Támogatja a katolikus gimnázium szülői bizottsága az iskola alapításáról szóló határozattervezetet
Egyhangúan támogatja a Római Katolikus Teológiai Líceum szülői bizottsága a felekezeti gimnázium helyzetére megoldást nyújtóhatározattervezetet, amelyet szerdán iktatott az RMDSZ a marosvásárhelyi városi tanácsban.
Erről szerda késő esti rendkívüli gyűlésükön döntöttek a szülők, akik három kiegészítő javaslatról is szavaztak. A döntésről csütörtök délelőtt tájékoztatták a marosvásárhelyi, Maros megyei RMDSZ-t is. Az RMDSZ szakértői jelezték, hogy a szülők kiegészítő javaslatait egyértelműen beépítik a határozathoz mellékelt indoklás szövegébe.
Ennek a tervezetnek lényege az, hogy pótolja az iskola megalapításáról szóló, határozatok hiányosságait, illetve kimondja azt, hogy a 2014-től, tanfelügyelőségi döntés folytán „római katolikus líceum” címen beindított, azóta is elismerten működő iskolai közösség jelenlegi tanulói és oktatói állománya képezze a határozatban kimondott iskola részét.
Az alapító tanácsi határozat hiányos volt
Az RMDSZ csütörtöki közleménye szerint az alapvető tények az iskolával kapcsolatban a következőek: Romániában iskolát helyi tanácsi határozattal lehet megalapítani. Ez a marosvásárhelyi római-katolikus iskola esetében hiányos volt. Több tanácsi határozat is volt, ami említette az iskolát, de egyik sem mondta ki egyértelműen a megalapítását.
Az RMDSZ szerint magyarellenes indíttatásból, rosszhiszeműen a városháza, de olykor a tanfelügyelőség is számos olyan elemet vitt be a különböző dokumentumokba, azok megfogalmazásába, mely kifejezetten támadhatóvá tették ezeket. Két tanácsi határozatot szoktak idézni, ami megalapította volna ezt az intézetet: a 2014. július 29-i határozatot, illetve a 2014. szeptember 16-it. Az előbbi nem az iskolaalapításról szól, hanem az épület feljavításához megítélt összegről, és csak említi az iskolát, javasolja megalapítását. Holott a helyi tanácsnak nem javasolnia kellett volna, hanem megalapítania.
A másik, a szeptember 16-i határozatot megtámadta a prefektus, és azóta széles körben elterjedt, hogy ezért maradt el az iskola megalapítása. Csakhogy a szeptemberi határozat sem szólt iskolaalapításáról, hanem az iskola felvételéről a város iskolahálózatába. Az iskolaalapítás és a felvétele az iskolahálózatba a törvény szerint két külön lépés, a másodikra nem kerülhet sor az első megtétele nélkül.
A tanfelügyelőség nem várta meg az alapítást
Mégis hogy indult be az oktatás és folyik, amúgy annak rendje és módja szerint 2014 óta? Úgy, hogy a megyei tanfelügyelőség nem várva meg az alapítást, működtetni kezdte az iskolát, bevezette az országos oktatási rendszerbe is. Ennek érdekében a tanfelügyelőség két határozatot hozott: az egyiket 2014-es tanévkezdés előtt, amit két hónap múlva maga vont vissza, a másikat 2015 augusztusában.
Közben a városi tanács anélkül, hogy határozott volna a törvény szerint az iskola megalapításáról, a polgármesteri hivatal ködösítései, zavarkeltési módjaira jellemzően, határozatot hozott 2015. január végén (33-as számú) az iskola felvételéről a hálózatba – idézi fel a történteket az RMDSZ közleménye.
A minisztériumban észlelték a szabálytalanságot
Ezt határozatot a tanfelügyelőség elfogadta. Így a tanfelügyelőség döntései nyomán voltaképpen egy működő, de a megalapítást illetően megkérdőjelezhető iskola lett. Tavaly nyár végén a minisztériumnak egy vizsgálóbizottsága (amely az épületben levő két iskola közötti tanteremvita nyomán szállt ki a helyszínre) jött rá, hogy az iskolát a tanügyi rendszer ugyan jóhiszeműen, de nem egészen szabályosan működtette.
Ettől a ponttól – 2016. augusztus – kezdve az iskola működését ugyan nem állíthatták le, és ezt nem is szándékozták, de további beiskolázást nem hagytak jóvá. Mindennek azonban semmi köze a korrupcióhoz, azt kell vizsgálni, hogy az iskola alapításakor történt-e adminisztratív hiba.
Ezek voltak a lehetséges opciók
Az RMDSZ szerint ebben a tényállásban két opció körvonalazódott: pótolni az iskolaalapításról szóló határozatot, illetve megvárni, hogy az időközben peres ügyben is támadott, 2015. augusztusi, 1385 számú tanfelügyelőségi határozatról (amely saját körében működtette az iskolát, amíg a jogszerűtlenség 2016 nyarán ki nem derült) bírósági döntés nem születik.
A peres ügy az épületben kialakult tanteremvitához kapcsolódik. A bírósági ügy elhúzódhat, ráadásul kétséges a kimenetele, mert immár továbbra sem kerülhet elő olyan 2014-2015 között hozott tanácsi határozat, ami az iskolaalapításról szól. Ezért kell olyan megoldást találni, a minisztériummal közösen, hogy a ténylegesen működő iskola folyamatosságát fenntartva, de az alapító lépést is megtéve konszolidálódjék a helyzet. maszol.ro

Megbeszélésen vesz részt Marosvásárhelyen Vatikán romániai nagykövete a katolikus gimnázium ügyében
A Keresztelő Szent János plébánia épületébe hívja munkamegbeszélésre a Római Katolikus Státus Alapítvány és a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium szülői bizottsága az iskola ügyében érintett intézmények képviselőit – számol be a Vasárnap hetilap online kiadása, a romkat.ro.
Mint írják, a megbeszélésre meghívót kapott Lucian Goga, Maros megye prefektusa, Nagy Zsigmond alprefektus, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, valamint Horaţiu Lobonţ a marosvásárhelyi városháza iskolákért felelős aligazgatója, Ioan Macarie, Maros megye főtanfelügyelője és Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes, valamint a marosvásárhelyi önkormányzat pártfrakcióinak képviselői.
A meghívóban szerepel, hogy a találkozón részt vesz Miguel Maury Buendía érsek, a Szentszék romániai apostoli nunciusa. A szülőkkel való május eleji megbeszélésén az apostoli nuncius azon túl, hogy ígéretet tett arra, hogy közbenjár az ügyben, kilátásba helyezte azt is, hogy amennyiben nem oldódik meg a helyzet, Marosvásárhelyre is elmegy találkozni az illetékes intézmények képviselőivel. Ez történik meg a szülők kérésére, május 31-én – nyilatkozta a Vasárnap megkeresésére Holló László, a Státus alapítvány igazgatótanácsának elnöke.
Ez egy újabb erős jelzés arra vonatkozóan, hogy a nuncius úr az iskola ügyét – amint azt korábban már ismételten kifejezésre juttatta – a Vatikán képviselőjeként figyelemmel kíséri, sőt, most már ezzel a gesztussal arról is tanúságot tesz, hogy azt katolikus ügyként sajátjának tekinti – fejtette ki a Vasárnapnak Holló. Székelyhon.ro

Már biztos, hogy nem kerülnek a katolikus líceum 9. osztályai a Bolyaihoz
Az oktatási minisztérium is arra biztatja a Bolyai Farkas Líceumot, hogy "fogadja be" a Római Katolikus Líceum osztályait, azonban a Bolyai szerint ez törvénytelen
Eléggé valószínű, hogy nem kerül a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz az a három kilencedik osztály, amelyet a Római Katolikus Teológiai Líceum nem indíthatott el saját intézményén belül a Maros Megyei Főtanfelügyelőség tiltása miatt. A főtanfelőgyelőség ugyanis egy korábbi határozatában megtiltotta a katolikus iskola cikluskezdő osztályainak elindítását a 2017-2018-as tanévben, a döntés az iskolaalapítás körüli DNA-s vizsgálatokkal hozható összefüggésbe.
Múlt héten a főtanfelügyelőség vezetősége úgy döntött, hogy a Római Katolikus Líceum által igényelt három 9. osztályt szétosztja a Faipari Iskola, a Constantin Brâncuşi építészeti iskola és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum között.
A Római Katolikus Líceum cikluskezdő osztályaival kapcsolatosan csak a 9. osztályok indulása van veszélyben: 5. osztály nem indul ősszel, mert a 2016-2017-es tanévben nem volt 4. osztálya az iskolának, a nulladik osztály kérdését pedig megoldották.
A szülők a 9. osztályok ügyének megoldását abban látták volna, ha az iskolát a Bolyai Farkas Elméleti Líceum struktúrájához sorolnák. Csíky Csengele, a katolikus iskola szülői csoportjának egyik képviselője elmondta, akkor van esély a cikluskezdő osztályok elindítására, ha a csütörtöki ülésén a városi tanács elfogadja az iskolahálózatot úgy, hogy a katolikus líceum a Bolyai struktúrájába tartozzon – szerinte a 5777/2016 minisztériumi módszertan ezt lehetővé is teszi. Úgy véli, hogy ha a tanács nem tesz eleget a szülők kérésének, akkor nincs lehetőség a kezdőosztályok elindítására. „Még az utcára vonulás sem segítene ezen” - mondta. 
K. M. Transindex.ro

„Nem iskolák, hanem a kisebbségi magyar oktatás van veszélyben”
A magyar kisebbségi oktatás helyzetéről és főleg jövőjéről beszélgettek Tusványoson, egy oktatási panelen.
A kisebbségi oktatás veszélyeztetett, attól függetlenül, hogy tömbvidékről vagy szórványról van szó, hiszen a többségi társadalomnak nem az az érdeke, hogy minél több segítséget nyújtson a kisebbségi oktatás fennmaradásához, már csak abból az egyszerű logikából kiindulva sem, hogy a kisebbségi oktatás többletköltséggel jár – elég csak a magasabb fejkvótára vagy a kisebbség nyelvén írt tankönyvek kiadására fordított összegekre gondolni. Ez nem jelenti azt, hogy az illető kisebbség nem találhatja meg azokat az alternatív módszereket, amelyekkel a saját kisebbségi oktatásán javíthat, és messze hatékonyabb a folyamat, ha ebbe az anyaország pénzügyi, morális és nemzetközi színtéren politikai támaszt is nyújt - így foglalható össze az a panelbeszélgetés, amelyen oktatásügyi szakértők arra keresték a választ, hogy a magyar iskolákat a létszámcsökkenés és/vagy a stratégia hiánya veszélyezteti inkább. A Tusványos második napján tartott beszélgetést Csíky Csengele, a Katolikus Teológiai Líceum szülői bizottságának szóvivője moderálta, aki magával hozta az iskola díszegyenruhájába öltözött kisfiát is, hogy mindenkit emlékeztessen: az iskola ellehetetlenítésével igazi, hús-vér gyerekek jövője forog kockán. Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója szerint hiányzik egy oktatáskutató intézet, vagy egyéb keretek, fórumok, amelyek szakmai támaszt nyújthatnának az erdélyi magyar pedagógustársadalomnak.
Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke egyetértett azzal, hogy hiányzik a háttérintézményi rendszer, amely segítené a szakmai munkát, amit ad-hoc jelleggel összehívott csoportok próbálnak pótolni, azonban nem sok sikerrel. Az oktatáskutató intézet hiányát felvető véleményre reflektálva Burus-Siklódi Botond úgy vélekedett rendszerszintű hiányosságok vannak, az oktatással kapcsolatos teendők megosztásával vannak gondok. Mint kifejtette, a romániai magyar oktatás ügyét számos szinten képviselik politikusok, oktatási szakemberek, kezdve az erdélyi magyar törvényhozókkal, magyar személy által vezetett kisebbségi oktatásért felelő államtitkársággal, tanfelügyelőség szintjén működő kisebbségi oktatásért felelő tanfelügyelőkkel, és a civil szférában tevékenykedő szervezetek, személyek sokaságával befejezve. Ezeknek a szinteknek – oktatáspolitika, oktatásirányítás és a civil szervezetek – a koordinációját meg kell oldani a magyar oktatás felzárkóztatása és az iskolák veszélyeztetettsége csökkentése érdekében. Viszont szerinte nem világos, hogy ezt a koordinációs munkát kinek kellene irányítani. Erdei Ildikó szerint nem lehet rendszerről beszélni ott, ahol nem tudni, hogy kinél van a döntés joga. A Barna Gergő, Kapitány Balázs, Kiss Tamás, Márton János és Toró Tibor által készített tanulmánykötet, a Iskolák veszélyben című tanulmányban számos javaslat létezik arról, hogy mit kellene tenni, tehát a stratégiák léteznek, nem kell kitalálni őket. Viszont ezidáig nem történt semmi a tanulmányok eredményeivel, mert a makroszintű döntéshozatal és a koordináció hiányzik. Burus-Siklódi Botond szerint sem a stratégia hiányzik, sokkal inkább a kivitelezés, a nyomon követés és a számonkérés mechanizmusai nem épültek ki. Orosz Ildikó, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora szerint nem szabad elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy az állami, tehát többségi oktatási rendszernek az alrésze a kisebbségi oktatás, aminek fenntartásához és működtetéséhez a többségi hatalom adja az eszközöket. A kisebbségi oktatásszervezők mozgástere ilyen értelemben korlátozott, hiszen egy rendszerszintű problémát nem fognak tudni kisebbségi közösségként megoldani. Sikereket akkor érhetnek el, ha alternatív megoldásokban gondolkodnak, amely vonzóbbá teszi a magyar oktatást a szülők számára. Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség képviseletében vesz részt a kerekasztalon, ő elsősorban a szervezetnek azt a jó gyakorlatát mutatta be, amellyel a Kárpát-medencében segítik a magyar vagy vegyes családból származó gyerekek magyar tannyelvű intézményekbe való beiskolázását. A gyerekeket születésüktől fogva nyomon követik, tartják a kapcsolatot a szülőkkel magyar iskolaválasztásra buzdítva őket. Ferencz S. Alpár, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója, volt főtanfelügyelő szerint a folyton változó oktatásra vonatkozó törvényekkel van a baj, a kiszámíthatatlanságuk és ellentmondásosságuk vezet olyan helyzet kialakulásához, mint amelyben most van a marosvásárhelyi katolikus iskola. A másik nagy probléma, hogy az oktatási hálózatot a rendelkezésre álló pénzügyi kerethez szabják. Éppen ezért önkormányzatok megerősítésében látná a megoldást, amelyek képesek fenntartani iskoláikat. Emellett az oktatási törvénykezés szintjén kellenek olyan egész, koherens és legalább középtávon megváltoztathatatlan törvények, amelyek által kiszámíthatóvá válik a rendszer. A megoldás az önkormányzat megerősítésében van, bővíteni kell azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a helységek fenntarthatják a saját közoktatásukat. Egy decentralizált rendszerben kellene megoldani az oktatást, azok a hátrányos helyzetű települések lehetnének kivételek, ahol a kormányzati beavatkozás nélkül nem lehetne fenntartani a közoktatást. Burus-Siklódi Botond úgy vélte, a demográfiai mutatók, a migráció, az asszimiláció a fő problémák. A szakmának is felelőssége, hogy olyan minőségi oktatási intézményeket működtessen, amelyek odacsábítják a tétovázó szülőket is, és egyértelművé teszik azt, hogy érdemes magyar oktatásban részesíteniük a gyerekeiket. Erdei Ildikó szerint szórványban és tömbmagyar vidékeken egyaránt arra kell törekedni, hogy minél több gyerek magyar iskolába járjon. Szórványban pedig fontos arra is figyelni, hogy ne csak az iskola nyelve legyen a magyar. Szerinte jó lenne, ha sikertörténetek bemutatása is téma lenne a médiában, nem csak a kudarcok, amint az az érettségi eredmények esetében történt. A pályát vonzóvá kell tenni a magyar pedagógusok számára, ehhez a státusuk megerősítésére és a munkájuk erkölcsi elismerésére is gondot kell fordítani. Andrási Benedek unitárius lelkész, a Magyar Unitárius Egyház oktatási előadója, volt iskolaigazgató arra a kérdésre kereste a választ, hogy kinek lenne a tiszte a koordinációs munka felvállalása. Szerinte erre az RMPSZ lenne alkalmas, hiszen neki az összes szóba jöhető döntéshozóval vannak kapcsolatai: az erdélyi magyar politikummal, a magyar kormánnyal, a pedagógusokkal, szülőkkel, oktatáspolitikai szakemberekkel és rendezvényei azok, amelyek keretében minden szereplő egy asztalhoz szokott ülni. Csíky Csengele azt javasolta, hogy a beszélgetés résztvevői 2-3 pontban fogalmazzanak meg olyan célkitűzéseket, amelyek a kerekasztal lejártával meg lehetne valósítani, hiszen a beszéden túl konkrét cselekedetekre van szükség.
Kertész Melinda / Transindex.ro

Tüntetni készül a marosvásárhelyi katolikus gimnázium szülői közössége
Tüntetésre készül a marosvásárhelyi katolikus gimnázium szülői közössége, mert még mindig nem világos, hogy mi történik a közeledő új tanévben az iskola diákjaival.
Miután a törvényszék megsemmisítette a Maros megyei tanfelügyelőség 70-es számú határozatát, amely megtiltotta a Római Katolikus Teológiai Líceumnak cikluskezdő osztályok indítását, a gimnázium szülői közössége hétfő délután kérvényt iktatott a tanfelügyelőségen, amelyben azt kérte, ne fellebbezze meg a törvényszéki döntést, és tegye lehetővé a tanulók beiratkozását az említett osztályokba.
Mivel a törvényszéki döntés kézbesítését követő15 napon belül lehetőség van a fellebbezésre, a szülők szeretnék, ha a tanfelügyelőség eltekintene ettől a lehetőségétől, és ezt írásban közölje az igazságszolgáltatással. Ebben az esetben elkezdődhetne a beiratkozás – reménykednek a szülők.
Ugyanakor a szülői közösség augusztus 28-tól tüntetéssorozatot helyezett kilátásba. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a döntéshozó intézmények végre pontosan határozzák meg, mi legyen az iskola tanulóival, hol és hogyan, milyen formában kezdhetik el a 2017/18-as tanévet, ez ugyanis még nem egyértelmű.
Nem kizárt, hogy a katolikus gimnázium osztályai visszakerülnek a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba és az Unirea Nemzeti Főgimnáziumba, legalábbis azok, amelyek korábban ezekből a tanintézményekből váltak ki. Azt viszont, hogy mi lesz azokkal az osztályokkal, amelyek utána létesültek, még senki nem tudja.
maszol.ro; http://itthon.ma/erdelyorszag

Katolikus iskola: a nép ügyvédjétől kérnek jogorvoslatot a szülők
A nép ügyvédjétől kér jogorvoslatot a marosvásárhelyi katolikus iskola diákságát ért jogsértésekre a Civilek a katolikus iskoláért mozgalom, mely a cikluskezdő osztályokba jelentkezők listáját is eljuttatja a minisztériumba.
A nép ügyvédjéhez fordult a cikluskezdő osztályok betiltását előíró tanfelügyelőségi határozat és a diákokat ért jogsértések miatt a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium szülői közössége. A Civilek a katolikus iskoláért mozgalom Facebook-oldalán tette közzé, hogy kedden beadvánnyal fordult az ombusmanhoz, amelyben a Maros megyei tanfelügyelőség 70-es számú határozatát – mely betiltja a ciklusindító osztályok indítását az iskolában -, és a tanintézet diákságát ért jogsértéseket rója fel.
A szülői közösség képviselőjeként Csíky Csengele nevében benyújtott, a nép ügyvédjének marosvásárhelyi irodájában iktatott beadvány többek között arra hívja fel az ombusman figyelmét, hogy a tanfelügyelőség 70-es számú határozatával megfosztotta a szülőket azon joguktól, hogy meggyőződésük szerinti tanintézetbe írassák előkészítő, ötödik, illetve kilencedik osztályos gyerekeiket.
A szülői közösség panaszában arra is rámutat: azáltal, hogy a nyolcadikos diákok nem folytathatták abban az iskolában tanulmányaikat, amelyben addig tanultak, alkotmányos jogaik, valamint a diákok és szüleik érdekei is sérültek.
Emlékeztetnek, hogy Románia alkotmánya 29. cikkelyének 6. bekezdése biztosítja a szülőknek azon jogát, hogy saját meggyőződéseiknek megfelelően iskoláztassák csemetéiket.
A 32. cikkely 1., illetve 3. bekezdése ugyanakkor az oktatáshoz, illetve az anyanyelvi oktatáshoz jogot garantálja, mutat rá beadványában a katolikus iskola szülői közössége.
A szülők egyébként kedden is várták a jelentkezőket a cikluskezdő osztályokba, miután a hétvégén kiderült, hogy egy, a Vatikán romániai képviselőjének beadványára érkezett miniszteri átirat alapján a felekezeti iskolának mégiscsak lehetősége nyílik azok elindítására.
A szaktárca ebben csupán azt szabta meg feltételként, hogy elegendő jelentkező legyen az előkészítő (25 gyerek), ötödik (28) és a három kilencedik, társadalomtudományok, természettudomány és teológiai szakosztályba (28-28).
A szülői közösség a közösségi oldalon arról számolt be, hogy „hatalmas összefogással és szó szerint éjt nappallá téve” összeállították a jelentkezők listáját.
Mint írták, a jelentkezők kedden 18 óráig adhatják le kéréseiket a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban, az ott lévő szülőknél. Ezeknek a kérvényeknek az összesítése szerdán már az oktatási miniszter asztalán lesz, tették hozzá.
Mint arról beszámoltunk, a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumban tanuló gyermekek szülei pénteken tüntetésbe kezdtek amiatt, hogy három héttel a tanévkezdés előtt továbbra is rendezetlen az iskola helyzete.
A szülők kedden immár ötödik napja gyűltek össze Marosvásárhely főterén, hogy a tanintézet bizonytalan helyzete miatt tiltakozzanak.
A tüntetéssorozat indításakor egy kiáltványt is megfogalmaztak, amelyhez támogató aláírásokat gyűjtenek. Ebben kijelentik: elegük lett a hatóságok hárításából, halogatásából, inkompetenciájából, és polgári engedetlenségi akciókat helyeznek kilátásba.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)