Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
HalVirág Bábszínház (Gyergyószentmiklós)
6 tétel
2014. július 14.
Kínálat volt, érdeklődő kevesebb
Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt kínáltak szórakozási lehetőséget a II. Gyergyói Nyári Kulturális Fesztiválon. A szervezők elégedettek, sikeresnek vélik a négynapos rendezvényt, viszont megjegyezték, hogy látogatók, érdeklődők lehettek volna többen is.
„Közel ötven programot kínáltunk a négy nap alatt, és összességében sikeresnek véljük fesztivált, nem maradt el egy programunk sem, a rendezvények látogatottsága változó volt, ez az új helyszínek miatt is történhetett, ugyanis első alkalom, hogy a Népművészeti Alkotóház, az örmény templom kertje nyújt otthont általunk szervezett rendezvényeknek. A zsinagógában például egymásra talált a környezet és a zene, itt nagyon jó koncert volt” – számolt be Pál Levente, a szervező művelődési központ igazgatója.
Az igazgató több előadás, koncert közül kiemelte: „A Fejedelem című előadás fantasztikus volt, és a nézők az eső ellenére is kitartottak. Több nézőre számítottunk, de fontos számunkra az, hogy akik ott voltak, azok csak ezért az előadásért akár több tíz, száz kilométert is megtettek.”
Kézművesvásár és „kuruc délután”
A szombati „kuruc délután” színesre sikeredett. A művelődési ház előtti téren nagy üstben rotyogott a kuruc lakoma. Fejedelmi étek ökör hátulsó címeréből – ez volt a neve az ételnek, és kóstolgatták is sűrűn a jelenlévők. Múzeumpedagógiai foglalkozásra a Csabafiak „asztalánál” került sor, itt hangszerekkel is megismerkedhettek a gyerekek, sőt a súlyos mellvértet, sisakot is felpróbálhatták.
A kuruc katona tízéves fizetségéről a HalVirág Bábszínház a Kőleves című mesét feldogozva szórakoztatta a gyerekeket, majd ujjbábut készítettek közösen a kicsikkel. XVI-XVII. századi magyar muzsikával, viselet- és hangszerbemutatóval jelentkezett a Héttorony Hangászok Egyesület. Első alkalom, hogy a téren a kézművesek közé vitték az előadást, a kis színpad a délutáni koncertekre alkalmasnak bizonyult.
A kézműves sátraknál nem tolongtak az érdeklődők, pedig olyan mesterségeket, mestereket vonultattak fel, melyekkel nem mindennap találkozik az ember. A csipkeverő asszonyság szomszédságában volt felszerelve a szövőszék, a Székelyvarságról érkezett néni szívesen megmutatta volna bárkinek, mitől lesznek szép egyenletes csíkok a szőttes szoknya anyagában, ugyanis az osztovátára éppen az volt felvetve, azt szövögette megállás nélkül.
Székely kaput is faragtak a helyszínen, és bárki készíthetett volna dránicát, de még zsindelyt is, ugyanis teljes felszerelés és mester is állt a rendelkezésre. A csipkés zsindely készítéséhez a nútvágó szerszám szintén készen állt. A zsindelyre manapság nincs kereslet, de a mesterség iránt sem érdeklődik senki, mondta az idős mester. Megcsodálják és továbblépnek, pedig árban sem drágább a cserépnél, tudtuk meg.
A csuhébabák készítése ugyancsak külön mesterség, ugyanúgy, mint a gyógynövényekkel való gyapjúfestés. A gyergyószentmiklósi Páll Etelka székelyfestékesei mellett üstben rotyogtak a növények a gyapjúval. Etelka gyönyörű mohazöldet festett éppen a téren felállított boszorkánykonyhában. Az asztalon sorakozott a cickafark, orbáncfű, diólevél, erdei aranyvessző, festőpipitér és társaik, hogy az arra járó a szőnyegeket megcsodálva megnézhesse, mivel festi Etelka a kalákában mosott gyapjút.
A téren gyöngyökből és fából készült ajándéktárgyakat is készítettek és kínáltak, a gyerekeknek számos játékot, foglalkozást ajánlottak.
A négynapos rendezvényt húsztagú csapat szervezte, jövőre nézve lesz még kiigazítani való, értékelve az idei rendezvényt elsősorban a csapat létszámán növelnének. Kirívó esetről nem számolt be Pál Levente, viszont kiemelte, hogy az eddigi visszajelzésekből a legnépszerűbb programnak az üzenetekkel teli A Fejedelem bizonyult. Az igazgató a vasárnap éjszakai labdarúgó-világbajnokság szabadtéri követését is közösségépítőnek tartja, hiszen több mint kétszázan szurkoltak a téren.
Baricz Tamás Imola, Székelyhon.ro
2016. augusztus 16.
A helyi értékekre figyeltek a szárhegyi falunapokon
A Nagyboldogasszony-napi búcsúval zárult idén a Szárhegyi Falunapok rendezvénysorozata, a hétfői vallásos programot megelőzően három napon át ünnepelt a gyergyói község apraja és nagyja. A falunapok keretében tartott valamennyi programszámmal a minőségi szórakoztatásra törekedtek a szervezők.
Tartalmas kikapcsolódást kínálva az egész közösségnek, kicsiket, nagyokat egyaránt igyekeztek megszólítani a falunapok szervezői. Már a nyitóprogram iránt hatalmas volt az érdeklődés – a Szárhegyi családnevek labdarúgó-bajnokságára 17 csapat nevezett be. Sokan „rámozdultak” a szombati horgászversenyre, és volt szurkolói érdeklődés a Ferenczy István emlékére rendezett nagypályás futballbajnokság iránt is, akárcsak a güdüci motoros pályán vasárnap tartott off road élménynap iránt.
Telt háznyi érdeklődő részvételével emlékeztek a 125 éve született, a székely történeteit Laji bá' néven publikáló Szini Lajosra. A szárhegyi íróról, szerkesztőről és családjáról Ferenczi Attila közelítésében olyan információkat is megtudhattak a jelenlévők, amelyek korábban nem mindenki számára voltak nyilvánvalók, az Orotvai Komák pedig jeleneteket felolvasva adtak ízelítőt az író műveiből. A Karmazsin Népi Együttes előadása is tömegeket csalt a vásártéri színpad elé, a könnyűzenei műfaj kedvelőit pedig szintén nagy számban vonzotta koncertjére a Full Screen, a DreamLand Music Projekt és a Bagossy Brothers Company. Minőségi szórakozásban lehetett részük a legkisebbeknek is – a Székelyföldi Legendárium csapatának programja, a Hal Virág Bábszínház előadása, táncház, sportprogramok és különböző foglalkozások között válogathattak.
A közönség soraiban néhányan felrótták, hogy nem voltak „neves” fellépői a falunapoknak. Ezzel kapcsolatban Danguly Ervin polgármester lapunknak kifejtette, valamennyi helyi és környékbeli meghívottal, fellépővel, programvezetővel arra szerették volna a figyelmet felhívni, hogy szűkebb környezetünkben is számos érték fellehető.
A falunapok keretében a szárhegyi civil szervezetek bemutatkozására is lehetőséget teremtettek a szervezők. Ezúttal nem a nagyközönség, hanem a friss önkormányzati képviselő-testület ismerhette meg munkásságukat. „Minden helyi civil szervezet képviselője részt vett a fórumon, amit ismerkedési szándékkal szerveztünk. Az új tanácstestületi tagoknak így lehetőségük nyílt személyesen is megismerni valamennyi szervezet vezetőjét, illetve az általuk koordinált tevékenységeket. Nagyon sok probléma tört a felszínre, szinte mindegyik szervezet említette a kastély bezárását, rámutatva, hogy amióta az épület nem látogatható, nagy a veszteségük. Úgy tűnik, hogy ez egy olyan téma, amit a civil szféra fog megmozgatni. A fórum kapcsán valószínűnek tartom, hogy kezdeményezni fognak tárgyalásokat a megoldás érdekében” – foglalta össze a fórumon elhangzottakat Danguly Ervin polgármester. Hozzátette, további hasonló fórumokra van szükség ahhoz, hogy mindent ki lehessen beszélni, ezúttal például a kétórásra szabott időkeretbe bele sem fért az önkormányzat álláspontjának ismertetése.
Hasonló fórumon az egyházi képviselőkkel a hétfői búcsús mise után találkoztak az önkormányzati képviselők, és tervezik hasonló tárgyalásokat kezdeményezését a községben működő minden ágazat képviselőivel, hogy be lehessen vezetni a rendszeres munkaüléseket.
Már szervezik a 2017-es falunapokat
A polgármestertől megtudtuk, a falunapok szervezése kapcsán idén nehézségek adódtak: az új önkormányzatnak nagyon rövid idő állt rendelkezésére, a választások óta betöltetetlen a kulturális referensi állás. Sok külső segítőre volt szükség ahhoz, hogy meg tudják szervezni a programokat – mondta Danguly, hozzátéve, alig vannak túl az idein, de már elkezdték a 2017-es Szárhegyi Napok szervezését. „Ahhoz, hogy mindenkit meg lehessen mozgatni, szükséges egy-két nagy név, amit elvár a divatot követő közönség, de kell gondolni a helyi értékekre is. Tehát az idén fellépő zenekarokat sem felejtjük el jövőre, de Erdély híres zenekarait is megkerestük, lefoglaltuk már” – mondta Danguly Ervin.
Pethő Melánia |
Székelyhon.ro
2016. szeptember 30.
Erdészeti nyílt napot tartanak Gyergyószentmiklóson
Hagyományteremtő szándékkal nyílt napot szervez a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetsége szeptember 30-án – fogalmazták meg a legutóbbi erdésztalálkozón, Szovátan a szakmabeliek. A cél az, hogy a civil társadalom betekintést nyerjen az erdész szakmába.
Gyergyószentmiklóson pénteken erdei programot kínálnak az érdeklődőknek. A güdüci motoros pályáról indul a túra, amelyen Korpos Attila erdőmérnök az erdészeti tevékenységeket bemutatja. A két-három órásra tervezett séta során a csemeteültetéstől kezdve a karbantartásig, gyérítésen át a vágásig szinte minden munkafázist bemutatnak a szakemberek – tudtuk meg Kádár Tibor-Sándor közönségkapcsolatokkal megbízott erdőmérnöktől. A túrára pénteken fél 10-től várják az érdeklődőket a güdüci motorospályán. Onnan indul a csapat Hidegkútra, Égéspatakra. Túracipő nem árt, akárcsak a réteges öltözet, és a hátizsákba legyen étel-ital – javasolják.
Nem csupán felnőtteknek kínál lehetőséget e nap, Gyergyószentmiklóson a gyermekek a Halvirág Bábszínház előadását tekinthetik meg 11 órától a Kossuth Lajos utcai magánerdészet udvarán felállított sátorban. A Gyilkos-tó legendája című bábelőadást bábkészítés követi, amely során fenyőfajták tobozaiból készítenek bábut. A szervezők ígérik, fenyőszörpös vizet is kínálnak miközben a tobozokból baglyot varázsolnak a kicsik.
A Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elképzelése az, hogy a továbbiakban akár erdei iskola szervezésével is bővülne a rendezvénykínálat. Az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, mint partnerszervezettel közösen rendezik a nyílt napot, amely lehetőséget ad Székelyföld több településén is arra, hogy tanösvényeket jelöljenek ki, túrázzanak, természeti érdekességeket figyeljenek meg az érdeklődők szakemberek kíséretével. A rendezvény célja az, hogy Székelyföldön jobban megismerjék az erdész szakmát, hogy mit tesz az erdész a mindennapi munkája során, betekintést nyerve e hivatásba. És e napon lehetőség adódik arra is, hogy a szakmával kapcsolatos kérdéseire is választ kaphasson a rendezvényen résztvevő – tudtuk meg a szervezőktől.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro
2017. március 27.
Így ünnepelték a színház világnapját a Figuránál
Színészekkel lehetett kávézni, ruhatárba, öltözőbe bekukkintani. Mosolygós maszkok készültek és jelmezekbe fotózkodhattak a gyerekek, a most készülő új előadás díszletében a hang és fénytechnikával is megismerkedhettek az érdeklődők hétfőn. A színházi világnapon a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyílt napot tartott, a figurások beengedtek, kalauzoltak a kulisszák mögött.
„Fontosnak tartjuk, hogy egy másfajta kommunikációt teremtsünk meg. A nézőink, ne csak valami megfoghatatlan, elérhetetlen, világot lássanak, a színészt ne csak a színpad kilencven centi magasságában érzékeljék, a jelmezeket ne csak a színészeken tekinthessék meg, hanem magukra ölthessék, megfoghassák a díszletet, a kellékeket. Azt szeretnénk megmutatni, hogy ami elölről egyfajta látványt nyújt, az hátulról teljesen más. Egyszóval az irodák működésétől kezdve mindent meg mutatunk a nézőinknek, a gyerekeknek” – vezette fel az eseményt Albu István színházigazgató.
Bemutatóra készül a Figura társulata, és a nyílt napon bárki megismerkedhetett a színházzal, de akár az éppen készülő új darabbal is, hiszen a reggeli kávézás egyik témájaként Albu István színházigazgató beszélt a darabról is. Az igazgató rendezésében Recine: Phaedra című előadás bemutatója március 31-én, pénteken 19 órától lesz.
A színház világnapja alkalmából Gyergyószentmiklós több pontján villámcsődületre lehettek figyelmesek a járókelők. Fiatalok színházi jelmezekben öltözve hirdették a színházi világnapot, és olvasták fel e nap üzenetét. Mosolygós színházi maszkok készültek a gyerekek kezei nyomán, és egy napra a művelődési ház előterébe költözött a ruhatár egy része. Figurás előadások jelmezeibe öltözhettek a gyerekek, felnőttek, használhatták a kellékeket, persze fotózkodhattak is.
A gimnazistáknak kulissza-túrát szerveztek: a jegyirodától indulva végigjárták az egész színházat. Betekintettetek oda is, ahol a színház anyagi helyzetét irányítják, a varrodát, a jelmeztárat, az öltözőket sem hagyták ki. Kolozsi Borsos Gábor színművész még abba a terembe is elkalauzolta a fiatalokat, ahol gyakorlatilag az előadások születnek. A próbafolyamatok tere után színpadon találták magukat az érdeklődők, ahol csak óvatosan mozoghattak, ugyanis a legújabb előadás vízben játszódik, és a pénteki bemutatóra már a díszlet színpadon van.
A figurások hangtechnikusa, fénytechnikusa és színpadmestere ismertette munkáját, illetve az is kiderült, ügyelő nélkül nincs színházi előadás, de még próba sincs.
A nyílt nap délutánján a HalVirág Bábszínház Gyilkos-tó legendája című bábjátékát lehetett megtekinteni, melyet nyílt próba követett, a Szín-kron csoport interaktív drámajátékokkal készült. A színházi világnap záróakkordjaként a Figura Arany-légy című előadását vetítették a YourLivingRoomban. És nem mellékes az sem, hogy a szánházi világnapon újraindították a Figura honlapját is.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
2017. április 21.
Csángó gyerekek csaltak könnyet a gyergyószentmiklósi nyugdíjasok szemébe
Tizenhat lábnyiki csángó gyerek érkezett kísérőkkel három napra Gyergyószentmiklósra. A Szent István plébánián működő Őszi Rózsák Idősek Klubja tagjai a vendégeknek színes programot állítottak össze.
„Merünk álmodni, tervezzük, hogy a tavaszi vakációban meghívjuk a lábnyiki gyerekeket Gyergyószentmiklósra. Olyan programot állítanánk össze, mely kikapcsolódást, úgymond világlátást nyújtana számukra. Azt szeretnénk, hogy szép élményekben legyen részük, lássanak minél többet a városból. Szeretnénk, ha a gyergyóiak is megnézhetnék a lábnyiki gyerekek gyönyörű műsorát” – mondta tavaly év végén Tamás Anikó, az Őszi Rózsák Idősek Klubjának egyik tagja a lábnyiki látogatásuk után. Az idősek klubjának a megálmodója, létrehozója és koordinátora, György Ildikó a 2016-2017-es tanévtől missziós munkára vállalkozott, magyar nyelvre tanítja a lábnyiki gyerekeket, és tulajdonképpen ő kötötte szorosra a kapcsolatot.
Izgalommal várt találkozás A klubtagok álma valóra vált, szerdán délben megérkezett az a tizenhat gyerek, akik megérintették őszinteségükkel, ragaszkodásukkal, kedvességükkel a gyergyóiakat a novemberi találkozáskor. A terv szerint állították össze a programot a gyerekeknek, akik közül alig néhányan jártak errefelé, sőt, a két idősebb kísérőjüknek is teljesen idegen a város, akárcsak a környező falvak. A kisbusz megérkezését több nyugdíjas is várta a Korona vendéglő előtt, ugyanis itt kaptak két éjszakára szállást a lábnyiki vendégek. A Szent Márton Alapítvány jóvoltából meleg ebéddel várták a gyerekeket, akik közül egyikük sem fogott neki az étkezésnek imádkozás nélkül. Dániel Margit óvónő, a klub jelenlegi vezetője köszöntötte őket, és ismertette a három napra tervezett programot.
A szállás elfoglalása után, délután a Kós Károly iskola diákjai fogadták a csángó népviseletbe öltözött gyerekeket, akik műsort hoztak ajándékba, kis jeleneteket, énekeket, meséket és verseket adtak át társaiknak, tanítóknak és szülőknek. Többen megkönnyezték a gyerekek előadását. A remetei származású Nagy-Portik Katalin, a lábnyiki gyerekek fiatal tanítónője, a műsor összeállítója is örömmel fogadta, hogy a Kós Károlyos diákok is meglepetéssel készültek. A HalVirág Bábszínház Gyilkostó legendája című előadását pedig közösen nézték meg, majd ismerkedtek, beszélgettek. Csütörtökön reggel indultak Csomafalvára, ahol fürödtek, és a kézműves csokigyárba is ellátogattak. Délután városnézést tartottak, templomokat látogattak meg. A Tarisznyás Márton Múzeum munkatársai is lelkesen fogadták a kis csapatot. Este pedig a Szent István-templomban a csángó gyerekekért és a vendégfogadásukat támogatókért hálaadó szentmisét tartottak, ezt követően kézműves tevékenységen vehettek részt, ugyanis rózsafüzér-bogozást és mandalafestést terveztek a szervezők. A Súgó-barlang látogatása elmaradt a mai napról, az időjárás miatt.
„Örvendünk, hogy jöhettünk a fogadásra” Bot Klára és férje is elkísérte a gyerekeket, név szerint ismerik mindegyiket, hiszen az iskolán kívüli programokon is részt vesznek. Az oktatás román nyelven folyik az alig 700 lelket számláló Bákó megyei kis településen, így délutánonként tanulnak magyarul a diákok. „A szülők engedték szívesen a gyermekeket, ismernek minket, mert mi megtalálkozunk velük, az iskolába is énökölönk, táncolunk együtt. Örvendünk, hogy jöhettünk a fogadásra. Otthon a templomban munkálkodunk, őrizzük a templomot, s onnan is ismerjük a gyermekeket, nagyon ügyesek. Sok szép magyar éneket, verset tanultak meg. A gyermekek úgy szeretik, fontos lett nekik a magyar, ezért is vagyunk együtt, nagyon jól tanolni kezdik a nyelvet, s már mindegyik jó beszél. A tanító is jól tanítja, valóság. Az itteni gyülekezésre is nagyon készültek, jaj, de izgatták magokot” – mondta Bot Klára, kinek három unokája is eljött ismerkedni a gyergyói diákokkal.
Minden gyerek beszél magyarul A magyar házban délutáni foglalkozásokat és a kisebbeknek magyar órákat is tart a Lábnyikban missziós munkát vállaló György Ildikó. Az itteni fellépésükre, a gyülekezésre, mint mondta, nagyon vágyakoztak a gyerekek, hiszen sokat mesélt a városról nekik. Lábnyik egy különös világ, teli őszinte, jóindulatú emberrel, gyermekkel. Eleinte nagyon furcsa volt, meg kellett szoknom azt a nyelvet, amit beszélnek. De nagyon szépen haladunk, minden gyerek ért és beszél már magyarul, nagyon sok mondókát, verset tanulunk. Készülünk az ünnepekre, például március 15.-i rendezvényt is szerveztünk, a magyar himnuszt is megtanulták a gyerekek. A szülők hozzáállása is pozitívnak mondható, egyre többen hozzák vissza a gyerekeket a délutáni foglalkozásra, ahol kulturális, kézműves tevékenységek zajlanak. Picit elszomorít az, hogy egymás között még mindig könnyebben beszélnek román nyelven, igaz, hogy nagyon hamar váltanak. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a családban többnyire román nyelven zajlik a kommunikáció, ezt, amint a szülők mondták, a gyerekek érdekében, a haladásukért teszik” – ismertette György Ildikó. Hozzátéve, nagyon jó viszonyban van a román kollégáival, elfogadták, és kölcsönösen segítik egymást a kis településen.
Támogatók segítségével sikerült Sok gyergyószentmiklósi felkarolta, támogatta az Őszi Rózsák Idősek Klubjának tervét. Így sikerült előteremteni azt az összeget, amivel az álmuk valóra vált, tudtuk meg Szász Erzsébettől, a klub anyagiakért felelős tagjától. A Szent Márton Alapítvány és a Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság mellett számos vállalkozó és magánszemély sorakozott fel, hogy a lábnyiki gyerekek megismerjék Gyergyószéket, élményben lehessen részük, barátságot köthessenek az itteni diákokkal. Ahonnan jönnek, ott hétszáz lélek lakja a falut, melynek központja abból áll, hogy van egy kicsi házikó, ami az üzlet, szemben vele marhaitató, mint minden moldvai faluban, és hat pad.
Újabb találkozásokat terveznek, a lábnyiki gyerekek a Kós Károly iskola vezetőségével, diákjaival is fogják tartani a kapcsolatot.
Baricz Tamás Imola / Székelyhon.ro
2017. augusztus 14.
Székelyföld felértékelődik (SIC Feszt Csomakőrösön)
Székelyföld jövőjéről, aktuálpolitikai kérdésekről és a jövő évi magyarországi parlamenti választásról, Székelyföldről mint erős brandről beszélt a csomakőrösi SIC Feszt szabadegyetemen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Kozma Mónika, Maros Megye Tanácsa elnöki kabinetjének vezetője – áll a szervezők közleményében. A rendezvényen a politikai témák mellett gazdálkodási lehetőségekről is szó esett, szombaton családi napot tartottak, esténként koncertek zajlottak.
„Székelyföld mindenekelőtt politikai brand. És még inkább azzá válik, hiszen úgy látjuk, hogy az elkövetkező tíz évben mind Budapesten, mind Bukarestben Székelyföld felértékelődik” – vélekedett Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke arra is felhívta a figyelmet: 2018-ban Magyarországon parlamenti választásokat tartanak, és „a négy évvel ezelőtti megmérettetéshez hasonlóan vagy még azon túlmutatóan szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Orbán Viktor kormánya nyugodtan tudja folytatni azt a munkát, amelyet elkezdett, mert meggyőződésünk, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségekre – beleértve Erdély, Székelyföld ügyét is – nagy hatása van a nemzeti kormány tevékenységének, mert nemcsak politikai nyilatkozatokat tesz, hanem olyan gazdaságélénkítő, családi vállalkozásokat segítő, a bölcsődétől az egyetemig terjedő oktatási hálózat kiépítését segítő programjai vannak, amelyek számunkra nem politikai kérdések, hanem létkérdések” – idézte a tanácselnököt a szervező Háromszéki Ifjúsági Tanács közleménye.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy véli, a brand egy eszköz, amelynek megvan az anyagi értéke is az eszmei mellett. Az egységes megjelenítés nemcsak egy cég, de egy térség egészének hasznára válhat. Ismertette a székely termék mozgalom létrejöttét, azt, hogy miként érték el a termékek minőségének és ezáltal értékének is a növelését. A brand építésének másik pozitív hatása a magyar–magyar kapcsolat megerősödése. Kozma Mónika, a Maros megyei tanács elnöki kabinetvezetője kiemelte: az a céljuk, hogy Kovászna és Hargita megyével együttesen, közös összefogással alkossák Székelyföldet, amelyet fiatalosabbá kell tenni, és meg kell szerettetni a fiatalokkal.
Mezőgazdasági jövőkép címmel a háromszéki gazdák részvételével interaktív előadásnak is helyet adott a SIC Feszt. A szakmai beszélgetést Könczei István, a Hárit fiatal gazdákért felelős képviselője vezette, résztvevői: Orbán Miklós, az AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetője, Márton Árpád RMDSZ-es képviselő és Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság irodavezetője. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője ismertette Petre Daea tárcavezető hivatalos levélben megfogalmazott intézkedési tervezeteit, amelyek a mező- és állatgazdálkodókra, pályázati lehetőségekre, állami támogatásokra, adócsökkentésekre vonatkoznak. A SIC Feszten szombaton immár másodjára tartottak családi napot a Háromszéki Ifjúsági Tanács és a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola szervezésében. „A hagyományteremtő szándékkal tavaly elindított kezdeményezés egyre nagyobb népszerűségnek örvend a háromszéki családok körében, ebben az évben több mint ötszáz érdeklődőt vonzott” – mondotta Grüman Éva, a családi nap főszervezője. A HalVirág Bábszínház szórakoztatta a kicsiket, fellépett Zöldi Lara, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola diákja, valamint olyan kézműves, ügyességi, készség- és képességfejlesztő foglalkozások is várták a kicsiket és nagyokat, mint a hangyasuli, bútorfestés, családi fotózás, agyagozás, nemezelés, szövés, mézespogácsa-díszítés, origami, családi fotózás, ügyességi játékok, látványpékség, Legendárium, de fakanálbáb-készítés és légvár is volt. Kondor Ágota, az RMDSZ Háromszéki Nőszervezetének alelnöke, mentálhigiénés szakember Mitől nő a nő? címmel tartott előadást, Máthé Kriszta doTERRA-szaktanácsadó az Illóolajok a családban című beszélgetést vezette, dr. Bodó Erika, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház gyermekgyógyász szakorvosa a szülők kérdéseire válaszolt, este pedig a Folker együttes táncházzal zárta az eseményt. (farcádi) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)