Az 1989-es romániai változásoknak is a magyarországi 1956 volt a forrása és ihletője – fejtették ki október 22-én Snagovban a romániai forradalmárok képviselői, akik részt vettek a magyar nemzeti ünnep alkalmából Nagy Imre emlékoszlopának koszorúzási ünnepségén. Az 1956-os forradalom miniszterelnökét és munkatársainak a budapesti jugoszláv nagykövetségre menekült csoportját annak idején a Bukarest közelében lévő Snagovba hurcolták, és ott tartották fogva szovjet parancsra az akkori román hatóságok. Ezen a helyen 1997-ben állították fel emlékoszlopot. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzta az emlékhelyet, október 23. alkalmából. /Megkoszorúzták Nagy Imre snagovi emlékoszlopát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

A rendszerváltozás során fontos szerep jutott az egykori ötvenhatosoknak a demokratikus átalakulás megteremtésében – derül ki Molnár Adrienne 89:56. Ötvenhatosok a rendszerváltásról című, pár nappal ezelőtt megjelent kötetéből. Az ötvenhatosok és a rendszerváltás kapcsolatát a személyes emlékeken keresztül mutatja be a könyv, amely a budapesti ‘56-os Intézet Oral History Archívumának életútinterjúi alapján készült el. Az elmúlt húsz évében készült több mint hatszáz életútinterjúból 89-et válogatott könyvébe a szerző. 1988 januárjában még betiltották Ember Judit Menedékjog című dokumentumfilmjét, amely a jugoszláv követségről elrabolt és Romániába hurcolt Nagy Imre-csoport sorsát dolgozta fel, október 23-án azonban – noha nyilvános megünneplését nem engedték – már nem akadályozták meg, hogy a Jurta Színházban a forradalom kitörésének napjáról maguk az érintettek emlékezzenek meg. 1989. január 28-án Pozsgay Imre rádiónyilatkozatban jelentette be, hogy 1956-ban Magyarországon nem ellenforradalom, hanem népfelkelés zajlott le. 1989. március 29-én az Új Köztemető 301-es parcellájában a nyilvánosság kizárásával megkezdődött Nagy Imre és mártírtársai kihantolása. Február 22-én törölték az állami ünnepek sorából november 7-ét, és elrendelték a koncepciós perek felülvizsgálatát, májusban az Igazságügy-minisztérium közzétette az 1956. december 20. és 1961. december 13. között a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek – a büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján összeállított – névsorát. /Kiss Judit: Múltfeltárás és kollektív emlékezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./