Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Háromszéki Panziók Egyesülete /HPE/
4 tétel
2009. március 24.
A megyei tanács keretében működő Háromszéki Panziók Egyesülete (HPE) megjelentette rangos, szép kivitelezésű reklámkiadványait, szóróanyagát. Az első, a Háromszék, a borvíz-nagyhatalom című kétnyelvű kiadvány. A második kiadvány Sepsiszentgyörgy, a megyeszékhely háromnyelvű jelmagyarázattal ellátott átnézeti és a városközpont részletesebb turisztikai térképe. A színes fotók Albert Zoltán felvételei. Az ingyenes kiadványok sorozatát a Terülj, asztalkám Háromszéken című, ugyancsak térkép egészíti ki, bemutatja Háromszék főleg székely jellegű gasztronómiai ajánlatát, vendéglátó-ipari egységeit. /Kisgyörgy Zoltán: Kiadványok Kovászna megye turizmusáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2009. április 7.
A Zernye Kistérségi Egyesület meghívására – melyet 2007 elején Gelence, Szentkatolna és Zabola alapított –több mint negyven Békés megyei polgár látogatott Felső-Háromszékre. A népes csoportot Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő is elkísérte. Albert Zoltán, a Háromszéki Panziók Egyesületének alelnöke, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület turisztikai menedzsere vetített képes előadáson mutatta be a Békés megyeieknek a gelencei Szent Imre-műemlék templomot, majd bemutatkozott a két kistérségi társulás. /Iochom István: Kistérségi társulások találkozója Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2009. szeptember 2.
Újabb szép kivitelezésű reklámkiadványait jelentette meg a megyei tanács keretében működő Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület. A Háromszék, a borvíznagyhatalom kétnyelvű kiadványt (térkép és szöveg) előbb Sepsiszentgyörgy turisztikai térképe, majd a Háromszéki Panziók Egyesületének (HPE) reklámkiadványa követte. A sort két új kiadvány folytatja. A Kulturális Háromszék kétnyelvű (magyar, román), melyben színes megyetérképen az egykori három közigazgatási székre, Erdővidékre és Bodzavidékre lebontva mutatják be a vidéket, a népi mesterek műhelyeit, az új és állandó jellegű kiállításokat, a magángyűjteményeket, arborétumokat, a Háromszéki Magyarok Emlékparkját, emlékházakat stb. Az Aktív turizmus Háromszéken című térkép ismerteti a háromszéki gyalogtúrákat szolgáló jelzett turistaösvényeket, a terepbicikli-utakat, a vadász- és lovasturizmus színtereit. Ez az öt idegenforgalmi tájékoztató kiadvány mérföldkövet jelent ebben a témakörben. /Kisgyörgy Zoltán: Kovászna Megye Turizmusáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./
2015. június 3.
Megfogalmazni az egységes székelyföldi kínálatot (Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség)
Huszonöt turisztikai érdekeltségű szervezet írta alá Kovászna, Hargita és Maros megyéből a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozatot május végén Székelyudvarhelyen. A száraz hír mögött újszerű, hosszú távra tervező, a térségi turisztikai vonzerőt szakszerűbben kihasználni kívánó gondolkodás sejlik fel. Mindezekről Albert Zoltánt, a készülő ernyőszervezet ideiglenes vezetőségének háromszéki tagját kérdeztük. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesületben már igyekeztünk ezt a szemléletet érvényesíteni, példa erre a Székelyföldi katalógusunk – mondta kérdésünkre a szakember. A turista ugyanis nem különálló szolgáltatást keres, hanem a térségben fellelhető programokat, vagyis összetett szolgáltatási csomagot. Albert Zoltán szerint a desztináció-menedzsment fejlesztése abban is áll, hogy minden, a turisztikában érdekelt szereplő bekapcsolódhat, a panzióstól az önkormányzatig, klaszterszerű képződmény alakul ki, ahol a funkciók jól kiegészítik egymást. Ha egy térség ilyen ajánlatokkal jelenik meg a piacon, sokkal nagyobb hatékonysággal értékesíthető turisztikai potenciálja – érvelt. Mindezen információkat persze a közös reklám juttathatja el a fogyasztóhoz, példa erre a svájci folyamatos reklámhadjárat, amely piros-fehérbe öltözteti a kínálatot.
Albert Zoltán úgy véli, hogy a kezdeményezésnek azért lehet sikere, mert alulról építkezik. Vagyis maguk a szereplők jutottak el oda, hogy szükség van egy ilyen, egyébként csak hosszú távon sikerekkel kecsegtető ernyőszervezet munkájára, amely az egész székelyföldi kínálatot igyekszik megfogalmazni és felmutatni. S bár régen él az igény, a tudatosítási szint most ért el oda, hogy ne egy-egy szelet jelenjen meg a piacon, hanem integrált megközelítés. Ez egyébként költségkímélő is, főként ami a reklámot illeti, nem beszélve a biztosítható magas szakmai színvonalról. A kezdeményezést a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, az Aquasic Egyesület, a Csomád-Bálványos Turisztikai Közösségfejlesztési Egyesület, a Bodvaj, valamint a Háromszéki Panziósok Egyesülete is támogatja, de nyitott minden, a turisztikában érintett szereplő számára. A székelyudvarhelyen megválasztott öttagú ideiglenes vezetőség, amelynek tagjai minden székelyföldi kisrégiót képviselnek, szeptemberig vállalta, hogy kidolgozza az alapszabályzatot, illetve tisztáz egy sor fontos működési kérdést, mint például a szövetség fenntartása. Ez utóbbi kérdés miatt fontos lenne, hogy az önkormányzatok is érdeklődjenek a szervezet iránt, hiszen például az úgynevezett hoteladót, amely a helyi költségvetést gazdagítja, ilyen közös célok megvalósítására lehetne használni. Albert Zoltán szerint ez a forrás nem csupán a felhasználás szempontjából, hanem önkorrekciós céllal is működtethető lenne, vagyis az a település, amely többet tud bevenni a turisztikai szolgáltatásokra kivetett hozzájárulásból, többet is költhetne például a turizmust erősítő infrastrukturális beruházásokra.
A székelyföldi turisztikai szervezetek, cégek, intézmények már 2009 óta foglalkoznak a közös, regionális turisztikai érdek-képviseleti csoport létrehozásának a gondolatával. A közös szervezet a turizmusban érdekelt egyesületek, alapítványok ernyőszervezete lesz, szövetségként tömöríti a két és fél megyében, Székelyföldön mint turisztikai desztinációban működő szakmai és vállalati, civil, valamint önkormányzati turisztikai szervezeteket. A Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség célja tehát egy turisztikai együttműködési hálózat kiépítése és erősítése a romániai és a nemzetközi piacokon hasonló profilú, valamint ifjúsági, szociális, kulturális, vallási, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és természetjárást pártoló civil szervezetekkel, de a tervek között szerepel a szakmai képzések támogatása és a turisztikai szolgáltatások minőségének javítása és bővítése.
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Huszonöt turisztikai érdekeltségű szervezet írta alá Kovászna, Hargita és Maros megyéből a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozatot május végén Székelyudvarhelyen. A száraz hír mögött újszerű, hosszú távra tervező, a térségi turisztikai vonzerőt szakszerűbben kihasználni kívánó gondolkodás sejlik fel. Mindezekről Albert Zoltánt, a készülő ernyőszervezet ideiglenes vezetőségének háromszéki tagját kérdeztük. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesületben már igyekeztünk ezt a szemléletet érvényesíteni, példa erre a Székelyföldi katalógusunk – mondta kérdésünkre a szakember. A turista ugyanis nem különálló szolgáltatást keres, hanem a térségben fellelhető programokat, vagyis összetett szolgáltatási csomagot. Albert Zoltán szerint a desztináció-menedzsment fejlesztése abban is áll, hogy minden, a turisztikában érdekelt szereplő bekapcsolódhat, a panzióstól az önkormányzatig, klaszterszerű képződmény alakul ki, ahol a funkciók jól kiegészítik egymást. Ha egy térség ilyen ajánlatokkal jelenik meg a piacon, sokkal nagyobb hatékonysággal értékesíthető turisztikai potenciálja – érvelt. Mindezen információkat persze a közös reklám juttathatja el a fogyasztóhoz, példa erre a svájci folyamatos reklámhadjárat, amely piros-fehérbe öltözteti a kínálatot.
Albert Zoltán úgy véli, hogy a kezdeményezésnek azért lehet sikere, mert alulról építkezik. Vagyis maguk a szereplők jutottak el oda, hogy szükség van egy ilyen, egyébként csak hosszú távon sikerekkel kecsegtető ernyőszervezet munkájára, amely az egész székelyföldi kínálatot igyekszik megfogalmazni és felmutatni. S bár régen él az igény, a tudatosítási szint most ért el oda, hogy ne egy-egy szelet jelenjen meg a piacon, hanem integrált megközelítés. Ez egyébként költségkímélő is, főként ami a reklámot illeti, nem beszélve a biztosítható magas szakmai színvonalról. A kezdeményezést a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, az Aquasic Egyesület, a Csomád-Bálványos Turisztikai Közösségfejlesztési Egyesület, a Bodvaj, valamint a Háromszéki Panziósok Egyesülete is támogatja, de nyitott minden, a turisztikában érintett szereplő számára. A székelyudvarhelyen megválasztott öttagú ideiglenes vezetőség, amelynek tagjai minden székelyföldi kisrégiót képviselnek, szeptemberig vállalta, hogy kidolgozza az alapszabályzatot, illetve tisztáz egy sor fontos működési kérdést, mint például a szövetség fenntartása. Ez utóbbi kérdés miatt fontos lenne, hogy az önkormányzatok is érdeklődjenek a szervezet iránt, hiszen például az úgynevezett hoteladót, amely a helyi költségvetést gazdagítja, ilyen közös célok megvalósítására lehetne használni. Albert Zoltán szerint ez a forrás nem csupán a felhasználás szempontjából, hanem önkorrekciós céllal is működtethető lenne, vagyis az a település, amely többet tud bevenni a turisztikai szolgáltatásokra kivetett hozzájárulásból, többet is költhetne például a turizmust erősítő infrastrukturális beruházásokra.
A székelyföldi turisztikai szervezetek, cégek, intézmények már 2009 óta foglalkoznak a közös, regionális turisztikai érdek-képviseleti csoport létrehozásának a gondolatával. A közös szervezet a turizmusban érdekelt egyesületek, alapítványok ernyőszervezete lesz, szövetségként tömöríti a két és fél megyében, Székelyföldön mint turisztikai desztinációban működő szakmai és vállalati, civil, valamint önkormányzati turisztikai szervezeteket. A Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség célja tehát egy turisztikai együttműködési hálózat kiépítése és erősítése a romániai és a nemzetközi piacokon hasonló profilú, valamint ifjúsági, szociális, kulturális, vallási, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és természetjárást pártoló civil szervezetekkel, de a tervek között szerepel a szakmai képzések támogatása és a turisztikai szolgáltatások minőségének javítása és bővítése.
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)