"Jún. 30-án Budapesten aláírták a Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara alapító okiratát. Az alapító közgyűlésen több mint száz magyar vállalat képviselője vett részt. Elfogadták az alapszabályt és megválasztották a tisztségviselőket. A vegyes kamara elnöke Dicsuk Pál, az Eastern European Market Export-Import Kft. társtulajdonosa, társelnöke George Cojocaru, a Román Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (MRKIK) alakult március 10-én Kolozsváron. Az MRKIK 25 taggal indult, székhelye Kolozsváron lesz, Bukarestben pedig képviseleti irodát működtet. Az alakuló rendezvényen romániai és magyarországi kormányzati politikusok, kereskedelmi és iparkamarai, illetve önkormányzati vezetők, továbbá számos üzletember vett részt. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: a magyar–román kamarát alapító 25 vállalat évi 2000 eurós tagdíjat fizet, ami elnökségi tagságot is biztosít, de közepes vállalatok évi 400, kisvállalatok pedig évi 200 eurós tagdíj mellett is beléphetnek az MRKIK-be. /T. Sz. Z.: Gazdasági összefogás az európai integrációért. Magyar–román kereskedelmi kamara alakult Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

“Közös Európa” Magyar–román partnerség volt a címe a szeptember 8-án az Expo Arad International egyik pavilonjában megtartott konferenciának, amelyet Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke vezetett. A konferencián Gheorghe Falca, Arad polgármestere Arad, mint a DKMT eurorégió egyik kiemelten jelentős gazdasági és kulturális városának helyzete és fejlesztési koncepciója címmel tartott előadást. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar gazdasági szereplők EU-s tapasztalatairól beszélt, utalva arra, hogy ezeknek a tapasztalatoknak az átadása a román gazdasági partnereknek megkönnyítheti számukra a csatlakozást. /(Balázs): “Közös Európa” Magyar–román partnerség. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

A Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (KMRKI) szervezésében, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával október 15-én Kolozsváron – az EU-csatlakozásra való felkészülés jegyében – találkozót tartottak a helyi vállalkozókkal. A rendezvény célja – amint azt Koós Ferenc, a KMRKI ügyvezető igazgatója is bejelentette – az volt, hogy alapismereteket adjon át. A fórum második részében a kamara építőipari szekciója működési elveinek kialakítását vitatták meg. /Ördög I. Béla: Konferencia az EU-s vámszabályokról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

A kis- és középvállalkozások támogatására román–magyar tőkealap létrehozását javasolta Kóka János magyar gazdasági és közlekedési miniszter Bukarestben, ahol román kollégájával együtt aláírta a két ország gazdasági vegyes bizottságának jegyzőkönyvét. Kóka elmondta: Magyarország kész akár egymilliárd forinttal is hozzájárulni ehhez az alaphoz, amelyből tőkejuttatásként részesülnének román, illetve magyar kis- és középvállalkozások. A közös tervek között szerepel a román és a magyar földgáz-, illetve villamoshálózat összekötése. Kóka részt vett a kolozsvári központtal működő Kárpátia Román–Magyar Vegyes Kamara bukaresti irodájának megnyitóján is. /(borbély): Román–magyar tőkealap létrehozását javasolta Kóka. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Idén márciusban alakult meg kolozsvári székhellyel a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek célja a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok ápolása, a tagszervezetek gazdasági érdekeinek előmozdítása. Koós Ferenc, a kamara ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 16 romániai és 10 magyarországi alapító taggal indultak. Azóta a tagszervezetek száma megközelíti a hatvanat. Megszületett a kamara alapszabályzata, amely az intézmény működési feltételeit, céljait tartalmazza: naprakész információk, különböző szolgáltatások biztosítása a tagság számára, adatbázisok kiépítése. Szeptember 8-án Aradon gazdasági fórumot rendeztek, október 4-én Bukarestben nemzetközi gazdasági konferenciát, más városokban is volt tanácskozás. /Ördög I. Béla: Mérlegen a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Magyarországi és erdélyi vállalkozók tapasztalatcseréje volt a célja a Székelyudvarhelyen február 9-én szervezett nemzetközi gazdasági fórumnak. A rendezvényt az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége, valamint a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara szervezte. /Szász Emese: Nemzetközi fórum Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Március 9-én kiosztották Nagyváradon a 2006-os év Aranyalma Díjait azoknak a közéleti személyiségeknek, akik az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap szerkesztői és olvasói szerint az elmúlt esztendőben sokat tettek az erdélyi magyarságért. A két lapot megjelentető Scripta Kiadó immár harmadízben adta át az elismeréseket. Stanik István igazgató-főszerkesztő elmondta, a díj most már hagyománynak tekinthető. „Az idén inkább háttéremberek kapják az Aranyalmát, olyanok, akik napi munkájukkal nem a nagy nyilvánosság előtt kérkednek, hanem a háttérben maradva sokkal többet tudnak tenni magyarságért“ – tette hozzá. Reményei szerint a következő évben a maszol. ro portál révén megvalósul az első romániai magyar internetes televízió. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője és Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője adta át a díjakat. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád háromszéki képviselő és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Politika-közélet kategóriában kapott elismerést. A Társadalom kategória díját Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke, továbbá Borboly Csaba és Kovács Péter, a Miért vezetői kapták. A Kultúra kategória egyik díjazottja Tompa Gábor rendező volt, a másik Dimény Áron színész. Nagy Ágnes, a jegybank igazgatótanácsi tagja vihette haza a Gazdaság kategória egyik „aranyalmáját”, a másik díjazottja Varga Gábor, a találmányi hivatal vezetője volt. A Külhoni magyar személyiségek kategóriájában Radetzky Jenő magyarországi vállalkozó, a Román-magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozója és Darvay Nagy Adrienne színházkutató vette át a szobrot. A romániai román személyiségnek járó díjat Paul Drumaru műfordító kapta. Végül Bocskor Bíborka lépett színpadra, az „erdélyi megasztár”, aki döntős volt egy magyarországi tehetségkutató versenyen. /Aranyalma „háttérembereknek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Az EU-ban való piacon maradás, a vállalkozások fejlesztése témakörében tartottak konferenciát magyarországi és romániai érdekképviseletek Partnerség – Közösen az EU-ban címmel a múlt hét végén Árkoson. Magyarország és Románia kétoldalú kapcsolatainak alakulásáról beszélt, valamint a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi Iparkamara vállalkozásközpontú szolgálatait ismertette Radetzky Jenő elnök. A magyarországinál jobbnak ítélte a román gazdaság helyzetét a GDP, az infláció, valamint az államadósság mutatóinak tükrében. /D. P. : Közösen az EU-ban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete székházában május közepén egész napos konferenciát szervezett a magyarországi és romániai iparkamarák részvételével Partnerségben – közösen az EU-ban címmel. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 20 millió forintos támogatásával tavaly márciusban megalapította a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamarát. Először Kolozsváron hozott létre irodát, szeptemberben megnyitotta a bukaresti kirendeltséget. A vegyes kamara céljai: a Magyarország–Románia közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok ápolása, tagjai gazdasági érdekeinek előmozdítása, továbbá információkat nyújtása az adott ország gazdaságáról, üzleti szokásairól. /(kilyén): Román–magyar kereskedelmi és iparkamara. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Kolozsváron folyik a Partnerségben – Közösen az EU-ban című román–magyar üzleti fórum. Szervezői, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége. A rendezvényen ismertették a sikeres pályázatírás tudnivalóit. Farkas Mária, a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetségének elnöke az új versenyfeltételekről és lehetőségekről tartott beszámolót. /Ö. I. B. : Külföldi tanácsok hazai vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Hivatalosan akár már két éven belül bevezethetnék az eurót Romániában a jelenlegi gazdasági mutatókat figyelembe véve – jelentette ki Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (KMRKIK) elnöke a TIB2007 – Bukaresti Nemzetközi Vásár keretében megrendezett magyar–román vállalkozók üzleti fogadásán. A román gazdaság sikerében a magyarok is nagy szerepet játszottak, hiszen az elmúlt öt évben több mint négyezer magyar vállalkozás telepedett le Romániában, elsősorban Erdélyben, és előrelendülést adott a magyar technológiai transzfer is. A vegyes bizottságok eddigi munkája is arra utal, érdemes és szükséges az együttműködés, jelentette ki a Román Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolati igazgatónője, Ileana Deak. /O. M. : Román–magyar fogadás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

A hét végén megtartott Székely ház a Székelyföldön című faipari szemináriumon a székely ház szabadalmaztatását szorgalmazza az Arbor Famegmunkálók Szövetségének elnöke, Szilágyi Imre, hogy ezáltal is megmutatkozhassanak a famegmunkálók az Európai Unió előtt. A márkanévvé nemesítés során visszatérnének azokhoz a hagyományokhoz, amelyek még őrzik a sajátos technológia sajátosságokat, és ezeket egységes rendszerbe foglalva védetnék le. Radeczky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a rendezvény társszervezője szerint a famegmunkálók klaszterekbe tömörülve, összefogással tudnák ezt megvalósítani. Molnár Judith, a csíkszeredai Certop Certification Services ügyvezető igazgatója a minőségirányításról, mint szervezetfejlesztési eszközről tartott előadást. Romániai pályázati lehetőségekről és az eddigi tapasztalatokról Schönberger Krisztián, a kolozsvári Civitas Alapítvány tanácsadója, valamint Pásztor Andrea, a Consact Consulting Kft. tanácsadója számolt be. Köllő Miklós műépítész ismertette a székely ház történeti vonatkozásait. /Jánossy Alíz: Márkanév: Székely ház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó magyarországi Fejér testvérmegye közgyűlésének szinte teljes létszámú testülete május 9-én közös ülést tartott a Kolozs Megyei Tanáccsal. Radeczky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a két ország és megye gazdasági kapcsolatainak erősítéséért végzett munkája elismeréseként, átnyújtotta Kerekes Sándornak, a Kolozs Megyei Tanács alelnökének a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legmagasabb kitüntetését, az intézmény aranyérmét. Megtartották a II. Román–Magyar Gazdasági Fórumot. Ezen Radeczky Jenő felelevenítette a 2001. évet, amikor első ízben írták alá a két intézmény közötti együttműködési megállapodást. Ma Kolozs megyében több, mint 5000 magyarországi cég van jelen, közös vállalat vagy saját képviselet formájában. /Ördög I. Béla: Határon átívelő együttműködés Kolozs és Fejér megyék között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

November 6-án tartotta meg üzleti vacsorasorozata legújabb eseményét a Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (MRKIK). A főleg kétoldali kapcsolatokat ápoló kis- és középvállalatokat támogató szervezet találkozóján többek között megjelent Radetczky Jenő MRKIK-elnök és Barabás János kolozsvári magyar konzul. A magyar cégek ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek, mint a romániai kis cégek: tőke- és eszközhiánnyal, nyelvi korlátokkal. /Példás a román–magyar gazdasági együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Kilencedik alkalommal szervezték meg február 14-én a Kolozsvári Magyar Üzletemberek estjét a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) és a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (MRKIK) kezdeményezésére. /Magyar üzletemberek estje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági fórumon vett részt május 15- én Székelyudvarhelyen. Az Új helyzetben a gazdaság címet viselő rendezvényen székelyföldi és magyarországi vállalkozók vettek részt. /Winkler szerint a kormány képtelen a válság kezelésére. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Május 26-án Kolozsváron ismertették azt az Üzlet határok nélkül elnevezésű akciótervet, melyet a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a brüsszeli székhelyű, de egész Európából kis- és középvállalatokat tömörítő Enterprice Europe Network valósít meg. A programsorozat célja magyarországi és romániai vállalatok együttműködésének támogatása. Kolozs megye 5500 cégéből 560 működik magyar tőkével, Olaszország után (1300) Magyarország a második a külföldi tőke jelenléte szempontjából. /Ö. I. B. : Magyar – román üzletfejlesztő programsorozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Pályázatokról gyakorlatiasan
A kolozsvári Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében tegnap a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál tartottak kis- és középvállalkozók számára elérhető pályázati lehetőségekről konferenciát. A szintén kolozsvári Goodwill Consulting pályázati tanácsadó cég szakértőinek előadásaira szép számmal volt érdeklődő a helyi kamaraszékház tanácstermében, a kis- és középvállalati szektor európai hetének keretében szervezett rendezvénnyel június folyamán nyolc romániai várost keresnek fel.
A több marosvásárhelyi céget is partnereik soraiban tudó pályázati szakértők gyakorlatias megközelítésből ismertették az érdeklődőkkel a vissza nem térítendő pályázati alapok világát, ezek forrásától – kormányzati, európai uniós vagy egyéb nemzetközi – függetlenül. Először arra rávilágítva, hogy a vállalkozását pályázati forrásból fejleszteni készülő érdeklődőnek milyen lépéseket kell megtennie, kezdve a pályázati pénzen megvalósítandó beruházás megtervezésétől egészen a projekt gyakorlati megvalósítása során jelentkezhető nehézségekig, majd a rendelkezésre álló pályázati kiírásokat is ismertették a jelenlevőkkel.
A szakértők szerint az anyagiakban és humán erőben egyaránt reális költségbecslés a sikeres pályázás egyik kulcspontja, kezdve a vállalkozás fejlesztési szükségleteinek és anyagi teherbírásának valós felmérésétől a járulékos költségek jelentette terhek pontos feltérképezéséig. Mint hangsúlyozták, nem olcsó és nem könnyű útja a cég fejlesztésének a pályázati források alapjainak megszerzése, mert egy támogatást elnyerhető projekt komoly tervezést, pontos munkát igényel, ráadásul a folyamat különböző szakaszai időigényesek is lehetnek. Mindez költségekkel jár a vállalkozó számára, a pályázaton dolgozó saját munkaerő bérében, adott esetben a külső tanácsadó és szolgáltatók díjában, és nem utolsósorban banki hitelköltségekben, hiszen a pályázati alapokból utólagosan elszámolható pénzt lehet megszerezni, így a megcélzott beruházás gyakorlati lefolytatása a gyakorlatban legtöbbször hitelből történik, még a pályázótól önrészt nem feltételező projekteknél is.
Költséges és bürokratikus módja a pályázás a vállalkozás fejlesztésének, ennek ellenére a szakértők szerint mégis érdemes ezt az utat választani, főleg a már tervezett, de még halasztható, vagy saját erőből egyelőre megoldhatatlan beruházások kivitelezéséhez, mert egyéb lehetőségekkel összevetve a pályázás a vállalkozás fejlesztésének legolcsóbb módozata.
(benedek)
Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés: az erdélyi magyarok idegenkednek a többpárti választástól –
Egyenlőtlenek az erőviszonyok, de az emberek bizalma sokat számít az önkormányzati választásokon, a lakossági fórumokon és a néppárti jelölteket népszerűsítő kampányrendezvényeken Tőkés László szerint. Az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke a Duna Közbeszéd című műsorában úgy fogalmazott: még az 1940-es évek végén létezett Magyar Népi Szövetség idejéből kísért vissza egy egypártrendszeri szemlélet mely a kommunizmus irányába vezette az akkori magyarságot. Szerinte a posztkommunista egypártrendszer pozíciói erősödtek meg, ezért idegenkednek az erdélyi magyarok a többpárti demokratikus választási rendszertől és egyfajta zárt, egypárti rendszerben gondolkoznak. Szerinte ezt az állapotot kellene megszüntetni.
„Úgy ítélem meg, hogy most tartunk a posztkommunista átmeneti és letisztulási időszak azon fázisában, ahol a demokratikus értékek egyre inkább érvényesülnek”- mondta Tőkés László, aki szerint ez az elv érvényesül Székelyudvarhelyen is, ahol már egy valódi demokratikus verseny zajlik. Mint mondta, ebből a szempontból mintaértékű lehet Székelyudvarhely.
Úgy vélte, jelenleg egy „nacionalizmussal spékelt, kommunista időszak közállapotaiból” kell visszahozni azt a félmilliónyi embert, akik távol maradnak a politikából, vagy akik elidegenedtek és román pártokra szavaznak. Tőkés László úgy fogalmazott: a nemzet irányába kell mozdítani a választókat. „Új egységre van szükség, amelyben mindhárom párt (az EMNP mellett az RMDSZ és az MPPSZ) a nemzet ügyét egy irányba húzza. Ez az új egység nem akarja megvásárolni az egyházakat kegyadományokkal, komolyan veszi a civil szférát, és tagjai nem félnek ellátogatni például egy fórumra” mondta Tőkés László. Elmondása szerint ugyanis a magyarok félnek részt venni egy fórumon, mert „az RMDSZ-es elnök feljegyzi, kik vannak jelen.”
A Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara irodákat nyit Székelyföldön – Tőkés László is részt vesz a székelyudvarhelyi iroda megnyitásában.
„Magyar Unió az Európai Unióban – ez volt a központi jelszavunk az európai parlamenti választások kortes időszakában. A magyar integrációnak része a gazdasági integráció, nem elég, ha csak kulturális téren egyesülünk. Beindítottuk a Mikó Imre-tervet, ennek irodahálózata lesz a magyar külkereskedelmi irodahálózat” – fejtette ki, hozzátéve: már Nagyváradon és Kolozsváron megnyíltak az irodák. „Szeretnénk egy erdélyi gazdaságfejlesztési struktúrában részt venni – ez megalapozná a tényleges közigazgatási autonómiáját nemcsak Székelyföldnek, hanem az egész romániai magyarságnak”- tette hozzá.
Duna Tv, Közbeszéd. Erdély.ma

Egységes gazdasági térség a Kárpát-medencében
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat nagyváradi irodája és a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében nyílt meg a Partiumi Keresztény Egyetem földszinti aulájában a Magyar Termék Nagydíj vándorkiállítás, melynek célja a régió kis- és közepes vállalkozásai termékeinek népszerűsítése.
A kiállítást Radetzky Jenő, a Nemzetgazdasági Minisztérium által augusztusban elindított Wekerle-terv miniszteri biztosa, a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara tiszteletbeli elnöke nyitotta meg jeles meghívottak, köztük Glattfelder Béla EP-képviselő részvételével.
Köszöntő beszédet mondott Szilágyi Zsolt, Tőkés László brüsszeli kabinetfőnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, aki a Kárpát-medence egységes gazdasági térségében való elgondolását hangsúlyozta. Mint mondotta, ennek a gondolatnak a mentén fejti ki tevékenységét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is, és ezt veszi figyelembe a Wekerle-terv, illetve az ehhez szervesen kapcsolódó, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott Mikó Imre Terv is. Szilágyi Zsolt rámutatott arra, hogy a földrajzi értelemben egységes régiót múltja is összeköti, ezért a jövőjét is ennek jegyében kell építeni. „Össze kell fűzni a régiót egy egységes szerves, hatékony, az embereknek jólétet, lehetőséget biztosító régióvá, ahol az egyéni vállalkozó ugyanúgy megtalálja az érvényesülését mint az a közösség, amihez tartozik” – hangzott el.
Az éppen zajló rendkívüli uniós csúcstalálkozó kapcsán Szilágyi Zsolt kijelentette: az Unióban meg kell harcolni a kelet-közép európai érdekekért, illetve a kohéziós alapokért. Amint azt annak idején a magyar uniós elnökség is szorgalmazta, tudatosítani kell, hogy a kelet-közép európai országok nem másodrangú partnerei, hanem szerves, meghatározó részei az Európai Uniónak.
A megnyitót követően „A vidéki települések jövője a Kárpát-medencében” címmel vidékfejlesztési és turisztikai konferenciára került sor az egyetem Bartók Béláról elnevezett termében.
Az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata
erdon.ro

Nagydíjas magyar termékek kiállítása
A rendezvényen köszöntőt mondott Radetzky Jenő, a Wekerle Terv miniszteri biztosa, a Fejér Megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, a Kárpátia-kamara tiszteletbeli elnöke. Szerinte a Kárpát-medencében a gazdasági célok összehangolása a nemzetpolitikát is szolgálja: arra buzdít, hogy a vállalkozók szülőföldjükön maradva érjenek el sikereket. A vándorkiállítással a magyar kreativitást akarják bemutatni, és az erdélyi vállalkozók csatlakozását várják a gazdasági együttműködés elmélyítéséhez.
Gérnyi Gábor, a Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) marketing-csoportvezetője, a határon túli programok vezető koordinátora emlékeztetett a Magyar Termék Nagydíj történetére: az első évben, 1998-ban, a magyar gazdaság nagyon válságos helyzetben volt, de azóta bebizonyosodott, hogy nehéz körülmények között is lehet jót, tartósat alkotni.
Kiss Károlyné Ildikó, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója szerint a tizenöt év alatt 342 magyar termék kapta meg ezt a nemzetközileg is elismert emblémát. A minőségtanúsító védjegy együttgondolkodásra serkent, aminek segítségével a Kárpát-medencében könnyebben vehetjük fel a versenyt a tömegtermeléssel. Az idén 23 pályázati főcsoportban 58 termék kapott díjat, jövőre pedig bekapcsolódik a vendéglátóipar is, ami együttműködésre késztet az egész régióban. A Magyar Termék Nagydíj nemcsak a fogyasztó számára jelent biztonsági garanciát, hanem a termelő számára is közvetett reklám – mondta, hozzátéve: jövőre bevezetik a Régiók különdíját is a minőség, magyarságtudat és környezettisztelet elismerésére, éltetésére.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

Nemzeti megmaradás és modernizáció
A Magyarország határain kívül élő magyarság nemzeti megmaradása és modernizációja előfeltételei egymásnak – hangsúlyozta Prőhle Gergely, a budapesti Külügyminisztérium helyettes államtitkára tegnap a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) által szervezett kolozsvári üzletember-fórumon.
„Magyarországon sokan hajlamosak úgy gondolni a külhoni magyarságra, mint egy rezervátumra, ahol népviseletbe öltözött emberek régi házak között jönnek-mennek. De tudomásul kell venni, hogy itt van egy nagyon korszerű világ” – mutatott rá az államtitkár-helyettes. Kifejtette: a magyar szaknyelv terjesztésével, a szakképzési gondok orvoslásával, a határ két oldalán működő kis- és középvállalkozások egymásra találásának segítésével kell a modern magyar világhoz hozzákapcsolni az erdélyi kisebbségi létformát. „A nemzeti megmaradás és a modernizáció – akárcsak a reformkorban Magyarországon – kéz a kézben járnak. Tehát a nemzeti közösség megmaradása és a korszerű gazdasági fejlődés: ezek egymás előfeltételei” – fogalmazott Prőhle Gergely. Hozzátette: Magyarország számára nemcsak nemzetpolitikai szempontból fontos a Romániával való kapcsolat. „Németország után Románia a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, a tőkebefektetések tekintetében szintén kiemelt célterülete a magyar vállalkozóknak, és az infrastruktúra-fejlesztésnek fontos terepe” – magyarázta a helyettes államtitkár. A magyarországi befektetőket tömörítő RMÜE negyedévenként megrendezi a romániai magyar üzletemberek találkozóját. A tegnapi kolozsvári konferencián Prőhle Gergely üdvözölte, hogy magyar gazdasági szervezetek most összefogtak, és a hagyományos szervező mellé felsorakozott az Euréka Egyesület, a Kárpátia Román–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, valamint a kolozsvári magyar főkonzulátus.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar–román üzleti fórumot tartanak pénteken Kolozsváron
Másodszor tartanak pénteken magyar–román üzleti fórumot Kolozsváron a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, Magyarország kolozsvári főkonzulátusa, Kolozsvár polgármesteri hivatala, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági kara és a Kolozs Megyei Tanács szervezésében.
Csigi Levente, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója szerdán Kolozsváron sajtótájékoztatón ismertette: az idei fórum plenáris ülésén egyebek között a magyar–román határon átnyúló együttműködési program 2014 és 2020 közötti prioritásairól, a kis- és középvállalatok piacra jutásának szakmai támogatásáról, valamint a klaszterek szerepéről hangzanak el előadások. A plenáris ülést követően külön szekciókban hallgathatják majd az előadásokat és találkozhatnak egymással az építőipari, a környezetvédelmi cégek és a közművek fejlesztésében érdekelt vállalkozások, valamint az értékesítési, logisztikai cégek.
Vass Attila, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodavezetője elmondta, Kolozsvár, Nagyvárad, Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy után decemberben Szatmárnémetiben is irodát nyitnak a Kárpát-medencei üzleti kapcsolatok serkentésére. Az irodavezető szerint 2013-ban több mint 40 program valósult meg Erdélyben a magyarországi Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával. Ezek többnyire a vállalkozók képzését szolgálták, üzleti kapcsolatok kialakítását segítették elő.
Vass Attila az MTI kérdésére elmondta, Romániában a befektetéseknek még mindig fő terepe lehet a zöldenergia, annak ellenére, hogy egy közelmúltbeli törvénymódosítás rontotta a zöldenergia-beruházások megtérülési rátáját. Emellett az építőiparban, a szennyvíztelepek, ivóvízhálózatok kiépítésében és az IT szektorban mutatkoznak jó befektetési lehetőségek Romániában.
Népújság (Marosvásárhely)

Környezet és gazdaság erősítheti egymást (Nemzetközi tudományos értekezlet Sepsiszentgyörgyön)
Negyedik alkalommal rendezték meg múlt hétvégén a Natura-Econ elnevezésű tudományos konferenciát Sepsiszentgyörgyön a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett tagozatán. A rendezvény idén első ízben nemzetközi – ezáltal kiemelkedő jelentőséggel bír.
A környezettudatos gazdálkodás lehetőségeit, tudományos munkássága eredményeit, tapasztalatait mintegy hetven kutató oszthatta meg egymással, arra is választ keresve, hogy Székelyföld és más régiók gazdasági lehetőségeit – az új kutatások függvényében – miképpen lehetne kiaknázni. Az értekezlet hozadékairól a házigazda intézmény főigazgatója, Nagy Attila számolt be lapunknak. – Nagy örömmel mondhatom, hogy a BBTE kihelyezett tagozata történetének eddigi a legsikeresebb tudományos rendezvényén vagyunk túl. A Natura-Econ konferenciasorozatot dr. Fazakas József egyetemi előadótanár indította útjára pár évvel ezelőtt abból a meggondolásból, hogy Sepsiszentgyörgy is helyt adhat egy rangos tudományos, határokon átívelő együttgondolkodásnak, különösen, ha a környezetünk megóvása és gazdasági erőnk növekedése a tét. És erre nagy az esély. Nyilván egy ilyen színvonalas rendezvény megszervezése és lebonyolítása rengeteg előkészületet igényel. Ezt a feladatot a kihelyezett tagozatunkon működő Gazdasági és Környezetmérnöki Tanszék vállalta. Szakmai partnereink és anyagi támogatóink a magyarországi Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a helyi Zöld Klub Egyesület, az Erdélyi Múzeum Egyesület, valamint a kolozsvári Kárpátia – Magyar–román Kereskedelmi és Iparkamara, de a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is hozzájárult a sikerhez. – Hogyan zajlott le a konferencia?
– Három nyelven: magyarul, románul és angolul. A megnyitót követően neves külföldi és hazai professzorok előadásait hallgattuk meg, majd öt interdiszciplináris témakör – közgazdaságtan; pénzügy és számvitel; menedzsment, marketing és turizmus; környezettudomány; matematika – szerinti felosztásban, egymással párhuzamosan összesen ötvenöt részlegelőadás hangzott el. A tudományos bizottsági tagok, valamint a vendégek nagy része Magyarországról, rangos egyetemekről, Budapest, Pécs, Sopron, Győr, Debrecen, Miskolc városából érkezett, de képviseltették magukat szerbiai (Újvidék), bulgáriai (Szófia) és olaszországi (Trento) egyetemek is. Nyilván, a mi egyetemünk, a BBTE kolozsvári és sepsiszentgyörgyi oktatói is részt vállaltak ebben a bizottságban. Fiatal kolléganőnk, Bíró Boróka Júlia a többiekkel együttműködve fogta össze és moderálta az egész konferenciát, a vendégeknek szánt igényes kiadványt, a CD-mellékletként megjelentetett konferenciakötet szerkesztését koordinálta. Ez a lemez tartalmazza a rendezvényen elhangzott előadások nagy részének szakcikként kidolgozott anyagát angol nyelven. – Elhangzottak az értekezleteken Székelyföldön is alkalmazható ötletek? – A konferencia témája a gazdaság hatása a természetre, és viszont. Többféle ötlet és tapasztalat elhangzott, például az, hogy a helyi oktatási rendszerbe jó lenne bevonni a helyi vállalkozásokat, hogy ők is jelezzék vissza igényeiket. Konkrét Székelyföld-fejlesztési koncepció is megfogalmazódott, melynek alappiléreként a helyi munkaerő-piaci keresletnek a helyi oktatási kínálattal való összehangolását emelték ki a kutatók. Több elemzést szenteltek a gazdasági egyensúlyok matematikai-informatikai modellezésének. Szó esett a napenergiáról, amelynek használata csökkentené a légkör szén-dioxid-szennyeződését, vagy az ún. fitoremediációs eljárásokról, ahol a természet szennyezettségének csökkentését különleges növényekkel oldják meg; beszéltek a tőzeglápokról, amelyek megkötik a szén-dioxidot. De nemcsak a növények, hanem az állatok is gyógyítják a természetet, főképp azok, amelyek hozzájárulnak a humusz termeléséhez, és pontosan jelzik a talaj állapotát. Az is elhangzott, hogy a kerékpáros turizmus vonzana csodálatos szépségű tájainkra több külföldit; ugyanakkor a mentalitásváltás szükségességéről, a hulladék-újrahasznosításról, a zöldövezetekről is beszéltek az előadók. De mindenekfölött arról, hogy van remény. Van remény környékünk felzárkóztatására, tudományos munkásságunk eredményeinek felmutatására. Ez alkalommal is bebizonyosodott, hogy megyeszékhelyünk nem egy mindentől elzárt, poros kisváros, hanem igazi szellemi központ, amelyet a világ számos részén nyilvántartanak, elismerve az itt élő kutatók tudományos eredményeit.
Matekovics János Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Marosvásárhelyen és Aradon is irodát nyit a Magyar Nemzeti Kereskedőház
A meglévő kolozsvári, nagyváradi, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi és szatmárnémeti iroda mellett Marosvásárhelyen és Aradon készül új irodát nyitni a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.; a cég a jövő évben 22-re bővíti azt az irodahálózatát, melyet januártól vesz át a Kárpát Régió Üzleti Hálózattól. Minderről Kupcsok Lajos, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgató-helyettese beszélt hétfőn Kolozsváron, a harmadik magyar-román üzleti fórumon. A kibővülő irodahálózat feladata a mikro-, kis- és középvállalatok exportjának az elősegítése lesz, de emellett a duális szakoktatás terjesztése terén is szerepet szánnak az irodáknak - tette hozzá. Utalt arra, hogy 2015-öt a szakoktatás évévé nyilvánította a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT).
A fórumot Magyarország kolozsvári főkonzulátusa, a kolozsvári polgármesteri hivatal, a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Tanács és a Babes-Bolyai Tudományegyetem szervezte, hogy elősegítse a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődését.
"Hét irodát kívánunk működtetni Romániában, és hetet Szlovákiában, a többi nyolc arányosan oszlana meg a többi hat ország között" - ismertette a vezérigazgató. Emlékeztetett arra, hogy a Kárpát Régió Üzleti Hálózat jelenlegi szlovákiai, ukrajnai, romániai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai irodái patkó alakban veszik körbe Magyarországot. Hozzátette, az ausztriai és a lengyelországi iroda megnyitásával a hálózat immár Közép-Európa egészére kiterjed.
Kupcsok Lajos Romániát Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerének nevezte. Mint megemlítette, a magyar termékek export mértéke szerinti rangsorban Németországot Románia és Szlovákia követi. Az üzleti fórum megnyitóján Emil Boc, Kolozsvár polgármestere elmondta, hogy Magyarország vezeti a Kolozsváron befektető cégek országok szerinti rangsorát. A kolozsvári statisztikát az billenti Magyarország javára, hogy Erdély fővárosában van bejegyezve a Mol Románia, amely az ország egész területén több mint 150 üzemanyagtöltő-állomást üzemeltet.(mti) 
Transindex.ro

Bukaresti és budapesti irodát nyit a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
- Egy bukaresti és egy budapesti iroda megnyitásáról döntött elnökségi ülésén a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara - közölte a kamara az MTI-vel.
Az elnökség szerdai, kolozsvári üléséről kiadott csütörtöki közlemény szerint a két irodát március végéig nyitják meg. Az elnökség szükségesnek ítélte meg, hogy a vegyes kamara jelen legyen a fővárosokban, hiszen - mint a közlemény fogalmaz - így hatékonyabban hozzá tud járulni a létrehozása óta megfogalmazott stratégiai célja teljesítéséhez: a magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, élénkítéséhez.
A kamara azt is közölte, hogy a 2014-es év végén megszűnt a szerződése a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt-vel, mely alapján öt erdélyi irodát működtettek Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Csighi Levente ügyvezető az MTI-nek elmondta, a kamara 2015-ben a kolozsvári és a nagyváradi irodáján, és a létesítendő bukaresti és budapesti irodákon keresztül akarja kifejteni tevékenységét. (MTI)Kolozsvár