Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal
9 tétel
2008. április 1.
Gyergyószentmiklóson Weil Gyula, a Hargita megyei fogyasztóvédelmi hivatal igazgatója nyerte meg az RMDSZ-es előválasztásokat Konstesveller József alpolgármesterrel szemben. „Bár bizonyítékok nincsenek kampánysértésre vonatkozóan, három tanácsos jelenlétében nem menetrend szerinti járattal romákat vittek a szavazó központokhoz – érdekes színfoltja ez az előválasztásoknak”, nyilatkozta az eredményhirdetés után Konstesveller József. A romákat toborzó Stefan Pui állítása szerint Bukarestből, a roma szövetségtől kapott költségtérítést. /Busz szállított romákat Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
2008. április 24.
Csíkszeredában Bokor Márton független polgármesterjelölt indulása ellen két óvást nyújtottak be, Szakács Ildikó magánszemélyként, Kelemen Hunor ügyvezető elnök az RMDSZ nevében fellebbezett a volt megyei kórházigazgató, jelenleg a közegészségügyi hatóság (ANSP) Hargita megyei kirendeltségének a vezetője indulása ellen. Lépésüket azzal indokolták, hogy vezető tisztségben levő közalkalmazott nem indulhat a választásokon, a bíróság azonban elutasította az óvást. A közegészségügyi hatóság vezetőjéhez hasonló helyzetben van Weil Gyula, az RMDSZ gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje, aki Hargita megyei fogyasztóvédelmi hatóság vezetője. Indulása ellen nem nyújtottak be óvást. Csíkszereda polgármesteri székéért hét személy mérkőzik meg. Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi elöljárón kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben Papp Előd volt alpolgármester, a szociáldemokrata Andrei Jean Adrian, a liberális Adrian Panescu, a demokrata-liberális Zudor Ferenc, valamint két független, Bokor Márton és Tamás Sándor József városi tanácsos. Nem indulhat függetlenként a Hargita megyei tanácselnöki székért Borbély Ernő, miután a megyei választási központ elutasította jelöltségét. A független jelölt ugyanis 1236 támogató aláírást tartalmazó iratcsomóval jelentkezett, ez jóval kevesebb, mint a törvény által előírt 2709./Kettős mérce. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2008. június 17.
Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje, Mezei János lett a polgármester. Weil Gyula, az RMDSZ jelöltje elfogadja az eredményt, és gratulál az új polgármesternek. Weil Gyula most újra a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatói munkakörét látja el. A gyergyói medencében MPP-jelölt csak Gyergyóújfaluban győzött, Ditróban, Gyergyóremetén, Gyergyócsomafalván és Gyergyószárhegyen az RMDSZ adja a polgármestert. A helyhatósági választásokon Hargita megyében két városban volt második forduló. Parajdon Bokor Sándor – volt RMDSZ-es polgármester – független jelöltként nyerte el újra a polgármesteri széket, míg Szentegyházán Burus Ella Mária, az RMDSZ jelöltje. Tusnádfürdőn Albert Tibor MPP-s jelölt lett a polgármester, Balánbányán Meres Mihai független, Csíkpálfalván Ferencz Csaba független jelölt kapta a szavazatok többségét. /Barabás Márti, Bágyi Bencze Jakab: Gyergyószentmiklós „polgári” város lett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2009. április 22.
Újabb magyar intézményvezetők estek áldozatul a Székelyföldön az Emil Boc-kormány által beiktatása után elkezdett „etnikai tisztogatásnak”: a napokban menesztették Weil Gyulát, a Hargita megyei fogyasztóvédelmi hatóság igazgatóját, illetve lemondásra kényszerítették Csedő Zsófiát, a szintén Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetőjét. Csedő Zsófia négy éve került a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság élére, az ő nevéhez fűződik például az úgynevezett Őrangyal-program elindítása. /Horváth István, Salamon Márton László: Zöld utat adtak a „tisztogatásnak” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2009. május 20.
Napokon belül új személyek kerülnek a leváltott Hargita megyei magyar intézményvezetők helyébe. A cserékkel kapcsolatban megfogalmazott levelet kézbesített a képviselőházban Korodi Attila RMDSZ-es képviselő a kormánypárti honatyáknak. A menesztett igazgatók felháborodva közölték, hogy a megüresedő állásokért rendezett, „versenyvizsgának nevezett csúfolódáson” 50-60 másodperc állt rendelkezésükre, hogy összefoglalják – esetenként több tíz éves – szakmai karrierjük eredményeit. Volt intézményvezető, aki, miután bemutatta menedzseri tervét, azt a választ kapta – ez mind mese! A Megyei Nyugdíjpénztárnál viszont Bán Katalin ügyvezető igazgató sikerrel versenyvizsgázott, és megmarad tisztségében. A Fogyasztóvédelmi Hivatalt Weil Gyula helyett Lázár Emília fogja igazgatni. /Politikai őrségváltás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
2013. február 19.
Székelyfóbia
Olvasom, hogy múlt szombaton Csíkszeredában, a Hagyományos és helyi termékek vásárán, hirtelen, váratlanul megjelentek a fogyasztóvédők, és abba kötöttek bele, hogy egyes árusok bizonyos termékeket használt pillepalackban árultak. Egy másik "főbűn" az volt, hogy a hagyományos termékeket csak magyarul címkézték fel. Emellett, tüzetes vizsgálat után, találtak néhány termelőt, akiknél nem volt külön engedélyezett mérleg.
Ahogy mifelénk szokás – emlékezzünk csak vissza példának okáért a kamerák és vakuk fényében történő letartóztatásokra –, ez alkalommal is újságírók és tévéstábok népes társasága kísérte el az ellenőröket, hogy a nagy "leleplezéseknek" meglegyen a megfelelő sajtóvisszhangja. A fogyasztóvédők ugyanis nem szúrópróbát végeztek, hanem előre tudták, kit/kiket "kell" ellenőrizni, megfelelő sajtónyilvánosság mellett. És, mintha a sors is besegített volna a kontrollálóknak, mit ad isten, sikerült lencsevégre kapni az éppen hétvégi bevásárlást végző megyei tanácselnököt, aki biztosította az ellenőröket és a sajtót egyaránt, hogy a tanács "nem huny szemet a hibák fölött, fellép a kijavításuk érdekében", viszont úgy vélte, hogy "a helyi termelői piac árusait nem lehet azoknak a törvényben levő jogszabályoknak megfeleltetni, amelyek a multinacionális élelmiszergyártó cégek eurómilliókat érő laborberendezéseivel ellenőrzött és alátámasztott termelési folyamatához vannak igazítva". Mint mondta, a gazdáknak, kistermelőknek esélyük sem lenne termékeik értékesítésére, ha nem jött volna létre a megyei tanács támogatásával a hagyományos termékek havi vására.
Hogy a villámkontroll nem véletlenül "esett meg", az elnök szavaiból derült ki, aki elmondta, hogy a fogyasztóvédő felügyelőség és a megyei tanács között hónapok óta folyik a vita, mivel az ingyen szeretne irodahelyiséget kapni a tanács székházában, amit a tanács nem tud biztosítani. Az elnök ebben látja egyébként a szombati "megleckéztetés" egyik okát.
Nem ez volt az egyetlen hétvégi "megleckéztetési" kísérlet. Hasonló történt a székely zászló esetében is. Ezúttal Maros megyében. A prefektus, miután levélben szólította fel a megyebeli magyar önkormányzatok vezetőit a polgármesteri hivatalokra kitűzött székely zászlók azonnali eltávolítására, nem sajnálta a fáradságot, és személyesen is végigjárta azok nagy részét, így adva nagyobb súlyt az ukáznak. Ám a politikusok sem pihentek a hét végén: az egyik demokrata képviselő állásfoglalást szorgalmazott a parlamenttől székelyzászló-ügyben, egy Jilaván "pihenő" volt miniszterelnök pedig egyenesen a magyar parlamenttel való kapcsolatok azonnali befagyasztását követelte.
Március közeledtével járványszerűen kezd terjedni a székelyfóbia. Remélhetőleg szép lassan kipukkan, mint egy lufi. Ezzel együtt valamire mégis jó: azzal, hogy ennyit beszélnek róla, lassan hozzászoknak a gondolathoz az acsarkodók is, és hamarosan akad egyéb, amin elrágódhatnak, miközben a székely zászlók szabadon lobog(hat)nak az önkormányzatok homlokzatán.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),
2013. február 19.
Megbírságolt székely gazdák
Tévéstábok kíséretében vonultak ki Csíkszeredába, a szombaton tartott hagyományos és helyi termékek vásárára az országos és a brassói fogyasztóvédelmi felügyelőség képviselői, és meganynyi szabálytalanságot állapítottak meg. A Hargita Megyei Tanács vasárnapi közleménye szerint az ellenőrök elsősorban a hiányos címkézést, a román felirat hiányát, egyszer használatos palackok újrafelhasználását kifogásolták.
Sorin Susanu főfelügyelő, a brassói hivatal vezetője elmondta, hogy a tapasztalt szabálytalanságok miatt bírságot rónak ki a termelőkre, a kereskedőkre, valamint a vásár szervezőire, és tájékoztatják az állat-egészségügyi igazgatóságot, valamint a közegészségügyi igazgatóságot. A kiszállás mérlegéről jövő héten sajtótájékoztatón számolnak be.
Borboly Csaba, a havi vásárt három éve szervező Hargita Megyei Tanács elnöke az önkormányzat közleményében kétségbe vonta a hatósági fellépés jóhiszeműségét. „Jó ideje dúl a székely zászló körüli cirkusz, most pedig a kistermelők megélhetését akarják ellehetetleníteni. Ezek lennének a székelységgel való leszámolás mozzanatai?” – tette fel a kérdést Hargita Megye Tanácsának elnöke az önkormányzat sajtóközleményében.
Az ellenőrzéssel kapcsolatban Borboly Csaba megjegyezte, vállalják a felelősséget az észrevételekért. Hozzátette, azokkal a termelőkkel szemben, akik nem teljesítették az előírásokat, különböző eljárások lépnek érvénybe: aki például használt palackban árusította termékét, egy hónapra eltiltják a vásártól. Borboly elfogadhatatlannak tartja a címkék hiányát, és azt, hogy nem tüntetik fel az adott termék összetételét, illetve szavatossági idejét, ezért a továbbiakban a címke nélküli termékek árusítását megtiltják. A sajtóközleményben a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, „a helyi termelői piac árusait nem lehet ugyanazoknak a törvényben előírt jogszabályoknak alávetni, mint a multinacionális élelmiszergyártó cégek millió eurókat érő laborberendezéseivel ellenőrzött és igazolt termelési folyamatait. Az egyszerű gazdáknak, a kistermelőknek esélyük sem lenne portékájuk értékesítésére, ha nem jött volna létre Hargita Megye Tanácsa támogatásával a hagyományos termékek havi vására. Ez a piac jelenti a Székelytermék-mozgalom alapját”.
A megyei önkormányzat közleménye szerint a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel már több hónapos vitát folytat a megyei önkormányzat, mivel előbbi ingyen szeretne irodahelyiséget bérelni a megyei tanács székházában. Ezt Hargita Megye Tanácsa nem tudja biztosítani, hiszen más intézmények is – könyvtár, művészeti népiskola, nevelési tanácsadó és erőforrásközpont, szociális és gyermekvédelmi vezérigazgatóság – bérleti díj ellenében kényszerülnek irodát működtetni a város más pontjain. A csíkszeredai megyeháza épületében, a prefektúrán kívül, minden intézménynek bért kell fizetnie a használt helyiségért.
Krónika (Kolozsvár),
2016. május 6.
Hírsaláta
LECSAPOTT AZ IGAZI CSÍKI SÖRRE A HÍRHEDT FOGYASZTÓVÉDŐ. A magyarellenes akcióiról ismert Mircea Diacon, a Kovászna megyei fogyasztóvédelem vezetőjének feljelentése alapján függesztette fel az Igazi Csíki Sör csak magyar nyelven hirdetett nyereményjátékát, a Noé Bárkáját a Hargita megyei fogyasztóvédelmi hivatal, valamint 5000 lejes bírságot is kirótt a manufaktúrára.
A jegyzőkönyv kiállítói megállapították, hogy a sörgyártó kizárólag magyar nyelven folytat reklámtevékenységet, és sérti a fogyasztók érdekeit azzal, hogy nem nyújt számukra korrekt, teljes és egyértelmű tájékoztatást. Laurenţiu Moldovan, a Hargita megyei fogyasztóvédelem főfelügyelője cáfolta, hogy a felfüggesztés általánosan a cég reklámtevékenységére vonatkozna, és azt mondta, mihelyt a manufaktúra bemutatja a nyereményjáték román nyelvű tájékoztatóját, azonnal folytathatják a játékot. (Maszol, MTI)
BÖRTÖNBEN A SINGER-VARRÓGÉPES CSALÓK. Nyolc év után pont került az egyik legnagyobb romániai csalási ügy végére. A gyulafehérvári táblabíróság szerdán összesen 241 évre ítélte jogerősen a Singer-varrógépes csalásra szakosodott bűnbanda 31 tagját. Három vádlottat 12 év, tizenhat csalót 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, a többiek öt vagy hat év letöltendőt, illetve két év felfüggesztettet kaptak. A jogerős ítélet megerősítette a 2014-ben első fokon kiszabott büntetéseket, viszont 925 ezer lejre emelte a vádlottaktól elkobozott összeget. A bűnbanda 2007–2008-ban tevékenykedett, ez idő alatt 1748 személyt csaptak be, az átvertektől pedig összesen mintegy 500 ezer eurót csaltak ki. A módszer lényege az, hogy a csaló újsághirdetésben nagy összeget (akár 300–400 ezer eurót) ajánl fel Singer márkájú varrógépért, majd a naiv jelentkezőnek azt mondja, hogy csak akkor vásárolja meg, ha az megszerzi a gép bizonyos sorozatszámú párját is (amely a bűnbanda egyik tagjának tulajdonában van). Miután a horogra akadt ügyfél befizette a másik gép árát egy bankszámlára, a „vásárló” felszívódott. Néhány becsapott személy akár többször is fizetett. (Főtér)
NAGY BIZNISZ A FA. A belügyminisztérium adatai szerint 2016 első negyedévében 22 ezer köbméter illegálisan kivágott faanyagot koboztak el a rendőrök, ami 45 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában jegyzett mennyiséget. 328-cal több ügyben indult bűnvádi eljárás, illetve 17 százalékkal nőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor hivatalból indítottak eljárást: a tavalyi 940 után idén elérte az 1098-at. 2015-ben 85 600 olyan közlekedési eszközt azonosítottak, amely illegálisan szállított faanyagot. (Mediafax)
CSÍKSZEREDA VILÁGVÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉSE. A csíkszeredai önkormányzat és a városi tömegközlekedést működtető Csíki Trans Kft. tavaly ősszel kötött szerződést egy pécsi céggel, az összetett forgalomirányító és utastájékoztató rendszerekkel foglalkozó HC Linear Kft.-vel. Az együttműködés eredményeként modernizálták a megyeszékhely tömegközlekedését. Öt megállóban digitális kijelzőt helyeztek el a járat számával, útvonalával, illetve a várakozási idővel (Csíkszereda 72 megállóval rendelkezik). Elkészült egy mobil alkalmazás is, mely nemcsak a menetrendről ad információkat, hanem többek között térképen követhetők az autóbuszok. (Székelyhon)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. szeptember 2.
Nem a románsága volt a gond (Provokáció a székelyudvarhelyi Kaufland áruháznál)
Kevesebb mint egy nap alatt országos szintű médiabotránnyá nőtte ki magát, illetve kemény hatósági fellépést is előidézett egy magyarul nem beszélő román vásárlónak a Kaufland áruházlánc székelyudvarhelyi boltja büféjében történt állítólagos hátrányos megkülönböztetése. Az áruházlánc belső vizsgálata végül kiderítette, hogy tulajdonképpen provokáció történt, hiszen a magát bukarestinek mondó, de valójában kolozsvári vlogger férfit nem a románsága miatt nem szolgálták ki, hanem azért, mert nyitás előtt próbált vásárolni.
Az esetről telefonnal készített videófelvétel csütörtökön, a román nyelv napján jelent meg az egyik videómegosztón és közösségi portálon Idegen a saját hazámban címmel. A filmet 24 óra alatt 286 ezren nézték meg. A négyperces felvételen egy román nemzetiségű férfi elmondja: azzal a szándékkal megy a székelyudvarhelyi áruház büféjébe, hogy ellenőrizze: igaz-e, hogy ott nem szolgálják ki azokat, akik románul szólítják meg az eladót. A pult mögötti fiatal nő láthatóan zavarban van a román kérés hallatán, de elveszi a pénzt, eltávolodik a pulttól, matat, valamit mond magában, ami a filmen nem hallható. Motyogását a férfi káromkodásnak tekinti, és hangosan felelősségre vonja az eladót emiatt. A nő a pultnál álló többi vevőnek magyarul azt mondja, hogy eladóként úgyis őt fogják leteremteni a történetért. A szóváltásba a többi vevő, többek között az eladó jelen lévő édesapja is beavatkozik, aki elmondja, hogy a lánya nem tud románul. Hozzáteszi, hogy Székelyföldön tanuljanak meg a románok is magyarul. A kiszolgáló végül visszaadja a pénzt, a férfi hangosan sérelmezi, hogy románsága miatt nem szolgálják ki, a jelenlévők pedig indulatosan azt mondják neki, hogy menjen vissza oda, ahonnan jött. A kisfilmet csütörtök este több román televízió is bemutatta és több román lap is közzétette internetes oldalán. Az áruházlánc közleményben kért elnézést a történtek miatt. Közölte: minőségi szolgáltatást kívánnak nyújtani valamennyi kliensüknek, megkülönböztetés nélkül. Azt is hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy korrekt módon kommunikáljanak minden vásárlójukkal, és éppen a hasonló esetek elkerülése végett alkalmazottjaik időszakosan képzéseken vesznek részt. Tegnap délután a honlapján publikált újabb közleményben ismertette a belső vizsgálata előzetes eredményeit. Térfigyelő kamerái felvételei alapján az áruház megállapította, hogy a közzétett felvétel a férfi harmadik vásárlási próbálkozásának az eseményeit rögzíti. Először fél órával a nyitás előtt próbált vásárolni, amikor az elárusító tájékoztatta arról, hogy csak nyitás után tudja kiszolgálni. A közzétett filmen látható vásárlási próbálkozás alkalmával az elárusító elvette a pénzt, de miután megállapította, hogy a kasszagép még nem működik, visszaadta a bankjegyet. A Kaufland közleményének írói leszögezik: „A film készítője elmulasztotta pontosítani, hogy az interneten is közzétett felvételen már harmadszor beszél az alkalmazottunkkal.” Az áruházlánc közölte: mindent megtesz, akár román nyelvtanfolyamokat is szervez alkalmazottjainak, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló eset. Azt is megjegyezte azonban, hogy a filmen bemutatott alkalmazottal kapcsolatos döntéseit bizalmasan kezeli, mert tiszteli alkalmazottjai magánélethez való jogát. A történteket a provokáció és a médiamanipuláció tipikus eseteként mutatta be portálján Hans Hedrich civil aktivista, a Neuer Weg Egyesület alelnöke, akinek a film készítője maga is elismerte, hogy végtére is csak azt sérelmezi, hogy az eladó nem tudott románul. Mind a román Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság brassói területi hivatala, mind pedig az Országos Diszkriminációellenes Tanács bejelentette tegnap, hogy hivatalból vizsgálatot indít az ügyben. A fogyasztóvédelmi hatóság később azt tudatta, hogy két elárusító hiányos románnyelv-tudása miatt tízezer lejes bírságot rótt ki pénteken a székelyudvarhelyi áruházra. A fogyasztóvédelmi felügyelőség Hargita megyei illetékese, Laurenţiu Moldovan elmondta, a délelőtt tartott ellenőrzés során kiderült, hogy az áruház egyik alkalmazottja egyáltalán nem beszél románul, egy másik alkalmazott pedig alig tudja kifejezni magát, ezért „a felhasználókkal szembeni nem megfelelő viselkedés” miatt bírságoltak. Azt is hozzátette: a videófelvételen látszó elárusítót nem találták a munkahelyén. A Mediafax hírügynökség értesülései szerint az ellenőrök úgy jutottak ezekre a következtetésekre, hogy állítólag őket sem szolgálták ki, miután román nyelven rendeltek. A hatóság szerint 2015-ben egyszer már megbírságolták a székelyudvarhelyi áruházat, mert csak magyar nyelvű szórólapot használt. Az utóbbi években több panasz is érkezett a hatósághoz, és több bírságot is kiróttak a fogyasztók román nyelvű tájékoztatására vonatkozó törvényi előírások székelyföldi megsértése miatt.
Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)