szerint érvényesek a városi és a megyei földosztó bizottság korábbi határozatai, amelyek alapján a kolozsvári őstermelők, a hóstátiak visszakaphatják jogos jussukat. A gyümölcstermesztő kutatóállomás, az egykori Palocsay-kert 166 hektárjából ötven hektár illeti meg a hóstáti gazdákat, illetve azok jogos örököseit, akik több éve folytatják elszánt harcukat szüleik és nagyszüleik egykori tulajdonáért. . /Nagy-Hintós Diana: Pert nyertek első fokon a hóstáti gazdák. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Visszaszolgáltatták a Jósika palotát a Bánffy családnak
Tizenhárom év pereskedés után szolgáltatták vissza a Bánffy család leszármazottainak a főtéri Jósika-palotát. A kolozsvári bíróság január 16-i határozata végleges és végrehajtható, de nem visszavonhatatlan. A Transilvania reporter értesülései szerint az épületben székelő Unita Turism fellebbezni fog, de a tárgyalásig el kell hagynia az épületet. Lapunk úgy tudja, az örökösök még nem döntöttek arról, mi legyen az épület sorsa.
Szabadság (Kolozsvár),

Pert nyert a román állammal szemben a Mikes-örökös
A Kolozs megyei törvényszék jogerős ítéletben utasította el a román állam nevében pereskedő pénzügyminisztérium keresetét, melyben a hatóság a zabolai Mikes grófi család örökösének, Roy Chowdhury Katalinnak az örökösödési jogát vonta kétségbe.
A pénteken kimondott ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tette közzé a törvényszék. A bejegyzés szerint a törvényszék megalapozatlannak találta és elutasította az államnak – az örökösödési bizonyítvány megsemmisítésére vonatkozó – keresetét, és elutasította a Vagyon-visszaszolgáltató Országos Hatóságnak a beavatkozási kérelmét is. Az ítélet szerint a perköltségeket az államnak kell fizetnie.
Az első fokon eljáró kolozsvári bíróság egy évvel ezelőtt megsemmisítette az örökösödési iratot, amely Roy Chowdhury (született Mikes) Katalint jelölte meg nagyapja, a zabolai Mikes Ármin gróf egyetlen örököseként. Ezt az ítéletet bírálta most felül jogerős ítéletében a Kolozs megyei törvényszék. Az alapfokú ítélet érvényben maradása a hosszas örökösödési eljárás újrakezdését tette volna szükségessé, és támadhatóvá tette volna az irat alapján elvégzett visszaszolgáltatást is.
Roy Chowdhury Katalin az MTI-nek nem kívánta kommentálni az ítéletet. Megjegyezte azonban, hogy a kedvező ítélet ellenére nem ért véget a jogi harcuk az örökség visszaszerzéséért és megtartásáért. Mikes Ármin gróf örököse 1998 végén nyerte vissza peres úton a székelyföldi Zabolán álló kastélyt a melléképületeivel és az ezeket körülvevő parkkal együtt.
Pár hónappal a jogerős ítélet kihirdetése előtt egy állami gondozóintézetet költöztettek a kastélyba, így a családnak 2005-ig kellett várnia, hogy birtokba vehesse tulajdonát és elkezdhesse a romos épületek felújítását. Az örökösnek az államosított erdőtulajdon mintegy negyedrészét sikerült visszaperelnie. Roy Chowdhury Katalin és a Zabolára költözött fiai a kastély melléképületeit vendéglátásra rendezték be, a több ezer hektáros erdőbirtokon pedig mintagazdaságot alakítottak ki. MTI
Erdély.ma

Elveszítette az ANI elleni pert Horváth Anna
Visszautasította a kolozsvári bíróság azt a keresetet, amit Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester nyújtott be az Országos Feddhetetlenségi ügynökség (ANI) ellen. Az ANI vádjai szerint Horváth Anna alpolgármesteri mandátuma idején részt vett azon a helyi tanácsülésen, amelyen a Claudiopolis Egyesületnek 90 ezer lejt ítéltek meg, miközben az egyesületnek Horváth Anna volt az elnöke. Ugyanakkor a Sapientia EMTE-nek 30 ezer lejt ítéltek oda, az ANI szerint Horváth pedig oktatóként szerződéses viszonyban állt az egyetemmel. A bíróság mostani, alapfokú döntése szerint az ANI összeférhetetlenségi vádjai fenntarthatók, Horváth Annának 15 nap áll a rendelkezésre, hogy fellebbezzen az ítélet ellen. Horváth Anna korábban dokumentumokkal bizonyította, hogy a Claudiopolis Egyesület elnöki tisztségéről már hónapokkal a tanácsi határozat előtt lemondott egy közjegyző előtt adott nyilatkozatban, a Sapientia EMTE-nek pedig soha nem volt az alkalmazottja. Ráadásul az ANI állításával ellentétben a Claudiopolis Egyesület esetében egy 9 ezer lejes támogatásról volt szó. (hírszerk) Transindex.ro

Az Erdély-zászló kolozsvári lobogtatásáért kirótt valamennyi bírságot érvénytelenítette a bíróság
A Kolozsvári Bíróság első fokon valamennyi esetben érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet a csendőrség rótt ki azokra, akik Erdély-zászlót lengettek az RMDSZ által szervezett március 15-i kolozsvári felvonuláson.
Az utolsó, Vincze Zoltán nevére kiállított bírságolási jegyzőkönyvet pénteken semmisítette meg a bíróság. Korábban a Soós Sándorra, Luka Lehelre és Fancsali Ernőre kirótt bírságot érvénytelenítették. Soós és Luka ügyében a csendőrség nem élt a fellebbezés lehetőségével, így ezek az ítéletek már jogerőssé váltak. Fancsali Ernő ítéletének esetében még nem járt le a fellebbezés határideje.
Vincze Zoltán ügyében kétszer is elhalasztották az ítélethirdetést. Amint korábban Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, ez azzal állhatott összefüggésben, hogy a Vincze Zoltán nevére kiállított jegyzőkönyv különbözött a másik háromtól. Ez említést tett az Erdély-zászló lobogtatásáról, a másik három bíróság elé került jegyzőkönyv pedig nem. Ezt azzal magyarázta, hogy Vincze volt az egyedüli az Erdély-zászlót lobogtatók közül, aki a helyszínen aláírta a bírságolási jegyzőkönyvet. Fancsali szerint a március 15-i felvonuláson a nevére is olyan jegyzőkönyvet állítottak ki, amelyben hivatkoztak az Erdély-zászlóra, de ő megtagadta a jegyzőkönyv aláírását, és a csendőrség később olyan okmányt postázott, amelyben már csak azzal vádolta, hogy nem vetette alá magát a rendezvényszervezők felszólításának.
Március 15-én a csendőrség megbírságolt négy az EMNP-hez kötődő személyt, akik a történelmi Erdély nem hivatalos zászlajával vonultak a tömegben. A csendőrség előbb a felvonulás RMDSZ-es szervezőit szólította fel, hogy távolítsák el az Erdély-zászlókat a tömegből, majd amikor az Erdély-zászlóval vonulók elutasították a távozást, a csendőrség összesen 1500 lej értékben rótt ki rájuk bírságot. A hatóság később közleményben tudatta: nem azért bírságoltak, mert egyesek Erdély-zászlót lengettek, hanem azért, mert az érintettek nem hagyták el a tömegrendezvény helyszínét, amikor erre a szervezők felszólították őket. Szabadság (Kolozsvár)

Karácsonyra hangolódva
III. adventi szeretetvendégség Marosvásárhelyen
Harmadik alkalommal szervezte meg a Telefonos Szeretetszolgálat december 15-én, pénteken Marosvásárhelyen az adventi szeretetvendégséget, melynek ezúttal is a Mobex étterem adott otthont. Az ünnepi alkalomhoz illő, ízlésesen megterített asztalok fogadták az esti pár órás együttlétre érkezőket. A legidősebb résztvevő kilencvenéves, a legfiatalabb pedig négy hónapos volt.
A Kolozsváron kilencedik, megyeszékhelyünkön harmadik alkalommal megszervezett közösségi eseményen összesen négyszázötven személynek terítettek, és teremtettek adventi hangulatú együttlétet. A cél mindenekelőtt közösségépítő alkalom megteremtése, annak lehetősége, hogy olyan emberek üljenek egyazon asztalhoz az adventi vacsorát elfogyasztani és beszélgetni, akik amúgy sosem ülnének le együtt. Az eseményt követően Sajó Norbert, a Telefonos Szeretetszolgálat vezetője önmagát olyan apához hasonlította, akinek két gyermeke van, egy kilenc- és egy hároméves, mindkettőt egyformán szereti, ugyanakkor külön-külön kihívást jelentenek számára. A kilencedik alkalommal szervezett kolozsvári szeretetvendégség kapcsán azt fontolgatták, hogy vajon nem nőtte-e ki magát, nem fáradt-e ki az esemény? A harmadik marosvásárhelyi eseménnyel kapcsolatosan pedig az foglalkoztatja a csapatukat, hogy mikor fog kiteljesedni. Ez nem a szegény emberek vacsorája volt, az ételnek másodrendű szerepet szántak, ellenben az egyházi főméltóságok, elöljárók, vállalkozók megszólításával lehetőséget próbálnak biztosítani egyedülállóan meghitt együttlétre, beszélgetésekre – hangsúlyozta.
A Mobex étterem terített asztalainál több mint kétszázan foglalhatták el helyüket, ez is azt tanúsítja, hogy szükség van a szeretetvendégségre, talán még akkor is érdemes lesz megszervezni, ha esetleg csökkenne a résztvevők létszáma, mert olyan rászorulók részesülhetnek az adventi várakozás és ajándékozás örömében, akik amúgy nem engedhetnék meg maguknak, hogy elegáns étteremben ünnepeljenek és karácsonyra hangolódjanak.
Sokszínű gyülekezet
A szeretetvendégségen szemtanúi lehettünk annak, hogy évről évre egyre több fiatal kapcsolódik be az önkéntes tevékenységekbe, a jelek szerint számukra nem ciki, ha időseknek terítenek, vagy az egyre nagyobb számban érkező gyerekekkel foglalkoznak. Az ünnepi együttlét hangulatát a mezőkölpényi Életvíz együttes és a Kolozsvári Fúvós Kvartett színesítette, a programot művészi műsor és tombolahúzás tette változatossá.
Lőrincz János esperes áhítatában Isten hívó szavának erejét emelte ki. Mint hangsúlyozta, nem csak a Szeretetszolgálat, hanem Isten is az adventi együttlétre hívta az embereket, ezáltal az egybegyűltek rendkívül sokszínű gyülekezete fohászkodhatott és énekelhette közösen a Csendes éjt.
A Telefonos Szeretetszolgálat kilenc éve kezdte meg tevékenységét Kolozsváron, és érdekes egybeesés, hogy épp az adventi szeretetvendégség napján jegyezték be a kolozsvári bíróságon a székhelycserét, amellyel a szolgálat hivatalosan is áthelyezte központját Marosvásárhelyre. A szeretetszolgálat alaptevékenysége továbbra is a telefonos ügyeletezés. A csütörtöki napokon 15-20 óra között hívható 0265/55-55-55-ös telefonszám a rászorulóknak és tehetőseknek egyaránt rendelkezésére áll. A rászorulók segítséget kaphatnak, a tehetősek pedig adományaikkal támogathatják a szeretetszolgálat tevékenységét. Amint az eseményen is elhangzott, megtörténhet, hogy egy olyan tehetős ember tárcsázza a vonalat, aki anyagiakban nem szenved hiányt, azonban a magány vagy ágyhoz kötöttség miatt segítségre szorul. Az ilyen jellegű betelefonálók számára is megkeresik a köztes segítés módját. A kolozsvári és marosvásárhelyi szeretetvendégség adományokból, tombolából összegyűlő bevételét a menedékszoba kialakítására fordítják. Olyan vendégszobát szándékoznak létrehozni, ahol négy személynek nyújthatnak majd szállást legtöbb három napra. Az orvosi beavatkozásokra vagy más jellegű ügyintézés végett megyeszékhelyünkre érkező idős vagy rászoruló személyeken szeretnének ezáltal segíteni. A marosvásárhelyi szeretetvendégségen 2.352 lej gyűlt össze.
Keresztényi kötelesség
Az adventi szeretetvendégség főtámogatója a marosvásárhelyi Üvegcentrum Kft. volt, melynek tulajdonosai Lőrincz Attila és Kocsis Lajos. A jelen lévő Lőrincz Attilát arról kérdeztük, mi ösztönzi a vállalkozás tulajdonosait arra, hogy a hasonló karitatív tevékenységekből kivegyék részüket. „Keresztényi kötelességemnek érzem az adakozást, mivel az életem során rengeteg ajándékot kaptam a Jóistentől. Megmutatta a helyes utat, amikor tizenöt évesen Magyarországra mentem dolgozni, ezt pedig a magam során úgy próbálom meghálálni, hogy a rászorulókon segítek. Nyolcévesen veszítettem el édesapámat, nővérem tizenkét, öcsém négyéves volt, és nem felejthetem el, mennyire nehéz volt édesanyánknak, hisz abban az időben nem létezett ennyi civil szervezet, támogatásra senkitől sem számíthatott. Örömmel tölt el, ha segíthetek, többnyire alapítványokat, mozgássérült gyerekekkel foglalkozó szervezeteket, árvaházakat, súlyos műtét előtt álló betegeket támogatunk, de a keresztszülő programban is részt veszünk. A cégen belül is jótékonykodásra buzdítjuk az alkalmazottakat, következésképpen gyakori a belső gyűjtés, amit a rászorulóknak juttatunk” – hangsúlyozta Lőrincz Attila, az Üvegcentrum Kft. társtulajdonosa. Szer Pálosy Piroska / Népújság (Marosvásárhely)