Hónapok óta egyetlen erdészeti hivatal sem vállalja a mintegy háromezer hektárnyi szentegyházi erdő őrzését, mivel a fatolvajok fenyegetései miatt több esetben is veszélybe kerültek saját – például a Homoródi Erdészeti Hivatal – erdészei. Szentegyházán naponta újabb történetekkel bővül a törvénytelen favágók és a vagyonukat őrizni próbáló helybéliek folyamatos összetűzése. A kisvárosban például sokan látták azt az esetet, amikor néhány fiatal traktorral húzatta a frissen levágott farönköket, a helyi rendőrség viszont semmit sem tett ez ügyben. A „nagyüzemi" szentegyházi erdőlopás kezdete az 1995-ös széldöntésig vezethető vissza. /Kozán István: Megoldást javasol az alprefektus. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./

Új szakkal bővül a MÜTF
Szeptembertől új szakkal bővül a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) Oktatási Központ Székelyudvarhelyen. A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karának együttműködésével hároméves agrármérnöki alapképzés indul levelező tagozaton.
Az oktatási központban tartott hétfői sajtóbeszélgetésen Kondorosy Előd, a Georgikon dékánhelyettese, valamint Bánhegyi Gabriella tanszakvezető mellett a MÜTF vezetői is jelen voltak: Kandikó József emeritus rektor, Geréb László gazdasági igazgató és Ilyés Ferenc tanulmányi- és marketingigazgató.
„Az idén 15 éves MÜTF egy újabb, a potenciális munkaerőpiac igényeinek és elvárásainak megfelelő szakot indít szeptembertől, melyet felmérésszerűen már tavaly meghirdettünk, de mivel sajnos későn kaptuk meg a szükséges finanszírozást, nem volt lehetőségünk elindítani a képzést” – tudtuk meg Geréb Lászlótól.
Az ősztől induló gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szak egyik fő összetevője az erdőgazdálkodás lesz, amely tananyagrész kimondottan helyi specifikus információkat tartalmaz majd. Ebből a célból az elkövetkező négy napban a Keszthelyről érkezett vendégek tárgyalást folytatnak a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Unió, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet, a Homoródi Állami Erdészet és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság erdészeti szakosztályának képviselőivel.
Kondorosy dékánhelyettes hangsúlyozta: a szakra iratkozó hallgatók – gazdasági és ökológiai ismeretek elsajátítását követően – agárgazdálkodási és -vállalkozói tantárgyakat is tanulnak majd, a regionális vidékfejlesztési és jogi ismereteket helybéli szakemberektől sajátíthatják el. Bánhegyi Gabriella, a Georgikon gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szakának vezetője szerint azért van szükség erre képzésre Székelyföldön, hogy az itt élők gazdaságilag fenn tudják magukat tartani, ne kelljen vidékről városba költözniük vagy külföldre menniük. Ehhez olyan gyakorlatban alkalmazható tudást kívánnak átadni, mely az agrárismeretek mellett a gazdasági, üzleti és marketinges ismereteket is tartalmaz.
Kandikó József, a MÜTF alapító rektora elmondta, mivel a szak levelező tagozaton indul, azoknak is elérhető lesz a képzés, akik a hétköznapokon dolgoznak. „Székelyföldön 300 felett van a közbirtokosságok száma, és mindenik élén olyan szakemberekre van szükség, akik hosszú távú projektekben tudnak gondolkodni, szakmailag fel vannak készülve. Olyan interaktív képzési formát ajánlunk ezzel a szakkal, melyben maguk a hallgatók hozzák a példákat” – emelte ki a volt rektor. Ilyés Ferenc tanulmányi- és marketingigazgató szerint a képzés elősegíti a vidéken élők és gazdálkodók jobb megélhetését és új projektekben való gondolkodását, mely lényeges más típusú bevételt jelenthet egy közösség számára.
A MÜTF Oktatási Központ új szakán az elképzelések szerint 50 helyet hirdetnek majd meg ősztől, az általános ismereteket Keszthelyről érkező szakemberek oktatják majd, a helyspecifikus tantárgyakat pedig itteniek. A könyvvitel és szaknyelv román nyelvű oktatását is biztosítják, a végzősök a romániai felsőoktatásban is elfogadott diplomát kapnak kézhez az anyaintézménytől, az Edutus Főiskolától.
Simon Eszter
Székelyhon.ro,

Továbbra is fogy az erdő a Hargitán
Néhány hete írtunk arról, hogy bár Szentegyházán erdeik megőrzése érdekében egyesületbe tömörülve a Homoród Erdészeti Hivatallal őriztetik erdeiket a tulajdonosok, továbbra is folyik a falopás. Újabb panaszos kereste fel szerkesztőségünket, ez alkalommal a helyszínen jártunk, hogy meggyőződjünk állításairól.
Hétfőn hívott fel Lőrincz László szentegyházi erdőtulajdonos azzal a panasszal, hogy erdejéből lopják a fát, és egyben arra is megkért, hogy segítsünk neki a tolvajok tettenérésében, mivel eddigi feljelentései nyomán semmiféle eljárást nem indítottak. Megegyeztünk abban, hogy egyúttal megmutatja, az elmúlt húszévnyi tarolás után, mi maradt harminchektáros erdejéből. Kedden reggel ismét szólt a telefon, ezután elindultunk Hargitafürdőre, a Tolvajos-tetőre. Mire kiértünk, a szentegyházi rendőrség is a helyszínen volt, Lőrincz Lászlón kívül pedig három fiatal férfi.
Az erdei út mentén közel húszméteres, frissen kivágott bükkfák hevertek, kissé távolabb egy traktor állt egy fahasogatóval ellátva, egy halomban pedig frissen hasogatott, méteresre vágott tűzifa. Az erdőn dolgozókat láthatóan megleptük, aztán hosszas vitát követően, miután sikerült tisztáznunk, mit keresünk ott, elmondták, hogy teljesen legális, amit tesznek, ugyanis egy legelőtulajdonos megbízásából egy közeli területről vágtak ki tíz olyan fát, amely meg volt bélyegezve. Amikor a bélyegzés után kutattunk a törzseken, csupán két-három fán láttunk pecsétet.
Kérdésünkre, hogy honnan vannak kivágva a fák, azt a választ kaptuk, hogy az úton belüli erdőrészről húzatták ki. Azt is megtudtuk, hogy a belső rész ahhoz a kétszázon felüli hektárhoz tartozik, amelyet a szentegyházi G. Z. vásárolt fel a csíki gazdáktól. Lőrincz László mindeközben megmutatott egy, a reggeli órákban készített felvételt, amelyen az előttünk álló traktor szerepelt, mely jól láthatón az úton kívülről vontatta be a fákat, abból az irányból, ahol az ő területe van.
Állítását a traktornyomok, a frissen feltúrt föld, valamint a kisebb fákon ejtett sérülések is igazolták, így a dombon kifelé vettük az irányt, utunk során pedig rendőr is elkísért egy rövid szakaszon. Körülbelül két kilométer gyaloglás után kiértünk Lőrincz László erdejébe, ahol siralmas látvány fogadott bennünket. A magas rengeteg helyett ciheres, bokros területre értünk, itt-ott 30–40 centiméter átmérőjű csutakok, szanaszét hagyott ágak, a húsz éve tartó falopás nyomai.
„Csak azt viszik el, amit azonnal értékesíteni tudnak, az itt hagyott ágak pedig itt rohadnak el, senki nem szedi össze őket. Nem így volt ez régen, a régi emberek odafigyeltek, csak annyit vágtak ki, amennyi nekik kellett, és elpucoltak mindent maguk után. Ezeket is most vágták le – mutat oldalra a tulajdonos, ahol két fa feküdt –, még nem vitték el.” Az erdei út mentén friss fűrészpor és néhány darab felvágott méterfa hevert, bal oldalon a domb teljesen letarolva, a tetőn állt még néhány bükkfa, a meredek hágón kikapaszkodva frissen levágott csutakokat és ágakat találtunk. „Ezt egyenesen derékba vágták, másfél méterrel a földtől mocskolták meg, így egyszerűbb volt nekik, a lenti részt nem tudták hasznosítani” – mutatta Lőrincz.
Visszaindultunk, messziről hallottuk a fahasító hangját, nekiláttak feldolgozni a bükkfákat. Időközben megérkezett az erdészeti hivatal munkatársa is, aki szerint januártól kilencven százalékkal csökkent a falopások száma a környéken, de embert próbáló feladat megőrizni azt az erdőt, amelyből húsz évig mindenki hordta a fát. Elmondása szerint május végén kerül sor a tavaszi elszámolásra, amikor minden erdészt és őrt számon kérnek, a hiányt – amennyiben nem érték tetten a tolvajokat – annak az őrnek kell kifizetnie, aki abban az időszakban azon a területen felügyelt. Lőrincz László rendőri kísérettel ismét kiment megmutatni a kárt, majd írt egy újabb feljelentést. Ki tudja, hányadikat.
Simon Eszter
Székelyhon.ro

Megváltozott az erdészeti törvény, drágult a faanyag
Eleget téve a módosított erdészeti törvénynek, új referencia-, illetve kikiáltási árakat fogadott el az elmúlt héten a székelyudvarhelyi önkormányzat a hivatal tulajdonában lévő erdőkből származó faanyag értékesítésére vonatkozóan.
Csak az állami, illetve az önkormányzatok tulajdonában lévő erdőkre vonatkozik az a novemberi kormányrendelet, melynek értelmében az önkormányzati képviselőknek ezentúl minden évben referenciaárat, illetve az egyes árverések előtt kikiáltási árat kell elfogadniuk a közvagyon tárgyát képező erdőkből származó faanyagokra vonatkozóan – magyarázta Simó Ferenc, a Homoród Erdészeti Hivatal erdőmérnöke.
Ez a korábbinál nagyobb felelősséget jelent: a testületnek eddig csak az volt a feladata, hogy eldöntse, miként történjen az adott évben kivágandó famennyiség értékesítése, illetve hogy abból mennyi kerüljön eladásra és a település mennyit tartson meg saját felhasználásra. Az önkormányzatok hatáskörébe került a faanyag árképzési módszertanának meghatározása is – ezt korábban az erdőgazda javaslata alapján döntötték el.
A módosított jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy utóbbi intézkedést mellőzve az államilag meghatározott referencia-, illetve kikiáltási árakat fogadják el – ez utóbbi mellett döntöttek az udvarhelyi városatyák is. Simó egyébként valószínűnek tartja, hogy több önkormányzat is hasonló döntést fog hozni, főleg a vidékiek, mivel ott különösen nagy a szakemberhiány.
A törvény módosulása jelentős növekedést eredményezett a faanyagok eladási árában, ami már az országos piacon is éreztette hatását: decemberben több nagy vállalat is úgy tiltakozott a változtatás ellen, hogy nem vásárolt. Az új árakat az elmúlt öt év országos adatai alapján határozták meg minden fafajtára, illetve figyelembe vették azt is, hogy mennyi munkát vesz igénybe a kitermelés. Simó szerint nem kell megijedni, hiszen valószínűleg január-februárban az állam korrigálni fogja a tarifákat.
Simó Ferenc elmondta, 1388 hektár erdő van az udvarhelyi önkormányzat tulajdonában, három különböző térségben. A város környékén a Budváron, a Rez-oldalon, illetve a Kerekerdőn nagyjából 200 hektár, a Madarasi Hargita közelében a Sapkafenyő, Filió, Nagy-Súgó részeken 600 hektár, illetve a zetelaki víztározó térségében a Szencsed sarka, Tányéros és Varság oldala részeken valamivel több mint 500 hektár erdeje van a hivatalnak. Ezekből évente nagyjából 6100 köbméter fát lehet kivágni. Ez megoszlik a főtermékekre, melléktermékekre szánt faanyagra, tisztító, gyérítő vágásokra és a „száradékok” eltávolítására.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro