A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeumban november 18-án nyílik az Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Vigadó, a kovásznai Ignácz Rózsa Emlékház, a kolozsvári Reményik Sándor Galéria után itt is bemutatják az intézet munkatársa, Szebeni Zsuzsa kurátor által szervezett centenáriumi kiállítást. A kovásznai születésű Ignácz Rózsa író, színész, újságíró, meseíró, műfordító, ugyanakkor színpadi szerző is. /Ignácz Rózsa Centenáriumi vándorkiállítás az OSZMI-ban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás nyílt Budapesten az Országos Színháztörténeti Múzeumban. A tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Vigadó, a kovásznai Ignácz Rózsa Emlékház, és a kolozsvári Reményik Sándor Galéria után érkezett Budapestre. Ignácz Rózsa sokoldalú egyéniség volt: író, színész, újságíró, meseíró, műfordító, valamint színpadi szerző. 1909-ben Erdélyben, Kovásznán született, 1931-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát Budapesten. A szegedi, valamint a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, ezután tudósító és író lett. 1979-ben hal meg. Budapesten élt és alkotott, de kétlakinak érezte magát: „Kéthazájú emberek hontalanságával hánykolódom Erdély s Magyarország között” – írta. Szebeni Zsuzsa, a pesti kiállítás kurátora elmondta: „Ignácz Rózsa idén lenne százéves, halálának harmincadik évfordulóján, azonban hiányzik részletes életrajza, monográfia sem készült róla, nem született pontos bibliográfiai jegyzék műveiről, az irodalomtörténet, a lexikonok alig vesznek tudomást róla. A kiállítást azért készítettük, hogy felhívjuk a figyelmet a méltatlanul elfeledett alkotóra, hogy Ignácz Rózsát a maga sokoldalúságában mutassuk be. ” /K. Gy. : Rózsa a Körteremben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./