Karácsony a cigánymissziónál
A nagyváradi Református Cigánymissziós Központban tegnap délelőtt tartották meg az immár hagyományosnak számító karácsonyi ünnepséget.
A váradvelencei szociális központba főleg a környéken lakó roma gyermekek járnak, legtöbbjük a Ioan Slavici Nyolcosztályos Iskola diákja. Órák után Mălan Katalin tanítónővel mennek át a cigánymissziós központba. A pedagógus és a központot vezető Nagy József Barna foglalkozik a gyerkőcökkel.
A múlt kedden a Szent Márton Öregotthonba látogattak el a gyerkőcök, mesélte a tanítónő. Nagy örömmel mentek a lurkók. Ünnepi műsorral és általuk készített ajándéktárgyakkal kedveskedtek az idős embereknek.
A cigánymissziós karácsonyi ünnepély alkalmából a szülők, testvérek is ellátogattak a központba, szűkös is lett a terem. Az összejövetelen Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tartott áhítatot. Szólt arról, miként készüljünk fel a karácsonyra lélekben. Hangsúlyozta: Isten azt akarja, hogy fogadjuk be a szívünkbe. Ha ez sikerül, a hiányok, a gondok kezdenek megszűnni. Isten közelségében az emberek csak barátok lehetnek, nem pedig ellenségek. Keresni kell mindent, ami a javunkra szolgálhat. Fontos a boldog család, amelyben megvan az öröm lehetősége. A karácsony Isten szeretetének az ünnepe. Aki szívében hordozza az Istent, az nyugodt, békés, örvendezni tudó.
Ezután Nagy József Barna köszöntötte a résztvevőket, majd Csűry püspök a cigánymissziós központ munkatársaival kiosztotta a gyermekeknek az ajándékcsomagokat. Az ajándékokat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a passaui Caritas és a Haypal Alapítvány adományozta.
Tóth Hajnal, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Balog Zoltán a magyar cigányok helyzetéről Nagyváradon
Tárkányi Béla, az MTI különtudósítója jelenti:
Magyarország az emberi erőforrások részeként tekint a határon kívül élő magyarságra, köztük a magyar romákra - jelentette ki az emberierőforrás-miniszter pénteken Nagyváradon, sajtótájékoztatón.
Balog Zoltán szerint nincs olyan ügy a magyar kormány politikájában, amely kizárólag belügy lenne, és ne érintené a határon túli magyarokat, mint ahogyan a cigányokat is.
A tárcavezető a sajtótájékoztatóját megelőzően Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével felkereste a nagyváradi Ioan Slavici általános iskola magyar tagozatát, ahol szinte kizárólag magyar cigány gyerekek tanulnak.
Balog Zoltán - ahogy fogalmazott - "a legnagyobb kinccsel", magyar és cigány kétnyelvű képes bibliával ajándékozta meg a gyerekeket.
Tőkés László elmondta: a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 10 éve hozta létre cigánymissziós központját, amely támogatja az iskolát.
A román-magyar kéttagozatú intézmény magyar tagozatán 135 diák tanul, valamennyien cigányok, akiknek a szüleik úgy döntöttek, magyar iskolába járatják a gyereküket.
Tőkés László szerint tucatjával kénytelenek elutasítani a beiratkozó magyar cigány gyerekeket, mert nincs hely az iskolában, azt bővíteni kellene.
A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület volt püspöke kérte Balog Zoltánt, hogy "emeljék be a határon túli magyar cigányok ügyét a határon túli magyar politikába".
Tőkés László az általános iskola bővítése mellett a Bihardiószegen felépítendő egyházi kulturális és oktatóközpont létrehozásához, illetve a Partiumi Keresztény Egyetemen romológia szak beindításához kérte az erőforrás-miniszter segítségét.
Balog Zoltán az európai uniós források ilyen irányú felhasználására hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy e fejlesztésekhez a román államnak is hozzá kell járulnia, mint ahogy Magyarország is támogatja a román kisebbségi oktatást.
A nagyváradi demokrata központban tartott sajtótájékoztatóján a miniszter arról szólva, hogy Magyarország erőforrásnak tekinti a külhoni magyarokat, megemlítette: eddig 250 ezren kezdeményezték a magyar állampolgárságot, s 157 ezren meg is kapták azt.
Ezzel a létszámmal az 5. legnagyobb magyar város lenne, de az 5. magyar város most Londonban van, ugyanis ennyi magyar dolgozik a brit fővárosban és környékén. Történelmi sorsunk, hogy a diaszpórából összegyűjtsük a magyarokat - jegyezte meg Balog Zoltán.
Balog Zoltán pénteki romániai programja során a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre és Bihardiószegre is ellátogatott. MTI

Tízéves a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziós központja
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) cigánymissziós központjának tizedik születésnapjára látogatott Nagyváradra Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának frissen kinevezett vezetője pénteken. A református lelkipásztorból lett minisztert először a Váradvelence negyedbeli Ioan Slavici Általános Iskolában fogadták, majd Tőkés László európai parlamenti képviselővel, a KRE korábbi püspökével tartott közös sajtótájékoztatót. A városnegyed lakosságának jó része roma, s az általános iskola román és magyar tagozatán is elsöprő többségben vannak a roma gyermekek. A KRE cigánymissziós központja az iskola mellett áll, a két intézmény közötti együttműködés már hagyományos. Kétnyelvű biblia a gyerekeknek A gyerekek és a vendégek számára Vincze Zoltán lelkipásztor tartott rövid igei áhítatot. A meghívottakat az iskola igazgatónője, Brânduşa Buzulică köszöntötte, aki reményét fejezte ki, hogy a missziós központ, illetve a magyarországi minisztérium továbbra is támogatást nyújt majd a tanintézetnek – mint rámutatott ugyanis, az iskola anyagilag nincs a legjobb helyzetben, a magasrangú vendégeket is egy tornateremnek kinevezett osztályban fogadták. A gyerekek verses-zenés műsora után Balog Zoltán miniszter közvetlen, kedves beszédet tartott a számukra, majd átadott nekik egy magyar és lovári nyelven írott bibliát.
A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László arról beszélt, hogy a magyarokéhoz képest szinte irigylésre méltó a romák ügye, hiszen európai üggyé vált az utóbbi időben. Kijelentette: tervei között szerepel egy romológia szak beindítása a Partiumi Keresztény Egyetemen – erről délután egyeztettek az egyetem vezetőségével. Balog Zoltán azt mondta, nem létezik Magyarországon olyan ügy, ami kizárólag belügy volna, és ne érintené a határon túliak, ezen belül a magyar identitású romák helyzetét.
Aláhúzta: a magyar romák éppolyan emberi erőforrást jelentenek a nemzet számára, mint a nem romák, ezért fontos, hogy ne csak népszámlálások, illetve választások idején értékeljük pluszként, nem pedig teherként jelenlétüket. Farkas Csaba, az E-amarodrom Romaidentitás, Kulturális, Hagyományőrző és Érdekvédő Közhasznú Egyesület vezetője azt emelte ki, hogy a hátrányos helyzetű emberek megsegítésének – legyen az roma vagy sem – a legjobb módja a munkahelyteremtés, hiszen a segély nem tarthat örökké.
„Ne Bukarestre, hanem Budapestre nézzünk!”
Délután Tőkés László Balogh Zoltán miniszterrel, Nagy József Barna cigánymissziós református lelkésszel, illetve a néppárt diószegi polgármesterjelöltjével, Loló Tiborral a diószegi romatelepre látogatott ki. Az összesereglett cigányok egymás szavába vágva adtak hangot elégedetlenségüknek. Ezt követően a politikusok átvonultak a termelőszövetkezet épületének gyűléstermébe – a kultúrotthont ugyanis nem sikerült lefoglalniuk, mivel amikor kiderült, hogy erre pályáznak, az RMDSZ gyermeknapi rendezvényt szervezett erre az időpontra –, ahol már várták őket a helyi és környékbeli lakosok. A fórumon Tőkés László és Balog Zoltán egyaránt beszámolt a romatelepen tapasztaltakról, s ígéretet tettek, hogy segítenek a cigányok felzárkóztatásában.
Az EMNT elnöke pedig a Diószegre tervezett református oktatási központ projektjének felgyorsítását is megígérte. Balog Zoltán felszólalásában arról értekezett, hogy mennyire fontos megtalálni a helyes irányt. „Van, aki Bukarestre néz és nem Budapestre. Ez rossz irány” – fogalmazott a miniszter, aki szerint Orbán Viktor és Tőkés László jó iránytűk. Beszélt továbbá az itthon való boldogulás megteremtésének fontosságáról, s ebben maximális segítséget ígért a magyar kormány részéről. Mintegy utalva a Balog Zoltán szavaira, Tőkés László is a helyes irányra hegyezte ki felszólalását.
„Mi arra a vonatra vagy repülőre akarunk felszállni, amely Budapestre megy. 1989-ben erre szálltunk fel, az irány Európa volt. Egyszer azonban azt vettük észre, hogy a Balkán fele halad. Valaki kicserélte a mozdonyt, eltérítette a repülőt” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Tőkés László ugyanakkor leszögezte: a rendszerváltás még nem ment végbe, csak elkezdődött. „A kérdés az, hogy lesz-e erőnk befejezni” – fogalmazott meg Tőkés László.
Bálint Eszter, Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Átadták az idei ösztöndíjakat
Nagyvárad- Szerda reggel a Rákóczi Szövetség munkatársai a váradi Szent László Líceum dísztermében átadták a 10 ezer forint értékű egyszeri támogatást jelentő összegeket tartalmazó borítékokat.
A Rákóczi Szövetség minden tanévben 10 ezer forint értékű egyszeri támogatást jelentő ösztöndíjakat ad át minden gyermek után a Kárpát-medencében azoknak a családoknak, akik utódaikat magyar tannyelvű iskolába íratják, azzal a céllal, hogy bátorítsák a magyar nyelven való tanulást. Az idén ősszel szeptember és december között ennek érdekében a szervezet munkatársai körülbelül 200 helyszínt keresnek fel, és adnak át ösztöndíjakat a tanítókon keresztül körülbelül 5400 diáknak. Szlovákiában 3550, Romániában 1500, Szerbiában pedig 400 a kedvezményezettek száma. Bihar megyében 1400 előkészítő osztályost érint a támogatás: a váradi Ioan Slavici általános iskolában 18-at, a Lucreţia Suciu iskolában 14-et, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban 28-at, a Szacsvay Imre iskolában 83+27-et, a Dimitrie Cantemir iskolában 21-et, a Nicolae Bălcescu iskolában 24-et, a 16. számú iskolában 30-at, a 11. számú iskolában 24-et, a bihari iskolában 20-at, a paptamási iskolában 16-ot, az érmihályfalvi iskolában pedig 92-et.
Énekeltek
Az egyik átadási ünnepségre szerda reggel a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében került sor Zalder Éva igazgatónő és Kéry Hajnal Bihar megyei tanfelügyelő-helyettes jelenlétében. Ebben a tanintézetben két osztálynyi gyermek, összesen 38 előkészítő osztályos tanuló örülhetett a pénznek, akik közös versmondással és énekléssel bizonyították a Rákóczi Szövetség megjelent három munkatársának- Petrovay Lászlónak, Papp Imrének és Bajnóczi Gábornak- azt, hogy ők milyen talpraesettek, okosak és ügyesek.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Roma gyermekeket ajándékozott meg az EMNT
Ajándékcsomagokkal kereste fel Nagyvárad, illetve a partiumi régió legnehezebb sorsú gyermekeit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
Tőkés László elnök és Nagy József Barna régióelnök a szilágysági Menyőbe jutatott el csomagokat, tegnap pedig a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházközpont alagsorában fogadták a nagyvárad-velencei Ioan Slavici iskola roma tanulóit.
Az EMNT elnöke a karácsonyról, Jézus születéséről beszélt, illetve arról, hogy Jézus mennyire szerette a gyermekeket. Ezt dolgozza fel Kodály Zoltán Jézus és a gyermekek című kórusműve is, mesélte, melyet meg is tanított a gyerekeknek. 
Krónika (Kolozsvár)

„Fejetlenség” van az erdélyi magyar iskolákban az igazgatói versenyvizsgák után
Nagy a bizonytalanság azokban a magyar és vegyes tannyelvű iskolákban is országszerte, ahol senki sem jelentkezett az iskolavezetői tisztségekre kiírt versenyvizsgára. Olyan nagymúltú magyar intézmények vannak ilyen helyzetben, mint a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium, a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum, az aradi Csiky Gergely Főgimnázium. A főtanfelügyelők egybehangzóan állítják: a versenyvizsgát nem év közben kellett volna lebonyolítani, amikor fennáll a veszélye, hogy vezetők nélkül maradnak oktatási intézmények.
Az iskolavezetői tisztségekre kiírt versenyvizsgák jelenleg is zajlanak, jövő héten bírálják el az óvásokat. Hogy ezt követően mi lesz az üresen maradt helyekkel, még nem tudni, a minisztérium december elejére ígért erre vonatkozóan pontos tájékoztatást. Összeállításunkból kiderül, a vizsga feltételeit sokan saját hibájukon kívül sokan nem tudták teljesíteni.
Hargita megye: 62 százalék vizsgázott sikeresen
Hargita megyében közel 62 százalékos arányban vizsgáztak sikeresen az igazgatói valamint aligazgatói állásokra a tanintézményekben. 48 iskolában és óvodában nem teltek be a helyek. "Sajnálatos módon vannak olyan óvodák és iskolák, amelyekben senki nem jelentkezett a korábban meghirdetett igazgatói állásokra" – tájékoztatta a Maszolt Görbe Péter, Hargita megyei főtanfelügyelő.
Összesen 134 igazgatói és 66 aligazgatói helyet hirdettek meg a megyében. A főtanfelügyelő közlése szerint 24 igazgatói és 36 aligazgatói posztra senki sem jelentkezett. Mindössze tíz iskolában alakulhatott ki valós verseny az igazgatói tisztségre azzal, hogy legalább ketten jelentkeztek egy helyre, az aligazgatók esetében 34-en voltak 30 helyre.
A vizsgaeredményekből kiderül, hogy 89 igazgató és 24 aligazgató kapott átmenő jegyet. Azokban az iskolákban, ahol ugyanarra a posztra ketten is jelentkeztek, és mindkettejüknek sikerült a vizsgája, a közeljövőben dől el, hogy ki kapja meg a munkát.
„Országos viszonylatban nem rosszak a Hargita megyei eredmények, ebben köszönettel tartozunk az önkormányzatoknak is, mivel itt, más megyékkel ellentétben, nem kerültük abba a nehéz helyzetbe, hogy a vizsgáztató bizottság nem működhetett, mert a polgármesteri hivatal nem delegált tagot. Tehát minden vizsga a szabályoknak megfelelően zajlott” – ismertette a főtanfelügyelő. A be nem töltött állásokra valószínűleg jövő év tavaszán, március és május között újabb vizsgát hirdetnek meg.
Csíkszeredában jelenleg a Petőfi Sándor Általános Iskolában, a Nagy István Művészeti Líceumban, a Szent Anna Speciális Szakképző Líceumban, valamint két további óvodában nincs betöltve az igazgatói hely. Székelyudvarhelyen ugyanez a helyzet a Marin Preda Elméleti Líceumban, a Móra Ferenc Általános Iskolában, a Benedek Elek Pedagógiai Líceumban, valamint az Eötvös József Szakközépiskolában. Székelyudvarhelyen két óvodában maradt üresen a meghirdetett poszt.
Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban sem az igazgatói, sem az aligazgatói állást nem foglalták el, a Kós Károly Általános Iskolában az igazgatói állás maradt üresen. Székelykeresztúron a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban nem vizsgáztak sikeresen, és egy óvodában nem jelentkezett senki. Maroshévízen minden iskolában és óvodában beteltek a helyek.
Kolozsváron a Brassai is bajban van
Kolozs megyében 16 igazgatói állást hirdettek meg a magyar, illetve a vegyes tannyelvű oktatási intézményekben. Összesen 16-an jelentkeztek, 14-nek pedig sikerült a versenyvizsgája - tájékoztatott Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. A Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatói tisztségére versenyvizsgázó nem vette sikeresen az akadályokat, a körösfői Kós Károly iskolában pedig a még állásában lévő igazgató nem jelentkezhetett a megmérettetésre, mert nem tagja az országos, oktatásért felelős szakértői testületnek.
Szintén 16 aligazgatói tisztséget hirdettek meg a magyar, illetve a vegyes tannyelvű intézményekben, amelyre összesen tízen jelentkeztek. Egyetlen iskolát, az Onisifor Ghibu Elméleti Líceumot leszámítva, a fennmaradó öt iskolában azért nem versenyvizsgázott senki, mert a jelenlegi vezetők nem tudták teljesíteni a jelentkezési feltételeket - hívta fel a figyelmet Török Zoltán. Az érintett iskolák: a Kolozsvári Református Kollégium, a bánffyhunyadi szakközépiskola, a magyarkapusi iskola, a dési általános iskola és a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája.
A feltételek között szerepelt például, hogy a pályázó tagja az országos, oktatásért felelős szakértői testületnek; hogy címzetes tanár a közoktatási rendszerben és legalább kettes fokozati vizsgával vagy doktori címmel rendelkezik. A legtöbben amiatt kerültek hátrányba, hogy nem tagjai az oktatásért felelős szakértői testületnek. Török Zoltán tájékoztatása szerint esélyük sem volt, hogy a versenyvizsga előtt az érintettek bekerüljenek a testületbe, hiszen oda legutoljára felvételt júliusban hirdettek, a versenyvizsgáról pedig szeptemberben szereztek tudomást az iskolák.
Az olyan vidéki iskoláknál, mint a körősfői vagy a magyarkapusi, a jelenlegi igazgatóhelyettes azért nem teljesíthette a feltételeket, mert nem címzetes tanár. Címzetes pedagógus csak az lehet, aki az adott iskolában heti 18 szakorát ad, az említett iskolákban viszont gyakorlatilag nem jön ki ennyi óraszám.
A Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes megítélése szerint a minisztériumban nem gondolták át alaposan a versenyvizsgát, annak következményeit, egyelőre ugyanis nem tudni, mi lesz a betöltetlen tisztségekkel maradt iskolákkal. Kérdés az is, mi lesz azokkal az oktatókkal, akik az igazgatót helyettesítik a katedrán. Török Zoltán szerint a versenyvizsgát ráért volna 2017. júniusában megtartani, amikor vakáción vannak a gyermekek.
"Kéréssel fordultunk a minisztériumhoz, azt szeretnénk, hogy azok a kollegák, akik nem jelentkezhettek, és ki voltak nevezve szeptember elsejétől, maradhassanak, ameddig megszervezik újra a versenyvizsgát. Az több mint valószínű, hogy akiknek nem sikerült a megmérettetés, nem maradhatnak tovább, és azok sem, akik jelentkezhettek volna, de nem tették meg. Hogy ezekre a helyekre kik kerülnek, még talány" - magyarázta a Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Szatmár megyében Bogdándon van gond
Szatmár megyében összesen 162-en jelentkeztek az iskolavazetői versenyvizsgára, ebből 137-en sikeresen teljesítették az írásbeli szakaszt. Egy személy nem jelent meg. A második szakaszon, ahol már a jelentkezőknek önéletrajzzal, illetve fejlesztési és stratégiai elképzeléseik bemutatásával kellett jelentkezniük, a 137 vizsgázóból 12 személy bukott meg.
A Szatmár megyei vizsgázók összesen 178 tisztséget pályázhattak meg. Gnandt Zoltán főtanfelügyelő-helyettes a Maszol megkeresésére elmondta, hogy 44 igazgatói és 25 aligazgató tisztség maradt betöltetlenül. Többek között két magyar és egy vegyes tannyelvű iskola is igazgató nélkül maradt, mivel a jelentkező nem vette sikeresen az akadályokat.
Szatmár megyében szintén ugyanazok a nehézségek merültek fel, mint Kolozs megyében: a nehezen talált igazgató nem jelentkezhetett a versenyvizsgára, mert nem teljesítette a feltételeket. Ilyen például a magyar tannyelvű bogdándi általános iskola helyzete, ahol a jelenlegi vezetőnek nincs kettes fokozati vizsgája. Kérdéses, hogy kit találnak a helyébe - mondta Grand. Tájékoztatása szerint tanfelügyelőségnek kell majd megoldási javaslattal jönniük, amelyet a minisztérium vagy elfogad, vagy nem.
„Minisztériumi jóváhagyással a tanfelügyelőségek meghosszabbíthatnák ezen igazgatóknak a mandátumát, akár az év végéig, akár a következő versenyvizsgáig. Viszont ezzel még várnunk kell decemberig, amikor megkapjuk az útmutatót” - mondta Gnandt Zoltán, aki nehezményezi, hogy konkrétumokról még nem lehet beszélni. Szerinte a helyes megoldás az lenne, ha a tantestületeket kérnék fel, hogy jelöljenek valakit. „Amennyiben kapnánk egy nevet a tantestülettől, sokkal egyszerűbb lenne a helyzet, mivel mindenki tudná, hogy az adott intézmény tanárai is hallgatnak a jelöltre. Ezeket a meglátásokat szeretnénk eljuttatni a minisztériumhoz, amelyeket nagyon remélünk, hogy figyelembe is fognak venni” - mondta a főtanfelügyelő-helyettes.
Biharban a vidéki iskolák vannak gondban
Bihar megyében 180 igazgatói, illetve aligazgatói tisztségére lehetett versenyvizsgázni, 19 iskolában viszont nem voltak jelöltek - tudtuk meg Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettestől. Mint mondta, jó lenne, ha a szakminisztérium mihamarabb kiírná a következő versenyvizsgát. Az újabb versenyvizsga előtt azonban lehetővé kellene tenni az oktatásért felelős szakértői testületbe történő beiratkozást - hangsúlyozta.
Bihar megyében 32 igazgatói és 31 aligazgatói álláshoz kellett egy kisebbségi szervezet ajánlása. Összesen 29 magyar vagy vegyes tanintézetben van már magyar igazgató és/vagy aligazgató, összesen 22 igazgatói és 12 aligazgatói állásra versenyvizsgáztak sikeresen. A három nagyváradi magyar tannyelvű líceumban – Ady Endre Líceum, Szent László Római Katolikus Teológia Líceum és Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium – betöltötték mindkét tisztséget, a Szacsvay Imre Általános Iskolába igazgató van, de nincs aligazgató - tájékoztatott a főtanfelügyelő-helyettes.
A nagyváradi Iosif Vulcan Pedagógiai Líceumban, a művészeti líceumban, a Lucreţia Suciu-iskolában, a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági Műszaki Líceumban, a tenkei líceumban, a belényesi Nicolae Popovicu-iskolában, Telegden, Fenesen és Bályokon senki sem jelentkezett az aligazgatói állásra. A nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum igazgatói posztjára nem volt jelentkező, az aligazgatói állást elfoglalták. A margittai Horváth János Elméleti Líceumban van igazgató, de nincs aligazgató, a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceumban egy aligazgatói tisztség maradt betöltetlenül.
A szalacsi, a kereki, a tarcsai, a bogyoszlói, a szőllősi és a diószegi iskolában senki sem jelentkezett az igazgatói versenyvizsgára. Váradon a Dimitrie Cantemir és a Ioan Slavici nevét viselő iskolákban, a 11-es iskolában és az alsólugasi iskolában az aligazgatók, Körtvényesen, Biharon és Köröstárkányban pedig az igazgatók versenyvizsgája nem sikerült. „A legnagyobb gond jelenleg a Zelk Zoltán nevét viselő érmihályfalvi iskolánál van, ahol sem igazgatói, sem aligazgatói állásra nincs senkinek érvényes versenyvizsgája” – zárta a felsorolást Kéry Hajnal.
Arad megyében drámai a helyzet
Az Arad megyei magyar iskolákban nem tolongtak az igazgatói székekért. A megyében 21 oktatási intézményben folyik magyarul (is) a tanítás. Ebből 12 önálló magyar tannyelvű, vagy legalábbis nagyobb létszámú a magyar tagozat – mondta Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Hozzátette, hogy sajnos kevés az olyan iskola, ahol vállalták a versenyvizsgát, az intézmények többségében senki sem pályázott az igazgatói vagy aligazgatói tisztségre.
„Várhatóan februártól, vagyis a második félévtől nevezik ki az új igazgatókat. Azokban az iskolákban, amelyekben a hivatalban lévő igazgató nem pályázott, vagy nem sikerült a versenyvizsgája, szinte biztos, hogy nem hosszabbítható meg a kinevezése, vagyis új személyt kell találnunk. Az viszont nem egyértelmű, hogy máshova kinevezhető-e az illető, vagy csak abba az iskolába nem. Kértük a tanügyminisztériumot, hogy pontosítsa ezt, de még nem kaptunk választ. Egyelőre keressük azokat a pedagógusokat, akik megfelelnek a feltételeknek, és – ami fontos – vállalják is a megbízatást. A tantestületekre bíztuk, hogy tegyenek javaslatokat, ha pedig több személy kerül szóba, szavazzanak róluk” - tájékoztatott Pellegrini Miklós.
A főtanfelügyelő-helyettes néhány példát emelt ki. A majláthfalvi általános iskolában lenne megfelelő személy, aki vállalná is a feladatot, ellenben a simonyifalvi általános iskolában – amelyben a jelenlegi igazgatónak nem sikerült a vizsgája – nem vállalja senki. Arad megye egyetlen magyar iskolaközpontjában, amelyben az óvodától az érettségiig anyanyelven folyik a tanítás, a Csiky Gergely Főgimnázium „vannak nevek”, de Pellegrini Miklós szerint korai lenne nyilvánosságra hozni, kik is azok. Hasonló a helyzet a kisiratosi, nagyzeréndi, erdőhegyi és a kisperegi iskolákban is.
A megyei tanfelügyelőségnek december közepéig kell előkészítenie a kinevezéseket, akkor válnak véglegessé az októberi versenyvizsgák eredményei. Pellegrini Miklós nem tartja szerencsésnek, hogy tanév közben kerül sor az intézményvezetői cserékre.
A vizsgaeredményekből kiderül, hogy 89 igazgató és 24 aligazgató kapott átmenő jegyet. Azokban az iskolákban, ahol ugyanarra a posztra ketten is jelentkeztek, és mindkettejüknek sikerült a vizsgája, a közeljövőben dől el, hogy ki kapja meg a munkát.
„Országos viszonylatban nem rosszak a Hargita megyei eredmények, ebben köszönettel tartozunk az önkormányzatoknak is, mivel itt, más megyékkel ellentétben, nem kerültük abba a nehéz helyzetbe, hogy a vizsgáztató bizottság nem működhetett, mert a polgármesteri hivatal nem delegált tagot. Tehát minden vizsga a szabályoknak megfelelően zajlott” – ismertette a főtanfelügyelő. A be nem töltött állásokra valószínűleg jövő év tavaszán, március és május között újabb vizsgát hirdetnek meg.
Csíkszeredában jelenleg a Petőfi Sándor Általános Iskolában, a Nagy István Művészeti Líceumban, a Szent Anna Speciális Szakképző Líceumban, valamint két további óvodában nincs betöltve az igazgatói hely. Székelyudvarhelyen ugyanez a helyzet a Marin Preda Elméleti Líceumban, a Móra Ferenc Általános Iskolában, a Benedek Elek Pedagógiai Líceumban, valamint az Eötvös József Szakközépiskolában. Székelyudvarhelyen két óvodában maradt üresen a meghirdetett poszt.
Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban sem az igazgatói, sem az aligazgatói állást nem foglalták el, a Kós Károly Általános Iskolában az igazgatói állás maradt üresen. Székelykeresztúron a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban nem vizsgáztak sikeresen, és egy óvodában nem jelentkezett senki. Maroshévízen minden iskolában és óvodában beteltek a helyek.
Kolozsváron a Brassai is bajban van
Kolozs megyében 16 igazgatói állást hirdettek meg a magyar, illetve a vegyes tannyelvű oktatási intézményekben. Összesen 16-an jelentkeztek, 14-nek pedig sikerült a versenyvizsgája - tájékoztatott Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. A Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatói tisztségére versenyvizsgázó nem vette sikeresen az akadályokat, a körösfői Kós Károly iskolában pedig a még állásában lévő igazgató nem jelentkezhetett a megmérettetésre, mert nem tagja az országos, oktatásért felelős szakértői testületnek.
Szintén 16 aligazgatói tisztséget hirdettek meg a magyar, illetve a vegyes tannyelvű intézményekben, amelyre összesen tízen jelentkeztek. Egyetlen iskolát, az Onisifor Ghibu Elméleti Líceumot leszámítva, a fennmaradó öt iskolában azért nem versenyvizsgázott senki, mert a jelenlegi vezetők nem tudták teljesíteni a jelentkezési feltételeket - hívta fel a figyelmet Török Zoltán. Az érintett iskolák: a Kolozsvári Református Kollégium, a bánffyhunyadi szakközépiskola, a magyarkapusi iskola, a dési általános iskola és a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája.
A feltételek között szerepelt például, hogy a pályázó tagja az országos, oktatásért felelős szakértői testületnek; hogy címzetes tanár a közoktatási rendszerben és legalább kettes fokozati vizsgával vagy doktori címmel rendelkezik. A legtöbben amiatt kerültek hátrányba, hogy nem tagjai az oktatásért felelős szakértői testületnek. Török Zoltán tájékoztatása szerint esélyük sem volt, hogy a versenyvizsga előtt az érintettek bekerüljenek a testületbe, hiszen oda legutoljára felvételt júliusban hirdettek, a versenyvizsgáról pedig szeptemberben szereztek tudomást az iskolák.
Az olyan vidéki iskoláknál, mint a körősfői vagy a magyarkapusi, a jelenlegi igazgatóhelyettes azért nem teljesíthette a feltételeket, mert nem címzetes tanár. Címzetes pedagógus csak az lehet, aki az adott iskolában heti 18 szakórát ad, az említett iskolákban viszont gyakorlatilag nem jön ki ennyi óraszám.
A Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes megítélése szerint a minisztériumban nem gondolták át alaposan a versenyvizsgát, annak következményeit, egyelőre ugyanis nem tudni, mi lesz a betöltetlen tisztségekkel maradt iskolákkal. Kérdés az is, mi lesz azokkal az oktatókkal, akik az igazgatót helyettesítik a katedrán. Török Zoltán szerint a versenyvizsgát ráért volna 2017. júniusában megtartani, amikor vakáción vannak a gyermekek.
"Kéréssel fordultunk a minisztériumhoz, azt szeretnénk, hogy azok a kollegák, akik nem jelentkezhettek, és ki voltak nevezve szeptember elsejétől, maradhassanak, ameddig megszervezik újra a versenyvizsgát. Az több mint valószínű, hogy akiknek nem sikerült a megmérettetés, nem maradhatnak tovább, és azok sem, akik jelentkezhettek volna, de nem tették meg. Hogy ezekre a helyekre kik kerülnek, még talány" - magyarázta a Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Szatmár megyében Bogdándon van gond
Szatmár megyében összesen 162-en jelentkeztek az iskolavazetői versenyvizsgára, ebből 137-en sikeresen teljesítették az írásbeli szakaszt. Egy személy nem jelent meg. A második szakaszon, ahol már a jelentkezőknek önéletrajzzal, illetve fejlesztési és stratégiai elképzeléseik bemutatásával kellett jelentkezniük, a 137 vizsgázóból 12 személy bukott meg.
A Szatmár megyei vizsgázók összesen 178 tisztséget pályázhattak meg. Gnandt Zoltán főtanfelügyelő-helyettes a Maszol megkeresésére elmondta, hogy 44 igazgatói és 25 aligazgató tisztség maradt betöltetlenül. Többek között két magyar és egy vegyes tannyelvű iskola is igazgató nélkül maradt, mivel a jelentkező nem vette sikeresen az akadályokat.
Szatmár megyében szintén ugyanazok a nehézségek merültek fel, mint Kolozs megyében: a nehezen talált igazgató nem jelentkezhetett a versenyvizsgára, mert nem teljesítette a feltételeket. Ilyen például a magyar tannyelvű bogdándi általános iskola helyzete, ahol a jelenlegi vezetőnek nincs kettes fokozati vizsgája. Kérdéses, hogy kit találnak a helyébe - mondta Grand. Tájékoztatása szerint tanfelügyelőségnek kell majd megoldási javaslattal jönniük, amelyet a minisztérium vagy elfogad, vagy nem.
„Minisztériumi jóváhagyással a tanfelügyelőségek meghosszabbíthatnák ezen igazgatóknak a mandátumát, akár az év végéig, akár a következő versenyvizsgáig. Viszont ezzel még várnunk kell decemberig, amikor megkapjuk az útmutatót” - mondta Gnandt Zoltán, aki nehezményezi, hogy konkrétumokról még nem lehet beszélni. Szerinte a helyes megoldás az lenne, ha a tantestületeket kérnék fel, hogy jelöljenek valakit. „Amennyiben kapnánk egy nevet a tantestülettől, sokkal egyszerűbb lenne a helyzet, mivel mindenki tudná, hogy az adott intézmény tanárai is hallgatnak a jelöltre. Ezeket a meglátásokat szeretnénk eljuttatni a minisztériumhoz, amelyeket nagyon remélünk, hogy figyelembe is fognak venni” - mondta a főtanfelügyelő-helyettes.
Biharban a vidéki iskolák vannak gondban
Bihar megyében 180 igazgatói, illetve aligazgatói tisztségére lehetett versenyvizsgázni, 19 iskolában viszont nem voltak jelöltek - tudtuk meg Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettestől. Mint mondta, jó lenne, ha a szakminisztérium mihamarabb kiírná a következő versenyvizsgát. Az újabb versenyvizsga előtt azonban lehetővé kellene tenni az oktatásért felelős szakértői testületbe történő beiratkozást - hangsúlyozta.
Bihar megyében 32 igazgatói és 31 aligazgatói álláshoz kellett egy kisebbségi szervezet ajánlása. Összesen 29 magyar vagy vegyes tanintézetben van már magyar igazgató és/vagy aligazgató, összesen 22 igazgatói és 12 aligazgatói állásra versenyvizsgáztak sikeresen. A három nagyváradi magyar tannyelvű líceumban – Ady Endre Líceum, Szent László Római Katolikus Teológia Líceum és Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium – betöltötték mindkét tisztséget, a Szacsvay Imre Általános Iskolába igazgató van, de nincs aligazgató - tájékoztatott a főtanfelügyelő-helyettes.
A nagyváradi Iosif Vulcan Pedagógiai Líceumban, a művészeti líceumban, a Lucreţia Suciu-iskolában, a borsi Tamási Áron Mezőgazdasági Műszaki Líceumban, a tenkei líceumban, a belényesi Nicolae Popovicu-iskolában, Telegden, Fenesen és Bályokon senki sem jelentkezett az aligazgatói állásra. A nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum igazgatói posztjára nem volt jelentkező, az aligazgatói állást elfoglalták. A margittai Horváth János Elméleti Líceumban van igazgató, de nincs aligazgató, a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceumban egy aligazgatói tisztség maradt betöltetlenül.
A szalacsi, a kereki, a tarcsai, a bogyoszlói, a szőllősi és a diószegi iskolában senki sem jelentkezett az igazgatói versenyvizsgára. Váradon a Dimitrie Cantemir és a Ioan Slavici nevét viselő iskolákban, a 11-es iskolában és az alsólugasi iskolában az aligazgatók, Körtvényesen, Biharon és Köröstárkányban pedig az igazgatók versenyvizsgája nem sikerült. „A legnagyobb gond jelenleg a Zelk Zoltán nevét viselő érmihályfalvi iskolánál van, ahol sem igazgatói, sem aligazgatói állásra nincs senkinek érvényes versenyvizsgája” – zárta a felsorolást Kéry Hajnal.
Arad megyében drámai a helyzet
Az Arad megyei magyar iskolákban nem tolongtak az igazgatói székekért. A megyében 21 oktatási intézményben folyik magyarul (is) a tanítás. Ebből 12 önálló magyar tannyelvű, vagy legalábbis nagyobb létszámú a magyar tagozat – mondta Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Hozzátette, hogy sajnos kevés az olyan iskola, ahol vállalták a versenyvizsgát, az intézmények többségében senki sem pályázott az igazgatói vagy aligazgatói tisztségre.
„Várhatóan februártól, vagyis a második félévtől nevezik ki az új igazgatókat. Azokban az iskolákban, amelyekben a hivatalban lévő igazgató nem pályázott, vagy nem sikerült a versenyvizsgája, szinte biztos, hogy nem hosszabbítható meg a kinevezése, vagyis új személyt kell találnunk. Az viszont nem egyértelmű, hogy máshova kinevezhető-e az illető, vagy csak abba az iskolába nem. Kértük a tanügyminisztériumot, hogy pontosítsa ezt, de még nem kaptunk választ. Egyelőre keressük azokat a pedagógusokat, akik megfelelnek a feltételeknek, és – ami fontos – vállalják is a megbízatást. A tantestületekre bíztuk, hogy tegyenek javaslatokat, ha pedig több személy kerül szóba, szavazzanak róluk” - tájékoztatott Pellegrini Miklós.
A főtanfelügyelő-helyettes néhány példát emelt ki. A majláthfalvi általános iskolában lenne megfelelő személy, aki vállalná is a feladatot, ellenben a simonyifalvi általános iskolában – amelyben a jelenlegi igazgatónak nem sikerült a vizsgája – nem vállalja senki. Arad megye egyetlen magyar iskolaközpontjában, amelyben az óvodától az érettségiig anyanyelven folyik a tanítás, a Csiky Gergely Főgimnázium „vannak nevek”, de Pellegrini Miklós szerint korai lenne nyilvánosságra hozni, kik is azok. Hasonló a helyzet a kisiratosi, nagyzeréndi, erdőhegyi és a kisperegi iskolákban is.
A megyei tanfelügyelőségnek december közepéig kell előkészítenie a kinevezéseket, akkor válnak véglegessé az októberi versenyvizsgák eredményei. Pellegrini Miklós nem tartja szerencsésnek, hogy tanév közben kerül sor az intézményvezetői cserékre.
maszol.hu

Ösztöndíj magyar iskolakezdő gyerekeknek
A Rákóczi Szövetség a 2004-ben indított Beiratkozási Program által támogatásban részesíti azokat a családokat, akik gyermekeiket magyar tannyelvű iskolába íratják. A hét folyamán Bihar megyében 58 helyszínen ünnepélyes keretek között adják át ezeket a támogatásokat
A szerdai nap folyamán Nagyvárad tizenegy olyan oktatási intézményében adták át a Rákóczi Szövetség támogatását, ahol magyar nyelvű oktatás folyik: a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban, a Szacsvay Imre Általános Iskolában, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban, a Dimitrie Cantemir Általános Iskolában, a Ioan Slavici Általános Iskolában, a Juhász Gyula Általános Iskolában, a Lucreţia Suciu Általános Iskolában, a Nicolae Bălcescu Általános Iskolában, a 11. számú Általános Iskolában, a 16. számú Általános Iskolában és a Bonitas Speciális Iskolaközpontban. Így Nagyváradon megközelítőleg 340, gyermekét magyar nyelvű osztályokba adó család 10.000 forint (146 lej) értékű anyagi támogatást kapott. Megyei szinten összesen 1200 iskolakezdő gyermek és családja részesült ebben a támogatásban. Külön érdekesség, hogy a Szent László Római Katolikus Líceumban egy olaszországi és venezuelai, missziós munkát végző család is támogatásban részesült, ők ugyanis az iskola magyar tannyelvű osztályaiba adták gyerekeiket, akik így az alapoktól kezdve ismerkednek a magyar nyelvvel.
Felvidékről indult
Csáky Csongor, a szövetség főtitkára elmondta, a program Felvidékről indult, annak okán, hogy ott sokan nem magyar nyelvű iskolába íratták gyerekeiket, ez a program azonban a sikerességre tekintve kibővült, és immár erdélyi, kárpátaljai, délvidéki településeken élők is a részeseivé váltak. A támogatás értéke túlmutat a pénzösszegen, a főtitkár olyan szimbolikus összegnek nevezte a támogatást, amely egyben a magyar összetartozás jelképe. A Rákóczi Szövetség ugyanakkor más programokat is szervez, amely szintén a magyar–magyar kapcsolattartást segíti elő. János Piroska / erdon.ro