Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) felmérése szerint négy romániai gyerek közül legalább egy valamilyen krónikus betegségben szenved. Ez a múlt tanévben lefolytatott, közel egymillió gyermek orvosi vizsgálatából derült ki. A kiváltó okok közismertek: a nem megfelelő étrend, a mozgáshiány, a túl nehéz iskolatáska. Az elhízás mellett a leggyakoribbak a látászavarok, a gerincoszlop elváltozása, a beszédzavarok és a vérszegénység. Kolozs megyében nagyon magas a látászavarban szenvedő iskolások aránya. A látásromlás a televízió és a számítógép előtt töltött időnek tudható be. A beszédzavarért a kommunikációhiány okolható. /Nagy-Hintós Diana: Négyből egy romániai gyermek szenved krónikus betegségben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Az oltásellenesség visszaüt: tombol a kanyarójárvány
Az egészségügyi minisztérium szerdai közleménye szerint Maros megyeben 145 kanyarós megbetegedést regisztráltak. Néhány eset Hargita megyében is előfordult. Romániában már két gyerek belehalt a fertőzésbe, egy harmadik elhalálozás okait még vizsgálják.
Az oltási ellenkampányok miatt sok szülő nem oltatta, oltatja be a gyerekét, a romániai lakosság átoltottsága folyamatosan csökken, jelenleg csupán megközelítőleg 80 százalékos az ideálisnak tartott 95–96 százalékhoz képest.
Az egészségügyi minisztérium szerdán kiadott közleménye szerint az ország 42 közigazgatási egységének (41 megye plusz Bukarest) több mint felében kanyarójárvány van.
„Az év első nyolc hónapjában Románia 23 megyéjében 675 esetben igazolódott be a kanyarófertőzés. Két kisgyerek meghalt, egy harmadik gyanús elhalálozási esetet az elmúlt napokban jelentettek, végső megerősítésre vár az ok meghatározása. 2015-höz képest a fertőzéses esetek számának növekedése több mint riasztó: tavaly egész évben összesen csak hét kanyarós esetet regisztráltak és egyetlen haláleset sem következett be. Az egészségügyi minisztérium a leghatározottabban és legerőteljesebben elítéli a gyerekek beoltása elleni felelőtlen kampányokat, ezek eredménye ugyanis abban mérhető, hogy például egyetlen év alatt több tízszeresére nőtt a kanyarófertőzöttek száma” – áll a szaktárca által az intézmény honlapján és a közösségi oldalakon is megosztott figyelmeztető közleményben.
„Az említett három haláleset egy éven aluli csecsemőknél következett be, vagyis az a kor alatt, amikor a kanyaró elleni védőoltást beadják. Ezek a gyerekek értelmetlenül és feleslegesen haltak meg. Egy optimális átoltottságú közösségben az összes egy éven aluli gyereket az úgynevezett csoportvédelmi effektus védi a fertőzéstől. Vagyis a három elhunyt csecsemőt úgy lehetett volna megvédeni a kanyarótól, hogy a nagyobb gyerekek nem fertőződnek meg, ha be lettek volna oltva. Az egészségügyi minisztérium felhívást intéz a szülőkhöz, hogy tartsák be a – kanyaró elleni – ROR-oltás időzítését a gyerekeik egészsége érdekében. A járvány által érintett térségekben az Országos Közegészségügyi Intézet azt javasolja, hogy a csecsemőket oltsák be hét hónapos korukban, majd az oltást ismételjék meg a babák egy éves korában” – fogalmaznak.
A Maros megyei Közegészségügyi Igazgatóság szóvivője, Gabriela Uifălean szerkesztőségünk megkeresésére elmondta, valóban kanyarójárvány van Maros megyeben, amely továbbra is tart. A legfrissebb kimutatások szerint a minisztérium által közzétett adatoknál sokkal több a fertőzés a megyében.
„Ma (csütörtökön – szerk. megj.) reggel bekértem a legfrissebb statisztikát, amelyből kiderült, hogy májustól mostanáig 194 kanyarós esetet regisztráltunk. Az első esetünk májusban volt, és ennek nincs vége, folytatódik, ugyanis vannak még megfigyelés alatt álló 1 és 5 év közötti gyerekek. A betegség 90 százalékban a »veszélyeztetett közösségekben« ütötte fel a fejét, ők kapják el. A háziorvosoktól úgy értesültünk, hogy ezekben a közösségekben a gyerekeket nem oltatják be időben, vagy a szülők ellenzik az oltás beadását. A fertőzés elsősorban azokra a gyerekekre terjed át védettség hiányában, akiknek a szülei az internet vagy más befolyásoltság miatt elutasították az oltást” – mondta a szakember.
A Marosvásárhelyi édesanyákat tömörítő Védem Egyesület vezetőjét, Kovács Rékát is megkérdeztük. „Mi a szabad döntést támogatjuk, a megfelelő informáltság mellett. Vagyis azt javasoljuk, hogy a szülő szerezzen hiteles tájékoztatást, és ez alapján döntse el, mi jobb neki és gyermekének. Ne álhírek, Facebook-ellenkampányok alapján döntsön” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Védemnek nem profilja az egészségügyi tanácsadás, nem szakemberek, de azt tapasztalták, hogy a szülők többsége beoltatja a gyerekét.
Négy esetben igazolták a vírus jelenlétét Hargita megyében
A Székelyudvarhelyi Városi Kórházba az utóbbi egy-két hónapban öt gyereket vittek be szüleik kanyaró gyanúval. A legkisebb, három hónapos csecsemő laboreredményeire még várni kell, négy másik gyereknél azonban igazolódott a fertőzés gyanúja. Lőrinczi Csaba orvosigazgató tudomása szerint egyikük sem volt beoltva a vírus ellen. Az egyik tizenhárom éves gyerek anyukája megtagadta az immunizálást, a többi eset hanyagságból fordulhatott elő.
Arra vonatkozó pontos adat nincs, hogy Hargita megyében hány szülő tagadja meg a védőoltások beadását, ezért azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a számuk nő, azonban mindig vannak olyanok, akik megtagadják az oltást. Van olyan szülő, aki egyszerűen elhanyagolja, de olyan is, aki egy idő után meggondolja magát és az oltási naptártól eltérően felkeresi a családorvost, hogy pótolja az oltást – közölte a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság járványtani orvosa.
A megyében jelenleg nincs járvány, azonban három olyan Maros megyei gyereknél merült fel a megbetegedés gyanúja, akik korábban Hargita megyében tartózkodtak. Két udvarhelyszéki gyerek laborleletét elküldték Bukarestbe, a napokban várják az eredményeket.
A kanyaró
A kanyarót (latinul morbilli) népiesen vörös himlőként is emlegetik. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, és cseppfertőzéssel terjed. A fertőződés után 9–11 nappal hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg, később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos komplikációkkal járhat: felléphet középfül- és tüdőgyulladás, valamint különböző mechanizmusokkal kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel a fertőződés után is), továbbá felléphetnek egyéb bakteriális fertőzések. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben, ezért a védőoltás legyengített vírust tartalmaz.
Románia fele érintett
A közlemény szerint Maros megyeben 145 kanyarós esetet regisztráltak, ezzel az érintett zónák sorrendjében második helyen állunk, a Beszterce-Naszód és Kolozs megyek határtérsége (219 eset) után. Továbbá Arad megyében 113 eset (2 gyerek halála), Temes megyeben 71 (1 haláleset), Brassó megyében 33, Suceava megyében 27, Hunyad megyében 14, Krassó-Szörény megyében 13, Szilágy megyében 7 és Fehér megyében 3 eset. Emellett szórványosan – azaz nincs összefüggés legalább 3 eset között – előfordultak még fertőzések Bukarestben (4 eset), Bákó, Konstanca és Szeben megyékben (3-3 eset), Dâmbovița, Neamț és Olt megyékben (2-2 eset), illetve Bihar, Giurgiu, Mehedinți és Vaslui (1-1) megyékben. Augusztusig, a járvány által érintett térségeket is beleértve, 573 1 és 15 év közötti gyereknél enyhítették a tüneteket oltással.
Dósa Ildikó, Gáspár Botond |
Székelyhon.ro

3800-ra emelkedett a kanyarós megbetegedések száma
Romániában 3799-re emelkedett az igazolt kanyarós esetek száma a betegség tavaly februári megjelenése óta – közölte honlapján az országos közegészségügyi intézet (INSP) pénteken.
Az INSP heti rendszerességgel összesíti az igazolt kanyarós megbetegedések számát. Március 10-én még kevesebb mint 3500, előtte egy héttel pedig csaknem 3200 igazolt fertőzésről tudtak. Ebből kiderül: az utóbbi hónapban gyakorlatilag hétről hétre megduplázódott az újabb megbetegedések száma.
A legutóbbi összesítés óta nem volt újabb halálos eset. A kanyaró eddig 17 halálos áldozatot követelt Romániában.
A szakhatóság a kanyaró elleni oltást népszerűsítő kampánnyal próbálja megelőzni a járvány terjedését. A betegség az ország 40 megyéje közül 37-ben megjelent már. A vakcinából sehol sincs hiány, a gyerekek 9 hónapos és 9 éves koruk között kapják meg az oltást.
Az egészségügyi minisztert egy pénteki sajtóértekezleten kérdezték az újságírók azokkal a vádakkal kapcsolatban, amelyek szerint más európai országokba is Romániából hurcolták be a kanyarót. A román sajtó ugyanis aznap számolt be arról: a bolgár egészségügyi hatóságok is szigorú óvintézkedéseket hoztak, hogy a romániai kanyarójárvány ne terjedjen át Bulgáriára is. Florian Bodog szerint nincs helye a vádaskodásnak, a járványért mindenütt azok a szülők a felelősek, akik nem oltatták be gyermekeiket.
Felidézte: Romániában az első kanyarós megbetegedéseket tavaly februárban, egy Kolozs és Beszterce megye határán élő „nomád" közösségben tapasztalták, ahol ugyanaz a vírustörzs jelent meg, mint amely a korábbi olaszországi megbetegedéseket okozta.
„Nem mondhatjuk, hogy a románok exportálják a kanyarót, vagy az olaszok exportálják a kanyarót. A kanyaró egy olyan betegség, amely azokat fertőzi meg, akik nincsenek beoltva. Ez az oka annak, hogy Magyarországon is megjelenek kanyarós esetek és Olaszországban is" – jelentette ki a román egészségügyi miniszter.
MTI
Erdély.ma

Eddig harminc áldozatot követelt a kanyaró
Péntekig 30 személy hunyt el kanyarós megbetegedés miatt, a harmincegyedik eset még nem nyert megerősítést – tájékoztat az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Nyolc haláleset Temes megyében, öt Arad megyében, hat Dolj megyében, négy Krassó-Szörény megyében, egy-egy Bihar, Szatmár, Călăraşi, Vaslui, Galaţi, Maros megyében és Bukarestben történt.
A 31. eset Kolozs megyében történt, azonban erről még nem bizonyosodott be, hogy a kanyaró miatt hunyt el az áldozat – írja az INSP honlapja.
Az intézet szerint a járvány kezdete óta összesen 7233 kanyarós esetet regisztráltak. Az ország 41 megyéjéből jeleztek kanyaróvírussal való fertőződést. maszol.ro

Még egy csecsemő elhunyt kanyaróban
aró miatt életét vesztette a héten egy öt hónapos, Neamţ megyei csecsemő - ezzel 34-re nőtt a kanyaróvírus okozta elhalálozások száma - nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) fertőző betegségekkel foglalkozó központjának igazgatója. Adriana Pistol szerint péntekig országos szinten hozzávetőlegesen 9.100 megbetegedést jegyeztek. Múlt hét végén még 8982 esetről tudtak a hatóságok. agerpres; Transindex.ro