Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
IppArt Művészeti Társaság/Csoport
9 tétel
2000. december 21.
Dec. 16-án Szilágysomlyón, a református gyülekezeti házban képzőművészeti kiállítást, író-olvasó találkozót és a karácsonyi könyvvásárt rendezett a helybeli Báthory István Alapítvány, társszervezői a Művelődés folyóirat mellett az IppArt Társaság és a Szilágy Társaság. Dr. Széman Péter, az alapítvány elnöke elmondta, hogy immár hatodik alkalommal karácsonyi, négy alkalommal húsvéti könyvvásárt is tartottak. Ezúttal a negyedik IppArt nyári tábor alkotásaiból nyílt meg a kiállítás. Fodor Sándor az életműsorozatban legutóbbi könyvét - a Tizenegyedik üveg - mutatta be és dedikálta. Népes gyermekcsoport az írót Csipike-műsorral köszöntötte. Több mint félszáz címmel volt jelen a Kriterion a könyvvásáron, a sorozatokat Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője ismertette. A Csipike-történetek egykori olvasói gyermekeikkel együtt találkoztak a szerzővel. /Szilágysomlyói hagyományőrzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2004. szeptember 1.
Szilágycsehben nyolcadik alkalommal aug. 28–29-én tartották meg a Tövisháti Napokat. A Tövishát Kulturális Társaság vállalja a nemzeti anyagi és szellemi értékek megőrzését. A szűkebb tájegység – a Tövishát településeinek – szellemi hagyatékáról Mitruly Miklós folklórkutató értekezett. A rendezvény hagyománya szilágysági képzőművészek bemutatása. Idén a sarmasági Kiss Bálint amatőr festményeit állították ki. Az Ipp Art művészcsoport tagjainak az augusztusban Kárászteleken tartott táborozásán készült munkáit tekintette meg a közönség. A diákok vetélkedőjén Balassi Bálinttal foglalkoztak. /Fejér László: Tövisháti Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2004. szeptember 7.
Hetedik alkalommal tartottak falunapokat Szilágykrasznán, többek között a helyi Cserey Farkas Társaság és a Krasznai Magyar Fiatalok Klubja szervezésével. Ökumenikus istentisztelet után több művelődési és sportesemény várta az érdeklődőket. A meghívottak kézhez kapták a Krasznát bemutató színes, gazdagon illusztrált, román, magyar, angol, német nyelvű kiadványt. A Kovács András vezényelte rétyi fúvószenekar szolgált zenével. Kraszna főutcáján huszárok vonultak, majd néptáncosok, népzenészek. Tárlaton mutatkozott be az Ipp Art művészcsoport. Sikeres volt a VII. Krasznai Nemzetiségi Néptánctalálkozó. Szeptember 5-én, vasárnap felavatták Petőfi Sándor bronz mellszobrát, a kolozsvári Lőrincz Lehel képzőművész alkotását a művelődési ház előtti közkertben. Az eseményen Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Ludányi Horváth Attila, a magyar főkonzulátus tanácsosa is megjelent. Lőrincz Lehel márványból készült Báthory István-szobra Szilágysomlyón, Ady Endre fekete gránit mellszobra pedig Szilágylompérton áll. Markó Béla rámutatott, az elmúlt másfél évtizedben sok valós és jelképes alapkövet tettek le. A krasznai Petőfi-szobor legyen tanúság, mondta, miszerint érdemes bizakodni. /Fejér László: Krasznai Napok. Petőfinek állítottak emléket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2005. február 24.
Az Ipp Art művészcsoport tavaly nyáron, a kárásztelki táborban készült képzőművészeti alkotásaiból rendezett vándorkiállítás helyszíne ezúttal Szilágysomlyón a Magyar Ház. A kiállítást Szabó Vilmos, az alkotótábor vezetője méltatta. A vándorkiállítás előző állomásai voltak: Kolozsvár, Szilágycseh, Kraszna és Zilah. /Az Ipp Art Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
2007. szeptember 28.
„Nem elég beszélni a misszióról, tenni is kell érte” – szögezte le Vinczéné Pálfi Judit református lelkész, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa azon a presbiteri konferencián, amelyet az elmúlt hét végén szerveztek a Bihar megyei Sólyomkőváron, az egyházmegye Ifjúsági Központjában. A szekularizáció, valamint a népességfogyás drámai következményei ellen csak akkor lehet eredményesen fellépni, ha az egyház idejében ismeri fel és kezdi el a missziós munkát – hangzott el. Az Ifjúsági Központ kétszintes épület, 66 férőhelyes, étkezővel, fürdőszobákkal, saját víztisztító-berendezéssel ellátott épület, körülötte még folynak a munkálatok. Az intézmény nem csupán egyházi rendezvényeknek, táboroknak, presbiter- és gyülekezeti találkozóknak ad otthont. Évi rendszerességgel táborozik itt a szilágysági IPP Art művészeti társaság is, de a szilágysági cserkészeknek is kedvenc találkahelye Sólyomkővár. /Püsök Annamária: Cselekvő misszióra készül az egyház. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2007. október 8.
A Szilágy megyei Lompérton 2002-ben, Ady Endre születésének 125. évfordulója alkalmából mellszobrot állítottak a költő emlékére. Azóta minden évben Ady-napot szerveznek a közel 700 lakost számláló szilágysági településen. Ebben a faluban éltek a költő nagyszülei, Ady Dániel és Visky Julianna. Koszorút helyeztek el a költő mellszobránál, az „Ady-kertnek” is nevezett iskolaudvaron, ahol hajdan a költő nagyszüleinek háza állt, felavatták azt a kopjafát, amelyet a nyár folyamán a faluban táborozó kalotaszentkirályi és lompérti gyerekek faragtak. Az ünnepi alkalomra megnyílt a szilágysági festőket, fafaragókat, korongozókat képviselő IPP Art művészeti csoport tárlata. /Püsök Annamária: Ady második hazája. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./
2009. április 11.
Szabó Vilmos festőművész életműve, alkotói pályája, váratlanul jött halálával lezárult. A Lakitelki Nemzetközi Alkotótáborban munkálkodva szólította magához Teremtője. Szabó Vilmos /sz. Sáromberke, 1942. szept. 15./ művészetének forrása a rácsodálkozása képességének eredendősége, írta róla barátja, Székely Géza. Szabó Vilmos alapította meg az Ipp-art művészeti csoportosulást, tanárként nemzedékeket oktatott a művészi alkotásról, és a művészeti neveléssel kapcsolatos nézeteit a különböző szaklapokban és folyóiratokban fejtette ki. Tevékeny tagja volt nemcsak a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének, de a Barabás Miklós Céhnek és az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének is. /Székely Géza: Ama nemes harcot megharcoltam... = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2015. április 30.
Kisebbségvédelmi konferencia magyarok nélkül
Nem sikerült a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport aktivistáinak feltenniük a kérdéseiket a külügyminisztérium és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem által szervezett kisebbségvédelmi nemzetközi konferencián, a felszólalók beszédei pedig sokak szerint nevetségesek voltak.
A konferencia tárgya a húsz éve elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény, és a kisebbségvédelem román modellje volt, ennek ellenére nem hívták meg az RMDSZ-t vagy más magyar szervezetet, és még csak a kolozsvári Kisebbségkutató Intézetet sem. A résztevőket is szelektálták: újságírókat csak úgy engedtek be, ha sajtóigazolványukat jól látható helyre kitűzték, kisebb szóváltás után lapunk munkatársa is csak így léphetett be. A diákok sem hallgathatták meg a felszólalásokat, ha nem bizonyították, hogy egyetemisták.
Bár a kétnyelvűségért küzdő kolozsvári Musai-Muszáj csoport képviseltette magát a teremben, arra nem találtak alkalmat, hogy felszólaljanak. A rendezvény kiemelt vendége a Velencei Bizottság elnöke, Gianni Buquicchio volt, aki beszéde után elhagyta a termet, így nem szembesült a Musai-Muszáj kérdéseivel. A közönség soraiban egyébként látni lehetett Toró T. Tibort, az EMNP stratégiai aelnökét és Izsák Balázs SZNT-elnököt.
„Tulajdonképpen itt most azt ünnepelik, hogy Románia húsz éve nem tartja tiszteletben a Kisebbségi Keretegyezményt, a közigazgatási átszervezéssel ismét a megszegésére készül, és tulajdonképpen erre senki nem figyel oda” – fogalmazott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti tanács elnöke újságírói kérdésre. Hozzátette: a felszólalók nyilvánvalóan tisztában vannak azzal, hogy mi a valóság, de megpróbálták elkerülni annak a lehetőségét is, hogy kritika hangozzon el.
Külügyminiszter: az autonómia szegregál
Megnyitóbeszédében Ioan-Aurel Pop, a BBTE rektora több nyelven, köztük magyarul is üdvözölte a meghívottakat és résztvevőket, majd az ország kisebbségi jogokhoz való hozzáállásáról, az elmúlt huszonöt évről beszélt.
Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke egyebek mellett arról beszélt, örömmel csatlakozik egy ilyen eseményhez, "ünneplendő az együttélés és egyetértés elmúlt húsz évét". Úgy fogalmazott, reméli, lesz alkalom megvitatni az ország előtt álló kihívásokat. Azt is mondta, Kolozsvár megannyi vallási, nyelvi, kulturális kisebbségnek ad otthont, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem pedig egyike a legsikeresebb példáknak, amelyeket felmutathat az ország a multikulturalitás felvállalásában.
A Velencei Bizottság pozitív és építő jellegű megközelítést tapasztal Románia részéről a kisebbségvédelemben – fogalmazott Gianni Buquicchio. Kijelentette, a Velencei Bizottságnak nem feladata, hogy monitorozza az országok kisebbségvédelmét, de azt tapasztalja, hogy a román hatóságok kiemelten figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más alkalmazható normák betartására. Azt is megemlítette, hogy Románia kezdeményezően járult hozzá a Velencei Bizottság általános kisebbségvédelmi jelentéseinek az elkészítéséhez. Bogdan Aurescu külügyminiszter többek között arról beszélt, hogy Románia nemzetállamból multikulturálissá vált, ugyanakkor szólt arról is, hogy az autonómia szegregációhoz vezet, a kisebbség izolációjához. "A magukat elszigetelő kultúrák nem képesek fejlődni, így az etnikai alapú területi autonómia sem lehet jó megoldás a kisebbségvédelemben" – jelentette ki. Elmondta, hogy Románia kialakította saját kisebbségvédelmi modelljét, amelynek alapja a kisebbségek bevonása a politikai döntéshozatalba. A modell nem tökéletes, szükség van folyamatos fejlesztésére, de jobb megoldást nyújt a kisebbségi kérdésre, mint más modellek - közölte Bogdan Aurescu.
Kellemetlen kérdések
Bethlendi András, a Musai-Muszáj csoport aktivistája maszol.ro-nak elmondta, két kérdést szerettek volna feltenni a Velencei Bizottság elnökének. Első körben arra voltak kíváncsiak, nem tartja-e ironikusnak, hogy éppen Kolozsváron ünnepelik a keretegyezmény huszadik évfordulóját, miközben az egyezményen belüli harmadik paragrafust, a többnyelvű tábla kihelyezését figyelmen kívül hagyják. A másik kérdés az lett volna, tudtára fogja-e adni a helyi hatóságoknak, hogy ezek a vállalások nem opcionálisak, valójában egy nemzetközi szerződést sértenek meg az egyezmény ignorálásával.
Az aktivistát az elhangzott beszédekről is kérdeztük. „A keretegyezményről készült jelentések, amelyekből Gianni Buquicchio valószínűleg informálódik, nem feltétlenül állják meg a helyüket, sokkal pozitívabb képet adnak a romániai valóságról, mint amit a mindennapokban tapasztalhatunk. Romániában valóban sok törvény van, amit elfogadtak, de ezeket nem ültetik gyakorlatba” – fogalmazott.
Jó kérdések, rossz válaszok
Sajtótájékoztatóján Bogdan Aurescu külügyminiszter az RMDSZ hiányát firtató újságírói kérdésre úgy válaszolt, a magyar, a német, a török kisebbségnek számos képviselője megjelent, másokkal együtt. A kérdést többen megismételték, de a korábbinál bővebb választ végül nem kaptak – bár azt még hozzátette, a romániai kisebbségi modellt elismerik Európában.
A marosvásárhelyi utcanévtáblák ügye kapcsán azt mondta, minden egyes problémát külön kell megvizsgálni, és a húsz százalékos kisebbségi küszöbre hivatkozott, annak ellenére, hogy ez az említett város esetén nem releváns.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro
Nem sikerült a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport aktivistáinak feltenniük a kérdéseiket a külügyminisztérium és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem által szervezett kisebbségvédelmi nemzetközi konferencián, a felszólalók beszédei pedig sokak szerint nevetségesek voltak.
A konferencia tárgya a húsz éve elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény, és a kisebbségvédelem román modellje volt, ennek ellenére nem hívták meg az RMDSZ-t vagy más magyar szervezetet, és még csak a kolozsvári Kisebbségkutató Intézetet sem. A résztevőket is szelektálták: újságírókat csak úgy engedtek be, ha sajtóigazolványukat jól látható helyre kitűzték, kisebb szóváltás után lapunk munkatársa is csak így léphetett be. A diákok sem hallgathatták meg a felszólalásokat, ha nem bizonyították, hogy egyetemisták.
Bár a kétnyelvűségért küzdő kolozsvári Musai-Muszáj csoport képviseltette magát a teremben, arra nem találtak alkalmat, hogy felszólaljanak. A rendezvény kiemelt vendége a Velencei Bizottság elnöke, Gianni Buquicchio volt, aki beszéde után elhagyta a termet, így nem szembesült a Musai-Muszáj kérdéseivel. A közönség soraiban egyébként látni lehetett Toró T. Tibort, az EMNP stratégiai aelnökét és Izsák Balázs SZNT-elnököt.
„Tulajdonképpen itt most azt ünnepelik, hogy Románia húsz éve nem tartja tiszteletben a Kisebbségi Keretegyezményt, a közigazgatási átszervezéssel ismét a megszegésére készül, és tulajdonképpen erre senki nem figyel oda” – fogalmazott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti tanács elnöke újságírói kérdésre. Hozzátette: a felszólalók nyilvánvalóan tisztában vannak azzal, hogy mi a valóság, de megpróbálták elkerülni annak a lehetőségét is, hogy kritika hangozzon el.
Külügyminiszter: az autonómia szegregál
Megnyitóbeszédében Ioan-Aurel Pop, a BBTE rektora több nyelven, köztük magyarul is üdvözölte a meghívottakat és résztvevőket, majd az ország kisebbségi jogokhoz való hozzáállásáról, az elmúlt huszonöt évről beszélt.
Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke egyebek mellett arról beszélt, örömmel csatlakozik egy ilyen eseményhez, "ünneplendő az együttélés és egyetértés elmúlt húsz évét". Úgy fogalmazott, reméli, lesz alkalom megvitatni az ország előtt álló kihívásokat. Azt is mondta, Kolozsvár megannyi vallási, nyelvi, kulturális kisebbségnek ad otthont, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem pedig egyike a legsikeresebb példáknak, amelyeket felmutathat az ország a multikulturalitás felvállalásában.
A Velencei Bizottság pozitív és építő jellegű megközelítést tapasztal Románia részéről a kisebbségvédelemben – fogalmazott Gianni Buquicchio. Kijelentette, a Velencei Bizottságnak nem feladata, hogy monitorozza az országok kisebbségvédelmét, de azt tapasztalja, hogy a román hatóságok kiemelten figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más alkalmazható normák betartására. Azt is megemlítette, hogy Románia kezdeményezően járult hozzá a Velencei Bizottság általános kisebbségvédelmi jelentéseinek az elkészítéséhez. Bogdan Aurescu külügyminiszter többek között arról beszélt, hogy Románia nemzetállamból multikulturálissá vált, ugyanakkor szólt arról is, hogy az autonómia szegregációhoz vezet, a kisebbség izolációjához. "A magukat elszigetelő kultúrák nem képesek fejlődni, így az etnikai alapú területi autonómia sem lehet jó megoldás a kisebbségvédelemben" – jelentette ki. Elmondta, hogy Románia kialakította saját kisebbségvédelmi modelljét, amelynek alapja a kisebbségek bevonása a politikai döntéshozatalba. A modell nem tökéletes, szükség van folyamatos fejlesztésére, de jobb megoldást nyújt a kisebbségi kérdésre, mint más modellek - közölte Bogdan Aurescu.
Kellemetlen kérdések
Bethlendi András, a Musai-Muszáj csoport aktivistája maszol.ro-nak elmondta, két kérdést szerettek volna feltenni a Velencei Bizottság elnökének. Első körben arra voltak kíváncsiak, nem tartja-e ironikusnak, hogy éppen Kolozsváron ünnepelik a keretegyezmény huszadik évfordulóját, miközben az egyezményen belüli harmadik paragrafust, a többnyelvű tábla kihelyezését figyelmen kívül hagyják. A másik kérdés az lett volna, tudtára fogja-e adni a helyi hatóságoknak, hogy ezek a vállalások nem opcionálisak, valójában egy nemzetközi szerződést sértenek meg az egyezmény ignorálásával.
Az aktivistát az elhangzott beszédekről is kérdeztük. „A keretegyezményről készült jelentések, amelyekből Gianni Buquicchio valószínűleg informálódik, nem feltétlenül állják meg a helyüket, sokkal pozitívabb képet adnak a romániai valóságról, mint amit a mindennapokban tapasztalhatunk. Romániában valóban sok törvény van, amit elfogadtak, de ezeket nem ültetik gyakorlatba” – fogalmazott.
Jó kérdések, rossz válaszok
Sajtótájékoztatóján Bogdan Aurescu külügyminiszter az RMDSZ hiányát firtató újságírói kérdésre úgy válaszolt, a magyar, a német, a török kisebbségnek számos képviselője megjelent, másokkal együtt. A kérdést többen megismételték, de a korábbinál bővebb választ végül nem kaptak – bár azt még hozzátette, a romániai kisebbségi modellt elismerik Európában.
A marosvásárhelyi utcanévtáblák ügye kapcsán azt mondta, minden egyes problémát külön kell megvizsgálni, és a húsz százalékos kisebbségi küszöbre hivatkozott, annak ellenére, hogy ez az említett város esetén nem releváns.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro
2015. június 8.
Emlékezetes falunap Szentpálon
Nem akartak a résztvevők hazamenni
Szombaton VIII. alkalommal szervezték meg a Szentpáli Falunapot, amelynek a programját 18 órakor Gîdoiu-Stadler Andrea köszöntője nyitotta meg, köszönetet mondva a támogatóknak, illetve a szervezési munkában részt vevő személyeknek. Mint minden évben, ezúttal is a Sofronyai Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ Arad megyei szervezete támogatta, illetve Sandu Piroska alpolgármester és csapata oroszlánrészt vállaltak a munkában. Sokat segített Gáll Tibor, az RMDSZ szentpáli szervezetének új elnöke, ugyanakkor köszönet jár Gîdoiu-Stadler Irimelnek és a Kávai Consult cégnek a támogatásért. A továbbiakban köszöntötte Faragó Péter, frissen megválasztott RMDSZ-megyei elnököt, valamint Babău Ioan sofronyai polgármestert.
A polgármester örömének adott hangot, amiért a Hivatal a Sofronyai Községi Tanács támogatásával idén is megszervezhette a Szentpáli Falunapot, ahol a hagyományhoz híven, idén is tiszteletét tette Faragó Péter, most már az RMDSZ Arad megyei elnöki tisztségében. Miután gratulált neki, minden résztvevőnek jó szórakozást kívánt.
Faragó Péter elnök köszöntőjében kiemelte: Arad megyében mindig a Szentpáli Falunappal indulnak a hasonló magyar rendezvények, amelyek rendszeresen egybegyűjtik a megye magyarságát. Ez egy jó dolog, ezért köszönet jár mindazoknak, akik fáradságot nem kímélve, segítőtársakat keresve, felvállalták a szervezői munkát. Miután jó szórakozást kívánt mindenkinek, Stadler Andrea műsorvezető a Veres Teréz óvónő által felkészített szentpáli óvodások, utána a Nagy Franciska tanítónő által betanított helybeli elemi iskolások műsorát konferálta be. Azok a szülők és a hozzátartozók jóvoltából nagy sikert arattak. Utánuk a simonyifalvi Leveles néptánccsoport 10 párja mutatta be nagy rutinnal a szatmári és a magyarpalatkai táncait, majd a nagyvarjasi Királyliliom tánccsoport cigánytáncának tapsolt a közönség. Utánuk a majláthfalvi Százszorszép tánccsoport 5 párja adta elő lendületes délalföldi és mezőségi táncait. A nagyvarjasi Fresh Color moderntánc csoport 4 tagja Kiss Ildikó betanításával lejtette ritmusos táncait. Utánuk a tornyai és nagyvarjasi asszonykórus tagjai, Iacsitz Florentina és Pintér András vezetésével, csodálatos népviseletben kedveskedtek egy népdalcsokorral. Ezt követően a simándi román néptánccsoport 5 párja adott elő alföldi román táncokat, Lucian Mircea román népdalokat énekelt. Utánuk az aradi Zumba Fitnes 6 tagja a színpadon, őket követve, a közönség a színpad előtt járta gyors ritmusú moderntáncait. A továbbiakban jó félórát a Moustache Band leányzenekar angol és magyar slágerekkel szórakoztatta a közönséget. 21 óra után az anyaországi Hidvégi Band, a Nóta Tévéből ismert zeneszámokkal szórakoztatta a közönséget, olyannyira, hogy a szólóénekesük a színpad előtt énekelt, táncolt a nézőkkel, akik nem akarták elengedni őket. Utánuk az Insect parodistái énekekkel, csípős tréfákkal nevettették meg a jelenlévőket. Valamikor éjféltájt kezdődött a szabadtéri bál, ahol a kisperegi Roulette zenekar hajnali 4.30 óráig húzta a talpalávalót. Egy rendezvény sikerét az példázza legjobban, ha a résztvevők nem akarnak onnan hazamenni, ahogyan az a VIII. Szentpáli Falunapon is történt. A sikeréért köszönet jár a szervezőknek és a támogatóknak egyaránt.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
Nem akartak a résztvevők hazamenni
Szombaton VIII. alkalommal szervezték meg a Szentpáli Falunapot, amelynek a programját 18 órakor Gîdoiu-Stadler Andrea köszöntője nyitotta meg, köszönetet mondva a támogatóknak, illetve a szervezési munkában részt vevő személyeknek. Mint minden évben, ezúttal is a Sofronyai Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ Arad megyei szervezete támogatta, illetve Sandu Piroska alpolgármester és csapata oroszlánrészt vállaltak a munkában. Sokat segített Gáll Tibor, az RMDSZ szentpáli szervezetének új elnöke, ugyanakkor köszönet jár Gîdoiu-Stadler Irimelnek és a Kávai Consult cégnek a támogatásért. A továbbiakban köszöntötte Faragó Péter, frissen megválasztott RMDSZ-megyei elnököt, valamint Babău Ioan sofronyai polgármestert.
A polgármester örömének adott hangot, amiért a Hivatal a Sofronyai Községi Tanács támogatásával idén is megszervezhette a Szentpáli Falunapot, ahol a hagyományhoz híven, idén is tiszteletét tette Faragó Péter, most már az RMDSZ Arad megyei elnöki tisztségében. Miután gratulált neki, minden résztvevőnek jó szórakozást kívánt.
Faragó Péter elnök köszöntőjében kiemelte: Arad megyében mindig a Szentpáli Falunappal indulnak a hasonló magyar rendezvények, amelyek rendszeresen egybegyűjtik a megye magyarságát. Ez egy jó dolog, ezért köszönet jár mindazoknak, akik fáradságot nem kímélve, segítőtársakat keresve, felvállalták a szervezői munkát. Miután jó szórakozást kívánt mindenkinek, Stadler Andrea műsorvezető a Veres Teréz óvónő által felkészített szentpáli óvodások, utána a Nagy Franciska tanítónő által betanított helybeli elemi iskolások műsorát konferálta be. Azok a szülők és a hozzátartozók jóvoltából nagy sikert arattak. Utánuk a simonyifalvi Leveles néptánccsoport 10 párja mutatta be nagy rutinnal a szatmári és a magyarpalatkai táncait, majd a nagyvarjasi Királyliliom tánccsoport cigánytáncának tapsolt a közönség. Utánuk a majláthfalvi Százszorszép tánccsoport 5 párja adta elő lendületes délalföldi és mezőségi táncait. A nagyvarjasi Fresh Color moderntánc csoport 4 tagja Kiss Ildikó betanításával lejtette ritmusos táncait. Utánuk a tornyai és nagyvarjasi asszonykórus tagjai, Iacsitz Florentina és Pintér András vezetésével, csodálatos népviseletben kedveskedtek egy népdalcsokorral. Ezt követően a simándi román néptánccsoport 5 párja adott elő alföldi román táncokat, Lucian Mircea román népdalokat énekelt. Utánuk az aradi Zumba Fitnes 6 tagja a színpadon, őket követve, a közönség a színpad előtt járta gyors ritmusú moderntáncait. A továbbiakban jó félórát a Moustache Band leányzenekar angol és magyar slágerekkel szórakoztatta a közönséget. 21 óra után az anyaországi Hidvégi Band, a Nóta Tévéből ismert zeneszámokkal szórakoztatta a közönséget, olyannyira, hogy a szólóénekesük a színpad előtt énekelt, táncolt a nézőkkel, akik nem akarták elengedni őket. Utánuk az Insect parodistái énekekkel, csípős tréfákkal nevettették meg a jelenlévőket. Valamikor éjféltájt kezdődött a szabadtéri bál, ahol a kisperegi Roulette zenekar hajnali 4.30 óráig húzta a talpalávalót. Egy rendezvény sikerét az példázza legjobban, ha a résztvevők nem akarnak onnan hazamenni, ahogyan az a VIII. Szentpáli Falunapon is történt. A sikeréért köszönet jár a szervezőknek és a támogatóknak egyaránt.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)