Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. július 14.
"Papp Géza erdélyi református püspök, számos vendéglelkész és közéleti személyiség körében ünnepelte júl. 13-án Lupény református templomának 90 esztendős fennállását és Gáll Sándor lelkipásztor hivatalos beiktatását a lupényi református gyülekezet. Ez a templom az elmúlt évtizedekben végvár szerepét töltötte be az Erdélyi Református Egyház és magyar közösségünk életében. Ma számában megfogyatkozva, de annál nagyobb hittel küzdenek templomukért, a megmaradásért a lupényiak. Minden jel arra mutat, hogy frissen beiktatott fiatal lelkészükben igazi pásztorra találtak. /Gáspár-Barra Réka: Kettős ünnep Lupényban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./"
2003. július 16.
"Karánsebes központjában a középkori ferences kolostor köveire Európa bármelyik pontján büszkék lennének. A helybéliek azonban igyekeznek "megszabadulni" tőle, eltakarni, elfeledni, nem létezővé tenni. Hatalmas ortodox templomot húznak föléje, hagymakupolásat. Az egykori kis templom szentélyét vasbeton oszlop szúrja át. Hiába minden kérés, hiába minden tiltakozás a katolikus egyház részéről. /Szekernyés Irén: A kő marad, a kő marad. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./"
2003. július 16.
"Cicerone Ionitoiu Párizsban élő volt politikai fogoly megjelentette "A kommunista terror áldozatai - letartóztatottak, megkínzottak, bebörtönzöttek, meggyilkoltak" címet viselő szótárának első öt kötetét. A szótárért írószövetségi díjat kapott. Cicerone Ionitoiu munkája a Masina de scris Kiadó égisze alatt látott napvilágot. A kommunista hatalom évtizedeiben Romániában kétmillió embert tartóztattak le, vetettek börtönbe, hurcoltak munkatáborokba. Kétszázezren odavesztek. Cicerone Ionitoiu már a börtönben elkezdte az adatok gyűjtését. A 14 kötetre tervezett szótár 70 000 bezárt vagy kivégzett személyt vesz nyilvántartásba. A mártírok útja Nagyenyedtől az oroszországi Vorkutáig, Máramarosszigettől a Duna-fekete-tengeri csatornáig vezetett. - Létezik Romániában egy intézmény: A Totalitarizmust Tanulmányozó Országos Intézet, amelynek működése nem zavartalan. Első figyelemre méltó kiadványuk (Bebörtönzött Egyház. Románia 1944-1989. Szótár) összeállítója, a nemrég elhunyt volt politikai fogoly, Paul Caravia sokat panaszkodott az információs források, a dokumentációs adatok hozzáférhetetlensége miatt. A volt Securitate dossziéi elérhetetlenek voltak Caravia számára. Az egyházak is foghíjas kimutatásokkal szolgáltak. Az életrajzi adatok hiánya, pontatlansága Ionitoiu szótárában is szembeszökőek, bosszantóak. Papok, parasztok, politikusok, munkások, egyetemi hallgatók, háziasszonyok, orvosok, ügyvédek, építészek, katonatisztek, diplomaták követik egymást betűrendben, felekezeti, politikai, nemzetiségi különbség nélkül, hol hasábos, hol csak kétsoros szócikkben ("Izsák, Ionas. Arad városából. Letartóztatták. Börtönbe vetették"). A Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a kommunizmus áldozatainak máramarosszigeti múzeuma, a "Memoria" folyóirat nem zárkózik el a kutatók elől. Történészek, jogászok, szociológusok, újságírók, fiatalok és idősek rengeteget tehetnek a hiányok pótlása, a pontatlanságok kiigazítása terén. /Balogh József: Egy írószövetségi díj margójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./"
2003. július 17.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület téglajegyeket bocsátott ki, melynek célja a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium épületének felújítása. /Makay Botond: A Lorántffy Gimnáziumot akarják felújítani. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./"
2003. július 18.
"A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Arad megyei szervezete nagyobb pénzösszeget pályázott meg a magyarországi Apáczai Közalapítványnál. A pályázatot - Számítógépek a szórványoktatásban - kimondottan 6 és 14 év közötti gyermekekkel foglalkozó intézmények számára írták ki. A megpályázható támogatásból hárommillió forintot ítéltek meg az aradiaknak. Ebből sikerült húsz számítógépet, húsz fénymásolót, húsz számítógépes programcsomagot és két szkennert vásárolniuk. Húsz intézmény - nem csak iskola - jut számítógéphez. Nagyiratos, Erdőhegy, Kisjenő esetében a plébániák, parókiák lesznek a gépek tulajdonosai. A kedvezményezettek között van a Kölcsey Egyesület, az EMKE, a pedagógusszövetség, nyilatkozta Matekovits Mihály, az RMPSZ megyei elnöke, országos alelnöke. /Karácsonyi Zsolt: Számítógépek a magyar szórványnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./"
2003. július 21.
"Szakács Ferenc, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója elmondta, hogy nyelvvizsga tizenkettedik után csak magyarból van. Más nyelvből kizárólag magánúton vizsgázhat az illető, például Kolozsváron. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes szerint csökkentik a követelményeket a magyar iskolákban, de csak "ott, ahol ezek az európai szintnél magasabbak és feleslegesek". Szakács közölte, a Csikyben nem vitték lejjebb a színvonalat. Az oktatás színvonalát a tanárok döntik el, az osztályhoz mérten. Sok magyar gyereket román iskolába íratnak szüleik. Egyesek szerint azért, mert a román iskolákban ötödiktől második idegen nyelvet is tanulhatnak. A Csiky Gergely Iskolacsoport programja ezt nem engedi meg. A Csikyben csak úgy lehetne második idegen nyelvet oktatni, ha a két választott tantárgy ötödiktől megszűnne. /Irházi János: A Disputa margójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./"
2003. július 21.
"Júl. 20-án befejeződött az Irodalmi Társaságok Szövetségének (ITÁSZ) aradi vándorgyűlése. A háromnapos, tudományos konferencia jellegű rendezvénysorozat legtöbb előadója aradi vagy erdélyi tematikájú kérdésekkel foglalkozott. Az előadások mellett képzőművészeti kiállítás, három könyvbemutató, városnéző séta, illetve környékbeli kirándulás, a városi étkezdében megtartott fogadás színesítette a műsort. A programban szerepelt egy színházi előadás is: az aradi Kölcsey Színpad diákszínháza Garcia Lorca A csodálatos Vargáné c. színművét játszotta. A vándorgyűlés az aradi vértanúk obeliszkjének megkoszorúzásával ért véget, a négy országból érkezett résztvevők tegnap utaztak el. Az irodalmi társaságok következő találkozóját jövőre a magyarországi Karcagon szervezik meg. Júl. 19-én Katona Tamás történész Az aradi vértanúk és a magyar irodalom című előadásával folytatódott a júl. 18-án elkezdődött vándorgyűlés. Murádin Jenő a Szabadság-szoborról szólva emlékeztetett: Zala György aradi alkotásában már jól kivehető a későbbi művek stílusa, látásmódja. Medvigy Endre irodalomtörténész, az ITÁSZ elnöke Kós Károly életpályájáról, transzszilvanista irodalom-szemléletéről beszélt. Piroska Katalin tanár, színházkutató az aradi magyar színház történetéről tartott előadást. Délután a résztvevők meglátogatták a bizerei apátság romjait, megtekintették a máriaradnai bazilikát, hogy aztán egy hangulatos borkóstolón is részt vegyenek Ópáloson, Balla Géza pincéjében. Júl. 20-án Bertha Zoltán Sorsbeszéd című tanulmánykötetének, valamint a Medvigy Endre által szerkesztett A magyarokhoz című antológia bemutatása után a Kölcsey Egyesület legújabb, Varga Domokos emlékének ajánlott antológiáját is megismerhették a jelenlevők. A vándorgyűlést Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke zárta le, megköszönve a házigazda Pávai Gyulának és az aradiaknak, hogy itt lehettek egy tartalmas vándorgyűlésen. /Karácsonyi Zsolt: Egymás munkájára figyeltek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./"
2003. július 23.
"Tusnádfürdőn pótolta az áprilisban elmaradt díjátadást a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány: az idén tízéves, kutatásorientált civil szervezet többek között Kovács Péter magyarországi kisebbségjogi szakértőt tüntette ki Pro Minoritate-díjjal. A másik díjazott, a finn Tytti Ikohoona Asuunmaa a mostani rendezvényre sem tudott időt szakítani. Bakk Miklós politológus, egyetemi előadó a Szórvány Alapítvány tevékenységéről beszélt, hangsúlyozva a tudományos kutatómunkát. Bodó Barna alapítványi elnök, politológus, Temes megyei tanácsos elmondta, hogy évről évre olyan közéleti személyiségeknek ítélik oda a díjat, akik a tudomány, az egyház vagy a politikum terén végeznek méltányolandó munkát a többség-kisebbség viszony javításában. Idén Gabriel Andreescu kisebbségjogi szakértőt, a romániai Helsinki Bizottság volt elnökét, Kovács Péter magyarországi szakértőt és Tytti Ikohoona Asuunmaát, az Európa Tanács finnországi volt képviselőjét tüntette ki a nemzetközi zsűri. Méltatásában Bodó úgy fogalmazott, hogy "Kovács Péter az elmúlt negyedszázadban részese volt mindannak, amit nemzetközi kisebbségvédelemnek nevezünk". Kovács megtisztelőnek s egyben meghatónak nevezte az elismerést, s úgy vélte, hogy "a jó ügyet védeni kell az érdektelenséggel és az elutasítással szemben", a kitüntetést pedig nemcsak saját, hanem mások - szintén a szórványmagyarság ügyét szolgálók - munkája iránti figyelmességként értékelte. /Pataky Lehel Zsolt: Tusványoson pótolt díjátadás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./"
2003. július 24.
"Júl. 25-én Mircea Geoana román külügyminiszter hivatalos látogatást kezd Washingtonban, ahol találkozik Colin Powell amerikai kollégájával. Geoana a következő napokban megbeszélést folytat Mark Grossmannal, az USA kereskedelmi minisztériumának helyettes politikai államtitkárával, találkozik az elnöki hivatal vezetőjével, Dick Cheney alelnök tanácsosaival és a Pentagon több személyiségével. A román külügyminiszter az amerikai zsidó szervezetek képviselőivel is megbeszélést folytat. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./"
2003. július 24.
"Idén szeptemberben lesz tizenkét éve annak, hogy visszatért Kanadából Aradra, vázolta fel életútját a bel készült interjúban Böszörményi Zoltán. Gyárai, napilapjai vannak. A fegyelmezett munka híve. Öt éve Monacóban él, ahol ingatlanbefektetési sikeresek voltak. Böszörményi beutazta a világot. Otthon ott érzi magát, ahol a könyvei vannak. Könyvtárat gyűjtött magának Torontóban, Monacóban, Budapesten, Bukarestben és Aradon. Sok kudarc érte az életben, de mindig a megoldást kutatta. Sikereit elsősorban a jó Istennek köszönheti. Aztán meg annak, hogy küzdőképes, akaratos ember. Forradalmasította a fényforrásgyártást Romániában. Ma olyan előrehaladott, bonyolult, számítógép-vezérelte, automata gyártóvonalakon folyik bukaresti gyárában a lámpatermelés, amely vetekszik a világ élvonalbeli lámpagyártóinak technológiáival és gyártóberendezéseivel. A közvilágítási szolgáltatások terén gyára, a Luxten világviszonylatban is az első öt cég között található. Temesvári gyárában, az AEM-ben romániai viszonylatban eddig még nem ismert gyors ütemben fejlesztették ki a villany-, gáz-, víz-, hőenergia-fogyasztást mérő műszereket. Mindenben a legjobb, a leghatékonyabb anyagokat használták fel, vagy a legjobb megoldást, gyártóeszközt, technológiát alkalmazták. Böszörményi gyáraiban 2500 család kapja havonta a megérdemelt fizetését. Tizenkét év alatt cégei óramű pontossággal fizették az adót. Bár kanadai állampolgár és monacói lakos, semmiféle adókedvezményben nem részesül. - A Jelen Ház-komplexum Aradon Böszörményi Zoltán névjegykártyája. Felépítése, de működtetése is egy vagyonba kerül(t). Jó barátja, Dick Ottó nagy szerepet vállalt a projekt megvalósításában. Böszörményi Kanadában látta, hogy az ott szórványban élő magyarság házat alapított, hogy legyen egy olyan helye a városban, ahol a közösség tagjai összegyűlhetnek. Ez a példa állott előtte. Gazdasági tevékenységeiből a Jelen Ház eltartja magát. A nagy deficitet a Nyugati Jelen kiadása jelenti. Ez a deficit meghaladja az évi 200 ezer dollárt. Böszörményi Zoltán a romániai magyar irodalomban költő, könyvkiadó, lapalapító, főszerkesztő, irodalompolitikus és mecénás. A román nyelvű napilapot csak azért vette meg, hogy bármikor beleszólhassanak a romániai politikai és gazdasági életbe. A politikában való szereplést eddig elkerülte. Az Irodalmi Jelent azért alapította, hogy legyen az öt megye szórványmagyarságának is egy irodalmi lapja. Igaz, eddig a helyi írók és költők csak elvétve szerepeltek benne. Majdnem hatvan év után újra van Aradnak magyar nyelvű könyvkiadója. Az Irodalmi Jelen Könyvek eddig öt kötetet jelentetett meg. A nyomdában van már a következő könyv is, míg előrehaladott szerkesztési stádiumban öt irodalmi, történelmi mű áll. Kudarca viszont az Aradi Magyar Színháza alapítása. Ez nem sikerült olyan jól, mint a többi kezdeményezése. Azonban az Aradi Magyar Színház szeptemberben újra nyitja kapuit. Mint befogadó színház fog működni, amíg nem tudnak egy állandó társulatot leszerződni. A Nyugati Jelent az évek folyamán régiós lappá változtatták, ebben az aradi, temesvári, dévai, enyedi és krassó-szörényi kollégái nagy segítségére voltak. A Nyugati Jelen öt megye szórványmagyarságát szolgálja. Magyar nyelven, anyanyelvén jut az itt élő olvasó napilaphoz. A sajtótörténelemben először vállal Arad ilyen szerepet magára. Ez is premiernek számít. A Nyugati Jelen öt éve olvasható a világhálón. /Hevesi Mónár József: Egy nem sima sikertörténet. Interjú Böszörményi Zoltánnal. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./"
2003. július 25.
"Ősztől indul az aradi Vasile Goldis Egyetem keretében működő Pedagógiai Főiskola temesvári magyar tannyelvű csoportja. A még szabad helyekre folytatódik a beiratkozás a Bartók Béla Elméleti Líceum titkárságán. /Pedagógiai Főiskola magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./"
2003. július 25.
"Júl. 24-én tanácskoztak Temesváron a DKMT Eurorégió három adminisztrációjának alelnökei a jövő évi együttműködési programok finanszírozásáról. A megbeszélésen jelen volt Petar Misici, a vajdasági önkormányzat alelnöke, Marosváry Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke és Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács alelnöke. Nemzetközi támogatást kérnek a már hagyományosnak tekinthető Folklór karaván néven ismert kulturális együttműködés bővítéséhez, a rádió- és tévéstúdiók közös adásainak a gazdagításához, és létre kívánják hozni az Eurorégiós Tornászkupát. A kiemelt fontosságú programok között szerepel továbbá az Euroregio nevű közös folyóirat alapítása és rendszeres megjelentetése. Az alelnökök szükségesnek tartanák még az egész térséget kiszolgáló Információs Központ létesítését, valamint egy közös, több nyelvű turistatérkép kiadását. /(S.): A DKMT Eurorégió jövő évi programjai. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./"
2003. július 26.
"Szabó Árpád unitárius püspök a vele készült beszélgetésben kitért arra, hogy az erdélyi unitárius egyház 72 ezer lelket számlál, tíz év alatt több mint 10 ezer fővel csökkent az unitáriusok száma. Ennek ellenére vannak olyan városok is, ahol szaporulatról is lehet beszélni. Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön több a születés, mint az elhalálozás. Kolozsváron viszont évek óta messzemenően több a temetés. Az egyházaknak össze kell fogniuk a gazdasági és a politikai élet meghatározó személyiségeivel közös, hosszú távú stratégia kidolgozása céljából. Széles körű magyar fórumra lenne szükség. A püspök elmondta, hogy szoros kapcsolatot építettek ki a többi magyar történelmi egyházzal. /Chirmiciu András: Széles körű magyar fórumra lenne szükség. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./"
2003. július 26.
"Júl. 25-én kezdődött meg a második alkalommal megszervezett Kisiratosi Napok háromnapos művelődési és hagyományőrző rendezvénysorozata. Számos kisiratosi, illetve Arad megyei szervezet helyezte el az emlékezés koszorúit Godó Mihály jezsuita szerzetes szülőházának falán lévő emléktábla alá, majd a helyi kultúrházban népes közönség előtt mutatták be páter Godó önéletrajzát, amelyet a kisiratosi születésű atya nem sokkal halála előtt mondott hangszalagra. Dr. Bura László szatmári helytörténész a könyv kapcsán elmondta, hogy abban Godó atya saját életpályája tanulságosnak érzett emlékeiről beszél. Méltatásában kitért arra, hogy az önéletrajzból hiányoznak igen jelentős események, melyeket az atya nem tartott fontosnak elmondani, például életének az a momentuma, amikor könyvtárat menekített, mint ahogy jelentős egyházi, szervezői munkájáról sem tudunk meg sokat. A könyvbemutató után a Godó atya hangját őrző egyik magnófelvétel részletét hallgathatták meg a jelenlevők. Két kiállítás is nyílt Kisiratoson. Az egyik a tavalyi képzőművészeti tábor résztvevőinek műveiből, a másik a kisiratosi végzős (általános iskolás) diákok tablóiból. /Karácsonyi Zsolt: Kisiratosi Napok, másodszor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./"
2003. július 28.
"Júl. 27-én véget értek a kisiratosi falunapok. A háromnapos rendezvény nem csupán kulturális eseményekben bővelkedett, a sportvetélkedők se maradtak el. Júl. 25-én páter Godó önéletrajzának bemutatóját követően egy képzőművészeti és egy iskolaitabló-kiállítást is megnyitottak. A Magyarországról érkezett dr. Csáky Csaba beszélt a faluturizmusban rejlő lehetőségekről. Másnap dr. Almási Béla a kisiratosi Faluházról szólt a vendégeknek. Délután a faluturizmusról, közhasznú társaságokról, nyugdíjas egyesületek szövetségéről tartottak megbeszélést. A legszebb a tucatnyi népi együttes utcai felvonulása és a kultúrház mögötti szabadtéri fellépése volt. Vasárnap a sportrajongók napja volt. /Karácsonyi Zsolt: Az aszfalt is táncparketté változott. Mozdulatország Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./"
2003. július 30.
"A Temesvár melletti Újszentesen megkezdték a református templom renoválását. A költségek fedezésére eddig a hívektől, ismerősöktől és barátoktól kaptak támogatást - mondta Szűcs András Ottó tiszteletes. Szeptember első vasárnapjára, a templom százéves évfordulójára szeretnék befejezni a külső és belső munkálatokat. Ez szórványvidék, ijesztő mértékben fogy a magyar lakosság, s egyre nehezebben tudja ápolni hitbeli központját és történelmi emlékhelyeit. Újszentes 423 lelkes gyülekezete egyedül nem tudja elvégezni a felújítást. A templom felújítása 685 millió lejbe fog kerülni, amiből a gyülekezet körülbelül 80 milliót tud magára vállalni. A fennmaradó összeget pályázatok, adományok, illetve támogatások útján szeretnék megszerezni. /(nagyálmos): Tatarozzák az újszentesi templomot. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./"
2003. július 30.
"Megjelent egy fontos bibliográfia, melyet díjtalanul forgalmaznak: "Bibliografia cartilor nationale din Romania in perioada 1990-2001. Vol. I". Tehát napvilágot látott a romániai nemzeti kisebbségek nyelvén és a nemzeti kisebbségekről megjelent könyvek bibliográfiájának első kötete. Az előszóban Zsehránszky István felvázolta a kiadvány születésének történetét: 2001-ben, az európai nyelvek nemzetközi évének megnyitása alkalmából a Brassóban rendezett tanácskozáson született egy bibliográfia kiadásának gondolata, amely felölelné a nemzeti kisebbségek nyelvén írott munkákat, nemkülönben a nemzeti kisebbségekről románul írott könyveket. A kiadást a (volt) Köztájékoztatási Minisztérium Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala finanszírozta és gondja volt rá, hogy összehívja a témában jártas szakbibliográfusokat, akiket a nemzeti kisebbségi szervezetek-szövetségek állítottak glédába. Megállapodtak, hogy a bibliográfiába bekerülő munkák a következő címleírási elemeket tartalmazzák: a mű szerzőjének neve, a mű címe az eredeti nyelvén, a cím román fordításban, a kötet szerkesztője, a fordító neve, a mű grafikusa, az illusztrációk szerzői, a könyvkiadó cég neve, a megjelenés helye, a megjelenés éve, oldalszám, illusztrációk száma, a könyv formátuma és nyilvántartási kódszáma (ISBN). A bibliográfia első kötetében a bánsági bolgárok, csehek, horvátok, zsidók, németek, olaszok, orosz lipovánok, szerbek, szlovákok, tatárok, ukránok könyvei, illetve a róluk írott munkák lelhetők fel (a román ábécé betűrendjében). A magyar szerzők művei, illetve az erdélyi (romániai) magyarságnak szentelt munkák alkotják a nemzetiségi bibliográfia készülő második kötetét. A harmadik kötetbe kerülnek a többi nemzetiség - albánok, örmények, lengyelek, cigányok, törökök, szláv macedónok és ruszinok - szellemi műhelyeiből kikerült könyvek és a többségi szerzők róluk írott munkái. /Balogh József: Nehezebb a toll a szekercénél. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./"
2003. július 31.
"Szeibert András a Kárpát-medencében működő katolikus közösségeket összefogó HÁLÓ mozgalom egyik megálmodója kifejtette, vallásszociológiai felmérések igazolták, hogy a magyar katolikus egyház szigetvilágot képez: vannak lelkiségi mozgalmak, nagyszerű közösségekből felépülő plébániák, amelyek között azonban alig létezik valamilyen kapcsolat. Szükségesnek tartotta egy összetartó háló, összekötő híd létrehozását. Manapság nem megfélemlítéssel, a papok bebörtönzésével vagy áthelyezésével bomlasztják a vallásos közösségeket, hanem a tévében folyó szappanoperákkal, ízléstelen reklámokkal. Az iskolában és a családban bekövetkezett értékrendváltozás nagymértékben kihat a vallásosságra is. Erdély délnyugati részében kevés hídfőállásuk van. Aradon immár egy éve, május óta pedig a temesvári katolikus fiatalokkal is szoros kapcsolatuk épült ki. A Kárpát-medence 1000 közösségével állnak kapcsolatban 13 évi munka eredményeként. Szeibert András hozzáfűzte: az asszimilációt azonban csak akkor lehetne hatékonyan megfékezni, ha a státustörvényt az eredeti változatában alkalmazták volna. A szeged-csanádi egykori egyházmegye egy klasszikus európai régió, amelyben komoly pályázati lehetőségek rejlenek. Egy-egy ilyen régióban szeretnének beindítani 2-3 mintavállalkozást, ahova minimális pénzzel, kapcsolati, azaz tudástőkével szállnának be. Hosszú távon a HÁLÓ-hoz kötődő vállalkozások is részét képezhetik olyan anyagi forrásoknak, amelyeket vissza lehet forgatni a közösségépítő és -mentő folyamatok támogatására. A HÁLÓ tehát Dél-Erdélyben is megtartó erő lehet. /Balta János: Megtartó erő lehet a HÁLÓ. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./"
2003. augusztus 1.
"Három hónapja restaurálják a Szabadság-szobor talapzatköveit a Csiky Gergely Iskolacsoport hátsó udvarában. Kocsis Rudolf szobrászművész és a fia foglalkozik a kövek felújításával, helyrehozatalával. A helyreállítást követően megkezdhetik a talapzat felállítását. Az alapzat felállítása augusztusban kezdődik. Azután jöhet a szobrok elhelyezése a tömbökön. /Kovács Anita: Fényesednek a Szabadság-szobor talapzatkövei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./"
2003. augusztus 1.
"A Szabadság-szobor Egyesület megköszöni mindazoknak a nemes lelkű embereknek, akik a Szabadság-szobor restaurálásához szükséges ólmot adományoztak. Eddig 507 kiló nehézfém gyűlt össze, további 184 kilónyi érkezéséről tudnak. Mivel a felújításhoz elegendő ólom nagyjából együtt van, jövő héttől befejezettnek nyilvánítják a gyűjtést. /Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke: Összegyűlt az ólom. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./"
2003. augusztus 2.
"Aradon ötven évvel ezelőtt még állt az 1848-49-es szabadságharc emlékmúzeuma. Kilin Sándor újságíró gimnazistaként még láthatta Damjanich szekerét, Petőfi állítólagos kardját, a vértanúk akasztófáinak darabjait, a honvédek fegyvereit, zászlóit, a vértanúszoborra küldött koszorúk szalagjait, Bohusné naplóját, Kossuth, Petőfi, Jókai, Egressy Gábor mellszobrait, sőt Avram Iancu sírjának töviseit is. Az ereklyemúzeum már 1899-ben oly sok értékes dokumentummal, ereklyetárggyal rendelkezett, hogy azok csak kilenc zsúfolásig megtelt teremben fértek el. Ez képezte a későbbi kultúrpalotai múzeum anyagának zömét. Most, amikor a Szabadság-szobor kiszabadult börtönéből, s október hatodikán ismét állni fog, eljött az ideje annak is, "hogy az elkobzott negyvennyolcas szabadságmúzeumunkat is visszaköveteljük" - jelezte Kilin Sándor. /Kilin Sándor: A szabadság Európájában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./"
2003. augusztus 2.
"Aug. 2-án az aradi magyar sajtó napjáról emlékeznek. Immáron több esztendeje Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye magyarságában megfogyatkozott vidék, ahova a Nyugati Jelen nap mint nap, nem csekély anyagi áldozatok árán eljut. Eljut mindenhová, ahol igénylik, oda is, ahol évtizedek óta nem volt saját magyar nyelvű napilap, hogy segítsen a szórványmagyarság megmaradásában. Harmadik éve adják át ez alkalommal a Nyugati Jelen és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által szervezett Simándi Böszörményi Zoltán országos riportverseny díjazottjainak az okleveleket, emlékérmeket és a vele járó pénzjutalmakat. /Jámbor Gyula: Az aradi magyar sajtó napja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./"
2003. augusztus 4.
"Egyedülálló kezdeményezést indított el három esztendeje a Nyugati Jelen, amelyhez aztán a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is csatlakozott: országos versenyt írt ki a sajtóban más műfajok által egyre inkább méltatlanul kiszorított riport felkarolására. Az eddigi három kiírásra beérkezett 130-nál több írásból 2001-ben és 2002-ben egy-egy kötet született, s megszületik a harmadik is 2003-ban. Aug. 2-án, az aradi magyar sajtó immár harmadízben megrendezett ünnepén, a Jelen Házban Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket, majd következett az idei Simándi Böszörményi Zoltán riportverseny díjátadása.Az első díjat Mózes László /Sepsiszentgyörgy/ nyerte el, a kölöndíjakkal összesen tíz fő részesült elismerésben. Böszörményi Zoltán emlékérmet nyújt át Beke György zsűrielnöknek, Puskel Péter pedig életműdíjat kapott. Az esten Puskel Péter bemutatta az utóbbi közel másfél évszázad legjelentősebb aradi napilapjait. A XIX. század végén megjelenő három aradi lapot együttvéve 10 ezer példányban nyomtatták, ami igen nagy szám, ha figyelembe vesszük a város akkori népességi adatait. De az aradi sajtó fénykora mégis a két világháború közé esett: volt olyan időszak, amikor egyszerre hat magyar napilap jelent meg a Maros-parti városban. Beke György Budapesten elő erdélyi író kiemelte: a magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának életre hívása és a Nyugati Jelen ismétlődő pályázata reményt ébreszt a valódi szociográfia, írói riport reneszánszára. A Jelen Házban Ódry Mária képzőművész állította ki akvarelljeit. /Karácsonyi Zsolt: Tíz riportdíj - Puskel Péter életműdíjas. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./"
2003. augusztus 4.
"Aug. 2-án kezdődtek Simonyifalván a III. Simonyi Napok a helyi művelődési házban. A jelenlevők Banner Zoltán előadóművész és a II. Országos Simonyi Szavalóverseny díjazottjainak szavalatait, valamint Simonyi Imrével kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg. A délután a Kőrösközi Közéleti Fórummal indult. Böszörményi Zoltánt Simonyifalva díszpolgárává avatták. Az idei Simonyi-díjat Beke György kapta kiváló írói teljesítményéért. Felavatták a Simonyiak Házát, Simonyi Imre helyreállított szülőházát Hegedűs János katolikus plébános szentelte fel, majd leleplezték a Simonyiak Házának emléktábláját. A Simonyiak Háza egyik szobája Simonyi Imre emlékét idézi, a másik Simonyi óbesterét. Ez a ház azonban nem múzeum, hanem intézmény akar lenni, számos rendezvény helyszíne az elkövetkezőkben. Az érdeklődők megtekinthették Siska-Szabó Zoltán tájfotóit, Erdős Beáta, Vajda Ildikó, Siska-Szabó Hajnalka és Brittich Erzsébet festményeit. /(Karácsonyi): Díszpolgári oklevél és Simonyi-díj a III. Simonyi Napokon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./"
2003. augusztus 5.
"Temesváron Jecza Péter szobrászművész és felesége, Sorina Jecza-Ianovici saját házukban alakították ki a két évvel ezelőtt életre hívott Triáde Interart Alapítvány és Galéria székhelyét. Ezalatt a galéria jelentős helyet vívott ki magának a város képzőművészeti életében. Programjaiban elfelejtett értékeket hoz az érdeklődés előterébe, neves kortársművészeket mutat be, és fiatal alkotókat támogat. Jó szervezőmunkára és menedzseri adottságokra van szükség, hogy egy-egy szimpózium, kiállítás ,,tető alá kerüljön", s hozzá, illő grafikai kiállításban, katalógus, leporelló, album, a szimpóziumon elhangzó előadásokból pedig könyv készüljön. A Ház menedzsere Sorina asszony, szerkesztésében jelent meg a Jecza Péter életművét bemutató album és CD-ROM is, amelyért fél évvel ezelőtt Multimédia-díjjal tüntettek ki. A két év alatt több mint húsz kiállítást szervezett, és ugyannyi kiadványt jelentetett meg a Triáde Interart Alapítvány. Az évfordulót kiállítással és hangversennyel ünnepelték a Triáde Házban. A kiállító, Csuka Tibor reklámgrafikus 1999-ben fejezte be tanulmányait a temesvári Tibiscus Egyetem Ipari Formatervezés Karán, azóta több hazai és magyarországi cégnél dolgozott reklámgrafikusként. Két éve készíti a Triáde Ház rendezvényeinek meghívóit. A két év megvalósításaihoz tartozik az is, hogy - a Polgármesteri Hivatallal együttműködve - szoborparkot képeztek ki a ház előtti téren. /Szekernyés Irén: Kétéves a Triáde Alapítvány és Galéria. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./"
2003. augusztus 6.
"Muzsnaházán Vasile Fufezan ortodox pap elutasította egy görög katolikus hívő temetését. Az azóta kialakult torzsalkodások után az elmúlt napokban Fufezan a temető kapujára lakatot tett. A helyi lakosok szerint ortodox pap azért nem hajlandó más felekezetek híveivel tárgyalni, mivel a temetőt az ortodox egyház tulajdonának tekinti. A lakosok Nagyenyed Polgármesteri Hivatalához fordultak /Muzsnaháza ugyanis a városhoz tartozik /, onnan kértek segítséget, hiszen a temető soha sem volt az ortodoxoké, az felekezeti hovatartozástól függetlenül, mindenkié. A polgármesteri hivatal az embereknek ad igazat, a terület a városhoz tartozik, így az ortodoxok nem rendelkezhetnek felette kizárólagosan. A temető kapuját újra kinyitották. /N. T.: Lezárta a temetőt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Zajkány falu határában, a történelmi Erdélyt Bánságtól elválasztó Vaskapunál volt egyszer egy emlékmű. A Hunyad megyei magyarság állította a millennium évében (1896), Hunyadi János török fölötti ottani győzelme tiszteletére. Tizenegy éve eltűnt a buzogány az emlékmű tetejéről, az idén tavasszal, húsvét táján a többi résznek is nyoma veszett. Pedig az emlékmű ápolása, karbantartása, esetleges felújítása szerepelt a 2002-es SZDP-RMDSZ protokollumban. Augusztus első napjaiban már a helyet is alig lehet felismerni, a bozót mindent benőtt. Kovács Jenő Vas megyei (Magyarország) honatya több, károkat szenvedett erdélyi emlékmű visszaállítását szorgalmazta. Elképzelései szerint Zajkányban az eredeti hasonmását állítják fel. Erre az anyaországiak anyagi fedezetet, akár munkaerőt is biztosítanának. /Chirmiciu András: Magyarországi segítség a zajkányi emlékműnek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"A Csernakeresztúri Hagyományőrző Népi Együttes hazatért a dél-bukovinai Campulung Moldovenescben júl. 26-27-én tartott "Bukovinai találkozások" nemzetközi folklórfesztiválról, ahol az Erdélybe áttelepült bukovinai székelyeket képviselték a csernakeresztúriak. Dalcsoportjuk ősi népi dallamokat, Kodály által is nagyra becsült, máshol talán már el is felejtett székely népdalokat mutatott be. Nagy sikert aratott tánccsoportjuk: a bukovinaiak mellett erdélyi táncokat is műsorra tűztek. - Erőt vett rajtunk a nosztalgia - meséli Szabó Juliánna, a Hagyományőrző Egylet elnökasszonya. A rendezők ugyanis lehetővé tették, hogy meglátogassák Hadikfalvát (Dornesti), őseik szülőfaluját. Kimentek a temetőbe. Már csak három sírkő áll az elhagyott sírkertben. Két kopjafát pár évvel ezelőtt a Magyarországró1 jöttek állítottak fel. Már nincsenek magyarok a faluban. A régi római katolikus templom rendbe van téve, most a görög katolikus egyházé. Csupán egy emléksarok utal a múltra: Szűz Mária szobra és két kép - Jézus és Mária szíve. A falu múzeumában néprajzi sarok emlékeztet a magyar múltra. Valamikor a falu etnikai képét a 6-os szám jellemezte: 600 magyar, 60 román és zsidó élt a faluban. Augusztus végén a szerbiai Hertelendyfalván lesz a Bukovinai Székely Világtalálkozó. Oda is lázasan készülnek, adta hírül Szabó Juliánna. /Schreiber István: Bukovinai találkozáson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"
2003. augusztus 6.
"Ódry Mária 1976-ban fejezte be temesvári egyetemi tanulmányait, rajztanári szakon. Jelenleg az Arad Megyei Múzeum restaurátora, egyike Arad legismertebb magyar képzőművészeinek. Az elmúlt hét végén nyílt akvarell- és rajzkiállítása a Jelen Ház klubhelyiségében. Számos műfajban alkot: restaurál, fest, rajzol, verseket ír. Most készíti Pazsitny Bonaventúrának az olajképét. Pazsitny Bonaventúra az aradi minorita rendház főnöke volt, ellopták a képét, és egy újra van szükség. /Karácsonyi Zsolt: Az idő mondja meg, mire van szükség. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"
2003. augusztus 8.
"Az Egészségügyi Minisztérium aug. 6-i rendelete szerint a hónap első napjától (!) a külföldről csomagban érkező gyógyszereket kizárólag recept felmutatására adhatják ki a vám-postahivatalokban. A receptet a háziorvosnak kell kiállítania, hat hónapig érvényes. Szigorúan tilos az immunológiai gyógyszerek, a vér- és plazmakészítmények átadása a címzetteknek. Az intézkedés szükségességét a miniszter a kábítószerek behozatalának megfékezésével, a lakosság gyógyszeres kezelésének ellenőrzésével magyarázta. Beteg-szempontból a rendelet legérzékenyebb buktatója, hogy a háziorvos kizárólag azokat a gyógyszereket írhatja fel külföldi behozatalra, amelyek szerepelnek az országos hatóság listáján. Magyarán, egy Romániában forgalmazott gyógyszer, mondjuk svéd megfelelőjét, ha kint más néven fut (ami mindennapos gyakorlat), tilos behozni. Kérdés, mi történik azokkal a gyógyszercsomagokkal, amelyek az országos listán nem szereplő termékeket tartalmaznak, de már megérkeztek a postahivatalra. /Irházi János: Külföldi gyógyszercsomagok kiadása. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./"