Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hargita Megyei Művészeti Népiskola (Csíkszereda)
28 tétel
1999. szeptember 14.
Szept. 13-án volt a felvételi Csíkszeredában a Megyei Művészeti Népiskola szaktanfolyamaira. Körössy Orsolya, az intézmény igazgatója tájékoztatójából kiderült, hogy Csíkszeredában több kurzus indul: zongora, hegedű, szintetizátor szak, fúvós hangszerek, balett, grafika-festészet, kirakatrendezés, s természetesen fafaragás. Székelyudvarhelyen az idei évtől a meglévők mellett két új szaktanfolyam indul: a népi tánc és a színjátszás. Gyergyószentmiklóson a felsoroltakon kívül ének, vonószenekar, blockflöte szak is működik. Maroshévízen gitár, zongora, ének kurzusok indulnak, a két kihelyezett fafaragó tanfolyam Szentegyházán és Székelykeresztúron fog tevékenykedni. Idén összesen 350-en látogatják a tanfolyamokat. Egyik bevételi forrásuk a tandíj. A megyei költségvetésből is kapnak támogatást. A végzettek oklevelet kapnak. A népfőiskolai oklevelet sok esetben figyelembe veszik. Többen egyetemi előkészítőnek tekintik a tanfolyamokat, s be is jutnak a különböző szakokra. /Holnap kezdődik az oktatás a művészeti népiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./
1999. december 7.
Csíkszeredában a Művészeti Népiskola ebben a tanévben 146 tanulót iskolázott be a Csíki medencéből. A nyár folyamán Balogh László, a Népi Alkotások Házának új igazgatója helyet kért ebben az épületben az általa vezetett intézménynek, majd később az egész emeletet igényelte. Ez vitát szült a két intézmény között. Kőrössy Orsolya, a Művészeti Népiskola igazgatója szerint ugyanis ők egyetlen berendezett szakteremről sem tudnak lemondani. /Hátsekné Kovács Kinga: Kultúrberki vitákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2000. június 21.
Csíkszeredában, a Megyei Kulturális Központban jún. 20-án tartott Nyílt Napon bemutatták a megyei önkormányzat kulturális politikáját, továbbá a megyei kulturális intézmények tevékenységét. Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke vázolta az elmúlt négy esztendő megvalósításait, a kulturális autonómia intézményrendszerét (gyergyószárhegyi Alkotóközpont, a Székelyföld c. folyóirat, a Hargita Kiadó és a Megyei Kulturális Központ). Dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselő tovább árnyalta ennek a stratégiának a szükségességét, Balog László, a Megyei Kulturális Központ igazgatója ismertette az általa igazgatott intézmény projektjeit. Kőrössy Orsolya a Művészeti Népiskola történetét elevenítette fel, Kopacz Katalin a Megyei és Városi Könyvtár gondjairól szólt. /Nyílt nap a Megyei Kulturális Központnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./
2000. szeptember 15.
Szept. 14-én megkezdődött a tanév a Hargita Megyei Művészeti Népiskolában, Csíkszeredában. Péter Csaba igazgató elmondta: az idei tanévtől jelentős mértékben bővítették a Népiskola szakmai kínálatát, igyekeznek versenyképes tudással felvértezni a jelentkezőket. /Tanévkezdés a Népiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./
2001. március 9.
"A Hivatalos Közlönyben megjelent a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium felépítését és működését szabályozó kormányrendelet, amely többek között a megyei felügyelőségek tevékenységi területeit, hatáskörét is kijelöli. Az országban csupán nyolc megyében maradt meg a korábbi Művelődési Felügyelőség élén a főtanácsos. A nyolc megye egyike éppen Hargita megye, ahol Váli József főtanácsost megerősítették tisztségében. A Megyei Művelődési és Egyházügyi Felügyelőség megnövekedett feladatköréről nyilatkozott Váli József. A tevékenységi terület bővült az egyházügyi kérdéskörrel: az egyházügyi államtitkárság a minisztérium keretében fog működni külön költségvetéssel. A következő lépésben - feltehetően márciusban - átalakulnak Megyei Művelődési, Műemlékvédelmi és Egyházügyi Igazgatósággá. Visszakerülnek a minisztérium és megyei felügyelőségek hatáskörébe a megyei alkotóközpontok. Hargita megyében, de Kovászna megyében is az Alkotások Háza mint intézmény jóformán megszűnt, illetve Kulturális Központtá alakult át, megváltozott feladatkörrel. Kovászna megyében még tovább mentek azzal, hogy a Művészeti Népiskolát is beolvasztották a Kulturális Központba. Ez az elképzelés Hargita megyében már megbukott, nem lehetett megvalósítani. A helyi művelődési otthonok helyzete is ingatag pillanatnyilag. A jövőben a műkincshivatal is a megyei felügyelőséghez fog tartozni. - A minisztérium idei költségvetés-tervezete szerint a tavalyihoz képest valamivel több pénz jut a kultúrára, de ez nem azt jelenti, hogy ellensúlyozhatná az inflációs hatást. A kulturális rendezvények közül a minisztérium csupán a nagyméretű, kiemelt jelentőségű és értékű rendezvényeket vállalja magára. Minden megyében meghatározott számú rendezvényt támogat a minisztérium. /Szatmári László: Megnövekedett feladatkör. Beszélgetés Váli József főtanácsossal. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./"
2001. június 8.
"A Hargita megyei Művészeti Népiskola létjogosultságát több ízben megkérdőjelezték. Több megyében meg is szüntették a népiskolákat. A Hargita megyei Művészeti Népiskolát 1978-ban alapították, s az azóta eltelt két tucat esztendő alatt tíz igazgatója volt. - Beleuntak, belefáradtak- vélekedett Péter Csaba, a tavaly kinevezett igazgató, aki új menedzseléssel kívánja "talpra állítani" az intézményt. A Művészeti Népiskola szolgáltatásait minden állampolgár igénybe veheti. Az oktatás a minisztérium által kidolgozott tantervek, illetve a Hargita Megyei Önkormányzat által jóváhagyott beiskolázási tervek alapján történik. Az intézmény hatáskörébe tartozik a Hargita megyei előadóművészek, alkotók, mozgásművészeti oktatók képzése, a tanulók tehetségének felfedezése, továbbá Hargita megye városaiban és falvaiban az amatőr művészeti megnyilvánulások minőségének emelése, előadások, kiállítások szervezése. A Művészeti Népiskolának a megyében összesen 481 hallgatója van, Csíkszeredában 17 szakon 312 hallgató tanul; Gyergyószentmiklóson 10 szakon 78 hallgató; Székelyudvarhelyen 3 szakon 38 hallgató; Maroshévízen 4 szakon 34 Szentegyházán és Székelykeresztúron egy-egy szakon 9, illetve 10 hallgató. A Művészeti Népiskolának 16 alkalmazottja van, ebből 11 tanár, előadó, referens; továbbá 33 betanító szakembert foglalkoztat. A tanfolyam elvégzését, a sikeres vizsgát oklevéllel igazolják. Az oklevél Romániában és külföldön is elismert. /Szatmári László: A Hargita megyei Művészeti Népiskola tevékenysége. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./"
2001. november 9.
"Jánosi Antal /sz. Csíkszentmárton/ Kolozsváron él, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán szerzett oklevelet 1980-ban. Kezdeményezésének köszönhetően jött létre 1987-ben a csíkszeredai Művészeti Népiskola grafikai szakosztálya, melynek jelenleg is referense. Jánosi Antalnak Csíkszeredában nyílt kiállítása. /Jánosi Antal kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./"
2002. augusztus 28.
"Szilágyi Ferenc, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium igazgatója kitartott amellett, hogy egy megkezdett oktatási formát menet közben felszámolni több mint felháborító. Az igazgató sok helyet felkeresett, hogy segítséget kapjon, a megyei tanfelügyelőség csak 20 helyet engedélyezett a szükséges 137-tel szemben /művészeti oktatáson/. Az igazgató szerint 69 tanuló képzőművészeti oktatása megoldható, úgy, hogy az osztályonkénti 1 rajzórát l-gyel megnövelik, mint választott tantárgyat, s a tanár így a költségvetési keretből javadalmazható. Hasonlóan oldható meg 68 tanuló zeneelméleti oktatása. Fennmarad a hangszeres oktatás kérdése. A Csíkszeredai Művészeti Népiskola igazgatója, Péter Csaba, lehetségesnek tartja az iskola gyergyószentmiklósi kirendeltségének kibővítését. Az oktatást azok a tanárok biztosítanák, akik a tanulókat eddig is tanították. /Bajna György: Nem vakációs gondolatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./"
2002. szeptember 5.
"Kényszermegoldásként a Művészeti Népiskolában kezdené a tanévet Gyergyószentmiklóson a művészeti oktatás. Kiválasztották azt a 20 tanulót, akik az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott helyeken díjmentesen tanulhatnak, 48 zene szakos diáknak pedig 1,3-1,5 millió lejes évi tandíjat kell fizetnie. A 137 diákból csupán húszan tanulhatnak tovább művészeti osztályban Gyergyószentmiklóson, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség nem változtatott a nyáron bejelentett létszámcsökkentésen. A Csíkszeredában folytatott egyeztetések eredményeként a Művészeti Népiskolával való együttműködést találták a legjobb megoldásnak. A megyei tanács felvállalta: 150 millió lejt utal át a Művészeti Népiskolának, hogy a gyergyói kirendeltségénél beiskolázva oktassák a létszámcsökkentés által érintett diákokat. S mivel a megyei önkormányzat a Művészeti Népiskolában tanulók oktatási díjának csupán kétharmadát fizeti, a különbséget a szülőknek évi két részletben kell kifizetniük. Ez a megoldás csupán a zene szakra vonatkozik - a rajz szakos kisdiákok továbbra is az iskolában, fakultatív tantárgyként a rajzot választva pótolhatják óraszámukat. A létszámcsökkentés bejelentése utáni tiltakozó akció elindítója, Garda Dezső képviselő a megyében jóváhagyott helyek újraosztását kérő, mintegy 500 gyergyói szülő aláírását tartalmazó folyamodvánnyal személyesen fordult az Oktatásügyi Minisztériumhoz. /Gergely Edit: Garda folytatja a harcot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./"
2005. május 12.
A Hargitai Megyenapok egyik társszervezője a Hargita Megyei Művészeti Népiskola. Nem véletlen ez a tömeges jelenlét – mondta Péter Csaba igazgató, a közönség elé léphetnek, bemutathatják a diákok tudását, felkészültségét. Mind az öt szakágazatban, amelyeket oktatnak – zene, tánc, népművészet, képzőművészet, iparművészet – szerveznek bemutatókat, kiállításokat. Csíkszeredán kívül még tíz településen lépnek fel a megyenapok során. /Kovács Attila: Hargitai Megyenapok – 2005. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./
2006. június 1.
Május 31-én négy fúvószenekar szórakoztatta Csíkszereda lakóit a Szabadság téren, a csíkmadarasiak, az udvarhelyszékiek, a gyergyóalfalviak és a csíkdánfalviak. A találkozóra a megyenapok keretében a Hargita Megyei Művészeti Népiskola szervezésében került sor. /Kristó Tibor: Fúvósok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./
2006. június 2.
Idén már 80 stand áll a népművészek rendelkezésére Csíkszeredán, a Szabadság téren. Lőrincz Zsuzsanna, a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány elnöke, a sokadalom főszervezője jelezte, nem csupán erdélyi, de Vrancea megyei alkotók is kiállították termékeiket. Fafaragók, fazekasok, gyöngyfűzők, szövőasszonyok, használati edényeket, kegytárgyakat, rusztikus ruhákat készítők, népi bútorfestők, bőrdíszművesek, csipkeverők, mézeskalácsosok, üvegfúvó mesterek mutatják be termékeiket. Megnyílt a Hargita Megyei Művészeti Népiskola faragókörének munkáit bemutató kiállítás is. /Kristó Tibor: Míves emberek sokadalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./
2007. április 27.
Fennállásának 30. évét ünnepelte április 26-án a Hargita Megyei Művészeti Népiskola. Péter Csaba igazgató megnyitóbeszédében a minőségi oktatást hangsúlyozta. Ismertették a Borsodi L. László tanár szerkesztette évkönyvet, melyben a volt és a jelenlegi igazgató, tanárok, diákok vallottak a mögöttük álló 30 esztendőről. János Pál nyugalmazott múzeumigazgató megnyitotta a népiskola növendékei – köztük a szentegyházi faragókör tagjai – munkáinak (fafaragás, szőttesek, festészet, kovácsoltvas tárgyak) kiállítását. Este gálaműsor keretében a népiskola tanítványai (táncosok, fúvósok, népdalszólisták) szórakoztatták a közönséget. A műsort a népiskola gyermekzenekarának előadása zárta. /Kristó Tibor: Könyvbemutató, kiállítás, gálaest. Ünnepelt a művészeti népiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
2007. december 27.
A Hargita Megyei Művészeti Népiskola csíkszentimrei tagozatának tanulói, valamint a Zöld Fák fúvószenekar tagjai december 22-én a zsúfolásig telt kultúrotthonban nagysikerű hangversennyel mutatkoztak be. Az iskola növendékei bizonyságot adtak, hogy nem hiábavaló a velük való törődés, az értük hozott áldozat. (Egyébként félkézen megszámolható, hogy a megyében hány olyan kihelyezett tagozat működik, ahová rendszeresen kijárnak az iskolaközpont oktatói, tanárai, karmesterei). Komoly szakoktatás folyik Csíkszentimrén, melynek célja a fúvószenekar utánpótlásának nevelése. A koronát az estére a két és fél éve alakult, Köllő Ferenc karmester irányította Zöld Fák fúvószenekar tette fel. /Kristó Tibor: Karácsonyi ajándék szülőknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./
2008. szeptember 5.
Képzőművészeti alkotások sorakoznak a tíz éve működő gyimesfelsőloki művésztáborban. A műhely Tímár Károly grafikus saját udvarán kapott helyet, ő építette újjá a jellegzetes, régi csángó parasztházat. Lépések Színekben és Formákban – ez a neve az alapítványnak. A története is különleges. 1998-ban bákói mozgássérültek egy alkotócsoportja pár napon át Gyimesfelsőlokon tartózkodott. Az akkor készült festményeknek ezt a közös címet adták: Lépések színekben... Merthogy ők lépésképtelenek. Akkor született meg a gondolat, hogy Gyimesfelsőlokon alkotótáborokat kellene szervezni. Tímár Károly grafikus vállalta fel azt, hogy alkotóházat teremtsen. Saját udvarán épített újjá egy jellegzetes, régi csángó parasztházat. – Tímár Károly idén nyáron szervezte meg a tizedik alkotótábort. Korábban különböző helyszíneken táboroztak, 2006 októberében avatták fel az alkotóházat. Tímár Károly idén lett ötvenéves, a Hargita megyei Művészeti Népiskola rajztanáraként dolgozik, kovászembere szülőfalujának. /Máthé Éva: Kincsek szigete a végeken. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2009. október 1.
A Hargita Megyei Tanács Összetartozunk közösségépítő programja keretében együttműködési szerződést írt alá a temesvári Magyar Házban Borboly Csaba, Hargita megyei elnök és Sütő Udvari Magda, a számos civil szervezetet és az egyházakat is magába foglaló temesvári Reconstructio 2005 Egyesület elnöke. Borboly Csaba kifejtette: az Összetartozunk közösségépítő programot a Beszterce megyei szórványmagyarsággal való partneri kapcsolat létesítésére találták ki. Az elképzelés szerint hármas partnerkapcsolatokba vonnák be a szórványmegyéket és településeket, amelyekben Hargita megye mellett a magyarországi testvérmegyék és települések is részt vennének, közös pályázatokban is gondolkodva. Idővel Maros és Kovászna megyéket is bevonnák a „szórványgondozásba”. A Hargita megyébe kihelyezett volt Temes megyei alprefektus, Marossy Zoltán közbenjárásának köszönhetően Temes megye is bekerült az Összetartozunk programba. A munkacsoport elnöke, Miklóssy Enikő programjavaslatokat is előterjesztett: október 23-án a Hargita Megyei Népiskola néptánccsoportja lép fel Temesváron, november 17-én a Hargita megyei szüreti bálra hívnak meg egy Temes megyei néptánccsoportot, decemberben pedig a Hargita megyei Civil Konferenciára hívják meg a Temes megyei ifjúsági szervezetek képviselőit. A Hargita Népe napilapban a besztercei és Temes megyei magyarság életét bemutató havi mellékletet jelentetnének meg, a Temes megyei médiákban pedig Székelyföldet mutatnák be. /Pataki Zoltán: Összetartozunk program. Híd a tömb- és a szórványmagyarság között. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./
2012. augusztus 9.
Ősi tudásból jövőt szőni
Tojásírás, székely ruha készítés, varrottasok és úri hímzés – mind-mind azt az időt idézik, amikor a kézimunkák üzenetét még értették. A termékenységvarázslás, rontás távol tartása mellett a mód és a vágy is jelentést kapott egy-egy darabban. Az üzenetek mai ritka értőinek egyike, Kisné Portik Irén Gyergyószentmiklóson élő néprajzkutató.
Fiatal szülők gyermeke voltam, de a két nagyanyám bűvkörében nőttem fel. Ma is csodálatra késztet az egyetértés, ahogy anyatársként és szomszédként éltek, a megoldáskészség, amivel a mindennapokat élhetőbbé tették, s a népi tudás és bölcsesség, ami belőlük áradt. Apai nagyanyám hét gyermekkel maradt özvegyen, anyám nevelőanyja pedig – akit mindenkinél jobban szerettem – még özvegyen is nagyobb testvérei gyermekeit nevelte. Köztük anyámat, később minket, a két unokát.
Stafírung az élethez
Édesapám – aki azt vallotta, hogy „nyolc óra a kommunisták munkaideje, mi pedig annyit dolgozunk, hogy ne csak a mindennapi kenyér, de a kalácsba a mazsola is tisztességes keresetből kerüljön az asztalra” – genetikailag testálta rám a munka örömét, szépségét. Az osztályfőnökeimnek már nem volt nehéz elhitetniük velem, hogy „a legboldogabb ember az, akinek a legtöbb dolga van a világon.” Lelkipásztorom, Guszti bácsi nem csak református hitre, hanem a keresztyén életformára is nevelt. „Csak azt az életet érdemes élni, amit másokért élünk” – mondta nekem. Tőle és tanáraimtól tanultam meg, hogy senki sem fogja nemzeti kincseinket megtartani, megmenteni, továbbadni csak mi magunk. Ezért pedig sürgősen cselekedni kell! – szólalt meg bennem a még embrionális hivatástudat.
Számok és szerelmek
Mire leérettségiztem, már tudtam, milyen rengetegbe lesz küldetésem, csak az út nem volt még világos. Akkor azt hittem, matematikatanárként kell szolgálnom a nemzetemet. Most már tudom, hogy lépésről-lépésre a Gondviseléstől vezérelt utat jártam be. Amikor sokak megbotránkozására abbahagytam matematikai tanulmányaimat, azt hittem, kizárólagosan a néprajz arája leszek. Gyergyóba jöttem, apám szülőföldjére, amelyet ő maga tizennyolcadik születésnapomon mutatott be nekem, és akkor már világossá vált előttem, hogy Szászrégen csak a szülővárosom marad. Amikor berendezkedtem a magányos életre, megismertem azt a kétgyermekes özvegyembert, aki nem csak állította, hogy egy nő élete pusztán a szakmai gyönyörökkel nem lehet teljes, hanem be is bizonyította. Így lettem két gyermek boldog édesanyja, és fogadott gyermekeim után négynek nagymamája. Egyedüllétem alatt sikerült összegyűjtenenem Csík-, Gyergyó-, Kászon-szék szőttes anyagát – több mint 350 rokolya és 250 lakástextil –, népi építészetének formaelemeit, deszkamintázatait – 1200 deszkakivágást –, hímestojás-anyagát, hiedelemvilágának és folklórjának tekintélyes részét. Több mint 300 keresztszemes hímzést rajzoltam le Felső-Maros mente 21 falujából, amit Palkó Attilával és Zsigmond Józseffel közös kötetben tettünk közzé.
Kévék megkötve, aratásra készülve
Amikor még középiskolás koromban lelkipásztorom kezembe adta Lükő Gábor A magyar lélek formái című munkáját, már megtanultam, hogy a tárgyi kultúra és a szellemi elválaszthatatlan egymástól. Ebben a rálátásban, nagy kiterjedésű terepmunkával a hátam mögött, igen gazdag gyűjteményekkel a birtokomban kezdtem el néprajzi, majd kulturális antropológiai tanulmányaimat Debrecenben. Faragó József professzor úr, aki ismerte néprajzi munkámat, szeretett volna oktatónak beajánlani az éppen induló kolozsvári tanszéken. Én ragaszkodtam ahhoz, hogy egyszer magam végezzem el a néprajz szakot, természetesen ott, ahol a tanáraim is szakképzést szereztek. Mai napig büszke vagyok erre a döntésemre, bár nekem kellett gondoskodnom gyűjtéseim kiadatásának mindennemű költségeiről. A kutatóintézményekhez tartozóknak hivatalból fizetik a gyűjtést, a feldolgozást, a kiadáshoz is hamarabb pénzhez jutnak, mint a magányos önérzetesek. Ha nem is sikerült még mindenik témát kiadványban magamhoz ölelni, vigasztal Újváry professzor írott véleményezése, aki államvizsga dolgozatomat és disszertációmat irányította, ez utóbbi 2500 hímes tojás jelképeinek eredetét és azok kapcsolatrendszerét vizsgálja.
Tojásírástól az úri hímzésig
Természetesen a néprajzos dolga a hagyományok újraélesztését is felvállalni, a kézművesség újratanítását is kézbe venni. A felgyűjtött anyagot ezért az 1992-ben általam kezdeményezett, Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány keretében a Gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóházban szemléltettük. Itt érte meg idén 21. születésnapját a foszlányaiból újjáélesztett farsangtemetés is, a húsvét előtti tojásírás is. Az utóbbi években közel kétezer érdeklődő több mint hatezer tojást ír meg évente. Idén 14. alkalommal emlékeztünk meg az 1848-as forradalom népi vonatkozásairól, és több mint 300 résztvevővel kóstoltattuk meg évente más-más katonakonyha ínyencségeit. Az alapítvány kebelén előbb baráti társaságként különvált, mára jogi személyként működik a Gránátalma Egyesület. A magyar úri hímzés hagyatékértékeinek népszerűsítését tartjuk szem előtt. Eddig több mint hatvan hasonmás munka készült el a történelmi nagyasszonyok kelengyéiből, és több mint húszon munkálkodunk.
Élni valamiért
Fontosnak tartom a szövés, varrás, hímzés technikai ismereteinek, ősi tudásának átadását is, lehetőleg úgy, hogy megváltoztassa a szemléletet, az ízlést, a piacot, és a megélhetésben is része legyen. Ezért oktatónak jelentkeztem a Hargita Megyei Művészeti Népiskolához, ahol nagyszámú érdeklődőnek sikerült átadni a kézművesség elfelejtett ismereteit. Minél többen ismernék meg és tennék magukévá őseink életfelfogását, hitét, hét határon viselt jelképeit, annál közelebb állnánk az egységes székelység, illetve magyarság újraszerveződéséhez. Volna kitartás a székely autonómiához, több esély lenne a független Erdélyre, egy újjászülető Magyarországra.
Ehhez pedig nem valamiből, hanem valamiért kellene élnünk. Nem az erdőkből, hanem az erdőkért, nem a néprajzból, hanem a néprajzért, nem magyarságunkból, hanem magyarságunkért. Nekünk erre őseink élete a modell. Ott pedig, ahol a nomád világban kipróbált, Európának leckét adó életformában bevált eszmeiség lenne az úr, nem lennének, mint ahogy nem is voltak szennyezett vizek, tar hegyek, egyfelől kipusztuló-, másfelől kóbor állatok, szellemi fölénytől és a fizikai munka alázatától messze álló meggazdagodottak. Magyarán: az ősi tudás és a vele járó életformára, életeszményre azért van szükségünk, hogy letéphessük magunkról az elkorcsosodás láncát.
Kisné Portik Irén
Néprajzkutató, Szászrégenben született 1955-ben, elemi és középiskolai tanulmányait is ott végezte. 1977-től Gyergyószentmiklóson él. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsész karán diplomázott. Dolgozott textil-technikusként a gyergyószentmiklósi Bútorszövetgyárban, néprajzosként a Tarisznyás Márton Múzeumban, a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központban, a Salamon Ernő Gimnáziumban. Három évig igazgatója volt a Városi Könyvtárnak, jelenleg a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal kulturális felügyelője, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola oktatója. Munkásságáért 2003-ban Aszalós-díjat, 2005-ben a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést kapta. Önálló kötetei: Kossuth Lajos a magyar nép tudatában, 2002; Barát Jóska, Gyergyóalfalu Naszreddin Hodzsája, 2006; Gyergyó és a fenyő, 2006; Rejtélyes számok a hiedelemvilágban, 2008; Barát Jóska, az alfalvi adomázó, 2012. Két kötet társszerzője: Felső-Maros vidéki keresztszemesek, Kriterion, 1985; Két nagyanyám időjósló mondókái, Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion.
2013. január 21.
A székely zászló kitűzését kéri a polgármesterektől Tamás Sándor
Tamás Sándor, Kovászna megye elnöke arra kérte a Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely körül elhelyezkedő települések polgármestereit, hogy valamennyi településen tűzzék ki a polgármesteri hivatal homlokzatára a székely zászlót.
Tamás Sándor - aki egyben az RMDSZ megyei szervezetét is vezeti - elmondta: e gesztussal a polgármesterek szolidaritást vállalhatnak azokkal az elöljárókkal, akik ellen a megye prefektusa pert indított a zászló kitűzése miatt.
„Azért kértem ezt a polgármesterektől, mert a Székelyföld iránti elkötelezettség a szívünkben van” - jelentette ki Tamás Sándor. A jogász végzettségű elnök ezúttal is nyomatékosította, hogy a zászló egy nemzeti közösség szimbóluma, és annak kitűzése - megítélése szerint - nem ütközik törvénybe.
Mint ismeretes, a kék alapon hosszanti aranysávot, valamint holdat és csillagot ábrázoló székely zászlót a megye több polgármesteri hivatalának a homlokzatára is kitűzték már; ott lobog a sepsiszentgyörgyi városházán és a Kovászna Megyei Tanács épületén is. A Kovászna megyei törvényszék azonban tavaly novemberben elfogadta Codrin Munteanu prefektus keresetét, és törvénytelennek ítélte, hogy Uzon község polgármesteri hivatalának homlokzatára kitűzték a székely lobogót. Az igazságszolgáltatási fórum alapfokú döntésével jóváhagyta Munteanu keresetét, és elrendelte, hogy a lobogót el kell távolítani, mivel a törvény szerint csak az ország és az EU zászlóját lehet kitűzni a közhivatalok homlokzatára. Ráduly István, Uzon polgármestere akkor lapunknak úgy nyilatkozott, a törvény csak azt írja elő, hogy ki kell tűzni Románia és az EU zászlóját, más jelképek használatát azonban nem szabályozza, tehát nem is tiltja.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a kereset benyújtása után nyilvános bocsánatkérésre szólította fel a székely szimbólumok ellen harcot hirdető prefektust. Az RMDSZ-es elöljáró felháborítónak tartotta a kereset szövegét, amelyben a prefektus kisbetűvel írta a Székelyföld nevét, a székely jelképet pedig egy futballklub zászlajához hasonlította. A kormánybiztos úgy fogalmazott: az uzoni községháza homlokzatára kitűzött zászló egy nem létező entitást szimbolizál, és éppen annyira törvénytelen, mintha egy futballklub vagy autógyár zászlóját tennék ki a községházára azért, mert a polgármester vagy a tanácsosok kedvelik azt. November 8-án az RMDSZ zászlós tüntetést szervezett a sepsiszentgyörgyi prefektúra előtt, mintegy kétezren vonultak fel székely zászlókkal a székely jelképek védelmében.
Ünnep a magyar kultúra szellemében
Erdély- és Partium-szerte megemlékeznek a magyar kultúra napjáról holnap, egyes településeken már elkezdődtek a rendezvények, néhol többnapos rendezvénysorozat várja az érdeklődőket. Amint arról már korábban beszámoltunk, Bihar, Szatmár, Kolozs, Maros, Hargita, Kovászna megyében, valamint Bukarestben is ünneplik a napokban a magyar kultúrát.
A jeles napról 1989 óta emlékeznek meg január 22-én, kézirata tanúsága szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Közös ünneplés Váradon és Berettyóújfaluban
Nagyvárad tizenharmadik alkalommal ünnepli a jeles évfordulót többnapos rendezvénysorozattal a magyarországi Berettyóújfaluval közösen. Ma délután A közösségi művelődés – a nemzet megmaradása címmel tartanak fórumot – a vitaindítót dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész tartja, részt vesznek váradi és magyarországi meghívottak. Délután Meleg Vilmos színművész József Attila-műsorát tekinthetik meg az érdeklődők az Ady Endre Gimnáziumban Kiáltás Istenhez címmel. Holnap, a magyar kultúra napján nyílik meg a világban élő román és magyar fotóművészek 7. nemzetközi szalonja az Euro Foto Art Galériában, a Szacsvay Imre Általános Iskolában pedig két író-olvasó találkozóra kerül sor: az elemi osztályosok Tóth Ágnes költővel, a nagyobbak pedig Markó Bélával beszélgethetnek. Délután a kolozsvári Koinónia Kiadó mutatja be négy könyvét a Szigligeti Színházban, majd a Nagyvárad Táncegyüttes Fekete Sáfrán című produkciójára kerül sor, amely a Magyar Kultúráért díjak és az idén alapított Jakobovits Miklós-díj átadását követi. Szerdán, január 23-án a Bunyitay Vincze Könyvtár a Szemfüles ifjúsági folyóirat író-olvasó találkozójának ad otthont, majd a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület jubileumi kiállítására kerül sor a Tibor Ernő-galériában. A Partiumi Magyar Művelődési Céh ugyanakkor saját rendezvényt is szervez a magyar kultúra napján: a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban dr. Pomogáts Béla és más jeles előadók tartanak irodalmi estet, majd Demény Balázs zongoraművész szólóestjére kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében.
Dsida és Arany a színpadon
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata holnap 18 órától ismét műsorára tűzi a nagy sikerrel játszott „....nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak...” című Dsida Jenő pódiumestet. A produkcióban vendégművészként újra láthatja a közönség Bogdán Zsolt Jászai- és kétszeres UNITER-díjas érdemes művészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészét, Csutak Réka szintén kolozsvári színművészt, valamint Kovács Éva Poór Lili-díjas színművészt. Nagyszabású eseménysorozattal készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyar kultúra napjára, holnap 14 órától látható a budapesti színház- és filmművészeti egyetem negyedéves fizikai színházi rendező-koreográfus osztályának előadásában Arany János klasszikusa, a Toldi. Az előadást beszélgetés követi, 18 órától pedig a Peer Gynt című előadást láthatja a nagyérdemű. A Toldit Horváth Csaba rendező-koreográfus osztálya adja elő. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc a szöveg szerves részévé válik. Az igazi kihívást az jelentette, hogy hogyan tudunk egy klasszikus, veretes művet megszólaltatni a kortárs színház nyelvén, mondta el Horváth Csaba. A rendező-koreográfus 2005-ben Budapesten hozta létre saját társulatát Forte néven. A klasszikus és modern szövegekkel egyaránt foglalkozó társulat, a kortárs tánc és a prózai színház elemeit ötvöző formanyelvvel kísérletezik. Ez a kifejezési mód azóta „fizikai színház” néven vált ismertté. Az egyedülálló világot megteremtő zenét Dresch Mihály, a budapesti dzsesszzenei élet kimagasló szaxofonművésze szerezte. A Csíki Játékszín a jeles nap alkalmából az Isten pénze című kortárs magyar musicalt tűzte műsorára. Az előadás 17 órakor kezdődik, a musicalt 2012 decemberében mutatta be a társulat Charles Dickens születésének 200. évfordulóján, Dickens Karácsonyi ének című kisregénye alapján a musical szövegkönyvét Müller Péter írta. A mű zeneszerzője Tolcsvay László, dalszövegírója Müller Péter Sziámi, rendezője Somogyi Szilárd. Könyvbemutatókkal ünnepli a Kriza János Néprajzi Társaság a magyar kultúra napját. Pávai István Az erdélyi magyar népi tánczene című kötetét Szenik Ilona méltatja, a György V. Imola, Keszeg Vilmos és Tekei Erika szerkesztette Kriza János Néprajzi Társaság évkönyvét Czégényi Dóra mutatja be. A rendezvényre január 23-án 18 órától kerül sor a társaság székhelyén, Kolozsváron az est házigazdája Jakab Albert Zsolt.
Díjaznak a Gyergyói-medencében
A Hargita Megyei Tanács és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ a gyergyói-medencei települések önkormányzataival, kulturális intézményeivel és civil szervezeteivel közösen ünnepli a magyar kultúra napját. Az önkormányzatok és a kulturális intézmények képviselőjéből álló kuratórium a javaslatok alapján dönt arról, hogy idén a Gyergyói-medencéből ki kapja meg az öt évvel ezelőtt alapított Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Újdonság, hogy a medence minden iskolájának 2-3 diákja is elismerésben részesül, akik iskolán kívüli tevékenységük révén hathatósan hozzájárultak a kulturális élethez. Mindkét elismerést a holnapi gálaesten adják át a szervezők a gyergyószentmiklósi művelődési központ színháztermében 18 órakor. A Hargita Megyei Tanács kulturális alintézményeivel karöltve január 17–31. között a megye számos településén kiállításokat, könyvbemutatókat, hangversenyeket és tematikus előadásokat szervez. A Hon a hazában elnevezésű rendezvénysorozatba bekapcsolódtak Hargita megye kulturális intézményei. A Hargita Megyei Művészeti Népiskola kamarazenekarának hangversenyét holnap 18 órától tartják a gyergyóalfalvi művelődési házban. A szerzők jelenlétében mutatják be Ferencz Imre Madárkirakat, Kozma Mária Régiségek Gyergyóból, Kristó Tibor Kárász Karcsi, a csalihal című kötetét január 24-én Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson január 25-én.
Krónika (Kolozsvár),
2013. február 17.
Hatósági hajsza indult a székely termékek ellen?
Tévéstábok kíséretében vonultak ki Csíkszeredába, a szombaton tartott Hagyományos és Helyi Termékek Vásárára a Brassói Fogyasztóvédelmi Felügyelőség képviselői, ahol kifejezetten a székely termékeket vették górcső alá. A fogyasztóvédők nem véletlenszerűen, hanem célzottan mentek az egyik termelőhöz, aki újra felhasználta a műanyag palackot, majd a többi árust is ellenőrizték. Borboly Csaba kétségbe vonja az ellenőrzés jóhiszeműségét.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke – akit a sajtó képviselői vásárlás közben rohantak le, hogy kommentálja a fogyasztóvédelem észrevételeit – éppen ezért kétségbe vonja az ellenőrzés jóhiszeműségét. Természetesen ennek ellenére nem mentesülnek a szabályok betartása alól az árusok, jelentette ki.
A Hargita Megyei Tanács vasárnapi közleménye szerint az ellenőrök elsősorban a hiányos címkézést, a román felirat hiányát, egyszer használatos palackok újrafelhasználását kifogásolták.
Sorin Susanu főfelügyelő, a brassói hivatal vezetője a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hogy a tapasztalt szabálytalanságok miatt bírságot rónak ki a termelőkre, a kereskedőkre, valamint a vásár szervezőire, és tájékoztatják az Állategészségügyi Igazgatóságot, valamint a Közegészségügyi Igazgatóságot. A kiszállás mérlegéről jövő héten sajtótájékoztatón számolnak be.
Hargita Megye Tanácsa az észrevételekért vállalja a felelősséget, hangsúlyozta Borboly Csaba, eddig is folyamatosan ellenőrizték, illetve segítették a termelőket a címkék, csomagolás és egyéb kellékek beszerzésében, ezentúl mindez még nagyobb figyelmet kap. Azokkal a termelőkkel szemben, akik nem teljesítették az előírásokat, különböző eljárások lépnek érvénybe. Aki használt palackban árusította termékét, egy hónapra eltiltják a vásártól, ismertette az elöljáró.
Hozzátette: elfogadhatatlannak tartja a címkék hiányát, hogy nem tüntetik fel az adott termék összetételét, szavatossági idejét stb., ezért a továbbiakban a címke nélküli termékek árusítását megtiltják. Ellenzi az egynyelvű címkék használatát, korábban is szorgalmazta a kétnyelvűeket, legyártásukban segítséget nyújtott Hargita Megye Tanácsa, és ez az elkövetkezőkben is így lesz, már a következő vásárra segítenek mindenkinek ezek elkészítésében. A pénznek nincs nemzetisége, az előállítót segíti, ha terméke minél több vevőhöz eljut, hangsúlyozta már korábban is megfogalmazott álláspontját a megyeitanács-elnök.
A mérleg használatával kapcsolatos ellenvetést a fogyasztóvédelem tévedésének tartja, kifejtette, a kistermelők alkalmi piacára, mint a szóban forgó is, más metrológiai szabályok érvényesek, mint a nagykereskedelmi egységekre, éppen ezért itt nem kötelezik a bevizsgált mérleg használatát. A vásárba szükséges iratok, amelyekkel a termelők érkeznek a termelési lap, igazolás a termelő egészségi állapotára vonatkozóan, illetve az állatorvos által kiállított bizonylat, hogy a feldolgozott jószágok egészségesek voltak.
"Hargita Megye Tanácsa nem huny szemet a hibák fölött, fellép a kijavításuk érdekében, azt viszont tudni kell, hogy a helyi termelői piac árusait nem lehet azoknak a törvényben levő jogszabályoknak megfeleltetni, amelyek a multinacionális élelmiszergyártó cégek millió eurókat érő laborberendezéseivel ellenőrzött és alátámasztott termelési folyamatához vannak igazítva. Az egyszerű gazdáknak, a kistermelőknek esélyük sem lenne portékájuk értékesítésére, ha nem jött volna létre Hargita Megye Tanácsa támogatásával a hagyományos termékek havi vására. Ez a piac jelenti a Székely termék mozgalom alapját, mostanra hasonló működik Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen. Ma már a helyi termelők árui ott vannak számos nagyáruház polcain, ami több száz, akár ezer székely családnak biztosít megélhetést vagy jövedelem-kiegészítést. Ez olyan irány, amit folytatni kell, nem pedig megállítani. A vásár szabályait a kezdetektől fogva folyamatosan szigorítják, annak érdekében, hogy minél közelebb kerüljenek a nagy kereskedelmi egységekre is érvényes előírásokhoz, mindehhez azonban a termelőknek jövedelemforrást kell biztosítani, amelyből beruházni, fejleszteni tudnak, és fokozatosan haladnak előre a jogszabályok teljesítésében" – magyarázta Borboly Csaba.
Hozzátette: a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel már több hónapos vitát folytatnak, mivel az ingyen szeretne irodahelyiséget kapni a megyei tanács székházában. Ezt Hargita Megye Tanácsa nem tudja biztosítani, hiszen más intézmények is – könyvtár, művészeti népiskola, Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ, Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság stb. – bérleti díj ellenében kényszerülnek irodát működtetni a város más pontjain. A csíkszeredai megyeháza épületében, a prefektúrán kívül, minden intézménynek bért kell fizetnie a használatba vett helyiségért. Borboly Csaba a „megleckéztetés" egyik okát ebben látja.
"A lakosság körében nagy népszerűségnek örvendő, A székelység története című tankönyv kiadása, majd a székely zászló körül kibontakozott vitát, most pedig a székely termékek sikeres forgalmazása elleni fellépést együttesen egy összehangolt támadásnak ítélem meg, egy olyan folyamatnak, amely veszélyezteti sok száz család megélhetését, de mindannyiunk létét is" – fogalmazott a megyeitanács-elnök.
A csíkszeredai Hagyományos és Helyi Termékek Vásárát közel három éve rendszeresen megszervezik. Minden ellenőrző szervtől kértek hivatalos jelentést a vásárról – élelmiszer-biztonság, higiéniai körülmények stb. szempontjából –, és mindenhonnan pozitív választ kaptak.
Összességében rosszindulatú megnyilvánulásnak ítéli meg a fogyasztóvédelem szombati akcióját Borboly Csaba, sokkal inkább azt látta volna helyesnek, ha az ellenőrzés után együtt keresnek megoldást a hiányosságok orvoslására, nem pedig a média kíséretében vonulnak ki a szakemberek. A lakosság hozzászokott a hagyományos vásárhoz, igényli azt, sok termelőnek, megélhetést, jövedelmet biztosít.
"Az RMDSZ ellenzékben van, és jó ideje dúl a székely zászló körüli cirkusz, most pedig a kistermelők megélhetését akarják ellehetetleníteni. Minek tudható be mindez? Ezek a székelységgel való leszámolás mozzanatai?" – tette fel a kérdést Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Maszol.ro,
2014. március 25.
Hargitai projektek támogatását kérik a magyar államtól
A Hargita megyében tapasztalt orvoshiány volt a fő témája a Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár csíkszeredai látogatása alkalmával tartott megbeszélésnek.
Ezen Zsigmond Barna Pál főkonzul mellett többek között Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke, Szabó Barna megyemenedzser, Becze István és Rafain Zoltán megyei tanácsos vett részt.
Elhangzott: a szakszerű egészségügyi ellátást helyben hozzáférhetővé kell tenni azok számára, akik pénz- vagy időhiány miatt nem tudják távoli egyetemi központokban kezeltetni magukat. Erre az orvosok számára bérelhető lakások biztosítása jelenthet megoldást.
Az utóbbi években már történtek lépések ez ügyben, de mivel a következendő időszakban, egy újragondolt szakemberpolitika révén számos fiatal szakorvos érkezik a kórházba, további lakásokra lenne szükség, mondták az elöljárók, akik a magyar kormány segítségét kérték ehhez.
A Hargita megyei önkormányzat képviselői a szakoktatás fontosságáról is tájékoztatták a helyettes államtitkárt. Rámutattak, ma a fiatalok már nem Magyarországon keresnek munkát, hanem nyugatabbra utaznak, ami nemzetstratégiai szempontból kedvezőtlen helyzetet eredményez. Ezt a tendenciát hivatott visszafordítani a megyei tanács javaslatára indított, a szakoktatás fejlesztését célzó civil együttműködés.
A Hargita Megyei Művészeti Népiskola például hiánypótló ácsképzési programot dolgozott ki, közép- és hosszútávú céljuk, hogy minél több fiatalt ösztönözzenek a hagyományos ácsszakma magas szintű elsajátítására. Ez nemcsak az ő megélhetésüket biztosíthatja, akár saját vállalkozást is létrehozhatnak, ahol újabb szakembereket alkalmazhatnának.
Ez a folyamat szerves része annak a regionális törekvésnek, amely a helyi gazdaság önellátó képességének erősítését szolgálja, mutattak rá a székelyföldi elöljárók, arra kérve a magyar kormányt, hogy támogassa a népi mesterségek, hagyományok megőrzését célzó törekvéseiket. Répás Zsuzsanna projektelképzelések bemutatására és kidolgozására kérte fel őket.
A megbeszélés másik kiemelt témája az épített örökség védelme, ezen belül a székely kapuk megőrzése volt. Megemlítették többek között a máréfalvi Kovács Piroska Európa Nostra-díjas néprajzkutató munkásságát is, aki sokat tett és tesz a székely kapuk megmentéséért.
Mivel a megyei tanács egy éve nem tudja a Kölik Hagyományőrző Művelődési Egyesület tagdíját fizetni – a román kormány ugyanis nem hagyta még jóvá a közhasznú társaságok támogatását –, Borboly Csaba arra kérte Répás Zsuzsannát, hogy a magyar kormány biztosítsa ezt az összeget. A helyettes államtitkár ígéretet tett arra, hogy mielőbb megoldást keresnek a problémára.
A Hargita megyei vendéglátás és turizmus szintén témája volt a megbeszélésnek. Tudatosítani kell az emberekben, hogy nemcsak székely termék, hanem székely szolgáltatás is létezik, mutattak rá a megyei elöljárók, akik a kettőt együtt szeretnék elérhetővé tenni minél több magyarországi számára.
Olyan élményekkel és célpontokkal akarják Székelyföldre csalogatni a turistákat, amelyekkel nemcsak a nehézkesebb idejutást tudnák kárpótolni, de életre szóló élményekkel is gazdagítanák a látogatót, hangzott el.
Borboly Csaba a román–magyar együttélési programokat és a Kelemen–Görgény Fejlesztési Társulást is bemutatta, arról tájékoztatva Répás Zsuzsannát, hogy normalizálni szeretnék a két nép közötti viszonyt. Hargita megyében – ahol a románság aránya 20 százalék alatti – ez részben már megvalósult, és a megyei elöljáró szerint hasonló kísérletet lehetne tenni Erdély más megyéiben is, főleg ott, ahol a népességi arányok hasonlók, csak a románság javára.
Borboly Csaba azt reméli, hogy a fejlesztési társulás megalakításának jó példája átvihető más erdélyi megyékbe vagy a Kárpát-medence más szegleteibe is.
Krónika (Kolozsvár),
2014. november 19.
Kitartottak a népiskola oktatói
Idén hozzávetőleg hétszáz diákot oktat a Hargita Megyei Művészeti Népiskola, közel húsz településen, három- és ötéves képzéseken. Udvarhelyszéken tíz tanár több mint 150 tanulót képez ebben az évben – az oktatás folyamatos, annak ellenére, hogy a megyei önkormányzat alárendelt intézménye néha anyagi problémákkal is küzd.
Hargita megyében 19 településen rendelkezik tagozattal a 37 éves Hargita Megyei Művészeti Népiskola, a megyei önkormányzat alárendelt intézménye. Az udvarhelyszéki elméleti és gyakorlati oktatás Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Korondon, Székelyvarságon, Zeteváralján, Zetelakán, illetve Szentegyházán zajlik: a térségben főként zenei képzéseken vehetnek részt az érdeklődők, akiket mind a népi, mind a klasszikus zene és a dzsessz világába bevezetnek – a tanulók zongora-, szintetizátor-, fuvola-, klasszikusgitár-, trombita-, szaxofon-, klarinét- vagy vadászkürtórákon vehetnek részt három, illetve öt évig. Ezenkívül magas fokon elsajátíthatnak népi kézművesmesterségeket is, például a fafaragást.
Kicsik és nagyok, kezdők és haladók
A népiskola növendékeinek kétharmada iskolás, de vannak óvodások és felnőttek is – mondta el Péter Csaba, a kulturális intézmény vezetője, hozzáfűzve, az oktatás nagyjából délután zajlik, de a program rugalmas. A tanulóknak korra vagy előzetes felkészültségre vonatkozó kikötés tehát nincs – kezdőket és haladókat is tanítanak –, de a gyerekek és felnőttek csoportos képzése külön történik, hiszen a tananyagot más-más módon kell elmagyarázni a kicsiknek és nagyoknak – fejtette ki az igazgató. Hozzátette, a munka folyamatosan zajlott, bár az utóbbi időszak anyagi szempontból kissé nehéz volt a munkaközösségnek, ugyanis késtek a fizetések – mostanra azonban az oktatók megkapták bérüket.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro
2015. október 16.
Üllő, kalapács és tűzhely
A csíkszeredai Nagy István Gábor festő, grafikus és díszműkovács. Tagja a Csíki Kézműves Egyesületnek, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek és alapító tagja a Lépések Színekben és Formákban a Művészetért Alapítványnak.
„Szépvízen nevelkedtem, a szomszédunkban lakott egy kovács, akinek volt egy velem egyidős fia. Mivel ő nem mehetett játszani, amíg a feladatait el nem végezte, mi, a játszótársai is segítettünk. Szeget egyengettünk, szenet törtünk, apró feladatokat láttunk el, bár akkor még nem is szerettük. Időközben megkedveltük, s már oda jutottunk, hogy versenyeztünk, ki nyomhatja a fúvót az öreg mesternek. Nekem voltak különböző elképzeléseim, hogy mi leszek, ha nagy leszek, de a kovácsmesterség nem is jött szóba. Aztán bekerültem 1980-ban Csíkszeredába, és úgy hozta az élet, hogy kovács szakiskolába jártam, majd az iskola elvégzése után ipari kovácsként dolgoztam 21 évig. Akkor változott a helyzet, a cég bebukott, nyolc hónapig a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnél voltam díszlettervező, de egyre gyűlt bennem az ötlet, az elképzelés, hogy még mi mindent lehetne kipróbálni a kovácsolás terén” – meséli Nagy István Gábor.
A fiatalember időközben a Hargita megyei Művészeti Népiskolánál elvégzett egy hároméves festészet-grafika szakot, kapcsolatba került Máté Jenő kozmási kovácsművésszel, és egy alkalommal, amikor Gyergyószárhegyen részt vett a Széptermető Kalákában és kovácsolást tanult, „megfertőződött" a díszkovácsolással.
Nagy István Gábor ma már Csíksomlyón egy kis műhelyben készíti az egyedi kovácsoltvas dísz- és használati tárgyakat. Bár – mint megjegyzi – a jelenlegi kovácsműhely műteremként indult, festmények születtek itt, aztán úgy hozta az élet, hogy ablakrácsokra volt valakinek szüksége. „Előkerült a szomszédos műhelyből egy porszívó, a földön két tégla között tüzet csináltunk, s ott kezdtük hajlítani a vasat, kísérleteztünk, a végén elkészültek az ablakrácsok. Aztán egyik munka hozta a másikat” – eleveníti fel. Azt mondja, útja bármerre is vezetett, egy adott pillanatban mindig a kovácsoláshoz érkezett, nem csoda, ha már nagyon megszerette, bár tudja, ez olyan szakma, amely gyakorlásához mindig tanulni kell.
A díszműkovács elméletileg mindent készít – korlátok dísztárgyak, tűzszerszámtartók –, ami vasból létezhet, díszít és használható is – mondja, amikor arról kérdezem, mi kerül ki a somlyói műhelyből. Nagy népszerűségnek örvendenek a szálfegyverek – fokosok, kardok, kések, bárdok –, melyeket a hagyományőrzők, a huszárok használnak. Most – jegyzi meg – egy segítővel dolgozik, de bizony volt idő, amikor a felesége fogta meg a vas végét.
Azt mondja, bármit is készít, minden ütésbe beleviszi a szívét, lelkét, tudását, szeretettel csinál minden egyes darabot. Ma már megrendelésre dolgozik, de megengedheti magának, hogy nem vállal el bármit. „Sokszor van az, hogy a megrendelővel még vitába is kerülünk, mert giccset kér. Az ilyent kihagyom, vagy máshová irányítom. Nem vállalom. Az ilyen dolgokhoz nem adom a nevem. Lassan odajutottam, hogy megengedhetem ezt magamnak. Ehhez idő kellett, eleinte bármit vállaltam, mert kellett a pénz, most is kell, de már nem mindenáron” – mondja elszántan.
D. Balázs Ildikó
Székelyhon.ro
2016. január 31.
Egyházi énekektől volt hangos a csíkmindszenti sportcsarnok
Huszonegyedik alkalommal gyűltek össze az alcsíki egyházi kórusok, az Alcsíki Egyházi Kórustalálkozót idén a legfiatalabb kórus, a csíkszentléleki szervezte. A helyi templomban tartott ünnepi szentmisét követően a csíkmindszenti sportcsarnokban folytatódott a találkozó, a mintegy háromszáz székelyruhás, ünneplőbe öltözött kórustaggal, érdeklődővel zsúfolásig megtelt a terem.
Az alcsíki egyházi kórusok akaratlanul is egymáshoz mérik tudásukat az évente megszervezett találkozókon, így ezek az események fejlődésüket is segítik − mondta el Gergely Tibor, az idei Alcsíki Egyházi Kórustalálkozót szervező csíkszentléleki énekkar vezetője.
A színpadon egymás után fellépő hét énekkar két-két kórusművet mutatott be, többek között elhangzott a Karácsonyi himnusz, az Íme, Isten báránya, a My Lord és a Jubilate Deo című darabok. Elsőként a Tusnádfürdői Kisboldogasszony Egyházi Kórus (karvezető: Virágh Imre) lépett fel, majd következett a Szent László nevét viselő csíkszentsimoni énekkar (karnagy: Pap Levente), a csíkszentmártoni Baka János Egyházi Kórus (karvezető: Szabó Tamás) és a csíkszentkirályi egyházi énekkar (karvezető: Domahídi Zalán). Megmutatta tudását a csíkszentgyörgyi Ilyés András Egyházi Kórus (karnagy: Fejér István) és a csíkszentimrei egyházi énekkar (karvezető: Darvas Róbert) is, utolsóként pedig a házigada csíkszentléleki kórus (karvezető: Gergely Tibor) állt színpadra.
A bemutatkozások sora a Dona nobis pacem közös eléneklésével zárult, azt követően ünnepi ebédet fogyasztottak. A színvonalas esemény megszervezésében a helyi intézmények mellett közreműködött Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Művészeti Népiskola is. Gergely Tibor, a szentléleki kórus vezetője elmondta, nagyon nagy élmény a kórusoknak a találkozókon való részvétel. „Más az, hogy a saját templomodban énekelsz bizonyos időközönként, ahol nem biztos, hogy hozzáértők hallgatnak. Itt viszont van egyfajta elismerés, biztatás.” Megjegyezte, emellett a karok akaratlanul is egymáshoz hasonlítják magukat, így ez egy jó lehetőség a fejlődésre is.
Az első Alcsíki Egyházi Kórustalálkozót Bálint Zoltán kántor kezdeményezésére szervezték meg, aki akkor Csíkszentkirályon teljesített szolgálatot. Azóta évről-évre más-más alcsíki település egyházi kórusa vállalja annak megszervezését. Mint az a szombati eseményen kiderült, legközelebb 2017. február 18-án találkoznak újra az alcsíki egyházi énekkarok, akkor Csíkszentgyörgy ad otthont az eseménynek.
Kömény Kamilla. Székelyhon.ro
2016. február 28.
Népviselet-gyűjteményes kötetet mutattak be
Kisné Portik Irén Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte című népviselet-gyűjteménye fontos néphagyományi mérföldkő az egész Székelyföld életében. Fotókkal gazdagon illusztrált kötetét péntek délután mutatták be Csíkszeredában.
A gyergyói néprajzkutató több éven keresztül tanulta, tanította, művelte, összegyűjtötte és közreadta azt a páratlan értékű kincset, melyet a Hargita Kiadó gondozásában megjelent kötet foglal magában. E könyv által olyan magas értékrendű gyűjtemény jut el az emberekhez, amely erősíti, óvja népünket az idegen hatásoktól, benyomásoktól. A könyv legfontosabb üzenete az értékmentés, hagyományápolás. Egy népviselet akkor tölti be igazi szerepét, ha viselik – fogalmazott a kötet méltatásakor Péter Csaba, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola vezetője.
A megyeháza márványtermében házigazdaként Borboly Csaba megyeitanács-elnök köszöntötte a nagy számú érdeklődőt, majd Sarány István publicista beszélgetett Kisné Portik Irénnel, a könyv szerzőjével, Lövétei Lázár László szerkesztővel, Iochom Zsolt fotóssal és Siklódy Ferenc tipográfussal. A könyvbemutatón személyes tapasztalataikat is megosztották a néprajzkutató tanítványai, akiknek tovább adja a népi tudást.
A bemutatót követően a Megyeháza Galériában kiállítás nyílt a Művészeti Népiskola csíkszeredai, gyergyószéki, valamint a Csíkdánfalván működő kihelyezett tagozatok munkáiból. A kiállítás-megnyitón elhangzott, hogy az elmúlt négy évben a megye hat helységében közel kétszáz fiatal és felnőtt tanulta, illetve tanulja a népi szövés-varrás, hímzés és viseletkészítés fortélyait.
„Elődeink nem egyenruhában jártak, hanem mindenki saját viseletben, amely a lelki világát, családi helyzetét, módossági fokát kifejezte, minden rajta volt az alsó szoknyától a pártáig” – hangsúlyozta Kisné Portik Irén a bemutatón. Az eseményen közreműködtek a művészeti népiskola tanulói és tanárai, népdallal és néptánccal emelve a rendezvény színvonalát.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro
2016. szeptember 12.
Megnyitotta kapuit a Márton Áron Tehetséggondozó Központ Csíkszeredában
A tanévkezdés napjára időzítették a Csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ avatási ünnepségét. A Stadion utcai kollégium és lelátó építéséhez tavaly nyáron fogtak hozzá, egy év után költözésre kész, impozáns épület előtt vághattak szalagot a hétfői avatóünnepségen.
Az Futball Klub (FK) Csíkszereda focistái, a kollégium leendő diákjai és azok szülei, hozzátartozói, illetve egyházi és világi vezetők, valamint a magyar kormány képviselői gyűltek össze hétfőn délután, hogy felavassák a Márton Áron Tehetséggondozó Központ. A városi sportpálya mellé épített négyszintes épületben kollégium, étkezde, lelátó, öltözök és egyéb kiszolgáló helyiségek, valamint sportorvosi rendelő kapott helyet. A tehetséggondozó központot a Bethlen Gábor Alapon keresztül, a magyar állam támogatásával építették, működtetését közösen az FK Csíkszereda és a Szent Kereszt Plébánia vállalták.
„Ezt jól kifociztuk magunknak” – fogalmazott ünnepi felszólalásában Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke, majd köszönetét fejezte ki a támogatóknak és a felcsúti barátaiknak, mert szerinte a baráti kapcsolatok hozták létre ezt a létesítményt. Mint kifejtette, 2013-ban kötöttek együttműködési megállapodást a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával, akkor álmodták meg a kollégium létrehozását is. „Meg kell becsülni a befektetett munkát, és tenni kell azért, hogy minél többen akarjanak a tehetséggondozó központ részesei lenni, és még sikeresebbek lenni” – tette hozzá.
A magyar kormány képviseletében Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára szólt az ünneplőkhöz. „Igyekszünk mind stratégiai partnerként, mind biztos támaszként segítséget nyújtani a székelység részére, éppen ezért a magyar kormány fontosnak tartja támogatni a határon túli magyarság identitásának megőrzését és megerősítését, anyanyelvének, kultúrájának ápolását és rokoni kapcsolatainak fenntartását” – emelte ki az államtitkár. Hozzáfűzte, a magyar kormány jó úton halad akkor, amikor a gyermekek jövőjében látja a siker kulcsát, és jól jár el akkor is, amikor a sport életre szóló megkedveltetését és a rendszeres testedzést tartja kiemelkedő céljának. „Ezúton gratulálunk Székelyföldnek a fejlesztésekhez és kívánom, hogy a Csíkszeredai futballklub vezetőségének kívánsága váljék valóra, és 2019-ben vagy már hamarabb az első osztályú bajnokságot nyerjék meg fiatal tehetségeikkel” – hangsúlyozta Szabó Tünde.
Mészáros Lőrinc, a magyarországi Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke ünnepi beszédében kifejtette, 3-4 évvel ezelőtt döntötték el, hogy nyitnak határon túlra, és szakmai partnereket keresnek labdarúgás terén, így esett a Csíkszeredai klubra a választásuk. A Márton Áron Tehetséggondozó Központ kapcsán úgy fogalmazott, hogy egy ilyen létesítmény nagyszerű dolog, a fiatalokért épült, amelyért nekik is tenniük kell. „Nem titok az sem, hogy szeretnénk, hogyha a legtehetségesebb gyermekek Magyarországon, a Puskás akadémiánál folytatnák pályafutásukat” – fejezte ki reményét az elnök, aki magánemberként jelentős összeggel támogatta a Márton Áron Tehetséggondozó Központ létrejöttét.
Pro Urbe-díjakat adtak át
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Székelyföld egy pompás kollégiummal gyarapodott, később pedig arról beszélt, hogy reméli, innen kerül ki a következő Bölöni László tehetségű labdarúgó. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és egyben az építkezés projektmenedzsere arról beszélt, hogy sokan megkérdőjelezték még a kollégium építésének kezdetén, hogy összefér-e a sport és a tanulás, utalva arra, hogy az épületben kollégium és lelátó is helyet kapott, illetve az FK Csíkszereda focistáinak és a helyi középiskolások diákjainak szolgál egyszerre bentlakásul. „Ezt a kérdést az, aki fiatalon sportolt és tanult, az nem fogja feltenni, a sportnak és a tanulásnak együtt kell lennie” – hangsúlyozta a polgármester. Ünnepi beszéde végén Pro Urbe-díjjal tüntette ki Mészáros Lőrincet, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnökét önzetlen támogatásáért, valamint Szondy Zoltánt, a Futball Klub Csíkszereda elnökét, a Csíkszeredai labdarúgás fellendítéséért.
Az ünneplő felszólalók sorát Darvas Kozma József, római katolikus esperes követte, aki kiemelte, hogy Márton Áron püspök nevét viseli a központ, a neve kötelez. „Törekedni kell, hogy hitünkben erősek, erkölcsünkben tiszták, identitásunkban, magyarságunkban szilárdak legyünk” – intette óva a kollégium leendő lakóit, akikre a hargitafürdői Pálos rend is felvigyáz majd.
Az avatóünnepség végén Tamás József püspök megáldotta a létesítményt, majd ezt követően ünnepélyesen átvágták a magyar nemzeti színű, valamint a vörös-fekete színű szalagot. Ezután a résztvevők beléphettek az épületbe, és megtekinthették a lelátót is. Az avatóünnepségen a Művészeti Népiskola valamint a Nagy István Művészeti Szakközépiskola közös zenekara tartott rövid zenés előadást.
Székelyhon.ro
2016. október 27.
Közös tisztelgés Egerben
Az ’56-os forradalom hőseire emlékeztek 
Az 1956-os forradalom 60. évfordulóján tartott megemlékezésen Kovászna és Hargita megye is képviseltette magát Heves megye központjában, Egerben. A magyar történelem egyik legjelentősebb eseményéről az anyaországban pár évtizede még csak kevesek tudták, hogy milyen következményeket vont maga után a környező országok magyar kisebbségére nézve.
A Heves megyei megemlékezésen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta: „Az 1956-os magyarországi forradalom kapcsán 1956 és 1965 között Romániában több mint 25 ezer személyt börtönöztek be, amelyből több mint 1200 magyar nemzetiségű volt. A sepsiszentgyörgyi emlékmű kőlapjain 774 név szerepel: magyarok, románok, németek, halálraítéltek és kivégzettek, illetve olyanok neve, akiket rövidebb-hosszabb börtönbüntetésre ítéltek. Egy csoportosulást szeretnék az érintettekből kiemelni: a magyar forradalommal együtt érző sepsiszentgyörgyi fiatalok Székely Ifjak Társasága néven alakítottak szervezet. A társaság 1957-ben és 1958-ban, március 15-én a Székely Vértanúk emlékművénél koszorúzott. Néhányukat a második alkalommal a helyszínen, a csoport többi tagját a következő napokban tartóztatták le. Mi, magyarok józan nép vagyunk. Tisztában vagyunk az erőnkkel, és nem keressük magunknak a bajt. Mi, magyarok csak annyit tettünk, hogy nem futottunk el, nem hátráltunk meg, egyszerűen csak teljesítettük a kötelességünket. 1956-ban minden megszólaló, minden résztvevő azt tette, amit a szíve és az igazságérzete diktált. Ezért kellett nagyon soknak meghalnia, ezért kellett még többnek börtönben ülnie. Azonban, ha 60 év távlatából nézzük az eseményeket, akkor bizonyossággal mondhatjuk, hogy mégis a bátrak győztek. Győztek, mert elérték, hogy ránk a kiállás, a bátorság, a hősiesség és a nagyság dicsősége maradjon örökül.”
„1956 egyaránt szimbolizálja a magyar nép bátorságát és nemzetünk tragédiákkal kikövezett sorsát. De szimbolizálja azt a történelmi igazságtalanságot is, ahogyan a minket körülvevő világ a bajban rendre elfordítja a fejét, aztán később az emlékezete is elfordul a valóságtól.  Az ’56-os magyarok, Európa legbátrabbjai a mi hőseink, akik a hazát minden elé helyezték, a személyes áldozatvállalás árán is. 60 évvel a hősies cselekedetek után, ma a mi felelősségünk és feladatunk az, hogy szeretteink, gyermekeink és unokáink megismerhessék teljes valójában, mit is jelentett hősnek lenni. Az ő helytállásuk igaz történetét át kell adnunk a következő generációknak, gyermekeinknek és unokáinknak is” – fogalmazott a házigazda szerepét betöltő Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. 
Becze István megyei tanácsos, Hargita Megye Tanácsának képviseletében hangsúlyozta: 1956 októberében a magyar nemzet bebizonyította, hogy többre hivatott, mint amennyit a huszadik század véres történelme rá mért: arra hivatott, hogy szabadságban éljen. Hozzátette: a tény, hogy itthon és otthon egyaránt ünneplünk, bizonyítja, hogy egyetlen közösség tagjai vagyunk, együtt tudunk osztozni örömben, együtt tudjuk megülni ünnepeinket. Örülni tudunk egymásnak, még erősebb közösségbe kovácsolódva. Itthon és otthon határtalan tisztelet övezi a még élő ötvenhatos veteránokat, bátor kiállásuk, kitartásuk elismerést vált ki, s a szenvedésért, ami a forradalom leverése után osztályrészükül jutott, együttérzésünk, hálánk jár.
Az ünnepség méltóságát a Székely Mikó Kollégium diákjainak Haza a magasban, haza a mélyben  című előadása, valamint a Hargita Megyei Művészeti Népiskola Mereklye Néptáncegyüttesének műsora is emelte. A sepsiszentgyörgyi diákok XX. századi anyaországi és erdélyi költők verseit adták elő, a hargitai táncosok pedig helyi és gyimesi életképeket mutattak be. zékely Hírmondó (Kézdivásárhely) 
2016. december 6.
Lezárják a Márton Áron Emlékévet
Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága, Hargita Megye Tanácsa, a Pro Patria Egyesület és a Hargita Megyei Művészeti Népiskola közös szervezésében Csíksomlyón zárják Hargita megyében a Márton Áron Emlékévet.
A püspök születésének 120. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév Hargita megyei zárónapja pénteken lesz a csíksomlyói kegytemplomban.
A programot ünnepi szentmise nyitja 19 órától, amelyet az emlékév egyházi fővédnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrál. Ebből az alkalomból Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-emlékérmet adományoz. Magyarország kormánya részéről Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár mond beszédet.
Az eseményt még ünnepélyesebbé a Hargita Megyei Művészeti Népiskola kamarazenekarának és kamarakórusának adventi műsora teszi. Székelyhon.ro
2017. január 23.
Értékteremtő munkájukat ismerték el az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjjal
A magyar kultúra napja rendezvénysorozat díjátadó gálával zárult vasárnap este Székelyudvarhelyen, amelyen az Udvarhelyszék Kultúrájáért-életműdíjat Pávai István székelyudvarhelyi születésű, jelenleg Budapesten élő népzenekutató vehette át, ugyanakkor elismerték az Udvarhelyi Fiatal Fórum, Zsidó Zsuzsanna rugonfalvi óvónő, valamint a Szentegyházi Hagyományos Huszáregyesületet értékteremtő tevékenységét is.
Ünnepélyesen, de szomorú hangulatban kezdődött vasárnap este az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjak átadása: a veronai tragédia áldozatainak adózott egy perc néma csenddel a közönség a székelyudvarhelyi Művelődési Házban.
Az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjat minden évben olyan személyek, szervezetek, egyesületek kapják, akik, illetve amelyek a közösségért, a magyar kultúráért tevékenykednek. A díjazottak munkásságát a Székelyföldi Stúdió által készített kisfilmek ismertették a jelenlévőkkel.
Az Udvarhelyszék Kultúrájáért Egyesület Életműdíját ez alkalommal a székelyudvarhelyi születésű, Székelykeresztúron nevelkedett, jelenleg Budapesten élő, szelíd és alázatos személyként jellemzett Pávai István népzenekutatónak ítélték oda. Fiatalabb korában a Hargita Megyei Népi Alkotások Házának volt a zenei irányítója, a csíkszeredai Művészeti Népiskola tanára, a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes művészeti titkára. Még Budapestre költözése előtt a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttesnél tevékenykedett szakmai tanácsadóként, később zenei szerkesztő, majd a kulturális műsorok osztályvezetője volt a Marosvásárhelyi Rádiónál. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tanszékének docense, a Hagyományok Háza keretében működő Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum vezetője.
A kiforrott, erős közösségként jellemzett Udvarhelyi Fiatal Fórum érdemelte ki idén az Udvarhelyszék Kultúrájáért Közösségi díjat, hiszen fennállása óta a diáknapok, a gólyabálok, a jégkarnevál mellett számos olyan kulturális programot szervezett, amellyel bizonyította, hogy képes az értékteremtésre. A díjat Vass Orsolya, az UFF vezetője vette át.
A rugonfalvi óvónőnek, Zsidó Zsuzsannának ítélték oda ezúttal az Értékteremtő díjat. A méltatás szerint a Vadrózsák Színjátszó Csoport vezetője „játszva teremt értékeket”, hiszen évek óta a közösség felnőtt tagjainak színpadi „edzője” és összekovácsolója.
„Mindenki ismeri Mihály József huszárkapitány vitathatatlan érdemeit” – hangzott a méltatás az Értékmentő díj átadásakor annak a személyiségnek, aki létrehozta és mai napig fenntartja a Szentegyházi Hagyományos Huszáregyesületet és ezáltal megéli a hagyományokat. Az est meglepetésvendégeként a huszárok teljes díszben, énekszóval vonultak végig a termen a színpadig, ahol köszöntötték könnyekig meghatódott kapitányukat. A huszáregyesület előadását a Cickom Énekegyüttes csengő hangon előadott sóvidéki népdalai követték.
Ferenczi Attila az irodalom rovatban Szini Lajos, Laji bá'-val való első „találkozásáról”, és a munkája, a Nyüszkölés a feredőn s a nagy viz martyán című könyv színpadra viteléről ír. Továbbá Szini Lajos írásainak nyelvezetére is kitér, kritizálóit, elmarasztalóit is idézi. Részleteket is közöl a folyóirat Szini Lajos írásaiból.
Portik Gabriella tanulmányában rávilágít, hogy migrációról nem csak ma beszélhetünk. Az 1941-44 közötti időszak elvándorlását, kitelepítését kíséri nyomon. Az önszántukból vagy kényszerülve kérdést járja körül a Börvelyi, Székelytelep kapcsán.
Nagy József a lapszámban az I. Világháború hadi eseményei a Békás- és a Tölgyesi szorosokban címmel közöl tanulmányt. A főszerkesztő felhívta a diákok figyelmét, csak olyan szakot válasszanak, amit szeretnek, továbbá felkérte, az itthon maradásnak egy erős szála lehet az, hogy az egyetemi évek alatt folyamatosan kapcsolatba legyenek az itthoniakkal, az otthon történéseivel. Bátorította a középiskolásokat, hogy írjanak, vegyék fel a kapcsolatot a szerkesztőkkel.
A Gyergyói Szemlét igyekeznek minden egyes településen bemutatni a szerkesztők, Kilyénfalván, Szentmiklóson, Szárhegyen már ismertették a folyóiratot. Január 25-én, szerdán 18 órától Gyergyóremetén a Községház Tanácstermében, 26-án, csütörtökön 18 órától Gyergyóalfaluban a Petőfi Sándor Művelődési Házban és 31-én, kedden 18 órától Gyergyószentmiklóson a Városi Könyvtárban mutatják be a folyóiratot, melyet az érdeklődők ingyenesen megkaphatnak.
Dósa Ildikó
Székelyhon.ro