Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hargita Megyei Pszichopedagógiai Tanácsadó Központ (Csíkszereda)
4 tétel
2000. július 19.
A következő tanévtől választható tantárgy lesz a meghirdetett pályaorientáció és tanácsadás óra. A tanügy reformja elkerülhetetlen, mégis elhamarkodott és kellőképpen nem megalapozott ez az újítás, jegyezte meg a cikkíró. Az sem egyértelmű, hogy valóban célszerű-e tanrendi keretek közé szorítani egy ilyen vállalkozást. Varró Éva pszichológus, a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ koordinátora, a Bolyai Nyári Akadémia nevelési programjának vezetője feltérképezte azt az elméleti hátteret, amely elengedhetetlen egy ilyen típusú tanácsadói munka végzéséhez. A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartott erről előadást. A különböző országokból érkező résztvevők (erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági tanárok) különböző pedagógiai hagyományokat hoztak magukkal. Együttműködésük esélyt adhat arra, hogy meggyökerezzen a reform. /Parászka Boróka: Bolyai Nyári Akadémia. Neveléslélektan pedagógusoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./
2008. október 11.
Felújították a Hargita megyei pszichopedagógiai központnak és a Hargita megyei nevelési és erőforrásközpontnak, valamint a tankönyvraktárnak otthont adó épületet. A Hargita megyei nevelési és erőforrásközpont vezetője, Demeter Annamária elmondta, hogy intézményük feladata a különböző fejlesztő foglalkozások és szolgáltatások összehangolása. A pszichopedagógiai központ munkatársaival közösen végzik az iskolapszichológusok és a fejlesztő pedagógusok munkájának koordinálását, ugyanakkor jól felszerelt kabinetben foglalkozhatnak az írási, olvasási és tanulási nehézségekkel küszködő gyerekekkel, valamint azokkal, akik logopédus szakember segítségére szorulnak. /Takács Éva: Új központ a tudás szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
2010. március 26.
Pályaválasztási tanács diákoknak
Hatodik alkalommal szervezték meg Csíkszeredában a Sulibörzét, míg Gyergyószentmiklóson második alkalommal a Pályabörzét a két Hargita megyei városban tevékenykedő iskolai pszichopedagógusok. Mindkét rendezvény célja az volt, hogy segítséget nyújtsanak a pályaválasztás előtt álló diákoknak.
Csíkszeredában a Segítő Mária Kollégium dísztermében szerdán és csütörtökön nyolc városi és négy környékbeli gimnázium mutatkozott be. A rendezvényre közel 1300 diák érkezett csoportosan az osztályfőnökök vezetésével, ott pedig az illető gimnáziumokban tanuló diákoktól tudhatták meg, melyik iskola milyen képzési, illetve szórakozási lehetőségeket nyújt az oda jelentkező tanulóknak. Az eseményt a Hargita megyei önkormányzat mellett működő Hargita Megyei Pszichopedagógiai Tanácsadó Központ szervezte, és a megyei önkormányzat támogatta.
Gyergyószentmiklóson a Fogarassy Mihály Általános Iskola volt a házigazdája a pályabörzének, szervezője pedig a Gyergyói Medence Pszichopedagógiai Munkaközössége. A rendezvényen 33 kategóriában nyolcvan szakember beszélt a szakmájáról, illetve hivatásáról a szintén több mint 1300 érdeklődőnek. A rendezvény nyitott volt a nyolcadikos, illetve a középiskolás diákok számára, és nemcsak a városi iskolák, hanem falvak nyolcadikosai is eljöttek a különféle szakmákról ismereteket szerezni.
Az információra éhes diákok hiteles és pontos tájékoztatást kaphattak az őket érdeklő szakmákról, de megismerhették azt is, hogy egy-egy szakterület milyen lehetőségeket rejteget a kibontakozásra, illetve melyek azok a követelmények, amelyeknek okvetlenül eleget kell tenni, hogy az áhított szakma közelébe kerülhessen egy kisdiák.
Az eseményen párhuzamosan öt teremben tartottak előadást a különféle szakmák képviselői. Nagy érdeklődés övezte egyebek mellett a szépség- és a jogi szakmákat, de sokan voltak kíváncsiak a turizmus, egészségügyi és szociális szakmák iránt is. A gyerekek többsége több előadáson is részt vett a börze mindkét napján, és noha nem mindenkinek sikerült eldönteni, mi is szeretne lenni felnőttkorában, hasznos ismeretekkel távoztak egy-egy szakmát illetően. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2014. december 10.
Trágárság mint töltelékszó – Iskolai felmérés Hargita megyében
Gyakori a trágár beszéd az iskolákban, a diákok között egyrészt divat is az alpári megfogalmazások használata, másrészt alkalmazkodási, feszültséglevezetési eszközként szolgál – derült ki egy Hargita megyei felmérésből. 
Diákokat, pedagógusokat és szülőket kérdeztek fókuszcsoportos beszélgetéseken idén március és november között az illetlen beszéd használatáról a Hargita megyei tanfelügyelőség és a megyei pszichopedagógiai tanácsadó központ felmérésén. 75 csíki, udvarhelyi, gyergyói és maroshévízi diák, továbbá egy-egy szülői és pedagógusi csoport vett részt a kutatásban, amelynek eredményeit nemrég ismertette Erőss Piroska tanfelügyelő és Bartha Dalma szociológus.
A trágár beszéd használatát vizsgáló felmérés eredményei szerint az alpári szófordulatokat a diákok többsége az elfogadáskeresés egyik módjaként használja, így próbál meg kitűnni. Sok fiatal a feszültségét vezeti le a csúnya beszéddel. Egy diák úgy fogalmazta meg a fókuszcsoportos beszélgetés során, hogy van, aki „így próbál meg feltűnni, mivel másképp nem tud”, egy másik pedig azt mondta: „ha nekem úgy esik jól, ezzel ki tudom adni magamból a dühömet”.
Az is kiderült a felmérésből, hogy van, aki megszokásból beszél csúnyán, és van, aki divatosnak tartja ezt. Az eredmények szerint az illetlen beszéd gyakori a tanintézetekben, főként a szakközépiskolákban. Középiskolás diákok azt mondták, a csúnya beszéd minden iskolában előfordul, és hogy a tanárokkal szemben is megkockáztatják a használatát.
Egyik pedagógus meglátása szerint a közönséges beszédet töltelékszavakként is használják a diákok, ilyenkor nem fejez ki indulatot, egyszerűen csak megszokásból vagy vagányságból beszél így a fiatal. Egy szülő arra világított rá, hogy akár előkészítő osztályos gyermeknél is előfordulhat, hogy csúnyán beszél.
A felmérés során azt találták, hogy a csúnya beszéd mindenkor tapasztalható az iskolákban, így szünetekben, de tanórán is és olykor a tanároknak is kicsúszik a száján. A válaszadók szerint a trágár beszédet bárhonnan eltanulhatják a fiatalok, nyújthat ilyen mintát a család, a kortárscsoport, de a média, a világháló, a modern irodalom, a zene is. A diákok szerint „vagy a nagyobbaktól az iskolából, vagy otthonról” tanulják az alpári beszédet, a szülők pedig a családi szitkozódás mellé, a televíziót, internetet, filmeket is megnevezték, illetve azt, hogy a kamaszok ily módon is feszegetik a határaikat.
A felmérés eredményeiből az derült ki, a szülők és a pedagógusok szerint fel kell lépni az illetlen beszéd ellen. A diákok egy része ezzel szemben úgy véli, nincs mit tenni és nem is kell tenni ez ellen, mert többségük tudja, hol és mit engedhet meg magának. Azon fiatalok, akik szerint tenni kell valamit a trágár szavak kiszorítása érdekében, úgy látják, mindenkinek saját magának kell ezzel foglalkoznia, ugyanakkor az igazgatónak kell fellépnie, esetleg az iskolapszichológusnak, az osztályfőnöknek, a tanárnak kell tennie ezen a téren.
„Megtanítanám, hogy valahogy másképp vezesse le az indulatát” – hangzott el egy javaslat. A szülők többek között úgy látják, állandóan foglalkozni kellene a jelenséggel, intenzívebb kapcsolatra lenne szükség az iskola és a szülők között. A tanárok szerint meg kell szokniuk a diákoknak, hogy bizonyos helyzetekben viselkedniük kell. Egy másik pedagógus úgy gondolja, ez is divat, ami el fog múlni, egy másik pedig azt mondta, a szülőknek és a pedagógusoknak is jó példával kell elöl járniuk.
A pedagógusokkal való beszélgetés során kiderült, sokan próbálnak tenni a trágár beszéd ellen nap mint nap. Van, aki ezt szélmalomharcnak látja, de olyan is, aki szerint ha a harminc diákból kettő-három megjavul, akkor már van eredménye a munkájának. „A tanári szakma eléggé lejáratott a társadalomban. Emberként viszont lehetünk példák” – fogalmazta meg egy másik pedagógus.
R. Kiss Edit |
Krónika (Kolozsvár)