Április 19-én Csutak István, az RMDSZ régiófejlesztési szakértője Székek földje – Székelyföld /Hargita Népe, jan. 8./ című vitaindító írása alapján konferenciát rendeztek Csíkszeredában. A Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak épületében tartott, Székelyföld-vita című szakmai vitán azok vettek részt, akik korábban a sajtóban már hozzászóltak a cikkíró által felvetett kérdésekhez. A konferencián elsősorban a székelyföldi régiók jellemzőit próbálták meghatározni a résztvevők. „A Sapientia–EMTE szociológia és társadalomtudományi karának keretében működő Társadalomtudományi Intézet partnerkapcsolatba lép egy hasonló sepsiszentgyörgyi vidékfejlesztési intézménnyel” – jelentette Bíró A. Zoltán, a kar dékánja. /Horváth István: Székelyföld-vitazáró Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Egységes felmérésre, az intézmények és a politikum összefogására van szükség Székelyföld gazdasági fejlesztése érdekében, hangzott el Székelyföld-vitán. A közeljövőben létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely többek között az egységes felmérés elkészítését is felvállalná, jelentette be Biró A. Zoltán, az EMTE Társadalomtudományi Intézetének professzora. /Székely Zita: Székelyföld fejlesztéséről vitáztak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./ A csíkszeredai KAM (Kulturális Antropológiai Műhely) és a frissen megalapított Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ jogi társulást kötött, létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely egy önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió szakmai alapjait teremtené meg ― jelentette be Bíró A. Zoltán, a Sapientia Egyetem dékánja. Számolni kell Brassó vonzáskörével is. A KAM-osok segítségével Sepsiszentgyörgyön Olosz Szabolcs közgazdász-szociológus létrehozta azt a kutatóközpontot, amely fiatal szakembereknek biztosít intézményi keretet, lehetőséget a tudományos munkához. Teljes mértékben civil kezdeményezésről van szó, egyelőre pályázati pénzekből teremtették elő az induláshoz szükséges összeget. Szakembereik egyelőre részállásban dolgoznak, remélik azonban, hamarosan főállásban teljes idejüket ennek a munkának szentelhetik ― mondta el Olosz Szabolcs. /Farkas Réka: Milyen Székelyföldön élünk, és milyent akarunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Az elmúlt tizenöt évben először tapasztalnak nyitást a politikum részéről a térségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, lehetőség adódik tehát arra, hogy intézményesítsék munkájukat, és elkészítsék Székelyföld fejlesztési elképzelését – fogalmazott Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Sapientia Egyetem dékánja azon a szakmai kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az áprilisban Csíkszeredában megkezdett tanácskozás folytatásának szántak. Akkor az összesereglett szakemberek döntöttek arról, hogy a KAM (Kulturális Antropológiai Műhely) és a frissen megalapított Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ jogi társulást köt, és létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amelynek feladata lesz elkészíteni Székelyföld fejlesztési stratégiáját. Most az elmúlt hónapokban kifejtett munkájukat összegezték. Bíró A. Zoltán ismertette tanulmányát, melyben a térség adottságait, jellemzőit összegezte. Eszerint Székelyföld társadalma nehezen fogadja el a kívülről érkező modernizációs hullámokat, ,,megszelídíti" ezeket a kísérleteket, ezért nem alkalmazható hatékonyan a klasszikus fejlesztési modell. Meglátása szerint egy általa önálló regionális fejlődésnek nevezett modellt kell kidolgozni, amelyben a fejlesztés helyett az önfejlődés elve a domináns, elkerüli a külső tényezőktől való függőséget. /Farkas Réka: Intézményesítik a szakértői munkát (Kerekasztal Székelyföld fejlesztéséről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Elkészül Székelyföld fejlesztési terve, ennek érdekében létrejött a Székelyföldi Fejlesztési Központ. A fejlesztési terv, a központ alapító okiratai szerint is azért szükséges, mert „Székelyföld mint félperiferikus térség felzárkóztatására most van még reális esély”. A Székelyföld Fejlesztési Központ a csíkszeredai székhelyű KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, valamint a sepsiszentgyörgyi székhelyű Háromszéki Fejlesztési és Kutatási Központ konzorciumaként, önálló jogi személyiségként jött létre. /Isán István Csongor: Autonómia, fejlesztve. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

A Háromszéki Fejlesztési és Kutatási Központ az elmúlt napokban képzéssel egybekötött terület- és közösségfejlesztési tábort szervezett a zabolai Csipkésben. A kikapcsolódást szolgáló kézműves-foglalkozások mellett előadás-sorozatra és kerekasztal-beszélgetésre is sor került a Leader-programról, amely az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozott vidékfejlesztési kezdeményezés. Bajtai Erzsébet, a bukaresti magyar nagykövet felesége a Leader-program magyarországi szakértőjeként a magyarországi tapasztalatokat ismertette, hangsúlyozván, hogy a sikeres pályázás feltétele a lobbizás. A tábor végén Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök üdvözölte a kezdeményezést, és örvendetesnek tartotta a táborban részt vevő fiatalok elhivatottságát a téma iránt. /Bodor János: A vidékfejlesztés lehetőségei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

Van-e élet az egyetem után Székelyföldön?
A felsőoktatás térségi szerepvállalásának és gyakorlatiasabbá tételének fontosságát hangsúlyozták november 11-én Csíkszeredában, a megyeházán tartott Sikeres Székelyföld konferencián.
A 2009-ben elkezdett rendezvénysorozat szervezői Hargita és Kovászna megye tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Székelyföld Fejlesztési Intézet, a Háromszék Fejlesztési és Kutatási Központ, valamint a Hargita Népe Kiadó. A szakmai fórumon a székelyföldi felsőoktatási intézmények vezetői, illetve munkatársai, önkormányzati vezetők, társadalomkutatók, középiskolai tanárok, közéleti szereplők vettek részt a térség felsőfokú képzését elemezve.
A jelenlévőket Biró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja köszöntötte, aki annak a kérdésnek a megtárgyalását vezette fel, hogy a szakmai tudást hogyan lehet a legjobban hasznosítani Székelyföldön, és felhívta a figyelmet a felsőoktatási intézmények és a középiskolák kapcsolatának fontosságára, tekintettel a bolognai rendszerre. „Olyan megoldásokat keresünk, amelyeket saját magunk, intézményi hatáskörünkben kivitelezni tudunk” – mondta a dékán.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a térség önkormányzatainak és felsőoktatási intézményeinek a legfőbb célja a fiatalok itthon tartása vagy hazatérésének támogatása kell hogy legyen, olyan körülmények megteremtése, hogy a frissen végzettek akár a legkisebb faluban is értelmét lássák az elhelyezkedésnek. Ennek érdekében már történtek lépések, a tanácselnök példaként említette a csíkszeredai szolgálati lakások építését szakorvosok számára, amellyel a fiatal orvosokat szeretnék a megyei kórházba vonzani. Ezt hasonló lépéseknek kell követniük, közös stratégia alapján. „Bizonyos kérdésekben egységesen kell fellépnünk nekünk, székelyföldi intézményvezetőknek, például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében, és meg kell győznünk arról a többséget, hogy szükségünk van a saját elit utánpótlásának biztosítására, kinevelésére” – jelentette ki a Hargita megyei tanácselnök.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az utóbbi hat–nyolc évben Székelyföldön bekövetkezett változásokra hívta fel a figyelmet, amelyek mind-mind az itt lakók életminőségének javulását szolgálják. Így jelentős fejlesztések történtek az infrastruktúrában, ennek kapcsán Tamás Sándor a legnagyobb beruházásnak a Kökös–Maroshévíz-országutat nevezte meg. Ma már nem igaz az, hogy Székelyföldön a legrosszabbak az utak, jelentette ki a Kovászna megyei tanácselnök, aki kitért arra a jelenségre is, hogy magyar fiatalok egyre nagyobb számban telepednek haza külföldről vagy nagyvárosokból, ugyanakkor tudatos gyerekvállalás jellemző körükben. „Székelyföld akkor lesz sikeres, ha a társadalom minden szegmense megérti ennek fontosságát, és folyamatosan érte dolgozik. Mi ezzel a rendezvénysorozattal valamennyi szegmenst megpróbáljuk megszólítani” – mondta Tamás Sándor hozzátéve: nincs ellenére, hogy a fiatalok elmenjenek innen, de jöjjenek is vissza, és szülőföldjükön hasznosítsák tudásukat, tőkéjüket, ahogy az régen is történt.
Dr. Tóth Tamás, a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának oktatója a kollégájával, a szintén jelen lévő dr. Káposzta Józseffel közösen készített szakmai prezentációját mutatta be Egyetem az oktatáson, kutatáson túl címmel. Tóth szerint az az egyetemi oktató „ér valamit”, akinek gyakorlati tapasztalata van, tehát például aki közgazdaság-tudományt tanít, az vegyen részt például vállalkozás vezetésében is. Összegzőjében elhangzott, hogy az egyetemeken még mindig a tömegképzés és a kutatóegyetemmé válás a fő gondolkodási irány, és nem vált stratégiává a régió felsőoktatási intézményei körében a térségi szerepvállalás, holott erre kellene fektetni a hangsúlyt, ezért továbbra is fontos célkitűzés a régió, illetve a helyi társadalom iránt elkötelezett szolgáltató egyetem koncepciójának kidolgozása.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Elhangzott, hogy a mai tanácskozásról kiadvány készül, a korábbiakhoz hasonlóan, valamint éves összefoglaló kötet kiadását is tervezik, akárcsak szakprogramok, tervek kidolgozását. A közös stratégiák kidolgozásában Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök összhangot szorgalmazott, közös adatbázisok, munkafelületek kialakításában ígérve segítséget, továbbá javasolta, hogy készüljön felmérés az elmúlt tíz év székelyföldi felsőoktatási eredményeiről, illetve dolgozzanak ki projekteket hálózati fejlesztésekre.
erdon.ro

Az identitásépítés eszközei (Sikeres Székelyföld-konferencia)
Meggyőződésünk, hogy a helyi identitás egy térség versenyképességének fontos eleme, s ezért igyekszünk úgy tekinteni az ünnepekre, jelképekre, kiadványokra, mint olyan eszközökre, melyek ennek erősítését szolgálják – Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Sapientia EMTE Műszaki- és Társadalomtudományi Karának dékánja ezzel a gondolattal indította moderátorként a Sikeres Székelyföld fórumsorozat tegnapi konferenciáját a megyeházán.
Az új tanévben már kézbe vehetik, tanulmányozhatják a hatodik-hetedik osztályos diákok a székelységtörténeti tankönyvet, melyet a konferencián Ferencz Salamon Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője ismertetett részletesen. Figyelmeztetett: a nemzeti történelem elsajátításának hiánya magában hordozza a veszélyt, hogy az egyén önmagát rekeszti ki nemzetéből. Hozzáfűzte: az iskolai oktatás nagy feladata a honismeret és az anyanyelvápolás tudatos felvállalása és feltételeinek megteremtése.
Az ünnepek identitásépítő szerepéről, a regionális és lokális identitásépítés eszközeiről, a szimbolikus térhasználatról a csíkszeredai Sapientia Tudományegyetem oktatója, Bodó Julianna beszélt. Rámutatott: az 1989 előtti időszakban a társadalom rejtett szféráiban folyt identitásunk építése, a változások pedig teret biztosítottak a gyakran közösségi események köré szerveződő, hasonló törekvéseknek. A Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ regionális identitásépítés és versenyképesség témában indított, múlt évi kutatásának céljairól, eredményeiről Olosz Szabolcs intézményvezető számolt be.
Demeter Virág Katalin. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közelebb a helyi értékekhez
A vidékfejlesztés új kihívásaira válaszokkal szolgáló második kiadványánál tart a Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ, ez utóbbit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatával közösen hívták életre. A Sárosi-Blága Ágnes szociológus, valamint Székely Kinga Katalin kommunikációs szakértő által összeállított, összesen tíz szerző tanulmányát tartalmazó kötetet tegnap mutatták be egy kerekasztal-beszélgetés során a megyei önkormányzatnál.
A kötet szerkesztőin kívül Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai egyetem oktatója, társadalomkutató, illetve Pozsony János Csaba, a háromszéki központ munkatársa vett részt a szerzőgárda képviseletében, továbbá Olosz Szabolcs az intézet vezetőjeként, Ördög Melinda ügyvéd, a központ munkatársa, házigazdaként pedig Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Amint Olosz Szabolcs felvezetőjéből kiderült, a kiadvánnyal – amelynek első kötete hét évvel ezelőtt látott napvilágot – elsősorban azokat a vidékfejlesztést jellemző, új irányvonalakat szerették volna ismertetni a település- és térségfejlesztésben tevékenykedő fiatal szakemberekkel (szintén fiatal szakértők elemzései, tanulmányai révén), amelyek alapjait az idén húszéves Corki Nyilatkozatban fektettek le a dokumentum akkori megfogalmazói, elfogadói. E dokumentum akkor még elvárási szinten fogalmazta meg a helyi értékekre, erőforrásokra épített, fenntartható vidékfejlesztés alapelveit, tíz pontba sorolva azokat. Ezek az alapelvek bármely vidékfejlesztési stratégiának meghatározó összetevői lehetnek, hiszen egyebek mellett utat nyitottak annak a mára már egyre szélesebb körben elfogadott nézetnek, amely szerint egy térség – vagy egy közigazgatási egység – fejlesztése esetén ne csak a beruházások mérete, pénzben kifejezhető értéke legyen a fő mutató, hanem a helyi közösségre kifejtett hatásai is meghatározóak legyenek. Olosz Szabolcs szerint Székelyföld olyan térség, ahol a fejlesztés minden módozata fontos, így a helyi értékekre alapozó, alternatív, innovatív, több lábon álló megoldások is.
Sárosi-Blága Ágnes szerint Székelyföld településfejlesztése kapcsán megfigyelhető, hogy többszereplős folyamatról van szó, több szakmai ágazat együttállása feltételezi a haladást. Noha egyebek mellett az uniós támogatási rendszerek révén több innovatív megoldást sikerült alkalmazni, összességében a különböző elemek összeegyeztetését továbbra sem sikerült megvalósítani. Emellett egy általános jellemvonás Székelyföldre is érvényes: globális trendek érvényesülése zajlik. Ezzel szemben a kötet tanulmányai egyebek mellett olyan fogalmakat vezetnek be, mint az endogén – helyi értékekre, erőforrásokra alapuló – fejlesztések, konkrét példákkal erősítve meg a leírtakat. Székely Kinga Katalin a kötetnek a kommunikációra, marketingre, eseményszervezésre vonatkozó tanulmányai kapcsán megjegyezte: noha első látásra ezek kívülállónak tűnhetnek egy térség fejlesztése szempontjából, viszont, ha például csak a turizmust nézzük, máris kiderül, komoly hatásai lehetnek ezek elhanyagolásának, nem megfelelő alkalmazásának. A kötet ebben is egyfajta segítséget nyújt. Az új, a helyi értékekre alapuló vidékfejlesztési paradigma pontosabb ismertetése végett a kötet tanulmányai mélyrehatóan foglalkoznak a lokális, térségi identitással, a szimbolikus értékek és jelképek kérdéskörével, egyebek mellett a fiatalok itthon maradása szempontjából is. Az alkalmazott kutatás eredményeinek gyakorlati, helyi alkalmazása kérdéskörét a zárótanulmány járja körbe.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A vidékfejlesztés új trendjei
Új kiadványát osztotta meg az érdeklődőkkel és érintett szakemberekkel a Háromszéki Fejlesztési és Kutatási Központ (HFKK). A szerkesztők a Csíkszeredai Sapientia egyetem fiatal doktorandusz kutatói, Székely Kinga Katalin és Sárosi Blága Ágnes. A projektek – helyek – innovációk című kötet annak az új trendnek a szellemében íródott, mely szerint a településfejlesztésben a belső erőforrásokra kell alapozni, de piacközpontú szemlélettel, azaz előzetes felmérésekre támaszkodva, nem csak saját ötletek, elképzelések alapján.
A kiadvány szellemében a szervezők a szociális és gazdasági szféra szereplőit is meghívták a kerekasztal-megbeszélésre, amely a vidékfejlesztés problémáit és lehetőségeit hivatott boncolgatni, azonban kevesen válaszoltak a meghívásra, egyik hozzászóló pedig éppen azt kifogásolta, a szociológusok, akiknek az említett kutatásokat el kellene végezni, valamint éppen a döntő pozícióban levő és pénzeket elosztó önkormányzati vezetők hiányoznak.
Biró A. Zoltán, a Csíkszeredai Sapientia professzora egy jól alkalmazott fejlesztésre is példát mondott: Gyergyóremetén társadalomkutatókat bízott meg az elöljáró, vizsgálják meg, mit szeretnének dolgozni az emberek, mihez van papíron végzettségük, illetve milyen más kompetenciáik vannak, amelyekre építve a foglalkoztatottságot növelni lehetne a településen.
Most azon dolgoznak, hogy a kihelyezett képzésen a legnépszerűbb (szakács-cukrász) mesterségre oktassák az átképzésre és elhelyezkedésre vágyókat.
A friss tanulmánykötet megjelenése után a HFKK munkatársai már tervezik a harmadikat, amelyben sikertörténeteket, esettanulmányokat gyűjtenének egybe.
Bodor Tünde
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)