1993-ban hozták létre Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítványt, hogy korszerű értékközvetítést szervezzenek a város magyarsága számára. Az eltelt tizenöt év alatt az alapítvány megőrizte a kezdeti célkitűzéseket. Január 10-én a központ konferenciatermében ünnepi megemlékezést tartottak. Balázs-Bécsi Attila alapítványi elnök visszatekintett, sok munka volt az első táncház megszervezésétől 2008-ig, amikor munkájukat Kötő József, az EMKE tiszteletbeli elnöke úgy jellemezte, hogy tevékenységük megkerülhetetlen fejezete lesz az erdélyi magyar közösség 1989 utáni intézménytörténetének, a magyar élet végvárait építették fel. 1992-ben megalapították a Kaláka néptánc-együttest, 1995-ben már beköltözhettek a Téka Művelődési Központba, amelyet 1997-ben hivatalosan is felavattak; 2000-ben csatlakoztak a Mezőségi Szórványprogramhoz; 2002-ben létrejött a Téka Szórványkollégium; 2004 és 2006 között megépült az új kollégium; 2006-ban és 2008-ban Feketelakon házakat vásároltak tájház berendezése céljából. 2006–2008-ban beindult a Magyariskola Projekt. A Téka-alapítvány képviselettel rendelkezik a Kárpát-medencei Szórvány Tanácsban. Tavaly az alapítvány az anyaországban megkapta a nemzeti jelentőségű intézményi státust. Az ünnepi közgyűlésen tisztújítást is tartottak, Balázs-Bécsi Attila maradt az elnöki funkcióban, az elnökségi tagok pedig a következők: Póka Enikő, Kulcsár Ildikó, Fodor Zoltán és Marha Tibor. Külön szakosztályt alapítottak középiskolás diákok számára. /Tizenöt éves a Téka Művelődési és Oktatási Központ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

A Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Kárpát-medencei Szórvány Tanács március 16-án ülésezett. Az ülésen Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár és a MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya illetékeseinek részvételével a Szórvány Tanács megtárgyalta a régiók képviselői által előzetesen benyújtott szakmai javaslatok megvalósításának lehetőségeit, és meghatározta a Kárpát-medencei Szórvány Tanács 2009. évi programját. Döntöttek több kiemelt projekt támogatásáról, mint például a szamosújvári és válaszúti szórványkollégiumok működtetése, a felőri régiós magyar oktatási központ munkálatainak befejezése, a csángó oktatási programok továbbfejlesztése, illetve a técsői Magyar Református Líceum bővítése. /Ülésezett a Szórvány Tanács.= Nemzetpolitika.gov.hu, márc. 16./ A Szórvány Tanács március 16-án Budapesten kezdeményezte, hogy a 2009-ben kezdődő „Szórvány-év” szimbolikus programjaként a ceausescui falurombolás mementójának számító Bözödújfalun emlékhelyet alakítsanak ki, megvalósításához a helyi szereplők, civil szervezetek közreműködését kérik. /Emlékhely lesz Bözödújfalun.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

A szórványmagyarság erőteljesebb támogatását javasolták Felsőpulyán
(MTI) – A szórvány magyar közösségek fennmaradását szolgáló szervezeti és intézményrendszer erőteljesebb támogatását javasolta az ausztriai Felsőpulyán (Oberpullendorf) tartott konferencia.
A szórványmagyarságról szóló, XI. Kufstein-tanácskozás zárónyilatkozata szerint a konferencia résztvevői fokozottabb támogatást tartanak szükségesnek az anyaország és a befogadó államok részéről.
A 23 országból – Magyarországról, a szomszédos országokból és a világ más részeiről, elsősorban Nyugat-Európából és Latin-Amerikából – érkezett 280 résztvevő tudósok és gyakorlati szakemberek előadásait meghallgatva és megvitatva vizsgálta meg a nemzetpolitika, a nemzeti önazonosság és a kulturális örökség aktuális kérdéseit.
A tanácskozást az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezte a Nyugat- európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület és Felsőpulya város közreműködésével. A felsőpulyai tanácskozás indokoltnak tartja, hogy a Kárpát- medencei Szórványtanácshoz hasonlóan a NYEOMSZSZ, a Latin-amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (LAOMSZSZ) és az egyes földrészeket hatékonyan összefogó civil szervezetek közreműködésével jöjjön létre a Nyugati Magyar Kontinentális Szórványszervezetek Szövetsége.
A zárónyilatkozat szerint a befogadó államok és társadalmak esetleges érdektelensége és asszimilációs ereje miatt a magyar szórványok fennmaradása mindenekelőtt a magyar állam érdeke és felelőssége, ezért erre a nemzetstratégia alakítóinak és a magyar kultúra irányítóinak különös gondot kell fordítaniuk.
Az első helyszínéről elnevezett Kufstein- konferenciát 1990 óta minden második évben tartják meg. 1996 óta a burgenlandi Felsőpulya ad otthont a rendezvénynek. Schmitt Pál köztársasági elnök levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit.
A tanácskozáson jelen volt Szili Katalin volt országgyűlési elnök, országgyűlési képviselő (MSZP), a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) létrejöttének kezdeményezője is. Népújság (Marosvásárhely)