Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Hyperion Egyetem (Bukarest)
3 tétel
2014. szeptember 10.
Terrorista szervezetnek nevezték az RMDSZ-t a Realitatea TV-n
errorista szervezetnek nevezte az RMDSZ-t a Realitatea TV Jocuri de putere című műsorában az egyik meghívott. Oreste Teodorescu újságíró a műsorban folyamatosan "botrányosnak" címkézett autonómiatervezet kapcsán fogalmazott így.
"Elvárom Victor Pontától, aki a Szociáldemokrata Párt élén Büszkék vagyunk arra, hogy románok vagyunk szlogennel nyerte meg az európai parlamenti választásokat, hogy holnaptól távolítsa el ezt a terrorista szervezetet a kormányból" - fogalmazott Teodorescu.
A kijelentésére visszakérdezett a műsorvezető, Rareș Bogdan, miszerint milyen értelemben tartja terrorista szervezetnek az RMDSZ-t, kifejezésmódjában-e, mire Teodorescu azt mondta, hogy nem, viselkedésében minősíti terroristának az RMDSZ-t.
Az adás felvétele itt érhető el. A kedd esti kiadásra kell kattintani és 02:14:20-kor hangzik el a kijelentés. Oreste Teodorescu ismert tévés személyiség, Codul lui Oreste címmel vezetett műsort az Antena 2-n, de Mircea Badeával is dolgozott együtt a Noaptea Târziu és a Mircea vs Oreste Show keretében. A Wikipédián szereplő önéletrajza szerint a konstanciai Ovidius Egyetemen doktorált teológiából és jelenleg előadótanár a Hyperion Egyetemen. 123 ezer lájkolója van a Facebook-on. (hírszerk.)
Transindex.ro
errorista szervezetnek nevezte az RMDSZ-t a Realitatea TV Jocuri de putere című műsorában az egyik meghívott. Oreste Teodorescu újságíró a műsorban folyamatosan "botrányosnak" címkézett autonómiatervezet kapcsán fogalmazott így.
"Elvárom Victor Pontától, aki a Szociáldemokrata Párt élén Büszkék vagyunk arra, hogy románok vagyunk szlogennel nyerte meg az európai parlamenti választásokat, hogy holnaptól távolítsa el ezt a terrorista szervezetet a kormányból" - fogalmazott Teodorescu.
A kijelentésére visszakérdezett a műsorvezető, Rareș Bogdan, miszerint milyen értelemben tartja terrorista szervezetnek az RMDSZ-t, kifejezésmódjában-e, mire Teodorescu azt mondta, hogy nem, viselkedésében minősíti terroristának az RMDSZ-t.
Az adás felvétele itt érhető el. A kedd esti kiadásra kell kattintani és 02:14:20-kor hangzik el a kijelentés. Oreste Teodorescu ismert tévés személyiség, Codul lui Oreste címmel vezetett műsort az Antena 2-n, de Mircea Badeával is dolgozott együtt a Noaptea Târziu és a Mircea vs Oreste Show keretében. A Wikipédián szereplő önéletrajza szerint a konstanciai Ovidius Egyetemen doktorált teológiából és jelenleg előadótanár a Hyperion Egyetemen. 123 ezer lájkolója van a Facebook-on. (hírszerk.)
Transindex.ro
2014. szeptember 22.
Így növelik profitjukat az erdélyi egyetemek
Hat erdélyi egyetem indít kollégiumi képzést érettségi diplomával nem rendelkező fiataloknak, a tandíj 1 300 lejnél kezdődik. Az intézmények így próbálják pótolni a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és az érettségi szigorítása miatti diáklétszám-csökkenés okozta veszteségeket.
Valószínűleg elsősorban anyagi megfontolásból engedélyezte az oktatási minisztérium, hogy érettségi diplomával nem rendelkező líceumot végzettek is főiskolai tanulmányokat folytathassanak, ugyanis az utóbbi években tetemesen csökkentek a hazai egyetemek tandíjból származó bevételei.
Nagyot csökkent a diáklétszám
Az állami egyetemek hallgatóinak a száma a 2007/2008-as tanévben volt a legnagyobb, 526.844. A gazdasági válság, az érettségi vizsga megszigorítása és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok (az iskoláskorú lakosság fogyása) miatt azóta ez a szám folyamatosan csökken: a minisztérium kimutatásai szerint a 2013/14-es tanévben már csak 341.560-en tanultak az állami felsőoktatási intézményekben.
A magánegyetemeken még drasztikusabb a visszaesés, tavaly a hallgatók száma alig haladta meg a 79 ezret, ami csupán egyötöde a 2008-as 410 ezernek. A diákok számának csökkenését főleg a magánegyetemek sínylették meg, mivel fő bevételi forrásukat a tandíj jelenti: az elmúlt öt évben nyereségük meredeken esett, egyesek veszteségessé váltak.
A legnagyobb magánegyetem, a bukaresti székhelyű Spiru Haret a gazdasági válság kitörésének évében még 180 millió lejes profitot könyvelhetett el, ami 2013-ra 2,7 millió lejre olvadt. Az aradi Vasile Goldiş Egyetem nyeresége négy év leforgása alatt 19,5 millió lejről 0,8 millió lejre csökkent. A bevételek visszaesése miatt a magánegyetemek megváltak alkalmazottaik mintegy negyedétől, egyes intézmények esetében azonban a leépítés mértéke meghaladta a 40 százalékot.
"Magyar" egyetemek nem indítanak képzést
Az egyetemek többsége egyelőre nem él a kormány által nyitott, a bevételeik növelését lehetővé tevő kiskapuval. A magyar nyelvű képzést kínáló hazai felsőfokú oktatási intézmények egyike sem indít idén kollégiumot érettségi diplomával nem rendelkező jelentkezők számára.
A lehetőséget kihasználó intézmények között hat erdélyi van: a Nagyváradi Egyetem, a kolozsvári Bogdan Vodă-, az aradi Aurel Vlaicu- és Vasile Goldiş-, a marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir, valamint a nagyszebeni Román – Német Egyetem. Az induló egyetemi kollégiumok a képzések széles skáláját kínálják, reál, humán és művészeti területen egyaránt.
Éjjeliőrt egyelőre egyik egyetemi kollégiumban sem fognak képezni, ám az is vitathatónak tűnik, szükség van-e felsőfokú képzésre a kereskedelmi-, biztosítási- vagy ingatlanügynöki szakmákhoz. Az egyik aradi magánegyetemen ugyanakkor úgy vélik, lehet programozót vagy magándetektívet faragni olyan emberből is, aki számára az érettségi vizsga túl nehéz próbatételnek bizonyult.
Az éves tandíj is tág határok, 1 300 és 3 600 lej között mozog. Legolcsóbban a szebeni magánegyetemen, valamint az aradi Aurel Vlaicu humán szakjain lehet tanulni, míg legtöbbet azoknak kell fizetniük, akik a bukaresti Hyperion Egyetemen kívánják képezni magukat, fogászati asszisztens, vágó/operatőr vagy fotóművészet szakon. A képzések időtartama 1 és 3 év között változik. Az egyetemi kollégiumok többségére szeptember 30-ig lehet beiratkozni.
Pengő Zoltán, maszol.ro
Hat erdélyi egyetem indít kollégiumi képzést érettségi diplomával nem rendelkező fiataloknak, a tandíj 1 300 lejnél kezdődik. Az intézmények így próbálják pótolni a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és az érettségi szigorítása miatti diáklétszám-csökkenés okozta veszteségeket.
Valószínűleg elsősorban anyagi megfontolásból engedélyezte az oktatási minisztérium, hogy érettségi diplomával nem rendelkező líceumot végzettek is főiskolai tanulmányokat folytathassanak, ugyanis az utóbbi években tetemesen csökkentek a hazai egyetemek tandíjból származó bevételei.
Nagyot csökkent a diáklétszám
Az állami egyetemek hallgatóinak a száma a 2007/2008-as tanévben volt a legnagyobb, 526.844. A gazdasági válság, az érettségi vizsga megszigorítása és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok (az iskoláskorú lakosság fogyása) miatt azóta ez a szám folyamatosan csökken: a minisztérium kimutatásai szerint a 2013/14-es tanévben már csak 341.560-en tanultak az állami felsőoktatási intézményekben.
A magánegyetemeken még drasztikusabb a visszaesés, tavaly a hallgatók száma alig haladta meg a 79 ezret, ami csupán egyötöde a 2008-as 410 ezernek. A diákok számának csökkenését főleg a magánegyetemek sínylették meg, mivel fő bevételi forrásukat a tandíj jelenti: az elmúlt öt évben nyereségük meredeken esett, egyesek veszteségessé váltak.
A legnagyobb magánegyetem, a bukaresti székhelyű Spiru Haret a gazdasági válság kitörésének évében még 180 millió lejes profitot könyvelhetett el, ami 2013-ra 2,7 millió lejre olvadt. Az aradi Vasile Goldiş Egyetem nyeresége négy év leforgása alatt 19,5 millió lejről 0,8 millió lejre csökkent. A bevételek visszaesése miatt a magánegyetemek megváltak alkalmazottaik mintegy negyedétől, egyes intézmények esetében azonban a leépítés mértéke meghaladta a 40 százalékot.
"Magyar" egyetemek nem indítanak képzést
Az egyetemek többsége egyelőre nem él a kormány által nyitott, a bevételeik növelését lehetővé tevő kiskapuval. A magyar nyelvű képzést kínáló hazai felsőfokú oktatási intézmények egyike sem indít idén kollégiumot érettségi diplomával nem rendelkező jelentkezők számára.
A lehetőséget kihasználó intézmények között hat erdélyi van: a Nagyváradi Egyetem, a kolozsvári Bogdan Vodă-, az aradi Aurel Vlaicu- és Vasile Goldiş-, a marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir, valamint a nagyszebeni Román – Német Egyetem. Az induló egyetemi kollégiumok a képzések széles skáláját kínálják, reál, humán és művészeti területen egyaránt.
Éjjeliőrt egyelőre egyik egyetemi kollégiumban sem fognak képezni, ám az is vitathatónak tűnik, szükség van-e felsőfokú képzésre a kereskedelmi-, biztosítási- vagy ingatlanügynöki szakmákhoz. Az egyik aradi magánegyetemen ugyanakkor úgy vélik, lehet programozót vagy magándetektívet faragni olyan emberből is, aki számára az érettségi vizsga túl nehéz próbatételnek bizonyult.
Az éves tandíj is tág határok, 1 300 és 3 600 lej között mozog. Legolcsóbban a szebeni magánegyetemen, valamint az aradi Aurel Vlaicu humán szakjain lehet tanulni, míg legtöbbet azoknak kell fizetniük, akik a bukaresti Hyperion Egyetemen kívánják képezni magukat, fogászati asszisztens, vágó/operatőr vagy fotóművészet szakon. A képzések időtartama 1 és 3 év között változik. Az egyetemi kollégiumok többségére szeptember 30-ig lehet beiratkozni.
Pengő Zoltán, maszol.ro
2015. február 12.
Dolgok az álomvilágból: Jánosi Andrea tárlata
Jánosi Andrea kolozsvári grafikus és illusztrátor Dolgok odaát című kiállítása nyílt meg Kolozsváron, a Kaja Tanya étteremben.
A tárlat megnyitójára csendes, borozós, meghitt hangulatban került sor. Étteremhez illően a finom falatok sem hiányozhattak – a teltházas eseményen, a hely szellemének megfelelően a résztvevők koccintottak és elbeszélgettek az alkotóval. Jánosi Andrea tavaly jelentkezett először a Dolgok odaátcímű tárlatával Kolozsváron, a Korunk Studiógalériában, a mostani kiállítás ennek volt folytatása. Az alkotó az álmok világából inspirálódik egyéni festményeiben, ezeket gondolja tovább, gondolatait úgy önti művészi formába, hogy ezek a valóság tükrözéseként jelenjenek meg. Tehetségének köszönhetően úgy jeleníti meg álomszerű élményeit, hogy általuk mások is megismerhessék, szemtanúi legyenek az „odaát” lévő dolgainak.
Az élénk színekben pompázó munkáinak története van és közös logikai menete. Aki ezeket végignézi, a művész igen különleges világában találja magát. Bepillantást nyerhetünk lelkének legmélyebb zugaiba, különös nézeteibe. Bizonyos képeken a művésznő magát is megjeleníti, törékeny formában, de leginkább arc nélkül. A részletek gazdagsága, a határozott vonalvezetés, az erős színek dominanciája jellemző a festményeire. Az alkotó szerint nem lehet egy összefüggő történetet találni képei között, viszont külön-külön úgy állnak össze, mint egy regény. Mindegyik alkotásának megvan a saját története, azonban ezek lényegét mindenki a saját érzelmei alapján szűri le.
Jánosi Andrea Szászrégenben született 1979-ben, és mivel rajzkészsége már kiskorában megmutatkozott, szülei úgy döntöttek, hogy olyan emberek kezére bízzák, akik művésszé válását irányítani tudják. A Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban kezdte pályafutását, ahol már országos tantárgyversenyeket nyert. 1998-ban bekerült a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémiára, 2003-ban végzett művészetpedagógia szakon. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem média szakára. 2008-ban filmrendezői diplomát kapott a bukaresti Hyperion Egyetem művészeti fakultásán. Ebben az évben magiszteri képzésben is részt vett a Babeş–Bolyai Tudományegyetem média és kommunikáció szakán. 2005 óta a BBTE Kolozsvári Egyetemi Könyvkiadó grafikusa, és magánvállalkozóként is ugyanennyi ideje foglalkozik reklámgrafikai tervezéssel. Néhány éve a Filmtett – Erdélyi Filmes Portál arculatát is tervezi. Illusztrátori pályafutását 2007-ben kezdte a Kincses Képeskönyv – Kolozsvár című könyvvel, a Projectograph és Koinónia Kiadó felkérésére. Ez a sorozat öt év alatt hat kiadványt ért meg, amiben négy különböző város mutatkozik be, egyenként több mint ötven illusztráció formájában.
2010-ben a Koinónia Kiadó felkérésére illusztrálta a Kányádi Sándor fordításában megjelent Volt egyszer egy kis zsidó című jiddis népköltészeti válogatást, 2012-ben pedig a Voicu Bojan Hörcsögmesék című meséskönyvéhez készített rajzokat. Hatalmas szakmai sikert ért el 2010-ben Felméri Cecília Mátyás, Mátyás című animációs filmjének rajzi részeivel is. A film több hazai és nemzetközi díjat kapott. Jánosi Andrea tárlata február 28-ig látogatható a kolozsvári Kaja Tanya étterem otthonosan berendezett termeiben.
Zilahi Ágnes Réka
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Jánosi Andrea kolozsvári grafikus és illusztrátor Dolgok odaát című kiállítása nyílt meg Kolozsváron, a Kaja Tanya étteremben.
A tárlat megnyitójára csendes, borozós, meghitt hangulatban került sor. Étteremhez illően a finom falatok sem hiányozhattak – a teltházas eseményen, a hely szellemének megfelelően a résztvevők koccintottak és elbeszélgettek az alkotóval. Jánosi Andrea tavaly jelentkezett először a Dolgok odaátcímű tárlatával Kolozsváron, a Korunk Studiógalériában, a mostani kiállítás ennek volt folytatása. Az alkotó az álmok világából inspirálódik egyéni festményeiben, ezeket gondolja tovább, gondolatait úgy önti művészi formába, hogy ezek a valóság tükrözéseként jelenjenek meg. Tehetségének köszönhetően úgy jeleníti meg álomszerű élményeit, hogy általuk mások is megismerhessék, szemtanúi legyenek az „odaát” lévő dolgainak.
Az élénk színekben pompázó munkáinak története van és közös logikai menete. Aki ezeket végignézi, a művész igen különleges világában találja magát. Bepillantást nyerhetünk lelkének legmélyebb zugaiba, különös nézeteibe. Bizonyos képeken a művésznő magát is megjeleníti, törékeny formában, de leginkább arc nélkül. A részletek gazdagsága, a határozott vonalvezetés, az erős színek dominanciája jellemző a festményeire. Az alkotó szerint nem lehet egy összefüggő történetet találni képei között, viszont külön-külön úgy állnak össze, mint egy regény. Mindegyik alkotásának megvan a saját története, azonban ezek lényegét mindenki a saját érzelmei alapján szűri le.
Jánosi Andrea Szászrégenben született 1979-ben, és mivel rajzkészsége már kiskorában megmutatkozott, szülei úgy döntöttek, hogy olyan emberek kezére bízzák, akik művésszé válását irányítani tudják. A Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban kezdte pályafutását, ahol már országos tantárgyversenyeket nyert. 1998-ban bekerült a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémiára, 2003-ban végzett művészetpedagógia szakon. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem média szakára. 2008-ban filmrendezői diplomát kapott a bukaresti Hyperion Egyetem művészeti fakultásán. Ebben az évben magiszteri képzésben is részt vett a Babeş–Bolyai Tudományegyetem média és kommunikáció szakán. 2005 óta a BBTE Kolozsvári Egyetemi Könyvkiadó grafikusa, és magánvállalkozóként is ugyanennyi ideje foglalkozik reklámgrafikai tervezéssel. Néhány éve a Filmtett – Erdélyi Filmes Portál arculatát is tervezi. Illusztrátori pályafutását 2007-ben kezdte a Kincses Képeskönyv – Kolozsvár című könyvvel, a Projectograph és Koinónia Kiadó felkérésére. Ez a sorozat öt év alatt hat kiadványt ért meg, amiben négy különböző város mutatkozik be, egyenként több mint ötven illusztráció formájában.
2010-ben a Koinónia Kiadó felkérésére illusztrálta a Kányádi Sándor fordításában megjelent Volt egyszer egy kis zsidó című jiddis népköltészeti válogatást, 2012-ben pedig a Voicu Bojan Hörcsögmesék című meséskönyvéhez készített rajzokat. Hatalmas szakmai sikert ért el 2010-ben Felméri Cecília Mátyás, Mátyás című animációs filmjének rajzi részeivel is. A film több hazai és nemzetközi díjat kapott. Jánosi Andrea tárlata február 28-ig látogatható a kolozsvári Kaja Tanya étterem otthonosan berendezett termeiben.
Zilahi Ágnes Réka
Erdélyi Napló (Kolozsvár)