Maradt a papírforma: Ponta és Johannis a második fordulóban
Alacsonyabb részvétel a magyarok lakta megyékben
A felmérések beigazolódtak az államfőjelöltek sorrendjét illetően: a legtöbben Victor Pontára szavaztak, második Klaus Johannis, a harmadik legtöbb szavazatot állítólag Calin Popescu Tariceanu érte el, meglepetésként, hiszen Elena Udrea illetve Monica Macovei szerepelt harmadikként az előzetes felmérésekben.
A különböző exit-poll adatok szerint a szavazatok a következőképpen oszlanak meg:
 CSCI: Victor Ponta - 40%, Klaus Johannis 31- %, Monica Macovei - 5 %, Călin Popescu Tăriceanu - 6 %, Elena Udrea - 5 %; Kelemen Hunor 4%;
CSOP: Victor Ponta - 38,2%, Klaus Iohannis -  32,1%, Monica Macovei -  6%, Călin Popescu Tăriceanu -  6%, Elena Udrea -  6%; Kelemen Hunor 4,3;
IRES: Victor Ponta - 41,5%, Klaus Iohannis - 31,2%, Călin Popescu Tăriceanu - 5,3%, Elena Udrea - 5,1%, Monica Macovei - 4,5%, Kelemen Hunor 3,5%;
Sociopol: Victor Ponta - 40%, Klaus Iohannis - 31%, Călin Popescu Tăriceanu - 6%, Elena Udrea - 5% Monica Macovei - 4%, Kelemen Hunor 4%.
A részvételi eredmények azt mutatják, hogy kevesebben vettek részt a mostani államfőválasztáson, mint 2009-ben, ezen belül is a többségében magyarok lakta megyékben a szavazási kedv az országos átlag alatt maradt. (A Központi Választási Iroda (BEC) közlése szerint este 7-kor a részvételi arány 48,89 százalék volt. 2009-ben a választók 49,97 százaléka adta le a voksát 19 óráig. Továbbra is a déli megyék vezetnek, ami a jelenlétet illeti, a legtöbben Olt és Teleorman megyében mentek el szavazni. Az erdélyi megyékben a részvétel ezúttal is alacsonyabb.)
Külföldről több rendellenességet jeleztek a szavazás során: hosszú sorok alakultak ki a folyamat lassúsága miatt, spanyolországi tartományokból pedig olyan hírek érkeztek, miszerint lefizették a szavazókat, ajándékokkal megpróbálták megvesztegetni őket. Emiatt az „Egyesülve Megmentjük Csoportosulás” Bukarestben a külügyminisztérium előtt tiltakozást készült szervezni a külföldön élő román szavazókkal való szolidaritásból. Több politikus – Monica Macovei és Catalin Predoiu – kérte, hogy mondjon le a kormány a szavazás rossz megszervezése miatt, lévén, hogy a kabinetet terheli a felelősség a külképviselőetek működéséért.
Kelemen Hunor jónak értékeli eredményét
Jónak ítélte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat az eredményeket, amelyeket a vasárnapi államfőválasztás exit poll felmérései jeleztek számára. Kelemen Hunor támogatottságát 3,5 és 4,3 százalék között mérték a közvélemény-kutatók. A politikus az urnazárás utáni sajtótájékoztatóján úgy értékelte, hogy sikerült eljuttatni az RMDSZ üzenetét a választókhoz. Megjegyezte: olyan településeken is kapott szavazatot, ahol nem élnek magyarok, ez azt jelenti, hogy hiteles programmal állt a társadalom elé. Elmondta, a kampány lezárul, véget ér, de a munkát folytatni kell, éppen ezért a program ismertetése, népszerűsítése is folytatódik a következő időszakban.
Az RMDSZ az elkövetkező napokban dönt arról, hogy mit tanácsol választóinak a két hét múlva tartandó második fordulóra - tette hozzá a szervezet elnöke. „Bármelyik exit poll felmérés azt jelzi, hogy megerősödött a szövetség és a választók közötti kötelék” - jelentette ki. Úgy vélte, hogy a szavazók a szövetség erejét, hátterét biztosítják a munka folytatásához.      Kelemen Hunor az MTI kérdésére úgy vélte, a székelyföldi megyékben azért maradt az országos átlag alatt a választói aktivitás, mert az elnökválasztást nem tartották egy időben a parlamenti voksolással.      „2009-hez képest jelentős változás nem történt, imitt-amott sikerült jobban mozgósítani” - jelentette ki. A politikus nagy tévedésnek nevezte, hogy 2003-ban ötévesre hosszabbították az elnöki mandátumot, és ezzel eltolódott a parlamenti választások és az államfőválasztás időpontja. Hozzátette, ez a körülmény nemcsak azért rossz, mert megnehezíti az RMDSZ számára a mozgósítást, hanem azért is, mert állandó kampányban tartja az országot.
Számolják a szavazatokat: nőtt a részvételi arány a 21 órai adatok szerint
Az urnazárás időpontjában mért adatok szerint a szavazásra jogosultak 52,31%-a élt vasárnap szavazati jogával, a Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint. 9.563.768 személy szavazott, ebből 8.524.042 személy szerepel az állandó választási jegyzéken. A BEC éjjel 2 órakor jelenti be az első részleges eredményeket, az éjfélig összesített választási irodai adatok alapján. 2009-ben 21 órakor 53,52%-os volt a részvételi arány. Vidéken a szavazásra jogosultak 56,30%-a, városon 51,50%-a szavazott.   
Szabadság (Kolozsvár)

Az RMDSZ és Diaconescu nélkül is simán kormányozhat Ponta
Az RMDSZ és a Dan Diaconescu Néppárt támogatása nélkül sem bukna meg Victor Ponta kormánya a parlamentben – számolta ki a törvényhozói mandátumok megoszlása alapján az infopolitic.ro.
A miniszterelnök támogatottsága a Nemzeti liberális Párt (PNL) kilépésével megszűnt Szociálliberális Szövetség (USL) „feltámasztásával” erősödik meg. A PNL helyett a Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberális Reformista Párt (PLR) jelenti majd az új USL liberális pólusát. Az erről szóló szándéknyilatkozatot a második elnökválasztási forduló előtt írták alá a felek, Victor Ponta pedig kedden miniszteri posztokat is ígért új koalíciós partnereinek.
Az új USL-t a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC), az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) és a Liberális Reformista Párt (PLR) alkotná. A Victor Ponta mögött álló pártszövetségnek jelenleg 56 százalékos többsége van a parlamentben. Ehhez hozzáadódik az RMDSZ 8 és a nemzeti kisebbségek 3 százalékos aránya. Ezzel a – több mint kétharmados – többséggel a miniszterelnök alkotmányt is módosíthatna, ha akarna.
Számszerűsítve a PSD+PC+UNPR+PLR koalíciónak 317 képviselője és szenátora van a parlamentben. A kormány megbuktatásához 286 szavazatra lenne szükség, ám az ellenzéknek csak 253 szavazata van.
A szavazatok megoszlása a képviselőházban:  PSD+PC+UNPR+PLR – 223, RMDSZ – 18, PPDD – 13, kisebbségek – 17, függetlenek és a PMP – 21, PNL – 73, PDL – 36.
A szavazatok megoszlása a szenátusban:  PSD+PC+UNPR+PLR – 94, RMDSZ – 8, PPDD, függetlenek és a PMP – 5, PNL – 42, PDL – 20.
maszol/infopolitic.ro

Nagy a magyarellenesség Romániában
A románok 72 százaléka határozottan ellenzi a magyar autonómiát, 30 százalékuk pedig egyenesen magyarellenes – derül ki egy, a CSCI közvélemény-kutató által szerdán nyilvánosságra hozott felmérésből.
A magyarellenesség abban nyilvánul meg, hogy nem bíznak az RMDSZ-ben, teljességgel ellenzik az autonómiát, és magyar szobrokat sem akarnak látni.
Ennek folyományaként Magyarországban sem bíznak: a megkérdezettek 52 százaléka egyáltalán nem, 25 százaléka pedig csak kissé bízik anyaországunkban, míg csupán 13 százalék azok aránya, akik bíznak, és 3 azoké, akik nagyon bíznak benne.
Ennél csak az Oroszországra vonatkozó arány rosszabb: 62 százalék nem bízik egyáltalán Moszkvában. A válaszadók Magyarországot és Oroszországot egyértelműen összekapcsolják, a többi országtól elkülönítve.
A leginkább az EU-ban bíznak (51 százalék bízik, 18 százalék nagyon bízik benne), valamint az Egyesült Államokban (47 százalék bízik, 15 százalék pedig nagyon bízik a tengeren túli nagyhatalomban).
A magyarellenesség aránya a nyugdíjasok és az értelmiségiek körében 35 százalék, a férfiak és a nem erdélyi románok körében pedig 40 százalékos. A munkások és a felsőfokú végzettség nélküli román fiatalok körében csekélyebb az érdeklődés a téma iránt, közülük csak mintegy 25-30 százalék tekinthető magyarellenesnek.
A felmérés készítői a magyar történelmi jelképek iránti toleranciára is rákérdeztek. A válaszadók fele úgy véli, azon magyar személyiségek szobrait, akik „az ország ellen harcoltak”, el kéne távolítani, másik felük viszont nem bántaná őket.
A válaszadók több mint 60 százaléka szerint a románok hazafiasabbak voltak a kommunizmus idején, ezt főleg a 45 év fölötti, vidéken élő válaszadók gondolják így. A megkérdezettek 70 százaléka egyetért azzal, hogy szankcionálni kellene a „hazafiatlan megnyilvánulásokat” – erre is a fenti kategória érvényes, azzal a megjegyzéssel, hogy zömmel a baloldali szavazók gondolják így.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Jelentősen csökken hétfőtől az áfa
Hétfőtől, június elsejétől a mostani 24-ről 9 százalékra csökken az élelmiszerek általános forgalmi adója (áfa/TVA), amitől a kormány és a fogyasztók is a termékek árának mérséklődését remélik.
Felmérések szerint a lakosság izgatottan várja az intézkedés életbelépését, nagy reményeket fűzve a következményekhez, a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint pedig a döntésnek akkor lesznek jótékony hatásai, ha a kereskedők „megértik az áfacsökkentés lényegét”.
Édler: a vállalkozóknak tisztességesen kell eljárniuk
Közép- és hosszú távon is sikeres lesz az intézkedés, amennyiben a vállalkozói réteg valóban korrekt módon él ezzel a lehetőséggel – nyilatkozta lapunknak Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A szakember rámutatott: beindulhat egy láncreakció, ha ugyanis a kereskedők tényleg csökkentik az árakat, akkor növekszik a fogyasztás, forog a pénz, és fejlődik a gazdaság, tehát ebben az esetben megvalósul a gazdaságélénkítő következmény. Ha azonban a kereskedők saját nyereségük növelésére fektetik a hangsúlyt, az áfamérséklésből adódó különbséget pedig a zsebükben tartják, minden marad a régiben, és sem közép-, sem hosszú távon nem lesz semmi eredménye a módosításnak.
Édler hangsúlyozta: az állam gyakorlatilag saját bevételének jelentős részéről mondott le, hogy vonzóbbá tegye a termékeket, miközben abban bízik, hogy a fogyasztás növekedésével fokozatosan csökken majd a hiány mértéke.
„Nem lehet előre megjósolni, hogy milyen hatása lesz az áfamérséklésnek, ez a továbbiakban már a vállalkozókon, a gyakorlatba ültetés módján múlik” – fogalmazott az iparkamara elnöke. Édler személy szerint nem tapasztalta, hogy a nagy áruházláncok az elmúlt időszakban drágították termékeiket annak érdekében, hogy ne jelentsen kiesést számukra a június elsejei mérséklés, sőt a szupermarketek már közölték, hogy hétfőtől melyik élelmiszer mennyivel lesz olcsóbb.
Kisebb nyomás nehezedik a termelőre
Hosszú távon a forgalom fellendülésében bízik Bakó Zoltán, az illyefalvi Meotis tejfeldolgozó üzem tulajdonosa is, aki lapunknak leszögezte: az áfacsökkentéssel arányos mértékben mindenképpen mérséklik termékeik árát. A vállalkozó kifejtette: a nyersanyag, vagyis a tej árát ugyan nem befolyásolja az intézkedés, ezt ugyanis általában magánszemélyektől vásárolják, akik nem adófizetők, de a termelőre mindenképpen kisebb nyomás fog nehezedni annak köszönhetően, hogy ezentúl csak 9 százalékos illetéket kell befizetnie.
Bakó azt is elmondta: a következő hónapokban még nem számítanak az eladás megugrására, mert tapasztalatok szerint a tejiparban a nyári-tavaszi időszakban visszaesik a kereslet. Ez többek között azzal magyarázható, hogy megjelennek a piacon a friss tejtermékeket árusító juhászok, ugyanakkor a háztájon megtermelt zöldségek miatt az élelmiszerek eladása is visszaesik ilyenkor. A vállalkozó hangsúlyozta: az elmúlt időszakban nem drágítottak.
A közműkiadások is csökkenhetnek
Gabriel Biriş adótanácsadó az áfacsökkentésről az Országos Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett keddi konferencián arról beszélt, hogy a magas illetékek nyomán egyre nagyobb méreteket öltő adócsalás nemcsak az államkasszát károsítja, hanem a piaci versenyhelyzetnek is árt. „Az alkalmazottakat feketén fizető vállalkozásokkal nem lehet felvenni a versenyt. Ha az áfacsökkentés azonnal nem is fogja éreztetni hatását az üzletek polcain, bízok benne, hogy lassan-lassan a piac is alkalmazkodni fog az új körülményekhez” – fogalmazott Biriş.
Az adótanácsadó emlékeztetett: amikor 2010-ben az általános forgalmi adót 19-ről 24 százalékra emelték, a növekedés akkor sem „helyezdődött át” automatikusan a polcokra, de teljes mértékben érződött a közműszámlákon. „Az adómérséklés első szakaszban a gyártóknak fog kedvezni, főként a húsiparban tevékenykedő vállalkozóknak, ahol az adócsalás mindig is nagy volt” – mutatott rá a szakember.
Biriş elmondása szerint az áfacsalás Európában mintegy 200 milliárd eurós, Romániában pedig 10 milliárd eurós hiányt eredményezett, ez meghaladja az uniós átlagot. Európában ugyanakkor az általános forgalmi adó beszedésének aránya átlagosan 80 százalékos, míg Romániában alig 50–55 százalékos.
A csíkszeredai üzletek többsége felkészült a hétfői változásra, van azonban olyan bolt is, ahol még semmilyen felszólítást nem kaptak az eladók a várható intézkedésekre vonatkozóan. Gönczi Dezső, a Merkúr üzletlánc marketingmenedzsere elmondta: az átállás miatt üzleteik vasárnap a szokottnál hamarabb zárnak be, hogy hétfő reggelre új árucímkét tehessenek mindegyik élelmiszerre és alkoholt nem tartalmazó italra.
„Termékenként változik az árcsökkentés mértéke, 12 százalék és 15 százalék közötti lesz a várható visszaesés” – magyarázta lapunknak Gönczi. Például egy eddig, 24 százalékos áfával 3,99 lejbe kerülő termék általános forgalmi adó nélküli ára 3,2 lej, ez 9 százalékos adóval számolva 3,5 lejbe kerülne, de az ilyen esetekben 3,49 lej fog szerepelni a címkén.
Az egyik csíkszeredai zöldség- és gyümölcsforgalmazó cég vezetője is 15 százalékos árcsökkentést ígér, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a lerakatok nem mérséklik eladási áraikat, a kereskedő sem tudja olcsóbban adni az élelmiszert. „Most a gyümölcsöket, zöldségeket tekintve szezonváltás van, amelynek előnye, hogy nem a külföldi termékeket, hanem nagyrészt a belföldi termelők élelmiszereit tudjuk kínálni, amely értelemszerűen olcsóbb. Például egy kiló eper a piacon nemrég 14 lejbe került, most csak 5–6 lej” – magyarázta a vállalkozó.
Az új áfaszámítással kapcsolatban megjegyezte, probléma adódhat a pénztárgépek átállításával, hiszen május 31-én este zárásig még 24 százalékos áfával kell számoljanak, a június elsejei nyitáskor pedig már csak 9 százalékossal. Egy Szentlélek utcai kis üzlet tulajdonosa is hasonlóan vélekedett, szerinte is nehéz lesz a pénztárgépet átállítani, ami kiadással jár. Ugyanakkor attól is tart, hogy veszteséggel kell számolnia, ha a készleten lévő, 24 százalékos áruforgalmi adóval kiszámlázott termékek árát mérsékelnie kell.
A lakosság örül a változásnak
A június elsejétől életbe lépő intézkedésnek nemcsak az állam és a kereskedők, hanem a lakosság is örül: a CSCI felmérése szerint a polgárok 87 százaléka gondolja úgy, hogy olcsóbbak lesznek az élelmiszerek. A megkérdezettek 52 százaléka válaszolt úgy, hogy pozitív hatásokban reménykedik június elseje után, és csak 17 százalékuk számít negatív hatásokra.
A lakosság 84 százaléka támogatja ugyanakkor, hogy január elsejétől egységesen minden termék áfáját 20 százalékra mérsékeljék. Hatvan százalékuk úgy véli, az áfacsökkentés mellett különadót kellene kivetni a nagyvagyonosokra, míg 17 százalékuk szerint az adómérséklés jobboldali intézkedés, amit nem egy baloldali kormánynak kellett volna meghoznia. Mint ismeretes, a kenyérre és más péktermékekre kivetett általános forgalmi adót már 2013 szeptember elsejétől 24-ről 9 százalékra csökkentették.
Barabás Hajnal, Bíró Blanka, Kőrössy Andrea |
Krónika (Kolozsvár)

Vlad Ţepeş a nyerő
Karóbahúzó Vlad (Vlad Țepeș) lenne annak a fiktív elnökválasztásnak a győztese Romániában, amelyen román történelmi személyiségekre lehetne szavazni, derül ki az Infopolitic kutatóközpont kedden közzétett felméréséből.
Az intézet rámutat: a felmérés célja, hogy árnyalja a romániai szavazók által elképzelt ideális államfő képét.
A szavazók 35 százaléka voksolna Vlad Țepeșre, 21 százalék Alexandru Ioan Cuzára, 18 százalék István vajdára (Ștefan cel Mare), 9 százalék pedig Mihály vajdára (Mihai Viteazu). A toplistán szerepel még Constantin Brâncoveanu és Decebal is, egyenként 6 százalékos támogatottsággal.
Vlad minden korcsoportban, mindkét nem esetében nyert. A férfiak azonban nagyobb százalékban (42) bizonyultak a karóbahúzó támogatóinak. Az RMDSZ szavazóinak 27 százaléka is a karóbahúzót választaná elnöknek, csaknem ugyanannyian, mint István vajdát, akit 26 százalékuk támogat. A baloldali szavazók 40, a jobboldaliak 33 százaléka adná voksát Havasalföld uralkodójára. Nyugati Jelen (Arad)

Marad a szégyenszobor
Úgy tűnik, sikeresen lobbizott a temesvári magyar közösség a Szégyenszobor ügyében: a város idei költségvetésében a Bălcescu térre – ahová a polgármester áttelepítette volna az emlékművet a Hősök temetőjéből – egy szökőkút építésének terve szerepel. A történet előzménye, hogy két évvel ezelőtt felújították a temesvári Bălcescu teret, és felmerült az osztrák Hűség emlékműve – amelyet a magyarok csak Szégyenszoborként emlegetnek – felállításának lehetősége a téren kialakított zöldövezet közepén.
A javaslatot akkor megszavazta a városi tanács, de a magyar közösség képviselői hevesen tiltakoztak az emlékmű közterületen való felállítása ellen. A Hűség emlékművét Ferenc József adományozta Temesvárnak a város védői által az 1849-es ostrom során tanúsított hősiesség jutalmául. Az emlékmű az osztrák abszolutista erők győzelmét jelképezte a magyar szabadságharcosok felett, a várost ostromló magyarokat az alkotók szörnyalakokként ábrázolták. A szörnyalakokat 1885-ben, Török János polgármester mandátuma idején eltávolították, a vitatott emlékművet végül az 1930-as években a Hősök temetőjébe költöztették. (Főtér)
DRAKULA HÓDÍT. Karóbahúzó Vlad (Vlad Ţepeş) lenne annak a fiktív elnökválasztásnak a győztese, amelyen román történelmi személyiségekre lehetne szavazni – derül ki az Infopolitic kutatóközpont felméréséből. Az intézet rámutat: a felmérés célja, hogy árnyalja a romániai szavazók által elképzelt ideális államfő képét. A szavazók 35 százaléka voksolna Vlad Ţepeşre, 21 százalék Alexandru Ioan Cuzára, 18 százalék Ştefan Cel Maréra, 9 százalék pedig Mihály vajdára. A toplistán szerepel még Constantin Brâncoveanu és Decebal is, egyenként 6 százalékos támogatottsággal, őket követi Tudor Vladimirescu két százalékkal. Az RMDSZ szavazóinak 27 százaléka is Ţepeşt választaná elnöknek, csaknem ugyanannyian, mint Ştefan cel Marét, akit 26 százalékuk támogat. A baloldali szavazók 40, a jobboldaliak 33 százaléka adná voksát Havasalföld uralkodójára. (Mediafax) TURKÁLNI ÉRDEMES. Háromtucatnyi gyémántot talált egy turkálóban vásárolt nadrágban egy szamosújvári nő. A nadrág kimosása előtt a zsebekben találta meg a két kis nejlontasakot, bennük 16, illetve 20 drágakővel. A nő ékszerészhez vitte a csillogó köveket, a szakember pedig megerősítette, valóban gyémántokat talált. A hölgy azt tervezi, hogy eladja az ékköveket, az árából pedig külföldre megy nyaralni a családjával. (Főtér) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)