Százhatvanhárom zenész és táncos négy órán át húzta a talpalávalót, illetve ropta a táncot az első Brassó megyei néptánc-találkozón. Az esemény-szervező Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület idén Tatrang községnek, jövőre Apácának ítélte oda a közkedvelt farsangi rendezvény vendéglátásának jogát. A négyfalusi Kéknefelejcs, az apácai Hajnalcsillag, a pürkereci Kikerics, a brassói Bokréta és Búzavirág táncosai, valamint a zajzoni és pürkereci boricás legények sikeresek voltak a néptánc-találkozón. Tatrangon a brassói egyetemisták tánccsoportja, a Bokréta három tájegység – Szék, Háromszék és Mezőség – egymástól eltérő viseletét és táncát mutatta be. /Barabás Réka: Táncoló tatrangi színpad. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Mulatozás hétvégén
Falunapok Torján, Székelyszáldoboson, Bodoson
Torján tizedszer rendeznek falunapokat: az Árpád parkban felavatják a Miholcsa József szobrászművész alkotta lovasszobrot, de a hagyományos főzőverseny sem marad el. Két erdővidéki településen, Bodoson és Székelyszáldoboson is ünnepelnek, székely zászlót, színpadot avatnak.
Torján az eseménysorozat szeptember 7-én, szombaton 9.30-kor főzőversennyel indul. 10 órától, a polgármester nyitóbeszéde után átadják a felújított orvosi rendelőt, majd az újszülöttek megáldása, nagykorúsítás és a cserkészcsapat eskütétele következik.
12 órakor látnak hozzá a 60 m-es székely feltűrt túróspuliszka elkészítéséhez, 13 órakor a főzőverseny nyerteseit díjazzák. 14.30-kor a felújított sportpályát adják át, amelyet 14.45-kor a Torja–KSE labdarúgó-mérkőzéssel avatnak fel.
16 órakor az iskolások mutatják be műsorukat, ezt követően koncertek sorozatán vehetnek részt az érdeklődők: 17 órakor Majláth Attila nyitja a sort, 17.50-kor a Pittyes 2-es és Gyufa, 18.50-kor Fejér Lilla, 19.30-kor Vincze Lilla (Napoleon Boulevard) és Homonyik Sándor lép színpadra. 21.20-tól utcabált tartanak Tomy és zenekara közreműködésével, 22 órakor pedig fellobban a tábortűz.
Szeptember 8-án, vasárnap 10 órakor gyülekeznek az altorjai plébániánál, hogy 10.30-kor az Árpád parkban felavassák a Miholcsa József szobrászművész alkotta lovasszobrot. 11 órakor zenés-lovas felvonulás lesz a Mária kápolnához, ahol 12 órától az ünnepi szentmisén Böjte Csaba hirdet igét. 16 órakor kulturális programok kezdődnek, 18 órakor a magyarországi Kozmix zenél. A 18.40-kor esedékes tombolahúzást követően folytatódnak a koncertek, 19.40-kor Hangyaboy, 20.40-kor az Insect, 22 órakor a Betli Duó szórakoztatja a jelenlevőket. A falunapokat 23 órakor tűzijáték zárja.
Színpadavatás, favágóverseny
Bodoson szombaton 11 órától istentisztelettel kezdődik a rendezvény, 12 órától köszöntők hangzanak el, és felszentelik a kántori lakás mellett újonnan épített színpadot (itt lesz a falunap helyszíne is), amelyen aztán 12.30-tól a Csala kürtje fúvószenekar és a mazsorettek, 13 órától a bodosi iskolások lépnek fel.
13.30-kor erőpróba, 14.15-től favágóverseny, 15.45-től kötélhúzás gyerekeknek és felnőtteknek, 17 órától zsákbanfutás szerepel a programban, miközben a színpadon 14 órától a bodosi óvodások tengerésztáncát, 15 órától a baróti Syncron csoport műsorát, 16.15-től pedig a bodosi régi zenekar előadását láthatja a közönség. A falunap este szórakoztató zene mellett zárul.
Kiállítás, zászlóavatás
A székelyszáldobosi falunapok szombaton 11 órától mezőgazdászok, állattartók és vadászok kiállításával kezdődnek a sportpályán, az ünnepélyes megnyitót (12.30 óra) követően közebéd (14 óra), íjászbemutató (16 óra, Demeter Vilmos), hintalovazás és lovaglás (16 óra, Málnási Csaba) szerepel a programban, utóbbi kettőre vasárnap is várják az érdeklődőket. A színpadon 15 órától a Dobó és a Hajnalcsillag néptáncegyüttesek lépnek fel, őket követik a helybéli ifjak zenés műsorral (16 óra), majd előadásaikkal Kolumbán Sándor (17 óra), Nyikó Anetta (18 óra) és Szakács Tímea (19 óra). 20 órától a székelyudvarhelyi Syntia, 22 órától a magyarországi Fiesta koncertezik, közben tábortüzet is gyújtanak, végül 23 órától a baróti Marshall együttes és Boti zenéjére szórakozhatnak a fiatalok.
Vasárnap 10 órakor kezdődik az ünnepi istentisztelet, 11 órától székelyzászló-avatással folytatódik a nap, 12 órától a falu volt tanítóinak sírját koszorúzzák meg, a Csala Kürtje fúvósainak kíséretében vonulva a temetőig. 15 órától a sportpályán székelyszáldobosi, bardoci és vargyasi táncosok szerepelnek, 16.30-tól ismét a helybéli ifjak jelentkeznek zenés műsorral, 18 órától a Székely Góbék, 19 órától Szakács Tímea, 22 órától a Kozmix együttes lép színpadra. 20 órától karaoke show-ra jelentkezhetnek a bátrabbak, a délután folyamán vetélkedők, versenyek zajlanak.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Magyar magyarul tanuljon tudományt (Apáczai Csere János emlékházat avattak)
Régi tanácstermét emlékházzá alakíttatta Apáca evangélikus egyháza, hogy a parókia udvarán ne csak a falu jeles szülötte életét-életművét bemutató állandó kiállítást kínáljon. A kiállítótér a Brassó megyei magyar faluról, Apácáról is szól.
Ötvenöt évvel ezelőtt még kisebbségben éltek a helyi románok és a román anyanyelvű romák ebben a faluban – ma fordított az etnikai összetétel a romák rohamosan növekvő lélekszáma miatt. Nyelvében és vallásában azonban él a hagyományaihoz görcsösen ragaszkodó magyarság, papjai és tanítói, de egész históriája is erről tanúskodik. „Megálló az ember, amíg él, / Por és hamu, hulló levél, / S nagy büszkén mégis azt hiszi, / Éltét tudja, meddig viszi!” – áll egy helybeli gébörös ház homlokán a bölcs felirat. Ötvenöt évvel ezelőtt Apáczai Csere János (1625–1659) halálának 300. évfordulóján az emlékünnepélyt ottani pedagógusokként szerveztük, s bizonyítgattuk a brassói kultúrvezetőknek, hogy Apáca szülötte volt, filozófiai és pedagógiai író, teológus, a hazai magyar művelődés, tudományosság és nevelésügy úttörője. A falu iskolájának homlokfalán álló emléktábláját is fényképen vittük az akkori megyei kultúrbizottsághoz, amelyet 1881-ben a Brassó Megyei Tanítótestület állított. Ezt is – miként a kakaslövés húsvéti népszokását – sok veszély fenyegette akkortájt, ám még a legsötétebb diktatúrának is fejet kellett hajtania Apáczai nagysága előtt: 1975-ben szobrot is állítottak emlékére az iskola előtt (Elena Hariga Avramescu műve), amelynek avatásakor Ortutay Gyula néprajzkutató, a Magyar Népköztársaság egykori közoktatásügyi minisztere helyezte el az emlékezés koszorúját.
Sok-sok intézmény és iskola mellett a helybeli is az ő nevét viseli. A május 4-én újonnan felszentelt emlékház avatóját megnyitó istentiszteletet abban a templomban tartották, amelynek a nagy tűzvész előtti falai között öntötték Apáczai fejére a keresztvizet. Ft. Adorjáni Dezső Zoltán, az erdélyi evangélikus-lutheránus egyház püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: Apáczainak az iskolák felette nagy szükségességéről szóló munkája kisebbségi életünk oktatásügyének ma is útmutatója kell hogy legyen. „Magyar magyarul tanuljon tudományt, más nemzetekkel versenyt csak úgy állhat, építsünk Erdélyben felső oskolákat, hogy ne nézzen más nemzet kitsinylő szemekkel ránk!” – hangzott el Apáczai sokszor idézett mondata. A népes gyülekezethez szólt továbbá nt. Zelenák József, a Brassói Evangélikus Egyházmegye esperese-püspökhelyettes, Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, az apácai származású Mátis Jenő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviseletében és Bölöni László, Apáca község alpolgármestere. Simon László helybeli evangélikus lelkész, az emlékház megteremtésének lelkes kezdeményezője örömmel nyugtázta, hogy a szülőfalu nagy ünnepére számos, Háromszéken és Sepsiszentgyörgyön élő, apácai származású személy is tiszteletét tette, s mert Apáca néprajzi szempontból is Erdővidék része, szeretettel fogadta a Kovászna megyei települések küldöttségeit-lelkészeit. A Magyar Külügyminisztérium által támogatott emlékházat Adorjáni püspök szentelte fel, s a munkálatokba hathatósan besegítő Vetró Bodoni Sebestyén András kézdivásárhelyi képzőművész mutatta be. A korszerű muzeológia megoldásait követő kiállítás bemutatja Apáczai Csere János életét, peregrinus éveit, munkásságát, és külön értéke, hogy anyagában több Apáczai-munka eredeti példányát is láthatjuk, mint a Gyulafehérváron 1654-ben kiadott Magyar Logikácska. Az emlékház előtt a helybeli egyházi kórus énekelt Simon Ilona lelkipásztor vezényletével, s a Hajnalcsillag táncegyüttes tanulókból és fiatalokból álló csoportja szórakoztatta a jelenlévőket. A szereplők szász elemeket is tartalmazó székely népviselete, a hely- és családnevek is azt bizonyítják, hogy Apáca magyar népe eredetében is erdővidéki székely, vallásában pedig a hétfalusi magyar csángóság része. A köményes pálinka és a helyi ínyencségként felszolgált tejfeles lepény után elhangzott pohárköszöntőjében mondta el e sorok szerzője azt, ami az emlékezésen nem hangozhatott el, de mindenképpen Apácához és nagy fia emlékéhez tartozik. Orbán Balázs is jelzi, hogy Apácán apácakolostornak kellett lennie valahol a falu déli részén, az 1960-ban itt végzett kutatás alkalmával megtaláltuk azt a bennvalót a Czerjék-szorosban, ahol a kolostor feküdt, s egy ón gyertyatartót is mint tárgyi bizonyítékot. A falu kopjafás temetőjében nyugvó Oláh István bácsitól gyűjtöttük a szájhagyományt, miszerint: „Csere János egy mulatság alkalmával esszekeveredett a nagyajtai fiatalokkal, akik látták, hogy eszes gyermök, csalogatták, s meggyőzték, hogy menjen fel velik Kolozsvárra felsőbb iskolába. Úgy is történt, s mert jó fejű volt, ott is maradt.”
Kisgyörgy Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)