Kőhíd néven alapított egyesületet Sepsiszentkirály értelmisége. Az egyesület a falu közművelődési életét akarja fellendíteni, mutatott rá Vida Zsombor, az egyesület elnöke. Az egyesületben képviselteti magát a községközpont, Sepsiillyefalva önkormányzata is. /Kőhíd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

Sepsiszentkirályon vegyes kar alakult István Ildikó vezénylete alatt. Az új kórus karácsonyi dalokkal örvendezteti meg a helybelieket és a környék falvainak lakóit. Nem mondtak le Szentkirályban egy férfikórus megalakításáról sem – tájékoztatott Vida Zsombor, a Kőhíd Egyesület ügyvezető elnöke. Most folyik a testvérkapcsolat felvétele a magyarországi Halásztelekkel. A falu egy másik kapcsolatra is készül: a magyarországi Szentkirállyal, amely néhány kilométerre található Kecskeméttől. Az unitárius műemlék templom nyugati falán freskómaradványokra talált Tüzes István restaurátor. Szükség lenne a műemlékegyüttes mentési munkálataira, Sepsiszentkirály unitárius hitben élő lelkeinek száma ugyanis 67-re csökkent. /Kisgyörgy Zoltán: Mi újság Sepsiszentkirályban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Sepsiszentkirály a történészek szerint Szent Istvánról nyerhette el a nevét, szögezte le Sándor Csaba, a sepsiszentkirályi Kőhíd Egyesület elnöke. 1332-ben húsz kapuval szerepelt Sepsiszentkirály, az nem 20 embert jelentett, hanem egy kapu alatt két-három generáció volt, s egy-egy családnak 7-8 gyermeke. Tehát 1332-ben annyian lehettek, mint most, ha nem többen (1992-ben a 280 lakosból 272 magyar és 2 román). Hadikfalváról, Andrásfalváról, a régi bukovinai székely falvakból rengeteg család települt ide, ma is a falu egyharmada ezeknek a leszármazottaiból áll, velük került vissza a katolikus vallás a faluba, ami a reformációval teljesen megszűnt. Jöttek batyuval, szekérrel, s pár év alatt utolérték gazdaságilag, anyagilag a helyi lakosságot. Ugyanez volt Illyefalván is. Sepsiszentkirály lakosainak egyharmada unitárius, egyharmada katolikus, egyharmada református. Szép régi házak vannak itt, az 1700-as, 1800-as években épültek. A Kőhíd Egyesület szervezi a falunapokon a kultúrtevékenységet. Sándor Csaba mérnök vezetésével két éve alakult meg az egyesület, magyar, számtan, fizika, angol és informatika kurzust indítottak a falu fiataljainak, továbbá számítógépes hozzáférést biztosítottak. /Willmann Walter: Szent István intelmei Sepsiszentkirályban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./

Sepsiszentkirályon lelkész nélkül maradt a létszámában fogyó unitárius gyülekezet. Rossz állapotú műemlék templomának harangtornyából már rég le kellett szerelni a harangokat. A volt lelkész a torony javítására sikertelenül pályázott. Beomlás veszélye fenyegeti az ipartörténeti értékű szentkirályi boltíves kőhidat is, mely a maga nemében páratlan széles e tájon. Szépen indult a Kőhíd nevét viselő helyi egyesület munkája, de vezetői között ellentét merült fel, két személy felmondott, majd kiegészítették a régi vezetőséget. Korszerűsítik az iskolát. Szentkirályban nincs körorvosi szolgálat. Sándor Csaba, a Szent Király Szövetség és a helybeli Kőhíd Egyesület elnöke bizakodó, a falusi turizmus már működik. A Szent Király Szövetség rendezvényeként sepsiszentkirályi gyerekeket küldenek nyári ifjúsági táborba a Kecskemét melletti Szentkirályba. Reményeik szerint augusztusban egy egész alakos Szent István-szobrot is ajándékoznak Sepsiszentkirálynak a magyarországiak. A lélekszámában másfél százat sem elérő református gyülekezet lelkészi lakásában papi teendői mellett Bustya János lelkész a Kolozsváron működő, de zsinati alárendeltségű Református Pedagógiai Intézet főmunkatársaként tevékenykedik. Bustya tiszteletes mesterfokozati diplomát szerzett tanügy-menedzsmentből a nagyszebeni egyetemen. /Kisgyörgy Zoltán: Jó reggelt, Sepsiszentkirály! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

A Kőhíd Egyesület 2005-ben alakult meg Sepsiszentkirályban. Küldetésének tartja a falu kulturális, erkölcsi és gazdasági fellendítését. A kezdeményezők kiáltványt intéztek ,,egy ébredő faluhoz”, és nagyon rövid idő alatt csatlakozott az egész falu. Nagy energiával és lelkesedéssel kezdődött a munka: falutakarítás, szemételhordás; ifjúsági tevékenységek; számtan-, fizika- stb. segítők, angol- és informatikatanítás; kulturális programok szervezése; külföldi kapcsolatok kiépítése. 2005 februárjában már testvéregyesületi szerződést írtak alá a halászteleki Garabonciás Egyesülettel, és ez a kapcsolat június végére testvértelepülési szerződéssé fejlődött. 2005. augusztus elején a település bekerült a Szentkirály Szövetségbe, amelynek 2007-ben már huszonegy település volt a tagja. /Kőhíd Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Kősziklára építsünk, mint országalapító királyunk (Szent István-szobrot avattak Sepsiszentkirályban)
Szent István-mellszobrot, a Szent Király Szövetség ajándékát, Dienes Attila művész alkotását leplezték le szombaton Sepsiszentkirályban a református templom kertjében.
Ökumenikus istentisztelettel kezdődött a kicsi falu nagy ünnepe a református templomban. Adorjáni Levente helybeli unitárius lelkész igemagyarázatában párhuzamot vont a tízparancsolat és a szintén tíz pontból álló, István királynak Imre herceghez írt intelmei között, majd jelezte, érteni kell Szent István szobrának számon kérő szavát: őrizzük-e, megtartjuk-e szent hagyatékát? Kacsóh Sándor illyefalvi római katolikus plébános államalapító királyunk jellemvonásaira fektette a hangsúlyt, s arra intett, példáját kövessük. Bustya János házigazda református lelkipásztor igehirdetésében a Máté evangéliumából vett példázatot boncolgatta, miszerint a bölcs ember kősziklára építi a maga házát. Az alapra fektette a hangsúlyt, s ez az alap Isten, aki nélkül sem világot, sem országot nem lehet építeni. István király azért tudott a kulturált Európában országot építeni, mert a kereszténységre alapozott, s az ország elindult a dicsőséges történelem útján.
De ahogy nőtt az Istentől való elfordulás, egyre szaporodtak az országot ért katasztrófák. Az igehirdető feltette a kérdést: minek kell ez a szobor Európa legkeletibb, Szent Istvánról elnevezett településén?, s meg is adta a választ: azért, hogy ha ránézünk, jusson eszünkbe, életünk alapja Isten, rá alapozva építsük életünket.
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke elmondta, felvállalták Háromszék, Székelyföld újjáépítését úgy, hogy a közhangulat az itt élőkről szóljon. A pozitív jövőkép alapja a székely ember — tette hozzá. A templom előtt Csáky Károly nyugalmazott marosszentkirályi református lelkipásztor a Szent Király Szövetség nevében jelképesen átadta a faluközösségnek a Dienes Attila, marosvásárhelyi származású, Ajkán élő művész által készített szobrot, hogy az fogadja a templomba betérőt, köszöntse az úton elhaladót, s hirdesse, keresztény magyarok vagyunk ezer esztendeje, s azok leszünk újabb ezer év után is, majd Sándor Csabával, a helybeli Kőhíd Egyesület elnökével közösen leleplezték az alkotást, melyet Kacsóh Sándor megszentelt.
Az ünnepségen, mely koszorúzással, valamint nemzeti imánk és a székely himnusz eléneklésével zárult, közreműködött az uzoni Szivárvány női kórus, helybeli székely ruhás lányok Szent Istvánról szóló műsort adtak elő. A szobornál Nemes Levente színművész elmondta Kölcsey Ferenc: Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, azaz a Himnuszt.
Faluzászló Szentkirálynak
A szoboravatást megelőző ökumenikus istentisztelet keretében Tamás Sándor megyeitanács-elnök átadta az önkormányzat ajándékát, a Szekeres Attila István heraldikus, lapunk munkatársa által adományként tervezett címeres faluzászlót. A Szekeres Attila István által tervezett címer pajzsának kék mezejében a Szent Istvánt jelképező arany Árpád-kori korona, valamint a Sepsiszékhez való tartozást illusztráló arany csillag és a növekvő ezüst holdsarló látható. A zászló az Árpád-ház színeivel, vörössel és fehérrel vágott téglalap. A zászló csúcsára szalagot kötött a Kőhíd Egyesület, a halászteleki Garabonciás Egyesület, a Vitézi Rend képviselője, valamint a Magyar Köztársaság küldöttje, Pálosi Ferenc konstancai tiszteletbeli konzul
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)