Minden délkelet-Európai országnak szembe kell néznie történelmével
„Alig van olyan őshonos kisebbség Európában, amelynek nem kell megküzdenie a népességfogyással. Egyes országok különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül próbálták meg elűzni vagy kiirtani kisebbségeiket, idegennek tekintették a nemzet testének. Most rajtunk van a sor, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a XX. század ártó folyamatait”– hangsúlyozta Vincze Loránt Athénban, a Konstantinápolyi Ökumenikus Föderáció által szombaton rendezett kisebbségi jogi konferencián. A FUEN elnökének beszélgetőtársa Petra Rotter, a Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke és Nikalos Ouzounoglou, az Isztambulból elűzött görögök érdekeit képviselő Föderáció elnöke volt.
Az erdélyi magyarság helyzetét is bemutatva Vincze Loránt elmondta: „Európa délkeleti felében több olyan ország is van, amely nem hajlandó szembenézni saját történelmével és a tényekkel. Törökország a mai napig tagadja az örmény népirtást, a kurdokkal nem hajlandó párbeszédet folytatni és figyelmen kívül hagyja a konstantinápolyi keresztény kisebbség jóvátételt sürgető törekvéseit.” A FUEN elnöke szerint a török kormánynak komolyan kell vennie a Konstantinápolyi Ökumenikus Föderáció visszahonosítási és visszaszolgáltatási kéréseit, illetve minél hamarabb alá kellene írnia az Európai Nyelvi Chartát és a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt.
Vincze Loránt megállapította, hogy Görögország is mostohán bánik a nyugat-trákiai török kisebbségével. Nehezményezte, hogy a FUEN egyik görögországi török szervezetének elnökét két hete a Görögországhoz tartozó Kos szigetén egy éjszakán át fogva tartották, majd kiutasították az országból, arra hivatkozva, hogy veszélyt jelent a közbiztonságra. A FUEN elnökének véleménye szerint az országok nem hivatkozhatnak kölcsönösségre a területükön élő kisebbségek jogfosztásának igazolására, inkább a jó példákat kellene eltanulniuk egymástól. Arra buzdította a görög és a török kisebbségi szervezeteket, hogy a FUEN ernyője alatt közösen lépjenek fel a problémáik megoldása érdekében. „A két kisebbségi csoport hídszerepet vállalhat a török–görög államközi kapcsolatokban. Törökországnak és Görögországnak is meg kell értenie, hogy a határ túlsó oldalán élő honfitársainak okoz kárt, ha megnehezítik a területükön élő kisebbségek életét” – fogalmazott Vincze Loránt, a FUEN elnöke, az RMDSZ külügyi titkára az athéni kisebbségi konferencián.
A századfordulón közel kétszázezer görög élt Isztambulban. A török állam több hullámban, különösen az 1960-as években sorozatosan elkövetett visszaélések folytán űzte el őshonos kisebbségét. Mostanra a közösség kevesebb, mint öt százaléka mAradt az egykori Konstantinápolyban, a közösség tagjai elvesztették állampolgárságukat, családi és alapítványi javaikat. Napjainkban nagy részük Görögországban, a többiek a világban szétszóródva élnek. A hétvégén rendezett konferenciát az 1955 szeptemberében végrehajtott görögellenes pogrom évfordulójára időzítették. (RMDSZ)

Nyugati Jelen (Arad)

Kulcsár-Terza is találkozott a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadói Bizottságával
Kulcsár-Terza József a Magyar Polgári Párt képviselőjeként, a román parlament képviselőházának emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságának tagjaként április 7-én a parlamentben találkozott az Európa Tanács Romániában tartózkodó küldöttségének tagjaival, akiket arról tájékoztatott, hogy a román állam több vonatkozásban továbbra sem tartja be a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény aláírása által vállalt kötelezettségeit. A Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadói Bizottságának tagjaival folytatott megbeszélésen a képviselő ismertette azokat a túlkapásokat, amelyek által egy európai uniós tagállam himnuszának elénekléséért a Magyar Polgári Pártra a hatóságok büntetést róttak ki, valamint hogy az igazságszolgáltatás bírósági ítéletben a székely zászló használatát és a magyarság autonómiatörekvéseit konfliktusforrásnak minősíti. „Ugyanakkor felhívtam a figyelmet arra is, hogy hamis az az állítás, mely szerint az autonómiatörekvések a román állam területi egységét veszélyeztetnék, hiszen az autonómia éppen arra kínál megoldást, hogy az erdélyi magyarság az államhatárok módosítása nélkül biztosítsa megmaradását a szülőföldjén. Emlékeztettem a bizottság tagjait az Erdély Romániához történő csatolásának és a modern román állam létrejöttének körülményeire, valamint az 1918-ban, Gyulafehérváron tett ígéretekre, amelyek betartása esetén ma a romániai magyar nemzeti közösség olyan területi autonómia keretei között élhetne, amelyre több példát is találunk az Európai Unión belül. Végül tájékoztattam a Tanácsadói Bizottság tagjait, hogy a felsorolt problémák megoldása érdekében nyitottak vagyunk a párbeszédre, és erre lehetőséget kínál a kezdeményezésemre létrehozott parlamenti albizottság, amely a romániai magyarság ügyeivel hivatott foglalkozni” – számol be Kulcsár-Terza, aki a találkozón bemutott és a küldöttségnek ajándékozott egy székely zászlót. A képviselő szerint az Európa Tanács szakértőivel folytatott tárgyalás kiváló lehetőséget biztosított a romániai kisebbségvédelem hiányosságainak felvázolásra, és bízik abban, hogy a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény romániai tiszteletben tartásáról készült jelentésben, valamint az Európa Tanács Románia felé történő ajánlásaiban is megfogalmazást nyernek. (közlemény) Transindex.ro

Ismertette a túlkapásokat
Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő, az alsóház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságának tagja arról tájékoztatta az Európa Tanács Bukarestben tartózkodó küldöttségét, hogy a román állam több vonatkozásban továbbra sem tartja be a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény aláírásával vállalt kötelezettségeit.
A Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadói Bizottsága képviselőivel ismertette azokat a túlkapásokat, miszerint egy európai uniós tagállam himnuszának elénekléséért a Magyar Polgári Pártra a hatóságok büntetést róttak ki, bírósági ítéletben a székely zászló használatát és a magyarság autonómiatörekvéseit konfliktusforrásnak minősítik. Felhívta a figyelmet, hamis az az állítás, mely szerint az autonómiatörekvések az állam területi egységét veszélyeztetnék, hiszen az autonómia éppen arra kínál megoldást, hogy az erdélyi magyarság az államhatárok módosítása nélkül biztosítsa megmaradását szülőföldjén. Emlékeztette a bizottság tagjait Erdély Romániához történő csatolásának és a modern állam létrejöttének körülményeire, valamint az 1918-ban Gyulafehérváron tett ígéretekre, amelyek betartása esetén ma a magyar nemzeti közösség olyan területi autonómia keretei között élhetne, amelyre több példát is találunk az Európai Unión belül. A találkozón bemutatta és a küldöttségnek ajándékozott egy székely zászlót, amelyet köszönettel elfogadtak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)