Belföldi hírek
Az RMDSZ módosító javaslatai
A jövő évi állami költségvetés-tervezethez az RMDSZ képviselői és szenátorai számos szakterületen fogalmaztak meg módosító indítványokat, javaslataik nagy többsége a magyarok lakta megyékben zajló infrastrukturális befektetések folytatásáról, valamint újabb munkálatok elkezdéséről szólnak, így a szövetség javaslatainak elfogadásával folytatódhatna a magyar települések modernizációja – nyilatkozta Erdei-Dolóczki István, a költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság tagja, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője.
A jövő évi költségvetés-tervezethez az RMDSZ 33 módosító indítványt nyújtott be, amelyeknek nagy része a helyi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozik, de a Brassó–Kolozsvár–Bors autópálya megépítésére tervezett finanszírozás megemelését is kérik, valamint terelőutak megépítésére Bánffyhunyad, Nagyszalonta, Érmihályfalva, Margitta, Élesd, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Szatmár és Marosvásárhely városoknak. A 2015-ös évre a szövetség képviselői és szenátorai 71 500 000 lejjel emelnék meg a műemlékek restaurálására elkülönített összeget, valamint pénzalapot biztosítanának az államkasszából annak érdekében, hogy kisebbségi szakmai továbbképző központot hozzanak létre a pedagógusok számára.
Johannis ismét győzött
Alina Gorghiu jogász lett a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke, aki a tisztségben az államfővé választott Klaus Johannis elnököt váltja. Az NLP tegnap tartotta vezetőségi ülését, amelyen a résztvevőknek a Johannis által támogatott Gorghiu, valamint a Crin ANtonescu volt liberális pártelnök által pártfogolt Ludovic Orban közül kellett elnököt választaniuk. A szavazás során Gorghiu 47 voksot kapott, Orbanra csak 27-en szavaztak. Elemzők szerint a választás eredménye azt jelenti, hogy Crin Antonescu befolyása az NLP-ben erőteljesen csökkent, még inkább háttérbe szorul pártjában, és kisebb az esélye visszatérni a politika élvonalába.
Összevonnak két ügynökséget
A kormány úgy döntött, hogy megszünteti a Munkaügyi Felügyelőséget és a Kifizetési Ügynökséget, és helyettük összevonással egy új ügynökséget hoz létre Munkaügyi Felügyelőség és Társadalmi Biztonság Ügynöksége néven, amely a munkaügyi minisztérium felügyelete alatt fog állni. Az új ügynökség a két összevont intézmény személyzetét veszi át, az alkalmazottak nem veszítik el állásukat, jelentette ki Liviu Pop szociális párbeszédért felelős miniszter, aki az átszervezést azzal indokolta, hogy az új ügynökség létrehozásával megerősödik a fekete munka feletti ellenőrzés. A kormány ugyanakkor egy másik ügynökség létrehozásáról is döntött, a Fogyatékkal Élők Országos Hatósága átveszi a tevékenységet a munkaügyi minisztériumtól, finanszírozását azonban az állami költségvetésből biztosítják a munkaügyi tárca büdzséjén keresztül.
Kevesebb a hagyományos élelmiszer
A hagyományos élelmiszerek száma idén 298-ra csökkent a tavalyi 4500-ról, miután a tanúsító szabályok szigorúbbá váltak – jelentette ki Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető kifejtette, az egyik legfontosabb módosítás, ami miatt annyira lecsökkent a hagyományos élelmiszerek száma, az, hogy ezeket a termékeket tilos ipari módon előállítani. Hozzátette, a törvény módosítása arra kötelezi a termelőket, hogy ne csapják be többé a fogyasztókat. Constantin szerint a hagyományos termékeknek főként belföldön van piaca, a mézet kivéve, amelyet exportra is visznek.
Fogy Románia lakossága
Közel 19,95 millió állandó lakosa van Romániának 2014-ben, 174 330-cal kevesebb, mint a legutóbbi, 2011-es népszám­láláskor – áll az Országos Statisztikai Hivatal kimutatásában. 1992-ben Románia állandó lakossága 22 810 035 személyt számlált, huszonkét év alatt a csökkenés több mint 12,6 százalékos. A romániai lakhellyel rendelkező lakosság száma is csökkent, az 1992-ben regisztrált 23 143 860-ról 22 299 730-ra 2014-ben, azaz 844 130 személlyel. Az adatok  rávilágítanak arra is, tavaly az országban a természetes szaporulat negatív volt, 64 654 személlyel több halt meg, mint ahány született. Tavaly ugyanakkor több kivándorló (161 755) volt, mint bevándorló (153 646).
 
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Agrár Európa, faluról falura
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete kiemelt fontosságúnak tartja a gazdák tájékoztatását a Közös Agrár- és Vidékfejlesztés-politika hazai alkalmazásáról, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból igényelhető támogatások rendjéről, a területalapú támogatások igényléséről, a mezőgazdasági termékek szabályzásáról.
A 2014–2020. évi Nemzeti Vidékfejlesztési Program első pályázati kiírásai lezárultak. Az első év mérlege lassan elkészíthető, mind a pályázók és pályázni vágyók, mind az elbíráló intézmény részéről.
A 2014–2020. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv megismertetése, az eddigi kiírások mérlegének elkészítése céljából az RMGE a már hagyományos Agrár Európa faluról falura információterjesztő sorozata keretében A 2014–2020. Vidékfejlesztési Programok egyéves mérlege címmel szervezett konferenciát múlt hét végén Székelyudvarhelyen, a Márton Áron Ifjúsági Házban.
A rendezvényen közel százötven gazdálkodó vett részt, valamint olyan intézmények és hatóságok képviselői, mint az Állat- és Közegészségügyi Hatóság, Közpénzügyek Igazgatósága, Környezetvédelmi Ügynökség, Kifizetési Ügynökség, Vidékfejlesztési Befektetéseket Finanszírozó Ügynökség, Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság, akik ismertették a hivatalaik hatáskörébe tartozó agrár-szabályozást, a pályázatokra és gazdaságok engedélyezésére vonatkozó követelményeket, a 2014–2020. NVT első éves kiírásaival kapcsolatos tapasztalataikat és jövőre vonatkozó javaslataikat.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete a vidékfejlesztési programok módosítása és a gazdálkodási feltételek javítása érdekében a konferencián elhangzottak alapján egy javaslatcsomagot állít össze, amit eljuttat az új mezőgazdasági miniszternek.
rmge
Nyugati Jelen (Arad)