Varga Attila és Tamás Sándor képviselők febr. 5-7-e Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen bemutatták Balogh Artúr két világháború közötti neves erdélyi ügyvéd, publicista, jogtudós, politikus A kisebbségek nemzetközi védelme című könyvének második kiadását. A könyv először Berlinben jelent meg magyar nyelven, 1928-ban. Újrakiadását az teszi indokolttá, hogy a neves jogász nézetei, fejtegetései a tanszabadságról, a kisebbségi nyelvek használatának jogáról, az egyházi és iskolai autonómiáról ma is aktuálisak. A Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE által támogatott könyv a Magyar Kisebbség Könyvtárának első kötete, tehát egy tervezett könyvsorozat első könyve. A kötethez Varga Attila jogász-képviselő írt bevezetőt, amelyben Balogh Artúr tartalmas életútjának felelevenítése mellett rávilágít a szerző főművének időszerűségére, mai üzenetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9. - 1203. sz./

"Legutóbb az oktatás kérdésével foglalkoztak, és olyan sok anyag jött össze, hogy dupla számot készítettek, nyilatkozott Tamás Sándor képviselő, a Magyar Kisebbség főszerkesztője. A folyóirat munkatársai /Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor/ a Kárpát-medence több sarkában laknak, így ritkán tudnak összejönni. Az erdélyi kérdésben például Molnár Gusztávot kérték fel vitaindító megírására. Írását románra fordítva elküldték a demokratikus román értelmiségieknek is. Nem valamilyen politikai ideológia alapján szerveztek szekértábort a folyóirat köré, hanem "elsősorban az értékek mentén kialakult vonalak összecsiszolását" óhajtják elősegíteni. Bevonták a szerkesztőbizottságba a délvidéki, a felvidéki, a kárpátaljai magyarság egy-egy képviselőjét. A könyvtárakba /a középiskolákéba is/ elküldik az egyes számokat. Tanulmányaikat egyelőre csak magyarul tudják kiadni, de terveik között szerepel az eddigi számokban megjelent írásokból román és angol nyelvű válogatás. A Magyar Kisebbség ezer példányban jelenik meg, a folyóiratnak nincs stabil irodája, nincs egyetlen állandó, fizetett alkalmazottja. A kiadó, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága vállalta a terjesztést. Régen szeretnének könyvsorozatot kiadni, az első már napvilágot látott: Balogh Artúr: A kisebbségek nemzetközi védelme a kisebbségi szerződések és a békeszerződések alapján /Kájoni Kiadó, Csíkszereda, 1997/. Az 1928-ban megjelent kötet újrakiadását a Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE támogatta. Nagyon sokrétű a kiadási tervük. /Román Győző: A képviselő folyóirata. Beszélgetés Tamás Sándorral, a Magyar Kisebbség főszerkesztőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./ Magyar Kisebbség (Kolozsvár) főszerkesztője: Tamás Sándor, szerkesztők: Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor, külső munkatárs Vincze Gábor /Szeged/. A szerkesztőbizottság tagjai: Bakk Miklós /Lugos/, Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bíró Gáspár /Budapest/, Duray Miklós /Pozsony/, Fábián Ernő /Kovászna/, Hódi Sándor /Ada/, Kovács Miklós /Ungvár/, Markó Attila /Brassó/, Molnár Gusztáv /Budapest/, Szőcs Géza /Kolozsvár, a szerkesztőbizottság elnöke, Takács Imre /Budapest/, Varga Attila /Szatmárnémeti/, Zsigmond Barna /Marosvásárhely-Budapest/."

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

"Okt. 11-én RMDSZ - Merre? Meddig? Hogyan? Kivel? - címen szervezett kerekasztal-beszélgetést Kolozsváron a Reform Tömörülés RMDSZ-platform. A rendezvényen megjelent Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tudott eleget tenni a meghívásnak, előterjesztését írásban küldte el. A vitát Toró T. Tibor, a platform elnöke indította. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ külpolitikai prioritásairól, Papp Előd csíkszeredai városi tanácsos az önkormányzatokról, régiófejlesztésről, regionalizmusról, Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő pedig gazdaságpolitikai kérdésekről értekezett. Toró T. Tibor elmondta, hogy a Reform Műhely ?98 rendezvénysorozat elindításával a Reform Tömörülés /RT/ igyekszik hangsúlyozottabban fellépni az erdélyi politikában. A platformok működése elengedhetetlen az RMDSZ-en belüli egészséges verseny kialakulásában. A kétévi kormányzás bebizonyította, hogy az a "neptuni út", amin az RMDSZ elindult, nem vezet eredményhez, hangsúlyozta Toró T. Tibor. Az RMDSZ szereplése ebben a koalícióban ellehetetlenült. Ezért "újra kell kezdeni a tárgyalásokat egy új feltételrendszer kialakítására. Természetesen továbbra is ezekkel a partnerekkel, hiszen nyilvánvaló, hogy a kormánykoalícióban jelenleg részt vevő pártoknál jobbakat nem találunk." "Az RT egyértelműen amellett foglalt állást, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormánykoalícióból, és pontosan meghatározott feltételek mellett ígérjen parlamenti támogatást a koalíciónak." /Székely Kriszta: Sehova sem vezet ez a neptuni út... = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Toró T. Tibor elmondta, hogy a Reform Tömörülés felébredt Csipkerózsika-álmából. Az elmúlt két évben a szakmaiság mögé bújtak, megindították a Magyar Kisebbség folyóiratot és a Jakabffy Alapítványt. Mindkettő a közeljövőben érik be igazán. A Reformműhely rendezvénysorozat lesz. A neptuni út nem járható, állapította meg Toró T. Tibor. Ki kell mondani a dolgokat, nem elrejteni. Kilenc éve indították el Bálványost, ahol összehozták a román és magyar értelmiséget. "Szerintünk a sokat emlegetett román kisebbségvédelem modell nem létező valami, mert a román politikai élet 80 évében túlságosan nagy a kontinuitás." "...az erdélyi magyarságnak reális képviselete egyáltalán nincs ott, ahol a döntések valóban megszületnek. Oda minket be nem engednek." - Magyar egyetem csak Kolozsváron lehet, hangsúlyozta. /A rendezvénysorozat neve: Reformműhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

Az idei X. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen több mint háromszáz résztvevő jelent meg. Ez a szám többszörösére júl. 24-én, Orbán Viktor magyar miniszterelnök előadásának idején. A szervezők 52 előadót hívtak meg a hat nap előadásaira, akik közül többen - főleg a román közélet képviselői - nem tettek eleget a meghívásnak. Jubileumi rendezvény lévén, a tíz év során előadóként, meghívottként részt vevő jeles személyiségek valamennyien meghívást kaptak a táborba, szám szerint 165-en. Az idei szabadegyetem szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, valamint a bukaresti Rene Radu Policrat Alapítvány voltak. A szabadegyetem támogatói között volt a budapesti Friedrich Naumann Stiftung, a londoni Westminster Foundation for Development, a Kisebbségvédelmi Hivatal, valamint a nagyváradi Found for the Development of the Carpathian Euroregion. Megjelent a tábori lap, a Tusványos Press is. /Számokban a tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

"Márc. 12-én Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteményének székházában vitaestet tartottak az erdélyi magyarság demográfiai távlatairól a kutatók. A szakmai tanácskozás kiindulópontjául a Magyar Kisebbség folyóirat legutolsó, demográfiai-népszámlálási súlypontú száma szolgált. Székely István és Bárdi Nándor bevezetője után Veres Valér, Horváth István, Magyari Tivadar és Kiss Tamás szociológusok, valamint Szilágyi N. Sándor nyelvész fejtette ki véleményét, elsősorban Varga E. Árpád vitaindító tanulmánya nyomán. A szociológusok szerint az eddig ismertté vált adatok nem elegendőek ahhoz, hogy az erdélyi magyarság fogyásának okairól világos képet alkothassanak. Átfogóbb vizsgálatok, nyelvészeti, szociolingvisztikai tanulmányok is kellenek annak megértéséhez, hogy miképpen adják fel egyes csoportok fokozatosan az anyanyelvüket. A kivándorlás nem csupán fogyást jelent, hanem a népességstruktúra rendkívül hátrányos megváltozását is. /Kevés a valós folyamatelemzés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"Tusnádfürdőn július 20-27. között Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel szervezik meg a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A szervezők a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, Budapest, a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kolozsvár, a Reform Alapítvány, Csíkszereda, a Horia Rusu Alapítvány, Bukarest, Alternatíva Egyesület, Kolozsvár és az ErGo Egyesület, Kolozsvár. Az előadások tervezett témakörei: Nemzetpolitikák az Európai Unióban, Autonómia vagy kormányzati együttműködés, Létezik-e erdélyi magyar társadalompolitika?, A társadalomszerkezetek átalakulása Romániában, a kilencvenes években, Az erdélyi magyar 50-es évek, A Magyar Autonóm Tartomány működése és funkciója, Gazdasági növekedés, monetáris stabilitás, Moldvai csángók, Beszélgetés az Illyés és Communitas Alapítványok támogatáspolitikájáról, Szegénység és etnicitás Romániában és Magyarországon, A jelenkori közép-európai média helyzetéről, Oktatás - kitörési pont, Alkotmánymódosítás és az integráció, A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében, Elvándorlás és migrációs rendszer alakulása Erdélyben és Magyarországon, Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője, Macska és az egér - Civil társadalom és a hatalom viszonya, Ki mit ért hatalommegosztás alatt? (konszociális modell, ill. a határon túli magyar pártok kormányzati szerepvállalása), Miről szólnak az RMDSZ-t vizsgáló politológiai kutatások, A Székelyföld autonómiája, Az erdélyi (kolozsvári) egyetemisták politikai kultúrája, Egyházi értékek és javak Európában, Regionalizmus, Nemzeti érdekek érvényesítése és politikai pártok Közép-Európában, politológusi szemmel, Minőségi intézmények? Az erdélyi magyar társadalmi, kulturális intézményrendszer hatékonyságmutatóiról, Az erdélyi kulturális örökség sorsa és a rekonstrukciós programok stb. A Szabadegyetem előadói (többek között): Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke, Németh Zsolt, országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke, Gyurgyák János politológus, egyetemi tanár (Budapest), Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT Kezdeményező Testület ügyvivője, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Dinu Zamfirescu, az NLP vezetőségének tagja, a Horia Rusu Alapítvány társelnöke, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, volt oktatási miniszter, Schöpflin György politológus, egyetemi tanár (London), Brendan O Leary egyetemi tanár (University of Pennsyilvania), Susanne Fuchs politológus (Berlin), Tytti Isohookana-Asunmaa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja ( Finnország) stb. Művelődési és szabadidős programok: Kis-színház, könyvbemutató: Erdélyi Magyar Írók Ligája, Magyar PEN Klub, A magyar Nobel-díj értéke és irodalmi ellentétek, "Variációk 2+2+2+egy magyar vizslára" - a Temesvári Színház előadása, Liviu Mihaiu és meghívottai (Academia Catavencu est), Filmest - erdélyi magyar filmek - Fény hull arcodra, Pro Minoritate, Régio, Magyar Kisebbség - lapbemutató, EMIL Irodalmi Kávéház, Sonkastratégia v. Gyerekszemmel - a Temesvári Színház előadása, Kultúrák közötti átmenet a néptánc és népzene tükrében: Hargita Néptáncegyüttes, zenekarok, előadók: Bandi a hegyről és a Kispál, Török Ádám és a MINI, Ákos, Nightloosers, United, Knock Out, Ladánybene 27, Nistor Ilona, Fonó Zenekar stb. /Együtt vagy külön utakon - XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./"

"A Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny 1. számát mutatja be dr. Sipos István máj. 28-án, Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány-Kortörténeti Gyűjtemény székhelyén. A bemutató után Az alkotmánymódosító törvénytervezet - mérlegen címmel Veress Emőd tart előadást. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"Az elmúlt hét végén hét kolozsvári intézmény vehette át a magyarországi KulcsLib Kft. adományát, a Szirén könyvtárprogramot. Ezek a Protestáns Teológiai Intézet könyvtára, az EMKE Szabédi könyvtára, valamint az EME, EMT, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság és a Jakabffy Elemér Alapítvány könyvtárai voltak. Mohay Lajos, a fent említett Kft. ügyvezetője személyesen mutatta be a program működését hét végi tanfolyam keretében. A fenti hét szervezet alkalmazottain kívül megjelentek többek között a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnak, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének, az Unitárius Egyháznak, a Partiumi Keresztény Egyetemnek stb. a képviselői is. A cél egy kolozsvári virtuális könyvtár- és információs adatbázis kialakítása. A képzés támogatói a KulcsLib Kft.-n kívül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Protestáns Teológiai Intézet voltak. /A Szirén Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./"

"Kolozsváron az állami levéltárak helyzetéről értekeztek egyházi méltóságok és történészek. A konferenciát a Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteménye szervezte. Székelyudvarhelyről az Areopolis kutatócsoport tagjai - Gidó Csaba történelemtanár, Róth András könyvtáros-történész - vettek részt, akik az Udvarhelyszéki Református Esperesi Hivatal levéltári rendezését mutatták be. Az állami levéltárak anyagának kutathatósága és az egyházi, községi levéltári rendtartás volt a konferencia témája. Egyetlen állami levéltárban sincs magyar levéltáros, valamint a kutatók nehezményezik a levéltárak anyagainak körülményes hozzáférését, mondta Gidó Csaba történelemtanár. Leggyakrabban az intézmény igazgatójának önkénye okozza ezt az állapotot. Gyakran olyan kifogásokkal tanácsolják el a kutatókat, akiknek magyar vonatkozású adatok kellenének, hogy a levéltár anyaga rendezetlen. Továbbá nemrég lépett életbe egy kutatótermi szabályzat, amely hátrányosan érinti a kutatókat, ugyanis csak egy témával kapcsolatban lehet anyagot kikérni, illetve korlátozzák a kívánt anyagmennyiséget, melyet harminc nap után vissza kell szolgáltatni, és mindez ismét csak fél év múltán kérhető ki a levéltárból. Folytatva a nevetséges szabályzatot: tilos a hordozható számítógép (laptop) használata, bár sehol Nyugaton ilyen előírás nem létezik. A jelenlévők közt ott volt Márton Árpád Kovászna megyei és Garda Dezső Hargita megyei RMDSZ-képviselő, akik ezennel egy levéltári törvénytervezet megvitatásában vettek részt. Javaslat született arra vonatkozóan, hogy az SZDP-RMDSZ-protokollumban megjelenjen a magyar levéltárosi helyek biztosítása, valamint azon levéltárosok büntetése, akik akadályozzák a kutató munkáját. A konferencián döntöttek az állami levéltári anyagok digitalizálásáról. Pillanatnyilag egy levéltáros szak működik a Babes-Bolyai Tudományegyetemen - a 2002- 2003-as legelső évfolyam -, ahol öt magyar elsőéves tanul. /(barabás): Az állami levéltárak helyzetéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"A kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány egy olyan szerteágazó romániai magyar on-line adatbank felállításának tervét készítette el, amely jelentősen gyarapítja majd az erdélyi magyar digitális kincstárat. A kitűzött cél egy romániai magyar digitális adatbank, egy multimédia referencia-könyvtár lenne, amelyet valószínűleg elsősorban a diákok és a kutatók használnának, de a szakközönségnek is rendelkezésére állna. Az adatbank első modulja Vincze Gábor szakmai berkekben jól ismert és gyakran hivatkozott kronológiájának első része, amely az 1944-1955-ös korszakot öleli fel. Az adatbank kiépítésének első fázisában még Vincze Gábor kronológiájának folytatását és Kuszálik Péter sajtóbibliográfiáit teszik közzé. A második szakaszban számos további bibliográfiát, kronológiát, statisztikát, térkép- és helységnévtárat, címtárat és linkgyűjteményt internetesítenek. E mellett például kutatók vendégoldalainak, tanulmánytáraknak is helyet fognak adni. A kronológiával a leendő adatbank alapkövét leteszik, amely itt érhető el: Trasnsindex.ro, de hamarosan olvasható lesz hivatalos helyén /www.jakabffy.ro/ is. /(Trasnsindex.ro): Adatbank alapkő-letétel. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./"

"Két évvel ezelőtt Szelterszben sátorozást szervezett a KAM és az Areopolis csoport /Székelyudvarhely/ azzal a céllal, hogy megoszthassák egymás közt a történelmi, társadalmi illetve szociológiai jellegű kutatásaik eredményeit. Ebben az évben arra kerestek választ a kutatók, történészek és szociológusok, hogy a modernizációs törekvéseknek milyen hatása van az erdélyi társadalmi szerkezetre. Aug. 21-én kezdődött a tábori program, folyamatban lévő kutatások (A kőrösfői migráció-kutatás, az ötvenes években zajló romániai kutatásokra jellemző irányzatok, középiskolai helyzetjelentések) eredményeit vitatták meg. Előadást tartottak Stefano Bottoni, Gidó Attila, Gagyi József, Oláh Sándor, Novák Zoltán és mások. Bemutatták Hermann Gusztáv Náció és nemzet című könyvét. A következő napokon folytatódtak a szakmai megbeszélések, a kutatók a parasztiatlanodás-visszaparasztosodás témakörét járták körül. Majd a fogalomhasználatot. Aug. 23-án az erdélyi prostitúció-kutatásról esett szó, ezt követte az aktuális kutatások ismertetése. A tábor egyik szervezője, előadója, Bárdi Nándor elmondta, a különböző társadalomtudományi diszciplínák kutatóinak esélyt kell adni a gondolataik kicserélésére. A tábor egyedüli támogatója a Jakabffy Elemér Alapítvány volt. /Barabás Blanka, Kápolnási Zsolt: Társadalomtudományi beszélgetéssorozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./"

Romániai Magyar Adatbank néven egy középtávon hatalmasra duzzadó internetes lexikontár építésébe kezdett bele a Transindex és a Jakabffy Elemér Alapítvány. A http://adatbank.transindex.ro címen elérhető nyitóoldalon máris olyan kézikönyvek vannak, amelyek alapvető segédeszközei lehetnek bármely történésznek. A legnagyobb sikere annak az impozáns térképtárnak van, amely Európa politikai történetét mutatja be 1763-tól 1993-ig. A 333 térképet és azok leírásait tartalmazó térképtár a híres Pándi-féle kézikönyv internetes adaptációja. Vincze Gábor romániai magyar kisebbségtörténeti kronológiája 1944-től 1955-ig követi végig az eseményeket. Alapvető segédeszköze minden romániai magyar társadalomtudósnak a Meister-féle válogatott bibliográfia, amely közel 15 ezer címet tartalmaz. A két részben közzétett internetes verzió 1946-tól 1989-ig, majd 1989-től 1999-ig szemlézi a lényegét annak, ami a romániai magyar társadalomtudományban megjelent. Kuszálik Péternek az 1989 utáni romániai magyar sajtót feltérképező kézikönyvét is digitalizálták. A tervek között szerepelnek kézikönyvek, térképtárak, bibliográfiák, tanulmánykötetek. Jelenleg Varga E. Árpád Erdélyi felekezeti és nemzetiségi adatsorok 1850-től 1992-ig című négykötetes munkájának internetre alkalmazásán dolgoznak. /Egyre több a színvonalas tartalom az erdélyi interneten. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

Újabb aszimmetriát eredményez a május elsejei uniós bővítés Magyarország és Románia kapcsolatrendszerében – állapította meg Bakk Miklós egyetemi tanár ápr. 29-én Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székházában rendezett a vitaesten. A találkozót három magyarországi politikai szakértő – Gombár Csaba, Lengyel László, Bíró Gáspár – előadása nyitotta meg. Szerinte Románia jelenleg ingadozik a felzárkózó Magyarország és Csehország, illetve az Oroszország által kínált modell követése között. Lengyel László elengedhetetlennek tartja Románia regionalizálását. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának tagjaként Bíró Gáspár nemzetközi jogász tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. „Brüsszelnek nincs kisebbségpolitikája, nem is lesznek ezt a témakört kezelő intézményei." – jelentette ki. Folyamatos párbeszédre van szükség az illető ország kormánya, a kisebbség legitim képviselete és az Európa Tanács között. /(Rostás-Péter Emese): Két csatlakozás között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Kolozsváron bemutatta új projektjét a Transindex portál, együttműködésben a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal: http://adatbank.transindex.ro internetcímen elérhető adatbázis igyekszik magába foglalni az erdélyi magyarságról szóló, ahhoz kapcsolódó összes történelmi, társadalmi, földrajzi, illetve sajtótörténeti adatot. A Jakabffy Elemér Alapítvány a politikatudományok területén biztosít teret a kutatásoknak, részben oktatási keretet is teremtve szakkönyvtára által. Szándékukban állt összegyűjteni, rendszerezni, feldolgozni, és hozzáférhetővé tenni mindazon dokumentumokat, amelyek az 1989 utáni romániai magyar politikáról szólnak, és ezt a papíralakú gyűjteményt a világháló segítségével is megjeleníteni. Az adatbank tudományos irányítója Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa. Bárdi elmondása szerint Magyarországon minden kormányváltás után felmerül az igény, hogy készítsenek katasztert a határon túli magyarságról. Somorján, Zentán és Beregszászon már léteznek ilyen jellegű dokumentációs központok, Erdélyben azonban mindeddig nem sikerült ilyet létesíteni, ezt a szerepet is hivatott tehát pótolni az internetes adatbank. Az adatbázis többek között gazdag térképgyűjteményt, bibliográfiákat, kronológiákat és statisztikákat tartalmaz. A Google keresője máris indexelte a kínálatot, ez a kereső program is használható. A további tervek között szerepel a társadalomtudományi adattár után nyitni a természettudományok felé is. /S. B. Á.: Erdélyi magyar adatbázis a világhálón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Németh Zsolt fideszes politikus tájékoztatott az idei, most tizennegyedszer megrendezendő Bálványosi – Tusványosi táborról. A Pro Minoritate Alapítvány a kezdetektől a tábor szervezője volt. A Jakabffy Alapítvány és a Reform Alapítvány szintén részt vesz a tábor szervezésében. A román szervezők közül eleinte a Pro Európa Ligával szervezték a tábort. Az elmúlt négy-öt évben már a Román Liberális Párthoz közelálló Horia Rusu Alapítvánnyal szervezik. A tábor az első időszakban Bálványoson kapott helyet, és most már öt-hat éve Tusnádfürdőn rendezik meg. Idén beszállt a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem a társszervezők közé partner státuszban. Andrei Marga személyesen vállalt a tábor felett egyfajta védnökséget. Mindennap lesz egy kiemelt téma délelőttönként, és ezután délutánonként meg öt párhuzamos helyen zajlanak majd a kerek-asztal fórumok. Az idei tábor címe: “Együtt vagy külön utakon”, az alcíme: “Integrációs és nemzeti érdek”. Az integráció és nemzeti érdek lesz a főnap témája, amikor is Orbán Viktor fog fellépni Adrian Severinnel. Adrian Severin a polgári kormány külügyminisztere volt, jelenleg pedig az Európa Tanács delegációjának főtitkárjelöltje. A tavalyi táborban is részt vett, közösen Orbán Viktorral. A táborban Orbán Viktor mellett a Fidesz-vezérkar elég jelentős arányban fölvonul. A kormánypártok részéről is jeleztek részvételi szándékot. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a gazdasági blokkban fog fellépni. Markó Béla szabadságára hivatkozva lemondta a tábort. Ugyanakkor fontos RMDSZ vezetők és megyei elnökök, mint a Hargita megyei elnök, vagy a Temes megyei elnök, Toró T. Tibor, aki egyébként a Reform Mozgalomnak a vezetője, illetve számos helyi RMDSZ elnök, vezető jelezte részvételét. Természetesen ott lesz Tőkés László püspök, valamint Szabó Árpád unitárius püspök, és jelen lesz Anusca görög katolikus püspök.  Nyugatról is jönnek jó néhányan, így Gahler, az Európai Parlament képviselője, a német CDU politikusa és Christoph Pan, a Dél-Tiroli Néppárt elnöke. – Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Európa Tanács elfogadta Andreas Groos svájci szocialista képviselő jelentését és a határozattervezetét az autonómiáról. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ezután felhívta az Európa Tanács minden tagállamát, hogy államigazgatási, etnikai, kulturális problémák kezelésére alkalmazzák a területi autonómiának az eszközét. Kevés híradás született erről.– Minden eddigit felülmúló az előzetes jelentkezés, amely több ezres nagyságrendű. (A Gondola internetes újság nyomán) /Bálványostól Tusványosig. Beszélgetés Németh Zsolttal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 13./

Megjelent a Magyar Kisebbség. Nemzetpolitikai szemle legújabb száma. (Új sorozat, VIII. évfolyam – 2003. 4. (30.) szám, Kolozsvár. Kiadja a Jakabffy Elemér Alapítvány, támogatja az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány.) A kiadvány tematikája ezúttal Magyarország támogatáspolitikája köré összpontosul, vitaindítója Bárdi Nándor Látszat és való – a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája című írása. A Fórum rovatban Elekes Botond, Entz Géza, Misovitz Tibor, Pomogáts Béla, Tibád Zoltán és Tőkés László szólnak hozzá a vitaindítóhoz. /Magyar Kisebbség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Az RMDSZ számára lehetséges koalíciós opciókat elemezte Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán és Székely István politológus a Romániai választások 2004-ben témával rendezett vitaesten Kolozsváron, amelynek a Jakabffy Elemér Alapítvány adott otthont. Bakk Miklós rámutatott, hogy az RMDSZ idei szavazótábora az 1990-es szavazáshoz viszonyítva egyharmadával csökkent, ami az etnikai aránycsökkenéshez mérten is magas veszteség. Szász Alpár Zoltán politológus szerint város–vidék törésvonalak is vannak, a falvakban ugyanis Adrian Nastase elnökjelölt került előnybe, míg a városokban inkább Traian Basescu. Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője egy behatárolhatatlan jobb-, illetve baloldal hiányát vázolta fel. Megállapítása szerint a posztkommunista szó sem helyénvaló, mert mindkét elnökjelöltek "Iliescu zsebéből bújt elő". Véleménye szerint az elnökválasztás eredménye egy konstans elnök–parlament szembenállás lehet, ez azonban nem vonja majd maga után a parlamenti választások előre hozatalát. /Kiss Bence: Koalíciós dilemmák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Április 8-án a Jakabffy Elemér Alapítvány (Kolozsvár, Iuliu Maniu/Szentegyház u. 39.) székhelyén Stefano Bottoni Baloldali nemzetépítők? A romániai magyar elit 1945-1960 címmel tart előadást. Az előadás különböző elitcsoportok nemzetképét és identitáspolitikai koncepcióit vizsgálja. /Stefano Bottoni előadása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány könyvtárában Bíró Gáspár és Bakk Miklós politológusok indítottak vitát az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről. A magyarság lehetséges képviseletét beszűkítő cikkelyek is napirendre kerültek. Bíró szerint tisztázatlan, hogy esetleges belső konfliktusok jogorvoslását majd milyen szerv lesz hívatott elvégezni. Az sem tisztázott, hogy az állami pénzeket milyen kritériumok alapján fogják elosztani. /Vita a kisebbségi törvénytervezetről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ Telt házzal zajlott a Politeia Társaság által Kolozsváron megszervezett Az RMDSZ kisebbségi törvénye: autonómia a reálpolitika szorításában? című vitaest. Bíró Gáspár budapesti egyetemi docens elvi kérdéseket vetett fel a jelenlévőknek. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

A határon túli magyaroknak nyújtott magyarországi támogatásokról szervezett vitát a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány. A találkozó több résztvevője is azt hangsúlyozta, hogy át kell szervezni ezt a támogatáspolitikát, mert jelenleg nem elég hatékony. Salat Levente vitaindítójában közölte: azt is megkockáztatja, hogy a jelenlegi támogatás-politika a kivándorlást segíti elő. Horváth Tamás és Ríz Ádám, a Hidvégi Mikó Intézet munkatársai szerint a kárpát-medencei magyarságnak egységes nemzeti fejlesztési stratégiára van szüksége. Ríz Ádám úgy vélte, hogy a támogatások átcsoportosítása azt is jelentené, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a juttatások nem fednének le minden területet, csak bizonyos előre meghatározott, statisztikai adatokkal alaposan alátámasztott projekteket támogatnának anyaországi forrásokból, így az eredmény is látványosabb lenne. Horváth Tamás rámutatott, hogy uniós keretek között Magyarország nehezebben tudja majd támogatni a határon túli magyarságot, ezért éppen Erdély esetében fontosnak tartja, hogy a magyarság képes legyen pályázni uniós forrásokra. A magyarországi támogatásoknál az Unióból befolyó pályázati pénzek akár háromszor is nagyobb összeget jelenthetnek. Bodó Barna politológus hozzászólásában kifejtette, hogy az erdélyi magyar civil szervezetek kilencven százaléka nem képes eleget tenni az Európai Unió által kiírt pályázatok saját hozzájárulására vonatkozó feltételének. /B. T., K. B.: Át kell gondolni a magyarországi támogatás-politikát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Szakmai műhelytanácskozásra került sor a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a Hidvégi Mikó Imre Alapítvány közös szervezésében Kolozsváron. Témája: A magyarországi támogatáspolitika jelene és jövője az Európai Unión belül és kívül, Románia – erdélyi magyarság. Salat Levente (BBTE) emlékeztetett a magyar alkotmányra, miszerint Magyarország felelősséget érez az utódállamok magyarsága iránt. E téren a kedvezménytörvény volt az egyik próbálkozás, azonban megvalósításai elmaradtak a várakozásoktól. Nagy kérdés, hogyan lehet EU-konformmá tenni a támogatáspolitikát. Mindenekelőtt le kell választani a politikai klientúra kényszerpályájáról. Salat Levente arról a dilemmájáról is szólt, hogy a támogatáspolitikában mi a cél tulajdonképpen. Szerinte egy olyan identitás-szerkezetet erősítenek meg, amely lehetetlenné tesz a romániai magyarság hatékony integrálódását a romániai politikai közösségbe, a román társadalomba. Szerinte a magyar identitás erősítésével az önámításnak az a formája, melyet a támogatáspolitika fenntart, a meg nem hirdetett kiürítésnek a stratégiája. Kiss Dénes A magyarországi támogatások számokban című előadásában, amely az MTA kutatási eredményét ismertette, a romániai magyar kulturális intézményrendszerrel, a nonprofit szervezetekkel foglalkozott. Elmondta: ezek vertikális típusú kapcsolatteremtésre törekszenek, ennek következtében horizontális kapcsolatnak nyoma sincs. A pénzt adók nagyon sokszor nem ellenőrzik, mire is adták ki a pénzt. Tüzetes vizsgálat alapján rájöttek, hogy több, magát kulturális jellegűnek valló szervezet tevékenysége nem fedi ezt a fogalmat. A kutatási adatok szerint az erdélyi intézmények nem nagyon pályáznak EU-s pénzekre. Inkább ismeretségi kapcsolatokat használnak ki. Tibád Zoltán (IKA-alkuratóriumi elnök) a szemléletmód megváltoztatását hangsúlyozta. Úgy tűnik – jegyezte meg –, hogy a magyar politikai elit nem tudja, mit kezdjen a határokon kívül élő magyarokkal. Tibád Zoltán kérte egy összmagyar magyar fejlesztési terv kidolgozását. Horváth Tamás (Hidvégi Mikó Imre Alapítvány) A romániai magyarok uniós felkészítése, közös magyar– román tervezés című előadásában kifejtette: most nagyon sokan Budapesten úgy gondolják, hogy a támogatási rendszer a régi formában nem mehet tovább. Ríz Ádám (Hídvégi Mikó Imre Alapítvány) A határon túli támogatáspolitika újabb dilemmái az EU-ban / az EU határán címmel tartott előadást arról, hogyan lehetséges valamilyen integrált forrás felhasználása. A politikai döntéshozók számára elkészítettek egy közigazgatási szemléletű ajánlatot. A határon túli politikai elit bizonyos értelemben kézben tartja a Magyarországról érkező források irányítását. Ki kell nevelni a térségfejlesztő menedzsereket. Székely István (Jakabffy Elemér Alapítvány) előadása – A magyarországi támogatáspolitika lehetséges szerepe a Romániai EU-csatlakozás után – erdélyi reflexió a szakértői javaslatokra. Az előadó arról értekezett: Magyarországon, az eddigi 15 éves tapasztalat alapján, milyen változtatásokat kell hozni a támogatáspolitikai rendszerben, illetve a támogatás konkrét programjaiban. Bodó Barna (ERMACISZA) az Erdélyi magyar civil szervezetek felkészültsége az EU-s források fogadására című előadásában elmondta: szerinte senkinek nincs tudomása arról, hogy a romániai civil szféra milyen emberi és milyen anyagi erőforrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy magasabb, nagyobb erőforrásokat tudjon megcélozni és lehívni. Bodó Barna és csoportja már nyert EU-pályázatot. Horváth Réka (BBTE) A romániai előcsatlakozási alapok és az erdélyi magyarok; mit hozott, mit hozhat az Európai Unió című előadásában hiteles tényekkel bizonyította, hol is lehetne a romániai magyarság érdekeit a magyarországi támogatáspolitikába, pályázati rendszerbe beépíteni. /(Csomafáy Ferenc): A támogatáspolitika jelene és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

A napokban a Jakabffy Elemér Alapítvány szervezésében támogatáspolitikai műhelytanácskozásra került sor, ahol a vitaindítónak számító két előadást budapesti a támogatáspolitika budapesti szakértői, Ríz Ádám és Horváth Tamás tartották meg, a Hídvégi Mikó Alapítvány képviseletében. A határon túli nemzetrészeket megcélzó támogatások 1990-es elindításával az akkori magyar kormány – és azóta is mindegyik – stratégiai fontosságú szerepet tölt be. A támogatások alapján a határon túli magyarok lassan másfél évtizede pályázatban gondolkoznak, ha támogatást keresnek közösségi programjaikhoz. Ugyanakkor ez a támogatási rendszer egy ideje olyan kóros tüneteket mutat, amelyek világossá tették, újra kell gondolni a struktúrát. Bodó Barna felvetette a kérdést, hogy a megnyert pályázatot félre lehet-e söpörni, a közösséget a falugondnoki rendszer beígért és megnyert alapjaitól megfosztani, mert a támogatást megítélő közalapítványt megszüntették? Reformra van szükség az új helyzetben, mert Magyarország EU-tag. Bodó kiemelte, nem átvenni kell a külföldi mintát, hanem kigondolni és felépíteni az egyedit, a hazai sajátosat. Figyelembe kell venni a valós helyzetet, román fiatalok megvernek Székelyföldön magyar gyerekeket, a nemzetállaminak mondott egyház elveszi egy másik egyház iskolájának telkét-udvarát... Olyan támogatáspolitikát kell kialakítani, amely lakóhelyeiken tartja a kisebbségi magyarokat. Erre a javaslattevők három pilléren nyugvó rendszert gondoltak ki, amelyek közül az első a stratégiai tervezés szükségessége. A több évre szóló programdokumentum a Határon Túli Nemzeti Fejlesztési Terv. Azonban a kisebbségi közösség nem rendelkezik olyan intézménnyel, köztestülettel, amely egy közösségi fejlesztési terv gazdája lehet. A másik pillér a kisebbségi civil szervezetek felkészítése a jelentős EU-s alapok lehívására, amelyek a jelenleg létező támogatási összegek megkétszerezését tennék lehetővé. Itt azonban felvethető egy strukturális kérdés: a kisebbségi civil szervezetek által igényelt támogatások jelentős része kulturális célú. Az EU-alapokhoz tíz–húsz százalékos önrész szükséges, a legkisebb program is pár ezer eurós saját alapot feltételez. A létező 2300 erdélyi magyar civil szervezet közül hány képes ekkora terhet magára vállalni? Bodó hangsúlyozta, hogy az anyaország nemzeti fejlesztési tervének tartalmaznia kell azokat a tételeket, amelyek a határon túli nemzetrészeket illetően lehetővé teszik a stratégiai célok megvalósítását. A másik oldalon pedig a határon túli magyar civil világ fogadókészségét, teherbíró képességét fejleszteni kell. /Bodó Barna: Stratégiai támogatás – támogatási stratégia. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./ (A szerző politológus, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke.)

Szeptember 9-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület központi könyvtárában kolozsvári magyar civil és egyházi szervezetek, valamint az Országos Széchényi Könyvtár képviselői tartottak megbeszélést Erdély kulturális örökségének elektronikus számbavételéről, digitalizálásáról és a világhálón való közzétételről. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Protestáns Teológiai Intézet Könyvtára, az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára és az Országos Széchényi Könyvtár képviselői áttekintették eddigi együttműködésük eredményeit. Létrejött és elindult az Erdélyi Közös Könyvtárkatalógus (EKKA). A katalógusban első lépésben egy tucat kolozsvári, később más erdélyi civil szervezet könyveiről, egyéb kiadványairól lehet majd egy közös honlapon tájékozódni. A Magyar Elektronikus Könyvtárba számos értékes erdélyi kiadvány (társadalom- és természettudományi könyvek és folyóiratok) jutott el az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társasággal való jó együttműködésnek köszönhetően. Szó esett az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárában digitalizált legfontosabb unitárius kéziratokról és a Jakabffy Elemér Alapítvány által fejlesztett erdélyi magyar adatbank továbbfejlesztési terveiről. A résztvevők fontosnak tartották, hogy egyeztessenek erdélyi szinten a különböző digitalizálási munkákról, rendszeresen tájékoztassák egymást a terveikről és a folyó munkákról. Szükségesnek tartották egy közös nyilvántartás létrehozását a párhuzamos munkák kiküszöbölése érdekében. Megállapodtak abban, hogy a közeljövőben egyhetes műhelymunkát tartanak. /Erdély a „digitális Kárpát-medencében”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Egyelőre harmincezer könyvcímet tartalmaz a március 4-én Kolozsváron bemutatott Erdélyi Közös Katalógus (EKKA), amelynek célja a virtuális egységes erdélyi könyvtárkatalógus létrehozása. A projektet Nagy Zsolt távközlési miniszter jelenlétében ismertették. A www.konyvtar.ro internetes címen található virtuális katalógusból megtudható, hogy a keresett példány hol található meg, kölcsönözhető-e vagy csak a könyvtárban lehet olvasni. A Progress Alapítvány és a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány által hirdetett pályázat útján megvalósult rendszer azért is fontos, mert elősegíti, hogy az Erdélyben megjelent magyar kiadványok is megjelenjenek a közös magyar katalógusrendszerben. Főleg azon romániai magyar könyvek esetében fontos a katalógus, amelyekből az elmúlt évtizedekben nem küldtek kötelező példányt Magyarországra. A jövő héten a nyilvántartott kiadványok száma eléri a 60 ezret. Jelenleg a katalógusban megtalálhatóak a Bolyai Társaság, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképzőjének, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMT, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Gál Kelemen Területi Oktatási Központ, valamint a Romániai Magyar Közgazdász Társaság könyvtárában levő könyvek adatai. Nagy Zsolt beszámolt arról, hogy Erdélyben összesen 130 teleház – ebből 89 eMagyar pont – működik. Azt remélik, hogy 2006-ban az erdélyi teleházak száma meghaladja majd a 200-at. /Borbély Tamás: Egységes erdélyi könyvtárkatalógus. Világhálón az erdélyi magyar könyvtárak állománya. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Írói vendégoldalakat épít adatbankjához a Transindex.ro portál, a sort Láng Zsolt Marosvásárhelyen élő író, drámaíró honlapja nyitotta. Az Adatbank.ro a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex akadémiai projektje, melyben eddig 35 irodalmár és társadalomtudós vendégoldalát indította el. Bányai Éva és Balázs Imre József irodalmárok választották ki a kiemelkedően jelentős irodalmi szerzőket, akik életműve digitalizáltsága nem megfelelő. Eszerint a következő hónapokban Balla Zsófia, Bogdán László, Csiki László, Demény Péter, Farkas Árpád, Kelemen Hunor, Király László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor adatbanki vendégoldalait teszik közzé. Az írói vendégoldalakat követően a kiemelkedő természettudósok és filmesek vendégoldalainak elindítását tervezik. Az Adatbank.ro szakmai irányítója Bárdi Nándor budapesti jelenkortörténész. A vendégoldalak mellett az Adatbank.ro bibliográfiákat, tanulmányköteteket, folyóiratokat, helységnévtárakat, katasztereket, könyvtárkatalógusokat, térképtárakat és egyéb kutatóknak szánt segédeszközöket tartalmaz. /Íróvendégek a Transindex-”bankban”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Véget ért a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A táborba egész héten özönlöttek a fiatalok, középkorúak. Borbély László, a területrendezési és középítkezési ügyekkel megbízott miniszter kritikusan beszélt a pénz „igazságos” elosztásáról a székelyföldi településeket illetően. A Jakabffy Elemér Alapítvány sátrában történelmi-társadalmi témákról volt szó. /Enyedi Sarolta: Egy másik Románia, egy másik Magyarország. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Örvendetes, hogy az embereket érdekli, foglalkoztatja Trianon kérdése, és azzal sincs semmi baj, hogy léteznek legendák körülötte. Semmiképp sem vezet jó irányba viszont, ha történelmi magyarázat épül rájuk – mondta dr. Ablonczy Balázs történész, a budapesti Teleki László Intézet tudományos főmunkatársa. A kutató A történelmi emlékezet furcsaságai címmel tartott előadást november 22-én Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. Az Ablonczy által írt Trianon-legendák című tanulmány a 2002-ben, Romsics Ignác Mítoszok, legendák, tévhitek a XX. századi magyar történelemről című kötetben jelent meg. A történész szerint Trianon súlyos nemzeti csapásnak minősíthető, amely kihat a mai társadalomra, és nagyban meghatározza azt. A Glatz Ferenc szerkesztésében és vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársai által készített Magyarok krónikája című lexikon jó példa erre a tévedésekre. A kiadvány a trianoni szerződés aláírásának helyeként a Kis- és Nagy Trianon közötti folyosót nevezi meg, annak ellenére, hogy a két épület távol esik egymástól, folyosó pedig nem létezik. Hibásak azok a megállapítások is, amelyek szerint a Kis Trianon adott otthont az eseménynek, valójában a Nagy Trianon folyosója, amely a XIV. Lajos által építtetett kastély két szárnyát köti össze. Apponyi Alberttel kapcsolatban született a másik legendárium: kiváló szónoklatával hívta fel magára a figyelmet. A legendárium szerint Apponyi 1920. január 16-án három nyelven (franciául, angolul, olaszul) elmondott beszédében „vette védelmében” Magyarországot. Apponyi beszéde valójában franciául hangzott el, angolul csupán az egyes fejezeteket foglalta össze röviden, olaszul pedig a végén szólt néhány mondatot. Az idős miniszter tevékenysége és beszéde Ablonczy szerint is bámulatos, Apponyi elismertségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy már életében tereket és utcákat neveztek el róla. Egy másik legenda szerint Georges Clemenceau miniszterelnök magyar menye, Mihnai Ida iránt érzett gyűlölete testesült meg tulajdonképpen a trianoni döntésekben. Habár Clemenceau felelőssége és elfogultsága vitathatatlan a békeszerződés megalkotásában – a fiatalok válása egyáltalán nem befolyásolta a miniszter politikai döntéseit. Franciaország vélt vagy valós érdekei szerint cselekedett. /Ferencz Zsolt: Trianon-legendák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

A Transindex erdélyi internetes portál és a Jakabffy Elemér Alapítvány három éve közös szolgáltatást indított. Az Erdélyi Magyar Adatbank (http://www.adatbank.ro) azóta gyarapodott. A jövőben is a tudástár bővítése, illetve a látogatottság növelése a célkitűzés – emelte ki Bárdi Nándor kisebbségtörténettel foglalkozó kutató, a tartalomfejlesztés vezetője. Az Adatbank célja a romániai magyar szféra valóságossá, átláthatóvá tétele. Erre kitűnő eszköz a virtuális tér, az internet, mivel így könnyűszerrel bárki hozzáférhet. A fejlesztési munkának két oldala van. A Transindex foglakozik az informatikai résszel. Jelenleg két informatikus és a projekt vezetője, Gyöngyi Annamária, folyamatosan dolgozik a technikai problémák megoldásán, az adatoknak helyet adó keret karbantartásán. A Jakabffy Alapítványnál egy digitalizáló csoport foglalkozik a tartalom szélesítésével. Ez nemcsak az anyagok digitalizálásából áll, hanem az előállításukból is: bibliográfiákat, repertóriumokat, statisztikai adatbázisokat, digitális szövegválogatásokat raknak össze. A szolgáltatás jellegéből kifolyólag az Adatbank szerkezete egyszerű, könnyen áttekinthető. Különböző kategóriákra osztották fel, amelyek szervezetté teszik az egész tartalmat. A tizenhét kategória között találhatók a térképtárak, bibliográfiák, statisztikák, könyvek, folyóiratok, szövegtárak, stb. „Amíg nincsenek alapkutatások, alapismereteink egy adott témáról, addig nehezen lehet kutatni, mert nem rendelkezünk tudományos bizonyítékokkal, nem tudunk dolgokat megvizsgálni, s így könnye kialakul az esszétizáló identitástermelés. „ – magyarázza a tudástár szerepét Bárdi. Az egyik legfontosabb valóságkép alakító kezdeményezés Erdély azon százötven településének a megjelenítése, ahol a legutóbbi népszámlálás szerint a legtöbb magyar él. Ezen települések lakói az erdélyi magyar kissebség nyolcvan százalékát teszik ki. A megjelenítés társadalom-statisztikai adatok, térképek, általános adatok, elérhetőségek és más hasznos információk egybegyűjtéséből áll. A társadalomkutatók, természettudósok vendéghonlap-rendszere is fontos részét képezi az adatbanknak. Ide Erdéllyel kapcsolatos természet-, és humántudományi eredmények kerülnek fel. Ugyanakkor az Apáthy István Egyesülettel történő együttműködés eredményeképpen egyre több információ fog felkerülni Erdély természeti világáról. Az irodalmi életművek részlegbe tervezett harminc életmű közül még csak néhány készült el, de folyamatosan dolgoznak rajta irodalomtörténészek. Digitális szövegtárak összeállításával is foglalkoznak a projekt keretein belül. Egy-egy fiatal szakember húsz-harminc tanulmányt válogat ki és rak egybe egy bizonyos témakörben, mint a most fenn lévő falukutatás, RMDSZ, szegénység, roma, zsidó-magyar viszony tematikájú blokkok. Az Erdélyi Magyar Adatbank egyben tudástermelést, szervezést és megjelenítést is végez. A jövőbeli tervek között szerepel a természettudományi vonal erősítése, egy román–magyar, magyar–román szótár beüzemeltetése. Fő cél az erdélyi magyar könyvkiadók utóbbi tizenöt évben publikált legfontosabb könyveinek elérhetővé tétele. A kiadókkal együttműködve 200–300, Erdély társadalmával, kultúrájával kapcsolatos könyvet tennének elérhetővé az Adatbankon keresztül. Ami még biztos, egy ki-kicsoda elkészítése Erdély történelmével kapcsolatos személyiségek életrajzi adataival, 2000 – 3000 címszóval. Jelenleg a napi látogatók száma átlagban háromezer felett van. /Mihály Zsombor: Erdélyi tudástár: Folyamatos tartalomgyarapodás az adatbankban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Internetorientált korunkban is ragaszkodnak a szakkutatások, dolgozatok nyomtatott formában történő kiadásához – hangzott el Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Kisebbség című, kolozsvári nemzetpolitikai szemle szerkesztőségének olvasótalálkozóján a Holló Ernő Sajtópincében. Székely István főszerkesztő idézte Bárdi Nándor budapesti történészt, aki értelmiségi arroganciának minősítette a ragaszkodást a papíron történő kiadáshoz. A továbbiakban elmondta: a Trianon utáni új jogi viszonyok közt szükség volt a nemzetiségi, kisebbségi entitás helyzetének tudományos feldolgozására, erre vállalkozott 1922-ben dr. Jakabffy Elemér, volt magyar országgyűlési képviselő, dr. Sulyok István és dr. Willer József. Politikai, egyházi, közigazgatási személyiségek, írók, kutatók közreműködésével megjelentették (1944-ig) az erdélyi magyar kisebbség helyzetét adatszerűen tárgyaló, Erdély történetét kutató Magyar Kisebbség című folyóiratot. 1995-től 1999-ig újra kiadták a szemlét Tamás Sándor jelenlegi parlamenti képviselő főszerkesztésében. A lap a Transindex hírportállal partnerségben felépítette a jelenleg több mint egymillió oldalt kitevő digitalizált társadalmi adatbankot. Itt megtalálhatók az 1989-as rendszerváltás utáni politikai történések, valamint a XX. század első felének eseményei is. Rekonstruálás folyamatában van az 1989 utáni romániai sajtó, illetve adatbázis készül a volt román állambiztonság levéltárából származó iratokból. A Jakabffy Elemér Alapítvány kiadásában negyedévente, 400-500 példányban megjelenő Magyar Kisebbség szakfolyóiratot „politikafüggőnek” mondta a finanszírozás tekintetében Toró T. Tibor honatya, lapszerkesztő.  /Domokos Péter: Kihívó arrogancia? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./