Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hargita Megyei Rendőrség
102 tétel
2016. február 12.
Nagyon bizonyítani akar a rendőrség Székelyudvarhelyen
Egy hét alatt félmillió lejre bírságolt és ijesztően soknak tűnő közbiztonsági, közlekedési és gazdasági bűncselekményt tárt fel a Hargita megyei rendőrség Székelyudvarhelyen. Szóvivőjük szerint ellenőrzési akcióikat folytatják. „Nem igaz, hogy a hatóságok nem urai a helyzetnek a városban” – jelentette ki a Maszolnak az elmúlt hetek bűncselekményeinek visszhangjára utalva Gheorghe Filip.
A Hargita megyei rendőrség múlt csütörtök óta fokozta jelenlétét Székelyudvarhelyen. A szóvivőtől megtudtuk, hogy ezen a héten három bűncselekményt lepleztek le, 320 kihágást észleltek és összesen 256 ezer lej bírságot szabtak ki. Mint ismert, a múlt héten 270 ezer lej bírságot róttak ki, több mint egy tucat bűncselekményt lepleztek le, huszonöt gépjárművezetői jogosítványt vontak be, emellett házkutatásokat tartottak és több személyt előállítottak.
Ezen a héten a közbiztonság terén két bűncselekményt jegyeztek, hat kihágást büntettek, és 8600 lej értékben bírságoltak. Összesen 153 személyt igazoltattak, és 19 személyt kísértek be kihallgatásra, „rendőrségi ügyek” tisztázására.
Nem menekültek az autósok sem. A rendőrök 291 közlekedési kihágást büntettek, 82 ezer lej bírságot szabtak ki, 14 sofőr gépjárművezetői jogosítványát és 20 gépkocsi iratait vonták be különböző törvénysértések miatt az elmúlt négy napban.
Akár csak a múlt héten, a rendőrök ezen a héten is felkerestek kereskedelmi egységeket. Harminc vállalkozásnál tartottak ellenőrzéseket, 23 kihágást büntettek, 88 500 lejes bírságot szabtak ki, és 800 lej értékben koboztak el árut. A rendőrség ugyanakkor 41, fegyerviselési engedéllyel rendelkező személynél tartott ellenőrzést, és feltárt egy, a fegyverviseléssel kapcsolatos bűncselekményt.
"Székelyudvarhely biztonságos város"
„Azt akarjuk, hogy Székelyudvarhely polgárai biztonságban érezzék magukat” – jelentette ki az akcióikról a szóvivő. Gheorghe Filip elmondta, az ellenőrzéssorozat összefügg a városban az utóbbi időben történt bűncselekményekkel, többek között egy lövöldözős incidenssel. Nem tagadta: az intézkedés válasz a helyi civil társadalom néhány ismert személyiségének vádjára, miszerint a hatóságok tehetetlen szemlélői a városban elhatalmasodó erőszakos bűncselekményeknek.
A szóvivő azonban hangsúlyozta: a rendőrség eddig is végzett közúti, közbiztonsági és gazdasági ellenőrzéseket Székelyudvarhelyen, de ezt korábban nem verték nagydobra. „Most valóban nagyobb a rendőri jelenlét a városban, és szándékosan nagyobb nyilvánosságot biztosítunk a bűnüldözés terén elért eredményeinknek, az ismert okok miatt” – magyarázta. Hozzátette, meg akarják mutatni: nem igaz, hogy a hatóságok Székelyudvarhelyen nem urai a helyzetnek, és az erőszakos bűncselekmények ellenőrizhetetlenné váltak.
Gheorghe Filip cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az ország minden sarkából, például Călărași megyéből érkező rendőrök is részt vesznek az ellenőrzéseken. Ugyanakkor leszögezte: lehet, hogy a sajtóközleményeikben ismertetett számok (egy hét alatt félmillió lejes bírság) ijesztőnek tűnnek, de Székelyudvarhely az egyik legbiztonságosabb város Székelyföldön, sőt országosan is azok közé a településekhez tartozik, amelyekben átlag alatti a bűncselekmények száma.
„Nem szabtunk határidőt”
Arra a kérdésünkre, miszerint nem áll fent a veszély, hogy átesnek a ló túlsó oldalára, és a folyamatosan érzékelt rendőri jelenlét miatt a székelyudvarhelyiek nem nagyobb biztonságban, hanem megfélemlítve érzik majd magukat, Gheorghe Filip kijelentette: a rendőrségi jelenléttől csak a törvényszegőknek kell tartaniuk. „A tisztességes polgároknak nincs okuk félelemre. Mi bármikor a rendelkezésükre állunk, amikor szükségük van segítségre” – fogalmazott a szóvivő.
Gheorghe Filip nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy meddig tart a fokozott rendőri jelenlét a városban. „Nem szabtunk meg erre határidőt” – jelentette ki. maszol.ro
2016. március 3.
Bántalmazás Udvarhelyen – ezúttal fényes nappal
Újabb bántalmazás történt szerdán délután Székelyudvarhelyen – hívta fel szerkesztőségünk figyelmét egy szemtanú. Elmondása szerint egy 8–10 fős csoport bántalmazott egy fiatalt a II. Rákóczi Ferenc úti üzemanyagtöltő-állomás mellett, a helyszínre pedig a helyi rendőrség is kiszállt.
Három kiskorúba kötöttek bele a Budvár és II. Rákóczi Ferenc utcák kereszteződésénél – tudatta lapunkkal László Szabolcs. A székelyudvarhelyi helyi rendőrség vezetője elmondta, a fiataloknak sikerült onnan meglépniük és értesíteniük a helyi rendőrséget, ám amíg a rendőrség a helyszínre érkezett, erősítést kaptak a támadók, utolérték a fiatalokat és folytatódott a bántalmazás II. Rákóczi Ferenc utcai benzinkútnál.
A rendőrségi szirénaszó hallatán aztán az erősítésül érkezők visszaültek autóikba, és elhagyták a helyszínt. Végül a kezdeményezők közül két személyt – akik maguk is kiskorúak –, a helyi rendőrségre vittek, ahol kihágás miatt megbírságolták őket – tájékoztatott László Szabolcs.
Incze Miklós, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője az esettel kapcsolatban lapunknak azt mondta, értesültek a történtekről, és úgy tudják, hogy a helyi rendőrség már megbírságolta a tetteseket. Hivatalos kivizsgálást akkor fognak indítani, ha kiderül, sérüléssel járt az incidens.
László Szabolcs viszont tudatta, hogy a bántalmazott kiskorúak csütörtök reggel törvényszéki orvosi vizsgálaton voltak, és folyamatban van a feljelentés. A helyi rendőrség vezetője egyébként elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy ilyen, fényes nappal történő támadás a szőnyeg alá söpörhető.
Jánosi András. Székelyhon.ro
2016. március 4.
Egy találkozás, két emlékezet
Szóváltásba keveredett csütörtökön Ráduly Róbert Kálmán a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság székhelyén az intézményt vezető Radu Sandu Moldovannal – tudtuk meg Csíkszereda volt polgármesterétől. Szerinte Moldovan ingerülten beszélt és bírsággal fenyegette őt, a főkapitány viszont ezt cáfolja, és nem érti, hogy Ráduly miért őt hibáztatja jelenlegi helyzetéért.
 több mint nyolc hónapja hatósági felügyelet alatt álló, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal megvádolt Ráduly Róbert Kálmánnak a kényszerintézkedésre vonatkozó előírások szerint rendszeresen jelentkeznie kell a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon. Csütörtökön is ez történt, az intézményben viszont váratlanul összetalálkozott Radu Sandu Moldovan Hargita megyei rendőrfőkapitánnyal. Az ezután történtekről szóló, az érintettektől származó beszámolók részben eltérnek egymástól.
Ahogy Ráduly emlékszik...
„Mivel a bűnvádi iratcsomóból egyértelműen kiderül, hogy a megyei rendőrfőkapitány a koholt vádak gyártásának elindítója, nem kívántam érintkezni vele, de ő beszélgetést kezdeményezett. Mit csinálok? – kérdésére azt válaszoltam, az ön ügyködésének következményeit járom. Majd egyre ingerültebbé válása közepette emlékeztettem, a Truţăval 2014 nyarán folytatott beszélgetésre, és a maroshévízi rendőrség egyik tagja számára kiadott ukázra” – mondta a volt polgármester. Ráduly szerint ennek hatására Moldovan hangnemet váltott és miután azt mondta, „azért van itt, amiket aláírt”, számon kérte Rádulytól, hogyan merte kérni a lemondását, „amikor ön is balesetet okozott”. „A folyamatos közbeszólásai közepette ugyan kissé nehezen, de sikerült rávilágítanom a lényegi különbségre: a rendőrök részegen okoztak halálos balesetet. Szolgálaton kívül voltak – vágta rá, és az ekkor már mintegy féltucatra duzzadt hallgatóság előtt bírsággal fenyegetett, elmarasztalta a szolgálatban levő rendőröket, és távozott” – mesélte Ráduly.
... és ahogy Moldovan
Radu Sandu Moldovan is elmondta kérdésünkre a beszélgetés részleteit. Szerinte ugyanis nem volt vita vagy szóváltás, hanem csak párbeszéd. „Beléptem reggel a rendőrség székhelyére, ő ott volt aláírni. Nem tudtam, ki az, mert háttal állt nekem. Kérdeztem, ki van ott és mit keres? Ő akkor odajött, köszöntem neki, és azt kérdeztem, mit csinál? Azt mondta, azért vagyok itt, amit ön okozott nekem. Rákérdeztem: mit csináltam? A válasz az volt, hogy miattam van ott. Miért, uram? – kérdeztem. Én írtam alá azokat a dokumentumokat, amelyeket ön aláírt? Én is mondhatnám, hogy bűnügyi feljelentést teszek ellene, de még ez hiányzik neki, amilyen helyzetben van most. Nem teszek ilyet, nem ilyen ember vagyok” – magyarázta a rendőrfőkapitány.
Moldovan szerint, ha Ráduly úgy gondolja, hogy így kell viselkednie, az nem az ő problémája, hanem a volt polgármesteré. „Én nem fogok senkit vádolni mindaddig, amíg nincs bizonyítékom. Miért nem hívott tanúskodni?” – tette fel a kérdést Moldovan. Cáfolta azt is, hogy bírsággal fenyegette volna Rádulyt, mint mondta, túl rég ismerik egymást, hogy ehhez folyamodjon. „Ő most ki van borulva, meg kell érteni, hogy ez a helyzet, ő írt alá dokumentumokat. Sajnos nem mindenki érti meg, én megértettem” – összegzett a rendőrfőkapitány. Moldovan azt is jelezte, hogy bármikor szívesen szóba áll a volt polgármesterrel.
Ráduly a lapunknak elmondta még azt is, hogy a szóváltást követően elnézést kért a szolgálatos rendőrtől a kialakult helyzetért, majd a szokásos formaságok után távozott. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt nyolc hónapban több mint százszor járt hasonló okokból a megyei rendőr-főkapitányságon, és mindig állampolgárhoz méltó fogadtatásban volt része.
Kovács Attila. Székelyhon.ro
2016. április 14.
Elfogják és elengedik a kiskorú tolvajt – számtalanszor
Alig fél nap alatt három komoly bűncselekményt is elkövetett kedden egy udvarhelyi kiskorú. Nem ismeretlen a rendőrségen, az utóbbi években számtalanszor elkapták a kis tolvajt, ám életkora miatt tehetetlenek a hatóságok, nem vonhatják felelősségre. A gyerekbűnözés megfékezésére nincsenek hatékony eszközei az igazságszolgáltatásnak, de a gyámhatóságnak sem.
Tavaly másfél millió forint, háromezer lej, a héten pedig pedig négyezer dollár – ez csak töredéke annak, amit egy tizenhárom éves székelyudvarhelyi fiú lopott el a városban az utóbbi években. A gyerek korábbi bűncselekményeire archívumunkban akadtunk rá. Az adattár a héten újabbakkal bővült.
Elértük a keddi lopás károsultját, aki érdeklődésünkre elmesélte a történteket. Délután hat óra körül állt be gépkocsijával egy ingatlan udvarára, az autó ajtaját becsukta, de nem zárta be, és az udvar kapuját sem zárták kulcsra. Körülbelül háromnegyed hétkor vette észre, hogy az autó ajtaja nyitva, sárnyom volt az ülésen, a kesztyűtartóból pedig hiányzott a 4000 dollárt tartalmazó boríték. „Negyedóra telefonálgatás után tudtam meg, hogy egy valutaváltóban kiskorú roma gyerek próbál száz dollárt beváltani” – mondta. A helyszínre sietett, ahol egyik ismerőse segítségével megfogta a tolvajt, akinek zsebében 3800 dollárt találtak. A fiúról videót és fényképet is készített, majd értesítették a rendőrséget. A károsult szerint a hatóságoknak addig nem volt tudomásuk a történtekről, a kiskorút ő adta át a helyszínre érkező egységnek.
Lopás, rongálás és minősített lopás szándékának gyanújával indítanak vizsgálatot az ügyben, figyelembe véve a kiskorúakra vonatkozó jogszabályokat – tájékoztatott a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság. Gheorghe Filip szóvivő szerint ilyen esetekben bonyolult az eljárás, hiszen a 14 év alattiakat gyakorlatilag nem lehet felelősségre vonni. A 14 és 16 év közötti fiatalkorúak is csak azt követően vonhatók felelősségre, hogy egy bizottság felmérte, beszámítható állapotban voltak-e a tett elkövetésekor. „Ebben az esetben viszont nem történhet nagy dolog” – fogalmazott a rendőr-főkapitányság szóvivője is, aki szerint a fiú családját sem lehet számon kérni, ugyanis édesanyja állítólag meghalt, apja börtönben van, nevelését pedig nagyanyja vállalta. A rendőrség már korábban is kérvényezte a 13 éves fiú elhelyezését egy olyan nevelőintézetbe, ahol felügyelet alatt lehet, hogy ezáltal további bűncselekményeit is megelőzzék.
A kiskorú tolvaj egyébként nem ismeretlen a rendőrség számára, tavaly a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság felhívással fordult az udvarhelyi lakossághoz, hogy megakadályozza a fiú által elkövetett autófeltörések sorozatát, már akkor is arra figyelmeztettek, az enyves kezű tolvaj visszaél azzal, hogy a kiskorúakkal szemben kíméletes a törvény. A Termés utcában lakó gyerek rendszerint az áruházak és cégek parkolóiban „vadászik”, leggyakrabban táskákat, pénztárcákat, laptopokat lop az állomásozó, nyitva hagyott autókból. Tavaly a Termés utcában másfél millió forintot vitt el egy gépjárműből, egy másik alkalommal háromezer lejt szintén egy autóból, néhány hete pedig egy panzióból lopott el pénzt, parfümöket, táblagépet és mobiltelefont.
„A törvény szerint két intézkedés lehetséges ebben az esetben: az egyik a családi felügyelet elrendelése, a másik pedig a gyerek kiemelése a családból” – mondta megkeresésünkre Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője. A családi felügyelet alatt a kiskorú rokonaival marad, de megtiltják bizonyos helyek, körök látogatását, a szociális munkások pedig próbálnak odafigyelni megfelelő fejlődésére. A másik megoldásként kiemelik a családból, és egy elhelyezőközpontba költöztetik. Elekes szerint a gyermekkori bűnözés jelentős probléma, ám ennek megszüntetésére a gyermekvédelmi igazgatóságnak semmilyen eszköze nincs, azt leszámítva, hogy kiemelik a családból és elhelyezik egy központba.
„Nem tudunk semmilyen megszorító intézkedést hozni, még akkor sem, ha ez a gyermek érdekét szolgálná” – fogalmazott. Korábban az igazgatóság működtetett egy központot a megyében, ahol bűnöző fiatalokon próbáltak segíteni, ám az is megszűnt már. Elekes elmondta, a gyermekvédelmi törvény értelmében csak védeni tudják a kiskorúakat, de ha bűnözőkké válnak, már nem tehetnek semmit.
Négy javítóintézetben az ország összes gyerekbünözője
Hargita megyében nincs javítóintézet, az országban összesen négy működik. A Pro TV korábban arról adott hírt, hogy ezekben az intézetekben három hónaptól két évig tartó időszakot töltenek a fiatalok. Egyebek közt lopás, erőszak, gyilkosság, de még sírgyalázás miatt is kerülnek be fiatalok az intézetekbe, amelyek folyamatosan zsúfolásig vannak.
Veres Réka |
Székelyhon.ro
2016. június 3.
Eltávolította a rendőrség a székely lobogót Csíkszereda főteréről
Bekísérte a Hargita megyei rendőrség Tőke Ervint, a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszeredai polgármesterjelöltjét, amiért pénteken délután felvonta egy Csíkszereda főterén felállított zászlórúdra a székely zászlót – közölte az EMNP.
Amint Tőke Ervin az MTI-nek elmondta, az EMNP mindössze egy négyzetméternyi területet bérelt a várostól a zászlórúd számára, és építési engedélyt kapott a hivataltól zászlórúd felállítására. A városháza közrendi bizottsága azonban kedvezőtlenül véleményezte a péntek délutánra már meghirdetett zászlófelvonási ünnepséget, Jean-Adrian Andrei prefektus pedig megtámadta a bíróságon a zászlórúd elhelyezésére vonatkozó építési engedélyt.
Tőke Ervin elmondta: mind az építési engedély elleni prefektusi óvásról, mind pedig a zászlófelvonási ünnepség tiltásáról pénteken délelőtt szerzett tudomást. Hozzátette, a rendőrségről többször is felhívták, és figyelmeztették, hogy nem tarthatja meg a rendezvényt. Ezért a téren összegyűlt emberekkel közölte, hogy a ceremónia elmarad, de a zászlót felvonta, mert jogértelmezése szerint csak a bíróság függesztheti fel egy építési engedély érvényességét.
A jelen lévő rendőrök ezt követően igazoltatták, majd bekísérték a rendőrségre, a zászlót pedig levették, és bűnjelként elvitték. Az egyik közösségi portálon közzétett filmfelvételen látszik, hogy a rendőrök a jelenlévők bekiabálásai közepette távolítják el a székely zászlót.
A politikus elmondta, miután bekísérték a rendőrségre, jegyzőkönyvet állítottak ki, de megtagadta ennek az aláírását és átvételét, ezért nem is tudja, hogy pontosan mekkora összegű bírságot róttak ki ellene. Az EMNP csíkszeredai önkormányzati képviselői 2013 februárjában vontak fel nagy méretű székely zászlót Csíkszereda főterén. A zászlóállítás per tárgyát képezte, de Tőke Ervin közlése szerint a zászlót még az ítélethirdetés előtt levették a korábbi helyéről, mert pünkösdkor épp oda állították fel a bérmáló Márton Áron püspököt ábrázoló szoborcsoportot.
Hozzátette, nem kampányrendezvénynek tervezték a zászló újbóli felvonását. Április 20-án kérte és kedden kapta meg az építési engedélyt a zászlórúd felállításához, az azóta eltelt időre azért volt szükség, hogy kössön meg a zászlórúd rögzítésére öntött beton.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé az esemény kapcsán. „Határozottan felszólítjuk a hatóságokat, hogy ne éljenek vissza hatalmukkal!" – idézte az RMDSZ hírlevele Kovács Pétert, az RMDSZ ügyvezető elnökét.
Kovács Péter ugyanakkor nem tartotta szerencsésnek, hogy a csíkszeredai zászlófelvonás 48 órával a választások előtt történt. Úgy vélte: ha valakinek nem a kampány, hanem az a célja, hogy Csíkszereda központjában székely zászló lobogjon, annak felvonására nem ezt az időpontot választja.
A csíkszeredai polgármesteri tisztségre hat jelölt pályázik a vasárnapi választáson, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje, Ráduly Róbert, és a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje, Somay Péter.
MTI
Erdély.ma
2016. december 3.
Feladták magukat a rendőrségen Pui Béláék
Feladta magát idősebb és ifjabb Pui Béla. A székelyudvarhelyi alvilág két ismert alakja jelenleg előzetes letartóztatásban van a csíkszeredai fogdában – tudtuk meg a Hargita megyei rendőrség szóvivőjétől.
A körözés alatt álló két férfi péntek délben jelentkezett a Hargita megyei rendőrség csíkszeredai székházában, ahonnan a fogdába szállították őket – tájékoztatott Gheorghe Filip. Kérdésünkre elmondta, a törvény önmagában nem bünteti, hogy a gyanúsítottak nem tettek időben eleget a letartóztatási parancsnak, de vizsgálati fogáguk esetleges meghosszabbításának tárgyalásakor súlyosbító körülménynek számíthat.
Mint ismet, id. és ifj Pui Béla előzetes letartóztatását hétfő délután rendelte el a Hargita Megyei Törvényszék. A rendőrségen nem jelentkeztek, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellenük. Négy napig voltak szökésben, Magyarországon bujkálhattak, és máreurópai elfogatóparancsot készült kiadni ellenük a rendőrség, amikor feladták magukat.
A két férfit egy helyi vállalkozó késvillantással kísért megfenyegetése miatt vették 24 órára őrizetbe. Egy éjszakát töltöttek a csíkszeredai fogdában. Az ügyészek másnap az előzetes letartóztatásukat kérték, ám a bíróság szabadlábra helyezte a gyanúsítottakat. A vádhatóság azonnal fellebbezett, és a Hargita Megyei Törvényszék elfogadta az óvásukat.
 Cs. P. T. maszol.ro
2017. január 6.
A zászlófelvonás miatt megbírságolt Tőke Ervin pert nyert a román hatóságok ellen
Pert nyert a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság, és a csíkszeredai csendőralakulat ellen Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP)csíkszéki elnöke, akit a rendőrség és a csendőrség is megbírságolt 2016 júniusában egy csíkszeredai köztéri zászlófelvonás miatt.
Az első fokon eljáró csíkszeredai bíróság december végi ítéletében érvénytelenítette azt a tízezer lejes bírságot amelyet a Hargita megye zászlajának tekintett székely zászló nem törvényes felvonásáért rótt ki a rendőrség, csütörtökön pedig figyelmeztetésre enyhítette azt az ezer lejes bírságot amelyet a csendőrség egy betiltott rendezvény megtartása miatt szabott ki.
Tőke Ervin az MTI-nek elmondta: nem szabad megengedni, hogy a székely zászló ne jelenhessen meg Székelyföld közterein. „Ne gondolja a román állam, hogy ő a csíkszeredai főtér tulajdonosa. Én is résztulajdonos vagyok” – jelentette ki.
Tőke Ervin korábban elmondta: egy négyzetméternyi területet bérelt Csíkszereda főterén, és építési engedélyt kapott a polgármesteri hivataltól arra, hogy zászlórudat állítson fel ezen a területen. A zászlófelvonás meghirdetett ünnepélyének a délelőttjén azonban a városháza közrendi bizottsága kedvezőtlenül véleményezte az önkormányzati választások kampányzárására meghirdetett ünnepséget, Jean Adrian Andrei prefektus pedig megtámadta a bíróságon a zászlórúd elhelyezésére vonatkozó építési engedélyt.
Tőke Ervin – aki az EMNP csíkszeredai polgármesterjelöltje volt – közölte az eseményre összegyűltekkel, hogy a rendezvény elmarad, de felvonta a zászlót. A helyszínen tartózkodó rendőrök és csendőrök a politikust bekísérték a rendőrségre és megbírságolták, a zászlót pedig bűnjelként foglalták le.
Amint az MTI-nek Tőke Ervin elmondta, a per során arról próbálta meggyőzni a bírót, hogy a székely zászló nemzeti jelkép, és – ha a Hargita megyei önkormányzat a megye jelképévé is nyilvánította – a megyezászlóra vonatkozó szabályok miatt nem korlátozható egy nemzeti jelkép használata. Tanúkkal igazolta ugyanakkor, hogy ünnepséggel készültek a zászlófelvonásra, amit végül nem tartottak meg. Hozzátette: a zászlófelvonás nem egy bejelentésköteles rendezvény, hanem személyes akció volt.
MTI
Székelyhon.ro
2017. február 17.
Nem mindenhol érvényesül a kétnyelvűség Székelyudvarhelyen
Annak ellenére, hogy Székelyudvarhely közel száz százalékban magyarok lakta település, a magyar nyelvű ügyintézés nem minden közhivatalban biztosított. A polgármesteri hivatalban elkezdődött a kétnyelvű ügyintézés gyakorlati kivitelezése: a formanyomtatványok is elérhetők lesznek magyar nyelven.
A közpénzügyi hivatalban a kommunikáció kétnyelvű ugyan, de hivatalos dokumentumok csak az állam nyelvén, románul állíthatók ki, ahogyan az állami rendőrségen is. A helyi rendőrségen viszont magyarul is lehet boldogulni.
Az ügyfélszolgálati program kétnyelvű a székelyudvarhelyi városházán, a jövőben ezt a formanyomtatványokra is kiterjesztik
A székelyudvarhelyi városházán már dolgoznak azon, hogy a szóbeli ügyintézés mellett a formanyomtatványok is elérhetők legyenek mindkét nyelven – tudtuk meg a polgármesteri hivatal sajtóosztályától. Új nyomtatványokat készítenek minden olyan hivatali osztály számára, ahol ez nem ütközik jogi akadályba – tették hozzá.
Az új kapcsolattartási projekt részeként bevezettek egy integrált iktatási rendszert is, amely a kezdetektől kétnyelvű. A hivatal sajtókiadványa, a Városházi Hírlap magyarul tájékoztatja a városlakókat a havi eseményekről, a közösségi hálón, illetve a városháza honlapján is magyar a kommunikáció nyelve. A weboldal hamarosan román és angol nyelven is elérhető lesz. Az év első negyedében szeretnék elérni, hogy a teljes ügyintézés kétnyelvűvé váljon – szögezték le. A beérkezett panaszok esetében is arra törekednek, hogy magyarul és románul is megválaszolják a felmerült kérdéseket. Eddig az volt a gyakorlat, hogy azon a nyelven fogalmazták meg a válaszlevelet, amelyen a városlakó írt, a jövőben viszont mindkét nyelven válaszolnának. Arra számítanak, hogy nagy munka lesz, főleg a közgazdasági és jogi szövegek esetében, még akkor is, ha hivatalos fordító segíti ebben a hivatalt.
Az állami rendőrségen a verbális kommunikációt megoldják
Az állami rendőrségen román nyelvű az ügyintézés, csupán hivatalos fordítóval oldható meg bármilyen magyar nyelvű hivatalos irat letétele – mondta el Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Az nem okoz gondot, hogy a verbális kommunikációt megoldják, viszont hivatalos okiratokat csak az állam hivatalos nyelvén tudnak iktatni – tette hozzá. A Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrségen két nyelven folyik az ügyintézés – tudtuk meg László Szabolcstól, az intézmény vezetőjétől. Náluk nincsenek nyomtatványok, a jelentéseket, feljelentéseket, észrevételeket bárki magyarul is megteheti, iktatják, válaszolnak rá. Hivatalos tolmácsuk is van – mondta. Elmondta ugyanakkor, hogy a helyi rendőrség és az állami szervek közti adminisztrációs kommunikáció román nyelven zajlik.
Pénzügyeket csak románul
Az udvarhelyi közpénzügyi hivatal űrlapjai csupán román nyelven elérhetők és tölthetők ki – tájékoztatott Dimén Hunor Dénes, a székelyudvarhelyi kirendeltség vezetője. Hozzátette: sok olyan helyzettel találkoznak, amikor nyelvi akadályok miatt munkatársai kell segítsenek a papírok kitöltésében. Nem tud olyan tervezetről, amely magyar nyelvű formanyomtatványok bevezetéséről rendelkezne.
[Forrás: Szekelyhon.ro]
http://itthon.ma//erdelyorszag
2017. április 3.
Fellángoló bosszú? – Romák házát gyújtották fel Gyergyószentmiklóson
Minden valószínűség szerint szándékos tűzokozás miatt kapott lángra pénteken este egy roma család háza Gyergyószentmiklóson. A hatóságok szerint az ügy összefügghet az egy nappal korábban a városban elkövetett nagy értékű lopással.
„Úgy tűnik, a csütörtöki nagy összegű pénzlopás következménye az eset. Gyújtogatás gyanúja áll fenn" – nyilatkozta érdeklődésünkre Filip Gheorghe, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a péntek esti gyergyószentmiklósi tűzesetek kapcsán. A kora esti órákban lobbant lángra a cigányok lakta Malmoknál – Gyergyószentmiklós Alfalu felé vezető határában – egy szalmabála, illetve a Kaufland melletti ház és melléképülete. A tűzoltóság és rendőrség nagy erőkkel vonult mindkét helyszínre, a lángokat sikerült megfékezni. Az égő ház lakói menekülésre kényszerültek, a tűzeseteknek nincsenek áldozatai.
Gyergyószentmiklós polgármestere higgadtságra inti a közösséget . Nagy Zoltán a pénteki tűzesetkor nem tartózkodott az országban, de telefonon tartotta a kapcsolatot késő éjszakáig a prefektúrával, illetve a rendfenntartó hatóságokkal. A Gyergyói Hírlapnak nyilatkozva kijelentette: meggyőződése, hogy a Kaufland mellett élő családok előidézői voltak a történteknek. „Rég izzik hamu alatt a parázs, ezek a családok sok bosszúságot okoznak" – jelentette ki a város első embere. Több eset volt, amikor a bevásárlóközpont parkolójában lopás történt, de mivel ezt kiskorúak követték el, a törvényes eszközök kevésnek bizonyultak a folyamat megállításához. „A kialakult helyzet sajnálatos. Ha a bűnmegelőző szerveknek több eszköz van a kezükben és hatékonyabban tudtak volna eljárni, nem jutunk el idáig" – vélekedett Nagy Zoltán.
Olyan esetről is beszámolt, amikor valaki határozottan elutasított egy kiskorú kéregetőt, a gyermek felnőtt rokonai azonban megfenyegették az adakozást megtagadó személyt. Ugyancsak az említett család támadt rá egy rendőrautóra, amikor a megfékezésükre rendőrség szállt ki a helyszínre. Betörték a járőrautó szélvédőjét, a rendőrök erősítést kellett hívjanak. A polgármester szerint a kevés következménnyel járó tettek kelthették a szóban forgó családokban azt az érzetet, hogy nekik bármit szabad. Szerinte ennek eredménye a pénteki gyújtogatás.
„A történtekből mindkét félnek le kell vonnia a következtetéseket. A lakosságot arra kérem, hogy bár megértem indulataikat, semmi olyat ne tegyenek felindulásból, aminek csak káros következményei lehetnek. Nem vezet jóra, ha családokat, illetve a teljes gyergyószentmiklósi lakosságot megbélyegzik" – összegzett a polgármester. Gyergyószentmiklóson továbbra is a hatóságok felügyelik a cigányok lakta övezeteket, hogy megelőzze a sérüléseket, újabb konfliktus kirobbanását. A kivizsgálást az ügyészség végzi a rendőrség jelentése alapján. Egyelőre csendháborítás és előre megfontolt szándékkal elkövetett rongálás tetteseit keresik.
Közösségi oldalakon megjelent hozzászólásokban felmerült, hogy a gyújtogatáshoz köze lenne a csütörtöki lopás áldozata, L. E. családjának. Az érintettek érdeklődésünkre határozottan leszögezték: elhatárolódnak ettől az esettől, nem gyújtogattak és nem buzdítottak senkit erre. Az említett lopást a rendőrség szerint két 15 éves követte el, harmincezer lejnyi készpénzt emeltek el egy autóból.
Balázs Katalin / Krónika (Kolozsvár)
2017. április 4.
Nem csak szóbeszéd: tényleg tolvajok garázdálkodnak Gyimesközéplokon
Ismeretlen tolvajok két betörési kísérlet mellett betörtek a hidegségi templomba, ahonnan ellopták a perselypénzt, továbbá két teherautóból is különböző javakat tulajdonítottak el. A gyimeseiek aggódnak
A minap jelezte szerkesztőségünknek egy helyi lakos, hogy pár hete riasztó hírek, pletykák keringenek a Gyimesekben, főleg Gyimesközéplok környékén. Elmondása szerint egyre több a betörés, vagy a betörési kísérlet: éjszakánként egy 4–5 személyből álló autós banda járja a völgyet, a szóbeszéd szerint rendszámtábla nélküli autóval. Hozzátette, bizonyítéka nincs, de a pletykák szerint az elkövetők betörtek a hidegségi templomba, illetve egy magánházba. A híreszteléssel kapcsolatosan megkerestük Gergely Károlyt, Gyimesközéplok polgármesterét, aki megerősítette: Van alapja a szóbeszédnek. Vasárnap az egyik lakóházba mentek be, ahol jelenleg nem lakik senki, mivel a tulajdonosok Magyarországon vannak. Állítólag összeborogatták a bútorokat, a rendőrség is a helyszínen járt. Ezenkívül korábban két teherautó fülkéjét is kinyitották, a GPS-készüléket és a rádiót próbálták elvinni. Van egy kisebb üzlet, oda is megpróbáltak bemenni, de valaki megzavarta őket, azért elmenekültek. A hidegségi templomba is kétszer próbáltak behatolni: első alkalommal sikertelenül, másodszor viszont elvitték a perselypénzt – ismertette a községvezető. Elég kellemetlen ez a helyzet, intézkednünk kell, hogy a járőreink éberebbek legyenek – tette hozzá Gergely. Valóságot tükröző szóbeszéd A polgármester által említett esetek valóban megtörténtek, az elkövetők azonban egyelőre ismeretlenek – mondta megkeresésünkre Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Elmondása szerint az elkövetők behatoltak egy magánházba, ahonnan azonban nem hiányzik semmi, így ezt lopási kísérletként kezelik. Egy másik lopási kísérlet is történt egy egyéni vállalkozás székhelyén, ez valószínűleg a polgármester által említett kis üzletre vonatkozik. A szóvivő szerint két teherautót is feltörtek, egyikből egy CB-rádiót, másikból csak papírokat loptak el, továbbá megerősítette a hidegségi templomban történt pénzlopást is. Az ismeretlen tettesek ellen két lopási kísérlet és két lopás miatt folytat nyomozást a rendőrség.
Iszlai Katalin / Székelyhon.ro
2017. június 2.
Lecsendesedtek az indulatok Homoródalmáson, elkerülnék az újabb konfliktust
Csend van Homoródalmáson. Tikosi László polgármester szerint a május 19-i incidens óta nem voltak újabb gondok a községben, ahol az elmúlt héten két megbeszélést is tartottak a kialakult feszültségek megoldása érdekében. A küldöttség roma-párti parlamenti képviselője ígéretet tett arra, hogy a romák integrációját segítő csoportot küldenek a településre.
Még folyamatban van a május 19-én történt homoródalmási összetűzés és gyújtogatás rendőrségi kivizsgálása. A faluban harminc napra megerősítették a rendőrségi, csendőrségi jelenlétet, azt követően döntenek arról, hogy szükséges-e az intézkedés meghosszabbítása. Az eset óta nem voltak problémák, internetnikai konfliktus pedig nincs és nem is volt Homoródalmáson, csak a közösség egyes tagjaival volt gond – mondta el Tikosi László. A település polgármestere az elmúlt héten megbeszélést hívott össze a korábbi incidens miatt, de a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság is találkozót szervezett Homoródalmáson.
Megszúrt egy homoródalmási fiatalt egy helybéli pásztor, akit a fiatal férfi másodmagával azért kért számon, mert az ő területén engedély nélkül legeltette marháit – így kezdődik a történet, amely ismét felkorbácsolta az indulatokat Homoródalmáson.
Ezt megelőzően a romákkal kapcsolatos Hargita megyében történt összetűzések okairól a megyeközpontban tartottak kerekasztal-beszélgetést, amelyen részt vett többek közt Daniel Vasile, a Pro Europa Roma Párt parlamenti képviselője – aki egyben a roma kisebbség jogait védő parlamenti albizottság elnöke –, a megyei romaszövetség elnöke, Joni Géza, valamint Incze Csongor, a megyei közrendvédelmi hatóság elnöke is. A csíkszeredai megbeszélés után a küldöttség Homoródalmásra is ellátogatott, ahol a helyi önkormányzat, valamint a romaközösség képviselőinek részvételével tartottak megbeszélést. Ezen a roma párt parlamenti képviselője megígérte, hogy külső segítséget, a romák integrációját segítő csoportot küldenek a településre. A programhoz szükséges pénzeket pályázásokkal próbálják előteremteni – tájékoztatott Tikosi László. Az egyeztetésen egyébként jelen volt a május 19-ikei incidens egyik résztvevője, a roma pásztor is. A két fiatal – az összetűzés másik két érintettje – hatósági felügyelet alatt áll, így ők nem mehettek el a megbeszélésre. A másik homoródalmási találkozón a megyei, a szentegyházi és a helyi rendőrség, a helyi önkormányzat és a lakosság képviselői tárgyaltak a történtekről és annak okairól. Mindegy, hogy ki milyen nemzetiségű, a lényeg az, hogy többé nem szabad büntetlenül hagyni a törvénytelen cselekedeteket. Az etnikumától függetlenül meg kell keresni a tettest és meg kell büntetni, mert az egész feszültség oka ide vezethető vissza – summázta a megbeszéléseken elhangzottakat a polgármester.
Széchely István Székelyhon.ro
2017. november 24.
Pályázati pénzből fognának hozzá a Márton Áron Kulturális Központ építéséhez
350 millió forintot, azaz 5,2 millió lejt biztosított a magyar állam a 450 négyzetméter alapterületű, négyszintes csíkszeredai Márton Áron Kulturális Központ építésére; az összeget jövő év végéig használhatja fel az építtető Szent Kereszt Plébánia. A tervek szerint az építkezéshez jövő tavasszal hozzáfognak, azzal párhuzamosan pedig a teljes befejezéshez szükséges összeg előteremtéséhez is nekilátnak.
A Márton Áron Kulturális Központ építéséhez szükséges előzetes engedélyeket a különböző intézményektől sikerült megszerezniük, jelenleg viszont arra várnak, hogy az önkormányzat új általános rendezési tervet (PUG) fogadtasson el a minisztériummal – ismertette érdeklődésünkre a kulturális központ építésének jelenlegi helyzetét Darvas-Kozma József, a Szent Kereszt egyházközség plébánosa.
Az előzményekkel kapcsolatban továbbá kifejtette, az érsekség még a ’90-es évek közepén vásárolta meg a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium jelenlegi bentlakásának épületét, utána pedig a mellette lévő épületalapokat is megvették (a Postabank mellett). Azt követően hosszabb ideig nem volt pénz rá, hogy utóbbinál építkezzenek, így végül az érsekség átadta azt a Szent Kereszt Plébániának, amely a tavalyi Márton Áron Emlékév okán a magyar államhoz pályázott egy kulturális központ létesítésére. Pályázati csomagjukat pedig pozitívan bírálták el – részletezte a lelkipásztor. 350 millió forintot, azaz 5,2 millió lejt biztosított a magyar állam építkezésre
Több funkciót betöltő épület
Darvas-Kozma József arról is tájékoztatott, hogy a tervezett négyszintes – 450 négyzetméter alapterületű – épületben egyházi intézmények számára irodákat, illetve konferenciatermet, tanári lakásokat is kialakítanának.
Továbbá egyházművészeti és Márton Áron néhai püspökkel kapcsolatos kiállítások bemutatására alkalmas felület is helyet kapna, hogy akik nem tudnak Csíkszentdomokosig utazni, azok is közelebb kerülhessenek, megismerhessék a nagy püspököt. Emellett az épületben lenne lehetőség az alcsíki és felcsíki főesperesi kerületek papsági koronagyűléseinek megtartására is – foglalta össze a plébános.
Hozzátette, a Márton Áron Kulturális Központot összekötnék a Segítő Mária Gimnázium bentlakásával, így az előbbiből elérhető lenne például az utóbbi díszterme, és a központ különböző kiállításai, konferenciái is könnyen megközelíthetők lennének a bentlakók számára.
Egy év a kivitelezésre
Mint megtudtuk, a pályázat kivitelezési határideje 2018 vége, emiatt is bíznak benne, hogy az elkövetkező hónapokban megoldódik a városi PUG kérdése, így tavasszal már nekifoghatnak az építkezéshez. Amennyiben nem tudják a határidőt tartani, a nyert összeget vissza kell fizetniük, az összeg egyébként az épület „pirosba való” felépítésének költségeit fedezné – a pályázat 350 millió forintot, azaz 5,2 millió lejt biztosít a plébánia számára. A további tennivalók finanszírozására az építkezés alatt próbálják meg előteremteni az anyagiakat, a helyi forrásokkal is élve.
Miért nincs PUG?
Azzal kapcsolatban, hogy miért nincs általános rendezési terve a városnak, és ez hogyan érinti az említett beruházást, felkerestük Csíkszereda Polgármesteri Hivatalát is. Albert Sándor főépítész tisztázta, Csíkszereda általános rendezési tervét 2012. október 26-án fogadta el az önkormányzati testület a 200-as számú határozattal. Ezt a határozatot 2017 januárjában a Bukaresti Törvényszék bírói végzéssel megsemmisítette. Az indoklás az volt, hogy bár több központi szerv mellett a regionális fejlesztési és közigazgatási minisztérium is jóváhagyta az általános rendezési tervet, továbbá a belügyminisztérium megyei szerveinek – kormányhivatal, katasztrófavédelem, megyei rendőrség – jóváhagyásait is beszerezte Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a belügyminisztérium jóváhagyása azonban hiányzik.
Nincs akadálya a központ építésének
Azt is megtudtuk a főépítésztől, hogy a Márton Áron Kulturális Központ építésére 2016. december 29-én (az általános rendezési tervet elfogadó határozat eltörlése előtt) a polgármesteri hivatal kiállította a 827-es számú városrendezési bizonylatot, 24 hónap érvényességi idővel. Amennyiben 2018. december 29-éig elkészül az engedélyezési tervdokumentáció, nem lesz szükség ennek meghosszabbítására. Albert Sándor tisztázta továbbá, hogy a polgármesteri hivatal és annak városrendezési szakirodája dolgozik az általános rendezési terv ismételt elfogadásához szükséges hiányzó jóváhagyás megszerzésén, hogy az az önkormányzat testületének határozatával megint jogerőssé válhasson. A tervező közreműködésével beadták a rendezési tervet jóváhagyásra a belügyminisztériumhoz, amire október elején elutasító választ kaptak. A jóváhagyást a belügyminisztérium a terv helyenkénti módosításától tette függővé. Kömény Kamilla / Székelyhon.ro