Napokon belül új személyek kerülnek a leváltott Hargita megyei magyar intézményvezetők helyébe. A cserékkel kapcsolatban megfogalmazott levelet kézbesített a képviselőházban Korodi Attila RMDSZ-es képviselő a kormánypárti honatyáknak. A menesztett igazgatók felháborodva közölték, hogy a megüresedő állásokért rendezett, „versenyvizsgának nevezett csúfolódáson” 50-60 másodperc állt rendelkezésükre, hogy összefoglalják – esetenként több tíz éves – szakmai karrierjük eredményeit. Volt intézményvezető, aki, miután bemutatta menedzseri tervét, azt a választ kapta – ez mind mese! A Megyei Nyugdíjpénztárnál viszont Bán Katalin ügyvezető igazgató sikerrel versenyvizsgázott, és megmarad tisztségében. A Fogyasztóvédelmi Hivatalt Weil Gyula helyett Lázár Emília fogja igazgatni. /Politikai őrségváltás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Még várják a versenyvizsga hivatalos eredményeit az egyes Hargita megyei dekoncentrált intézmények igazgatói tisztségét megpályázó személyek, de a Hargita Népe úgy tudja, Barti Tihamér, Török Jenő, Sólyom Gizella, Máthé Emma, Vitos Zsuzsanna, Jaszenovics László és Bán Katalin sikeresen vizsgázott Bukarestben. „Gratuláltak már sokan, de én még nem tudok semmiről” – szabadkozik a Hargita Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetői székét múlt héten megpályázó Barti Tihamér. A HN információi szerint nem sikerült a vizsgája Karda Emesének, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának. A Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Hivatal élén Duka Zoltánt Máthé Emma váltja, a munkaügyi igazgatóságnál Laslo Adriant Barti Tihamér. Vitos Zsuzsanna a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője marad, és továbbra is Sólyom Gizella irányítja a Hargita Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatalt. Nem változik Jaszenovics Lászlónak, a talajtani és agrokémiai hivatal igazgatójának beosztása sem, ahogy a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár élén is marad Bán Katalin. A tavasszal leváltott magyar intézményvezetőknek egykori tisztségébe való visszahelyezéséért folyamatosan lobbizott az RMDSZ, több tiltakozó megmozdulást is szervezett. A jelenlegi megyei főtanfelügyelőt, Anda-Elena Ianosit nem sikerült magyar főtanfelügyelőre cserélni, de Borboly Csaba ezt továbbra is egyik fő célkitűzésének tartja. (Forró-Erős Gyöngyi): Magyar igazgatók a dekoncentrált intézmények élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ Tiltakozási kronológia 2008. december 22. Leteszi az esküt a Boc-kormány, ezt követően pedig elkezdődik a dekoncentrált intézmények addigi vezetőinek leváltása és politikai kritériumok alapján való helyettesítése. 2009. február 11. Lángoló lármafákkal tiltakoznak a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. április 22. A Boc-kormány elfogadja azt a rendelkezést, amely szerint a kormány hatáskörébe tartozó megyei és regionális intézmények vezetőit lecserélik. 2009. április–május: „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyásztábla kerül a „lefejezett” dekoncentrált intézmények elé. 2009. május 4. 1247 darabba vágják össze a román kormány temetőjét ábrázoló bannert. Az óriásplakát szeletei közül 758 darab Brüsszel felé veszi az útját, 328 pedig a kormánykoalíciót alkotó pártok parlamenti képviselőinek az asztalán landol, 89-cel a megye magyar önkormányzati vezetőjét szólítják fel összefogásra a közös ügy érdekében. Emellett az Európai Unió 26 tagállamának romániai képviseletéhez is juttatnak egy-egy darab bannert és egy-egy petíciót, a maradék 19 darabot pedig a román kormány 18 minisztere és Emil Boc miniszterelnök kapja meg. 2009. május 18. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az ideiglenesen kinevezett Hargita megyei főtanfelügyelő, Anda-Elena Ianosi visszahívását és Bondor István leváltott vezető kinevezését kéri a tanügyminisztertől. 2009. május 22. Több ezren tüntetnek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. június 2. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete aláírásgyűjtésbe kezd, hogy nyomatékosítsa a tüntetésen elfogadott kiáltványt. 2009. június 3. Marosvásárhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ. 2009. július 10. Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár megígéri, hogy a kisebbségi vegyes bizottság is foglalkozik majd a leváltások ügyével. 2009. október 1. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormánykoalícióból, és ezzel elkezdődik a kormányválság. 2009. október 13. Megbukik a Boc-kormány. /Mihály László: Tiltakozási kronológia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Közelít a 80 ezerhez a Hargita megyei nyugdíjasok száma
Hargita megyében a teljes lakosság negyedét alkotják a nyugdíjasok, a megyei nyugdíjpénztár adatai szerint számuk meghaladja a 78 ezret.
A Hargita Megyei Nyugdíjpénztár jelentésben foglalta össze tíz havi tevékenységét. A beszámoló szerint a megyében valamivel több mint 78 ezer nyugdíjas él, számuk közel félezerrel bővül havonta, és döntő többségük öregségi nyugdíjat kap. A megyei nyugdíjpénztár által az év első tíz hónapjában kifizetett juttatások összértéke közel 700 millió lej volt, azaz havi átlagban megközelítőleg 70 millió lej, ezt jelentős részben az öregségi juttatások alkotják, a második legnagyobb költségtétel – a speciális nyugdíjaké és juttatásoké – alig haladta meg a 90 millió lejt tíz hónap alatt.
Hargita megyében valamivel több mint négy és fél ezer személy kap mezőgazdasági nyugdíjat, háromezernél többen az egykori politikai meghurcoltatásokért, mintegy háromezren azért, mert sorkatonai szolgálatukat munkatáborban teljesítették, és 1700-nál valamivel több háborús veterán is juttatásban részesül – derül ki a megyei nyugdíjpénztár jelentéséből.
Év elejétől október végéig a nyugdíjpénztár 149 alkalommal kapott levelet, illetve panaszt, ezek – egyebek mellett – a nyugdíj összegének kiszámítására vonatkoztak. Vannak olyan esetek is, amikor jogosulatlanul kapnak különféle juttatásokat a nyugdíjasok. Ennek az az oka, hogy a törvény szerint ugyan kötelesek értesíteni a pénztárt, ha nyugdíjjogosultsági körülményeik megváltoznak, ám a nyugdíjasok ezt gyakran elmulasztják megtenni.
Széchely István
Székelyhon.ro

Többet ad az állam ha élünk, meghalunk
Nőtt január 1-jétől a nyugdíjpont értéke: öt százalékkal igazították, ami immár 871,7 lejt jelent. Viszont nem ez az egyetlen változás.
A társadalombiztosítási hozzájárulás értéke a szokványos munkakörülmények között dolgozók esetében a bér 26,3 százaléka; a nehéz munkakörülmények között dolgozóknál 31,3 százalék, a sajátos munkakörülmények között dolgozók esetében pedig 36,3 százalék. Az egyéni társadalombiztosítási hozzájárulás hányada 10,5 százalék, függetlenül a munkakörülményektől, és ez tartalmazza azt az 5,1 százalékos kvótát, ami a magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulást képezi – értesít közleményben a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár. A temetkezési segély értéke a következőképpen alakul: 2681 lej abban az esetben, ha az elhunyt nyugdíjas vagy biztosított; 1341 lej abban az esetben, ha a nyugdíjas vagy biztosított személy által eltartott és saját társadalombiztosítási joggokkal nem rendelkező valamely családtag elhalálozik.
A nyugdíjpont értékének változása következtében emelkedett az I-es fokú rokkant-, illetve betegnyugdíjasok kísérői juttatása is, ami január 1-jétől 698 lej lett. A nyugdíjak adózásánál is változások léptek érvénybe, 1000 lejről 1050-re emelkedett a nem adózandó összeg. Az adózás a következőképpen történik: első lépésben levonják a bruttó nyugdíjból az egyéni egészségbiztosítási hozzájárulást (az egy nyugdíjpont értékét meghaladó összegnek az 5,5 százaléka); amennyiben a levonás utáni összeg több 1050 lejnél, akkor a nyugdíj és a nem adózandó havi összeg közötti különbségre számítják a 16 százalékos jövedelemadót. Székelyhon.ro