Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2007. március 17.
Sebestyén Ottó jezsuita utazó lelkész, a HÁLÓ közösség erdélyi elnöke Kárpát-medencei szinten segít a közösség- és a magyarságtudat-építésben, a hit erősítésében, a lelki gyakorlatok szervezésében. Elmondta, hogy Déván született és nevelkedett, ezért ismeri a szórványmagyarság gondjait. Meggyőződése, hogy akik saját identitásbeliekkel találkoznak, közösen imádkoznak, egymással lelki kapcsolatot tudnak teremteni, azokban a magyarságtudat is erősödik. Azt szeretné, ha a HÁLÓ közvetítésével az emberek olyan kapcsolatrendszerhez jutnának a Kárpát-medencében, hogy a lelki, a szellemi és az emberi kötődések is egyre közelebb kerüljenek egymáshoz. /Balta János: Közösségépítő a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2007. május 7.
Aradon 2000-ben indult be a HÁLÓ-mozgalom, melynek segítségével a helybeli, illetve a megyebeli katolikusok is tagjai lettek annak a több mint 800 közösségnek, amelyeket a Kárpát-medencében a katolikus közösségek behálóznak. A május 4-5-én tartott HÁLÓ-találkozón Aradon közel 120 személy vett részt 30 településről. Puchard Zoltánon, a Kárpát-medencei HÁLÓ-szervezet elnökén kívül több pap is megjelent. (b): VII. HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./
2007. augusztus 26.
Július végén Csopakon tartották a magyar katolikus egyházi csoportok Háló-találkozóját. A Háló minden évben egyhetes találkozót szervez a Kárpát-medence valamely pontján. Jöttek Kárpátaljáról, Délvidékről, Felvidékről, Erdélyből és Magyarországról. /Sánta Judit: Háló-tábor Csopakon. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./
2007. október 25.
Nemrég Komáromban tartották a Kárpát-medencei Háló (katolikus) közösségek találkozóját. Az előadások alatt, miközben a felnőttek komoly témákat hallgattak komoly előadóktól, senkit nem zavart, hogy az előadóterem hátsó részében egy kisgyerek négykézláb mászkál a földön. A találkozó óta azzal erősíti magát a cikkíró: hogyha vannak olyan édesanyák, akik öt-hat gyermeket nevelnek, és még közösségi munkára is futja nekik, akkor én miért siránkoznék? /Józsa Zsuzsanna: Miért is siránkoznék? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2008. április 5.
A katolikus HÁLÓ szervezet olyan személyiségekkel szervez közönségtalálkozókat, akik a keresztény értékeket, a magyar identitástudatot közvetítik az embereknek. Több mint hetven ilyen találkozó tapasztalatával most Balczó András háromszoros olimpiai bajnokot és tízszeres világbajnok öttusázót hívták meg, aki Csíkszentmártonba érkezett. Beszélt életéről, sportpályafutásáról és mindarról, amiről elsősorban a magával folytatott küzdelemben meggyőződött. Balczó András mély hite segítségével megtalálta a választ az élet értelmére. Évek óta tart előadásokat, mert segíteni akar mindazoknak, akiknek nyitott a lelkük, hogy keresésük eredményes legyen. Bár édesapja evangélikus lelkész volt, az igazi hitre éppen apja elvesztése miatti fájdalmában döbbent rá. Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen beszélt a hűségről, az alkunélküliségről, a jó döntésekről, a harmóniáról. Április 5-én Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen tart előadást. /Takács Éva: Balczó András székelyföldi körútja – Szerényen az élet nagy kérdéseiről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
2008. április 6.
Nemrég elindult a Háló, a Katolikus Közösségek Hálózatának erdélyi weblapja: www.erdelyihalo. ro. A kezdőlap szerint: „A HÁLÓ katolikus, nyelve magyar, formája közösségi, helye a Kárpát-medence, útja Istenhez vezet.” Sepsiszentgyörgyön, a Krisztus király templomban tartották a Háló egész napos találkozóját. A Háló és a Kalot Egyesület, valamint a Sapientia EMTE csíkszeredai lelkészsége megszervezi Balczó András háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok öttusázó erdélyi körútját. /Józsa Zsuzsanna: Minőségi időt ajándékozni egymásnak. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 6./
2008. augusztus 31.
Július 27. – augusztus 3. között rendezte meg a Háló idei nagytáborát. Mintegy 350 személy gyűlt össze a Kárpát-medence különböző részeiről, különböző katolikus csoportok. Minden napnak megvolt a maga bibliai témája. Az egyik napon Csató Béla csíkszentkirályi főesperes tartott előadást, másik napon a Hálóban már jól ismert Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát tartott értékes előadást. /Sánta Judit: Tatán táboroztak a Hálósok. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 31./
2008. november 2.
Október 10–12. között zajlott le az évente megrendezésre kerülő Kárpát-medencei Háló nagytalálkozó, a katolikus közösségek találkozója, Délvidéken, Muzslyán. Kisközösségekből, a Kárpát-medence minden zegzugából érkeztek a résztvevők. A nagybecskereki székesegyházban vettek részt a dr. Német László nagybecskereki, dr. Pénzes János szabadkai püspök és Huzsvár László nyugalmazott püspök által celebrált záró szentmisén. /Pázmán Enikő: Kárpát-medencei Háló-nagytalálkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 2./
2009. március 27.
A sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-plébánia adott otthont március 7-én a kerületi Háló-találkozónak, a katolikus közösségek találkozójának. Kertész Mária kézdivásárhelyi pedagógus, pszichológus, háromgyerekes édesanya a családban megélhető hitről beszélt. /Hajdu Laura: Kerületi Háló-találkozó (Élő egyház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./
2009. április 19.
A gyulafehérvári főegyházmegye 282 templommal rendelkező önálló plébániája közül a Brassóhoz közel eső Feketehalomban van az egyetlen ökumenikus templom. A zernyesti egyházközség filiájaként létező 600 fős katolikus közösség önerőből nem tudott templomot emelni magának, ezért a kisváros protestáns felekezeteivel összefogva építették fel 1998-ra a közös, ökumenikus istenházát. A magyar katolikus hívők mellé a rendszerváltozást követő években Moldvából érkezett, többnyire románul beszélő csángó katolikusok települtek. Az egyházközség így kétnyelvűvé vált, de gyermekeik révén jövőképe inkább a román ajkú katolikusoknak van. A jezsuita Sebestyén Ottó, az Erdélyi Háló közösségek lelki vezetője emlékezett a kezdetre. Őt 1992-ben helyezték Zernyestre, ahová négy egyházközség tartozott: Zernyest, Rozsnyó, Vidombák és Feketehalom. Feketehalmon a szász evangélikus egyház templomában tartották az istentiszteletet a katolikusok, reformátusok, magyar evangélikusok és az unitáriusok is. A hívek elmentek egymás istentiszteleteire, ünnepségeire. Ménessy Miklós református lelkész építette az ifjúsági közösséget. Felekezeti különbség nélkül voltak ott katolikus, református és evangélikus fiatalok. Az ifjúsági csoport hetente egyszeri ifjúsági óráját a református tiszteletes és a katolikus Sebestyén Ottó felváltva tartotta. Úgy döntöttek 1996-ban, hogy a különböző felekezetek együtt építenek templomot. 1998-ra elkészült a templom, a hívek rengeteg önkéntes munkát végeztek. A mostani korban az egyházközségek fogynak, merész lépésnek tűnik, főként szórványban, önálló plébánia létrehozása, Feketehalmon mégis ez történt. A templom ökumenikusnak épült, ezért a szentelés is ilyen szertatás szerint zajlott. Tamás József segédpüspök és Csiha Kálmán református püspök végezte a szentelést. A négy felekezet összefogásával épült templom Erdély történetében is példaértékű. A 2000-től az önálló rangra emelt feketehalmi egyházközség élére Muresán Márton került, aki nyolc éven át vezette a közösséget. Sajnálatos korai halála után Sánta Pál lett a lelkipásztor. /Pénzes Lóránd: Egy ökumenikus templom születése. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 19./
2009. április 21.
A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely – a Plugor Sándor Művészeti Líceum, a Mikes Kelemen Főgimnázium Osonó Diákszínházának és a Művészeti Népiskola színészosztályainak diákjai – a vakációban versenyen kívül mutatta be a Részletek a bolyongás meséiből előadását a Székelyudvarhelyen megrendezett ODIF – Országos Diákszínjátszó Fesztiválon, háromszor lépett színpadra a Csíksomlyón tartott Háló – Katolikus Közösségek Hálózat keretében szervezett ifjúsági találkozón. Az önkormányzat felkérésére április 22-től az Osonó Budapesten, a Ferencvárosi Színjátszó Fesztiválon képviseli Sepsiszentgyörgyöt mint testvérvárost. /(fekete): Ferencvárosban az Osonó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./
2009. május 31.
A partiumi regionális Háló-találkozót, a katolikus szervezetek találkozóját május 15–17-e között rendezték. A kiscsoportos beszélgetések során személyes élmények kerültek napvilágra, majd Gyöngyössy Lajos tartott előadást a moldvai magyar testvérekről, a csángókról. A szentmisét Böcskei László nagyváradi megyéspüspök mutatta be. /Laurán Angéla: Partiumi Háló-találkozó Nagyváradon. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 31./
2010. április 25.
Katolikus ifjak hálója Váradon
Nagyvárad – A Posticumban rendezték meg a III. Kárpát-Medencei Ifjúsági Találkozót a Katolikus Közösségek Hálózatának (Háló) szervezésében.
A Kapcsolataim Istennel, önmagammal és embertársaimmal jeligével megszervezett III. Kárpát-Medencei Ifjúsági Találkozó helyszínét a Posticum biztosította, részben itt szállásolták el a mintegy 120 résztvevőt is. A Kárpát-medence több részéből érkeztek fiatalok a három napos programra, melynek célja az ismerkedés és a tartalmas időtöltés mellett a hitben való elmélyülés volt, tudtuk meg Konrád Katalintól, a Háló partiumi térségének képviselőjétől. A közel húsz éve alakult mozgalomról elmondta, hogy küldetése elsősorban a katolikus közösségek közötti kapcsolatteremtés. A találkozóra tulajdonképpen ezen csoportosulások küldöttei jöttek el, akik majd továbbvihetik a találkozó szellemiségének hírét és megoszthatják a közösségi élményt az otthonmaradottakkal. Azért pont Nagyvárad az idei helyszín, mert megnyertek egy európai uniós pályázatot, amelynek köszönhetően már számos programot bonyolíthattak le a térségben.
Tartalmas program
Az idei találkozó mottója Robert Baden-Powell egy bölcsessége volt, miszerint: a boldogsághoz vezető igazi út az, ha másokat teszünk boldoggá. Péntek déután érkeztek meg a résztvevők a Posticumba, ahol a regisztráció és a hivatalos megnyitó után szentmisére, majd pedig ismerkedésre került sor. Szombat délelőtt a Háló görög katolikus ifjúsági lelkésze, Ft. Orosz István tartott előadást, délután pedig különböző ötletes vetélkedők színesítették a programot. A Háló nagy hangsúlyt fektet a hagyományőrzésre is, ezért este élő népzenés táncházat is szerveztek. A vasárnapi programon részt vett Exc. Böcskei László megyés püspök is, aki a déli záró szentmisét celebrálta.
erdon.ro
Nagyvárad – A Posticumban rendezték meg a III. Kárpát-Medencei Ifjúsági Találkozót a Katolikus Közösségek Hálózatának (Háló) szervezésében.
A Kapcsolataim Istennel, önmagammal és embertársaimmal jeligével megszervezett III. Kárpát-Medencei Ifjúsági Találkozó helyszínét a Posticum biztosította, részben itt szállásolták el a mintegy 120 résztvevőt is. A Kárpát-medence több részéből érkeztek fiatalok a három napos programra, melynek célja az ismerkedés és a tartalmas időtöltés mellett a hitben való elmélyülés volt, tudtuk meg Konrád Katalintól, a Háló partiumi térségének képviselőjétől. A közel húsz éve alakult mozgalomról elmondta, hogy küldetése elsősorban a katolikus közösségek közötti kapcsolatteremtés. A találkozóra tulajdonképpen ezen csoportosulások küldöttei jöttek el, akik majd továbbvihetik a találkozó szellemiségének hírét és megoszthatják a közösségi élményt az otthonmaradottakkal. Azért pont Nagyvárad az idei helyszín, mert megnyertek egy európai uniós pályázatot, amelynek köszönhetően már számos programot bonyolíthattak le a térségben.
Tartalmas program
Az idei találkozó mottója Robert Baden-Powell egy bölcsessége volt, miszerint: a boldogsághoz vezető igazi út az, ha másokat teszünk boldoggá. Péntek déután érkeztek meg a résztvevők a Posticumba, ahol a regisztráció és a hivatalos megnyitó után szentmisére, majd pedig ismerkedésre került sor. Szombat délelőtt a Háló görög katolikus ifjúsági lelkésze, Ft. Orosz István tartott előadást, délután pedig különböző ötletes vetélkedők színesítették a programot. A Háló nagy hangsúlyt fektet a hagyományőrzésre is, ezért este élő népzenés táncházat is szerveztek. A vasárnapi programon részt vett Exc. Böcskei László megyés püspök is, aki a déli záró szentmisét celebrálta.
erdon.ro
2010. július 28.
Kárpát–medencei Háló Tábor
Szatmár megye — Idén tizedik alkalommal került sor a Háló mozgalom Kárpát–medencei nagy táborára, melynek otthona a Debrecen melletti Dorcas üdülőtelep volt.
Idén tizedik alkalommal került sor a Háló mozgalom Kárpát–medencei nagy táborára, melynek otthona a Debrecen melletti Dorcas üdülőtelep volt. A Háló mozgalom a Kárpát–medence katolikus magyar kisközösségei között próbál kapcsolati hálót építeni ökumenikus szellemben, ugyanakkor megszólít közösséghez nem tartozó személyeket, családokat, bízva abban, hogy a találkozások felkeltik a vágyat a közösség iránt. A Háló régiókat foglal magába a Kárpát–medence öt országából, melyek kerületekre bomlanak így a szatmári egyházmegyéhez tartozó Nagybánya, Nagykároly és Szatmár is bekapcsolódott ebbe a közösség– és kapcsolatépítésbe. A különböző régiókban évente szerveznek régiós találkozót, valamint kerületi találkozókat, de évente egyszer Kárpát–medencei találkozót és nagy tábort is.
Az idei, több mint háromszázhatvan fős táborban, melynek házigazdája a partiumi régió volt, huszonheten vettek részt Nagybányáról, Nagykárolyból és Szatmárról. A tábor vezérfonalát a tízparancsolat, valamint néphagyományaink adták. Különböző előadások hangzottak el a Szent Koronáról és Szent István király intelmeiről, valamint a parancsolatokról: Dr. Bakos Batu, Sebestyén Ottó SJ, Dr. Jitianu Liviu, Dr. Jelenits István, Ft. Orosz István és Dr. Vik János előadásában. A tábor vendégei Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi és Böcskei László nagyváradi püspök atyák voltak. Az előadásokat minden alkalommal kis csoportos beszélgetés követte olyan kérdések mentén, mint: Jól ismerjük–e és értjük–e Szent Istvánt? Milyenek a szüleinkhez fűződő emlékeink, milyen szülői mintákat ismertünk meg? Miben látjuk a kereszténység értékét? Mi a problémája a keresztény múltnak? Milyen krízisek állhatnak elő kapcsolatainkban és melyek lehetnek ezekre a megoldások? Mit mondhatunk el személyes Istenkapcsolatunk ápolásáról, értékrendünkről?
A tartalmas és sok esetben mély élet-, és hit–vallomások megadták a kis csoport személyességét, meghittségét. A programok különböző altáborokban folytak, így a fiatalok, gyermekek sem unatkoztak, hisz korosztálynak megfelelően foglalkoztak velük. A különböző régiók magyar néphagyomány gazdagságát mutatta a közösségi helység naponta bővülő díszítése, valamint a délutánonkénti egy–egy néphagyomány megjelenítése, de tojásfestésre, szalmafonásra, szőnyegszövésre is volt lehetőség. Esténként felváltva kulturális program és néptáncelőadás, valamint táncház folyt péntek kivételével, mely nap a kiengesztelődés jegyében telt. A színvonalas előadások és programok mellett egyik mély élményem volt, hogy egy hegedű és harmonika mellett kicsik és nagyok órákon át önfeledten tudtak énekelni és táncolni. Mit adhat egy ilyen találkozás? Összetartozás tudatot, közös örökségünk megmentéséért való elkötelezettséget, közösségi élményt, Istenélményt.
Tisztelettel, Kujbus Márta. erdon.ro
Szatmár megye — Idén tizedik alkalommal került sor a Háló mozgalom Kárpát–medencei nagy táborára, melynek otthona a Debrecen melletti Dorcas üdülőtelep volt.
Idén tizedik alkalommal került sor a Háló mozgalom Kárpát–medencei nagy táborára, melynek otthona a Debrecen melletti Dorcas üdülőtelep volt. A Háló mozgalom a Kárpát–medence katolikus magyar kisközösségei között próbál kapcsolati hálót építeni ökumenikus szellemben, ugyanakkor megszólít közösséghez nem tartozó személyeket, családokat, bízva abban, hogy a találkozások felkeltik a vágyat a közösség iránt. A Háló régiókat foglal magába a Kárpát–medence öt országából, melyek kerületekre bomlanak így a szatmári egyházmegyéhez tartozó Nagybánya, Nagykároly és Szatmár is bekapcsolódott ebbe a közösség– és kapcsolatépítésbe. A különböző régiókban évente szerveznek régiós találkozót, valamint kerületi találkozókat, de évente egyszer Kárpát–medencei találkozót és nagy tábort is.
Az idei, több mint háromszázhatvan fős táborban, melynek házigazdája a partiumi régió volt, huszonheten vettek részt Nagybányáról, Nagykárolyból és Szatmárról. A tábor vezérfonalát a tízparancsolat, valamint néphagyományaink adták. Különböző előadások hangzottak el a Szent Koronáról és Szent István király intelmeiről, valamint a parancsolatokról: Dr. Bakos Batu, Sebestyén Ottó SJ, Dr. Jitianu Liviu, Dr. Jelenits István, Ft. Orosz István és Dr. Vik János előadásában. A tábor vendégei Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi és Böcskei László nagyváradi püspök atyák voltak. Az előadásokat minden alkalommal kis csoportos beszélgetés követte olyan kérdések mentén, mint: Jól ismerjük–e és értjük–e Szent Istvánt? Milyenek a szüleinkhez fűződő emlékeink, milyen szülői mintákat ismertünk meg? Miben látjuk a kereszténység értékét? Mi a problémája a keresztény múltnak? Milyen krízisek állhatnak elő kapcsolatainkban és melyek lehetnek ezekre a megoldások? Mit mondhatunk el személyes Istenkapcsolatunk ápolásáról, értékrendünkről?
A tartalmas és sok esetben mély élet-, és hit–vallomások megadták a kis csoport személyességét, meghittségét. A programok különböző altáborokban folytak, így a fiatalok, gyermekek sem unatkoztak, hisz korosztálynak megfelelően foglalkoztak velük. A különböző régiók magyar néphagyomány gazdagságát mutatta a közösségi helység naponta bővülő díszítése, valamint a délutánonkénti egy–egy néphagyomány megjelenítése, de tojásfestésre, szalmafonásra, szőnyegszövésre is volt lehetőség. Esténként felváltva kulturális program és néptáncelőadás, valamint táncház folyt péntek kivételével, mely nap a kiengesztelődés jegyében telt. A színvonalas előadások és programok mellett egyik mély élményem volt, hogy egy hegedű és harmonika mellett kicsik és nagyok órákon át önfeledten tudtak énekelni és táncolni. Mit adhat egy ilyen találkozás? Összetartozás tudatot, közös örökségünk megmentéséért való elkötelezettséget, közösségi élményt, Istenélményt.
Tisztelettel, Kujbus Márta. erdon.ro
2016. szeptember 27.
Szakrális élmény a Csiky dísztermében
Egyedi, a szervezők szerint meditációra hívogató vándorkiállítás nyílt hétfőn délután az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád Termében. A Pro Identitas Egyesület szervezésében – az Aradi Magyar Napok keretén belül – a nagytétényi Szeiber András, a Katolikus Közösségek Hálózatának (Háló) társelnöke tartott előadást a Szent Koronáról és a mának szóló üzenetéről. A tudományos és vallási szempontból is érdekfeszítő eseményről a következő lapszámunkban olvashatnak. A kiállítás egyébként még több napig látogatható a díszteremben.
Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)
Egyedi, a szervezők szerint meditációra hívogató vándorkiállítás nyílt hétfőn délután az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád Termében. A Pro Identitas Egyesület szervezésében – az Aradi Magyar Napok keretén belül – a nagytétényi Szeiber András, a Katolikus Közösségek Hálózatának (Háló) társelnöke tartott előadást a Szent Koronáról és a mának szóló üzenetéről. A tudományos és vallási szempontból is érdekfeszítő eseményről a következő lapszámunkban olvashatnak. A kiállítás egyébként még több napig látogatható a díszteremben.
Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)
2016. szeptember 28.
A Szent Korona úgy, ahogy még sose látták
Amint azt tegnapi lapszámunkban már beharangoztuk, színvonalas műsornak nyújtott otthont a Csiky Gergely Főgimnázium hétfő délután. A Pro Identitas Egyesület szervezésében, az Aradi Magyar Napok egyik építő jellegű programjaként a Szent Koronáról tartottak érdekfeszítő előadást, ugyanakkor egy vándorkiállítás is nyílt, melyen egy, a felbecsülhetetlen műtárgyról készült különleges fotógyűjteményt mutattak be a Tóth Árpádról elnevezett díszteremben. A publikum (a szerk.: kár, hogy nem sikerült megtölteni a nézőteret) a Katolikus Közösségek Hálózatának (Háló) társelnökét, a nagytétényi Szeibert Andrást köszönthette vendégként. A kiállított 33 fényképet Szelényi Károly, Magyarország egyik legnagyobb fotóművésze készítette, miután a korona visszatért Magyarországra. A felvételek fantasztikus technikával, művészi módon születtek, komoly jogi oltalom alatt állnak, a bemutatásukra a Háló kapta meg a felhatalmazást. Arad a harmadik állomás, ahol a nagyközönség elé tárják a fényképeket. „Olyan szinten lehet a fotókon vizsgálni a koronát, ahogy szabad szemmel soha sem” – mondta az előadó.
Ami a korona múltban gyökerező, de mának szóló üzenetét illeti, Szeibert András szerint különleges tudást hordoz, utalva itt a szimbólumokra, a rejtett tartalmakra és egy nagyon mély szakralitásra. A koronát legendák sora övezi, mondta, mivel a születése igencsak ködbe burkolózik, senki nem tudja 100%-osan, hogy hol készült. Másrészt szerves egységben áll a magyarság kultúrájával.
Az előadó szerint két-három hétig biztos megtekinthetők a fotók az iskolában, ezért arra ösztönöz mindenkit, hogy amennyiben idejük engedi, tekintsék meg az egyedülálló gyűjteményt. A látogatók komoly ismeretanyaggal is gazdagodhatnak, hisz a kiállító – aki az egykori koronázási szokásokról is mesélt – minden fénykép alá egy kis dokumentációt rögzített az ún. rekeszzománc technikával készült szakrális műtárgyról, annak elemeiről, illetve szimbolikájáról.
Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)
Amint azt tegnapi lapszámunkban már beharangoztuk, színvonalas műsornak nyújtott otthont a Csiky Gergely Főgimnázium hétfő délután. A Pro Identitas Egyesület szervezésében, az Aradi Magyar Napok egyik építő jellegű programjaként a Szent Koronáról tartottak érdekfeszítő előadást, ugyanakkor egy vándorkiállítás is nyílt, melyen egy, a felbecsülhetetlen műtárgyról készült különleges fotógyűjteményt mutattak be a Tóth Árpádról elnevezett díszteremben. A publikum (a szerk.: kár, hogy nem sikerült megtölteni a nézőteret) a Katolikus Közösségek Hálózatának (Háló) társelnökét, a nagytétényi Szeibert Andrást köszönthette vendégként. A kiállított 33 fényképet Szelényi Károly, Magyarország egyik legnagyobb fotóművésze készítette, miután a korona visszatért Magyarországra. A felvételek fantasztikus technikával, művészi módon születtek, komoly jogi oltalom alatt állnak, a bemutatásukra a Háló kapta meg a felhatalmazást. Arad a harmadik állomás, ahol a nagyközönség elé tárják a fényképeket. „Olyan szinten lehet a fotókon vizsgálni a koronát, ahogy szabad szemmel soha sem” – mondta az előadó.
Ami a korona múltban gyökerező, de mának szóló üzenetét illeti, Szeibert András szerint különleges tudást hordoz, utalva itt a szimbólumokra, a rejtett tartalmakra és egy nagyon mély szakralitásra. A koronát legendák sora övezi, mondta, mivel a születése igencsak ködbe burkolózik, senki nem tudja 100%-osan, hogy hol készült. Másrészt szerves egységben áll a magyarság kultúrájával.
Az előadó szerint két-három hétig biztos megtekinthetők a fotók az iskolában, ezért arra ösztönöz mindenkit, hogy amennyiben idejük engedi, tekintsék meg az egyedülálló gyűjteményt. A látogatók komoly ismeretanyaggal is gazdagodhatnak, hisz a kiállító – aki az egykori koronázási szokásokról is mesélt – minden fénykép alá egy kis dokumentációt rögzített az ún. rekeszzománc technikával készült szakrális műtárgyról, annak elemeiről, illetve szimbolikájáról.
Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)
2016. november 14.
Fotókiállítás és előadás a koronáról
„Az összefogás egyik szimbólumát hoztuk el hozzátok” – mondta Szeibert András, a magyarországi Katolikus Közösségek Hálózatának társelnöke a Szent Koronáról készült fotókiállítás megnyitóján, amelyet tegnap délben tartottak a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház tanácstermében. A vándorkiállítás, amely Szelényi Károly, Magyarország egyik legelismertebb fotóművészének alkotásaiból készült, több hétig látható.
Szeibert András átfogó képet nyújtott arról, hogy mit is jelentett elődeinknek, mit jelent számunkra a magyar Szent Korona. Az előadás elején a korona keletkezésének körülményeiről szólt, amellyel kapcsolatban sok elmélet kering, de amelyről egészen pontos adataink nincsenek, ami Szeibert András szerint nem baj, hisz azt sem tudjuk pontosan, hogyan keletkezett a magyar nyelv, vagy például a fogantatás csodáját sem tudjuk megmagyarázni, tehát a misztérium, amely az igazán fontos dolgokat gyakran körüllengi, növeli azok értékét. A keletkezés után a koronázási szokásokról beszélt az előadó, elmondta, hogy a magyar királyok csak koronázáskor viselhették a koronát, Esztergomban, ahol a 64 vármegye földjéből emelt „királydombra” fellovagolva négy irányba kellett vágniuk a kardjukkal, amely gesztus a nemzeti egységet, de az apostoli küldetést is jelképezte. Mint elhangzott, a magyar korona által olyan mértékben fonódott össze a világi és szakrális hatalom, hogy a középkori zsinatokon csak magyar királyok elnökölhettek, a korona általi istenhit pedig áthatotta az egész nép életét, és hosszú évszázadokon át fontos eleme volt az egységes magyar állam létének. Az előadó szerint Bismarckig nem volt olyan erős államalakulat a világban, mint a magyaroké. Az ismertetőben elhangzott még, hogy a Szent Korona mindenkor külön jogi személyiséggel bírt, amelynek hatalma nagyobb volt az egyes királyok hatalmánál, hogy minden tagjának azonos szabadságjogai voltak, hogy isteni minőséget is hordoz, amely abszolút értékű erkölcsi tekintélyt ad mindennek, ami a nevében köttetik meg. Szeibert András a korona kettős (latin és görög) szerkezetéről, annak hármas tagozódásáról és három dimenziójáról is beszélt, amelyek harmonikus egységet alkotva azt üzenik, figyeljünk az isteni hangokra, és szeressük, segítsük nemzettársainkat.
Nagy B. Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
„Az összefogás egyik szimbólumát hoztuk el hozzátok” – mondta Szeibert András, a magyarországi Katolikus Közösségek Hálózatának társelnöke a Szent Koronáról készült fotókiállítás megnyitóján, amelyet tegnap délben tartottak a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház tanácstermében. A vándorkiállítás, amely Szelényi Károly, Magyarország egyik legelismertebb fotóművészének alkotásaiból készült, több hétig látható.
Szeibert András átfogó képet nyújtott arról, hogy mit is jelentett elődeinknek, mit jelent számunkra a magyar Szent Korona. Az előadás elején a korona keletkezésének körülményeiről szólt, amellyel kapcsolatban sok elmélet kering, de amelyről egészen pontos adataink nincsenek, ami Szeibert András szerint nem baj, hisz azt sem tudjuk pontosan, hogyan keletkezett a magyar nyelv, vagy például a fogantatás csodáját sem tudjuk megmagyarázni, tehát a misztérium, amely az igazán fontos dolgokat gyakran körüllengi, növeli azok értékét. A keletkezés után a koronázási szokásokról beszélt az előadó, elmondta, hogy a magyar királyok csak koronázáskor viselhették a koronát, Esztergomban, ahol a 64 vármegye földjéből emelt „királydombra” fellovagolva négy irányba kellett vágniuk a kardjukkal, amely gesztus a nemzeti egységet, de az apostoli küldetést is jelképezte. Mint elhangzott, a magyar korona által olyan mértékben fonódott össze a világi és szakrális hatalom, hogy a középkori zsinatokon csak magyar királyok elnökölhettek, a korona általi istenhit pedig áthatotta az egész nép életét, és hosszú évszázadokon át fontos eleme volt az egységes magyar állam létének. Az előadó szerint Bismarckig nem volt olyan erős államalakulat a világban, mint a magyaroké. Az ismertetőben elhangzott még, hogy a Szent Korona mindenkor külön jogi személyiséggel bírt, amelynek hatalma nagyobb volt az egyes királyok hatalmánál, hogy minden tagjának azonos szabadságjogai voltak, hogy isteni minőséget is hordoz, amely abszolút értékű erkölcsi tekintélyt ad mindennek, ami a nevében köttetik meg. Szeibert András a korona kettős (latin és görög) szerkezetéről, annak hármas tagozódásáról és három dimenziójáról is beszélt, amelyek harmonikus egységet alkotva azt üzenik, figyeljünk az isteni hangokra, és szeressük, segítsük nemzettársainkat.
Nagy B. Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)