Háromszék – Kézdiszék, Sepsiszék, Orbaiszék – olvasható azon a hármas kopjafán, amelyet június 23-án avattak fel Gelencén a Bodor György Művelődési Ház udvarán. Az eseményt a nyolcadik alkalommal megszervezett Gelencei Napok keretében szervezték; az avatóünnepséggel egy időben a nemrég megalakult Szent László cserkészcsapat 11 tagja is letette az esküt. A kopjafaegyüttest a gelencei Both fivérek, László és Imre a csernátoni tájmúzeum vezetője, Haszmann Pál irányításával készítették el. Többek között a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorettcsoportja, valamint a kolozsvári Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat lépett fel, számos koncert és sportrendezvény zajlott. /Bartos Lóránt: Kopjafaavató Gelencén. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Ozsdolán hatodik alkalommal szervezték meg a háromnapos falunapokat, erre a magyarországi Doboz testvérfalu küldöttségét is meghívták. A falunapok minifoci-bajnoksággal kezdődtek. Július 21-én a sporttornák mellett Angie, Dancs Annamari és a Karaván együttes lépett színpadra. Július 22-én, vasárnap a szentmise után a kézdivásárhelyi fúvósok és mazsorettek egyórás előadását az ozsdolaiak vastapssal jutalmazták. Folytatódtak a minifoci-mérkőzések, este népi műsort mutattak be, majd ismét a könnyűzenekarok vették birtokukba a színpadot. /Iochom István: Ozsdolai Napok – hatodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

A negyedik alkalommal megszervezett torjai falunapok legkiemelkedőbb mozzanata a szeptember 8-i ökumenikus kápolna avatása volt. Az avatóünnepségre öt egyházfelekezet tizenegy lelkésze és Torja négy magyarországi testvértelepülésének népes küldöttsége volt jelen. Megkondult a Marosvásárhelyen készített kis harang – felirata: 1307–2007, Torja 700 éves –, és a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekarának akkordjaira kezdetét vette az ünnepség. A torjai Apor Péter Művelődési Egyesület székely ruhás csoportja énekszóval és lovasok kíséretében vonult az ünnepség helyszínére, ahol a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Egyesület három ,,katonája” állt díszőrséget. Átadták a Torjáért díjat, többek között báró Apor Csaba 86 éves ny. agrármérnöknek, Egyed Ilona ny. tanítónőnek és Áda Magdolna ny. tanítónőnek. Torja hétszáz éves fennállásáról, valamint a rendhagyó székely faluról a Torjáról elszármazott Coroi Artúr történelem szakos tanár tartott előadást. /Iochom István: Kápolnaavatás Bálványosfürdőn (Torjai falunapok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Új iskolát avattak Kézdialmáson
A hét végén megszervezett kézdialmási falunapok legkiemelkedőbb mozzanata a tegnapi iskolaavatási ünnepség volt. A rendezvényre eljött Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, valamint a két testvértelepülés, Szihalom és Püspökszilágy küldöttsége is.
Az új római katolikus plébános, Kopácsi Ferenc által megtartott ünnepi szentmisét követően a házigazdák vendégeikkel, a környékbeli polgármesterekkel és a hazalátogató kézdialmásiakkal a községházával szemben lévő új iskolaépülethez vonultak, de a szűnni nem akaró zápor miatt csak a szalagvágást tekinthették meg, az ünnepséget az új tanintézmény legnagyobb termében, a majdani étkezdében tartották meg. Az avatószalagot Kelemen Hunor és Tamás SÁndor, a megyei önkormányzat elnöke vágta el.
A kézdialmási oktatás rövid történetét két tanuló ismertette, eszerint az első iskola 1826-ban alakult egyházi iskolaként Demeter György kántortanító irányítása alatt. 1886 és 1889 között épült fel a két tantermes iskola, amelyet öt évvel ezelőtt bontottak le. 1948-ban államosították a tanintézményt, de az alsó épület, a mai napig is iskolaként működő egykori iskolakápolna a rendszerváltás után visszakerült az egyház tulajdonába, ezért szükségessé vált egy iskola építése. Az intézmény 1994-ben, páter Kelemen Didák halálának kétszázötvenedik évfordulóján felvette a tudós pap nevét. Házigazdaként Molnár István polgármester köszöntötte falusfeleit és a vendégeket, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az öt évvel ezelőtti álom valósággá váljék. Külön kiemelte dr. Pál Andor vállalkozó nevét, aki meghitelezte a munkálatokat, nélküle nem kerülhetett volna sor az avatóünnepségre.
A polgármester azt is közölte, a háromszintes épületben kilenc tanterem, iskolaműhely, étkezde, konyha található. Kelemen Hunor örömét fejezte ki, hogy újabb iskolát adtak át itt, a Székelyföldön, ahol a nehéz időkben is lehetett építkezni a közösség javára. Sógor Csaba a befektetett tudás hatalmára hívta fel a hallgatóság figyelmét.
A megyei tanfelügyelőség részéről Keresztély Irma főtanfelügyelő szólalt fel és nevezte az iskolaavatást rendkívüli eseménynek nemcsak a község, hanem egész Háromszék életében. Azt sem rejtette véka alá, hogy a két-három évesre tervezett beruházás a pénzügyi nehézségek miatt öt esztendő alatt készült el. Ígérte, hogy a kivitelező cég felé igyekeznek a legrövidebb időn belül törleszteni a felgyűlt tartozást.
A püspökszilágyi küldöttség, önkormányzat és egyházközség nevében Tordai Sándor polgármester, Szihalom delegációjának nevében pedig Bóta József Sándor polgármester mondott ünnepi beszédet, majd átadták jelképes ajándékaikat Tamás Károly iskolaigazgatónak. Az ünnepi beszédek után Kopácsi Ferenc plébános megszentelte és megáldotta az új tanintézményt. Az iskolaavatás a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. Közreműködött a kézdivásárhelyi Tanulók Klubjának fúvószenekara. Az ünnepség végén az érdeklődők megtekintették az új iskolát.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Zengjen a dal lelkesülve”
I. Székelyföldi Huszár- és Katonanóta-találkozó
A hagyományteremtő szándékkal tető alá hozott egész napos rendezvény délben zászlófelvonással, koszorúzással és himnuszaink éneklésével rajtolt az Alsócsernáton központjában álló emlékműnél, majd az Ikavár alatti színpadhoz költözött, ahol a gyerekeknek játszóházat tartottak a 16 órakor kezdődő ünnepélyes megnyitóig, amit követően sorra álltak színpadra a fellépő kórusok, táncosok és szólisták.
– Kultúránk megőrzése és átörökítése kötelező minden magyarul dobbanó szív számára, a Kárpát-medence büszke bércei végtelen időkig legyenek visszhangosak a magyar daloktól – fogalmazott a megnyitón a rendezvényt levezető Máté Sándor, megalapozva a találkozó szellemiségét.
Megemlékeztek a huszárokról
A Felsőcsernátoni Református Egyházközség lelkipásztora, Szőcs László esperes ünnepi beszédében kifejtette: a nap jelentőségét növeli, hogy megemlékezünk azokról a huszárokról, akik életük árán is védték a magyar hazát, a magyar szabadságot. Emlékezünk az első és második világháború elesett hőseire is, akik vérüket adták azért, hogy mi ma itt és így élhessünk. A magyarság feje fölött ugyanis sokszor kimondták a halálos ítéletet, végre is akarták hajtani, de nem sikerült – ebben Isten segítségét is magunk mellett tudhatjuk.
Ágoston József, a kultúrafelelős házigazda hangsúlyozzta: a rendezvény célja fórumot biztosítani a katonadaloknak, amelyek a regrutaság megszűnésével kimúlófélben vannak, és lehetőséget nyújt számunkra a múltból a jövőbe lépésre. Köszönetet mondott a szentivánlaborfalvi dalkör tagjainak és vezetőjének, Kelemen Alpárnak, akik nélkül a hagyományteremtés céljával megálmodott rendezvény nem jöhetett volna létre.
Húsz csoportot hívtak meg
A szervezők (Csernáton Község Polgármesteri Hivatala, a Háromszéki MÁRA Szociális és Közművelődési Egyesület, a csernátoni Pakó András Férfidalcsoport, a szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör, illetve a szintén csernátoni Pántlikácska Ifjúsági Néptánccsoport, míg Tamás Sándor megyetanácselnök a rendezvény fővédnökségét vállalta) húsz különböző csoportot vártak a rendezvényre, végül volt, aki nem tudott eleget tenni a meghívásnak, azonban így is órákon át szállt a dal.
Sorra csendültek fel az ismert és kevésbé ismert katonadalok és huszárnóták, némelyiket a hallgatóság is együtt dúdolta a fellépő dalárdákkal, amelyek mind megérdemelt tapsot kaptak. Jelen volt többek között a Kovásznai Református Férfidalárda, a Pákéi Református Férfidalárda, a Székelytamásfalvi Református Férfidalárda, a szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör, a keresztvári Fekete Lajos Férfidalárda, a Sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda, a Székelyudvarhelyi Székely Férfidalárda, a Csíkcsicsói Dalcsoport, a szentegyházi Huszárok, a Csíkborzsovai Férfikórus, a Madéfalvi Dalkör, a Gelencei Férfidalcsoport, a Szörcsei Férfidalcsoport, a csernátoni Pakó András Férfidalcsoport. Zenélt Veres Hunor és népi zenekara, valamint a Kézdivásárhelyi Tanulók Házának fúvószenekara, néptáncot mutatott be a kézdiszentkereszti Tisztás együttes, illetve a Pántlikácska, szólót énekelt Adorján Lajos, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület tagja, aki Csíkcsicsóból érkezett, valamint Babos Szélyes Margit.
Száztagú Székely Férfidalárda
Kettő híján 150 éves a Székelyudvarhelyi Székely Férfidalárda, amelynek 25 éve zászlótartója Péter Csaba, őt kérdeztük, mit jelent számára ez az esemény. Elmondta: 1973-ban avatták kórustaggá, azóta folyamatosan az élete része az éneklés, több kórusban is közreműködik. Mint fogalmazott, magyarságunk megélése, megerősítése, hagyományaink megőrzése és ápolása az, amiért fontosnak tartották itt jelen lenni. Fölöttébb szükséges lenne a fiataloknak is átadni ezt a nótakincset, szerencsére van is pár érdeklődő, nemrég hat új tagot avattak.
A Száztagú Székely Férfidalárda három éve alakult Székelyudvarhelyi, Sepsiszentgyörgyi, gyergyói és csíkborzsovai dalárdák egyesülése révén. Három találkozó már le is zajlott, mindig felemelő élmény, amikor annyi torokból csendül fel a nóta – mondja büszkén a 82 éves Botos Ferenc nyugalmazott tanár. Október elsején 95. évfordulóját üli a Sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda, amelynek ő is tagja.
– A fiatalok körében sajnos kevés fogékonyságot látunk, más az érdeklődési körük, de egyelőre nem pusztulunk, harmincan énekelünk együtt. Pedig lenne, amit tanulniuk ebből: a közösségi élményt, az összetartozást, a becsületet és a fegyelmet, azt, hogy alávetem magam egy közösség akaratának – részletezi.
Valóban, a közönség soraiban ülők zömmel az idősebb nemzedékből kerültek ugyan ki, de örvendetes, hogy sok gyerek is szaladgált a téren, és családok is választották ezt a rendezvényt a vasárnap hasznos eltöltésére.
A rejtegetett zászló
1921-ben, a Székely Mikó Kollégium udvarán avatták a képen látható zászlót, ezüst csúccsal, rúdján számtalan arany- és ezüstszeggel, amelyek mindenike adományt jelképez magyar, román és szász személyektől: akkoriban az összefogás eme megnyilvánulása nem volt szokatlan.
Félő volt, hogy a Ceaușescu-rendszer alatt „eltüntetik”, ezért egy faládában, szőnyegek alatt vészelte át azt a kort, hogy most ismét büszkén hordozzák körbe jeles események alkalmával. A hímzés baróti asszonyok kézügyességét dicséri, a zászló tervét Köpeci Sebestyén József készítette.
Farkas Imola
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Testvértelepüléseivel ünnepelt Gelence
Tizennyolcadik alkalommal tartottak falunapokat Gelencén szombaton és vasárnap, de ez volt az első  alkalom, hogy mind az öt magyarországi testvértelepülés – Nagybánhegyes, Encs, Várvölgy, Balatongyörök és Dunaszentgyörgy – képviselői jelen voltak, az öt anyaországi testvérközségből, illetve -városból negyvenöt személy érkezett Gelencére.
Tegnap a Bereczi István plébános által celebrált ünnepi szentmisét követően a cserkészek fogadalomtétele zajlott. A 41. számú Nagyboldogasszony Cserkészcsapat tagjai megújították fogadalmukat, illetve letették a cserkészesküt Ilyés Botond cserkészparancsnok előtt. Húsz cserkész újította meg fogadalmát, és nyolc új tagot fogadtak soraikba. A cserkészavatás után a szentmise résztvevői – élükön a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja mazsorettcsapatával és fúvószenekarával – a Jancsó Benedek-iskola melletti térre vonultak, ahol Cseh József polgármester megnyitotta a rendezvényt, és köszöntötte a testvértelepülések küldöttségeit, illetve a megjelenteket.
A művelődési otthon udvarán megtartott főzőversenyre öt helybeli csapat – a Cserkészek, a Lila Akác, az Erdészek, a Bácsok és a Községháza – nevezett be. Különlegességnek számított a kilencméteres feltűrt túrós puliszka, amelyet Kerekes Salamon Imre és Fejér József készített el. A főzőversenyt a testvértelepülések képviselőiből álló zsűri értékelte és díjazta. A kánikulában az ünneplők egészségügyi ellátásáról a sepsiszentgyörgyi Salvatore Egyesület munkatársai gondoskodtak. A falunapok programjában szerepelt tűzijáték, illetve Nagy Feró és Beatrice-koncert is.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zajlik az Őszi sokadalom (Kézdivásárhely)
Az idei Őszi sokadalmat, a céhes város legnagyobb szabású ünnepségét a hat évvel ezelőtt meghirdetett értékszüreten túl kettős évforduló jegyében szervezték: Kézdivásárhely ebben az esztendőben ünnepeli 590. évfordulóját, és 610 éve annak, hogy először említik településként. A sokadalom csütörtök este színházi előadással és a Borudvarban Demeter Elemér új zenekara, a DE Újratervezés és a magyarországi Makám zenekar fellépésével kezdődött, és vasárnap késő este tűzijátékkal ér véget. A Gábor Áron téren kizárólag a kézművesek, a népművészek és a hagyományos székely termékeket kínáló kereskedők sátrai kaptak helyet. A szervezők a kísérőprogramokat is úgy válogatták össze, hogy minden igényt kielégítsenek.
Az idei rendezvény díszmeghívottja Mezőkövesd testvérváros, amely sokszínű programmal vesz részt a városünnepen. A tegnap délutáni hivatalos megnyitó után a Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorettcsoportja lépett fel, majd a Matyó Népi Együttes, a Százrózsás Néptáncegyüttes és a Matyó Pávakör aratott megérdemelt sikert. Ezt követte a város tortájának bemutatása, amelyből 590 szeletet szolgáltak fel ingyen. A különleges torta a Double Desire, vagyis a Dupla csábítás nevet kapta, és a Süti Éden cukrászmestere, Csiszár Melinda és csapata készítette. A városnapokra Kézdivásárhely majd minden magyarországi testvérvárosából érkeztek küldöttségek. Az előző évekhez hasonlóan, idén is Csíkos, pöttyös, kockás gyermekek tere néven gyermekvárossá változott a főtéri park Gábor Áron-szobor mögötti része. A városnapok szervezői a Gyulafehérvári Caritas Szociális Ágazatával együttműködve változatos programokat készítettek elő a legkisebbek számára. A főtér mindkét oldalát mintegy száz, zömében székelyföldi népművész sátra foglalta el. A vásári forgatag hangulatát idén is utcazene színesíti a Vigadó előtti téren, és nem marad el az immár hagyományossá vált Pityókafesztivál sem. A nyolcadik kiadásához érkezett rendezvény ezúttal is a Molnár Józsiás parkban kap helyet ma 9 és 17 óra között. Mindezek mellett a nagyszínpadon neves előadók koncerteznek, a Vigadó udvaráról a Molnár Józsiás parkba költöztetett Urbanizé Gardenben pedig hazai és határon túli lemezlovasoké a terep. A sokadalom ideje alatt az egészségügyi ellátásról a megyei Vöröskereszt és a Salvatore Egyesület önkéntesei gondoskodnak.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kétnapos dínomdánom (Torja első írásos említésének 710. évfordulója)
Tizennegyedik alkalommal szerveztek négy esztendővel ezelőtt Szeptemberfesztre átkeresztelt falunapokat hétvégén a 710 éves Torján. A rendezvényen átadták a felújított házasságkötő termet, hatvanméteres puliszkát készítettek, nemzetközi főzőversenyt tartottak, tegnap pedig a Mária-kápolna kertjében ünnepi szentmisét celebráltak. A falunapokon Torja három magyarországi testvértelepülése – Gádoros, Kistarcsa és Csokonyavisonta – és Rinyaújlak képviseltette magát. Csokonyavisonta és Torja között ezer kilométer a távolság. A két község vezetősége ezelőtt tíz évvel írta alá a testvértelepülési szerződést.
A falunapi rendezvénysorozat szombat délelőtt az új házasságkötő terem átadásával kezdődött, amelyen a meghívottak, a magyar történelmi egyházak lelkészei és a testvértepelülések küldöttségei voltak jelen. Daragus Attila polgármester elmondta: eddig is volt házasságkötő termük, de a négyezer lakosú községben az kicsinek bizonyult, több esetben az új párt annyian kísérték el, hogy sokan nem fértek be a terembe. Ebből a meggondolásból vágtak össze két helyiséget – a volt gyűléstermet és egy raktárt –, nyílászárókat és parkettát cseréltek. Az új házasságkötő termet Tímár Zoltán feltorjai római katolikus plébános és Egyed László Levente református lelkipásztor áldotta meg, az avatószalagot Daragus Attila, Luka Medárd alpolgármester és Kerekes Tibor jegyző vágta el. Az avató után közös fénykép készült a községháza előtt felállított életfánál, majd Egyed László Levente református lelkipásztor és Tímár Zoltán feltorjai római katolikus plébános megáldotta az újszülötteket és azok szüleit. Ezt követően a művelődési otthon nagytermében megtartották a nagykorúsítási ünnepséget, az ötvenhárom fiatalnak Kerekes Tibor jegyző gratulált, átadta a díszoklevelet és Torja képes albumát. Az ünnepség közben felléptek a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja mazsorettcsoportjai. Daragus Attila polgármester bejelentette: a 710. évforduló tiszteletére és a falunapokra három – torjai, futásfalvi és bálványosi – képeslap készült el, amivel megajándékozzák az újszülötteket és a tizennyolc éveseket. Idén az önkormányzat az életműdíjat a nemrég nyugdíjba vonult Opra Vilmos testnevelő tanárnak, volt iskolaigazgatónak ítélte oda, aki harmincnégy évig tanított Torján, és aki aktív szerepet vállalt a település művelődési életében, a március 15-i ünnepségek megszervezésében. A Torjáért-díjat Harasztia Attila és Laki Dezső, Csokonyavisonta polgármestere, illetve alpolgármestere, valamint Nagy József, a kaposvári Somogyi Huszárok Hagyományőrző Egyesület huszárkapitánya kapta meg. A község vezetői emléklapot, bekeretezett életfás képet, Torja képes albumát és egy-egy szál virágot nyújtottak át a jelen levő édesanyáknak. Délután torjai önkéntesek és a községháza alkalmazottjai elkészítették a 2008-ban világrekordként jegyzett, 150,32 méteres feltűrt túrós puliszka hatvanméteres „kistestvérét” (fotó). A szombati nap leglátványosabb eseményét a nemzetközi főzőverseny jelentette, amelyen tizenegy hazai és határon túli csapat mérte össze tudását. Tegnap délelőtt az altorjai plébániánál gyülekeztek huszárok, cserkészek, népviseletbe öltözöttek és csokonavisontaiak, majd indultak lóháton és feldíszített szekereken a középtorjai Mária-kápolnához. A menet élén a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara, torjai cserkészek, szentegyházi és kaposvári huszárok, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület kézdiszéki huszárjai haladtak. A Mária-napi búcsús szentmisét a Mária-kápolna kertjében Szabó Lajos kanonok, a sepsiszentgyörgyi Szent József-templom plébánosa a környékbeli papság közreműködésével celebrálta, a szentbeszédet Kedves Tibor alsócsernátoni plébános mondotta el. Daragus Attila polgármester köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a 710 éves Torja búcsús szentmiséjének lebonyolításához. A falunapokon első alkalommal részt vevő torjai, jelenleg 27 tagot számláló Bálványos Fiai Hagyományőrző Egyesület tegnap délelőtt a sportcsarnok előtt jurtát állított, kézműves-foglalkozásokat és játszóházat tartottak, íjászatra is lehetőséget biztosítottak. Péter Barna egyesületi elnök elmondta: az egyesület jelenleg huszonhét tagot számlál.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ünnepelt Háromszék egyik legrégebbi települése
Szeptemberfeszt a 710 éves Torján
A hétvégén lezajlottak a torjai falunapok, amiket pár éve Szeptemberfeszt néven szerveznek meg. A rendezvény keretében nemzetközi gasztronómiai fesztivált is tartottak, emellett ismét elkészült egy „részlet” a világrekorder túrós puliszkából.
Esketőterem-avatás és képeslapok
A falunapok első mozzanataként a teljesen felújított községháza épületében felavatták az új esketőtermet. A szépen elkészített kettős házasságkötő helyiségre azért volt szükség, mert a nagyközségben évente több tucatnyi pár dönt úgy, hogy összeköti az életét, és eddig nem volt megfelelő, tágas iroda, ami a násznépet be tudta volna fogadni. Az avatóünnepséget objektív okok miatt csak meghívottak jelenlétében tartották, mert ugyan a két terem eléggé tágas, félő volt, hogy a kíváncsiskodók nem férnek el.
Az egyik terem az állófogadás célját szolgálja, a násznép majd itt tudja elkoccintani a pezsgőt, a másik a majdani házasságkötések színhelyéül szolgál, a falon magyarul és románul is jókívánságok olvashatóak, így az utóbbi időben ismét erőre kapó román nacionalisták részéről sem érheti szó a torjai önkormányzatot. Tímár Zoltán feltorjai római katolikus plébános és Egyed László Levente református lelkipásztor áldását követően az avatószalagot Daragus Attila polgármester, Luka Medárd alpolgármester és Kerekes Tibor jegyző vágta el.
A jelenlevők ezután a községháza előtti életfához vonultak, ahol már várta őket a kéttucatnyi édesanya és gyerekeik. Elkészült a szokásos csoportkép, a két egyház képviselője megáldotta a párokat és az újszülötteket, a későbbiekben a családok a kultúrotthonban át is vehették az életfánál készült fotót.
Az említett helyszínen ezt megelőzően Daragus Attila polgármester üdvözölte a jelenlevőket, akiket emlékeztetett, hogy Torja első írásos említése óta pontosan 710 esztendő telt el, s ennek betudhatóan az Aporok faluja az egyik legrégebbi település Háromszéken. Az évforduló alkalmából három képeslapot is megjelentettek Futásfalváról, Bálványosról és Torjáról.
A kultúrotthonban a szokásos a nagykorúsítási ünnepséget is megtartották, a 18 évet betöltött fiatalok emléklapot és Torja, Bálványos és a Szent Anna-tó képes albumát kapták ajándékba az önkormányzattól. Kiosztották a Torjáért-díjakat, amit idén négy személynek ítéltek oda. Elsőként Opra Vilmos korábbi karatnai iskolaigazgató munkásságát köszönték meg, majd a tíz éve Torjával testvértelepülési kapcsolatot ápoló Csokonyavisonta polgármestere és alpolgármestere, Haraszti Attila és Laki Dezső, valamint Nagy József, a kaposvári Somogyi Huszárok Hagyományőrző Egyesület huszárkapitánya kapta meg a minden évben kiosztott kitüntetést. A kultúrotthonban lezajlott ünnepségen a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja kis és nagy mazsorettjei mutattak be színvonalas előadást.
Főzőverseny és óriáspuliszka
Miközben a kultúrotthonban zajlottak az ünnepségek, az iskola előtti téren már beüzemelték a lacikonyhákat, és alágyújtottak az üstöknek. Idén tíz csapat nevezett be a gasztronómiai megméretésre, egyébként helyszűke miatt nem is fértek volna el többen. A Torjai Gazdasszonyok szokás szerint kürtőskalácsot sütöttek, jelen volt a gádorosi önkormányzat, a kistarcsai Mulatós Barátok és az ottani önkormányzat csapata, a csokonyavisontaiak, a torjai Vidámcsapat, a mikóújfalusiak, a 142-es számú Szent Miklós Cserkészcsapat, a Bálványos Fiai Egyesület, a vadászok és a juhászok is.
Fabó Dudás Róbert, a gádorosiak séfje érdeklődésünkre elmondta: mivel ő Szerbiából származik, úgy gondolták, egy kevésbé ismert ételféleséget, a sertés-, juh- és marhahúsból készített pljeskavicát mutatják be. A szerb hamburgerként is ismert étel nagyon hasonlít a miccsre, serpenyő szélén, bő olajjal locsolva sütik a húslepényeket. Megtudtuk, a pljeskavica nagyon közkedvelt Újvidéken, gyakorlatilag minden pikniken fogyasztják.
A Bálványos Fiai csapat tagjai a múltba nyúltak vissza: Voloncs Mária anyósának az anyósától származó, 1940-ből való recept alapján ún. anyósvadast készítettek. Ez egy hagymaalapú, zöldségek hozzáadásával, borjúcsontból készített, húslével felengedett és hosszúhússal gazdagított étel, amit a végén tojásos eresztékkel sűrítettek, és pergelt cukorral „bolondítottak” meg. Az asztaluknál egyébként felejthetetlen zamatú barackpálinkát is kínáltak!
A csokonyavisontaiak valódi kaszás étellel rukkoltak elő, a Somogy megyéből érkező csapat marhapörköltet készített Illó Margit-módra, tudtuk meg magától a menzát működtető névadótól, aki még dödöllével, csirkecombbal és libamájjal is kényeztette a zsűri ízlelőbimbóit. A pörkölt egyedi fűszerezése miatt viseli a nevét, paprikával és paradicsommal, illetve vörösborral dúsítják a kiadós, vegetáriánus-berkekben elképzelhetetlen ételt.
A csapatokat egyébként egy manchesteri vendéglő séfje, a portugál Vanessa Raquel, illetve Komlósi Mihály, a Vitézi Rend kulturális székkapitánya értékelte, majd szokás szerint minden csapatot díjaztak, hiszen a főzőverseny elsősorban a barátkozásról, a különböző vidékek gasztronómiai örökségének közelebb hozásáról és nem a versengésről szólt. A falunapok másik legnagyobb érdeklődést kiváltó mozzanatát a 60 méteres székely feltűrt puliszka készítése képezte. Több mint száz helybélire volt szükség, hogy az ételkülönlegesség elkészüljön, s bár a készülődés több mint két órát vett igénybe, az elkészült puliszka alig két perc alatt elfogyott.
Mária-búcsú felvonulással
A falunapok vasárnap Mária-búcsúval folytatódtak, meglehetősen szép látványt nyújtva, amikor résztvevői felvonultak a faluban. Szokás szerint az altorjai plébániánál gyülekztek, majd megindult a menet, amit a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara vezetett. Felvonultak a torjai cserkészek, a helybéli, a szentegyházi és a kaposvári huszárok, majd a népviseletbe öltözött helybéliek és csokonyavisontaiak is.
Az évszázados gesztenyefákkal övezett kis kápolnában nagyszámú hívő jelenlétében zajló eseményen a környékbeli papok mellett fejér László Ödön jelenlegi és Olosz Gergely volt szenátort is felfedeztük. A búcsús szentmisét Szabó Lajos kanonok, a sepsiszentgyörgyi Szent József-templom plébánosa celebrálta, prédikációt Kedves Tibor alsócsernátoni plébános mondott. A tiszteletes beszédében Szűz Mária anyai szerepére hívta fel a figyelmet, és arra buzdította a híveket, hogy imáikkal keressék meg a Magyarok Nagyasszonyát, kidomborítva a hit megtartó erejét. A szentmise végén Hatos Mihály, az altorjai Szent Miklós-templom plébánosa mondott köszönetet a híveknek a búcsú szervezésében nyújtott segítségért és az önkormányzatnak azért, mert szívén viseli az egyházi hajlékok sorsát.
Daragus Attila megerősítette: azon vannak, hogy felújítsák a község összes templomát, mind Futásfalván, mind Torján megújulnak a katolikus és a református egyházak tulajdonát képező istenházák. A szentmise a magyar himnusz, a Szózat és a pápai induló eléneklésével ért véget.
Hagyományőrzés és agrokiállítás
A kétnapos rendezvény során mezőgazdasági termékkiállítást is meg lehetett tekinteni, amin nagyméretű zöldségek és gyümölcsök voltak ízlésesen közszemlére helyezve. A teljesség igénye nélkül ragadunk ki pár nevet: Dobri Gábor kertjében focilabda méretű karalábé termett idén, Kádár Attila nagyméretű piros pityókát állított ki, Pánczél Tünde pedig remek zöldségkompozíciót mutatott be. Márton Piroska különböző méretű paradicsomból és paprikából készített kompozíciója is sokak tetszését elnyerte, akárcsak ifj. Luka Medárd összeállítása; ez utóbbinál egy madárijesztő vigyázott az őszi levelekkel keretezett dísztökökre és más kerti növényekre. Nem maradtak ki az apikultúrával foglalkozók sem, Pakocs István vegyes virágmézet, repcemézet és propoliszt, illetve tinktúrát állított ki egy olyan lép kíséretében, aminek kockái között mi Nagy-Magyarország körvonalait véltük felfedezni, de lehet, hogy tévedünk.
A falunapokat a 27 tagú, négy hónapja működő Bálványos Fiai Egyesület tevékenysége is színesítette, amely a sportcsarnok előtt jurtát állított fel, kézműves foglalkozásokat, játszóházat szervezett, és íjászkodásra is lehetőséget kínált. A falunapon ezen kívül szóhoz jutottak a torjai iskolások, este koncertek zajlottak, vasárnap este pedig tűzijátékban lehetett gyönyörködni.
Bartos Lóránt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)