Magyarán a borról címmel szerveztek borkóstolóval egybekötött találkozót Kolozsváron a belvárosi unitárius egyházközség tanácstermében február 16-án. Bálint Benczédi Ferenc házigazda, unitárius lelkész elmondta: már három éve vár az alkalomra, hogy Kolozsváron borkóstolót szervezhessen. A megkóstolhatták a nagyenyedi Papp Péter és Győrffy Jenő borpincéjéből származó borokat, miközben Csávossy György érdekesebbnél érdekesebb jellemzőkkel ruházta fel azokat. A borkóstolót Rekita Rozália és Jancsó Miklós szavalatai, valamint Márkos Albert hegedűművész és Ortenszky Gyula gordonkaművész zenés műsora színesítette. /D. I. : Erdélyi borok az unitárius tanácsteremben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Fehéregyházán ül össze az Erdélyi Unitárius Egyház zsinata, az egyház legfőbb törvényhozó szerve, december 4. és 6. között, főtisztségviselőt választani. A zsinatot hatévente az egyházi főtanács ülése előzi meg, ahol főgondnokokat, főjegyzőt, közügyigazgatót, felügyelő gondnokokat, képviselő tanácsi tagokat választanak, egyúttal lelkészeket is szentelnek. Bálint-Benczédi Ferenc, Kolozsvár-belvárosi lelkész és Rezi Elek teológiai tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora közül választ püspököt az unitárius egyház zsinata. Szabó Árpád leköszönő püspök úgy érzi, egyház a megtett 18 év alatt nem csak kereste, de megtalálta azt az utat, amely a jövőépítést jelenti. Rezi Elek elképzelései középpontjában a megújulás áll. Szerinte elérkezett a belső építkezés ideje is. Szükség van a lelkész, vallástanár, kántor továbbképzők megszervezésére. Emellett javasolná a szórványmunka megszervezését, a felnőttoktatás beindítását. Fontosnak tartja az egyházi sajtószolgálat javítását. Bálint Benczédi Ferenc hat évvel ezelőtt is pályázott a püspöki tisztségre, szerinte a püspöknek az egyház kovászának szerepét kell betöltenie. Összejöveteleket, kulturális programokat kell szervezni. Programjában szerepel a lelkészek és egyházközségek közti viszony jogi keretbe foglalása, továbbképző tanfolyamok szervezése, a teológiai irodalom és más szakírások művelése, az átvilágítási folyamat kiteljesítése és történész-kutatócsoport létrehozása. /Dézsi Ildikó: Új vezetőket választanak az Erdélyi Unitárius Egyház élére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Bálint Benczédi Ferenc 1952-ben született Segesváron, családja 1961-ben Székelyudvarhelyre költözött, ott végezte tanulmányait, 1975-ben pedig a Protestáns Teológia unitárius karán diplomázott. 1994-től Kolozsváron a belvárosi egyházközség lelkésze. /Bálint Benczédi Ferenc, Kolozsvár-belvárosi lelkész. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Rezi Elek /sz. Székelykeresztúr, 1954/ külföldi tanulmányokat folyatott, 1986 óta Protestáns Teológia unitárius kara teológiai tanára, 2006-ban négy évre rektornak választották, az egyház főjegyzője. Tudományos munkásságának eredménye: hat önálló könyv, száznál több tanulmány, cikk, írás hazai és nemzetközi folyóiratokban, könyvekben, újságokban. 1997 óta az Unitárius Közlöny főszerkesztője, köztestületi tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és az MTA kolozsvári bizottságának tagja. /Rezi Elek jelenlegi főjegyző, az egyetemi fokú Protestáns Teológia rektora és tanára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Március 6-án iktatják be tisztségébe Bálint Benczédi Ferencet, az erdélyi unitárius egyház új püspökét Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban. Bálint Benczédi Ferenc /sz. Segesvár, 1952/ a teológia elvégzése után, 1975-től Marosvásárhelyen dolgozott segédlelkészként, majd különböző gyülekezetekben lelkészként. 1979-től a Főtanács, majd az Egyházi Képviselő Tanács tagja, az utóbbi négy évben a kolozs-tordai egyházkör jegyzője. 1994-től a Kolozsvár-belvárosi egyházközség lelkésze. /Pap Melinda: Beiktatják az unitárius püspököt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Ma nyitott Kolozsvár első magyar bölcsődéje
Kolozsvár – Az Erdélyi Unitárius Egyház megbízása révén a Belvárosi Unitárius Egyházközség és az Unitárius Óvodáért Egyesület együttműködésével ma megnyílt Kolozsváron a régóta várt és hiányt pótló magyar bölcsőde.
A közel 30 aprósággal szakemberek foglalkoznak, és az első héten inkább arra figyelnek, hogy a gyermekek szokják az új környezetet.
A bölcsőde beindítása történelmi napnak is nevezhető a kolozsvári magyar közösség életében – véli Rácz Norbert belvárosi unitárius lelkész. A bölcsődét az egyházközség tulajdonában levő – korábban állami óvodaként működő – épületben alakították ki, egyházi támogatással, önerőből, valamint magánszemélyek adományaiból és önkéntesek bevonásával. Az új intézmény ünnepélyes megnyitóját a tervek szerint két hét múlva, szeptember 28-án tartják.
A ma délelőtt készült, csatolt képeket Oroszhegyi Attila Zsolt készítette. További részletekről Rácz Norbert Kolozsvár-belvárosi unitárius lelkész (rnorbi@yahoo.com, 0740974060) tájékoztat. erdon.ro

Magyarul gőgicsélhetnek
Az unitárius egyház támogatásával és közreműködésével nyitotta meg kapuit az első kolozsvári magyar bölcsőde. Az intézményalapítás hiánypótló: a helyi szülők évek óta küzdenek az alapellátásért. Egyelőre harminc gyerek helye biztosított.
Megnyitotta kapuit tegnap az első önálló kolozsvári magyar bölcsőde, mely 30 kisgyerek számára biztosít ellátást. A hiánypótló intézmény létrejöttét az erdélyi unitárius egyház támogatta. Az intézményalapítás mellett elkötelezte magát a Kolozsvár Belvárosi Unitárius Egyházközség és az Unitárius Óvodáért Egyesület.
Rácz Norbert belvárosi unitárius lelkész a rendhagyó tanévnyitóval kapcsolatban jelezte: felbecsülhetetlen lépést tett most meg a helyi közösség, ilyen jellegű alapellátásra ugyanis eddig nem volt mód a Szamos-parti városban. A bölcsődét az egyházközség tulajdonában levő – korábban állami óvodaként működő – épületben alakították ki, egyházi támogatással, önerőből, valamint magánszemélyek adományaiból és önkéntesek bevonásával. Az új intézmény hivatalos megnyitóját a tervek szerint szeptember 28-án tartják. Új Magyar Szó (Bukarest)

Könyvbemutatóval zárult a Bálint Tibor-emlékév
Jeles prózaírónk, Bálint Tibor születésének 80. évfordulója alkalmából látott napvilágot a Más térben című kötet, a Kolozsvár Társaság, a Bálint Tibor Baráti Társaság és a Korunk–Komp-Press közös kiadványa, amelyet karácsony előtt, múlt pénteken mutattak be a Belvárosi Unitárius Egyházközség kiállítótermében. Az ünnepre való ráhangolódásról Potyó István kántor-karnagy és barátai gondoskodtak, akik szép énekükkel nyitották meg a rendezvényt.
Kántor Lajos irodalomtörténész, a Kolozsvár Társaság elnöke elsőként Egyed Emese szerkesztőnek, Bálintné Kovács Júliának és Dávid Gyulának mondott köszönetet áldozatos munkájukért, valamint mindazoknak, akik írásaikkal, képzőművészeti alkotásaikkal hozzájárultak a kötet megjelentetéséhez, szebbé és igényesebbé tételéhez. Egyed Emese, a Bálint Tibor Baráti Társaság elnöke kiemelte: különleges évet tudhatunk magunk mögött, amelyben kiállításokkal, felolvasásokkal és prózaíró gálával tisztelegtek a 80 évvel ezelőtt született Bálint Tibor munkássága előtt. Tevékenységük egyfajta megkoronázásaként adták ki a Más térben című könyvet, amely az új kutatások eredményeként született anyagok révén árnyalja a Bálint Tiborról alkotott képet. Mint kiderült, többek között szépirodalmi művek (Kányádi Sándor egyik verse, Balázs Imre József és Láng Orsolya egy-egy költeménye), tanulmányok (Kántor Lajos), a Sánta angyalok utcája című színpadi műhöz kapcsolódó írások (Dávid Gyula, Kötő József), életrajzi mozzanatok, anekdoták, újságcikkek és nekrológok kaptak helyet a kötetben, emellett további kutatásokra nyújtanak lehetőséget az adattárban közölt információk.
Szabadság (Kolozsvár)

Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál
Kolozsvár a Magyar Unitárius Egyház bölcsője. Itt született egyházalapító és vértanú püspökünk, Dávid Ferenc. A 16. században az unitáriusokat kolozsvári vallás néven emlegették. A magyar unitarizmus és a Kincses Város elválaszthatatlanok egymástól. A Magyar Unitárius Egyház tagjai az egyház 445 éves történelme folyamán megannyi szellemi és közösségi értéket alkottak, melyekre büszkék lehetnek mind a mai unitáriusok, mind a más felekezetű kolozsvári polgártársaink.
Az unitárius értékek felmutatása céljából tavaly szeptemberben nagyszabású rendezvénysorozatot szerveztek a kolozsvári unitáriusok, amelynek a Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál nevet adták. Programjaik kedvező fogadtatása arra buzdította a szervezőket, hogy idén is megszervezzék e rendezvénysorozatot. A június 11–15. közötti napokra időzítve, a tavalyihoz hasonló lelkesedéssel állították össze programjaikat, amelyek között – remélik – mindenki talál a maga számára érdekeset.
Az idei rendezvény központi témája a zene. Minden nap, kicsik és nagyok egyaránt, a zenével, annak szépségével, fontosságával és értékével ismerkedhetnek meg. A zenés lehetőségek, koncertek, előadások mellett, a szervezők más jellegű programokat is előkészítettek, annak érdekében, hogy valóban válogatni lehessen közöttük. Idén is várják mindazokat, akik a Dávid Ferenc utcában sétálnak, hogy kapcsolódjanak be az unitárius utca tevékenységeibe, vagy térjenek be a templomba, kicsit elcsendesedni napközben.
A programok mindenki számára nyitottak – felekezeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül!
Program Nulladik nap, kedd, június 10.:
18.00: Vadrózsák népdaléneklő vetélkedő. Helyszín: a János Zsigmond Unitárius Kollégium Orpheusz terme.
Vadrózsák népdaléneklő vetélkedő
Sorozatindítás szándékával engedjük útjára a Vadrózsák népdaléneklő vetélkedőt, amelynek célja a népi énekhagyományunk ápolása mellett a tehetségkutatás és -támogatás. Idén a vetélkedni szándékozó gyerekek három korcsoportban léphetnek fel (I-IV., V-VIII., IX-XII. osztályosok), egy-egy szabadon választott népdallal. A fellépők számára a népviselet ajánlott, de nem kötelező.
Szerda június 11.:
18.00: Nyitóünnepély: A köszöntőbeszédek után kórustalálkozóra kerül sor. Helyszín: a belvárosi unitárius templom.
18.30: Kórustalálkozó: Fellépnek: a Houston-i (Amerikai Egyesült Államok) unitárius-univerzalista gyülekezet kórusa, a Guttmann Mihály Pedagógus kórus, az Alsófelsőszentmihályi Vegyeskar, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium két kórusa.
20.00: Szeretetvendégség a templom udvarán (rossz idő esetén a JZSUK tornatermében). 20.00: The Score Band együttes koncertje a Culina nostra bisztró teraszán.
Csütörtök, június 12.:
12.00: Unitárius utca programjai: Utcafoglaló: Bolhapiac könyvekkel, before I die, fotókiállítás, arcfestés, játékok, élő zene, nyeremények és még sok más érdekesség 17.00: Gyermekfoglalkozások az Unitárius Óvodában: hangszerkészítés, különböző zenés illetve zene témájú játékok. Helyszín: Unitárius Óvoda (Kossuth Lajos / 1989. Dec. 21. sugárút, 9. szám).
17.00: Az InstruMentor Egyesület tanévzáró hangversenye. Helyszín: Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácsterme (Brassai Sámuel utca 6. szám.)
18.00: Zenelét. Vannak olyan emberek, akik egész életüket a zene bűvöletében élik meg. Gyermekkoruktól kezdve hangolják magukat arra, hogy egyre tisztábban, egyre szebben szólaltassák meg a Hangot. Rendezvényünk keretében a Zenész jelképes életét szeretnénk végigjárni, kezdve a még bizonytalan első próbálkozásoktól, a beérett, letisztázott hangokig. Különböző korú mestereket hívtunk meg, akik korról-korra, életszakaszról életszakaszra lépve vezetnek minket végig, saját példájuk által mutatva fel a zenész életét. Rendezvényünk a legkisebb, elemista diákzenészek előadásával kezdődik, majd lassan haladunk idősebb mesterek felé. Helyszín: a Magyar Unitárius Egyház Dávid Ferenc imaterme (Kossuth Lajos / 1989. December 21. sugárút 9. szám). 20.00-: Borkóstoló a Culina nostra bisztróban.
Péntek, június 13.:
12.00: Unitárius utca programjai: Gyere ki az utcára!: Gyere ki, akárcsak gyerekkorodban, és játssz velünk! Lesz foci, lábtenisz, ping-pong, kézilabda, tollas, ugrálás, szaladás, jókedv, móka. Ha elfáradnál, kikerül a szelet zsíroskenyér is, mint annak idején.
17.00: Erdély unitárius pantheonja. Séta a Házsongárdi temetőben. Vezető: Korodi Alpár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium történelemtanára. Találkozás a temető bejáratánál. 17.00: Zsíroskenyeres találkozó a templom udvarán: családos áhítat, gyermekjátékok, beszélgetési, ismerkedési lehetőség kicsiknek és nagyoknak. Helyszín: a belvárosi unitárius templom udvara. 18.00: Idős és ifjú Fekete Zsolt festmény- és fényképkiállításának megnyitója. A kiállítást megnyitja Miklósi Dénes az Andrei Mureanu Képzőművészeti Egyetem tanára. A megnyitón közreműködik: Koros-Fekete Fanni (hegedű). Helyszín: Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácsterme (Brassai Sámuel utca 6. szám.)
19.00: Voices of silence búcsúkoncert a JZSUK udvarán.
Szombat, június 14.:
12.00: Unitárius utca programjai: Street art, avagy művészet az utcában!: Az unitárius utca ezen a napon a szó legszorosabb értelmében lesz a művészetek találkozó helye. Kolozsvár egyik legkisebb utcájában találkozik ezen a napok a zene, ének, tánc, színház, grafika, karikatúra, tetoválás, kézművesség, kézügyesség, alkotás és fantázia.
12.00: Előadás: Solymosi Zsolt: Pete Seeger és az unitárius folk. Helyszín: Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácsterme (Brassai Sámuel utca 6. szám.)
13.00: Szabad Szeminárium a Szentírásról. Előadó: Rácz Norbert Helyszín: Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácsterme (Brassai Sámuel utca 6. szám.)
15.00: Nyári vásár a János Zsigmond Unitárius Kollégium udvarán. 17.00: Kolozsvár unitárius szemmel, városséta: a találkozás helyszíne: Óvár, Barátok temploma előtt. A séta során érintjük városunk unitárius érdekeltségű épületeit, azokat a portákat, ahol elöljáróink alkottak, tevékenykedtek egyházunk és magyar közösségünk javára.
18.00: Előadás: dr. Kovács Sándor: A régi unitárius graduálok. Helyszín: Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácsterme (Brassai Sámuel utca 6. szám.) 19.00: Néptánctalálkozó, majd táncház a János Zsigmond Unitárius Kollégium udvarán.
Nyári VásárNap címmel kirakodóvásárra kerül sor. A rendezvényen a gyerekek saját készítésű tárgyaikat mutatják be és árusítják. Változatos kézműves foglalkozások mellett hagyományos vásári hangulattal, néptánc-tanítással és sok más meglepetéssel várjuk azokat a gyerekeket és szüleiket, akik néhány vidám órát szeretnének ebben a közösségben eltölteni.
Vasárnap, június 15.:
11.00: Istentisztelet a belvárosi unitárius templomban. Utána közös ebéd az iskola udvarán, vagy a tornateremben. 18.00: Daltutajok előadás a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében, záróünnepség. unitarius.org. Erdély.ma

Családház-avató a tízéves évforduló jegyében az Életfa Családsegítő Egyesületnél
Kettős ünnepségnek voltunk részesei tegnap a Magyar (1989 December 21) utca 78. szám alatt: az Életfa Családsegítő Egyesület új székházának ünnepélyes avatójára, illetve megnyitójára került sor, amely ugyanakkor az egyesület 10 éves évfordulójának a nyitórendezvényét is jelentette.
Az egybegyűlteket üdvözlő beszédében Deme Ilona, az egyesület elnöke megköszönte mindenki – önkéntesek, munkatársak, tagok, támogató partnerek, történelmi egyházak, iskolák, pályázati forráskezelők, cégek, magánszemélyek – segítségét, nélkülük nem lehetne jelen az egyesület immár tíz éve a kolozsvári magyar családok életében. Eddig a Belvárosi Unitárius Egyházközségnek és Rácz Norbert lelkésznek köszönhetően volt helye az Életfának valamint programjainak, tevékenységeinek, most pedig köszönet illeti a 12 kolozsvári református egyházközséget, akik az új székház bérlését teszik lehetővé számukra – mondta Deme Ilona.
Szabadság (Kolozsvár)

Szellemkincsek tárlata a kolozsvári Téli fesztiválon
Szellemkincseink címmel nyílt tárlat kedden a kincses városban a Téli fesztivál keretében az Apáczai Csere János Elméleti Gimnázium képzőművészeti tagozatos diákjainak ex libris munkáiból.
Az ex libris vagy könyvjel – amint a sokszorosító-grafikai műfaj elnevezése is mutatja, az igényes könyvkultúra elválaszthatatlan tartozéka, amely több évszázados múltra tekint vissza.
Az Apáczai diákjai linóleummetszet eljárással készítettek könyvjegyeket, amelyek elsősorban a magyar népi kultúra és hagyomány különböző tájegységeinek világából (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld, Csángóföld) ihletődtek.
„Tettük ezt azzal a szándékkal, hogy ily módon felkeltsük az olvasóközönség érdeklődését a könyvművészet ezen ágazata iránt" – vallotta Székely Géza, az iskola képzőművész tanára, a diákok szakirányítója. A diákmunkákból nyílt kiállítás január 15-ig tekinthető meg a Belvárosi Unitárius Egyházközség gyűléstermében.
Krónika (Kolozsvár)

Hippokratész házőrzője: védőháló a magyar betegek megsegítésére
Civil kezdeményezéssel építenek ki egy olyan hálózatot Kolozsváron, amely segítségével a jövőben elkerülhetőek lennének a nemrég a gyermekkórházban történtekhez hasonló esetek, amikor hiányos román nyelvtudása miatt az orvos és a kórházi személyzet megalázott egy 17 éves magyar lányt.
A társadalmi hálónak nevezett kezdeményezéssel konkrét segítséget akarnak nyújtani azoknak a magyar nemzetiségű személyeknek, akik egészségügyi ellátásra szorulnak vagy akár kezelésre érkeznek a kincses városba. Ennek megfelelően a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség gyülekezeti termében szervezett tanácskozáson a kezdeményezők felvázolták az elképzelésüket: mivel a sürgőségi eseteken kívül Kolozsvárra nagyon sok olyan magyar anyanyelvű jár kezelésre is, aki rosszul vagy egyáltalán nem beszél románul, ezeket a személyeket segíteni lehet szálláskereséssel, tolmáccsal, szükség esetén szakorvos ajánlásával vagy akár jogi segítségnyújtás biztosításával.
A szálláslehetőség biztosításába nem csak az egyházi intézményeket, bentlakásokat lehetne bevonni, hanem azokat a vendéglátósokat is, akik akár üzleti lehetőségként tekintenek ezen réteg kiszolgálására és hajlandóak lennének akár kedvezménnyel is szállást biztosítani számukra.
A helyismeret és román nyelvtudással nem rendelkező személyeket önkéntes tolmácsok segíthetik, akik nem csak a városban igazítják el őket, hanem a kórházban is segíteni tudják a beteg és az orvos közötti kommunikációt.
A „Hippokratész házőrzőjének” nevezett társadalmi háló másik pillére lehet a jogi segítségnyújtás az orvosi visszaélések esetén, legyen az diszkrimináció, csúszópénz kérése, megalázás vagy akár orvosi műhiba. Ebben önkéntes alapon jogászok vehetnek részt, amihez a jelenlevők közül többen is felajánlották segítségük úgy a diszkriminációellenes hatósághoz való fordulásban, mint a kifogásolt esetek jogi útra terelésében. Felmerült egy „orvosi szégyenlista” létrehozása és közzététele is, ahova azok a személyek kerülnének fel, akik nem az orvosi hivatásuknak megfelelően viselkedtek a beteggel vagy akár visszaéltek tisztségükkel. Ezzel kapcsolatosan azonban aggályok merültek fel, ugyanis jogi bonyodalmakhoz vezethet, ha valakit rossz színben tüntetnek fel anélkül, hogy egy végleges bírósági ítélet lenne az ügyben.
Rácz Norbert Zsolt unitárius lelkész elmondta: a kellemetlen kórházi tapasztalatokat illető felhívását követően „csőstől jöttek a rémtörténetek”: A kórházi alkalmazottak lekezelően és megalázóan viselkedtek a betegekkel, csúszópénzt kértek, amikor a gyerek már a műtőasztalon feküdt. „Meggyőződésem, hogy nem csak a kolozsvári gyermekkórházban, hanem más betegellátó intézményben is történnek hasonló esetek – az ilyen jellegű problémákra pedig egyelőre nem született megoldás” – mondta a lelkész.
A Hippokratész házőrzője nevű kezdeményezés nyitott minden segítő szándékú szervezet, intézmény és magánszemély számára, akik az említett területek bármelyikén szeretnének együttműködni közös céljainkért. A csatlakozni kívánók Rácz Norbert Zsoltnál jelentkezhetnek a 0740-974-060-as telefonszámon, vagy a racznorbert@gmail.com elektronikus postacímen.
A tanácskozáson részt vevők abban egyetértettek, hogy habár rengeteg negatív tapasztalatról érkezett visszajelzés, nem kell elhallgatni a pozitív példákat sem, mivel sok esetben az orvos megpróbál akár magyarul is kommunikálni a beteggel még akkor is, ha alig néhány szót ismer. Az elhíresült esetet követően ugyanakkor egy klinika már azzal reklámozza szolgáltatásait, hogy orvosai magyarul szólnak a hozzájuk fordulókhoz.
A résztvevők kiemelten hasznosnak tartják a magyarul beszélő orvosok és kórházi alkalmazottak listájának összeállítását. Ez óriási segítséget jelenthet a betegeknek, aki így tudni fogja melyik orvossal beszélhet anyanyelvén, de szükség esetén a magyar nyelvet ismerő kórházi alkalmazott is besegíthet az eligazodásban vagy az orvossal való kommunikációban.
A csütörtök esti tanácskozáson elhangzott: ezekkel a problémákkal kapcsolatosan meg kell szólítani a román társadalmat is, ott is partnert lehet találni a kifogásolható esetek megfelelő kezelésére, mivel a problémák jelentős része őket is érinti.
A kolozsvári tanácskozáson a magánszemélyek mellett a következő szervezetek és intézmények képviselői vettek részt: Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Gondviselés Segélyszervezet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozs megyei és kolozsvári szervezetei, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei és kolozsvári szervezetei, Jogaink Egyesület, Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, Igen, tessék mozgalom.  
Helytelen volt az orvosi beavatkozás?
Akár orvosi műhiba is lehet annak a hátterében, hogy a megalázott és a kórházból kidobással fenyegetett magyar lány ismét orvosi kezelésére szorult. Mivel begipszelt lába napokon keresztül egyre jobban fájt, az olaszteleki lány Székelyudvarhelyre ment ismét kivizsgálásra. Az orvosok itt megállapították: a begipszelt lábfejében – amelyiken autóbusz kereke hajtott át – „a lábujjak nem voltak helyretéve, az inak megnyúltak” – közölte Rácz Norbert Zsolt. Az orvosi beavatkozás annak ellenére bizonyult helytelennek, hogy a betegnek a gyermekkórházból való kiutalásakor a diagnózist és a beavatkozást utólag Horváth Anna alpolgármester kérésére az intézmény ortopédiai osztályának vezetője is átnézte és megfelelőnek találta.
Lázár Lehel. maszol.ro

Értékválságokról és együttgondolkodásról az unitáriusok rendezvényén
Az európai értékrendekről, az értékrendszereket befolyásoló jelenlegi trendekről tartottak kerekasztal-beszélgetést csütörtökön a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácstermében a Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál programsorozat részeként.
Az európai értékrendszer mibenlétét, válságát, a válság okait és lehetséges következményeit körüljáró beszélgetésen Egyed Péter kolozsvári filozófus, filozófiaprofesszor, író és Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi születésű mérnök, fizikus, közgazdász, az unitárius egyház volt főgondnoka osztotta meg gondolatait. Kolumbán korábban a Hargita megyei tanács elnöke volt, 2000-ben felhagyott a politizálással, egyetemi oktató lett, aztán 2008-tól Énlakára költözött, ahol bevallása szerint harmonikus, falusi életet él, bivalyokat tenyészt.
Az európai értékek válságának szerteágazó és megannyi oldalról megközelíthető témája kapcsán a beszélgetés résztvevői a közösségi együttgondolkodás, valamint a személyes önazonosság meghatározásának fontosságára is felhívták a figyelmet. A beszélgetést Farkas Emőd, az unitárius egyház főgondnoka moderálta.
Identitásunk hitszerű elemei
Mint elhangzott, a múlt évben kezdődött migránsválság, amely komoly vitát szított az európai közösségben, számos kérdést vet fel. Így többek közt azt is, hogy mi történik az öreg kontinens identitásával, alapelveivel, mit jelent ma európainak lenni, és egyáltalán megállapítható-e olyan értékrendszer, amely egyértelműen európai. Egyed Péter rámutatott: amit manapság az értékrendszerek válságáról hallani, az a média, a politikai diskurzusok által nagymértékben befolyásolt és „hangszerelt" üzenet.
„Filozófusként úgy vélem, ettől a befolyástól függetlenül, saját magunknak kell eldöntenünk, hogy identitásunknak, értékrendünknek mik a hitszerű elemei. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy vallási, anyanyelvi hovatartozása, a társadalomban betöltött szerepe okán milyen elemek határozzák meg személyes önazonosságát, amelyet mindenki saját maga erősíthet meg" – fejtette ki a filozófiaprofesszor.
Kitért arra is, hogy bennünket európai polgárokként az EU alapvető értékeit leszögező Európai Charta határoz meg, amelyben nem szerepel sem a közösségi, sem pedig a vallási/hitbeli hovatartozás szempontja – holott a hívő emberek számára ez utóbbi a legfontosabb az önazonosság tekintetében. A Charta az európai polgárt individuumként határozza meg, tartalmazza a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, de nem szerepel benne sem a kereszténység mint történelmi, kulturális tény, sem pedig a közösség mint meghatározó tényező – az EU pedig ezért utasítja el a kisebbségek felől érkező beadványokat és igényeket.
Egyed Péter úgy fogalmazott, a kontinens válságának ideológiája nem új keletű, hiszen Oswald Spengler német filozófus már majdnem száz évvel ezelőtt megírta A Nyugat alkonyát; a történetfilozófiai mű döntően befolyásolta a múlt század derekának gondolkodástörténetét. „Európa azóta is nagyon sok mindent túlélt, és még nagyon sok mindent túl fog élni" – vélekedett Egyed Péter.
A szolidaritás hiánya jellemzi Európát
Kolumbán Gábor – aki 1998-99-ben az Európa Tanács két munkabizottságát is vezette – úgy fogalmazott, már több mint másfél évtizeddel ezelőtt is euroszkeptikus volt az Unió intézményrendszerének hatékonyságát illetően. Hozzátette, különbséget kell tenni Európa mint közösségalkotó kultúrák összessége és az Európai Unió mint politikai konstrukció között.
„Az értékrendszer szempontjából a kettő természetesen nem ugyanaz, az unió pedig egy olyan házhoz hasonlítható, amelynek előbb megépítették a tetejét, de nem dúcolták alá, alapja ingatag. Az EU hatalmas bürokratikus intézményrendszere így alkalmatlannak bizonyul arra, hogy kezelni tudja a mai globális konfliktusokat" – fogalmazott Kolumbán. Meglátása szerint a mostani európai válság egyik oka, hogy az EU-t a kétségbeesés hozta létre, az, hogy el akarták kerülni a harmadik világháborút, ami tulajdonképpen nem sikerült.
„Európa válsághelyzetben van. Nagyon jó példa erre, hogy a jelek szerint a nemsokára bekövetkező Brexit-szavazás eredménye nyomán Nagy-Britannia távozhat az EU-ból, ezzel pedig véget ér a szigetországban a belpolitikai béke. Több szinten is érzékelhető, hogy háború zajlik manapság a kontinensen" – mondta Kolumbán Gábor a kolozsvári rendezvényen. Arra is kitért, hogy Európa mintegy „exportálta" a problémáit, ennek egyik következménye a migrációs hullám. A különféle válságok, a mai európai konfliktusok közepette pedig egyfajta kapaszkodót jelenthet, ha azokat a közösségformáló szellemi impulzusokat helyezzük előtérbe, amelyek meghatározzák kultúránkat.
„A szolidaritás hiánya jellemzi Európát és az EU-t is. Meg kéne keresni azokat az értékeket, amelyek összetartó erőként hathatnak. Ilyen például a szolidaritás, amely, mint tudjuk, forradalmakat indított el a kontinens történelmében. A kulturális sokféleségben az egymáshoz vezető hidak, kapcsolódási pontok fordítják le, közvetítik az egyes közösségek számára az értékeket" – fogalmazott Kolumbán.
A közösségépítés mint kulcstényező
A kerekasztal-beszélgetésen szó esett arról is, hogy bár az erdélyi magyarok többsége még tradicionális közösségekben él, a 25-30 évesek, az úgynevezett Y generáció már másfajta életvitelt folytat. Ma már mindenféle közösséget „megnyitottak" a felgyorsult kommunikációs folyamatok, és az értékek is változóban vannak. Az individualizációs forradalom és a mobilitás következményeképpen a fiatal generációra egyre inkább az jellemző, hogy tagjai több országban is szerencsét próbálnak, munkát keresnek, a helyhez és közösséghez kötöttség már egyre ritkább esetükben. A családmodell is megváltozott, a többgenerációs együttélés egyre kevésbé jellemző, és ez visszafordíthatatlan folyamatnak tűnik.
„Olyan értékeket kell felmutatni a fiataloknak, amelyekben megtalálják a közösségi hovatartozás erejét és jelentőségét. A válsághelyzetekben és az egyre gyorsuló kommunikációjú globális világban is az együttgondolkodás, az egymásra találás, a koherens közösségépítés a kulcstényező" – fogalmazott Kolumbán Gábor a Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál programsorozat keretében tartott beszélgetésen.
Krónika (Kolozsvár)

A melegházasság is szóba került az unitárius nyílt napokon
Kényes társadalmi kérdések is terítékre kerültek a vasárnap este zárult, negyedik alkalommal megszervezett, Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál elnevezésű rendezvényen – számol be a kronika.ro.
Korunk legfontosabb, legaktuálisabb, esetenként kényesnek tűnő társadalmi kérdéseire is válaszokat keresett a Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál elnevezésű, ötnapos rendezvény a kincses városban. A nyílt napok színes, változatos programokkal várta az érdeklődőket a hétvégén is. Az európai értékválságokat, a melegházasság kérdését is górcső alá vevő kerekasztal-beszélgetéseken kívül kulturális programok, koncertek, filmvetítések és gyermekeknek szóló tevékenységek is várták a közönséget. A szervezők szerint a beszélgetéseknek nem az volt a célja, hogy a közösség egységes álláspontra helyezkedjen, hanem hogy építő jellegű párbeszédet folytathasson a sokakat foglalkoztató aktuális kérdésekről.
„Az egyháznak legyen véleménye”
A rendezvénysorozat egyik legnépszerűbb előadása pénteken zajlott a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácstermében, ahol Gyerő Dávid, az unitárius egyház főjegyzője tartott előadást Szeretni szabad!?! címmel a melegek közötti házasságról, az emberi szabadságjogokról. A beszélgetés indító mozzanataként Rácz Norbert belvárosi unitárius lelkész emlékeztette a résztvevőket, hogy az unitárius egyház berkeiben vitát gerjesztett Gyerő Dávid főjegyző állásfoglalása, amelyben egyetértését fejezte ki az azonos neműek házasságának engedélyezésével. Mint ismeretes, a Krónikának nyilatkozó egyházi illetékesek többsége nem értett egyet Gyerő Dávid véleményével. „Az unitárius egyház nem állhat a szabadságot és a szeretetet elutasítók táborába” – szögezte le pénteki előadása során Gyerő Dávid, aki rendkívül fontosnak nevezte, hogy az egyháznak legyen véleménye, és ne hallgasson, ha sajátos, a többségétől eltérő véleménye van. „A legrelevánsabb kérdés, hogy mit gondolunk az emberről, erre pedig az unitárius válasz az, hogy az embere eredendően tiszta és jó, s bár hajlamos a rosszra, Isten segítségével képes uralkodni ösztönei felett” – mondta Gyerő, aki szerint, ha a hit Isten ajándéka, akkor a nemi öntudat is Isten ajándéka.
„A tudomány nem tartja a homoszexualitást betegségnek"
„A melegeknek is ugyanúgy járnak jogok, mint a hidegeknek” – fogalmazott a hallgatóság derültségére, majd hozzátette: a tudomány nem tartja a homoszexualitást betegségnek. Gyerő azzal érvelt, hogy a házasság két személy közös, szereteten alapuló vállalása, a Bibliának pedig nincs egyértelmű tanítása a házasságról.
Továbbá kifejtette: kérdéses az is, hogy a vallási véleményt hogyan lehet összeegyeztetni a közjogi kérdésekkel. Az ő válasza erre az, hogy az egyházi véleménynek ki kell terjednie mindenre, ami az ember természetes méltóságát és a felelős szabadságot érinti. Ugyanakkor hangsúlyozta: az egyház szabadelvűségét akkor is nyilvánvalóvá kell tenni, ha esetleg összekeverik a politikai liberalizmussal, noha a kettőt nem szabad összetéveszteni – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Az adott szó hitele, és ami mögötte meghúzódik
Nem lehet felháborodás nélkül viszonyulni ahhoz, ahogyan a Kolozs megyei tanfelügyelőség minden emberi jóérzést mellőzve eljárt: több mint kilenc hónapi huzavona után végül arra kényszerítette az Apáczai Csere János Elméleti Líceum vezetőségét és munkaközösségét, hogy szélnek eressze a képzőművészeti 5. osztályt. Kérdezhetjük: mit vétettek azok a szülői beleegyezést is maguk mögött tudó gyermekek, akik senkitől sem kényszerítve elhatározták, hogy Közép-Erdély egyetlen magyar tannyelvű képzőművészeti tagozatán folytatják tanulmányaikat?
Az ügy háttérindítékaira jól rávilágít a főtanfelügyelő azon cinikus, az ügyben közbenjáró megyei RMDSZ-elnöknek tett ajánlata, hogy az Apáczai-líceumból kényszerű kitoloncolásra kárhoztatott képzőművészeti 5. osztály diákja, ha rajzolni akarnak, menjenek a Romulus Ladea Képzőművészeti Líceumba. Arról nyilván nem beszélt a főtanfelügyelő, hogy ebben a tanintézményben (sajnos) csak román nyelvű oktatás folyik. (A véletlenek különös összjátéka: amikor a kilencvenes évek legelején Kolozsvárra felkerültem – én naiv lélek! –, személyesen fordultam a Ladea-líceum akkori igazgatójához azzal, hogy indítsunk magyar tagozatot, ő azonban erről hallani sem akart).
Miről beszélünk tehát? Egy olyan oktatási rendszerről, amely a jelek szerint leginkább csak szólamokban hirdeti a kreatív gondolkodásra való nevelés követelményét. Egy olyan tanfelügyelőségről, amely az elmúlt tizenhat évben nem talált alkalmat arra, hogy tiszteletét tegye azon tárlatnyitók egyikén sem, amelyre az Apáczai-líceum képzőművészeti tagozatának rendezésében sor került többek között a hajdani Gy. Szabó Béla Galériában, a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, az Akadémiai Könyvtár előcsarnokában, a Belvárosi Unitárius Egyházközség gyűléstermében, a konzulátuson, az Apáczai Galériában, a Kolozsvár Társaságnál vagy a Bástya Galériában? A megszámlálhatatlan kiállítás és Aranyecset-rajzverseny, alkotótáborozás, tanulmányi kirándulás, ismeretterjesztő konferencia vagy a tagozat tevékenységét illusztráló albumbemutató alkalmainak sorát tovább folytathatnánk, de mind hiába. A magát gyermekközpontúnak kürtölő oktatásunk képviselete, a megyei tanfelügyelőség nem tartotta fontosnak, hogy jelenlétével bátorítsa, felkarolja az eredményekben gazdag tevékenységet felmutató tagozatot. Vagy lehet, hogy éppen ez, a gyermekek és tanáraik irányából megmutatkozó ügyszeretet aggasztotta az illetékeseket, mivel kisebbségellenes elveikkel nem volt összeegyeztethető ez az alulról jövő, közösségi oktatásunkat árnyaló, tehetségpallérozó kezdeményezés. Merthogy „kuss, mi majd megmondjuk, mi a hasznos és üdvözítő számotokra!” – sokan már a kommunizmus idején is megszenvedtük az ilyenfajta diktatórikus, elnemzetietleníteni akaró, félelemgerjesztő szólam jegyében történő oktatáspolitikát. (Vagy igazán csak ezután?)
A szülők és önzetlen támogatóink, a pályázati lehetőségek biztosította anyagi források hathatós segítsége mellett, az Apáczai-líceum, valamint a közvélemény erkölcsi támogatására támaszkodva folytattuk tehát sziszifuszi küzdelmünket megmaradásunkért olyan körülmények közepette, amelyeket az is súlyosbított, hogy a mostani alkalom immár a harmadik eset, amikor a tanfelügyelőség a biztató segítségnyújtás helyett inkább a tagozatnak oktatásunk amúgy is szegényes színezetű palettájáról való letörlését választotta.
Tette mindezt úgy, hogy áthárította a szóban forgó képzőművészeti 5. osztály megszüntetésének ódiumát az Apáczai-líceumra. Nem kellett tehát részese lennie azon kínkeserves procedúrának, amely során ezen ragyogó tekintetű, tudásra szomjas, tehetségüket pallérozni szándékozó gyermekek arca elkomorul, szája sírásra görbül a szinte hihetetlennek tűnő hír hallatán, miszerint megszűnik a már életterüknek érzett osztályközösségük.
Minduntalan előtolakszik a feleletre váró kérdés: a tanügyminisztérium, illetve a magyar nyelvű oktatásért felelős Király András államtitkár elvi támogatása ellenére miért maradt el, hol akadt el a képzőművészeti 5. osztály indítását szóban megígérő, annak viszont hivatalos, írásos alátámasztását elmulasztó tanfelügyelőségi jóváhagyás? Az a jóváhagyás, amely visszaigazolta volna a főtanfelügyelő-helyettes, Török Zoltán nyilvánosság előtt tett kijelentését, hogyha legalább tizenkét gyermek jelentkezik és felvételt nyer, az osztály indulását legkésőbb tanévkezdéskor a tanfelügyelőség engedélyezi.
És nem utolsósorban miért nem állt ki és áll ki (ismét) nyilvánosan a főtanfelügyelő-helyettes a Kolozs megyei RMDSZ februári MKT-küldöttgyűlésén elhangzott, számunkra biztatást jelentő ígérete mellett, amely azt a látszatot keltette: van még esély! Ezen ígéretre alapozva jelentkezett ugyanis a tehetségfelmérő vizsgára az adott szó erejében bízó azon tizenhat gyermek, akiknek most mégis távoznia kellett!
Egyszóval az illetékes tanügyi szerveknek nem lett volna szabad visszaélnie gyermekeink megelőlegezett bizalmával a számok mögé bújva. Semmi sem igazolja ugyanis azt a képtelen eljárást, amely két hónappal az iskolakezdés után felszámolásra ítélte azt az osztályt, ahova tehetségük folytán felvételt nyertek ezek a mindenféle pedagógiai elvnek ellentmondó procedúrában játékszerként használt gyermekek, akikben ez az eljárás komoly lelki törést okozott. Szinte hihetetlen, hogy mindez mégis megtörténhetett!
Milyen célt szolgált ezen színjáték? Kiknek állt érdekében, hogy ennyi energiát beleölve és beleöletve végigjátszassák velünk, elszenvedőkkel ezt a gyermek- és kisebbségbarátnak semmiképpen sem nevezhető kutyakomédiát? Egy bizonyos: nekünk ez semmiképpen sem szolgálta és szolgálja az érdekeinket!
De ki tudja? Isten nevében, mégis reménykedjünk!
SZÉKELY GÉZA
A szerző képzőművész-tanár, Apáczai Csere János Elméleti Líceum
Szabadság (Kolozsvár)

Humanitárius segélyezés: nem csak karácsonykor „illik”
Évközben a SegédKezek kalákatábor alkalmával segítenek a rászorulókon
Öröm, hála és az elégtétel érzése – ez jellemezte a Magyar Unitárius Egyház égisze alatt működő Gondviselés Segélyszervezet és az Erdély Mentőcsoport által pénteken kezdődött és vasárnap véget ért hagyományos karácsonyi humanitárius tevékenységet. Alkalomadtán örömkönnyek fogadták a két erdélyi magyar civil szervezet önkénteseinek megjelenését, hálát lehetett kiolvasni a nehéz anyagi körülmények között élő mintegy 350 kolozsvári és aranyosszéki szülő és gyermek, idős és fiatal szeméből. A tizen- és huszonéves, de már több hasonló „bevetésen” részt vett, tapasztaltabb önkéntesek elégtétellel nyugtázhatták: az ünnepek előtt ismét sikerült segíteni embertársaiknak. Vagyas Attilla unitárius lelkésztől, a segélyakció egyik koordinátorától megtudtuk: a Gondviselés Segélyszervezet nemcsak karácsonykor gondol a nehéz helyzetben lévőkre, hiszen a SegédKezek kalákatábor keretében évközben is segítenek Erdély különböző régióiban.
Cudar hideg fogadta az önkénteseket szombaton reggel kilenckor a Gondviselés Segélyszervezet raktárhelyiségénél, a kolozsvári Brassai-líceum háta mögött, ám az alacsony hőmérséklet nem akadályozta meg a lányokat-fiúkat abban, hogy a kis fedett teherkocsiba hordják a napokkal korábban társaik által előkészített – tartós élelmiszereket, tanszert, édességeket, tisztálkodási szereket, ruhákat és néhány esetben a kicsinyeknek szánt távvezérlésű játékautókat tartalmazó – ajándékcsomagokat. A csapat két részre oszlott, így teljesen lefedték az évek során összeállított és kiegészített jegyzéken szereplő aranyosszéki településeket, s átadták a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai, a Kolozsvári Unitárius Óvoda és Bölcsőde gyerkőceitől, s ezek szüleitől, valamint a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség híveitől származó adományokat.
– Péntektől vasárnapig többgyerekes családoknak, időseknek, kisnyugdíjasoknak, fogyatékkal élő személyeknek igyekeztünk örömöt szerezni Tordán, Tordaszentmihályon, Sinfalván, Várfalván, Aranyosrákoson, Kövenden, Bágyonban és Kolozsváron. A körülbelül 130 családnak az imént említett intézményektől származó adományokat a Gondviselés Segélyszervezet saját anyagi alapjaiból kiegészítette, mert nem minden élelmiszerből gyűlt be a megfelelő mennyiség – közölte a Szabadsággal Vagyas Attila, a tevékenység egyik koordinátora.
Megtudtuk azt is, hogy a Gondviselés Segélyszervezet nem csupán húsvétkor és karácsonykor hajt végre hasonló programokat Aranyosszéken: idén éppen a régióban szervezett SegédKezek kalákatábort, amely keretében többnyire ugyanezeken a családokon, továbbá idős, tehetetlen személyeken segítettek az önkéntesek, így folyamatosan nyomon követik a rászorulók sorsának alakulását. – Ugyanakkor félárva vagy árva gyermekeket taníttatunk, segítünk. A táborok keretében például megjavítjuk a rászorulók kapuját vagy fedett helyiséget építünk a ház meghosszabbításában, hogy a többgyermekes család ott tárolhassa dolgait – tette hozzá Vagyas Attila.
A hétvégi program alkalmával a helyszínen azt tapasztaltuk: sok esetben, elsősorban az idősek vonatkozásában, rendkívül fontos a beszélgetés, az empátia. Egyik önkéntes hangsúlyozta: igyekszik minél többet kérdezni az idősek egészségi állapotáról, családi helyzetéről, a gyermekeiről, unokáiról, megkérdezi ezek nevét, s mikor legközelebb visszamegy hozzájuk, akkor már értő, lényegre törő kérdéseket tud feltenni nekik.
– Az emberek így már ismernek, várnak bennünket, könnyebben megnyílnak előttünk. Ugyanakkor sok esetben a helyi unitárius lelkipásztorral megyünk terepre, őt nagyon jól ismerik, megbíznak benne, s akkor sokat mesélnek. Amennyiben a családban pozitív irányú fejlemény következik be, akkor mások kerülnek fel a segélyezési jegyzékre – nyilatkozta Vagyas Attila.
A hétvégi program alkalmával készített videóösszeállítás és fotóriport megtekinthető a Szabadság hírportálon (www.szabadsag.ro), keresési kulcsszavak: Gondviselés Segélyszervezet.
Segély mezőségi és csángó gyermekeknek
Bányai József kolozsvári ügyvéd immár öt éve magánemberként a Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében és Vicében a Bástya Egyesület által gondozott mezőségi és csángó gyermekeknek gyűjt és adományoz. – Előbbi településen levő központban tíz, utóbbiban pedig harminc, szociális szempontból hátrányos helyzetben levő gyermekre ügyelnek. Az évek során kialakult egy támogató csoport, amelynek tagjai anyagiakból, tárgyakból vagy élelmiszerekből álló adományokat adnak át nekem, én pedig az összegyűlt pénzből megvásárolom a szükségeseket, s a felajánlásokkal együtt a helyszínre szállítom vagy szállíttatom. Rendszerint téli ruhaneműt és lábbelit, társasjátékot, könyveket, filmeket, rajzfilmeket és természetesen tartós élelmiszereket viszünk a gyermekeknek – nyilatkozta a Szabadságnak Bányai József. 
Hozzátette: minden évben körülbelül 1000 euró értékű adomány gyűl össze. – Idén minden bizonnyal ismét saját erőből kell megoldanom az adományok és segélycsomagok szállítását, mert ezúttal a civil szervezet járműve meghibásodott – jegyezte meg az ügyvéd.
A Báthory-líceum is gyűjtött
A kolozsvári Báthory-líceum a torockói Kis Szent Teréz gyermekotthont fogadta gondjaiba, immár ötödik éve szerveznek különböző segélyakciókat számukra. Idén is tartós élelmiszerrel, ruhaneművel, ajándékcsomagokkal lepik meg a Szent Ferenc Alapítvány keretében működő otthon kis lakóit.
Bakos Siklódi Kinga tanár, a segélyakció kezdeményezője-lebonyolítója a Szabadságnak elmondta: idén is nagy mennyiségű élelmiszer gyűlt össze, ezt a feladatot az elemisták vállalták magukra. Hogy milyen mennyiségről van szó, azt pontosan még nem tudni, de a kisiskola tanárijában már napok óta alig lehet közlekedni a felgyűlt csomagoktól.
Az otthonban jelenleg 21 gyermek él. Az „angyaljárás” úgy történik – tudtuk meg a tanárnőtől – hogy a gyermekek egy kis papírszívecskére ráírnak három kívánságot, amelyek a báthorys osztályközösségek jóvoltából teljesülnek. Majdnem minden osztálynak jut egy-egy szívecske az 5–12. évfolyamon. A tanári közösség részéről is összeáll egy-egy csomag – magyarázta Bakos Siklódi Kinga. A gyermekek leggyakrabban meleg kesztyűt, sportcipőt, kifestőket kérnek. Egy időben kobak is volt a listán, néhányan tánccipőre, görkorcsolyára vágynak.
Kiss Olivér Szabadság (Kolozsvár)

Ingyen fogas már van, tűzifa a Pataréten kevésbé
Beleillik a sokéves képletbe a kutya hideg
A Kolozsváron mért –20 Celsius-fokos, a hegyvidéken ennél is alacsonyabb hőmérsékleti értékek a vírusok kedvező táptalajául szolgálhatnak, de nemcsak az emberi szervezetet, hanem az állatokét is megterheli a szélsőséges időjárás – figyelmeztetnek a szakemberek. És bár Makkai Gergely meteorológus szerint a napokban mért alacsony hőmérséklet beleillik a sokéves időjárási képletbe, az elmúlt évek enyhe telei után a lakosságot felkészületlenül érhette a nagy hideg. Az igazi tél megérkeztével jó lesz néhány alapvető dologra jobban odafigyelni – tanácsolják az orvosok. Másfelől, ilyenkor a rászorulók, hajléktalanok segélyezése is előtérbe kerülhet, amire kitűnő példa a belvárosi unitárius egyházközség és a Gondviselés segélyszervezet ingyen fogas kezdeményezése, amelybe bárki bekapcsolódhat, ha hányódik szekrényében használaton kívüli meleg ruhadarab. A szervezők számítanak a lakosság szociális érzékenységére.
A rendkívül hideg időre való tekintettel tegnap a rászorulókat meleg ruhával, kabáttal ellátó ingyen fogas jótékonysági akciót kezdeményezett a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség és a Gondviselés segélyszervezet közössége. – A Nyugaton és magyarországi színházakban is egyre felkapottabb kabátadományozás jó ötletnek tűnt az egyre fagyosabb időjárásra való tekintettel, már csak egy forgalmasabb helyszínt kellett találnunk hozzá – mondta el kérdésünkre Rácz Mária unitárius lelkész. – Természetesen otthon néztem szét legelőször a már használaton kívüli ruhák között, de az egyházközség és a Gondviselés segélyszervezet ruhaadományai között is akadt néhány használható meleg darab. A kapu előtti részre rögtönöztünk volna valamilyen tartószerkezetet, amely betöltötte volna a ruhafogas szerepét, de rájöttünk, hogy a vaskapu is tökéletesen megfelel a célnak. Így végul oda aggatuk ki, vállfára téve, a meleg ruhadarabokat, amelyek rekordidő alatt gazdára leltek – mesélte. – Reményeink szerint a következő napokban az ingyen fogas önfenntartóvá válik, és minél többen bekapcsolódnak a segélyakcióba. A szekrényekben mindig akad egy-két kinőtt, kihízott kabát, vastagabb pulóver – tette hozzá a lelkész, aki szerint a kezdeményezés illeszkedik az általuk végzett szociális tevékenységbe. Elmondta: a napokban meleg ételosztást is terveznek a hajléktalanoknak az egyházközség tanácstermében.
Szokatlan hideg és mégsem
– Szokatlannak tűnik ez a hideg, de beleillik a sokéves időjárási képletbe. Az utóbbi években enyhébbek voltak a telek, és ez a globális felmelegedésnek tudható be. Ugyanakkor paradox módon az idei hideg is ennek a jelenségnek a következménye. Ezelőtt negyven-ötven évvel hosszú heteken át az évszaknak megfelelő volt az időjárás, most azonban a szélsőségesség a mindennapjaink részévé vált, és az évszakhoz képest más időjárás van. A mediterrán ciklon miatt alacsony légnyomású örvények alakulnak ki, amelyek az órajárással ellentétes irányból érkezve áthaladnak a Balkánon, továbbá Kelet-, Dél-Kelet-Európán. Azaz most keletről érkezett a hideg, és nyugat felé halad. Ez a nagyobb méretű ciklon egész Európát bejárta. Erdélyben a Kárpátok felfogták a viharos széllökéseket. A hét második felében enyhülés várható, de a jövő héten újabb lehűlésre számíthatunk – nyilatkozta lapunknak Makkai Gergely meteorológus.
Nincs már mivel fűteni a pataréti barakkokat
Elképzelni is nehéz, hogyan igyekeznek átvészelni a rendkívüli hideget az embertelen körülmények közt élő pataréti roma családok. A holland származású Looij Lambertus Johannes, a ProRroma Alapítvány vezetője, aki feleségével, Margarettel több, mint húsz éve a kolozsváriak szeméttelepén megélni kényszerülő roma közösség javára szervez különböző segélyakciókat, lapunknak arról beszélt, hogy az ott élők nyomorúságos helyzetét mennyire ellehetetleníti ez a zord időjárás: elsősorban a barakkok fűtése jelent nagyon nagy gondot. Elmondta, alig lehet már összekaparni a napi famennyiséget – ami még előkerül a hó alól, az többnyire nedves, gyakran használhatatlan. – Az éhezés, az élelem hiánya sajnos nem csak „téli gond”, most azonban az ivóvíz is probléma, hiszen minden jéggé fagyott – mondta. Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a szeméttelepen kóborló kutyák is, ezek gyerekeket támadnak meg.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség közleménye szerint tegnap hat Kolozs megyei tanintézetben szünetelt a tanítás. Jósikafalván és a Járaivölgyben teljesen felfüggesztettét az oktatást, a fűtési rendszer meghibásodása miatt pedig az aranyoslónai, a szarvaskendi iskolában, a kolozsvári Mamaruta napközi 2-es részlegében és a kolozskarai általános iskolában részlegesen szünetelt a tanítás.
Fontos a vitaminpótlás és a réteges öltözködés
Fehér Gabriella családorvos a hideg idő okozta egészségügyi veszélyekre figyelmeztetet. – A hirtelen hőmérsékletcsökkenés megterheli a szervezetünket, leginkább az időseket, krónikus betegeket és újszülötteket viseli meg a szélsőséges időjárás, de nincs kedvező hatása az egészséges fiatalokra és gyermekekre sem – sorolta a szakember, aki szerint a hideg ellen megfelelő öltözködéssel, étrenddel ésfolyadékbevitellel védekezhetünk. – Ha mégis ki kell mozdulnunk, akkor mozogjunk a megszokottnál gyorsabban, mert ez fokozza a vérkeringésünket. De fontos a réteges öltözködés és a megfelelő méretű lábbeli is, hiszen a szűk cipő hátráltatja a végtagok és lábujjak mozgását, amely felgyorsítja a kihülés folyamatát. Gyermekek esetében arra is figyeljünk, hogy minél hamarabb lecseréljük az átnedvesedett ruhákat – figyelmeztetett a háziorvos, aki nem ajánlja, hogy kisgyermekeket –15 Celsius-fok alatti hőmérséklet alatt kivigyék a levegőre. – Ha mégis elkerülhetetlen a kinti séta, akkor öltöztessük fel rétegesen, a kisebbek bőrét pedig védjük vastag, zsíros krémmel – tanácsolta a családorvos. Hozzátette: a nagyobb, iskoláskorú gyermekek esetében nem ártalmas az alacsony hőmérséklet, hiszen többet mozognak, viszont a babakocsihoz kötött, mozdulatlan gyermekek estében tanácsosak a fokozottabb óvintézkedések. – Nyáron, magas hőmérséklet idején tartják indokoltnak a folyamatos folyadékpótlást, de ugyanilyen fontos a folyadékbevitel télen is. Természetesen ilyenkor a meleg italok kerülnek előtérbe – mondta Fehér Gabriella, aki szerint az étkezés változatossága is sokat számít ilyenkor. – A téli időszakban szervezetünk sokkal fogékonyabb a betegségekre, ezért is különösen fontos, hogy biztosítsuk számára a napi vitaminszükségletet – hangsúlyozta az orvos.
Szabadság (Kolozsvár)

11. Adj, király, katonát! vetélkedő – MindentEldöntő Kolozsváron
Szombaton, április 29-én tizenegyedik alkalommal került megrendezésre az Adj, király, katonát! csoportos ifjúsági vetélkedő döntője Kolozsváron. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett eseményen összesen 50 diák mérkőzött meg a dobogós helyekért. A döntőre érkező diákok a korábban megszervezett regionális elődöntőkről jutottak tovább a végső szakaszra. A vetélkedőbe idén becsatlakozott Délvidék is, ahonnan 6 óbecsei diák érkezett a döntőre.
A regisztrációt követően a diákok csapatokba, családokba szerveződtek és hét próbán keresztül kellett összemérjék tudásukat, ügyességüket és kreativitásukat. A vetélkedőre érkező több, mint száz résztvevőt Fancsali Barna a MIT elnöke köszöntötte, majd Bertóti Johanna énekes és dramaturg adott elő megzenésített verseket. A versenyt egy három tagból álló zsűri pontozta: Bertóti Johanna (szerző, Napsugár Kiadó), Rácz Mária (unitárius lelkész, Kolozsvári Belvárosi Unitárius Egyházközség) és Kondor Ádám (református teológiai hallgató, Protestáns Teológiai Intézet).
Az előzetesen kiosztott mesefüzet anyagára épülő vetélkedő idei döntőjének a szegény ember volt a témája. A feladatokat Fülöp Júlia az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke állította össze, illetve a műsort is vezette. A feladatok megoldása során egyaránt volt szükség a tárgyi tudásra, leleményességre, ügyességre és csapatmunkára.
A 11. kiadás mesefüzetében meghirdetett mesepályázat nyerteseinek nevét ugyancsak a döntőn tették közzé. Ezek a mesék a 12. kiadás mesefüzetében fognak megjelenni.
A szervezőket a döntőn az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet lelkes csapata és a János Zsigmond Unitárius Kollégium vezetősége segítette. A rendezvényt a Bethlen Gábor Alap, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székelyföldi Legendárium támogatták. Erd.ma

Holnaptól Nyitott Kapuk a Kolozsvári Unitáriusoknál
A Kolozsváron tevékenykedő unitárius egyházközségek, oktatási intézmények, valamint civil szervezetek közreműködésével, idén is megszervezik a Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál nevű rendezvénysorozatot, amely az unitarizmushoz közel áll, de egyetemesen elfogadott tárgyi és szellemi értékek bemutatását célozza meg. Az idei, június 7–12. között zajló rendezvénysorozat az 500 éves protestáns reformáció jegyében zajlik, ami azt jelenti, hogy a tevékenységeinek központi része ezen Európát meghatározó szellemi irányzat értékei köré csoportosul. Természetesen, a korábban megjelölt témák mellett alkalom adódik a szórakozásra, ismerkedésre, valamint a felkínált kulturális programok élvezésére. A rendezvény részletes programterve olvasható a nyitott-kapuk.blogspot.ro oldalon is.
Szerda, június 7.
15 órakor kezdődik a Vadrózsák népdalvetélkedő. 18 órakor megnyitják az idei rendezvénysorozatot. A köszöntő beszédek után a KDFIE előadja Kis Herceg című előadását a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében. 20 órakor szeretetvendégség lesz a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban.
Csütörtök, június 8.
12 és 18 között zajlanak a nyitott templom programjai. 17 és 20 óra között gyermekfoglalkozásokra várják a kisebbeket az Unitárius Óvodában (kőfestés, filcfűzés, arcfestés, aszfaltrajzok stb.). 17 órakor Balázs Mihály Hitújítás és egyházalapítás között, Tanulmányok az erdélyi unitarizmus 16–17. századi történetéről című kötetét Molnár Lehel egyházi levéltáros mutatja be a János Zsigmond Unitárius Kollégium, Dávid Ferenc Imatermében. Ugyanekkor városséta is indul a Korzó Egyesület vezetésével A király (ál)ruhái – Mátyás kultusz Kolozsváron tematikával. Gyülekező és indulás Mátyás király szülőháza előtt. 17.30 órakor nyilt napot szerveznek az unitárius bölcsődében. 19.30 órakor menyitják a Biblia és reformáció című kiállítást az unitárius templomban. A találkozót zenés program egészíti ki. 20.30 órakor borkostolót szerveznek az 1568 Bistroban. A helyek korlátozott száma miatt, előzetes bejelentkezés szükséges. Jelentkezni atdacz@yahoo.com (Dácz Tibor) elektronikus postacímen, vagy a 0740974060 (Rácz Norbert Zsolt) telefonszámon lehet. A belépő személyenként 20 lejbe kerül.
Péntek, június 9.
12 és 18 óra között lesznek a nyitott templom programjai. 13 órakor Kolozsvár unitárius szemmel városnéző séta kezdődik Korodi Alpár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium történelemtanára vezetésével. Találkozás az Óvárban, a Ferences templom előtt. 17 és 20 óra között gyermekfoglalkozások lesznek az Unitárius Óvodában (kőfestés, filcfűzés, arcfestés, aszfaltrajzok stb.). 17 órakor Popa Márta Egyszerű és érdekes fizikakísérletek című kötetét Karácsony János egyetemi adjunktus mutatja be a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében. 18 órakor pedig Fehér János A bölöni unitárius templomvár című kötetét Kovács András művészettörténész, akadémikus mutatja be. 19 órakor Quo vadis ecclesia? című kerekasztal beszlégetés kezdődik a mai reformáció lehetőségeiről a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácstermében (Brassai Sámuel utca, 6. szám). A beszélgetésen különböző felekezetű lelkészek osztájk meg véleményüket a keresztény egyház jelenével és jövőjével kapcsolatosan.
Szombat, június 10.
14 órakor szervzik a Szabad Szeminárium a Szentírásról tevékenység záró találkozóját a belvárosi unitárius templom udvarán (rossz idő esetén a belvárosi tanácsteremben, Brassai Sámuel utca, 6. szám). 16 órakor Szabad Sajtó? címmel kerekasztal beszélgetés kezdődik, ahol kényes témákról beszélgetnek az erdélyi média néhány képviselőjével. 18 órakor a Concordia vonsonégyes koncertezik a belvárosi unitárius templomban, ezúttal Mozart darabokat adnak elő. 19 órakor Egy másfajta reformáció / O altfel de reformă című beszélgetés kezdődik Sabin Ghermannal a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében.
Vasárnap, június 11.
11 órakor istentisztelet kezdődik a belvárosi unitárius templomban, utána közös ebéd az iskola udvarán, vagy a tornateremben. 11 órakor vasárnapi iskola keretében a kisebbek megnézhetik a Váróterem Projekt A szökevény szeplők című előadását. 18 órakor pikniket szerveznek az iskola udvarán, ahol a hangos színpadi éneklés helyett most egy nagy, közös gitározást szerveznek. 20 órakor Biciklitúra filmvetítés kezdődik.
Hétfő, június 12.
18 órakor Sebestyén Márta és Andrejszki Judit koncert kezdődik az unitárius templomban Erdőkön mezőkön járó... címmel, amely századok magyar zenéjét dolgozza fel európai kitekintéssel, népi és írott forrásokból. Közös régizene koncertjeik izgalmas utazást jelentenek mindkettőjük számára. Szabadság (Kolozsvár)

Refo1000: mi szükséges ahhoz, hogy legyen jövője az egyháznak
Soha nem ér véget a reformáció, kell a befogadó egyház
A protestantizmusnak már maga a megszületése korszakalkotó változás akkor is, ha a gyökerekhez való visszatérés törekvéséből teremtődött. Tekintsünk egy 19. században épült templomra, és vegyünk szemügyre egy tegnap felavatottat. Amilyen természetes, hogy a kettő között nagy különbséggel látszik az eltelt több mint száz év, a „belső” újítás, változás már nehezebb. Sokan nem is akarnak változtatni, attól tartanak, a megmaradt híveket is elveszítik. Mások úgy vélik, gyökeresen meg kell változnia a protestantizmusnak, hogy templomai ne váljanak pusztán üres műemlék épületekké. A reformáció óta eltelt 500 esztendő belopózott a templomokba, nem zárhattuk ki. Erdélyben száz évvel ezelőtt az egyháznak azért is meg kellett változnia, hogy kovásza legyen a kisebbségbe szakadtaknak. Ma már előfordul, hogy nem templomban, hanem egy kertben celebrálnak esketést. Lelkészeket kérdeztünk, kell-e változás az egyházban a megmaradáshoz.
Templomban nem tapsolunk – pedig Erdélyben a körülmények sokszor kényszerítenek műsorokat a templomokba, ahol nagyon tapsolna a közönség. Néhány éve Zsobokon találkoztam a jelenséggel: taps helyett a hívek a padot kopogtatva fejezték ki tetszésüket, aztán néhány hónapja már Kolozsváron is, egy templomban tartott iskolai ünnepségen. Gyerekkorunkban az istentisztelet keretén belül a hívek nem „beszélgettek” Istennel, de ma már van egy csendes perc, amikor ki-ki tetszése szerint megszólíthatja az Urat. Csak néhány apróság az utóbbi évtizedekben észlelhető változások közül. Nem egyszerű megtalálni az arany középutat a hagyományok átmentése és az újítás, modernitás között – mindkettő megtartó, közösségformáló erejű, és bármelyiknek a kategorikus megtagadása romboló hatást gyakorolhat az egyházi közösségekre is.
Most, a reformáció 500. évfordulóján időszerűbb, mint valaha a kérdés: miben kellene változniuk a protestáns egyházaknak, hogyan kellene változtatniuk a hitgyakorlatukon ahhoz, hogy a következő 500 évet is megéljék, az egyre inkább szekularizálódó világban tudják érdemben megszólítani az embereket, érthető és érvényes üzenetet tudjanak megfogalmazni, hogy ne ürüljenek ki a templomok? És mindezt úgy, hogy lehetőleg a gyökerektől se távolodjanak el lényegesen.
Kell-e, szabad-e mindenáron ragaszkodni a hittudománynak a gyakorlat milyenségét is nagyban meghatározó elméleti téziseihez? Egyáltalán elképzelhető-e – lassúbb vagy látványosabb – megújulás az egyházon belül, kiszakadás nélkül? Magyar nyelvterületen, ezen belül kisebbségi helyzetben megférhet-e többféle, egymástól akár jelentősen különböző irányvonal egyazon egyházon belül? Ma, amikor a szekularizáció már-már lecsengett, az ateizmus tény, a közérthetően tálalt tudomány már-már vallás, most mindenekfelett időszerű lenne-e emlékeztetnünk magunkat a vallási türelemre nemcsak a többi egyház irányába, hanem a saját egyházunkon belül megmutatkozó különbözőségek irányába is?
Négy lelkészt kérdeztünk meg: Bibza Gábort, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperesét, Kerékgyártó Imola kolozsvári evangélikus lelkészt, Rácz Norbertet, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkészét és Pádár Zoltán magyarországi református lelkészt. Ugyanakkor erről szól A mai 95 tétel című dokumentum is. Kerekes Edit / Szabadság (Kolozsvár)

12. Adventi sokadalom: hagyományosan, mégis némi újítással hangolunk adventre
Az Életfa Családsegítő Egyesület, az IKE, a Belvárosi Unitárius Egyházközség és a Szabadság napilap immár 12. alkalommal szervezi meg az Adventi Gyermekfesztivált és Sokadalmat. Hagyományos rendezvényünk helyszíne ezúttal is az Apáczai-líceum lesz, ám ami eddig sosem volt: nem szombaton, hanem vasárnap szervezzük a gyermekek százait – és szüleiket – megmozgató sokadalmat. Bár az előzetes programban és plakáton még nem ez a dátum szerepel, a nemzeti gyásznapok miatt december 17-én várjuk az érdeklődőket, akik ezúttal is igen gazdag programkínálatból választhatnak: tematikus kézművesfoglalkozások tucatja, bábelőadás, kézműves termékek vására, gyermekcsoportok előadásai, közös kántálás, betlehemes, de sütiverseny is szerepel a programban, utóbbi esetében az Agapé Vendéglátóipari Komplexum 150 lejes utalványát lehet elnyerni egyetlen tálnyi házi finomsággal.
a programból:
Gardrób
Én is szeretnék játszani! terem
11:00–12:00 Karácsony a nagyvilágban – népmesék kicsiknek és nagyoknak Nádasdi Csilla Emesével
13:00 Virágnézet – Csigorán Ibolya, Oltean Dóczi Flóra és Bálint Erzsébet préseltvirág képeinek eladással egybekötött kiállítása
Könyv-terem: Adoremus + Gutenberg Kiadó
Kézműves foglalkozások terme
Papír karácsonyfadíszek (Kreativ Fun)
Ezüsthajú angyalka – mesemondás és mesefigura készítés (Kolibri a Családokért Egyesület – Vajdaság)
Kallós Archívum 25. – Mezőségi karácsonyi énekek: „Megzendült az ének ember, gyermek ajkán”
A Kallós Zoltán Alapítvány új CD-jét Bárdos Réka és Kostyák Márta mutatja be
Előadások, zenélés
Lángos csillag állt feletttünk – Napsugár író-olvasó találkozó
A Napsugár gyermeklap vers-, mese- és rajzcsillagai „együttállásban” a Gutenberg Kiadó könyvcsillagaival.
Betlehemes játék – Kolibri a Családokért Egyesület előadásában (Vajdaság)
Mezőségi kánta tanulása és kántálás Szabó Kingával
Kézműves termékek vására Szabadság (Kolozsvár)