Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Hargita Földtani Kutató és Feltáró Vállalat
2 tétel
2005. november 18.
Elhunyt Dénes István /Oklánd, 1954. szept. 7. – Barót, 2005. nov. 1./ Tanulmányai befejeztével a csíkszeredai Hargita Földtani Kutató és Feltáró Vállalatnál gyakornokoskodott, majd a Barcasági-Háromszéki medence peremterületein elhelyezkedő széntelepek kutatását végezte. A szénkutatás mellett vasércek, azbeszt, mészkövek, dacittufák, diatomit, díszkövek és borvizek kutatásával is foglalkozott. Baróti barátaival 1971-ben barlangászkört alapított Barlangi Medvék (Ursus Spelaeus) elnevezéssel, és elkezdték a Vargyas-szoros barlangjai és a Súgó-Gódra karsztterület felkutatását. 1975-ben bekapcsolódtak a szervezett barlangkutatásba, így minden év végén képviselték a székelyföldi barlangkutatást a rendezvényeken. A Vargyas-szorosban, a Gódra-karszton és a Nagy Hagymásban több mint száz új barlang felfedezésében, felkutatásában és térképezésében vett részt. Több hazai és nemzetközi kongresszuson, konferencián és találkozón ismertette a székelyföldi barlangkutatási eredményeket. Számos dolgozata jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, 2002-ben Székelyföldi barlangvilág címmel jelent meg könyve. 1999 márciusától – korán bekövetkezett haláláig – a baróti Elveszett Világ Barlangász és Természetvédelmi Egyesület elnöke volt. Kezdeményezésére tucatnyi erdővidéki területet nyilvánítottak védetté, amelyek közül a legnagyobb és a legjelentősebb a Vargyas-szoros. Kezdeményezésére az egyesület 2001-től tagja a Román Barlangász Szövetségnek, melynek felkérésére 2004 szeptemberében Baróton, illetve a Vargyas-szorosban szervezték meg a XXXII. Országos Barlangász Kongresszust. A barlangászat mellett régészettel is foglalkozott, illetve aktív résztvevője volt Erdővidék kulturális és közösségi életének. /Demeter Zoltán, Zsarnóczay Attila: A székely barlangvilág mentora. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 18./
2016. június 21.
Negatív az elmúlt évtized gazdasági mérlege Csíkszeredában
Közel 5000 munkahely szűnt meg és több mint 500 vállalkozás zárta be kapuit – így néz ki az elmúlt évtized mérlege Csíkszeredában. A város gazdasági helyzetéről és a véglegesítés előtt álló integrált városfejlesztési stratégiáról Kedves Imrével, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció igazgatójával beszélgettünk.
„Az 1995–2000 közötti időszakban számolták fel az ipari tevékenységeket végző nagy gyárakat a megyeszékhelyen: a traktorgyárat, a Hargita bányavállalatot, a bútorgyárat, a Hargita Geológiai Kutató és Feltáró Vállalatot, ennek a gyors leépülési folyamatnak következményeit jelenleg is érezzük. A privatizáció nem volt sikeres. De nem az volt a legnagyobb probléma, hogy például a traktorgyárat eladták ócskavasként, hanem az, hogy az akkor ott dolgozó szakembergárdát nem használták fel. Ha valaki ma visszaállítaná a gyárat, nem lenne Csíkszeredában elég szakember, aki ott dolgozhatna” – osztotta meg véleményét Kedves Imre. Hozzátette, a szakemberek hiánya miatt a megyeszékhely jelenlegi vállalkozói sem tudnak fejlődni.
Visszatérve a rendszerváltás utáni időszakra, kifejtette, hogy a vállalkozókat akkor nem segítették megfelelő hitelkonstrukcióval, sem adókedvezményekkel. „Ráadásul a mentalitással is gond volt, mindenki maga próbált boldogulni” – jegyezte meg a pénzügyi igazgatóság vezetője. Ez ma sincs sokkal másképp, bár úgy látja, a fiatal vállalkozók próbálkoznak szövetkezni, klaszterekbe, egyesületekbe tömörülni. A 2008-as gazdasági világválsággal kapcsolatban elmondta, nem a tőkehiány, hanem a mentalitás jelentett problémát. „A pénz nem tűnik el, pénz mindig van arra, ha valamit akarunk tenni” – mondta. A legtöbb vállalkozó a jelenlegi piaci körülmények között is „összehúzza a nadrágszíjat”, leépít, a minimálbér megemelése pedig további pluszterheket rótt a cégekre.
Kedves Imre szerint sokat javítana a gazdasági életen, ha elfogadható adóztatást vezetnének be országos és helyi szinten egyaránt, továbbá, ha egyszerűsítenék a vállalkozások indításának módját. Ugyanakkor szerinte sokat segíthetne egy bizalmi alapon működő pénzszövetkezet létesítése, ahol a bankok kamataival összehasonlítva nagyobb kamatot kapna a pénzét letétbe helyező, és kisebb kamattal vehetne fel hitelt az igénylő. Sok vállalkozás ugyanis a felvett hitel utáni kamatok miatt került meglehetősen nehéz helyzetbe „1989 előtt négy bank működött a városban, ma már számuk megsokszorozódott, ilyen körülmények között egy pénzszövetkezetnek is lenne még helye, hasonló bizalomra épülő pénzszövetkezet működik például Dél-Tirolban is” – mondta Kedves, hozzátéve, hogy a helyi pénzeszköz bevezetése is javíthatna a város gazdaságán.
A városháza vállalkozóbarát hozzáállással, közművesítéssel, övezeti rendezési tervek elkészíttetésével járulhat hozzá a gazdaság fejlődéséhez, illetve a fűtés-, víz- és áramszolgáltatások versenyképessé, nyereségessé tételével, hiszen csak akkor lehet csökkenteni például a távfűtés árát, ha nyereségesen működnek a közművek. Az olcsó hőenergia pedig befektetőket is vonzhatna a városba. Kedves ugyanakkor kiemelte, nem tiszte az integrált városfejlesztési stratégiát minősíteni, azonban pozitívnak értékelte azt a tényt, hogy elkészítették, illetve hogy felbecsülték hozzávetőleg mennyi pénzre lenne szüksége a városnak.
A pénzügyi hivatal rendelkezésünkre bocsátott adatai szerint a megyeszékhelyen 2005-ben 4173 jogi személyt tartottak nyilván, tíz évvel később, 2015-re 3899-re csökkent a számuk. Ezzel ellentétben növekedett a csődbe ment vagy átszervezés, illetve felszámolás alá került cégek száma, 2005-ben egyet sem jegyeztek fel, 2012-ben azonban 492 jogi személy, 2015-ben 223 került ebbe a helyzetbe. Szembetűnő a veszteséggel működő cégek száma, 2005-ben 1219-nek volt nyeresége és 902-nek vesztesége, 2015-ben pedig 1097 valósított meg profitot, 712 azonban nem, 151 cég pedig sem profitot, sem veszteséget nem termelt. „Két oka van a kevés profitnak: az egyik az adóterhek nagysága, a másik a termék értékesítésének ára” – magyarázta a pénzügyi igazgatóság vezetője.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az adatok nem feltétlenül tükrözik a cégek valós pénzügyi helyzetét, a veszteséggel működő cégek többsége mindössze 1000 lej alatti veszteséget könyvelt el, ugyanakkor, mint kifejtette: az sincs jól leszabályozva, hogy mit írhatnak le költségnek. „Akadnak cégek, amelyek a nyereségüket elrejtik a költségekbe, például üzletkötésre egy szigetre utaznak, ami nem lenne indokolt, viszont egy ellenőrzésen fennakadhatnak, és a cégtulajdonosoknak vállalnia kell a felelősséget, ez pedig visszaüt a gazdaságra” – vázolta az intézményvezető. Az alkalmazottak számát tekintve a kereskedelmi egységek 2005-ben 13 568 személyt foglalkoztattak, 2015-re számuk 7369-re csökkent.
Csíkszereda városfejlesztési stratégiájából – ahogy Kedves Imre is kifejtette – kiolvasható, hogy az elmúlt évtizedben a megyeszékhely gazdaságának legfontosabb mutatói romlottak, lakossága, valamint a munkavállalók létszáma folyamatosan csökkent. Az okok a világválság előtti időkre nyúlnak vissza. A versenyképesség hiánya, az innováció alacsony foka, az oktatás és a gazdasági élet párhuzamossága, a munkaerőhiány és a nyersanyag drágulása hozzájárultak ahhoz, hogy megcsappant a vállalkozások száma, csökkent az üzleti forgalom és megszűnt számos munkahely. Mindezek elszegényedéshez, a fogyasztás csökkenéséhez és elvándorláshoz vezettek.
A cégnyilvántartási adatokat és az Országos Statisztikai Hivatal adatait használták fel a gazdasági elemzéshez. Ezekből többek között kiderült, hogy 2008 és 2014 között 500 céget számoltak fel Csíkszeredában. Emellett évente átlagosan 500 munkahely szűnt meg a városban működő cégeknél. A dokumentum arra is kitér, hogy nemcsak a vállalkozások, hanem az általuk reprezentált gazdasági teljesítmény is hiányzott. 2008 előtt átlagosan 4 százalék körüli profitot realizáltak évente, a gazdasági válság kirobbanása után két veszteséges évet is elszenvedett a helyi vállalkozói szféra, 2014-ben is csak 2 százalék fölé emelkedett a profit aránya. Ugyanakkor becsléseik szerint a városban 18 461 alkalmazottból hozzávetőleg 8000 közalkalmazott volt.
Csák László, a stratégiát készítő Planificatio Kft. vezetője ezzel kapcsolatosan elmondta, olyan gazdaságélénkítő intézkedésekre tettek javaslatokat, amelyeket a polgármesteri hivatal gyakorlatba ültethet. Ezek között szerepel a szakképzési rendszer fejlesztése, azaz tanműhelyek korszerűsítése, a nyugati ipari zóna megközelíthetőségének feljavítása. Ugyanitt egy inkubátorházat létesítenének, amely a vállalkozásokat segítené. Csák továbbá kifejtette, a humán erőforrás fejlesztése céljából képzéseket, tanfolyamokat indítanának. Emellett egy INNOKULT központ, azaz innováció és kulturális központ létrehozását is indokoltnak tartja, amelyhez az önkormányzat biztosítana helyet, például a Szakszervezetek Művelődési Házában. „A kulturális élet infrastruktúrája kapna helyet benne, és az innovatív vállalkozások számára jelentene inkubációt, ahol kedvező bérleti feltételek mellett működhetnének ott például induló információtechnológiai cégek, a kreatív iparban dolgozók, tervezők, formatervezők” – sorolta Csák.
A polgármesteri hivatalnak nem hatásköre a boltok felújítása, de megteheti, hogy rendbe teszi az üzletek előtti közterületet – fogalmazott az elemző. A stratégiában szereplő Kossuth üzletutca program erről szólna, az utcakép javításáról, hogy legyen egy szép vásárlóutcája a városnak. A Petőfi Sándor utca pedig inkább a szórakozást és a kikapcsolódást szolgálja, Csák szerint a két utca kiegészítené egymást. A stratégiát egyébként a Planificatio honlapján lehet megtekinteni, észrevételeket június 24-ig várnak.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro
Közel 5000 munkahely szűnt meg és több mint 500 vállalkozás zárta be kapuit – így néz ki az elmúlt évtized mérlege Csíkszeredában. A város gazdasági helyzetéről és a véglegesítés előtt álló integrált városfejlesztési stratégiáról Kedves Imrével, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció igazgatójával beszélgettünk.
„Az 1995–2000 közötti időszakban számolták fel az ipari tevékenységeket végző nagy gyárakat a megyeszékhelyen: a traktorgyárat, a Hargita bányavállalatot, a bútorgyárat, a Hargita Geológiai Kutató és Feltáró Vállalatot, ennek a gyors leépülési folyamatnak következményeit jelenleg is érezzük. A privatizáció nem volt sikeres. De nem az volt a legnagyobb probléma, hogy például a traktorgyárat eladták ócskavasként, hanem az, hogy az akkor ott dolgozó szakembergárdát nem használták fel. Ha valaki ma visszaállítaná a gyárat, nem lenne Csíkszeredában elég szakember, aki ott dolgozhatna” – osztotta meg véleményét Kedves Imre. Hozzátette, a szakemberek hiánya miatt a megyeszékhely jelenlegi vállalkozói sem tudnak fejlődni.
Visszatérve a rendszerváltás utáni időszakra, kifejtette, hogy a vállalkozókat akkor nem segítették megfelelő hitelkonstrukcióval, sem adókedvezményekkel. „Ráadásul a mentalitással is gond volt, mindenki maga próbált boldogulni” – jegyezte meg a pénzügyi igazgatóság vezetője. Ez ma sincs sokkal másképp, bár úgy látja, a fiatal vállalkozók próbálkoznak szövetkezni, klaszterekbe, egyesületekbe tömörülni. A 2008-as gazdasági világválsággal kapcsolatban elmondta, nem a tőkehiány, hanem a mentalitás jelentett problémát. „A pénz nem tűnik el, pénz mindig van arra, ha valamit akarunk tenni” – mondta. A legtöbb vállalkozó a jelenlegi piaci körülmények között is „összehúzza a nadrágszíjat”, leépít, a minimálbér megemelése pedig további pluszterheket rótt a cégekre.
Kedves Imre szerint sokat javítana a gazdasági életen, ha elfogadható adóztatást vezetnének be országos és helyi szinten egyaránt, továbbá, ha egyszerűsítenék a vállalkozások indításának módját. Ugyanakkor szerinte sokat segíthetne egy bizalmi alapon működő pénzszövetkezet létesítése, ahol a bankok kamataival összehasonlítva nagyobb kamatot kapna a pénzét letétbe helyező, és kisebb kamattal vehetne fel hitelt az igénylő. Sok vállalkozás ugyanis a felvett hitel utáni kamatok miatt került meglehetősen nehéz helyzetbe „1989 előtt négy bank működött a városban, ma már számuk megsokszorozódott, ilyen körülmények között egy pénzszövetkezetnek is lenne még helye, hasonló bizalomra épülő pénzszövetkezet működik például Dél-Tirolban is” – mondta Kedves, hozzátéve, hogy a helyi pénzeszköz bevezetése is javíthatna a város gazdaságán.
A városháza vállalkozóbarát hozzáállással, közművesítéssel, övezeti rendezési tervek elkészíttetésével járulhat hozzá a gazdaság fejlődéséhez, illetve a fűtés-, víz- és áramszolgáltatások versenyképessé, nyereségessé tételével, hiszen csak akkor lehet csökkenteni például a távfűtés árát, ha nyereségesen működnek a közművek. Az olcsó hőenergia pedig befektetőket is vonzhatna a városba. Kedves ugyanakkor kiemelte, nem tiszte az integrált városfejlesztési stratégiát minősíteni, azonban pozitívnak értékelte azt a tényt, hogy elkészítették, illetve hogy felbecsülték hozzávetőleg mennyi pénzre lenne szüksége a városnak.
A pénzügyi hivatal rendelkezésünkre bocsátott adatai szerint a megyeszékhelyen 2005-ben 4173 jogi személyt tartottak nyilván, tíz évvel később, 2015-re 3899-re csökkent a számuk. Ezzel ellentétben növekedett a csődbe ment vagy átszervezés, illetve felszámolás alá került cégek száma, 2005-ben egyet sem jegyeztek fel, 2012-ben azonban 492 jogi személy, 2015-ben 223 került ebbe a helyzetbe. Szembetűnő a veszteséggel működő cégek száma, 2005-ben 1219-nek volt nyeresége és 902-nek vesztesége, 2015-ben pedig 1097 valósított meg profitot, 712 azonban nem, 151 cég pedig sem profitot, sem veszteséget nem termelt. „Két oka van a kevés profitnak: az egyik az adóterhek nagysága, a másik a termék értékesítésének ára” – magyarázta a pénzügyi igazgatóság vezetője.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az adatok nem feltétlenül tükrözik a cégek valós pénzügyi helyzetét, a veszteséggel működő cégek többsége mindössze 1000 lej alatti veszteséget könyvelt el, ugyanakkor, mint kifejtette: az sincs jól leszabályozva, hogy mit írhatnak le költségnek. „Akadnak cégek, amelyek a nyereségüket elrejtik a költségekbe, például üzletkötésre egy szigetre utaznak, ami nem lenne indokolt, viszont egy ellenőrzésen fennakadhatnak, és a cégtulajdonosoknak vállalnia kell a felelősséget, ez pedig visszaüt a gazdaságra” – vázolta az intézményvezető. Az alkalmazottak számát tekintve a kereskedelmi egységek 2005-ben 13 568 személyt foglalkoztattak, 2015-re számuk 7369-re csökkent.
Csíkszereda városfejlesztési stratégiájából – ahogy Kedves Imre is kifejtette – kiolvasható, hogy az elmúlt évtizedben a megyeszékhely gazdaságának legfontosabb mutatói romlottak, lakossága, valamint a munkavállalók létszáma folyamatosan csökkent. Az okok a világválság előtti időkre nyúlnak vissza. A versenyképesség hiánya, az innováció alacsony foka, az oktatás és a gazdasági élet párhuzamossága, a munkaerőhiány és a nyersanyag drágulása hozzájárultak ahhoz, hogy megcsappant a vállalkozások száma, csökkent az üzleti forgalom és megszűnt számos munkahely. Mindezek elszegényedéshez, a fogyasztás csökkenéséhez és elvándorláshoz vezettek.
A cégnyilvántartási adatokat és az Országos Statisztikai Hivatal adatait használták fel a gazdasági elemzéshez. Ezekből többek között kiderült, hogy 2008 és 2014 között 500 céget számoltak fel Csíkszeredában. Emellett évente átlagosan 500 munkahely szűnt meg a városban működő cégeknél. A dokumentum arra is kitér, hogy nemcsak a vállalkozások, hanem az általuk reprezentált gazdasági teljesítmény is hiányzott. 2008 előtt átlagosan 4 százalék körüli profitot realizáltak évente, a gazdasági válság kirobbanása után két veszteséges évet is elszenvedett a helyi vállalkozói szféra, 2014-ben is csak 2 százalék fölé emelkedett a profit aránya. Ugyanakkor becsléseik szerint a városban 18 461 alkalmazottból hozzávetőleg 8000 közalkalmazott volt.
Csák László, a stratégiát készítő Planificatio Kft. vezetője ezzel kapcsolatosan elmondta, olyan gazdaságélénkítő intézkedésekre tettek javaslatokat, amelyeket a polgármesteri hivatal gyakorlatba ültethet. Ezek között szerepel a szakképzési rendszer fejlesztése, azaz tanműhelyek korszerűsítése, a nyugati ipari zóna megközelíthetőségének feljavítása. Ugyanitt egy inkubátorházat létesítenének, amely a vállalkozásokat segítené. Csák továbbá kifejtette, a humán erőforrás fejlesztése céljából képzéseket, tanfolyamokat indítanának. Emellett egy INNOKULT központ, azaz innováció és kulturális központ létrehozását is indokoltnak tartja, amelyhez az önkormányzat biztosítana helyet, például a Szakszervezetek Művelődési Házában. „A kulturális élet infrastruktúrája kapna helyet benne, és az innovatív vállalkozások számára jelentene inkubációt, ahol kedvező bérleti feltételek mellett működhetnének ott például induló információtechnológiai cégek, a kreatív iparban dolgozók, tervezők, formatervezők” – sorolta Csák.
A polgármesteri hivatalnak nem hatásköre a boltok felújítása, de megteheti, hogy rendbe teszi az üzletek előtti közterületet – fogalmazott az elemző. A stratégiában szereplő Kossuth üzletutca program erről szólna, az utcakép javításáról, hogy legyen egy szép vásárlóutcája a városnak. A Petőfi Sándor utca pedig inkább a szórakozást és a kikapcsolódást szolgálja, Csák szerint a két utca kiegészítené egymást. A stratégiát egyébként a Planificatio honlapján lehet megtekinteni, észrevételeket június 24-ig várnak.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro