Kisbács: 50 millió eurós tudományos park
A Kolozs Megyei Tanács, négy kolozsvári állami egyetemmel karöltve, már régebb kezdeményezte a Tetapolis programot, amelynek célja egy tudományos és műszaki park létrehozása városunkban. Idén június 24–26-án a Tetarom Rt. vezetőségének meghívására ide látogatott Luis Sanz, a Tudományos Parkok Nemzetközi Egyesületének (IASP) főigazgatója, hogy személyesen győződjék meg az itteni megvalósíthatósági feltételekről, és közbenjárásával megkönnyítse a projekt megszületését. Tegnap pedig Kolozsváron járt Mihnea Costoiu felsőfokú oktatással, tudományos kutatással és műszaki fejlődéssel megbízott tárca nélküli miniszter, hogy az érintett intézményekkel tárgyalva, valamint a tudományos-műszaki cím odaítélésével tegye hivatalossá a Tetapolis program beindítását.
Tegnap délután Mihnea Costoiu a megyei tanács székhelyén a sajtónak elmondta: bízik Kolozsvár tudományos erejében, a kutatások és műszaki újítások a fejlődés kulcsát jelentik, amit az egyre erősödő versengés kényszerít ki. A tervezett Tetapolis park, amely a Műszaki Egyetem, a Mezőgazdasági Tudományok és Állatorvosi Egyetem, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, valamint az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem partnerségével fog létrejönni, sikerre ítélt modell. Eddig kilenc vállalat csatlakozott összesen 20 millió eurós felajánlással (ennek fele önrészekből, fele pedig elnyert EU-s támogatásokból állt össze). Számítások szerint a leendő tudományos park költségvetése 50 millió euró lesz, amelyből a legjelentősebb hozzájárulásnak – a maga 29 milliójával – a Terapia Ranbaxyé ígérkezik. A Terapiánál 2015-ig megvalósítandó új kutatási és fejlesztési központban új termékek, tabletták és kapszulák egész sorát igyekeznek majd kikísérletezni. A gyár jelenlegi alkalmazottai mellé további hét kutatót alkalmaznának. A beruházás összértéke 29,2 millió lej, ebből közel 12 milliót az Európai Unió folyósít vissza nem térítendő támogatás formájában, a maradék közel 18 milliót pedig a kolozsvári vállalat fedezi.
A miniszter szerint az országban már működnek a Kolozsvárra tervezetthez hasonló műszaki létesítmények, de nem mindegyikük sikeres. Most még keresik a Tetapolis lehetséges területét. Főleg a Tetarom I. ipari park bővítésre váró telkére számítanak, de számításba jöhet még egy Kisbács községhez tartozó 60 hektárnyi rész is. A megvalósíthatósági tanulmány leadási határideje 2013. december 15.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke lapunknak elmondta: a tegnapi esemény jelképes kapunyitás, mert egyfajta ernyőszervezet jött létre mindazok számára, akik a megvalósítandó tudományos-műszaki parkban részt kívánnak venni.
Szabadság (Kolozsvár)

Magyar–román üzleti fórumot tartanak pénteken Kolozsváron
Másodszor tartanak pénteken magyar–román üzleti fórumot Kolozsváron a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, Magyarország kolozsvári főkonzulátusa, Kolozsvár polgármesteri hivatala, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági kara és a Kolozs Megyei Tanács szervezésében.
Csigi Levente, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója szerdán Kolozsváron sajtótájékoztatón ismertette: az idei fórum plenáris ülésén egyebek között a magyar–román határon átnyúló együttműködési program 2014 és 2020 közötti prioritásairól, a kis- és középvállalatok piacra jutásának szakmai támogatásáról, valamint a klaszterek szerepéről hangzanak el előadások. A plenáris ülést követően külön szekciókban hallgathatják majd az előadásokat és találkozhatnak egymással az építőipari, a környezetvédelmi cégek és a közművek fejlesztésében érdekelt vállalkozások, valamint az értékesítési, logisztikai cégek.
Vass Attila, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodavezetője elmondta, Kolozsvár, Nagyvárad, Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy után decemberben Szatmárnémetiben is irodát nyitnak a Kárpát-medencei üzleti kapcsolatok serkentésére. Az irodavezető szerint 2013-ban több mint 40 program valósult meg Erdélyben a magyarországi Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával. Ezek többnyire a vállalkozók képzését szolgálták, üzleti kapcsolatok kialakítását segítették elő.
Vass Attila az MTI kérdésére elmondta, Romániában a befektetéseknek még mindig fő terepe lehet a zöldenergia, annak ellenére, hogy egy közelmúltbeli törvénymódosítás rontotta a zöldenergia-beruházások megtérülési rátáját. Emellett az építőiparban, a szennyvíztelepek, ivóvízhálózatok kiépítésében és az IT szektorban mutatkoznak jó befektetési lehetőségek Romániában.
Népújság (Marosvásárhely)

Ady-emlékkiállítás: Csucsa Európa kulturális térképére került
Ady Endre és Octavian Goga barátsága, majd a két költő későbbi szembenállása hasonlít a magyar–román viszony alakulására, most azonban közös az emlékhelyük – jelentette ki Balog Zoltán, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője szombaton a Kolozs megyei Csucsán, ahol Ady Endre-emlékkiállítást nyitottak meg.
A tárlat a Boncza-kastélynak abban a melléképületében nyílt, amelyben Ady Endre feleségével, a verseiben Csinszkaként emlegetett Boncza Bertával élt. A tárcavezető kifejtette, amíg magyarok élnek a földön, addig Ady hivatkozási pont marad. Pilinszky Jánost idézte, aki szerint a legfontosabb magyar költő, akárcsak Baudelaire a franciáknál.
„Ennek a helynek az üzenete, hogy itt voltunk, itt vagyunk, itt leszünk” – hangsúlyozta Balog Zoltán, majd hozzáfűzte: reméli, hogy a tárlatnak otthont adó Octavian Goga Múzeum–Ady Endre háza gyakran felkeresett zarándokhelyévé válik a Budapest és Kolozsvár közt utazó magyarországi és erdélyi magyaroknak.
Aurel But, az Octavian Goga Múzeum igazgatója elmondta: korábban az Ady-kiállítás anyaga elsősorban etnográfiai volt, a most megnyitott tárlat azonban már dokumentarista jellegű. „A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum rendkívüli szakértelemmel állította össze a kiállítás anyagát” – dicsérte a múzeumigazgató a magyarországi intézmény munkáját.
Magdó János kolozsvári magyar főkonzul a tárlat létrejöttéről elmondta, az emlékkiállítás ötlete már másfél évvel ezelőtt megszületett, azonban kivitelezni nem volt egyszerű. Mint részletezte: előbb a helyi illetékesekkel kellett egyeztetniük, majd szakmai és anyagi segítséget is kellett szerezniük, és a munkának még nincs vége: a következőkben azon fognak dolgozni, hogy a múzeum szerepeljen úti célként az utazási irodák kínálatában, illetve beillesszék az iskolai kirándulások célállomásai közé is.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke úgy fogalmazott, korábban sosem volt pénz hasonló tárlatok megszervezésére, most azonban a megyei önkormányzat költségvetésében elkülönített összeg szerepel a múzeum udvarának rendbetételére. „A tárlattal Csucsa visszakerült Európa kulturális térképére” – hangoztatta az elöljáró.
E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója ugyanakkor arról számolt be, hogy a tárlat anyagát két munkatársa, Hegyi Katalin és Kemény Gyula állította össze. Hozzáfűzte: ha Érmindszenten, Ady Endre szülőfalujában is hasonló kiállítást rendezhetnek, elmondhatják, hogy fontos lépést tettek az emlékállítás megvalósításának útján.
A múzeum dísztermében tartott ünnepséget a nagyváradi Szigligeti Színház és az Ady Endre Gimnázium közös műsora, valamint a kolozsvári Tudor Jarda Népművészeti Főiskola előadása színesítette. Ezt követően az Ady-ház elé vonult a népes közönség, akiket külön busz szállított Kolozsvárról Csucsára.
Hegyi Katalin, a kiállítás kurátora ismertette az épület rövid történetét. Elmondta: a Boncza-kastélyt Boncza Miklós építette feleségének, Török Bertának, aki kilenc nappal azt követően, hogy világra hozta gyermekét – Ady későbbi kedvesét, Boncz Bertát – meghalt. Felesége halálát követően Boncza Miklós visszaköltözött Budapestre és bezárta a kastélyt, aztán 1914-ben, amikor Ady feleségül vette Csinszkát, a csucsai kastélyban éltek, az emlékkiállítás helyszínéül szolgáló fehér házban, amely 1968 óta Ady emlékháza.
A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot az első világháború után Octavian Goga erdélyi román költő, későbbi miniszterelnök vásárolta meg, ma Goga-múzeum működik itt. Hegyi Katalin elmondta, a kiáltást két szobában rendezték be: az elsőben Ady és Boncza Berta kapcsolatát, a Boncza-kastélyt és a Boncza családot mutatják be, míg a második szobában látható képek az Ady házaspárt Csucsán meglátogató barátairól készültek.
A kiállítás tárgyai között olyan versek kéziratai is láthatóak, amelyeket Ady Csucsán írt. Az első teremben hangos kiállítás is fogadja a látogatókat, akik tíz-tíz magyar nyelven és román fordításban elhangzó Ady-verset hallgathatnak meg. A második teremben egy képernyőn az Adyról összegyűjtött valamennyi fényképet meg lehet tekinteni.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár),

New York lesz Kolozsvár zsidó negyedéből?
Húszemeletes épületeket engedélyez az egykor zsidó negyedként emlegetett városrészre még 2008-ban elfogadott körzeti városrendezési terv. Azóta igazán látványos változás nem történt ebben a városrészben, de mára már több 10-12 emeletesre magasodó építkezés is zajlik, és most újabb engedélyezésért folyamodott a Kolozs Megyei Tanács egykori elnöke.
Felhőkarcolók városrészévé válik előbb-utóbb a több évszázaddal ezelőtt még hóstátiak lakta, később zsidó negyedként emlegetett városrész, amelyet a Széchenyi téri piac mögötti utcák határoznak meg. A keskeny, kétsávosnak sem túl tágas Dézsma/Someşului, Eötvös/Constanta, Hosszú/Ploieşti és Major/Mikes Kelemen/Croitorilor utcákban akár húszemeletes ingatlanokat is emelhetnek a telektulajdonosok. A ma még többnyire szerény, inkább csak földszintes házsorokat csak néhol bontja meg egy-egy magasabb épület, ám egyre gyakoribb a szabad telek, a kezdődő magas építkezések látványa.
Most Alin Tişe szenátor, egykori megyei tanácsi elnök háborog amiatt, hogy a városrendészeti bizottság „kekeckedik” 12 emeletes építkezési engedélye fölött, műemlékvédelmi bizottsági véleményeket rebesgetve. Holott – zúgolódik a legnagyobb közösségi portálon a honatya – a Hosszú utca 9. szám alá igényelt 12 emeletes ingatlan-építési engedély teljesen jogszerű, hiszen 2008-ban (még mielőtt a szenátor megvásárolta volna az adott telket) a városrendészeti bizottság kidolgozta, a tanács pedig jóváhagyta a körzeti városrendezési tervet, amely akár 20 emeletes ingatlanok építését is engedélyezi.
Alin Tişe telkének a szomszédságában már épül a másik 12 emeletes ingatlan, kicsit odébb az utcasarkon pedig egy újabb, ha a közelben már álló parkolóház és kereskedelmi komplexum épületét nem is számoljuk. A szenátor viszont nem hagyja magát: bár egyelőre nem tudja, milyen pénzből építkezne a tavaly ingatlanépítkezési tevékenységre létrehozott Central Business Plaza kft (amelynek tulajdonosa a felesége és testvére), ha az engedély kiszolgáltatását elutasítják, pert indít a már zajló építkezések ügyében.
A környéken alighanem idővel elfogynak a szerény lakóházak, ezen nem csodálkozhatunk, hiszen a belvárosi telek ára Kolozsváron négyzetméterenként 800 euró vagy akár ennél magasabb is lehet. Az egyszeri kolozsvárinak pedig nem marad más hátra, mint búcsút venni a kisvárosi hangulatot árasztó utcácskáktól, elfogadni a XXI. századdal járó változásokat, és titkon abban reménykedni, ha az nem is érdekelt senkit, hogy a kis utcák két oldalán idővel felemelkedő hatalmas építményekbe soha nem fog besütni a nap, azzal legalább törődnek, hogy a majdani utcakép átgondolt, ízlésben és stílusban nem elrejteni- és szégyellnivaló legyen.
K. E. Szabadság (Kolozsvár)

Pénz a magyar egyházaknak a városi és a megyei tanácstól
Kórházak finanszírozásáról, utcajavításokról is döntöttek
Mind a Kolozsvári Helyi Tanács, mind pedig a Kolozs Megyei Tanács tegnapi ülésén olyan határozatokat fogadtak el az önkormányzati képviselők, amelyek alapján pénzt jutattak az állam által is elismert felekezeteknek, így természetesen a magyar történelmi egyházaknak is. Az egyházaknak minden évben január végéig kell benyújtaniuk támogatási kérésüket a két önkormányzathoz, amelyeket egy szakbizottság elbírál, és ha úgy ítéli meg, elfogadásra javasol. A történelmi magyar egyházak főleg templomok felújítására, új imatermek felépítésére pályáztak. A helyi önkormányzat tanácsosai egyhangúlag, különösebb vita nélkül fogadták el az egyházak támogatására vonatkozó határozattervezetet, ugyanakkor 3,5 millió lejt utaltak ki a helyi kórházaknak, továbbá 10 utca felújításának a műszaki dokumentációját is elfogadták. A Kolozs Megyei Tanács tegnapi ülésén pedig több magyar közösség, illetve intézmény is támogatásban részesült. Szabadság (Kolozsvár)

Harminc magyar szervezetet támogatnak Kolozs megyében
Több mint harminc magyar érdekeltségű civil szervezet támogatását hagyta jóvá a Kolozs megyei önkormányzat hétfői rendkívüli ülésén.
A hivatal összesen 350 ezer lejjel finanszíroz mintegy 80 kulturális tevékenységeket végző szervezetet. Vákár István, a megyei tanács alelnöke a Krónikának elmondta: többek között a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét és az Erdélyi Humorfesztivál kap támogatást, de forrásokhoz jut a Kallós Zoltán Alapítvány a hagyományos hangszeres népzene-, néptánc- és kézműves táborának megszervezésére, valamint a Téka Alapítvány a szamosújvári Nemzetközi Néptáncfesztivál lebonyolítására.
A finanszírozásból emellett számos helyi magyar civil egyesület szervezhet falunapokat, ifjúsági rendezvényeket, diáknapokat, fesztiválokat és egyéb kulturális rendezvényeket. Vákár hozzátette: a megyei önkormányzat hétfőn a sporttevékenységekre szánt 120 ezer lejes keretet is elosztotta, ez esetben arányaiban kevesebb a magyar szervezetek, sportegyesületek részesedése.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Házkutatást tartottak a Kolozs megyei tanácselnök lakásán
Házkutatást tartottak szerda reggel a korrupcióellenes ügyészek (DNA) a Kolozs megyei tanács elnökének lakásán és a megyei önkormányzat székhelyén – számoltak be a hírtelevíziók.
Horea Uioreanu reggel az ügyészek kíséretében ment be a munkahelyére. A megyei tanács liberális párti elnöke a sajtónak azt nyilatkozta, hogy „csak rutinellenőrzés” zajlik. Az ügyészek a helyi sajtó értesülése szerint több doboz dokumentumot vittek el Uioreanu lakásáról. A dokumentumok különböző közbeszerzésekhez kapcsolódnak.
A DNA szerdai közleménye szerint több Kolozs megyei önkormányzati vezető feltételezett korrupciós bűncselekményének ügyében indítottak vizsgálatot. Ennek keretében összesen tizenegy kolozsvári helyszínen – cégek és intézmények székhelyén, magánszemélyek lakásán – tartottak házkutatást.
Az ügyészek házkutatást tartottak a kolozsvári repülőtéren és a létesítmény korszerűsítésére kiírt versenytárgyalást elnyert cég tulajdonosánál, Ioan Bene üzletembernél is. Házkutatás volt a Műszaki Egyetem főépületében is. maszol.ro

Korrupciós nagyüzem
Beigazolódott Traian Băsescu megállapítása, miszerint a korrupcióellenes ügyészség (DNA) szándékosan váltott csendes üzemmódra a választási kampány alatt a politikai szférában.
Mihelyt vége lett az európai parlamenti választásoknak, máris újból beindult a DNA-nagyüzem. Újabb önkormányzati vezetők ellen indul eljárás, és Kolozsváron most már nem csak a polgármesteri hivatalra vetült a korrupció árnyéka az azóta elítélt Sorin Apostu volt polgármester személye miatt, hanem a megyei önkormányzat is az ügyészség látókörébe került. Hivatalos információt az ügyről egyelőre keveset tudunk, jóformán csak kiszivárogtatások szerint sejthető, hogy preferenciális közberuházási szerződések odaítélése miatt indított vizsgálatot a DNA a Kolozs megyei önkormányzat vezetője és más személyek ellen. Szabadság (Kolozsvár)

Alkalom a találkozásra, minőségi időtöltésre, szórakozásra
Elkezdődött a IV. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
A kiadók és a könyvbarátok, valamint a szerzők és az olvasók közötti kapcsolat megteremtését, mélyítését nevezte a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik legfontosabb érdemének Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke tegnap délután a Bánffy-palota udvarán, a négynapos rendezvénysorozat megnyitóján.
Hozzáfűzte: az elmúlt három évben bebizonyosodott, hogy szükség van a könyvhétre, s eszközeikkel, lehetőségeikkel a következő időszakban is megpróbálnak hozzájárulni a könyvünnepek megszervezéséhez: Marosvásárhely és Kolozsvár mellett más erdélyi városokban is, lehetőséget teremtve ezáltal a találkozásra, a beszélgetésre. A megnyitó keretében Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke adta át a Kolozsvár büszkesége kitüntetést Nagy Péternek és Könczey Elemérnek, az Idea Könyvműhely munkatársainak, Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatója pedig Supka Géza szavait tolmácsolta 1929-ből.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke köszöntötte elsőként a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján egybegyűlteket – köszönetet mondva a szervezőknek, amiért a Bánffy-palotát választották az idei rendezvénysorozat fő helyszíneként –, majd Kelemen Hunor megjegyezte: Erdélyben az elmúlt esztendőben is napvilágot láttak olyan könyvek, amelyek gazdagítják a magyar és az egyetemes irodalmat, és lehetőséget teremtenek az utazásra.
– Sokkal szebb, mélyebb, gazdagabb utazásokat biztosítanak a versek, a novellák, a regények, mint ha repülővel, autóval, vonattal mennénk egy nagyon messzi országba – hangsúlyozta a kulturális miniszter, és elárulta: a legemlékezetesebb utazásokat minden esetben az irodalom kínálta számára.
Kolozsvár büszkesége díjat az Idea könyvműhely kapta.
Bánffy Miklós (utó)életei címmel zajlott konferencia a megnyitó után a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva-termében – képünkön: Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke, valamint Csapody Miklós és Dávid Gyula irodalomtörténészek.
F. Zs. Szabadság (Kolozsvár)

Először van magyar elnöke a Kolozs Megyei Tanácsnak
Román pártérdekek, háttéralkuk miatt esett rá a választás
Néhány napja még kevesen mertek volna arra fogadni, hogy a Kolozs Megyei Tanács két alelnöke, az RMDSZ-es Vákár István és a PSD-s Ioan Oleleu közül a többi tanácsos az előbbit fogja megválasztani az önkormányzat új – igaz, csak ideiglenes – elnökének.
Mégis, megtörtént a csoda: a tanácsban jelen lévő román pártok közötti feszült helyzet és a körvonalazódó új, de még nem teljesen kidolgozott szövetkezések eredményeképp tegnap elsöprő szavazattöbbséggel „nyert” Vákár, aki a választási eredményt kommentálva úgy vélekedett, hogy képviselő kollégái jobban tartanak az országos szinten kormányon levő Szociáldemokrata Párttól, mint „a magyaroktól”. Elnöksége amolyan pünkösdi királyság is lehet, de akár több hónapon keresztül, az időközi választásokig is vezetheti a tanácsot. Tény, hogy a magyar berkekben is megbízhatóságáról, szavahihetőségéről ismert politikus az első magyar, aki a Kolozs Megyei Tanács élére kerül. Szabadság (Kolozsvár)

A Nemzeti Összetartozás Napját ünnepelték Kolozsváron
Ünnepi megemlékezésre került sor a Szent Mihály plébánia és a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum szervezésében a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A megemlékezésen, melynek a plébánia díszterme adott otthont az erdélyi történelmi egyházak képviselői, politikai és ifjúsági vezetők vettek részt, valamint Magyarország kolozsvári főkonzulja. Jelen volt Vákár István a Kolozs Megyei Tanács elnöke, Horváth Anna Kolozsvár alpolgármestere, valamint a városi és megyei önkormányzat magyar tanácsosai is.
Elsőként Ft. Kovács Sándor kolozs-dobokai főesperes, az esemény házigazdája köszöntötte az egybegyűlteket. Magdó János főkonzul beszédében elmondta, hogy a magyar közösség még mindig nem képes feldolgozni a Trianoni döntés traumáját. Kiemelte értékteremtő közösségi munkával és összefogással leszünk képesek csak túllépni a 94 évvel ezelőtti békeszerződés okozta megrázkódtatáson. Magdó a következő Kós Károly idézettel hívta közös munkára a jelenlévőket: „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk”.
Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is az összefogás fontosságát hangsúlyozta. A püspök elmondta, hogy Trianonban mások döntöttek sorsunk fölött, de most mi magunk tarthatjuk kézben azt, a területeket nem vették el tőlünk, mert a magyarok helyben maradtak, csak a határok mozogtak. Felhívta a figyelmet napjaink nemzedékének a felelőssége, hogy most se adjuk át szülőföldünket, ne hagyjuk itt, gondoskodjunk a magyar jövő építéséről. Az unitárius egyház nevében Rácz Norbert lelkész köszöntötte a jelenlévőket, aki a magyar közösséget a kivágott fához hasonlította, amelyik tavasszal újra kihajt, új erőre kap. Az evangélikus-lutheránus egyház részéről Kerékgyártó Imola lelkész mondott ünnepi beszédet.
Geréd Imre az ifjúság nevében elmondott beszédében elmondta: „Emlékezni kell, a múlt ismerete öntudatosság. Ezért biztatom a generációmat is, és egyben ígérem az őseimnek, hogy nem fogunk megfeledkezni erről a napról és mi is átadjuk a gyermekeinknek az emlékezés hagyományát.”
Az ünnepséget Geréd István vezette, Jakab Tamás és Szőke Tamara szavalatai tették hangulatossá a megemlékezést. Az esemény közös imával és nemzeti himnuszunk eléneklésével zárult, melyet Dr. Potyó István és Gyenge Zoltán-Balázs kísért zongorán és hegedűn.
Közlemény. Erdély.ma

VÁKÁR ISTVÁNT LEVÁLTOTTÁK A MEGYE ÉLÉRŐL
A megyei tanács július 31-ii ülését követően Mihai Seplecan lett a Kolozs megyei tanács elnöki feladatkörrel felruházott alelnöke – a tisztséget eddig, több mint egy hónapon keresztül, Vákár István (RMDSZ) töltötte be.
Seplecan előbb elérte Ioan Oleleunak, a tanács alelnökének tisztségből való felmentését, majd a többségben lévő PNL-sek Seplecant választották meg új alelnöknek, végül átruházták rá az ideiglenes tanácselnöki tisztséget. A határozattervezetek egyaránt 19 igen szavazat mellett „mentek át”.
Oleleu leváltásakor a PSD-sek törvénysértésre hivatkozva kivonultak a teremből; a „puccsot” érintő határozattervezetek esetében az RMDSZ-es megyei tanácsosok sem szavaztak.
Korábban Simona Gaci, a megyei önkormányzat titkára negatívan véleményezte a hatalomátvételre benyújtott határozattervezeteket, mert a hasonló tartalmú korábbi tervezet alapján megszületett határozatok jelenleg a közigazgatási bíróság asztalán vannak, tehát törvénytelen lenne ismét szavazni róluk.
Ennélfogva Gheorghe Vuşcan prefektus minden bizonnyal felfüggeszti a határozatokat.
Szabadság (Kolozsvár)

Harmadszor is megyei tanácselnök Vákár István
Törvénytelen, ezért támadta meg másodszor is Mihai Seplecan (PNL) megyei tanácsi alelnöki kinevezését és Ioan Oleleu (PSD) korábbi alelnök menesztését a Kolozs Megyei Prefektúra tegnap a közigazgatási bíróságon.
A Kolozs megyei tanács ilyen irányú határozatai tehát most érvénytelenné válnak, és újra feláll a korábbi status quo: Ioan Oleleu a Kolozs Megyei Tanács alelnöke lesz, Mihai Seplecan pusztán megyei tanácsos. Vákár István (képünkön) pedig két és fél hónap alatt harmadszor is elnöki jogkörben találja magát. A megyei tanács július 31-i döntései azért törvénytelenek, mert a 215/2001-es törvény „semmiféleképpen nem rendelkezik a megyei tanács alelnöki tisztségének visszavonásáról, egyszerűen nem létezik semmiféle előírás az ilyen helyzetben szükséges feltételekre, okokra és eljárásra vonatkozóan” – nyilatkozta Ana Maria Danciu, a prefektúra szóvivője.
A törvény csak a megyei tanácsi alelnök felmentésének körülményeit szabályozza, ám ennek visszamenőleges hatása is van. „Ioan Oleleu az utóbbi két évben látta el az alelnöki feladatokat, mégsem lehet eltörölni a tisztségéből fakadó minden korábbi következményt” – magyarázza a szóvivő hozzátéve: a törvény tiltja két azonos tartalmú államigazgatási okirat elfogadását, márpedig ebben az esetben a megyei tanács korábbi ülésén már született egy Oleleut felmentő határozat.
Szabadság (Kolozsvár)

A Kolozs Megyei Önkormányzat Vákár Istvánt bízta meg az elnöki teendők ellátásával
A Kolozs megyei önkormányzat csütörtöki ülésén újra Vákár Istvánt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott alelnökét bízta meg az elnöki teendők ideiglenes ellátásával.
Az elnöki tisztség azt követően üresedett meg, hogy a korrupció gyanújával letartóztatott, és hónapok óta vizsgálati fogságban levő Horea Uioreanu a múlt héten lemondott az elnöki tisztségről. A tisztség betöltésére időközi választást kell szervezni Kolozs megyében. Addig Vákár István vezetheti a megyei önkormányzatot.
Vákár Istvánnak immár másodszor szavazott bizalmat a testület. Június elején vette át a tisztségéből akkor még csak felfüggesztett Horea Uioreanu elnöki jogköreit.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Marosvásárhelyen és Aradon is irodát nyit a Magyar Nemzeti Kereskedőház
A meglévő kolozsvári, nagyváradi, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi és szatmárnémeti iroda mellett Marosvásárhelyen és Aradon készül új irodát nyitni a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.; a cég a jövő évben 22-re bővíti azt az irodahálózatát, melyet januártól vesz át a Kárpát Régió Üzleti Hálózattól. Minderről Kupcsok Lajos, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgató-helyettese beszélt hétfőn Kolozsváron, a harmadik magyar-román üzleti fórumon. A kibővülő irodahálózat feladata a mikro-, kis- és középvállalatok exportjának az elősegítése lesz, de emellett a duális szakoktatás terjesztése terén is szerepet szánnak az irodáknak - tette hozzá. Utalt arra, hogy 2015-öt a szakoktatás évévé nyilvánította a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT).
A fórumot Magyarország kolozsvári főkonzulátusa, a kolozsvári polgármesteri hivatal, a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Tanács és a Babes-Bolyai Tudományegyetem szervezte, hogy elősegítse a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődését.
"Hét irodát kívánunk működtetni Romániában, és hetet Szlovákiában, a többi nyolc arányosan oszlana meg a többi hat ország között" - ismertette a vezérigazgató. Emlékeztetett arra, hogy a Kárpát Régió Üzleti Hálózat jelenlegi szlovákiai, ukrajnai, romániai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai irodái patkó alakban veszik körbe Magyarországot. Hozzátette, az ausztriai és a lengyelországi iroda megnyitásával a hálózat immár Közép-Európa egészére kiterjed.
Kupcsok Lajos Romániát Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerének nevezte. Mint megemlítette, a magyar termékek export mértéke szerinti rangsorban Németországot Románia és Szlovákia követi. Az üzleti fórum megnyitóján Emil Boc, Kolozsvár polgármestere elmondta, hogy Magyarország vezeti a Kolozsváron befektető cégek országok szerinti rangsorát. A kolozsvári statisztikát az billenti Magyarország javára, hogy Erdély fővárosában van bejegyezve a Mol Románia, amely az ország egész területén több mint 150 üzemanyagtöltő-állomást üzemeltet.(mti) 
Transindex.ro

Januárig még magyar tanácselnöke van Kolozs megyének
A februári időközi választáson dől el, hogy ki lesz Kolozs megye tanácsának elnöke. Mint azt korábban írtuk, júniusban az RMDSZ által jelölt Vákár István vette át ideiglenesen a korrupció gyanúja miatt letartóztatott Horea Uioreanu teendőit.
A kormányszóvivő elmondta, legkésőbb februárig írnak ki előrehozott választásokat a Kolozs megyei tanács megüresedett elnöki tisztségének betöltésére. Jelen pillanatban a nemzeti-liberális (PNL) Mihai Seplecan tanácsos az egyetlen jelölt, aki mögött párt támogatása van.
Miután májusban Horea Uioreanu korábbi elnököt korrupció gyanúja miatt letartóztatták, 25 szavazattal az RMDSZ-es Vákár István lett a tanács elnöke. Októberben újra dönteni kellett az ideiglenes tanácselnök személyéről, akkor a Kolozs megyei önkormányzat történetében első ízben egyhangúan a román tanácsosok Vákárt szavazták meg.
maszol/ziardecluj.ro

16. Petőfi Sándor Szavalóverseny Désen
Bálványosváralja, Magyardécse, Vice és Dés 60 diákja mérte össze versmondói tudását december 6-án a Petőfi Sándor Szavalóversenyen.
„A Communitas Alapítvány, a Kolozs Megyei Tanács és a dési városi tanács anyagi hozzájárulásának köszönhetően immár 16. alkalommal volt lehetőségünk a szép magyar beszéd ápolását hivatott rendezvényt megszervezni, a szórványban ezen igen fontos feladatot elvégezi” – emelte ki köszöntőjében Kovrig Annamária, az RMDSZ dési szervezetének elnöke.
LUKÁCS ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

Goga özvegyének leszármazottai kapták vissza a csucsai kastélyt
Octavian Goga felesége, Veturia Goga leszármazottainak szolgáltatták vissza a csucsai kastélyt. A Bukaresti Táblabíróság döntött arról, hogy a kastély a Kolozs Megyei Tanács tulajdonából Florin-Gheorghe Mureşan, Radu Mureşanu és Eugenia Mureşanu tulajdonába kerül át. A döntés megfellebbezhető. A kastélyt Ady Endre apósa, Boncza Miklós építtette, majd Csinszka Octavian Gogának adta el, aki újraépíttette az épületet. Veturia Goga a hatvanas években az államnak adományozta a kastélyt, ezt az adományozást semmisítette meg a bíróság döntése. A Kolozs Megyei Tanács egyik tanúja, Ioan Pop, a Kolozsvári Törvényszék volt elnöke jelen volt az adományozásnál, akkor bánffyhunyadi bíróként. Pop azt nyilatkozta, hogy Veturia Goga azért adományozta oda a kastélyt, mert egyfelől tiszteletben tartotta a költő kívánságát, másfelől egyedül nem tudta volna fenntartani az épületet.
(Transindex)
Nyugati Jelen (Arad)

Fellegvári csodák
Tavaly ősszel Kolozsvár főterén gyereksereg jelent meg, és sajátos eszközeikkel – jelbeszéddel – előadták az LGT Egy elfelejtett szó című örökzöldjét. „Értünk egymás nyelvén, minden szó beszél, mégis másképp érted, mint ahogyan én. Más a szó, ha mondod, más ha hallgatod, nem tudná a bal kéz, mit akar a jobb” – „énekelték” az előbb meglepett, majd érdeklődő közönségnek. A kis és nagyobb „jelelő” előadók a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának tanulói voltak, a hangszeres és énekes kíséretet az iskola tanárai biztosították, a gyerekek szülei és a barátok segítették a flashmobot. A refrénhez érve már mosoly jelent meg minden jelenlévő arcán, a közönségből egyesek a dallamon kívül a jelbeszédet is próbálták tanulgatni a dal szövegére: „minden ember jó, kit megtalál egy szó”. A téren gyülekező személyek, talán rövidebb, talán hosszabb ideig, de valamennyien értettek egymás nyelvén, a kezek jártak, a fürkésző-megértő tekintetek és a szavakat némán rajzoló ajkak sokaságában érthetővé vált az ép érzékkel rendelkező emberek számára is a kirekesztettség érzése, valamint annak felismerése, hogy a kommunikációnak számos válfaja létezik és mennyire jó is az, ha értjük egymás nyelvét.
Újjászületés
Egyfajta csodának lehettünk szemtanúi azon a szép őszi napon Mátyás királyunk szobra előtt. A száznál is több csodálója a produkciónak őszinte elismeréssel adózott a gyerekeknek és a közreműködőknek, de közülük valószínűleg kevesen tudták és tudják azt, hogy a jelbeszéddel kommunikáló kisdiákok hol és milyen körülmények között tanulnak, kik oktatják őket, hogyan telnek iskolás és bentlakásos hétköznapjaik.
Ahhoz, hogy némi fogalmunk legyen, hol születnek a csodák, jó magasra fel kell másznunk a Fellegvárra, hogy rátaláljunk a hallássérültek iskolájára. Az intézmény maga 126 éves múltra tekint vissza, a hallássérülteket nevelő iskola Kolozsvár különböző helyein működött az idők folyamán. A fellegvári épület 1918-ra készült el, és tüdőszanatórium működött benne. A hallásérültek speciális iskolája 1959-ben költözött az épületbe, húsz éven keresztül együtt használta a teret huszonöt albérletben itt lakó családdal. Az iskola bentlakása a szanatórium által lóistállónak használt épületből lett kilakítva, szegényes, nyomorúságos körülmények között éltek és tanultak a gyerekek. A nem éppen rózsás körülmények közepette az 1970-es évekre a tanulók száma már megközelítette a kétszázat, miközben az évtized derekán a pártállam beszüntette az egyetemi szintű pszichopedagógus-oktatást.
2001-ben, elsősorban külföldi támogatásból, sikerült felavatni az új bentlakás épületetét. Az egykori szanatórium ódon épületét pedig – a Kolozs Megyei Tanács finanszírozásával –, az elmúlt két év során teljesen felújították. Szükségessé vált egy átfogóbb munkálat elvégzése – mondja Kiss Csilla Gabriella igazgatónő –, hiszen a falak már repedeztek. Egy angol alapítvány támogatásával átépítették és funkcionálisabbá tették a belső teret is. A kicsi termek és az épülethez tartozó napozóteraszok, melyek még a szanatórium működésének idejében épültek, mostanra tágas osztálytermekké alakultak.
Többszöri próbálkozás után, 2012-ben az iskola vezetőségének sikerült elérnie, hogy az intézmény Kozmutza Flóra gyógypedagógus – József Attila orvosa, Illyés Gyula felesége – nevét vegye fel. A névválasztás nem véletlen – világosít fel az intézmény igazgatója – hiszen az egykori tüdőszanatórium építtetője Kozmutza Kornél tüdőgyógyász volt, aki rokoni kapcsolatban állt a gyógypedagógus Flórával. Egyébként a Kozmutza-család örökösei azért mondtak le az örökösödési jogaikról, mert tudták, hogy az épületben egy gyógypedagógiai intézmény működik, és úgy vélték, továbbra is ez kell legyen egykori tulajdonuk rendeltetése.
Óvoda és iskola
Az intézményben nyolcadik osztályig tart az oktatás, de 1972 óta óvoda is működik benne. „A halmozottan sérült gyerekek tizedik osztályig tanulhatnak nálunk, alapképzésük kitolódhat két évvel” – mondja Kiss Csilla Gabriella. Az oktatás párhuzamos osztályokban zajlik: külön-külön hallássérült, autista vagy értelmi fogyatékos gyerekeknek. A Kozmutza iskolához tartozik még négy speciális osztály, melyek a Báthory líceumban kaptak helyet. Ebben a tanévben összesen húsz iskolai, két óvodai, valamint egy nyolc fős előkészítő osztályban tanítják a különleges foglakozásokat igénylő gyerekeket. Az intézmény vezetősége próbálkozott kerámia szakos inasosztályok indításával, de ezt több okból nem sikerült hosszútávon megvalósítani: a tagozat nem volt akreditálva, de nem is volt nagy kereslet rá, mert a végzősök nem nagyon tudtak elhelyezkedni a szakmában. A művészeti oktatás azonban nem állt le, korongozni, agyagozni továbbra is tanulnak a diákok, csak diplomát nem kapnak erről a tevékenységről. Az igazgató azonban hozzáteszi: a végzőseink nagy része a kolozsvári SAMUS speciális szakiskolában folytatja tanulmányait, de vannak, akik magyarországi iskolákban, vagy román nyelvű speciális líceumokban tanulnak tovább. Választási lehetőség tehát van, az iskola vezetősége pedig azt támogatja, amit a diák szeretne, és amire képesnek érzi magát. „Budapesten számítógép-kezelést, bőrdíszművességet is tanulhatnak a hallássérültek, a SAMUS speciális szakiskolában pedig a cukrász, autóbádogos, asztalos, fodrász, manikűrös-pedikűrös szakok nagyon keresettek” – tájékoztat Kiss Csilla igazgató. Az elhelyezkedéssel már problémák adódnak, de ez általános jelenség a romániai fiatalok körében.
Messze földről érkeztek
A Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájába évről évre egyre kevesebb a hallásérült gyermek. A fogyásnak Kiss Csilla szerint az oka az, hogy egyre jobbak a hallókészülékek, illetve egyre inkább kezd elterjedni a cochleáris implantáció. Utóbbi egy olyan műtéti beavatkozás, ami lényeges javulást hoz a hallás terén. Régebben sok gyerek lett hallássérült a nem megfelelő antibiotikum-kezelés következtében, ennek a veszélye ma már minimálisra csökkent. „Általános tendencia, hogy csökken a hallássérült gyerekek száma, de nő az autista, illetve a halmozottan sérült értelmi fogyatékos gyerekek száma. Az arány eltolódott, iskolánkban a hallásérült gyerekek száma csupán az egyharmadát teszi ki a nálunk tanulóknak, az autista gyerekek száma jelentősen megnőtt.”
Az iskola bentlakásában általában 84-85 gyerek lakik. Az óvodában tanuló tizenkét gyerek mindegyike bentlakásos, a többiek már iskolások. Otthonra leltek itt nagyon messziről, Csángóföldről, Gyímesközéplokról vagy Brassó környékéről érkezett gyerekek, de a környező megyékből is jönnek, hiszen ez az egyetlen speciális, hallássérült gyermekek számára fenntartott magyar nyelvű oktatási intézmény Romániában. „Felfogásunk az, hogy minden olyan területet igyekezzünk lefedni, ahol szükség van gyógypedagógia ellátásra. Hetven gyógypedagógusunk van, és azokon a területeken is működünk, amelyek nem tartoznak kimondottan a munkaköri leírásba” – mondja Kiss Csilla Gabriella. A gyógypedagógusok a gyakorlatban sajátítják el a hivatás csínját-bínját, az intézmény pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a gyógypedagógia szakirányú egyetemisták náluk végezzék a gyakorlatot. A tapasztalat ezen a pályán nélkülözhetetlen – vélekedik az igazgató –, de szerencsére az intézményben vannak tapasztalt gyógypedagógusok, akik gyakorlati tanácsokkal látják el az újakat. Mellettük torna-, vallás-, rajz- és technológiatanár teszi teljessé a pedagógusi gárdát. Az autistáknál, az értelmi fogyatékosoknál azonban mindig a gyógypedagógus a szakember. Az osztályok kis létszámúak, a tanár mindenki mellett ott kell legyen, mert a gyerekek önálló munkára nem képesek.
Aki ebben az iskolában szeretne elhelyezkedni, annak kötelező módon ismernie kell a jelnyelvet is. Amit az egyetemen nem tanítanak – jegyzi meg az igazgató –, de a diákok gyakorlatozhatnak, önkénteskedhetnek az iskolában, a jelnyelv próba előtt előkészítőt tartanak számukra, így sajátíthatják el e különleges kommunikációs forma alapjait.
Epilógus
Gyönyörű téli napsütésben látogattunk el a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájába. A folyósok, a tantermek, a hatalmas udvar csendes volt, a diákok már elmentek vakációra. A szponzoroknak – meglepően sokan támogatják az iskolát –, a megyei tanácsnak köszönhetően mindenki megkapta a karácsonyi ajándékát, senki sem utazott haza üres kézzel. Kiss Csilla Gabriella igazgató még elmondja: minden kis figyelmességnek örülnek a gyerekek, hiszen nagy többségük szegény családból származik. Néha a hátrányos helyzetű gyerekek utaztatását is felvállalja az iskola a vakációkban. Januárban aztán visszatérnek otthonná varázsolt iskolájukba, ahol a konyha finom főztje, a bentlakás kényelme, rendszeres orvosi ellátás, kirándulások várják őket. De mindenekelőtt az életre való felkészítés, amit más intézményben, ilyen szinten talán nem kapnának meg. Hiszen vannak gyerekek, akiknek itt az iskolában kell megtanítani, miként kell bekötni a cipőfűzőt, vagy hogyan kell használni az evőeszközöket. Búcsúzáskor Kiss Csilla Gabriella, az intézmény igazgatója megjegyzi: „Nehéz feladatok elé állítja a pedagógust ez a munka, a legnehezebb azoknak a kollégáknak, akik autista gyerekekkel foglalkoznak, de mindenki igyekszik megfelelni a kihívásoknak.”
Nánó Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Kalotaszentkirály: Póka György jó „bíró”, Vákár István díszpolgár
Mindenkori tisztségeiben elkötelezett támogatója Kalotaszentkirály-Zentelke nagyközségnek Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács ügyvezető elnöke, akit köszönetképpen a község díszpolgárává avattak december 23-án.
Kalotaszentkirály polgármestere, Póka András György egyébként most már hivatalosan is Kolozs megye egyik legügyesebben gazdálkodó elöljárója: december 19-én a Kolozs Megyei Tanács Onoare pentru Cluj elnevezésű díjban részesült.
Szabadság (Kolozsvár)

Újraválasztották Borboly Csabát az EU Régiók Bizottságába
Újraválasztotta hétfőn a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetsége Borboly Csabát, a székelyföldi Hargita megye önkormányzatának az elnökét a Régiók Bizottsága (RB) romániai delegációjába – közölte az önkormányzat sajtószolgálata.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus 2020-ig folytathatja munkáját a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében, ha mindvégig megőrzi önkormányzati elnöki tisztségét. A megyei önkormányzatok szövetsége ugyanakkor a romániai RB-delegáció póttagjává választotta a szintén RMDSZ-es Vákár Istvánt, a Kolozs Megyei Tanács alelnökét, aki a választott elnök tavalyi letartóztatása óta az elnöki teendőket is ellátja a megyében.
Borboly Csaba az MTI-nek elmondta: a megyei önkormányzatok szövetsége a Régiók Bizottságában kifejtett eddigi tevékenysége alapján döntött a mandátuma meghosszabbításáról. A Régiók Bizottságában Romániát 15 tagú delegáció képviseli, ebbe hat tagot a megyei önkormányzatok, hármat a megyei jogú városok, hármat a városok és szintén hármat a községek delegálnak. A megyei önkormányzatoknak járó hat teljes jogú és hat póthelyre összesen 26 politikust jelöltek.
Borboly Csaba 2012 szeptembere óta tagja a Régiók Bizottságának, amelyben a Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) illetve az Oktatás, ifjúság, kultúra és kutatás (EDUC) szakbizottságban tevékenykedett. A politikus az európai felsőoktatás és a fenntartható épületek témakörében is az RB jelentéstevője volt. Emellett a munkahelyteremtés, a környezetvédelem, az energiahatékonyság, az ifjúságpolitika, az oktatás, illetve a hagyományos termékek és módszerek kérdéskörében fogalmazott meg javaslatokat a testületben.
„Az elmúlt több mint két évben azt tapasztaltam, hogy csapatmunkában sok mindent el lehet érni, a helyi érdekek és értékek hangsúlyozottan megjelenhetnek uniós szinten, ha kitartóan végezzük feladatunkat, ha jól megalapozott javaslatokat teszünk. A Régiók Bizottsága az emberekkel, a közösségekkel, a térségekkel, régiókkal foglalkozik, ezért számos problémára ráirányíthatjuk az európai parlamenti képviselők, az Európai Bizottság és az Európai Tanács figyelmét” – nyilatkozott Borboly Csaba. Hozzátette: az új mandátumában is hangsúlyosan meg szeretné jeleníteni az erdélyi magyarság érdekeit a testületben, mely - értékelése szerint - egyre fontosabb szerepet tölt be az EU döntéshozatalában. Kolozsvár (MTI)

Vallásszabadság ünnepe Tordán és Kolozsváron
Ünnepi istentisztelettel emlékeztek meg a vallásszabadság napjáról tegnap a helyi unitárius közösségek Tordán és Kolozsváron.
A délelőtti tordai szószéki szolgálatot Nagy László marosvásárhelyi unitárius lelkész végezte, Bálint Benczédi Ferenc püspök köszöntötte a résztvevőket. „Megtehetnénk-e azt, hogy ne emlékezzünk a tordai országgyűlés korában egyedülálló határozatáról? Megtehetnénk, de nem érdemes gyáván élni, és félve meghunyászkodni”, hangsúlyozta Nagy László. Felszólalt még Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács ügyvezető elnöke, Tudor Ştefănie helyi polgármester, Grezsa István magyar nemzetpolitikai államtitkár. Fellépett a sepsiszentgyörgyi Kriza János Unitárius Dalárda. Ezt követően Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményét tekintették meg a jelenlevők a helyi múzeumban. Délután a kolozsvári belvárosi unitárius templomban folytatódott a megemlékezés.
„Azért vagyunk ma itt ebben a templomban, hogy 447 év távlatából felidézzük azoknak az emlékét, akik bátrak voltak a tettben”, mondta délelőtti prédikációjában Nagy László marosvásárhelyi unitárius lelkész, részleteket idézve Ady Endre A tűz csiholója című verséből: „Csak akkor születtek nagy dolgok,/ Ha bátrak voltak, akik mertek.../ Ez a világ nem testálódott/ Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:/ Legkülönb ember, aki bátor/ S csak egy különb van, aki bátrabb”. – Így idézzük fel Dávid Ferenc és János Zsigmond fejedelem szellemét és mindazokét, akiknek élete és munkája, kitartása és hűsége egy egyház születését, küzdelmét és sikereit eredményezte, hogy itt lehetünk mi a 21. században is, akik Dávid Ferenc követőinek, unitáriusoknak vallhatjuk magunkat – hangsúlyozta a lelkész.
Szabadság (Kolozsvár)

Normalitás: Tasnádi István díszpolgár lett
A Kolozs Megyei Tanács tavalyi határozata értelmében tegnap ünnepélyes keretek között avatták a megye díszpolgárává a neves sportembert, Tasnádi István volt súlyemelőt, jelenlegi edzőt és nemzetközi sportbírót.
A zsúfolásig megtelt ülésteremben Vákár István ideiglenes elnök, Ioan Oleleu alelnök, Killyéni András sporttörténész, Bogdán László (dékán, BBTE Testnevelési és Sport Kara), Alexandru Virgil Voicu, az ünnepelt első edzője, Florin Ile volt munkahelyi kollégája, barátja és mások köszöntötték románul és magyarul a kiváló sportolót, akinek karrierjét az 1984-es Los Angeles-i olimpián elért ezüstérem mellett számos rekord fémjelzi. Az ünneplést tetőzte néhány meglepetésszerű élő kapcsolás: Nicu Vlad egykori olimpiai bajnok Ausztráliából, Virgil Dociu, a szakszövetség műszaki igazgatója Bukarestből küldte jókívánságait.
(Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)

Március 15., Kolozsvár – Közös ünnep szélsőjobb hőzöngéssel
Kolozsváron Orbán Viktor és Victor Ponta miniszterelnök üzenetét is felolvasták a magyar politikai szervezetek közös rendezvényén, és Emil Boc polgármester is szólt az ünneplőkhöz. Eközben az Új Jobboldal felvonulást szervezett, a szélsőjobb szervezettel a magyar transzszilvanisták kívántak szóba állni, de a rendőrség elterelte őket.
A Protestáns Teológiai Intézettől induló többezres emlékező közösség a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet után az egykori Biasini Szálló előtt gyülekezett az ünnepi rendezvényre. A felszólalók az összefogás fontosságát emelték ki, így az ünnepséget megnyitó beszédében Lőrinczi Zoltán, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének nevében felszólaló megyei tanácstag annak a meggyőződésének adott hangot: március 15-ének is az üzenete, hogy a politikától megcsömörlött emberek képesek összefogni.
Vákár István, Kolozs megye tanácsának ügyvivő elnöke magyarul és románul szólt az ünneplőkhöz, kiemelve: többre juthatott volna a forradalom, ha a szabadság, testvériség, egyenlőség jelszavainak sorrendjét felcserélik, a testvériség szót téve az első helyre. Emil Boc polgármester ezúttal magyarul nem szólalt meg, de ő is az összefogás fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, Kolozsvárt is a magyar és a román közösség együttesen tette európai várossá. A rendezvényen a fiatalság tizenkét pontját is felolvasták, ebben többek között a kétnyelvű helység- és utcanévtáblákat, a valódi multikulturalizmust kérték.
Az Új Jobboldal ebben az évben is megszervezte az Avram Iancu-menetet, ezúttal azonban csak néhányan vonultak fel. Ordították szokásos jelszavaikat, hogy Hargita és Kovászna megye román föld, de kezdeményezték azt is, hogy Sepsiszentgyörgy legyen az ország fővárosa, ezt azzal indokolva, hogy a város földajzilag Románia közepén található, és ha a helyiek szerint a régió gazdaságilag elmaradott, a fővárosi státus segítene rajta. Az Új Jobboldal felvonulását egyébként a transzszilvanisták háromfős csoportja szándékozott fogadni, a szélsőjobbosoknak trikolórral leterített tálcán kenyeret kínáltak volna, a rendőrség azonban igazoltatásuk után eltávolította őket a helyszínről.
Háromszék
Erdély.ma

Ünnep – Idén sem „fogyott el” Kossuth Lajos kolozsvári regimentje
Kelemen Hunor: az erdélyi magyarság tovább vívja szabadságharcát
Hírügynökségi források szerint tegnap csak kisebb incidens zavarta meg Kolozsváron március 15-e megünneplését. A szélsőségesnek tartott Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezet néhány képviselőjét a csendőrök kivezették a felvonuló tömegből. A fiatalok az egyesület lobogóival és kitűzőivel jelentek meg a rendezvényen. A menetelés elkezdése előtt néhány fiatal kokárdákat és a Jobbik Magyarországért Mozgalom szórólapját osztogatta.
A kezdetben ötszáz főre becsült tömeg csendben és a lehető legnagyobb rendben vonult végig a Kossuth/ 1989. December 21 utcán, majd megkerülte a Főteret, hogy a fél 1 órakor kezdődő misére pontosan megérkezzen. – Március 15-e, a magyar szabadság napja csak visszapillantás a múltba, de előre kell néznünk – mondta Kovács Sándor római katolikus főesperes, majd arra figyelmeztetett, hogy a szeretet a keresztény élethez tartozik, és mi, emberek önfeláldozó szeretetre teremtettünk.
Sallangmentes, megtisztult ünneplést!
Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület kancellárja március 15-ét önmagunk revíziójának szimbólumaként értékelte. – A március 15-i ünnep igazi tartalma az, ha levetjük a felesleges sallangokat, és csak a megtisztult ünnepléssel maradunk. De van erőnk krisztusi lelkülettel bocsánatot kérni és megbocsátani? – tette fel a kérdést a lelkipásztor őszinte önrevíziót kívánva.
Beszédében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök egy kortárs magyar költőt idézve arra figyelmeztetett: ne higgyünk a híg beszédű szónokoknak, hanem hagyatkozzunk a Példabeszédek tanítására. – 2015 márciusában tegyünk arról bizonyságot, hogy áthat minket a szabadságnak, a szeretetnek és az egymást iránt érzett felelősségnek a fénye. A szabadság létének feltétele az erkölcsi értékek megléte. Nincs erkölcsi érték szabadság nélkül, mint ahogy szabadság sincs erkölcsi érték nélkül. Legyünk szabadok az erkölcsi érték igazságánál, legyünk szabadok, hogy felelősek is lehessünk. Ünneplésünk csak akkor lesz igazi, ha megújul a nemzethez való tartozás tudata – hangsúlyozta az unitárius püspök.
Meg is kell tartani a szabadságot
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök Pál apostolt és Esterházy Péter kortárs magyar írót idézte, miszerint előfordulhat, hogy a szabadság voltaképpen rabság, és fordítva. – A mostani politikai rendszer sokszor használja a szabadság jelszavát, de a lényeg hiányzik. A szabadság nem azt jelenti, hogy függetlenek vagyunk, és elszakadunk az emberektől, hanem azt, hogy szabadon élek felebarátomért, és elkötelezem magam az elesettek védelmében. Igazán szabaddá csak Isten tehet minket. Nem elég a szabadságot kivívni, hanem meg is kell tartani – fogalmazott az evangélikus püspök. Az ökumenikus egyházi szertartás a Szózat és a Himnusz eléneklésével, valamint az egyházi méltóságok áldásával zárult.
Nagy-Hintós Diana
Újrakezdés, cselekvésvágy, nemzeti összefogás
Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke nevében Lőrinczi Zoltán megyei tanácsos, frakcióvezető köszöntötte a volt Biasini-szálló épületénél az egybegyűlteket, mint mondta, az újrakezdés, a cselekvésvágy, a nemzeti összefogás lehetőségét is magában hordozza ez az ünnep évről évre. – Annak büszke megvallását jelenti, hogy magyarként akarunk dolgozni a Kárpát-medencében, Erdélyben és Kolozsváron, mert ez a mi otthonunk. Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Gábor Áron népének egységesnek és kitartónak kell lennie; mert egy egységes és kitartó népet még senki nem tudott megállítani az útján – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: különösen is érvényes ez, elvégre „tisztességesek a céljaink, szabadságot, egyenlőséget, testvériséget akarunk magunknak és más nemzeteknek is”. – Mert mi tudjuk, hogy a szabadságért meg is kell küzdeni nap mint nap, hogy emlékét becsülettel adhassuk át utódainknak. Kitartó, elkötelezett, céltudatos munkára van szükség. Ugyanakkor itt az idő, hogy mi, magyarok, végre együtt dolgozzunk nemzeti ügyeink sikeréért – hangzott el az ünnepi beszédben.
A folytatásban Mile Lajos kolozsvári főkonzul tolmácsolta Orbán Viktor üdvözletét. A levélben, amelyet számos más Kárpát-medencei helyszínen felolvastak, a miniszterelnök úgy vélte: magyarként „mindenkinél több okunk van arra, hogy kivételesnek érezzük ezt a napot, hiszen hosszú évszázadok elnyomása után 1848. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk. A népek tavaszán Európa számos városát érte el a forradalom vihara, de csak egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze.” Orbán Viktor a levélben felidézte, hogy a magyar szabadság üzenete Budapestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált. „Az azóta eltelt 167 év sok változást hozott, de az akkori igazságok máig örökérvényűek. Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel. 2015-ben sem kívánhat mást a magyar nemzet, minthogy legyen béke, szabadság és egyetértés!”– fogalmazott levelében Orbán Viktor miniszterelnök.
Párbeszéddel mindig sikerült túllépni a nehézségeken
A román kormányfő, Victor Ponta üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a románok és a magyarok együtt jóval erősebbek lehetnek. A Gheorghe Vuşcan, Kolozs megyei prefektus által felolvasott szöveg szerzője szerint 1848 összeköti a románokat és a magyarokat, és azt jelzi, hogy a két népnek azonosak a törekvései. Véleménye szerint az is a két nép közös értékválasztását mutatja, hogy a magyar forradalom 12 pontjából 11 pont szellemisége az erdélyi románok 1848-as balázsfalvi nagygyűlésének a követelései között is megtalálható. Hozzátette, hogy ma az euroatlanti struktúrákhoz való tartozás jelzi a közös értékválasztást. „Túl a feszültségeken és a vak szenvedélyen, amelybe néha beleütközünk, a magyar szomszédainknak és barátainknak szánt üzenetem a tiszteleté, a párbeszédé és a szolidaritásé. Párbeszéddel mindig sikerült túllépni a nehézségeken, egymást tisztelve építeni tudtunk, szolidárisak lévén fejlődtünk, és tovább vihettük azoknak az eszményeit, akik feláldozták magukat 1848-ban. Igazán hiszem, hogy együtt dolgozva erősebbek vagyunk, és ha jobban összetartunk, bölcsebbek vagyunk” – fogalmazott a román miniszterelnök.
Tiszta szívvel, felebarátaink kezét fogva
Vákár István, Kolozs Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy amennyiben március idusának hívószavai közül a testvériség került volna az első helyre az évek során, „lehet, győzelmünk hosszadalmasabb lett volna”. – Nem úgy adta a jó Isten, nem úgy adták a csillagok, de örülünk, mert megmutattuk, hogy a Kárpát-medence a miénk, itt lakunk, itt termelünk pluszt, itt élünk, neveljük gyermekeinket, és itt is halunk meg – mondta a tanácselnök, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy tiszta szívvel, felebarátaink kezét megfogva érdemes és lehet előrehaladni.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is utalt arra, hogy csak együtt lehetünk igazán erősek, magyarok és románok, „itthon, ebben a csodálatos városban, amelyet sikerült európaivá fejlesztenünk, s ahol minden helybéli és vendég jól érezheti magát, nemzetiségtől függetlenül”. Köszönetet mondott mindazért, amit 2004-től napjainkig, közös erőbefektetéssel sikerült megvalósítani Kolozsváron – mint mondta, ezáltal válhatott ténylegesen Erdély fővárosává, de ugyanakkor gazdasági és kulturális vonatkozásban, toleranciában is élen jár, jó példaként szolgálva más városok számára is.
Mit kíván a fiatalság?
A kolozsvári ifjúság 12 pontját Buchmann Wilhelm, a BBTE Színház és Televízió Karának hallgatója olvasta fel (a fiatalok egyebek mellett valós multikulturalitást, a történelmi kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, nemzeti jelképeink szabad használatát, önálló, állami magyar felsőoktatást, a magyar kisebbség számára is elfogadható tanügyi rendszert, nyelvi, vallási és etnikai toleranciát követeltek), majd különböző alakulatok, szervezetek képviselői helyeztek el koszorút az emléktáblánál: az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a Kolozs megyei prefektúra, a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus, a Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és a városi tanács RMDSZ-es frakciója, a Kolozs Megyei Tanács és annak RMDSZ-es frakciója, László Attila szenátor, az RMDSZ Főtitkársága, az RMDSZ Kolozs Megyei Nőszervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezete, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata, a Protestáns Teológiai Intézet, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Bolyai Társaság, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum, a Magyar Ifjúsági Tanács, a Kolozsvári Magyar Diáktanács, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület és az Erdélyi Magyar Ifjak. A rendezvény a Himnuszés Székely himnusz eléneklésével zárult.
Ferencz Zsolt
„A szólásszabadság korlátozásával kezdődik minden elnyomás”
Az erdélyi magyarság – nem karddal és lándzsával, de – tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól – mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap a sepsiszentgyörgyi március 15-i ünnepségen.
– 167 esztendő telt el azóta, hogy minden egyes évben, még akkor is, amikor nem lehetett, a szigorú tiltás esztendeiben – lélekben és szívben –, és azóta, amióta lehet, szabadon itt, mifelénk, Erdélyben is kint a köztereken ünnepeljük a szabadságharcot, emlékezünk erre a kiváló fordulópontra. 167 évvel a forradalom után is él a magyar emberek életében, lelkében, szívében és tudatában, kollektív tudatunkban, a nemzet memóriájában 1848, az a szabadságharc, amely leverése ellenére is felbecsülhetetlen változásokat hozott a szabadságjogok területén, változást a nemzet önbecsülésében, a világhoz való viszonyában, gyökeresen átformálta a társadalmi rendet és lelki, szellemi munícióval látta el a következő közel két évszázad szabadságszerető magyarjait – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Kelemen úgy vélte: föl kell tennünk a kérdést, mi a magyarázata annak, hogy egy 167 évvel ezelőtti esemény, a magyar szabadságharc, ma is elevenen él az emlékezetünkben. – Mi a magyarázata annak, hogy most is, ezekben a napokban Erdély-szerte, Magyarországon, a Kárpát-medencében mindenhol ezrek, tízezrek, és – talán túlzás nélkül állíthatjuk – százezrek mennek ki a közterekre a szobrokhoz, emlékhelyekre, és főhajtással adóznak a magyar szabadságharc harcosai, katonái, egyszerű emberei előtt? A magyarázatunk nagyon egyszerű lehet, és pontosan a szabadságban kell keresni ezt a magyarázatot. A szabadságban, amelyre minden embernek, minden közösségnek, minden nemzetnek szüksége volt, szüksége van, és – ahhoz, hogy teljes életet élhessen egy közösség, egy nép, egy nemzet – szüksége is lesz, míg világ a világ – magyarázta az elnök.
Kifejtette: a szólásszabadság korlátozásával kezdődik minden elnyomás, ezt Petőfiék is tudták, és ezért a cenzúra eltörlésével kezdték forradalmukat. Rámutatott: az elnyomók úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a szabadságból nem kevesebb marad, hanem több lesz, ha másokkal is megosztják. – Ők azok, akik 25 évvel a kommunista diktatúra bukása után méltó utódai lehetnek a császári és cári stratégáknak: meg akarnak fosztani az anyanyelv használatától, a zászlótól, a himnusztól, nemzeti szimbólumainktól, meg akarnak fosztani az iskoláinktól, meg akarnak fosztani a kultúránktól, és mindattól, ami egy ember, egy közösség, egy nemzet életében a legfontosabb – a nemzeti identitás alapjaitól – sorolta Kelemen Hunor, hozzátéve: ezért kell folytatnia az erdélyi magyarságnak a 21. században is a szabadságharcot.
Kijelentette: a magyar közösség tiszteletet kér a tiszteletért cserébe, azt, hogy maga dönthessen dolgairól. Az autonómia ezt teszi lehetővé – tette hozzá.
A székelyföldi megemlékezésen felszólalt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki rámutatott: mind a magyar, mind a román alaptörvény kitér az országban élő kisebbségek és a határon túli nemzetrészek védelmére. Természetes elvárás, hogy ezeket az előírásokat az európai országok közössége elfogadja és tiszteletben tartsa – tette hozzá.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra figyelmeztette a román államot, hogy felelősséggel tartozik a területén élő nemzeti közösségekért, és felszólította Bukarestet, hogy ne tekintse mostohagyereknek az erdélyi magyarokat, hanem figyeljen rájuk, tegye lehetővé, hogy egyszerre legyenek jó magyarok és jó román állampolgárok. A polgármester kijelentette: a székelyek nem szakadárok és nem terroristák, és a nagyhatalmaknak nem azoknak a kisebbségeknek a követeléseit kellene elismerniük, akik erőszakhoz folyamodnak, hanem a jogaikért demokratikus eszközökkel küzdő közösségeket kellene bátorítaniuk.
A hagyományőrző huszárok felvonulásával, szavalatokkal, néptáncokkal és forradalmi dalokkal színezett nagyszabású sepsiszentgyörgyi ünnepségen Székelykeve – a Vajdaságba telepített bukovinai székelyek legdélebbi településének – küldöttsége is részt vett, és meleg fogadtatásban részesült.
Szabadság (Kolozsvár)
A Noua Dreaptă (Új jobboldal) szélsőjobboldali szervezet tagjai immár hetedik éve szervezték meg a magyarság nemzeti ünnepével párhuzamos az Avram Iancu-emlékmenetet Kolozsváron. A Széchenyi tér (Piaţa Mihai Viteazu) – Wesselényi Miklós utca (Regele Ferdinand) – Deák Ferenc utca (Bulevardul Eroilor) – Bocskai tér (Piaţa Avram Iancu) útvonalon mintegy százan vonultak végig Autonomie doar la puşcărie (Autonómiát csak a fegyházban), Limba română, unica stăpână (A román nyelv az egyeduralkodó), Harghita, Covasna, pământ românesc (Hargita és Kovászna román föld) és más, hasonlóan uszító feliratú táblákkal és rigmusokkal, de a román zászlót és az Új Jobboldal szimbólumait is előszeretettel lóbálták menet közben.
Codrin Goia, a szervezet helyi elnöke a Bocskai téren tartott beszédében kifejtette: azt kérik a kormánytól, helyezze át Sepsiszentgyörgyre Románia fővárosát. Mint mondta, egyrészt sokkal jobban megközelíthető ez az ország más térségeiből; a másik dolog pedig, amiért szeretnék a változást, hogy ezáltal elejét tudnák venni a Székelyföldön uralkodó szeparatizmusnak, elvégre nem szeretnék Románia széthullását. – A szeparatizmus és az etnikai alapú autonómia megelőzésére ez lenne a legjobb megoldás. Az RMDSZ-esek sírtak amiatt, hogy szegény a Székelyföld, ha viszont Sespiszentgyörgy lenne a főváros, az gyors gazdasági fejlődést hozhatna – hangsúlyozta Codrin Goia .

A tudományos közösség építője – Díjazott az Erdélyi Múzeum-Egyesület
Évi közgyűlését tartotta Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében március 28-án, szombaton.
A közgyűlési beszámolókat követően tiszteleti taggá választották Kerekes László mérnök-professzort és Farkas Zoltánt, az EME agrártudományi szakosztályának elnökét, s átadták a fiatal kutatóknak járó Gróf Mikó Imre-díjat és a Gróf Mikó Imre-emlékplakettet.
A díjat, amelyet az EME és a Gróf Mikó Imre Alapítvány ítél oda elismerésként négyévenként, Ősz Sándor Előd levéltáros kapta a Bibliotheca Calviniana Transylvanica című forráskiadvány sajtó alá rendezéséért, az emlékplakettet pedig Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese vehette át az EME folyamatos működéséhez és az erdélyi magyar tudományműveléshez nyújtott támogatása elismeréséül.
A közgyűlésen az EME választmányának egyharmadát megújították, az elnökség viszont nem változott: továbbra is Sipos Gábor elnök és Bitay Enikő főtitkár vezeti az egyesületet. Sipos Gábor megnyitóját követően Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke az MTA elnökének üdvözletét tolmácsolta, és Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács ügyvivő elnöke képviseletében Kerekes Sándor tanácsos üdvözölte az egybegyűlteket.
Kerekes kiemelte az EME tevékenységének jelentőségét, melyet február 22-én a kincses városbeli Operabálon a Kolozsvár jelképe (Emblema de Cluj) kitüntető cím odaítélésével is elismert a megye vezetősége.
„Az erdélyi magyar tudományos élet keretintézménye 2014-ben is a magyar tudományos közösség szolgálatában állt. Eredményesen működtette intézményrészlegeit, így a tudományok művelőinek, illetve pártolóinak egyaránt teret adott könyvtárai, kutatóintézete, kiadója, a hét szakosztálya, valamint a hat fiókegyesülete révén. Ugyanakkor szorgalmazta, segítette a kutatás iránt érdeklődő ifjúsági kutatócsoportok munkáját is” – mutatott rá az egyesület főtitkára.
Az EME a kutatás iránt érdeklődők között igyekszik megtalálni mind a tapasztalt nyugalmazott egyetemi, mind az aktív oktatókat, kutatókat, akik révén a fiatal nemzedék is bevonható a tudományos élet vérkeringésébe. Az EME egyszerre kutatást végez, nevelői, oktatói szerepet is ellát, ugyanakkor közzéteszi és terjeszti a kutatási eredményeket, mindeközben tudományos közösséget épít a különböző szakterületeken – összegezte a főtitkár az egyesület kiértékelőjében.
Az egyesület aktív szerepet tölt be a helyi közösség tudományos életében, együttműködik a társintézményekkel, partnerekkel. Például a Kolozsvári Magyar Napokon könyvstandot működtet, előadásokat és kiállítást szervez. Ugyanez a szerepvállalás jellemzi a fiókegyesületek részvételét a különböző helyszíneken, így Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szilágysomlyón, Zilahon.
„Az elmúlt évben az EME összesen 92 rendezvénynek volt a házigazdája. Kiadványaink mérlege: 31 könyv, 11 folyóirat. Tavaly összesen 22 kutatási programot működtettünk 13 főállású és 30 külső munkatárs részvételével. A közgyűlés elfogadta a 2015-ös év munkatervét, amely ugyanolyan tartalmasnak és színesnek mutatkozik, mint a tavalyi” – mondta el Bitay Enikő.
Kiss Judit
Krónika (Kolozsvár)

Két év múlva autópályán a magyar határig
Corina Creţu, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa Ioan Rus szállítási miniszter társaságában tegnap megszemlélte a Szászsebes és Torda között épülő autópálya néhány építőtelepét, majd megbeszélést folytatott Gheorghe Vuşcan prefektussal és Vákár Istvánnal, a Kolozs Megyei Tanács ideiglenes elnökével.
A látogatás alkalmával tartott sajtótájékoztatón a biztos elmondta, hogy küszöbön áll az Infrastrukturális Operatív Program életbeléptetése, amelynek során Románia 9,5 milliárd eurót kap a szállítás, a környezetvédelem és az energiatermelés fejlesztésére (6 milliárdot csak a szállításra). Ez az összeg a befektetések több mint 40%-át teszi ki annak a 23 milliárd eurónak, amit az ország a gazdaság erősítésére, és új munkahelyek létesítésére kap a kohéziós alapból.
(Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)

Ponta: ostobaság a választás
Tiszteletben tartja a Kolozs Megyei Tanács elnöki tisztségének betöltését célzó részleges választásra vonatkozó bírósági döntést Victor Ponta, bár annak megszervezését ostobaságnak tartja – nyilatkozta a kormányfő tegnap Kolozsváron, ahol az RMDSZ-kongresszus alkalmával járt.
– Tiszteletben tartjuk a végleges bírósági ítéletet, de már egyhangúan bejelentettük a szavazási rendszer megváltoztatását. Amint erre a módosításra sor kerül, az új rendszer szerint szervezünk majd választásokat, ez egy év múlva esedékes. Ostobaság erőltetni a régi szavazási rendszer szerinti elnökválasztást, ha amúgy is módosítás várható – fejtette ki a miniszterelnök. Jelenleg Vákár István a megyei tanács ügyvezető elnöke.
Szabadság (Kolozsvár)

Pénz a magyar felekezeteknek: restaurálás, építkezés, múzeum
Több határozattervezetet töröltek a napirendről, mint amennyit elfogadtak az önkormányzati képviselők a Kolozsvári Városi Tanács pénteki ülésén.
A két és fél órás tanácskozás egyik sarkalatos pontját az a tervezet képezte, amelynek során a Kolozsvár belterületén levő 1,5 hektáros telekkel a helyhatóság növelné részesedését a Tetarom Ipari Park részvénytársaságban. A földre elsősorban az ipari park keretében működő, amerikai érdekeltségű Emerson vállalatnak lenne szüksége a több száz alkalmazott számára létrehozandó parkoló felépítésére. Több tanácsos garanciát kért arra vonatkozóan, hogy a Kolozs Megyei Tanács hatáskörébe tartozó cég nem ad majd túl a rendkívül értékes telken. A tegnapi ülésen a városi tanácsosok arról is döntöttek, hogy összesen 2,5 millió lejhez juttatják az egyházakat. Az összegből 460 ezer jutott a történelmi magyar egyházaknak. Cikkünkből kiderül az is, mire használják fel a nagyobb összegeket.
KISS OLIVÉR
Szabadság (Kolozsvár)

A Musai-Muszáj csoport mellé állt a kolozsvári alpolgármester
Kolozsvár alpolgármestere is csatlakozott a többnyelvű helységnévtáblákkal kapcsolatos perhez. Egy mai sajtótájékoztatón Horváth Anna alpolgármester és a Kolozs megyei önkormányzat megbízott elnöke, Vákár István is aláírta azt a kérelmet, amellyel a többnyelvű városnévtáblák ügyében a polgármesteri hivatal ellen indított perhez csatlakoztak.
A Musai-Muszáj kezdeményező csoport képviselője, Bethlendi András a sajtótájékoztatón elmondta, a többnyelvű városnévtáblák ügyében több mint kétezer kolozsvári polgár kérvényét iktatták a polgármesteri hivatalban, melyekre elutasító válasz érkezett. Ezért az ezer per tavaszát hirdették meg. Azt tűzték ki célul, hogy legalább ezer felperest állítanak a Minority Rights Egyesület mellé a kétnyelvű táblák kihelyezéséért elindított perben.
A kezdeményezők szerint eddig több mint 250-en csatlakoztak a perhez. A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport azt követően indított látványos akciósorozatot a város többnyelvű helységnévtábláiért, hogy egy holland egyesület keresete nyomán a bíróság alapfokon kötelezte a várost a többnyelvű táblák kihelyezésére, a polgármesteri hivatal fellebbezése nyomán azonban a másodfokon ítélkező bíróság érvénytelenítette a határozatot, mert úgy találta: a holland egyesület nem pereskedhet a kolozsvári magyarok nevében. Ezt követően a holland egyesület jogi képviselői által bejegyzett Minority Rights Egyesület nyújtott be újabb bírósági keresetet.
MTI
Erdély.ma