Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Kazinczy Ferenc–Fráter Lóránd–Csiha Kálmán Emlékház (Érsemjén)
5 tétel
2008. augusztus 24.
A szeretet, az összefogás fontosságáról szóltak az ünnepi beszédek az Érsemjéni Falunapon augusztus 24-én. Lovasok, menettáncosok, és fúvószenekar alkotta azt az ünnepi menetet, melynek vonulásával kezdődtek a falunapok. A program az immár Kazinczy Ferenc–Fráter Lóránd–Csiha Kálmán Emlékház nevet viselő helyi múzeumnál folytatódott, ahol a tavaly novemberben elhunyt püspökhöz méltó nemes egyszerűséggel avatták fel Csiha Kálmán emlékszobáját. / Rencz Csaba: Csiha Kálmán emlékszobát avattak Érsemlyénben. = Erdon. ro, aug. 24./
2009. november 9.
Nagy büszkesége egy kistelepülésnek, ha olyan jeles szülöttei vannak, akiket a fél világ számon tart és emlékszik rájuk. Érsemjénnek három nagy szülötte volt. Kazinczy Ferenc (1759-1831) költőt és nyelvújítót az idén egész évben ünnepelték születésének 250. évfordulója alkalmából. A település másik híressége, Fráter Lóránd. Kazinczy büsztjét Trianon után levették talapzatáról, de a rendszerváltást követően, 1991-ben visszakerült méltó helyére. Fráter Lórándnak (1872-1930), az Érmellék „nótáskapitányának” mellszobra az idén került az őt megillető helyre. A falu harmadik nagy szülöttét, Csiha Kálmánt (1929-2007), az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét megformázó alkotást Érsemjén önkormányzata ebben az évben tervezi méltó helyére emelni. Költő, publicista, számos vallásos témájú könyv szerzője is volt. A szülőfaluban kialakított Kazinczy-Fráter-Csiha-emlékházban megtekinthetők személyes tárgyai. /S. É. : Csiha Kálmán emlékére. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 9./
2010. szeptember 15.
Partiumi múzeumok internetes bemutató oldala
Bihar megye – Szeptember 24–én, pénteken kerül sor Érmihályfalván a www.partiumimuzeumok.ro internetes oldal hivatalos bemutatójára. Csorba Sándor muzeológust kérdeztük a részletekről.
–Miről is szól ez az oldal?
–Ez a weboldal egy teljesen civil kezdeményezésből kialakított adatbázis, amely azintézmények elérhetőségét, címét, történetétés kiállításait mutatja be három nyelven. Magyarul, mert szinte kizárólag a magyar kultúra termékeit mutatja be. Románul, mert minden intézmény Románia területén található, és a román ajkúak is érdeklődhetnek iránta, mint ahogy a múzeumokat is meglátogatják, illetve angolul, hogy nemzetközi szinten is képes legyen a romániai magyar kultúra népszerűsítésére.
–Miért gondoltad, hogy szükség van rá?
–Az ötlet az enyém volt, az érmihályfalvi Aegis Ephebum Egyesület pedig – melynek kuratóriumi tagja vagyok – mint civil egyesület csatlakozott, mert csak intézmény pályazhatott támogatás megszerzésére. Szerintem azért kell ez az oldal, mert egyre többen tervezik meg kirándulásaikat, nyaralásukat az internet segítségével. Azért is fontos, mert a legtöbb, általunk bemutatott múzeumnak nincs állandó nyitvatartása, és így lehetőség nyílik az előzetes egyeztetésre. A harmadik ok, hogy egy weboldal sokkal olcsóbb, mint a nyomtatott népszerűsítő anyagok, mivel korlátlan számú ember megnézheti, és a frissítesek sem kerülnek pénzbe, így fentarthatóbb. Amúgy a XXI. században, ha valami nincs a neten, az nem is létezik a világ számára.
–Milyen intézmények kerültek fel a hiánypótló oldalra, és ezek vezetői hogyan fogadták az ötletet?
–Bár majd a közönség érdeklődése dönti el, de szerintem valóban hiánypótló ez az oldal. Én például egy hétig nyomoztam, hogy be tudjak jutni a sződemeteri Kölcsey emlékházba. Az intezmények általában önkormányzati vagy egyházi tulajdonban lévő múzeumok, illetve magántulajdonban lévő tájházak. A legtöbb vezető üdvözölte az ötletet, némelyik egészen lázba jött és nagyon boldog volt, hogy ingyen csináljuk meg a munkát. Nem mindenki volt ilyen lelkes, de mindenki feltétel nélkül segített. Az Ady Endre szülőháza és múzeum a szatmári múzeumhoz tartozik ugyan, de mivel ennek a weboldalán nem szerepel, fontosnak tartottuk, hogy írjunk róla.
–Kiknek ajánlott használni ezt az oldalt, és mit lehet belőle megtudni?
–Az oldal célja a tájékoztatás. Azoknak ajánljuk, akik szeretnék megtudni, milyen múzeumok léteznek, hol, hogyan és mennyiért lehet őket meglátogatni. A képgaléria pedig azt mutatja meg, hogy pontosan mit fog látni az érdeklődő. Így a képek és a rövid leírés alapján eldöntheti, hogy érdemes–e neki a múzeumokat felkeresni. Hasznos lehet a pedagógusoknak, akik tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek az itt begyűjtött adatokalapján. Amúgyén egyértelműen a kultúr–turizmuskedvelőinek szántam. A szövegek emiatt rövidek, lényegretörőek. Nem az a lényeg, hogy mindent elmondjunk, hanem az, hogy felkeltsük az érdeklődést. A munkában támogatónk volt a Hungarian Human Rights Foundation, és a Magyar Miniszterelnöki Hivatal.
Az oldalban megtalálható múzeumok
Adyfalvai (Érmindszenti) Ady Endre Emlékmúzem; Érkörtvélyesi Falumúzeum; Érmihályfalvi dr. Andrássy Ernő Városi Múzeum; Érsemjéni Kazinczy–Fráter–Csiha Emlékmúzeum; Gálospetri Érmelléki Magyar Tájház; Mezőpetri Sváb Tájház; Nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum; Nagyváradi Szent László Egyházművészeti Múzeum; Szatmárnémeti Maszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjtemény; Sződemeteri Kölcsey Ferenc Emlékmúzeum.
Rencz Csaba. erdon.ro
Bihar megye – Szeptember 24–én, pénteken kerül sor Érmihályfalván a www.partiumimuzeumok.ro internetes oldal hivatalos bemutatójára. Csorba Sándor muzeológust kérdeztük a részletekről.
–Miről is szól ez az oldal?
–Ez a weboldal egy teljesen civil kezdeményezésből kialakított adatbázis, amely azintézmények elérhetőségét, címét, történetétés kiállításait mutatja be három nyelven. Magyarul, mert szinte kizárólag a magyar kultúra termékeit mutatja be. Románul, mert minden intézmény Románia területén található, és a román ajkúak is érdeklődhetnek iránta, mint ahogy a múzeumokat is meglátogatják, illetve angolul, hogy nemzetközi szinten is képes legyen a romániai magyar kultúra népszerűsítésére.
–Miért gondoltad, hogy szükség van rá?
–Az ötlet az enyém volt, az érmihályfalvi Aegis Ephebum Egyesület pedig – melynek kuratóriumi tagja vagyok – mint civil egyesület csatlakozott, mert csak intézmény pályazhatott támogatás megszerzésére. Szerintem azért kell ez az oldal, mert egyre többen tervezik meg kirándulásaikat, nyaralásukat az internet segítségével. Azért is fontos, mert a legtöbb, általunk bemutatott múzeumnak nincs állandó nyitvatartása, és így lehetőség nyílik az előzetes egyeztetésre. A harmadik ok, hogy egy weboldal sokkal olcsóbb, mint a nyomtatott népszerűsítő anyagok, mivel korlátlan számú ember megnézheti, és a frissítesek sem kerülnek pénzbe, így fentarthatóbb. Amúgy a XXI. században, ha valami nincs a neten, az nem is létezik a világ számára.
–Milyen intézmények kerültek fel a hiánypótló oldalra, és ezek vezetői hogyan fogadták az ötletet?
–Bár majd a közönség érdeklődése dönti el, de szerintem valóban hiánypótló ez az oldal. Én például egy hétig nyomoztam, hogy be tudjak jutni a sződemeteri Kölcsey emlékházba. Az intezmények általában önkormányzati vagy egyházi tulajdonban lévő múzeumok, illetve magántulajdonban lévő tájházak. A legtöbb vezető üdvözölte az ötletet, némelyik egészen lázba jött és nagyon boldog volt, hogy ingyen csináljuk meg a munkát. Nem mindenki volt ilyen lelkes, de mindenki feltétel nélkül segített. Az Ady Endre szülőháza és múzeum a szatmári múzeumhoz tartozik ugyan, de mivel ennek a weboldalán nem szerepel, fontosnak tartottuk, hogy írjunk róla.
–Kiknek ajánlott használni ezt az oldalt, és mit lehet belőle megtudni?
–Az oldal célja a tájékoztatás. Azoknak ajánljuk, akik szeretnék megtudni, milyen múzeumok léteznek, hol, hogyan és mennyiért lehet őket meglátogatni. A képgaléria pedig azt mutatja meg, hogy pontosan mit fog látni az érdeklődő. Így a képek és a rövid leírés alapján eldöntheti, hogy érdemes–e neki a múzeumokat felkeresni. Hasznos lehet a pedagógusoknak, akik tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek az itt begyűjtött adatokalapján. Amúgyén egyértelműen a kultúr–turizmuskedvelőinek szántam. A szövegek emiatt rövidek, lényegretörőek. Nem az a lényeg, hogy mindent elmondjunk, hanem az, hogy felkeltsük az érdeklődést. A munkában támogatónk volt a Hungarian Human Rights Foundation, és a Magyar Miniszterelnöki Hivatal.
Az oldalban megtalálható múzeumok
Adyfalvai (Érmindszenti) Ady Endre Emlékmúzem; Érkörtvélyesi Falumúzeum; Érmihályfalvi dr. Andrássy Ernő Városi Múzeum; Érsemjéni Kazinczy–Fráter–Csiha Emlékmúzeum; Gálospetri Érmelléki Magyar Tájház; Mezőpetri Sváb Tájház; Nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum; Nagyváradi Szent László Egyházművészeti Múzeum; Szatmárnémeti Maszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjtemény; Sződemeteri Kölcsey Ferenc Emlékmúzeum.
Rencz Csaba. erdon.ro
2010. október 26.
„A népmesék legkisebb királyfia” – Szobor a tizenötödik véranúnak Érsemjénben
Kazinczy Lajos 1820-ban született Széphalmon (Magyarország), a költő és nyelvújító Kazinczy Ferenc legkisebb gyermekeként. A tizenhárom kivégzett tábornok, illetve Ormai Norbert honvédezredes mellett a magyar szabadságharc tizenötödik aradi vértanújaként tartják számon. Vasárnap a déli órákban emlékművet állítottak tiszteletére a Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd, Csiha Kálmán Emlékmúzeum udvarán. Kazinczy Lajost, mint lázadó ezredest huszonkilenc éves korában, azaz 1849. október 13-án teljes vagyonának elkobzására és golyó általi halálra ítélte a hadbíróság. Az ítéletet az aradi várkapu előtti sáncban hajtották végre október 25-én. Semjéni születésű édesapjára való tekintettel a helyiek a maguk mártírjuknak tekintik. A helyi önkormányzat, valamint a Székesfehérvári (Magyarország) Krajcáros Alapítvány kezdeményezte, hogy a szabadságharc semjéni gyökerekkel rendelkező mártírjának, Kazinczy Lajos honvédezredesnek szobrot állítsanak kivégzésének 161-ik évfordulóján. Reggeli Újság (Nagyvárad)
Kazinczy Lajos 1820-ban született Széphalmon (Magyarország), a költő és nyelvújító Kazinczy Ferenc legkisebb gyermekeként. A tizenhárom kivégzett tábornok, illetve Ormai Norbert honvédezredes mellett a magyar szabadságharc tizenötödik aradi vértanújaként tartják számon. Vasárnap a déli órákban emlékművet állítottak tiszteletére a Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd, Csiha Kálmán Emlékmúzeum udvarán. Kazinczy Lajost, mint lázadó ezredest huszonkilenc éves korában, azaz 1849. október 13-án teljes vagyonának elkobzására és golyó általi halálra ítélte a hadbíróság. Az ítéletet az aradi várkapu előtti sáncban hajtották végre október 25-én. Semjéni születésű édesapjára való tekintettel a helyiek a maguk mártírjuknak tekintik. A helyi önkormányzat, valamint a Székesfehérvári (Magyarország) Krajcáros Alapítvány kezdeményezte, hogy a szabadságharc semjéni gyökerekkel rendelkező mártírjának, Kazinczy Lajos honvédezredesnek szobrot állítsanak kivégzésének 161-ik évfordulóján. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2011. október 26.
Érsemjéni emlékezés Kazinczy Lajosra
Bihar megye – Vasárnap emlékünnepnek adott otthont az érsemjéni Kazinczy Emlékmúzeum udvara: Kazinczy Lajos 2010-ben avatott emlékművénél emlékeztek meg a ’48-as szabadságharc tizenötödik vértanújáról.
Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajost, a ’48-as események egyik emblematikus alakját. Rá emlékeztek Érsemjénben, az emlékére állított szobor mellett, az emlékmúzeum udvarán. Az ünnepség Balázsi József ünnepi beszédével kezdődött. A polgármester felhívta a figyelmet a magyarság egységének fontosságára a megmaradásért folytatott küzdelemben. Emlékeztetett, hogy az aradi vértanúk közül sokan nem magyar nemzetiségűek voltak, ennek ellenére céljuk közös volt, egységesen tudtak fellépni annak érdekében. Felidézte, hogy a történelemben a magyarnak mindig volt kivel harcolnia, akár külső, akár belső ellenséggel, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a harcokat mindig a megmaradásért kell folytatnunk, minden magyarnak ez kell legyen legfőbb célja.
Nem feledték
Németh István, a székesfehérvári Krajczáros Alapítvány elnöke az 1848-as forradalom eseményeit idézte fel, kidomborítva Kazinczy Lajos érdemeit, sorsának tragikus alakulását. Ezt követően Csáki Márta református, illetve Demse Pál római katolikus lelkészek szolgálata következett. Csáki tiszteletesasszony Pál apostol Timóteushoz írt második leveléből származó sorokat idézte, párhuzamot vonva Pál apostol nemes harca és a magyar történelem nagyjainak harcai között, Demse tisztelendő megemlékező gyászszertartással adózott Kazinczy emlékének. A következőkben a Kazinczy Ferenc I.-VIII. Osztályos Iskola növendékeinek zenés, hazafias szavalatokkal tarkított műsora következett, amely után Emődi Dániel, a debreceni Pro Pátria Alapítvány elnöke mondott beszédet. Kazinczy Lajosról szólva felhívta a figyelmet, hogy Haynau személyes konfliktusban állt Kazinczyval és szándékosan végeztette ki az aradi 13 után, hogy nevét ezzel a feledés homályába süllyessze.
Koszorúzás
Az Ezüstperje néptánccsoport ünnepi előadása néptánccal gazdagon körítve mutatta be az ifjú szabadságharcos életét születésétől tragikus, de hősi haláláig. Őket Kocsán István előadóművész követte, aki harmonika kísérettel adott elő hazafias katonadalokat – az énekekbe a közönség is bekapcsolódott. Az ünnepséget koszorúzás zárta, Kazinczy Lajos emlékművénél helyeztek el koszorút a Fehérvári Huszáregyesület, a Krajczáros Alapítvány, a Pro Pátria Alapítvány, az önkormányzat és a Bihar Megyei Cserkész Ifjúsági Szövetség képviselői, majd a Himnusz eléneklésével ért véget a megemlékezés.
Csorba Sándor
erdon.ro
Bihar megye – Vasárnap emlékünnepnek adott otthont az érsemjéni Kazinczy Emlékmúzeum udvara: Kazinczy Lajos 2010-ben avatott emlékművénél emlékeztek meg a ’48-as szabadságharc tizenötödik vértanújáról.
Aradon végezték ki 1849. október 25-én Kazinczy Lajost, a ’48-as események egyik emblematikus alakját. Rá emlékeztek Érsemjénben, az emlékére állított szobor mellett, az emlékmúzeum udvarán. Az ünnepség Balázsi József ünnepi beszédével kezdődött. A polgármester felhívta a figyelmet a magyarság egységének fontosságára a megmaradásért folytatott küzdelemben. Emlékeztetett, hogy az aradi vértanúk közül sokan nem magyar nemzetiségűek voltak, ennek ellenére céljuk közös volt, egységesen tudtak fellépni annak érdekében. Felidézte, hogy a történelemben a magyarnak mindig volt kivel harcolnia, akár külső, akár belső ellenséggel, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a harcokat mindig a megmaradásért kell folytatnunk, minden magyarnak ez kell legyen legfőbb célja.
Nem feledték
Németh István, a székesfehérvári Krajczáros Alapítvány elnöke az 1848-as forradalom eseményeit idézte fel, kidomborítva Kazinczy Lajos érdemeit, sorsának tragikus alakulását. Ezt követően Csáki Márta református, illetve Demse Pál római katolikus lelkészek szolgálata következett. Csáki tiszteletesasszony Pál apostol Timóteushoz írt második leveléből származó sorokat idézte, párhuzamot vonva Pál apostol nemes harca és a magyar történelem nagyjainak harcai között, Demse tisztelendő megemlékező gyászszertartással adózott Kazinczy emlékének. A következőkben a Kazinczy Ferenc I.-VIII. Osztályos Iskola növendékeinek zenés, hazafias szavalatokkal tarkított műsora következett, amely után Emődi Dániel, a debreceni Pro Pátria Alapítvány elnöke mondott beszédet. Kazinczy Lajosról szólva felhívta a figyelmet, hogy Haynau személyes konfliktusban állt Kazinczyval és szándékosan végeztette ki az aradi 13 után, hogy nevét ezzel a feledés homályába süllyessze.
Koszorúzás
Az Ezüstperje néptánccsoport ünnepi előadása néptánccal gazdagon körítve mutatta be az ifjú szabadságharcos életét születésétől tragikus, de hősi haláláig. Őket Kocsán István előadóművész követte, aki harmonika kísérettel adott elő hazafias katonadalokat – az énekekbe a közönség is bekapcsolódott. Az ünnepséget koszorúzás zárta, Kazinczy Lajos emlékművénél helyeztek el koszorút a Fehérvári Huszáregyesület, a Krajczáros Alapítvány, a Pro Pátria Alapítvány, az önkormányzat és a Bihar Megyei Cserkész Ifjúsági Szövetség képviselői, majd a Himnusz eléneklésével ért véget a megemlékezés.
Csorba Sándor
erdon.ro