Illyefalván, a Keresztény Ifjúsági Központban találkoztak az erdélyi magyar alapítványok képviselői, ahol két és félnapos munkával 45 alapítvány, egyesület osztotta meg egymással gondjait, elképzeléseit. Négy szakcsoportban folyt az eszmecsere, laza szövetségben állapodtak meg, majd a tanácskozás végén, jún. 16-án együttműködési megállapodást írtak alá: létrehoznak dokumentációs és tájékoztató irodát, ideiglenesen Illyefalva központtal. A következő találkozót Illyefalván tartják, dec. 2-4-e között. /Romániai magyar alapítványok együttműködési megállapodása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17., (Sylvester): Laza szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Jeszenszky Géza külügyminiszter nov. 6-7-én kétnapos erdélyi magánlátogatáson vett részt. Nov. 6-án Kézdivásárhelyen jelenlétében leleplezték távoli őse, Túróczi Mózes, Gábor Áron segítőtársa szobrát /Vetró András alkotását/. Kézdivásárhelyen Marcel Dinu külügyi államtitkár köszöntötte a magyar külügyminisztert. Jeszenszky hangsúlyozta, hogy természetesnek kellene, hogy legyen egy-egy rendezvényen való diszkrét, nem hivatalos részvétel. Fontosnak tartotta, hogy a két ország polgárai szabadon utazhassanak egymáshoz. Sajnálkozását fejezte ki egyes román lapok túlzásba vitt vádaskodásai miatt. Találkozott az RMDSZ vezetőivel, Csíkszeredán a város vezetői fogadták, megtekintette a Csíki Székely Múzeumot, majd a csíksomlyói templomban, Nagy Imre festőművész csíkzsögödi emlékházában és Sepsiszentgyörgyön is járt, ahol a városok vezetőivel tartott megbeszélést. Megtekintette Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumot és Sepsiillyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot. /Jeszenszky Géza romániai magánlátogatáson. = Kézdivásárhelyen felavatták Túróczi Mózes szobrát. = Magyar Hírlap, nov. 8., Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./

Illyefalván a Keresztyén Ifjúsági Központban dec. 2-4-e között rendezték meg az erdélyi magyar alapítványok második találkozóját. Előzetesen 71 alapítvány jelentkezett, végül 41 alapítvány és egyesület képviseltette magát. Megvitatták a szponzorizálási törvénytervezetet, az alapítványok anyagi hátterének biztosítását és célszerű felhasználását, szabályozták a dokumentációs és tájékoztatási iroda tevékenységét. A találkozón részt vett Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke is. A megjelentek elhatározták, hogy kötetben megjelentetik az erdélyi magyar alapítványok és egyesületek név- és címtárát. /Sylvester Lajos: Erdélyi magyar alapítványok értekezlete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./

Illyefalván az 1991-ben életre hívott Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítványnak /KIDA/ a Keresztény Ifjúsági Központ, a gyermekfalu után a harmadik nagy kezdeményezése az egészségügyi központ épületkomplexuma. Nyolcszáz négyzetméter hasznos terület beépítése szerepel a tervben: orvosi rendelők, gyógyszertár, orvosi lakások és laboratórium. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 6-án - erdélyi körútján - Székelyföldre indult. Megbeszélést folytatott többek között Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Adrian Moruzival, Brassó polgármesterével, továbbá a történelmi magyar egyházak helyi vezetőivel. Tabajdi Csaba, akit útjára elkísért Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa, látogatást tett az illyefalvi keresztény ifjúsági központban. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ helyi vezetőivel tanácskozik, Kovásznán a tanügyi szakemberekkel, jún. 7-én Csíkszereda, Szováta és Marosvásárhely következik, ahol Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 7./

"Lábody László, a HTMH elnöke nov. 29-én Marosvásárhelyen felkereste Sütő András írót, akivel a romániai magyarság megmaradási esélyeiről folytatott megbeszélést, majd találkozott az RMDSZ megyei vezetőivel és értelmiségiekkel, érdeklődőkkel. Nov. 30-án Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán találkoztak a területi RMDSZ képviselőivel, dec. 1-jén Sepsiszentgyörgyön, Illyefalván jártak, ahol megtekintették a Keresztény Ifjúsági Központot, este Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tagjaival találkoztak. Dec. 2-án Besztercén jártak, majd Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ-vezetőkkel tartottak megbeszélést, ezután Lábody László sajtóértekezleten összegezte körútjának tapasztalatait. Az RMDSZ híven tolmácsolja a magyar társadalom problémáit, állapította meg. Iliescu megbékélési javaslata már szerepelt a múlt évi magyar kormányprogramban, úgy vélekedett, hogy sajátos magyar-román modellt kell kidolgozni. Érthetetlennek nevezte, hogy diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, ugyanakkor halogatják az RMDSZ félmillió aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetének napirendre tűzését. Dec. 3-án Nagyváradra, útjának utolsó állomására érkezett Lábody László, találkozott az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./ Lábody László Csíkszeredában kijelentette, hogy a megbékélésről szóló tárgyalások során figyelembe kell venni az erdélyi magyarság sérelmeit. Az alapszerződésről szóló tárgyalásokon éppen a nemzeti kisebbségek kérdésében van véleményeltérés, Románia ugyanis nem kívánja biztosítani a romániai magyarok által igényelt jogokat. Búzás László, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének alelnöke leszögezte: Székelyföldön mind a gazdasági együttműködés, mind az autonómia ügyében konkrét segítséget várnak a magyar kormánytól. /Új Magyarország, dec. 2./ Lábody László "megfeddte mind romániai magyar közösséget, mind a politikai elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt." Szerinte az ideális jövő: demokratikus, gazdag Romániában autonóm magyar közösség. Az államtitkár szerint a többséget kell meggyőzni a követelések helyénvalóságáról. Lábody László adatokkal bizonyította, hogy a támogatás mértéke meghaladja az előző években nyújtott támogatások szintjét. A III. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: illő lett volna először a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek megkérdezni a magyar kormányt, egyébként támogatni fogják a találkozót. - Az erdélyi magyarság "vert seregnek" érzi magát, jelentette ki az államtitkár, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./ "Hidegfejű gondolkodásra, cselekvésre van itt szükség, jól elgondolt stratégiára" - mondta az államtitkár Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

Sepsiszentgyörgy mellett, Sugásfürdőn a Romániai Magyar Cserkészszövetség másodszor rendezte meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort. Több mint negyven fiatal gyűlt össze Szabófalváról, Lészpedről, Pusztináról, Forrófalváról, Külsőrekecsinből, Klézséből, Magyarfaluból, Somoskútról, Szamócáról és Bákóból. A gazdag programot Csicsó Antal történelemtanár /maga is csángó/ és a Pusztinából származó Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A résztvevők meglátogatták Illyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot és a Lam Alapítványt, majd részt vesznek a református világtalálkozó sepsiszentgyörgyi zárórendezvényén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

"Nagy Olga rendkívül termékeny szerző. Legújabb könyve: Esély a megmaradásra /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. Írásában a széles körben ismert illyefalvi példával foglalkozott. Kató Béla református lelkész külföldi támogatással munkahelyeket teremtett, ezáltal vetve gátat a kivándorlásnak. Tej- és húsfeldolgozó, valamint faipari kisüzem működik, mezőgazdászokat képeznek a tanfolyamokon (svájci tapasztalatcserére küldve), egészségügyi központ (fogászati rendelővel, gyógyszertárral) és Keresztyén Ifjúsági Központ épült, és család nélküli apróságokat fogadnak be a Gyermekfaluba. Iparművészeti és Irodalmi Központ is működik a faluban. A Séra-kúriában szabnak és varrnak, Simó Júlia vállalkozásának termékeit külföldön is vásárolják, irodalmi múzeumot (Mikszáth- és Jókai-emlékszoba) rendeztek be. /P. Buzogány Árpád: Esély a megmaradásra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./"

"Egyetértek egy magyar autonóm régió létrehozásával Erdélyben - jelentette ki Adrian Niculescu román történész, a bukaresti Politikatudományi Főiskola professzora az Illyefalván, a helyi Keresztény Ifjúsági Központ és a marosvásárhelyi Pro Európa Liga által rendezett II. Transsylvania Nyári Szabadegyetemen. Sepsiillyefalván a hét végén az erdélyi helyzetről és a területi autonómiáról rendeztek vitát magyar és román értelmiségiek részvételével. Niculescu professzor a regionalizmusok kapcsán fejtette ki véleményét az erdélyi magyar autonómiáról. Kijelentette: Dél-Tirol Ausztria és Olaszország határán terül el, mégsem "szakadt ki". Az esetleg létrejövő erdélyi magyar autonóm terület ezt még kevésbé teheti majd meg, hiszen az az ország közepén helyezkedne el - mondta. Adrian Cioroianu történész viszont úgy vélekedett, hogy az erdélyi románok az autonómiát nem fogadják el. Molnár Gusztáv politológus az egykori történelmi tartományokra épülő alkotmányos régiók létrehozását javasolta Romániában. "

Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Konferenciaközpontban vette át az oklevelet a posztgraduális mentálhigiénés képzés első évfolyamának 35 végzőse. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia kara által 2002-ben, első ízben Illyefalván indított képzésen lelkészek, tanárok, orvosok és pszichológusok vettek részt, akik szakmájukban próbálják alkalmazni a tanultakat. Kató Béla református püspök-helyettes, a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány (KIDA) elnöke elmondta, a tanfolyam megszervezése a svájci református egyház segélyszervezete és az Apáczai Közalapítvány támogatásával valósult meg. /Bíró Blanka: Sepsiillyefalván. Mentálhigiénés szakembereket képeztek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Az amerikai unitárius univerzalisták és az erdélyi unitáriusok 1993-ban indították el közösségfejlesztő programjukat. A műhelymunka olyan kérdések megvitatására összpontosít, mint a nagyüzemi szinten művelt gazdálkodás hatásai a falvak lakosságára, ökológiai és emberi erőforrásokat érintő következmények stb. Az illyefalvi rendezvény szervezői között van a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A sepsiillyefalvi Keresztyén Ifjúsági és Konferenciaközpontban május 9-11-e között lesz a műhelymunka. /Műhelymunka Illyefalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Fenntartható vidékfejlesztés, hagyományos gazdálkodás az EU-csatlakozás küszöbén címmel szervezett háromnapos tanácskozást az erdélyi unitárius egyház, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az amerikai Project Harvest Hope Alapítvány. Az sepsiillyefalvi Keresztyén Ifjúsági és Konferenciaközpontban tartott rendezvényen Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, a műhelymunka célja olyan kérdések megvitatása, mint a nagyüzemi szinten művelt gazdálkodás hatásai a falvak lakosságára, ennek ökológiai és emberi erőforrásokat érintő következményei. Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva polgármestere köszöntőbeszédében Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt idézte, aki szerint több érv szól az EU-csatlakozás mellett, mint ellene, de két vesztese van: a mezőgazdászok és a határon túli magyarok. Kolumbán Gábor, az erdélyi unitárius egyház főgondnoka hangsúlyozta, hogy Székelyföldön fokozott figyelmet kell fordítani a vidékfejlesztésre. /Bíró Blanka: Kettős lépéshátrányban a csatlakozás előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Külföldi politikusokból és szakemberekből álló társaság tanulmányozza a székelyföldi autonómialehetőségeket. Gyakorlati segítséget igyekeznek nyújtani a székelyföldi területi autonómia létrehozásában, ezért tájékozódó útra kísérte el olyan országok képviselőit, ahol már fejlett autonómiák léteznek – mondotta Komlóssy József, az Európai Parlament (EP) magyar küldöttségének tanácsosa. Azt akarják kitalálni, hogyan lehet a dél-tirolinál (Olaszország) vagy az Aland-szigetekinél (Finnország) jobb autonómiát létrehozni, tette hozzá Gedei József, az EP magyar képviselője. A székelyföldi körúton részt vett Tytti Isohookana Asunmaa volt finn kultuszminiszter, aki a csángójelentésről ismert, továbbá Dél-Tirolból Michel Ebner EP-képviselő, Christoph Pan professzor – ahogy Komlóssy nevezte: az autonómiák ,,guruja” –, valamint Davide Zaffi bolzanói egyetemi tanár. Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese fogadta a vendégeket. Elmondta, a falu tulajdonképpen már a rendszerváltás óta építi az autonómiát, egész intézményrendszert építettek ki. Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos polgármester elmondta, az elmúlt két esztendő legfontosabb témája az autonómia kérdésköre volt. Demeter János tanácselnök szerint legfontosabb a megye és tágabb értelemben Székelyföld gazdasági felzárkózása, versenyképessé tétele addig, amíg Románia az Európai Unió tagjává válik. /Szekeres Attila: Segíteni az autonómiaépítésben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Fábián Ernő nevét vette fel az Sepsiillyefalván a falunapok alkalmából felavatott új kulturális intézmény. A filozófust a község díszpolgárává avatták Deák József lelkész és Verena Frankhauser svájci támogató társaságában. Fábián Ernő /1932- 2001/ hat évig tanított fiatal tanárként a községben, és művei jó részét itt írta, laudációját Kónya Ádám olvasta fel, méltatta az elhunyt gondolkodó érdemeit Németh Zsolt fideszes politikus is. Délután a Keresztény Ifjúsági Központban megtartott Fábián Ernő-konferencia első előadója is Kónya Ádám volt, majd Domokos Géza beszélt arról a hatásról, melyet a népi írók gyakoroltak Fábián Ernőre, elmesélve többek közt, hogyan vonatta vissza az üzletekből és zúzatta be a szekuritáté Fábián Ernő „A példaadás erkölcse” című, Kriterion által kiadott könyvét a nyolcvanas években. Bíró Béla méltatta Fábián átlagon felüli gondolkodói erőfeszítéseit, melyek szakítást jelentenek a centralizálóval és a szélsőségesen individualista szabadelvűséggel. A konferenciát követően avatták fel a község központjában az új könyvtárat. /b. kovács): A háromszéki filozófus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Első ízben tartják meg az erdélyi környezeti nevelési konferenciát a hét végén az illyefalvi KIDA-központban. Neves magyarországi oktatók többek között a környezettudatosságról, a zöld óvoda és ökoiskola programokról tartanak előadást és műhelymunkát. A rendezvény pedagógusokat, erdei iskolai oktatást szervezőket céloz meg. /(sz.): Környezeti nevelésről Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Lelkünk, nemzetünk egészségéért (Tízéves az erdélyi mentálhigiénés képzés)
A körülöttünk lévő világ akkor lehet rendben, ha rendben vannak a benne élő emberek, ha testileg, lelkileg egészségesek, márpedig itt, Erdélyben, a „végeken” nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egyetlen magyart is hagyunk elveszni – Kondor Ágota, az illyefalvi mentálhigiénés képzés egyik oktatója összegezte ilyen formában az éppen tíz évvel ezelőtt elindult, immár ötödik évfolyamához érkezett tanfolyam lényegét. A hét végén ünnepeltek a képzés megálmodói, éltetői, tanárai és diákjai, s jelen voltak az „anyaiskola”, a Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE) vezetőségének képviselői is.
Kató Ibolya kitartó, következetes, fáradhatatlan munkájának köszönhetően jött létre tíz esztendővel ezelőtt az erdélyi mentálhigiénés képzés, alig fél évvel azután, hogy Magyarországon beindították az első évfolyamot. Neki köszönhető az is, hogy Illyefalva, a KIDA-központ vált a lélekgondozás itthoni fellegvárává, megszületett az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság (EMMT), eddig több mint 130-an (pszichológusok, pedagógusok, pszichopedagógusok) szereztek diplomát, és a korábbi gyakorlathoz igazodva ugyancsak 35 fővel elindult az ötödik évfolyam is. Szombaton a negyedik évfolyam végzősei vehették át oklevelüket, de az illyefalvi vártemplomban megünnepelték az erdélyi mentálhigiénés képzés tizedik születésnapját is.
Délelőtt konferenciát tartottak magyarországi szakemberek, a délutáni ünnepséget dr. Bozsonyi Károly rektorhelyettes köszöntője nyitotta, a hálaadó istentiszteletet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese tartotta. Felidézte az egy héttel korábbi Mikó-tüntetést, amikor az emberek arcán keserűséget, dühöt látott, amely elárulta, „mindannyiunknak valami nagy problémája van, szorosságban élünk, és vágyakozunk a tágas tér után”. Az embernek nemcsak napfényre, tiszta levegőre, fizikai tágasságra van szüksége, de szellemi tágasságra is. Ennek megteremtését szolgálja az illyefalvi képzés, az ide beiratkozók megtanultak előbb önmagukon segíteni, hogy majd a körülöttük élőkön is segíthessenek. A képzés azt is mutatja: nem nyugodtunk bele, hogy szorosságban éljünk, térre, magaslatokra vágyunk – fejtette ki Kató Béla. Dr. Sepsi Enikő dékán az illyefalvi képzés történetét elevenítette fel, majd a végzős évfolyam nevében hangzott el köszöntő, és a korábban végzett hallgatókkal közösen mondták el a fogadalmat. Kovács Linda népdalokkal, Nemes Levente színművész Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versével tette még emelkedettebbé a hangulatot. Szót kaptak az oktatók, Grezsa Ferenc, a KGRE Pszichológiai Intézetének adjunktusa, az illyefalvi képzés vezetője szerint nagyon fontos lenne, hogy megszűnjön az itt élő magyarok „bennszülött léte”, hogy leértékeltnek érzik magukat, idegennek saját hazájukban. Van kiút ebből, ki-ki saját „bennszülött létét” elsősorban a tudással tudja felszámolni, „mert azt nem lehetett államosítani” – hangsúlyozta. Kató Ibolya az anyanyelvi képzés fontosságát emelte ki és azt, hogy egy nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha lélekben egészséges, ebben van nagy szerepük a mentálhigiénés szakembereknek. Az oktatók mellett felszólaltak a korábban végzett diákok is, akik arról beszéltek, miként kamatoztatták az Illyefalván megszerzett tudást, tapasztalatot. Ajándékozással, ünnepi fogadással zárult az illyefalvi rendezvény.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Anyaországi fiatalok tanulmányúton
Öt nap alatt sok téma felől érdeklődtek Székelyföldi régiónkban azok a középiskolás magyarországi fiatalok, akik a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány jóvoltából jöttek mihozzánk. Sepsiszentgyörgyön kívül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai karán találkoztak az ottani szervezőkkel és egyetemi hallgatókkal.
Tanulmányútjukon eljutottak a szinajai királyi kastélyba, Törcsvárra, protestáns istentiszteletet hallgattak Olthévízen, megtekintették a felújított kőhalmi várat, a Minden poklokon keresztül című regénye kapcsán idézték Jókai Mór emlékét, ismerkedtek Brassóval és Segesvárral, városunkkal, a Szent Anna-tóval és a Mohossal. Csíkszeredában interaktív csapatösszerázó foglalkozások során barátkoztak az egyetemistákkal, ahol dr. Makó Zoltán dékán és négy jeles középiskola vezetősége fogadta őket, jelen volt az alapítvány által támogatott Vincze Boglárka egyetemi hallgató és Onodi Henrietta XI. osztályos tanuló. Az alapítvány arra törekszik, hogy kapcsolatai révén felkutassa a hátrányos helyzetű, határokon túl élő fiatalokat, hogy egyetlen diák se kallódhasson el ennek okán, s hogy később visszatérhessenek szülőföldjükre. A mi támogatottunk a Csíkszeredai Imets Tamás, aki 17 évesen megnyerte az Ifjúsági Innovációs versenyt, és az elmúlt héten ő volt az egyik, aki Magyarországot képviselte Brüsszelben az ottani EU-s versenyen. Az alapítvány csapata Illyefalvat, a Keresztény Ifjúsági Központot választotta szálláshelyéül. (sikó)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vendégünk volt a veszprémi szerzőpáros
Vasárnap a sepsiszentgyörgyi evangélikus templom gyülekezeti termében mutatta be két új irodalmi fotóalbumát a háromszékiek számára rég ismert szerzőpáros: Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla.
Pontosabban szerzőhármasról is beszélhetünk, mert az albumokban írásaival is szerepel lányuk, Soós Andrea, aki novemberi könyvbemutató útjukon válogatott verscsokorral szórakoztatta a közönséget Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Szovátán, Csíkszeredában, Csíkszentdomokoson, Kászonaltízben, városunkban, Brassóban és Négyfaluban. A könyvszeretők és a földrajzosok számára is öröm volt, hogy láthatták az Erdély – Kárpátok koronája sorozat utolsó és harmadik albumát, a Keleti-Kárpátokat, képzeletben bejárták a hegyvonulat szórványvidékét. Bemutatták a természeti szépségeket, várakat-várromokat, gyönyörű hegytömböket, szorosokat. Zágon, Ojtoz, a Sósmező, Úz-völgye és a Csíki-havasok, a Gyimesek, a Békás-Nagyhagymás Nemzeti Park csodái, a Kelemen- és a Radnai-havasok elevenedtek meg Váradi Péter Pál fotóművész vetítővásznán, a felesége veretes szövegeinek kíséretében. Bepillantottak a pusztán maradt, szomorú sorsú bukovinai székelyek hajdani hazájába is, falvaik mai életébe. A friss album előszavát a gyimesbükki Deáky András tanár, a Gyimesi-szoros „határőre”, az ajánlást a gyimesfelsőloki Berszán Lajos atya írta. Munka közben határozták el, hogy külön színes albumban mutatják be sok évre menő kutatómunkájukat, az eddig megjelent mintegy 42 honismereti fotóalbumot, mindazt, amit Erdélyben gyűjtöttek és veszprémi otthonukban kiadványokban rögzítettek. Erdély – Hattyúdalocska – Életünk – útjaink ennek az albumnak a címe, amelyből senki nem maradt ki azok közül, akik szívükből-lelkükből segítségükre voltak gyűjtőmunkájukban, s akik közül már sokan a túlsó parton vannak. A szövegeken és a képeken túl helyet kaptak ezekben a kortárs történelem epizódjai, 1956, 2005. december 4-e. Az album lemezmellékletet tartalmaz: a szerzőpáros legkedveltebb erdélyi költőktől származó verseit Soós Andrea tolmácsolásában hallhatjuk, ráadásként a Prima Primissima díjas Perjés Klára Erdélyben készített, Arcvonások című interjúját a szerzőkkel. Péter Pálék meglepetést is szereztek barátaiknak, hallgatóságuknak: 2017-es falinaptáruk címe Tamási Áron emléklapok – ezzel tisztelegnek Tamási Áron születésének 120. évfordulóján. Kérdésünkre elmondták, nem értek munkájuk végére, vannak még elképzeléseik. Folytatni szándékoznak az erdélyi Mezőség bemutatását Wass Albert, Makkai Sándor és Sütő András nyomába szegődve. Dédelgetett tervük, hogy Anna-báloktól a Szent Anna tóig címmel az Erdélyt szerető-járó Jókai Mórról is albumot szerkesszenek. Akik a havas-zimankós idő miatt nem juthattak el a vasárnapi bemutatóra, az albumokat az evangélikus lelkészi hivatalban és az illyefalvi Kida-központban vagy az erdélyi városok református lelkészi hivatalainál beszerezhetik.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)