Az igényekhez igazítják a szakoktatást Hargita megyében
Kárpitos-, illetve kertészképzés is indulhat jövő ősztől Hargita megyében – derült ki azt követően, hogy a tanfelügyelőség közel kétszáz, megyebeli vállalattal folytatott konzultációt a szakiskolai képzéssel kapcsolatos kínálat kialakításáról.
Amint arról beszámoltunk, a következő tanévre szóló beiskolázási terv elkészítése előtt a Hargita megyei tanfelügyelőség arra kérte a megyebeli cégeket, jelezzék: a kilencedik osztálytól kezdődő, hároméves szakiskolai oktatás keretében szerintük milyen osztályokat kellene indítani a következő tanévben.
A nyolcadik osztálytól kezdődő hároméves szakoktatás újraindításáról és ennek módszertanáról rendelkező, tavaly megjelent sürgősségi kormányrendelet és oktatási miniszteri rendelet szerint a szakiskolai beiskolázási terv összeállításában figyelembe kell venni a munkaerőpiac igényeit, fejlődési tendenciáit és a térségbeli gazdasági egységek, a végzősök jövőbeni alkalmazóinak szükségleteit is.
Görbe Péter szaktanfelügyelő közölte, főként kis- és közepes vállalatoktól kaptak javaslatokat. A felmérés alapján összesen 154 mezőgazdasági profilú szakmunkásra van igény, s a javaslatok alapján kertészeti szak beindítását tervezik. Több helyet kértek a cégek a hegyvidéki farmerképzésre is – említette a szaktanfelügyelő.
Az építőipar területéről azt a visszajelzést kapták, hogy legalább 145 diák számára kellene képzést biztosítani, és javaslatként fogalmazódott meg az út- és hídépítőképzés beindítása. Az egyik cég jelezte, két elektromechanikus szakmunkást is felvenne, Görbe azonban rámutatott, a kis létszámra vonatkozó igényeket rövid időn belül nem tudják teljesíteni, hisz néhány diákkal nem indítható osztály. Hasonló a helyzet Görbe Péter szerint a mezőgépészképzéssel is.
„Örülnénk, ha a cégek majd jövőre is jeleznék az igényeiket, így ezeket követni lehetne” – tette hozzá a szaktanfelügyelő. A faipar területéről összesen 191 szakmunkás képzését javasolták a cégek. A már működő képzések mellett újdonságként felmerült a kárpitosképzés beindítása is: egy cég jelezte, 12 szakembert foglalkoztatna.
Az élelmiszeripar terén 83 hely indítását kérték a cégek. Az eddigi „hagyományos” partner, a Harmopan Rt. mellett – amely egy 28-as létszámú osztály indítását kérte pékek képzésére –, egy másik, udvarhelyszéki vállalkozás is jelezte, hasonló profilú munkásokat alkalmazna.
R. Kiss Edit
Krónika (Kolozsvár)

Búzát küldtek a magyarok kenyerébe Székelyföldről is
Négy Hargita megyei adományozó közel kétszáz kilogramm búzát ajánlott fel a magyarok kenyerének megsütéséhez. Ebből húsz kilót kedden vittek el Pécsre, a többit pedig átadták Balázs Zsókának, a Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó csíksomlyói Szent István Kollégium vezetőjének.
Székelykeresztúrról Nagy László, Csíkszeredából a Harmopan Rt. malomipari és pékipari cég, a burgonyakísérleti állomás, valamint egy székelyudvarhelyi, névtelenségét megőrizni kívánó vállalkozó adományozott idén közel kétszáz kilogramm búzát a Pécsett megsütendő magyarok kenyeréhez. A felajánlott búzából a megyei önkormányzat szimbolikusan húsz kilogrammot küldött Pécsre, a többi pedig Csíkszeredában maradt.
„Szimbolikus gesztus, mely az összetartást erősíti. Köszönet az adományozóknak, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az összefogás kiteljesedjen Székelyföld ezen részébe is. Ez a búza tovább él nemcsak a lelkünkben, hanem felhasználása révén a legjobb helyre kerül, ide, a Szent Ferenc Alapítványhoz” – fogalmazott Borboly Csaba, Hargita Megye önkormányzatának elnöke kedden, amikor a búzát átadta Balázs Zsókának. E gesztust a Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó csíksomlyói Szent István Kollégium vezetője „egy szívből jövő Isten fizessével” köszönte meg.
A magyarok kenyere rendezvény az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-hoz kapcsolódó program, melynek keretében immár ötödik alkalommal a Kárpát-medence magyarlakta területeiről ajánlanak fel búzát. Az ünnepélyes összeöntés és őrlés után sütik meg a Magyarok Kenyere Ünnepén, augusztus 20-án az ünnepi kenyeret Pécsett. A magyarok kenyeréhez a vajdasági Székelykevéről küldenek kovászt és Parajdról érkezik a só. A szervezők tájékoztatása szerint az összegyűjtött búzából őrölt lisztet a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, illetve a kárpátaljai Nagydobronyi Református Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon gyermekeinek, valamint az Oltalom Karitatív Egyesület rászorulóinak ajánlják fel.
A program a Magyarok Kenyere Alapítvány, Pécs városa és a Nemzeti Agrárgazadasági Kamara stratégiai partnerségében valósul meg. Az első évben a jótékonysági akció keretében magyarországi és határon túli magyarlakta településekről 10 tonna búza érkezett, egy évvel később már 25 tonna, majd a harmadik évben 100, tavaly pedig 220 tonna.
D. Balázs Ildikó
Székelyhon.ro

Ha ismerni akarod a múltat, menj oda, ahol történt!
A Székelyföldi Legendárium gondozásában megjelent a székelyföldi várakat bemutató könyv, amely február 25-én jött ki a nyomdából, összesen 3000 példányban. A székelyföldi legendás várak című kiadvány tulajdonképpen a Legendárium kötet testvérkiadványa, amelyben a régió összes vára helyet kapott. A könyvnek egy fontos mottója is van: Ha ismerni akarod a múltat, menj oda, ahol történt.
A székelyföldi legendás várak című kiadvány egy keménykötésű kiskönyv, amely számára portálunk állandó munkatársa, Gyöngyössy János történeti grafikus megrajzolta az összes székely várat, szám szerint negyvenötöt. A legendárium ötletgazdája felelevenítette, hogy a Legendárium könyv megjelenésekor néhányan nehezteltek rájuk, hogy miért nem az eredeti várakat mutatják be, miért csak fantáziarajzokkal vannak illusztrálva a várak? Jó is volt, hogy felhívták erre a figyelmünket – emeli ki Fazakas. Minden lehetőség adott volt, néhány pályázat leadás után elkészítették A székelyföldi legendás várak című könyvet, amely a legendán túl bemutatja a valóságot is.
Érdekes a könyvben az Orbán Balázs előtti tisztelgés, ugyanis idén van a halálának a 125. évfordulója. A könyvben röviden szerepel Gyöngyössy szakmai ismertetője, mellé betették az Orbán Balázs által leírt részleteket a Székelyföld leírásából. Mint korábban is írtuk, mondavadász versenyt szerveztek annak érdekében, hogy azok a regék is bekerüljenek a kötetbe, amelyeket Orbán Balázs nem írta le.
A könyvben az egyik oldalon szerepelnek az idézetek és mesék, a másikon Gyöngyössy János rajzai, valamint a rövid leírások. Példaértékű, ahogyan Gyöngyössy együttműködött a történészekkel. Így született meg ez a kötet a Legendárium könyv mintájára. Több mint 100 oldalon érthetően és egy helyen foglalja össze a tudnivalókat az összes székelyföldi várról.
A könyv hivatalos bemutatójára a csicsói várban kerül sor, valamikor a tavasz megérkezésekor. Azért döntöttek emellett, mivel innen származik a mondavadász-verseny ötlete is.
A kiadvány megjelenését a Bethlen Gábor Alap, a Harmopan Rt., a Csipkebogyó Gyógyszertár, a Császár Hotel támogatta, partnerük volt a Haáz Rezső Múzeum. A könyvet az info@legendarium.ro címen lehet megrendelni.
Élő Székelyföld Munkacsoport. eloszekelyfold.com