Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Joannes Kájoni Szakközépiskola (Csíkszereda)
25 tétel
1992. február folyamán
Echo címen a Kájoni János Kereskedelmi Szakközépiskola /Csíkszereda/ tanulói diáklappal jelentkeztek. /Echo, febr. - 1. sz./
1999. május 7.
Máj. 6-án Csíkszeredában, a Joannes Kájoni Közgazdasági Szakközépiskolában Zayzon Sámuel igazgató beszédével megkezdődtek a Kájoni Napok. Leleplezték a Kájoni-mellszobrot, melyet az iskola XIII. osztályos diákja, Bodó Dávid készített. /Takács Éva: Szoboravató a Kájoniban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./
2000. március 20.
A Kriza János Néprajzi Társaság tízéves fennállása alkalmából márc. 18-19-én Csíkszeredán nemzetközi konferenciát tartott. Nem véletlen a helyszín megválasztása sem, mert a társaság első vándorgyűlését ebben a városban rendezte meg 1990 szeptemberében. A konferencia kezdeteként Ádám Gyula alkalmi, a moldvai csángók életéből merített etno-fotó tárlatát méltatta Halász Péter budapesti kutató, majd dr. Pozsony Ferenc, a társaság elnöke felvázolta az elmúlt tíz év eredményeit. A konferencia egyik neves meghívottja, dr. Kósa László akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke az itt dolgozó néprajzkutatókról elmondta, hogy nagy erdélyi elődeik a 111 évvel ezelőtt megalakult Magyar Néprajzi Társaság bölcsőjét is ringatták. Dr. Péntek János egyetemi tanár a kolozsvári BBTE keretében működő néprajzoktatásról értekezett. A Hargita Állami Székely Népi Együttes és a Kájoni János Szakközépiskola lánykara műsorral köszöntötte a konferencia résztvevőit. /Kristó Tibor: Tízéves a Kriza János Néprajzi Társaság. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./
2000. május 22.
A csíkszeredai Kájoni János Kereskedelmi Iskolaközpont május 19-20-án ünnepelte tudós-szerzetes névadójának, a sok évig Csíksomlyón tevékenykedő Kájoni János születésének 370. évfordulóját, erre az alkalomra iskola-napokat szerveztek. Zayzon Sámuel igazgató hangsúlyozta: az iskola névadója életpéldát mutat és üzenetet közvetít az értékromboló, globalizált világban a tudásról, a civilizált életről és a haladásról. Az ünnepség végén az iskola előtt Kájoni János bronzba öntött mellszobrát leplezték le, amelyet Bodó Dávid, a szakközépiskola volt diákja készített. /(Hátsekné Kovács Kinga): Egy tudós-szerzetes példázata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2000. július 20.
"Az első körben valamennyi hely betelt Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola képzőművészeti és zene osztályaiban, az Octavian Goga Gimnázium reál osztályaiban, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban, az építőipari szakközépiskolában, a Kájoni János Szakközépiskolában; Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban; Maroshévízen a szakközépiskolában, a Mihai Eminescu Kollégium technológiai osztályaiban; Székelyudvarhelyen az Eötvös József és a Kós Károly szakközépiskolákban, a Tamási Áron és a Baróti Szabó Dávid római katolikus gimnáziumokban, valamint a Benedek Elek Tanítóképzőben; Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnáziumban és az unitárius gimnáziumban. /Lejárt a beiratkozások első köre. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./"
2000. szeptember 23.
Szept. 22-én a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány közvetítésével könyvadomány érkezett Csíkszeredára, a Nyírő József és a Kájoni János szakközépiskolák számára. Az amerikai Béke Hadtest szervezet önkéntese, Richard Moore elmondta, hogy angol nyelvkönyveket, történelem- és irodalomkönyveket hoztak. érkeztek Csíkszeredába. A küldeményt kiegészíti néhány olyan kötet is, amelyet kisiskolások, óvodások forgathatnak haszonnal. A Polgár-Társ Alapítvány várja azoknak az óvodáknak a jelentkezését, ahol folyik angolnyelv-oktatás és szükség van angol nyelvű kiadványokra. /Angol könyvadomány. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./
2002. június 7.
Ballag már a véndiák, a középiskolákban búcsúznak a végzős diákok. Csíkszeredában ezekben a napokban ballagnak a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző, a Venczel József Faipari Szakközépiskola, a Márton Áron Gimnázium, a Kájoni János Szakközépiskola, a Segítő Mária Gimnázium, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola, a Székely Károly Gépipari Szakközépiskola diákjai, Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium, Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium, Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium végzősei. Hargita megyében összesen 2454 középiskolás, 779 szakiskolás, 167 inasiskolás végez. /Ballagnak a végzős diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./
2002. június 14.
Hargita megyében 11 kilencedik osztállyal indul kevesebb, mint az elmúlt esztendőben - számolt be Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő a változásról, ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy az osztálylétszámok 25-ről 28-ra növekedtek. Az elmúlt évi 108 osztály helyett idén 97 kilencedik osztály indul, esti osztály pedig nem szerepel az ez évi Hargita megyei beiskolázási tervben. A főtanfelügyelőnő azt is elmondta, hogy elméleti osztályokban csupán azon diákoknak érdemes tanulniuk, akik egyetemen szeretnék tanulmányaikat folytatni. Nincs értelme munkanélkülieket képezni - tette hozzá. A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban idén 5 kilencedik osztály-, az Octavian Goga Kollégiumban-, a Székely Károly- és Kájoni János Iskolaközpontban 4-4 osztály, az Építészeti Líceumban és a Venczel József Iskolaközpontban 3-3 osztály, a Nagy István Művészeti Líceumban és a Segítő Mária Líceumban 2-2 kilencedik osztály indul. /(Hátsekné Kovács Kinga): Kevesebb kilencedik osztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
2002. szeptember 12.
"Csíkszeredában az Építészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző fiatal intézmény, szép eredményekről számolhat be. Az Építészeti Szakközépiskola az 1994-95-ös tanévben vált le a Kájoni János Szakközépiskoláról. A különválás célja az volt, hogy megmentsék az elsorvasztástól az építészeti szakma oktatását. Ma összesen 23 osztály működik az iskolában. Középiskolai osztályokban építőtechnikusokat és környezetvédő szakembereket képeznek, a szakiskolában kőművesek, ácsok, vízgáz-szerelők, burkolók, épületgépészek tanulnak. A megújult iskola felvette Kós Károly nevét. /Modern környezetben új iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./"
2005. február 1.
Cristinel Glodeanu, a csíkszeredai Kájoni János Gazdasági Középiskola tanára azzal vádolta Ráduly Róbertet, a város polgármesterét, hogy nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy az egyik helybéli vegyes tannyelvű iskola élére ne nevezzenek ki román nemzetiségű aligazgatót. Glodeanu emlékeztetőt küldött az oktatásügyi szaktárcának, a Hargita Megyei Tanfelügyelőségnek, a prefektúrának, valamint a Belügyminisztériumnak, amelyben közli, hogy a múlt héten őt javasolták a Kájoni János középiskola aligazgatói tisztségébe. Ráduly Róbert azt nyilatkozta, hogy vele nem konzultáltak és egyebet nem tett, mint hogy kérte az igazgatót a törvények tiszteletben tartására. Hozzátette, Cristinel Glodeanu ellen szankciót foganatosított az iskola igazgatótanácsa, mivel a választási kampány idején nem tartotta meg óráit. /Kinevezési botrány Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./
2005. május 7.
A csíkszeredai Joannes Kájoni Közgazdasági Szakközépiskola május 5–8-a között ünnepli az iskola névadója születésének 375. évfordulóját. Az iskola előtti mellszobornál tartottak rövid megemlékezést, majd megkoszorúzták Kájoni János mellszobrát. Eljöttek a makói, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi testvériskolák küldöttségei is. /Kájoni Napok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./
2007. május 17.
Május 17-én Kájoni, a polihisztor elnevezésű tudományos ülésszakkal kezdődik a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola Kájoni Napok rendezvénysorozata. A vetélkedőkön kívül szakmai versenyek, sportvetélkedők, szórakoztató játékok, hangverseny, szabadtéri program és tanulmányi kirándulás várja a résztvevőket. /Kájoni Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./
2008. augusztus 12.
Hargita megyében ősztől több oktatási egység keretében is indul kétéves posztliceális képzés: a csíkszeredai Kós Károly Iskolaközpontban két szakon – műszaki rajzolói és topográfus technikusi szakokon, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Kollégiumban gazdasági (vagyonkezelési asszisztens) szakon, a csíkszeredai Kájoni János Iskolaközpontban kereskedelmi koordinátor technikusi képzés indul, a csíkszeredai Venczel József Iskolaközpontban faipari dizájnereket képeznek ki, a Kájoni János Iskolaközpontban turisztikai szakon, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceumban egészségügyi asszisztenseket képeznek. A felsoroltak magyar nyelvűek, nappali tagozaton, a szentegyházi Gábor Áron Iskolaközpontban esti számítógép-programozó szakon. A megyében indulnak román nyelvű képzések is. /Posztliceális iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./
2008. szeptember 9.
Egy kormányprogram keretében októberben és novemberben 705 számítógépet telepítenek Hargita megye iskoláiba. Azok az iskolák kapnak az új gépekből, amelyeknél korábban egyáltalán nem volt, vagy pedig már régen kaptak informatikai felszerelést. Elkezdődött a számítógép-ellátásból részesülő iskolák tanárainak és tanítóinak felkészítése – közölte Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség informatika szakos tanfelügyelője. Hargita megyéből 197 iskola szerepel a listán, összesen 705 számítógéppel. Középiskolák is részesülnek a programból, Csíkszeredából például számítógépeket kap a Szent Anna, a Székely Károly, a Venczel József, a Kós Károly, a Kájoni János, a Nagy István, a Segítő Mária és a Márton Áron is. /Kiss Edit: Több száz számítógép érkezik Hargita megy iskoláiba. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./
2008. november 11.
November 10-én országszerte mintegy kétszázezer tanár, mind a négy tanügyi szakszervezet pedagógusai vettek részt a kétórás figyelmeztető sztrájkban, így tiltakoztak az ötvenszázalékos béremelést elhalasztó sürgősségi kormányrendelet ellen. Részleges volt a településeken a sztrájk, és az országban majdnem minden egyetemen oktattak is ez idő alatt. Nem csatlakoztak a sztrájkhoz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, a Székely Károly Iskolaközpont és a Joannes Kajoni Iskolaközpont tanárai. A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban szintén teljes iskolanap volt. /Horváth István, Szávuj Attila, Totka László: Óra helyett sztrájklecke. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
2010. május 10.
Tíz évig működik szervezett formában való magyar nyelvű oktatás Csángóföldön
A moldvai csángók szervezett formában való magyar nyelvű oktatásának tizedik évfordulóját ünnepelték a hétvégén Gyimesközéplokon. „Tíz év után valóban van ok az ünneplésre” – állapította meg az oktatási program felelőse, Hegyeli Attila. Hegyeli megvallotta: 2000-ben nem számított ekkora sikerre, azonban azt is hozzátette, hogy az eredmények még így sem arányosak a szervezet és az oktatók erőfeszítéseivel.
Jelenleg 22 Bákó megyei településen folyik szervezett formában magyar nyelvű oktatás. Idén 1600 gyermek tanul magyarul, közülük közel ezren az iskolában. Azonban a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) programvezetője szerint ez a szám jóval nagyobb is lehetne.
A magyartanítás előzményei
Az egy évtizeddel ezelőtt szervezett formában beindított iskolai és fakultatív oktatásnak előzményei is voltak. Az 50-es években rövid ideig állami magyar iskolák működtek, hogy a következő három-négy évtizedben teljesen kiűzzék a magyar szót Moldva összes tanintézetéből. ’89 után Perka Mihály a szabófalvi gyerekeknek kezdte tanítani a magyar nyelvet. Lészpeden Olaru Fazekas Kolonel Jóska bácsi és Fehér Kati néni saját otthonába gyűjtötte össze a falu nebulóit.
Csíkszeredában Borbáth Erzsébet, Gyimesfelsőlokon Berszán Lajos iskolaalapító plébános szervezte meg a csángóföldi gimnazisták beiskolázását. „Egy percig sem kételkedtem abban, hogy kezdeményezésem átterjed Moldvára. Kár, hogy a folyamat lassú” – mondta a kezdetekről Borbáth Erzsébet, a Kájoni János Gimnázium volt tanárnője. Számos egykori diák, aki úgy kezdte el a magyarórák látogatását, hogy vajmi keveset értett a nyelvből, ma már büszkén vállalja eredetét és anyanyelvét. Olyan is akad, aki oktatóként tért vissza.
Ne temessük a moldvai magyarságot!
Sógor Csaba EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad hinni azoknak, akik folyton temetik a magyarságot és a magyar nyelvet, pozitív példaként említve az MCSMSZ és pedagógusai tevékenységét. „Bármit is tehetünk mi Bukarestben, az Európai Parlamentben vagy az Európai Tanácsban, civil kezdeményezés nélkül semmi nem működik” – mondta az RMDSZ-es politikus. Az asszimiláció megfékezésére azonban korántsem elegendő az oktatási program – vélekedett Hegyeli Attila.
Valamit kezdeni kell a vallási kérdéssel, a szociális problémákkal, a vidékfejlesztési gondokkal, de nem szabad megfeledkezni az ifjúsági és kulturális programok megszervezéséről, illetve a helyi, politikai kérdésekbe való beleszólási jogról. „Ha ezeken a területeken létezett is valamiféle kezdeményezés, édeskevésnek bizonyult” – figyelmeztet Hegyeli. Úgy vélte, az oktatási programra is ráfér az izmosodás. Bár a pedagóguscsapat jól képzett, a feladat nagyságához az ötven személy kevésnek bizonyul. Bákó és Neamţ megyében a szövetség közel harminc olyan települést tart számon, ahol a gyerekek beszélik a magyar nyelvet, de nem részesülnek anyanyelvi oktatásban a pénzhiány miatt.
Marasztalt, visszavárt oktatók
A volt és jelenlegi pedagógusok többsége – az iskolaigazgatókkal, papokkal, polgármesterekkel, rendőrökkel, de olykor a szülőkkel is folytatott „viaskodás” ellenére – szeretettel gondol a Moldvában töltött évekre. „Aki nem volt közénk való, arról hamar kiderült. Néhány hónap után szedte a sátorfáját és továbbállt. Viszont a tanárok zöme hivatásként kezeli a csángóföldi oktatás kérdését” – mondta el a Krónikának Hegyeli.
Az ötvenes éveit taposó Lódi Erika megvallása szerint élete legszebb három évét töltötte a Csángóföldön, holott azelőtt nem is járt Romániában. „Ma már azt vallom, hogy mesterségem címere: csángóföldi pedagógus” – állítja büszkén. Szász Anna szintén Magyarországról érkezett és nemcsak a vidékbe, hanem egy csángó legénybe is beleszeretett. Mára mint feleség férjével együtt az oktatási program keretében tevékenykedik. Székelyföldi lányt vett el, de a Csángóvidékre költözött a szintén anyaországi Farkas-Ferencz Endre is. Egyed Zsuzsánna története sem mindennapos. Németországban tartózkodott, amikor a Duna Televízióban meghallotta Nyisztor Ilonát énekelni. Ezek után úgy döntött, Nyugat-Európát Moldvára cseréli.
Az anyaországi pedagógusokon kívül szép számban vannak székelyföldi, illetve Erdély szórványvidékeiről származó tanárok. Ugyanakkor megjelentek az oktatási program első eredményei is. A gimnázium és az egyetem elvégzése után Rosu Anna Pusztinára, Gyurka Valentin Külsőrekecsinbe tért vissza. Utóbbi keserűen mesélte, hogy szülőfalujában egyik tanítványa azzal fogadta: „Apukám azt mondta, minek nekem anyanyelven továbbtanulni, hisz a tanár úr is ezt tette, és mégis ide került vissza”. Másként viszonyul a magyar nyelvhez Márton Attila két lészpedi kisdiákja.
A fiúk úgy neveztek be az egyik bákói bevásárlóközpont által szervezett szavalóversenyre, hogy a magyarul nem értő közönség és zsűri előtt anyanyelvű verseket adtak elő, melyeket az elbírálók kérésére utólag lefordítottak románra. „Ha az általunk oktatott csángó gyerekek a későbbiekben nem is fognak magyar gimnáziumban vagy egyetemen tanulni, egy biztos: soha nem fogják elfelejteni identitásukat” – vonta le a következtetést Hegyeli. Azt, hogy a pedagógusok sem felejtik el a csángóföldi élményeiket és sokat tanultak a helyiektől, a soraikból alakult Veres Keldár (vödör) emlékzenekar is bizonyítja, mely kizárólag a csángó folklórra építette repertoárját.
Miután felsorolta a programban részt vevő összes oktató nevét, Solomon Adrián, az MCSMSZ elnöke valamennyiüknek megköszönte áldozatos munkájukat, így biztatva őket: „Maradjatok! Jöjjetek vissza! Mert érdemes.”
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 2.
Búcsú az iskolától
Csíkban pénteken kezdődnek el a ballagási ünnepségek – a térség középiskoláiból és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről több százan ballagnak el a hétvégén, illetve az azt követő héten.
A csíki kicsengetési ünnepségek sorát a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium kezdi el, az iskola végzősei június 4-én, pénteken ballagnak. A rendezvény 10.30 órakor kezdődik a végzősök ballagásával, a kicsengetési ünnepség pedig a tanintézmény sportpályáján 11 órától lesz.
A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium végzősei egy nappal később, június 5-én vesznek búcsút iskolájuktól. A gimnázium kápolna-dísztermében 9 órától hálaadó szentmisét tartanak, majd 11 órakor folytatódik a ballagási ünnepség az iskola sportpályáján.
Június 4-én és 5-én zajlik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai campusa végzős hallgatóinak a ballagása is. Június 4-én 14.30-kor kezdődik a hagyományosan a ballagás részét képező ökumenikus istentisztelet a csíksomlyói kegytemplomban, amelyre a végzős hallgatók népviseletben, gyalog vonulnak fel. Június 5-én az egyetem előterében reggel 8 órakor plakátot írnak a ballagók, majd részt vesznek az utolsó előadáson. 10.45-kor átvonulnak a Szakszervezetek Művelődési Házába, ahol 11 órakor kezdődik a ballagási ünnepség.
Június 6-án a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium végzős diákjai ballagnak. Reggel 9 órakor kezdődik a hagyományos lovas felvonulás, 11 órától szentmise lesz az iskola udvarán, majd 13 órakor veszi kezdetét a ballagási ünnepség.
Június 8-án két kicsengetés is lesz Csíkszeredában, a Nagy István Művészeti Iskola és a Kós Károly Építészeti Szakközépiskola diákjai búcsúznak e napon az iskolájuktól. A művészeti iskolában 10 órakor az iskola sportpályáján – rossz idő esetén a Szakszervezetek Művelődési Házában – kezdődik az ünnepség. A végzősök az iskola diákjainak sorfala között, zászló mögött, a kórus énekszavára vonulnak be, majd az ünnepi beszédek, a búcsú szavai, illetve a díjátadások következnek. A Kós Károly Szakközépiskolában 11 órakor kezdődik a ballagási ünnepség, a végzősöket az iskola udvarán a levonulás után beszédekkel, díjátadással búcsúztatják.
Június 9-én Csíkszeredában a Venczel József Faipari Iskolaközpontban illetve Csíkszentmártonban a Tivai Nagy Imre Középiskolában búcsúznak a végzősök. A Venczel József Iskolaközpontban 10 órakor kezdődik a ballagási ünnepség a végzősök felvonulásával, majd az iskola mögött folytatódik a beszédekkel, búcsúztatókkal, ünnepi műsorral. A Tivai Nagy Imre Középiskolában is 10 órakor kezdődik a kicsengetési ünnepség, amelyen a ballagók székelyruhában vesznek részt. Június 10-én három kicsengetési ünnepség is lesz Csíkban. A Kájoni János Kereskedelmi Iskolaközpontban 11 órakor kezdődik az ünnepség a végzősök levonulásával. Veress Emőke igazgató elmondta, ha a sztrájk miatt le tudják zárni addig a diákokat, akkor díjazás is lesz, ha nem, akkor ez elmarad, a ballagási ünnepséget azonban mindenképpen megtartják. Aznap 10.30-kor kezdődik a kicsengetési ünnepség a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskolában is. Az osztályfőnöki órák után a diákok levonulnak az udvarra, ahol a köszöntő és búcsúztató beszédek, a díjazások következnek.
Június 10-én ballagnak a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpont diákjai is. A 11 órakor kezdődő ballagási ünnepséget jó idő esetén a tanintézmény udvarán tartják meg. A csíkszeredai városháza idén is megajándékozza a végzősöket. A Sapientia ballagói, továbbá minden, Csíkszeredában magyarul érettségiző végzős Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című könyvét kapja ajándékba a csíkszeredai önkormányzattól.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro
2012. október 2.
Kétszázan készülnek a magyar érettségire
Közel kétszáz fővel indult be az oktatás hétvégén a magyarországi Kölcsey Ferenc Gimnázium felnőttoktatási, levelezői munkarend szerint működő, Csíkszeredába kihelyezett gimnáziumi osztályaiban. A magyar állami normatív támogatással zajló, a diákok számára ingyenes oktatásba helybeli, magyar állampolgárságú, 28-30 év körüli fiatalok jelentkeztek.
Beszámoltunk korábban arról, hogy magyar állami normatív támogatással a magyar állampolgárok számára ingyenes gimnáziumi képzést indítana Csíkszeredában egy magyarországi oktatási intézmény. A SZILTOP Nonprofit Kft. által működtetett Kölcsey Ferenc Gimnázium szándéka meg is valósult, beindult az elmúlt hétvégén Csíkszeredában a levezői munkarend szerinti gimnáziumi oktatás 18 éven felüli diákok számára. Az oktatás a magyar állampolgárságú diákok számára ingyenes, a magyarországi cég magyar állami normatív finanszírozással tartja fenn magániskola-hálózatát.
Szilasi György, a SZILTOP Nonprofit Kft. ügyvezetőjének tájékoztatása szerint közel kétszáz diák jelentkezett a Csíkszeredában elindított gimnáziumi osztályaikba. A korábbi romániai középiskolákban végzett tanulmányokat elismerték, így vannak, akik a tizenkettedik osztályba iratkozhattak be, és jövőben már érettségizhetnek. A gimnázium a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskolában bérel helyiségeket, és havi egy alkalommal szombaton reggeltől estig tartanak konzultációt a diákok számára. A képzés többnyire az otthoni felkészülésre épül – mondta el az ügyvezető. Közölte, ehhez az internet segítségével juttatnak el tananyagot a diákoknak, és a szombaton lezajlott tanévnyitón több mint ezer magyar nyelvű tankönyvet is kiosztottak.
A levelező központ Vásárosnaményben van, a tanárok többsége pedig Magyarországról utazik ide a konzultációkra, de például a román nyelvet helyi tanár oktatja – közölte Szilasi György. Elmondta, az első oktatási napot is megtartották szombaton, és a tanárok visszajelzései szerint jók a diákok alapismeretei, van mire építeni. A gimnázium tananyagában a román nyelv is szerepel, fontosnak tartják, hogy a diákok ismerjék az ország nyelvét – mondta az ügyvezető. Közölte, románból érettségizniük is kell a diákoknak, de mint második nyelvből, a magyarországi érettségi szabályai szerint. Az ügyvezető még elmondta, mindent el fognak követni azért, hogy a gimnázium diákjai helyben érettségizhessenek, ne kelljen ezért Magyarországra kiutazniuk.
Szilasi György tájékoztatása szerint a Székelyföld számos településéről beiratkozott diákok átlagéletkora 28-30 év között van, mintegy fele-fel arányban nők és férfiak és vagy kettős (magyar-román) állampolgárok, vagy pedig a magyar állampolgársági eskü előtt állók. Az oktatási ajánlat a felnőtteknek szól, Szilasi György szerint nem akarnak a helyi középiskolákkal versenyezni. „Aki 18 év alatti, az járjon középiskolába, menjen oda, ahol a korosztálya van. Mi második esélyként szoktuk emlegetni az oktatásunkat, ez azoknak szól, akiknek már van munkahelyük, családjuk vagy esetleg épp munkanélküliek, és be szeretnék fejezni vagy folytatni akarják tanulmányaikat” – mondta az ügyvezető.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro
2013. június 11.
Csíkban ezren vizsgáznak
Elkezdődött június 10-én, hétfőn az idei érettségi román nyelvi készségfelmérő vizsgája. Ez a vizsga szerdáig tart, amikor az anyanyelvi készségfelmérő veszi kezdetét.
Csíkszeredában, Balánbányán, Gyimesközéplokon, Csíkszentmártonban és Csíkdánfalván 1250 diák iratkozott be az idei érettségire, közülük 216 diák végzett román tannyelvű tanintézetben. Csíkszeredában 1007-en iratkoztak érettségire a középiskolákban, közülük 168-an jártak román tannyelvű iskolába.
Az első vizsganapon Hodgyai László tanfelügyelő szerint nem adódtak problémák. „Semmi gondot nem jeleztek az iskolák” – közölte a tanfelügyelő. „Rendben beindult a vizsgáztatás reggel kilenc órakor” – mondta Borbély Botond is, a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola igazgatója. Közölte, ez a vizsga is kamerák előtt zajlik, a termekben ezzel az eszközzel is felügyelik a vizsgák folyamatát.
A készségfelmérő vizsgák június 28-án érnek véget, az írásbelik pedig július 1-jén kezdődnek el. A négy írásbeli után július 8-án teszik közzé az eredményeket.
Hargita megyében tavaly a diákok mintegy negyven százaléka érettségizett sikeresen.
R. Kiss Edit
szekelyhon.ro
2013. november 5.
Konferenciát tartottak Venczel József emlékére Csíkban
A Magyar Tudomány Ünnepe és a tudós születésének centenáriuma alkalmából szervezte meg a Venczel József Emlékkonferenciát a csíkszeredai Sapientia EMTE. A kétnapos rendezvény társszervezője volt Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, támogatója a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Kulturális Központ.
Hétfőn a társadalomkutató, lapalapító, író emlékére tartott szentmise, emlékplakettjének megkoszorúzása, majd ünnepélyes megnyitó előzte meg a délután kezdődő tudományos konferenciát. Utóbbi kedden délelőtt a csíkszeredai megyeháza márványtermében folytatódott számos érdeklődő és a családtagok jelenlétében, ahol elsőként dr. Szász István Tas orvosi szakíró, közíró tartott előadást Venczel József, a Hitel alapítója címmel. Úgy fogalmazott: a Hitel című kolozsvári folyóirat mai útkeresésünkben is irányvonal lehet, szellemi támasz a kisebbség és az összmagyarság számára. A tudóst szeretetteljes, szerény, sugárzó személyiségként ismertette a hallgatósággal.
Délután bemutatták a korábban megrendezett Venczel József Társadalomtudományi Vetélkedő első három helyezettjét, akik mindannyian a csíkszeredai Joannes Kájoni Szakközépiskola diákjai. Az első díjas csoport ez alkalommal bemutatta a Pusztinai „szokás-morzsák” az emberi élet sorsfordulóihoz című dolgozatát. A vetélkedőn minden jelentkező minőségi dolgozatot mutatott be, méltatta Telegdy Balázs, a Sapientia tanára.
Hargita Megye Tanácsa különdíjat adott a vetélkedőn részt vevő egyik csapatnak, az intézmény és Borboly Csaba megyeelnök nevében Burus-Siklódi Botond megyei tanácsos köszöntötte a jelenlevőket. Eredményesnek nevezte a versenyt, amely az értékfelmutatásról szólt, emléket állít Venczel Józsefnek, akinek munkássága példaként szolgál az utókornak, mondta. Gratulált a verseny minden résztvevőjének, felkészítő tanáraiknak és a szervezőknek. Hangsúlyozta: Hargita Megye Tanácsának egyik célja az hagyományőrzés, az értékmentés, ezért támogatja az ez irányú tevékenységeket, így a Venczel József Társadalomtudományi Vetélkedőt is.
Hargita Megye Tanácsa különdíját a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium X. D osztályos csapatának ajánlotta fel. Az indoklás így szólt: a szerzők igen érdekes kutatást választottak, arra vállalkoztak, hogy megvizsgálják, mennyire ismeri az utókor Venczel Józsefet és munkásságát. A dolgozat erőssége a szakszerű hivatkozás, beleértve a venczeli műveket is, közreműködik abban, hogy a köztudatban tisztázódjon, ki is volt Venczel József, miért fontos emlékeznünk rá, értékelte Burus-Siklódi Botond. Mivel a csapat nem volt jelen, díjaikat, a Székely Könyvtár sorozat köteteit Telegdy Balázs vette át.
Székely András Bertalan művelődésszociológus felajánlásával további könyveket kapott ajándékba az első három díjazott és a Joannes Kájoni Szakközépiskola könyvtára.
A rendezvény zárómozzanataként Venczel József családja köszönetet mondott az emlékkonferencia megszervezéséért.
maszol/közlemény
2013. november 6.
Diákokat díjaztak az emlékkonferencián
A csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola tanulói nyerték el a Venczel József Társadalomtudományi Vetélkedő első három díját.
Az első helyezettek a Venczel József Tudományos Konferencia zárórendezvényén, a Venczel család jelenlétében mutatták be munkájukat kedden, a megyeháza márványtermében.
„Pusztinai „szokás-morzsák” az emberi élet sorsfordulóihoz címmel írtunk dolgozatot. A születéshez, párválasztáshoz és a halálhoz kapcsolódó szokásokat próbáltuk összegezni” – mondta Timaru Carina, a Kájoni János Szakközépiskola diákja, aki csapattársaival, Kedves Orsolyával és Timár Kingával közösen nyert első helyezést. Előadásmódjuk nem volt hétköznapi, pusztinai altató- és siratódalokat hallhatott Carinától a hallgatóság. Második díjat Csíki Zsolt, Kopacz Szilvia, Szőcs Erika, míg harmadik helyezést Nagy Kinga, Datki Anita, valamint Domokos Lívia kapott, szintén a Kájoni János Szakközépiskolából. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákjai a megyei önkormányzat különdíját vehették át Burus Siklódi Botond megyei önkormányzati képviselőtől. A vetélkedőre összesen kilenc csapat jelentkezett, minden résztvevő minőségi dolgozatot mutatott be, méltatta Telegdy Balázs, a Sapientia EMTE tanársegédje.
Előadások a második napon
A Venczel József-emlékkonferencia második napján, a tanulók díjazását megelőzően több előadás is elhangzott Venczel József falukutató munkássága kapcsán. Szász István Tas nyugalmazott orvos, író Venczel József, a Hitel alapítója és szellemiségének meghatározója akkor elhangzott – mának is szóló – hiteles üzeneteiből címmel tartott előadást, Darvas Kozma József római katolikus esperes Venczel József eltelt élete, ahogyan felesége látta címmel; Ambrus Tünde, a Kájoni János Szakközépiskola tanára Székely falutízesekről szóló gondolataim Venczel József tiszteletére címmel mutatta be dolgozatát, Telegdy Balázs, a Sapientia EMTE Társadalomtudományi Tanszékének tanársegédje pedig Venczel József és a bukaresti Szociológia Iskola viszonyáról beszélt a jelenlévőknek.
Köszönet a szervezőknek
A konferencia záróünnepségén a Venczel család képviseletében Venczel József, a társadalomkutató fia mondott köszönetet a szervezőknek és mindazoknak, akik megőrzik és továbbadják édesapja munkásságát és szellemiségét. A rendezvény zárásaként Kósa István, a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Karának dékánja szólalt fel és osztotta meg gondolatait az erdélyi szociológusról, Venczel Józsefről. Mint mondta: azon körülmények között, ahová került, utalva a tudós börtönéveire, mindig ember tudott maradni.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro
2015. december 18.
Babba Mária otthon lakóit ajándékozták meg
Plüssmacikkal díszített, színes csomagolású kisebb-nagyobb dobozokkal örvendeztették meg a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola Baráti kezek elnevezésű önkéntes csoportja szervezésében az említett iskola diákjai a csíkcsomortáni Babba Mária otthon lakóit.
Karácsony közeledtén az iskola húsz osztályának tanulói gyűjtést szerveztek a csomortáni központ húsz lakója számára, akik közül a legkisebb gyerek négyéves. Személyre szabott ajándékok készültek, összeállításuknál figyeltek a nemre és a korosztályra, amelyhez a megajándékozottak tartoznak – tudtuk meg a 12. osztályos Györfi Ritától.
Különböző tanszerek, könyvek, ruhanemű, játékok, édesség került a csomagokba. „Iskolánk könyvtárából is jó néhány könyv kikerült, ezek által is szeretnénk segíteni fejlődésüket, hiszen hasznos eszközök a tanulásban, például szótárakat is kapnak. A tanároktól is gyűltek ajándékok” – mondta az önkéntes. Hozzáfűzte, a kapcsolat nem most kezdődött a csomortáni központban lakó gyerekekkel, gyűjtöttek már nekik ősszel zöldségeket, személyesen ismerik egymást, hiszen a tanulásba is besegítenek alkalomadtán.
A csoportot vezető tanárok ötlete volt pár évvel ezelőtt, hogy rászoruló gyerekeknek szervezzenek karácsony előtt gyűjtést, és tavaly is megajándékoztak nehéz sorsú gyerekeket. A Babba Mária ház lakói énekszóval várták megajándékozóikat, minden osztály képviseletében egy-két diák ment ki a helyszínre, és igazi karácsonyi hangulatban adták át a csomagokat tanáraik vezetésével.
Izsák-Székely Judith
Székelyhon.ro
2016. június 19.
Ezek a szakosztályok indulnak a következő tanévtől
Elkezdődött a kilencedik osztálytól kezdődő hároméves szakoktatásban való iratkozás a múlt héttől. Ősztől a csíkszéki szakközépiskolákban a térség munkaerőpiacának igényei szerinti szakosztályok indulnak.
A csíkszeredai Venczel József Szakközépiskolában asztalos, pék-, sütőipari szakmunkás, illetve kertész szakok indulnak ősztől. A Kós Károly Építőipari Szakközépiskolában kőműves, ács–asztalos–parkettázó és víz-, gázszerelő osztályokba lehet iratkozni. A Kájoni János Szakközépiskolában fodrász és szakács ágazatokra jelentkezhetnek a tanulók. A Székely Károly Szakközépiskolában autószerelő, lakatos és karosszérialakatos, valamint villanyszerelő szakok indulnak. A csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskolában hegyvidéki farmer, továbbá pincér- és élelmezési eladó szakágakat terveztek. A csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskolába pedig hegyvidéki farmer szakosztály indul szeptembertől.
Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője érdeklődésünkre elmondta, hogy ezeket a szakosztályokat a térség vállalkozásainak és gazdasági egységeinek a munkaerőigényei alapján állították össze. „A gazdasági szféra részéről kapott jelzések alapján indították az iskolák és a tanfelügyelőség a képzéseket” – húzta alá Görbe. A szakmai oktatás egyébként gyakorlatközpontú. Az elméleti tudás megszerzését leginkább a kilencedik osztályra időzítik, felsőbb tagozatokon pedig már a szakmai ismereteken és gyakorlatozáson van a hangsúly. Nagy szerepet kapnak a szakmai oktatásban a magáncégek, mivel az iskolák vállalatokkal partnerségben végzik a szakoktatást. A szakoktatásban induló kilencedik osztályokba e hét péntekig lehet még jelentkezni.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro
2017. július 18.
Népszerűtlen a szakoktatás, csak a helyek fele telt be a székely megyékben
Sok üres hely maradt a székelyföldi szakközépiskolákban az első iratkozási szakasz után, emiatt félő, hogy osztályokat kell megszüntetni vagy összevonni. Csupán a meghirdetett helyek mintegy fele telt be.
Egy ideje ugyan politikai és szakmai szinten is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakoktatás fellendítésére, az idei középiskolai beiratkozás első szakaszában mégis csak a meghirdetett helyek mintegy fele telt be a Kovászna és a Hargita megyei szakközépiskolákban. Háromszéken a hároméves szakoktatásban és a duális képzésben meghirdetett helyek több mint fele üresen maradt- – a nyolcadik osztályt végzett tanulók rendelkezésére bocsátott 671 helyből a múlt héten lezárult első iratkozási szakaszban 319-et foglaltak el. A tanintézetek vezetősége abban bízik, hogy a felvételi második, szeptember elején sorra kerülő fordulójában – amikor az országos képességfelmérő vizsga pótszessziója is lejár – jelentkeznek majd az üresen maradt helyek nagy részére is.
Kovászna megyében két szakiskolában teltek be a helyek: népszerűnek bizonyult a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Szakközépiskola fodrász–manikűrös, valamint a pincéreket, bolti eladókat és cukrászokat képző osztálya. Ezenkívül a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában volt nagy az érdeklődés a gépkocsi- és mezőgazdaságigép-szerelő, valamint a pincér–eladó szak iránt.
Alig öten jelentkeztek a duális képzésre
A többi szakiskola már nem volt ennyire vonzó, így a jelenlegi helyzet szerint sok helyen csak szakok összevonásával alakulhatnak osztályok. Ennél is rosszabb a helyzet a duális képzés tekintetében, megyeszerte ugyanis alig öten iratkoztak be az elméleti mellett szerződés alapján intenzív gyakorlati képzést is nyújtó szakokra. A sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskolában ősztől induló húsipari szakosztályban meghirdetett 28 helyre például csak hárman jelentkeztek, holott a tanintézet vezetősége és a tanfelügyelőség is nagy reményeket fűzött a csoporthoz. Idő kell a mentalitás megváltoztatásához Hasonló a helyzet Hargita megyében is, ahol a szakoktatásban meghirdetett helyeknek valamivel több, mint fele – 65 százaléka – telt be, emiatt elképzelhető, hogy egyes osztályokat nem tudnak elindítani a 2017/2018-as tanévtől.
A tanfelügyelőség összesítése szerint 834 helyre 545 diák iratkozott be, ez számbelileg és arányosan nagyjából megegyezik az előző évek tendenciájával. Hargita megyében is jellemző, hogy vannak különösen népszerű szakok, míg például a faipari szakképzést nyújtó osztályokba alig néhányan jelentkeztek. Görbe Péter főtanfelügyelő elmondta: Csíkszeredában népszerű volt a Kájoni János Szakközépiskola pincér és élelmezési eladó szakosztálya, túljelentkezés volt a Székely Károly Szakközépiskola autószerelő osztályában, továbbá a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola víz-gáz szerelő tagozatán is beteltek a helyek.
Ezzel szemben az erdész–asztalos, valamint az ács–asztalos–parkettázó szak iránt egyelőre tucatnyian sem érdeklődtek, így elképzelhető, hogy ezek az osztályok nem indulhatnak el. Görbe Péter úgy vélte: nehéz megváltoztatni az elmúlt évtizedekben gyökeret vert mentalitást, miszerint csak az érettségi és egyetemi oklevéllel rendelkezők érvényesülhetnek az életben. Előbb-utóbb azonban várhatóan gyümölcsöző lesz az önkormányzatoknak, a szakmai szervezeteknek és a vállalkozásoknak a szakképzés fellendítését célzó törekvése, a folyamat azonban időigényes – hívta fel a figyelmet Görbe Péter, aki azt is elmondta: a székelyföldi vállalkozásoknak egyre nagyobb szükségük lesz jó szakemberekre.
Bíró Blanka, Molnár Rajmond / Krónika (Kolozsvár)
2017. szeptember 18.
A vártnál lényegesen kevesebben választották a szakiskolát a kilencedikesek közül Hargita megyében
A meghirdetetthez képest százzal kevesebb tanuló iratkozott be a Hargita megyei szakiskolákba: a 2017-2018-as tanévet így a betervezett 834 helyett összesen 731 szakiskolai diák kezdte meg a megyében, 30 osztályban. Ráadásul az alacsony gyermeklétszám miatt az osztályok közül többet kénytelenek voltak összevonni, így sok esetben egy osztályban két különböző szakmát tanuló csoport jár.
Véglegesítették a múlt héten a szakmai oktatás Hargita megyei beiskolázási adatait, amelyeket a Hargita Megyei Tanfelügyelőség rendelkezésünkre bocsátott. A kimutatásuk szerint a meghirdetett 834 szakiskolai helyre a tanév elejére 731-en jelentkeztek, azaz 100-zal kevesebben a tervezettnél, a csíkszéki szakiskolákba 50-nel kevesebben választották a szakiskolai képzést: az elvárt 336 diák helyett mindössze 286-an.
A tanfelügyelőség táblázatában ugyanakkor feltüntették még a roma gyermekeknek szánt helyek számát is. Az összesítésből kiderült, hogy a megye iskoláiban fenntartott 27 helyükből, 22-öt töltöttek be cigány nemzetiségű tanulók. Továbbá külön jegyezték a csíksomlyói Szent Anna Speciális Szakközépiskola beiskolázási adatait is, amelyekből kiolvasható, hogy 48 helyet biztosítottak az asztalos, valamint a textilipari szakra, de végül mindössze 13-an iratkoztak be ezekre.
Népszerű és népszerűtlen szakok
A csíkszeredai szakiskolák közül a Kájoni János Szakközépiskola, a Kós Károly Szakközépiskola, valamint a Székely Károly Szakközépiskola meghirdetett pincér, víz- és gázszerelő, autószerelő, valamint autóbádogos és autófestő szakjai bizonyultak a legnépszerűbbnek, hiszen annyi diák jelentkezett ezekre, hogy 28-as, azaz teljes létszámú osztályokat tudtak indítani ezeken a szakokon. Szintén teljes osztály indulhatott a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola pék- és sütőipari szakján. Kevésbé népszerűnek bizonyult a balánbányai Liviu Rebreanu Szakközépiskola pincér és élelmezési eladó szakja, mert erre nem iratkozott senki, ugyanez a helyzet a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola hegyvidéki gazda szakján. A csíkszéki szakiskolák többi szakjaira éppen annyian jelentkeztek, hogy szakmánként félcsoportokat alakítottak ki, többnyire 14-es létszámmal, esetenként ezeket kénytelenek voltak összevonni egy osztályba.
A szakközépiskolát részesítik előnyben
Bálint Gabriella, a Venczel József Szakközépiskola igazgatója megkeresésünkre elmondta, a legnagyobb érdeklődést a pék- és sütőipari szak iránt tanúsítanak a diákok, ezt a szakot minden évben el tudják indítani, az asztalos szak iránt csökkent az érdeklődés, ebben az évben csak egy féllétszámú osztályt tudtak indítani, így összevonták a szintén félcsoportos erdész szakkal. Mint megtudtuk, az erdész szakot új képzésként hirdették meg a szakiskolában, és úgy tervezték, hogy jövőre kertész szakot indítanának, és évenként felváltva oktatnák hol az egyik, hol a másik szakot.
Az érdeklődés kapcsán elmondható, hogy még mindig az elméleti osztályok telnek be előbb, a szülők valamilyen oknál fogva a szakközépiskolát részesítik előnyben a szakiskolával szemben, talán azért, mert úgy gondolják, hosszú távon jobb lehet, ha a gyermeknek megvan a 12 osztálya, és kapnak egy technikusi diplomát, akkor is, ha nem lesz sikeres az érettségijük – magyarázta az igazgató.
Vízi István, csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola igazgatója a következőképpen vélekedett: vidéken az az irány figyelhető meg, hogy egyre több tanuló választja inkább a városi tanintézeteket, kevesebben maradnak a helyi iskoláknál. Az alcsíki szakiskolába idén mindössze egy összevont osztály indult két külön csoporttal úgy, hogy a szakórákat külön tartják a hegyvidéki gazda, illetve a pincér és élelmezési eladó szakosok számára.
Iskola után lehessen elhelyezkedni
„A Kós Károly Szakközépiskola által kínált szakokra nagyon jó volt a jelentkezés, a három képzés közül a víz- és gázszerelő szakon túljelentkezés is volt, ezért vizsgapróbát is tartottak a jelentkezőknek” – értékelte Szén János, a csíkszeredai szakközépiskola igazgatója. Hozzátette, hogy az ács, valamint a kőműves szakosztályaikon is a beteltek helyek. Mint mondta, olyan szakmák ezek, amelyekre itt Csíkszéken van érdeklődés.
Azt látom, hogy a városban minden iskola igyekszik olyan szakokat indítani, amire van kereslet: felmérik a cégeknél, hogy milyen munkaerő-szükséglet van, és ezek alapján próbálnak újabb szakmákat oktatni. Így a diákoknak az iskola elvégzése után esélyük lehet elhelyezkedni – fejtette ki az iskolaigazgató.
Barabás Hajnal / Székelyhon.ro