Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Hírhatár /hirhatar.ro/
3 tétel
2012. március 28.
Új magyar hírportál indult Nagyváradon és Nagyszalontán
Stanik István nagyváradi újságíró vásárolta meg a magyarországi Hírhatár franchise romániai jogait, és indította el a Romániai Hírhatár elnevezésű országos hírportált. A tulajdonos tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján bejelentette: az ország magyarok által is lakott településein, a franchise-rendszerben elméletileg bárki elindíthatja saját helyi hírportálját
Ezekből kettő már el is indult: Nagyszalontán, illetve Nagyváradon – utóbbit Monostori Károly magyarországi újságíró, a Duna Televízió Híradójának, illetve a Magyar Rádió Krónika című hírműsorának korábbi főszerkesztője menedzseli és szerkeszti.
A magyarországi Hírhatár az ország mintegy 50 településén működik már, és Stanik István elképzelése szerint Romániában is bármelyik olyan városban megállná a helyét, ahol ötezernél több magyar él. Stanik úgy gondolja, szórványban akár megyei szintű oldalakat is létre lehetne hozni, sőt nincs kizárva egy-egy regionális lap sem, például egy Székelyföldi Hírhatár.
A Hírhatár.ro weboldalon országos hírek találhatók meg, amelyekből a legfontosabbak a helyi oldalakra is felkerülnek, a helyiek pedig szintén elküldik kiemelkedő híreiket az országosnak – magyarázta a tulajdonos. Az oldalak mostanáig tesztüzemmódban működtek, de már bárki megtalálhatja őket az interneten. Az oldal készítői leszögezték: politikailag semmilyen oldalra nem elkötelezettek.
Stanik István egyébként a lapok román nyelvű verziójának licencét is megvásárolta Ştiri Mix néven.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
Stanik István nagyváradi újságíró vásárolta meg a magyarországi Hírhatár franchise romániai jogait, és indította el a Romániai Hírhatár elnevezésű országos hírportált. A tulajdonos tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján bejelentette: az ország magyarok által is lakott településein, a franchise-rendszerben elméletileg bárki elindíthatja saját helyi hírportálját
Ezekből kettő már el is indult: Nagyszalontán, illetve Nagyváradon – utóbbit Monostori Károly magyarországi újságíró, a Duna Televízió Híradójának, illetve a Magyar Rádió Krónika című hírműsorának korábbi főszerkesztője menedzseli és szerkeszti.
A magyarországi Hírhatár az ország mintegy 50 településén működik már, és Stanik István elképzelése szerint Romániában is bármelyik olyan városban megállná a helyét, ahol ötezernél több magyar él. Stanik úgy gondolja, szórványban akár megyei szintű oldalakat is létre lehetne hozni, sőt nincs kizárva egy-egy regionális lap sem, például egy Székelyföldi Hírhatár.
A Hírhatár.ro weboldalon országos hírek találhatók meg, amelyekből a legfontosabbak a helyi oldalakra is felkerülnek, a helyiek pedig szintén elküldik kiemelkedő híreiket az országosnak – magyarázta a tulajdonos. Az oldalak mostanáig tesztüzemmódban működtek, de már bárki megtalálhatja őket az interneten. Az oldal készítői leszögezték: politikailag semmilyen oldalra nem elkötelezettek.
Stanik István egyébként a lapok román nyelvű verziójának licencét is megvásárolta Ştiri Mix néven.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
2012. március 28.
Határtalan Hírhatár Erdélyben
Az egész Kárpát-medencére kiterjeszthető online lapcsoport romániai egységét mutatta be kedden Stanik István, a projekt romániai szakmai tanácsadója. Mint elmondta, több hónapos teszt-időszakot követően már nyilvánosság elé bocsátható a www.hirhatar.ro webcímen elérhető országos hírportál és a hozzá csatlakozó nagyváradi és nagyszalontai helyi oldal (www.nagyvaradi-hirhatar.ro és www.nagyszalontai-hirhatar.ro).
A nagyváradi sajtótájékoztatón elhangzott: a Hírhatár Online Lapcsoport működése arra a felismerésre épül, hogy minden településnek szüksége van a helyi nyilvánosságot megteremtő médiumra, annak ellenére, hogy a hagyományos formákban egy kisközösség nem tudja biztosítani az ehhez szükséges anyagi és szakmai feltételeket. Ezt a problémát oldja meg a Hírhatár, amely egy, különböző településenként multiplikálható internetes hírportált hozott létre, amely közös szerveren, de saját domain név alatt működteti a helyi lapokat. Ezek a helyi oldalak rendkívül alacsony költséggel működő, független gazdasági vállalkozások, amelyek a helyi reklámpiacon szerzett részesedésből, illetve pályázati finanszírozásból, adományokból, támogatásokból biztosíthatják a működésükhöz szükséges bevételeket.
A helyi portálok elindítását bárki megpályázhatja, aki megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik, és jogi személyként franchise szerződésben vállalja a Hírhatár Lapcsoport szakmai, etikai és üzleti feltételeit – mondta el Stanik István. A helyi hírportál tulajdonosa, az éves franchise díj megfizetése ellenében, kulcsrakész hírportált kap: domain nevet, szervertárhelyet, dizájnt, portált működtető optimizált szoftvert, a működés újságírói-szerkesztői, marketing és értékesítési dokumentációját, valamint a tartalom nyolcvan százalékát és a reklámfelület bérbeadásának jogát. Terveik szerint egymillió potenciális olvasóhoz kívánnak szólni 75, de legkevesebb 50 helyi lap csatlakozásával.
A helyi lapok beindulása után a különböző városok Hírhatár oldalainak fontosabb hírei a www.hirhatar.ro központi oldalon futnak egybe, amely aztán lehetővé teszi az olvasók számára, hogy az országos és nemzetközi politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális témák mellett, a csatlakozott városok helyi híreiről, eseményeiről, történéseiről szóló tudósításokat is böngészhessék – hangzott el Hírhatárt bemutató tájékoztatón. Stanik szerint a Hírhatár egyszerre a legkisebb és a legnagyobb szerkesztőség, hiszen minden lapot egyetlen személy szerkeszt, de úgy, hogy rendelkezik még másik 49 újságíró kolléga szakmai teljesítményével.
Monostori Károly médiaszakember, aki Benczi Boglárkával együtt vállalta fel a Nagyváradi Hírhatár működtetését, elmondta, hogy a februári tesztidőszakot követően, másfél hónap alatt 300 hír került fel a www.nagyvaradi-hirhatar.ro-ra és a Facebook profil tanulsága szerint egyes hírek már átlépték a 100-as „like” számot, ami ilyen rövid idő alatt igen jó eredménynek minősül. A honlap látogatottsága pedig meghaladta a kétezret, és napról napra nő.
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)
Az egész Kárpát-medencére kiterjeszthető online lapcsoport romániai egységét mutatta be kedden Stanik István, a projekt romániai szakmai tanácsadója. Mint elmondta, több hónapos teszt-időszakot követően már nyilvánosság elé bocsátható a www.hirhatar.ro webcímen elérhető országos hírportál és a hozzá csatlakozó nagyváradi és nagyszalontai helyi oldal (www.nagyvaradi-hirhatar.ro és www.nagyszalontai-hirhatar.ro).
A nagyváradi sajtótájékoztatón elhangzott: a Hírhatár Online Lapcsoport működése arra a felismerésre épül, hogy minden településnek szüksége van a helyi nyilvánosságot megteremtő médiumra, annak ellenére, hogy a hagyományos formákban egy kisközösség nem tudja biztosítani az ehhez szükséges anyagi és szakmai feltételeket. Ezt a problémát oldja meg a Hírhatár, amely egy, különböző településenként multiplikálható internetes hírportált hozott létre, amely közös szerveren, de saját domain név alatt működteti a helyi lapokat. Ezek a helyi oldalak rendkívül alacsony költséggel működő, független gazdasági vállalkozások, amelyek a helyi reklámpiacon szerzett részesedésből, illetve pályázati finanszírozásból, adományokból, támogatásokból biztosíthatják a működésükhöz szükséges bevételeket.
A helyi portálok elindítását bárki megpályázhatja, aki megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik, és jogi személyként franchise szerződésben vállalja a Hírhatár Lapcsoport szakmai, etikai és üzleti feltételeit – mondta el Stanik István. A helyi hírportál tulajdonosa, az éves franchise díj megfizetése ellenében, kulcsrakész hírportált kap: domain nevet, szervertárhelyet, dizájnt, portált működtető optimizált szoftvert, a működés újságírói-szerkesztői, marketing és értékesítési dokumentációját, valamint a tartalom nyolcvan százalékát és a reklámfelület bérbeadásának jogát. Terveik szerint egymillió potenciális olvasóhoz kívánnak szólni 75, de legkevesebb 50 helyi lap csatlakozásával.
A helyi lapok beindulása után a különböző városok Hírhatár oldalainak fontosabb hírei a www.hirhatar.ro központi oldalon futnak egybe, amely aztán lehetővé teszi az olvasók számára, hogy az országos és nemzetközi politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális témák mellett, a csatlakozott városok helyi híreiről, eseményeiről, történéseiről szóló tudósításokat is böngészhessék – hangzott el Hírhatárt bemutató tájékoztatón. Stanik szerint a Hírhatár egyszerre a legkisebb és a legnagyobb szerkesztőség, hiszen minden lapot egyetlen személy szerkeszt, de úgy, hogy rendelkezik még másik 49 újságíró kolléga szakmai teljesítményével.
Monostori Károly médiaszakember, aki Benczi Boglárkával együtt vállalta fel a Nagyváradi Hírhatár működtetését, elmondta, hogy a februári tesztidőszakot követően, másfél hónap alatt 300 hír került fel a www.nagyvaradi-hirhatar.ro-ra és a Facebook profil tanulsága szerint egyes hírek már átlépték a 100-as „like” számot, ami ilyen rövid idő alatt igen jó eredménynek minősül. A honlap látogatottsága pedig meghaladta a kétezret, és napról napra nő.
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. április 21.
Hírhatár, útlevél nélkül
Újabb, ezúttal internetes médiavállalkozást indított Stanik István, aki a Román Rádió nemzetiségi adásainak főszerkesztésétől köszönt el, s kezdeményezéséhez csatlakozott Monostori Károly, a Duna Televízió híradójának korábbi főszerkesztője. Szűcs László írása az Erdélyi Riport 2012/13. számából. Egy új, egyszerre helyi és országos romániai magyar hírportál indulását jelentette be nagyváradi sajtótájékoztatóján Stanik István, aki messze a legrutinosabb alapítónak számít a hazai médiavilágban (Bihari Napló, Erdélyi Napló, AESK, Krónika, Erdélyi Riport stb.), illetve Monostori Károly, aki Budapestet és a Duna Televíziót cserélte Nagyváradra és a Partiumi Keresztény Egyetemre, valamint az Ady Endre Sajtókollégiumra. A Hírhatár egy Magyarországon létrehozott s ott dinamikusan terjeszkedő internetes lapcsoport; a lényege, hogy egy olyan számítógépes programra épül, mely lehetővé teszi, hogy multiplikálja magát. A Hírhatár családhoz Magyarországon immár több tucat különböző nagyságú település, illetve Budapest egyes kerületei csatlakoztak. (Párkány révén immár szlovákiai oldala is van, igaz, legalábbis hétfőn nem volt elérhető.) Érdekes, hogy míg Magyarországon csupán megyék szerinti a központosítás, a romániai Hírhatár ma már országos hírszolgáltatást nyújt, s ehhez csatlakozik az első két település oldala, a nagyszalontai és a nagyváradi. Az oldalak létrehozói két hónapos tesztidőszak után léptek a nyilvánosság elé
Mint a tájékoztatón is elhangzott, a kezdeményezés alapját jelentő, folyamatosan fejleszthető szoftver mellett az erős szakmai háttér, illetve az országos rendszer az, ami a helyi honlapokat erősítheti. Hiszen akár egy kisebb településen is létrehozható professzionális oldal, a napi néhány helyi hír olyan információs környezetben jelenhet meg, ami által a lokális témák iránti érdeklődés is megnövekedhet, illetve a helyi tartalmak bekerülhetnek az országos körforgásba. A helyi Hírhatár portálok elindítását bárki megpályázhatja, aki legalább alapszintű szakmai ismeretekkel rendelkezik, és jogi személyként franchise szerződésben vállalja a lapcsoport szakmai, etikai és üzleti feltételeit. A helyi hírportál tulajdonosa, az adott település méreteitől függően, évi 120 és 600 euró közötti franchise-díj megfizetése ellenében domainnevet, szervertárhelyet, dizájnt, a portált működtető programot, a működés újságírói-szerkesztői, marketing és értékesítési dokumentációját, valamint a tartalom nyolcvan százalékát és a reklámfelület bérbeadásának jogát kapja. A szakmai, etikai feltételek teljesülését az alapítók azzal is elő kívánják segíteni, hogy a jelentkezőknek felkészítő tréninget tartanak. (Annyi máris feltűnő, hogy szakmai színvonalban a romániai oldalak messze meghaladják a magyarországi települési oldalakat, persze az is elképzelhető, hogy ha Erdélyben is több tucat oldal indul, akkor a színvonal „kiegyensúlyozódik”.)
Mint Stanik István elmondta, akár egy-egy önkormányzat is megvásárolhatja a Hírhatár-oldal indításának a jogát, bár a cél nem az, hogy ilyen hivatalos oldalak működjenek, de nem korlátozzák azt, hogy ki indítson oldalt, ha a jelentkező az előzetes feltételeknek megfelel.
Monostori Károly arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint az erdélyi médiapiacról hiányoznak a jó értelemben vett közszolgálati honlapok, hagyományos városi portálok. Reményei szerint a Nagyváradi Hírhatár több lesz, mint helyi hírszolgáltató, inkább közéleti és kulturális honlapként határozná meg a lapot. Másfél hónap működési idő alatt háromszáz hírt és mintegy száz szolgáltatási információt készítettek, s kiemelte azt az adatot, mely szerint egy átlagos olvasó immár több mint négy percig van jelen az oldalon, ami igen jó eredmény. Hozzátette, ezek az oldalak akkor működnek professzionálisan, ha képesek szimbiózisban élni saját Facebook-oldalukkal. Ilyen értelemben a Hírhatár működése a blogokkal mutat hasonlóságot.
Nyilván a projekt sikere azon múlik, hogy mielőbb sikerül-e minél több romániai települést bekapcsolni a rendszerbe, hiszen az országos hírszolgáltatás is csak így tartható fenn. Hogyha a kezdeményezés valódi hálózattá állna össze, a Hírhatár alighanem a romániai magyar internetes média legerősebb szereplőjévé válna. A piaci szempontokon is túlmutató cél lehetne a szórványtelepülések bekapcsolása a rendszerbe. Erdélyi Riport (Nagyvárad)
Újabb, ezúttal internetes médiavállalkozást indított Stanik István, aki a Román Rádió nemzetiségi adásainak főszerkesztésétől köszönt el, s kezdeményezéséhez csatlakozott Monostori Károly, a Duna Televízió híradójának korábbi főszerkesztője. Szűcs László írása az Erdélyi Riport 2012/13. számából. Egy új, egyszerre helyi és országos romániai magyar hírportál indulását jelentette be nagyváradi sajtótájékoztatóján Stanik István, aki messze a legrutinosabb alapítónak számít a hazai médiavilágban (Bihari Napló, Erdélyi Napló, AESK, Krónika, Erdélyi Riport stb.), illetve Monostori Károly, aki Budapestet és a Duna Televíziót cserélte Nagyváradra és a Partiumi Keresztény Egyetemre, valamint az Ady Endre Sajtókollégiumra. A Hírhatár egy Magyarországon létrehozott s ott dinamikusan terjeszkedő internetes lapcsoport; a lényege, hogy egy olyan számítógépes programra épül, mely lehetővé teszi, hogy multiplikálja magát. A Hírhatár családhoz Magyarországon immár több tucat különböző nagyságú település, illetve Budapest egyes kerületei csatlakoztak. (Párkány révén immár szlovákiai oldala is van, igaz, legalábbis hétfőn nem volt elérhető.) Érdekes, hogy míg Magyarországon csupán megyék szerinti a központosítás, a romániai Hírhatár ma már országos hírszolgáltatást nyújt, s ehhez csatlakozik az első két település oldala, a nagyszalontai és a nagyváradi. Az oldalak létrehozói két hónapos tesztidőszak után léptek a nyilvánosság elé
Mint a tájékoztatón is elhangzott, a kezdeményezés alapját jelentő, folyamatosan fejleszthető szoftver mellett az erős szakmai háttér, illetve az országos rendszer az, ami a helyi honlapokat erősítheti. Hiszen akár egy kisebb településen is létrehozható professzionális oldal, a napi néhány helyi hír olyan információs környezetben jelenhet meg, ami által a lokális témák iránti érdeklődés is megnövekedhet, illetve a helyi tartalmak bekerülhetnek az országos körforgásba. A helyi Hírhatár portálok elindítását bárki megpályázhatja, aki legalább alapszintű szakmai ismeretekkel rendelkezik, és jogi személyként franchise szerződésben vállalja a lapcsoport szakmai, etikai és üzleti feltételeit. A helyi hírportál tulajdonosa, az adott település méreteitől függően, évi 120 és 600 euró közötti franchise-díj megfizetése ellenében domainnevet, szervertárhelyet, dizájnt, a portált működtető programot, a működés újságírói-szerkesztői, marketing és értékesítési dokumentációját, valamint a tartalom nyolcvan százalékát és a reklámfelület bérbeadásának jogát kapja. A szakmai, etikai feltételek teljesülését az alapítók azzal is elő kívánják segíteni, hogy a jelentkezőknek felkészítő tréninget tartanak. (Annyi máris feltűnő, hogy szakmai színvonalban a romániai oldalak messze meghaladják a magyarországi települési oldalakat, persze az is elképzelhető, hogy ha Erdélyben is több tucat oldal indul, akkor a színvonal „kiegyensúlyozódik”.)
Mint Stanik István elmondta, akár egy-egy önkormányzat is megvásárolhatja a Hírhatár-oldal indításának a jogát, bár a cél nem az, hogy ilyen hivatalos oldalak működjenek, de nem korlátozzák azt, hogy ki indítson oldalt, ha a jelentkező az előzetes feltételeknek megfelel.
Monostori Károly arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint az erdélyi médiapiacról hiányoznak a jó értelemben vett közszolgálati honlapok, hagyományos városi portálok. Reményei szerint a Nagyváradi Hírhatár több lesz, mint helyi hírszolgáltató, inkább közéleti és kulturális honlapként határozná meg a lapot. Másfél hónap működési idő alatt háromszáz hírt és mintegy száz szolgáltatási információt készítettek, s kiemelte azt az adatot, mely szerint egy átlagos olvasó immár több mint négy percig van jelen az oldalon, ami igen jó eredmény. Hozzátette, ezek az oldalak akkor működnek professzionálisan, ha képesek szimbiózisban élni saját Facebook-oldalukkal. Ilyen értelemben a Hírhatár működése a blogokkal mutat hasonlóságot.
Nyilván a projekt sikere azon múlik, hogy mielőbb sikerül-e minél több romániai települést bekapcsolni a rendszerbe, hiszen az országos hírszolgáltatás is csak így tartható fenn. Hogyha a kezdeményezés valódi hálózattá állna össze, a Hírhatár alighanem a romániai magyar internetes média legerősebb szereplőjévé válna. A piaci szempontokon is túlmutató cél lehetne a szórványtelepülések bekapcsolása a rendszerbe. Erdélyi Riport (Nagyvárad)