Szept. 3-án Kolozsváron megkoszorúzták Bocskai István fejedelem szülőházát. A koszorúzás a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulójára szervezett eseménysorozat nyitóünnepsége volt. Az ünnepség a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-házban működő központjában kezdődött, nagyszámú delegáció érkezett Hajdú-Bihar megyéből, innen indult ugyanis a kezdeményezés az évfordulós ünnepségsorozat megszervezésére. Az egybegyűlteket Szilágyi Pál, az EMTE rektora köszöntötte, aki elmondta: örülnek, hogy Bocskai szülőházában ma egy magyar intézmény, az EMTE központja működik. Az emlékezések során szept. 19-én, a mezőtelegdi református templom kertjében avatják fel Bocskai István feleségének, Hagymássy Katának a mellszobrát, melyet a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat ajándékozott a református egyháznak, az avatáson jelen lesz Hiller István kulturális miniszter is. December másodikán Kassán, a fejedelem elhalálozási helyén helyeznek el emléktáblát, valamint tudományos konferenciára is sor kerül, magyar és külföldi Bocskai-kutatók részvételével. – A reformáció genfi emlékművénél Bocskai István szobra Orániai Vilmos és Oliver Cromwell között áll. Bocskai István végrendeletében intette a magyarországiakat, hogy "az erdélyieket tőlök el ne taszítsák, tartsák jó atyafiaiknak". /Köllő Katalin: Szívében magyar, gondolkodásában európai volt. Koszorúzási ünnepség Bocskai István szülőházában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Ünnepségek, konferenciák, iskolai vetélkedők, emléktáblák, szoboravatások és istentiszteletek elevenítették fel az elmúlt két hónap során Bocskai István fejedelem egykori küzdelmének emléklét. Rendezvények egész sorát tervezték Romániában, Magyarországon és Szlovákiában. Erdélyben Kolozsváron kezdődött el a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által kezdeményezett és három ország helyszíneit felölelő ünnepi rendezvénysorozat. A rendezvénysorozat első állomása a fejedelem kolozsvári szülőháza volt, amelyben jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári központja működik. Az épületben megkoszorúzták a Bocskai szülőházában felállított emléktáblát. Néhány héttel később a partiumi Mezőtelegden a helyi református templom udvarán Bocskai feleségének, Hagymássy Katának állítottak mellszobrot. Október 30-án Tiszalökön leplezték le Bocskai István szobrát. Kassán pedig tudományos konferenciát szerveznek Bocskairól. /Ünnepségek három országban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A magyar-román határszakasz két oldalán lévő nyolc megye vezetői levélben kérték Gyurcsány Ferenc magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök támogatását a közös fejlesztési projektjeik támogatására. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Juhászné Lévai Katalin kezdeményezésére létrejött december 8-ai találkozó résztvevői kinyilvánították: új geopolitikai és gazdaságföldrajzi helyzetbe került a magyar-román határszakasz két oldalának nyolc megyéje: Arad, Temes, Szatmár, Bihar, illetve Békés, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye. /Magyar–román határmenti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Partnerség – a határon átnyúló kapcsolatok új európai dimenziója: Interreg III/A címmel szakmai konferenciát rendezett az elmúlt hét végén a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Európai Integrációs Bizottsága és a Megyei Európai Információs Pont Debrecenben, a megyeházán. Az Interreg-program célja a határ-menti együttműködéseknek a támogatása. Az első pályázati felhívásban Magyarország 16 millió, Románia több mint 7 millió, Szerbia-Montenegró pedig 2 millió eurós forrást nyerhet el. /Határon átnyúló együttműködési program. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Megkondultak a gyulafehérvári székesegyház harangjai február 22-én, Bocskai István fejedelem temetésének 400. évfordulóján. Elveszett sírját ezután a székesegyházban kőtábla jelöli. Hajdú-Bihar megye önkormányzatának kétéves ünnepségsorozatát zárta a felavatott Bocskai-emléktábla. Az ünnepséget megnyitó dr. Jakubinyi György érsek az hangsúlyozta: “1100 éves történelmünk kőbe faragott tanúja e templom... mostoha és változatos történelmünk során sok emlék elpusztult, de minket kötelez az emlékezés”. Gudor András református lelkész Bocskai emberi és vezetői nagyságát méltatta. Dr. Nyakas Miklós történész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum igazgatója, a Bocskai-szobor és -emléktábla-avatások kezdeményezője a 400 évvel ezelőtti temetést idézte fel: “A halotti menet, miután Kassán, az Erzsébet templomban nagy pompával vettek tőle búcsút, Szina, Vizsoly, Tálya, Kálló, Nyírbátor, Nagykároly, Lompért, Goroszló, Kolozsvár, Torda, Nagyenyed érintésével ért Gyulafehérvárra. ” Bocskai politikai végrendeletében arra intette “az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák”. Az emléktáblát, melyet Győrfi Lajos szobrász sütői mészkőből faragott, a katolikus érsek megszentelte, a református lelkész megáldotta. Szövege: „Bocskai István erdélyi fejedelem. Kolozsvár, 1557. január 1., Kassa, 1606. december 29. Örök nyugalomra helyezték Gyulafehérváron 1607. február 22. ” /Takács Ildikó: Emléktábla Gyulafehérváron Bocskai István fejedelemnek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Több mint másfél évszázad után újraalakítják Nagyszalontán a Bihari Hajdúvárosok Szövetségét. A társulásnak több Bihar megyei település mellett számos magyarországi helység is tagja lesz. „Egy-két éve jelent meg Nyakas Miklósnak, a hajdúböszörményi múzeum nyugalmazott igazgatójának Bihari hajdúvárosok története című könyve, amelyben összesen húsz hajdútelepülést említ. Innen eredt az ötlet, hogy alakítsuk újra a hajdúvárosok szövetségét” – tájékoztatott Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés művelődési, sport- és civil kapcsolatokért felelős bizottságának elnöke. A hajdúvárosok szövetségét 1714-ben a hajdúkiváltságok visszaszerzéséért hozták létre, és 1848-ig létezett. /Fried Noémi Lujza: Szerződő hajdúvárosok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Hajdú-Bihar és Bihar megyei kulturális intézetek és civil szervezetek vezetői együttműködést erősítő megállapodást kötöttek, nemzetközi kulturális, művészeti útvonal létrehozásáról szóló dokumentumot írtak alá Nagyváradon február 12-én, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Barabás Zoltán költő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte a részvevőket. A kulturális híd kialakításában többek között a következő intézetek, szervezetek vállalnak szerepet: a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés, a debreceni Méliusz-Központ, a nagyváradi Partiumi Magyar Művelődési Céh, a nagyváradi Pro Universitate Partium Alapítvány és a Bihar Megyei Népművészeti Központ. /Tóth Hajnal: Nemzetközi kulturális útvonalat hoznak létre. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 14./

Egyhangúlag jóváhagyta a Hargita Megyei Tanács azt a határozattervezetet, amely Hargita és a magyarországi Hajdú-Bihar megye közti együttműködési szerződés aláírására vonatkozik. A szerződést november 20-án Balmazújvárosban írja alá Borboly Csaba, a Hargita és Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke. Az esemény a Hargita a Hajdúságban című rendezvénysorozat része. November 19-én Debrecenben a Székelyföldi Filharmónia vonósnégyese koncertezik, másnap a homoródszentmártoni művésztelep kiállítását nyitják meg Balmazújvárosban. Nádudvaron a korondi és dánfalvi fazekasságot bemutató tárlat nyílik, Nyíradonyban a gyergyószárhegyi művésztelep, Debrecenben a csíkszeredai Free Camp művésztelep kiállítása látható. Debrecenben bemutatják a csíkszeredai Székelyföld irodalmi folyóiratot, Hajdúböszörményben pedig a gyergyóalfalvi művésztelep munkáit. A rendezvénysorozat zárásaként Derecskén és Debrecenben fellép a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kapcsolatba lép Hargita és Hajdú-Bihar. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Közös hírügynökséget készül létrehozni a magyarországi Hajdú-Bihar, illetve az erdélyi Bihar megye néhány önkormányzata. Elsősorban az önkormányzati híreket, a testületekben hozott fontosabb határozatokat, programokat teszik majd közzé több nyelven. A pályázatot a Határon Átívelő Magyar–Román Együttműködési program keretében nyerték, összesen 500 ezer euró értékben. A Hajdú-Bihar, illetve Bihar megyei önkormányzat egy másik közös pályázata is sikeres volt. Ennek alapján a két megye egymás turisztikai értékeit népszerűsíti majd, szintén több nyelven, egy weboldalon. /Bihar-Hajdú-Bihar megyei hírügynökség alakul. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

Szórványtábor Gyergyóban
Elkezdődött tegnap a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központban a tavaszi vakációban immár hagyományosan megszervezett diáktábor. Az április 6-a és 11-e közt zajló cseretábort harmadik alkalommal szervezik meg Hargita, Beszterce-Naszód és Hajdú-Bihar megyei diákok számára.
Hargita és Beszterce-Naszód megye között tavaly együttműködési megállapodás született, amely hangsúlyozza a Székelyföld és a szórványrégiók közötti együttműködés fontosságát. Ezt az együttműködést erősítik azok a tizenévesek, akik Beszterce-Naszód megyéből vendégként érkeznek Gyergyószárhegyre. A régiók közötti együttműködés jegyében társaik azok a hajdúsági kamaszok, akik Magyarországról látogatnak Hargita megyébe.
A résztvevők ismertetik szűkebb pátriájukat és ugyanakkor megismerhetik társaik otthonát. Bemutatásra kerül Beszterce, Bethlen, Somkerék, Sajóudvarhely, Sajósárvár, Tacs, Óradna történelmét. Lehetőség nyílik a harinai evangélikus templom, a Gyilkos-tó, a Békás-szoros, a Csíkszeredai Múzeum megtekintésére is.
A kezdeményezés részeként a székelyföldi és a magyarországi diákok könyveket, valamint magyar ifjúsági és rajzfilmeket adományoznak a Beszterce környékén élő gyerekeknek. A könyvadományokat gyarapította a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy önkormányzata, valamint a Pallas-Akadémia Könyvkiadó is. Az így összegyűlt könyveket és adományokat a besztercei református egyház juttatja el a Beszterce környékén élő magyar gyerekekhez.
Inczefi Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

A történeti alkotmány
Bihar megye - A napokban a VIII. Regionális Simonyi Napok eseménysorozat részeként emléktáblát avattak Szentjobbon báró Simonyi József óbester tiszteletére.
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Emődy Dániel, a Pro Patria Alapítvány elnöke és Szólláth Tibor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke is. A fehér márványtáblát megáldó Exc. Tempfli József kiérdemesült váradi római katolikus megyés püspök, szentjobbi apát hírportálunknak elmondta: a rendezvényen diószegi, szentjobbi és magyarországi huszárok is részt vettek. Utóbbiak a Csillagösvény lovastúra keretében Csíksomlyó felé igyekeztek. A volt főpásztort egy értékes ajándékkal lepték meg a huszárok: Zétényi Zsolt alkotmánybírónak A történeti alkotmány című igényes kivitelezésű kötetével, mely a régi fogalmakat, szokásjogokat, szabályokat és törvényeket foglalja össze, a 21. századi ember számára is közérthető módon.
erdon.ro

Utak és tévutak a 20. században
Nagyvárad – Szerdán a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartották Lipcsey Ildikó Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében című könyvének bemutatóját.
A kulturális eseményt a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Pro Universitate Partium Alapítvány szervezte. A kis számú érdeklődőt Barabás Zoltán költő, a PMMC igazgatója köszöntötte. Ezután dr. Bolváry Gyula, az Erdélyi Szövetség alelnöke ismertette a szerző életútját. Állítása szerint a doktori disszertációként készült kötetetLipcsey Ildikó az elmúlt húsz évben többször megpróbálta kiadatni vagy terjeszteni, de az állam nem finanszírozta az ötletet. Végül először angol nyelven, 2006-ban jelent meg a tanulmány, egy kanadai mecénás támogatásának köszönhetően. A festészet és az irodalom világa iránt is érdeklődő írónő különben 1970 és 1991 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozott referensként, majd a Miniszterelnöki Hivatalban vállalt munkát. 1990 után jelenhettek meg könyvei, számos tanulmányt, cikket publikált különböző szakmai folyóiratokban.
Hiteles forrásgyűjtemény
A kiadványt lektoráló Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség örökös elnöke úgy vélte: a kézikönyv a teljesség igényével készült hiteles forrásgyűjtemény, mely nem csupán az 1918-2002 közötti korszakot tárja elénk, hanem tanulságokat alapoz meg anélkül, hogy ezeket maga a szerző fogalmazná meg. 1130 határozat-előkészítési, illetve döntési szöveget tartalmaz és több mint háromszáz közszereplő életrajzát vagy személyiségi lexikonját ismerteti.
A méltató ezt követően arra tért ki, hogy szerinte hogyan lehetne folytatni a kötet gondolatkörét, utalva egyúttal arra, hogy 2002 óta számos változás történt a kelet-közép európai térségben. A volt szocialista államok többsége például az Európai Unió tagja lett, és a Székely Nemzeti Tanács is nyilvánosságra hozhatta az önrendelkezésre vonatkozó elképzeléseit. Trianon 90. évfordulójának apropóján ugyanakkor a történész végzettségű író átfogó képet nyújtott a Kárpát-medencei népek 20. századi történetéről, a Magyar Népi Szövetség és az RMDSZ szerepéről. Egyebek mellett azon véleményének adott, hogy öt fajta autonómiaforma létezik: nyelvi, kulturális, intézményes, területi és közigazgatási.
Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés művelődési bizottságának elnöke a határmenti magyar-magyar kulturális kapcsolatokról szólt. Úgy vélte: ki kell használni az EU nyújtotta lehetőségeket, valamint azt, hogy a Fidesz kétharmados győzelmet szerzett az országgyűlési választásokon, s a közös érdekek mentén kell lépni. A rendezvény végén a jelenlevők kérdéseket intézhettek a meghívottakhoz. 
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Szent László király emlékezete
Nagyvárad – Szerda délután a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ szervezésében a váradi Tibor Ernő Galériában bemutatták a Szent László király emlékezete című kötetet.
“Szent László személyiségében virágzott ki jellemző típussá a magyar kereszténység. Benne forrt összea keresztény szentség a nemzeti szellemmel. Szent István népe apostola volt, az ő idejében a kereszténység idegen földbe ültetett fa volt, melyet István könnyeivel öntözött. Meg is fogant, de meggyökerezni Szent László király korában tudott. Szent László a magyar életet, a magyar eszményt tette kereszténnyé.”- olvashatóak Exc. Tempfli József kiérdemesült megyés püspök gondolatai a Bunyitai Vince által írt és szerkesztett kötet előszavában, melynek reprint kiadása a Méliusz Könyvek sorozatban jelent meg.
Széles műveltségű
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által támogatott szerda délutáni rendezvényen Nagyvárad nyugalmazott főpásztora arra hívta fel a figyelmet: Bunyitai Vince széles műveltségű, sokoldalú személyiség volt. Nem csupán papi emberként tevékenykedett, hanem történetírással is foglalkozott, s Biharország állat- és növényvilágát is tanulmányozta. Hozzátette: Debrecen és Várad testvérvárosokként ezer szálon kötödnek egymáshoz, hiszen mindketten a bihari régió részei. A hiánypótló album ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok is jobban megismerjék a városalapító királyt és korát.
Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója szintén a Partium kulturális, gazdasági és földrajzi egységét emelte ki, megitélésében az együttgondolkodás napjainkban mindennapos cselekvény és tény. Az eredetileg 1892-ben, a lovagkirály szentté avatásának 700. évfordulója alkalmából megjelent könyv három részre tagolódik, ezek a fejezetek a legendákról, a Szent László halála utáni történésekről és a fennmaradt emlékekről szólnak. A kötetet egyébként csütörtök délelőtt a cívisvárosban is bemutatták, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi római katolikus megyés püspök jelenlétében.
Domborművet állítana
Szólláth Tibor országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke a Méliusz Központ azon kezdeményezését méltatta, hogy alulról kell építkezni, el kell vinni a kulturát a néphez. “Fontos, hogy ne tegyen bennünket bolonddá a minket körülvevő világ, mert egy gondolatközösség vagyunk”, vélekedett. Meglátásában a könyv eligazít, ezért hasznos volna, ha felolvasnánk gyermekeinknek is. Lényeges ugyanis, hogy ismerjük a történelmünket, mert csakis hittel védhetjük meg Európát, ez emel ki minket a gazdasági és erkölcsi válságból.
Jantyik Zsolt derecskei alpolgármester, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés művelődésügyi, sport- és civil kapcsolatok bizottságának elnöke a reformátusok és a katolikusok együttműködéséről beszélt, azon meggyőződésének adva hangot, hogy a kiadvány egy lehetőség arra, hogy felfedezzük egymást. Jakabffy László mérnök, műemlékvédő azt vetette fel: jó lenne, ha egy Szent Lászlónak emléket állító domborművet helyeznének el a váradi vártemplom előtti átjáróban, melyhez a jelenlevők szellemi és anyagi támogatását kérte. A kiadványt a helyszínen 30 lejért lehetett megvásárolni, az eladásból befolyt összeget Exc. Tempfli József jótékony célra szánja.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Kapcsolatépítő kultúramentésről Szentjobbon
A határ menti kapcsolatok élénkítésének célzatával szervezett találkozót a Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ az elmúlt héten a szentjobbi katolikus kollégiumban. A zártkörű rendezvényen bő tucatnyian vettek részt, többnyire kulturális szakemberek, polgármesterek. A Hajdú-Bihar–Bihar Kulturális Fórum elnevezésű összejövetel pénteki, nyitó délutánja elsősorban a résztvevők bemutatkozásával telt el, akik az általuk képviselt települések lehetőségeinek rövid bemutatására is vállalkoztak.
Az érdemi előadásokra és a közös ütemterv fő vonalainak meghatározására szombaton került sor; a tanácskozás gerincét a találkozó moderátorának, Jantyik Zsoltnak Királyok, fejedelmek útja címmel megtartott régióismertetője képezte. Jantyik a Hajdú-Bihari Közgyűlés kulturális bizottságának elnökeként az együttgondolkodás fontosságát hangsúlyozta, az országhatárok ide-oda való tetszés szerinti tologatásától függetlenül az egységes, kompakt térségben való szemléletre szólította fel a jelenlévőket. Az elméleti találkozót valós cselekvési program kell kövesse a társadalmi, kulturális élet tág szegmenseinek érintésével – jelentette ki. Jantyik úgy vélte, hogy az épített örökségek szempontjából gazdag vidék térségünk, Nyírbátor és a Belényesi-medence közé besűríthető szinte az egész magyar történelem, elég, ha Imre herceget, László királyt, Luxemburgi Zsigmondot, Bocskait stb. említjük – mondta. De mindezt népszokásainkkal, kulturális értékeinkkel, a fellelhető épített örökséggel együtt meg kell ismertetni, mert megmaradásunkhoz mindez elengedhetetlen, akárcsak az olyan szociális elemek, mint a hazaszeretet, amelyet ismételten tudatosítani kell – sorolta az előadó.
Egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a partiumi települések szinte mindegyike hordoz valamilyen specifikumot, elég a szent jobb történetét, vagy a szalacsi pincesort említeni, ami sajnos eddigelé ismeretlen a magyarországi többség számára. Míg a románok Drakula mítoszából turisztikai bázist építettek ki, addig mi valós értékeink adta lehetőségeinkkel sem élünk kellőképpen – volt az általános vélemény.
Tóth János, a balmazújvárosi művelődési élet felelőse egy közös internetes portál létrehozásának esélyeit latolgatta, amelyre különböző értéktérképek kerülhetnének fel a történelmi, kulturális helyszínek és a szálláslehetőségek feltüntetésével.
Nem minden pénzkérdés, jó koordinálással, szervezéssel megoldható lenne gyermekek csereüdültetése – vetette fel Ulics Tibor hajdúböszörményi táboroztató. Ulics többnyire kalákatáborok üzemeltetésével foglalkozik, ahol a fiatalok némi munkavégzés fejében szállást, ellátást kapnak. A hajdúszoboszlói Művelődési Központot képviselő Kulcsár Béla a nyugdíjasok hasonló, üdültetéssel egybekötött foglakoztatását javasolta.
Szabó Ödön történész úgy vélte, hogy az autentikus népszokások a határ innenső oldalán nyomokban még fellelhetők, míg a magyar oldalon többnyire csak művelődési házakban „tanulják” az ősi értékeket. Ő is kiállt a táboroztatások fontossága mellett, hathatós együttműködést ígérve.
A következő találkozót januárra időzítették a résztvevők. A táboroztató, irodalmi, történelmi , művészeti és civil szervezeti szekciók kiépítésén addigra túl kell lenniük, hogy konkrét cselekvési programokról dönthessenek.
D. Mészáros Elek, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Konferencia Bihar vármegye történetéről
Nagyvárad – Bihar vármegye története a 16-20. században címmel kedden szakkonferenciát szervezett a váradi Posticumban a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés, a HBM Levéltár és a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal.
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében Nagyvárad és Debrecen közös európai uniós projektben vesz részt, melynek célja a Hajdú-Bihar- Bihar Eurorégió történelmi és kulturális múltjának, illetve kapcsolatainak feltárása.
A tizenkét hónapos (2010.05.01.- 2011.04.30. között zajló) program összköltségvetése 379.675 euró, melyből a váradi önkormányzat büdzséje 73.091,67 euró, amiből 71.556,74 euró (97,90%) vissza nem térítendő támogatás, 1.534,93 euró (2,10%) pedig önrész. A támogatásból 42.000 eurót korszerű berendezések beszerzésére, 6.000 eurót eseményszervezésre, 3700 eurót pedig szélessávú internethozzáférésre költenek. A cél, hogy fogékonnyá tegyék a régió lakosságát a térség múltja iránt, annak érdekében, hogy erősödjenek a határon átívelő kulturális kapcsolatok, valamint a valódi együttműködésen alapuló közös fejlesztési program által előnyöket élvezzenek a határ mindkét oldalán élő közösségek. Két digitális műhelyt is létesítenek Debrecenben, illetve Nagyváradon, az állami levéltárak keretében, hogy korszerűen feldolgozhassanak körülbelül 45-50 ezer, az 1700-1850 közötti időszakra vonatkozó kordokumentumot (térképek, jegyzőkönyvek, oklevelek, pergamenek, településfejlesztési iratok stb.).
Érdekes előadások
Ennek részeként kedden Bihar vármegye története a 16-20. században címmel kétnyelvű konferenciát rendeztek a váradi Posticum Ifjúsági Központban. Az egybegyűlteket köszöntő Lakatos-Balla Attila régész arra hívta fel a figyelmet: ha nem is egyedi, de ritka eseményről van szó, hiszen kevés alkalommal fordul az elő, hogy a határ két oldalán élő, különböző irányzatokat képviselő történészek találkozzanak egymással, az álláspontjaik közelítése, illetve a kutatási eredményeik megvitatása érdekében. Bernáth László fideszes önkormányzati képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés fejlesztési szakbizottságának elnöke azt emelte ki: a közös uniós tagság lehetőséget kinál arra, hogy együtt dolgozva bemutathassuk közös szellemi értékeinket. Biró Rozália váradi alpolgármester úgy vélte: megtisztelő Exc. Böcskei László római katolikus megyés püspök jelenléte, azt bizonyítja, hogy megvan a kellő lelkesedés ahhoz, hogy eredményes legyen a közös munka.
A bevezető szavak után felolvasásra kerültek a szakdolgozatok, dr. Nyakas Miklós, dr. Bujor Dulgău, dr. Szabadi István, dr. Radu Milian, dr. Szálkai Tamás, drd. Cristian Apati, dr. Ioan Goman, dr. Vajda Mária, drd. Georgiţă Mihai, dr. Aurel Chiriac, dr. Bakó Endre, Sándor Mária és Török Péter történészek, muzeológusok, levéltári kutatók tollából. Egyes szakemberek személyesen is megjelentek, míg mások tanulmányait a kollegáik olvasták fel. Szó esett többek közt a bihari hajdúkról, a debreceni és a váradi református kollégiumok 1660. évi egyesüléséről, az armalista nemesség demográfiai és gazdasági viszonyairól, valamint II. József váradi látogatásairól.
Kiállítás a vármegyéről
Az előadások közti szünetben Bihar vármegye gazdasági- és társadalomtörténete, építészeti öröksége a 16-20. században címmel nyílt vándorkiállítás. Dr. Radics Kálmán, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója kifejtette: igyekeztek új technológiákat is felhasználni a rendezvény előkészítésekor. Több blokkban (történelmi, ipari-gazdasági, népművészeti, építészeti és művelődéstörténeti) mutatják be azokat a tárgyi eszközöket, eseményeket melyek valamiképpen kötödnek a témához, a teljesség igénye nélkül. Az ingyenes tárlatot december 13-ig lehet megtekinteni, a Posticum dísztermében.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

Kulturális örökségünk megőrzése
A Kiemelt műszaki tartalommal rendelkező restaurátor műhelyek kialakítása Debrecen-Nagyvárad központokkal (HUROMUZEUM) elnevezésű projekt nyitó konferenciáját tartották pénteken Váradon.
A projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, az Európai Unió (ERFA) finanszírozásával, valamint Románia és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg. A projekt vezető partnere a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, projektpartner a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Igazgatósága és a nagyváradi Körösvidéki Múzeum, tudtuk meg Erika Posmoşanu projektasszisztenstől a tegnap, a nyitókonferencia kapcsán szervezett sajtótájékoztatón.
Célok és eredmények
A HUROMUZEUM főbb célkitűzései: közös tevékenységek lebonyolítása a kulturális örökség restaurálását célzó tematikus hálózat keretében, restauráló műhelyek létesítése Nagyváradon, illetve Debrecenben, közös szakmai kiadvány készítése, a magyarországi és romániai szakemberek közötti együttműködés erősítése. A projekt eredményeként a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban három restaurátor műhelyt (festmény, fa és őslénytani) létesítenek, míg a debreceni Déri Múzeumban két restaurátor műhelyt (papír és textil), illetve egy röntgen laboratóriumot alakítanak ki. A műhelyeket a két intézmény szakemberei közösen fogják majd használni a kulturális örökségek állagának javulása érdekében. A 12 hónapos lefutási idejű (2011. február 1. – 2012. január 31.) projekt összértéke 133.705 euró, amelyből 9700 euró a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat, 58.825 euró a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Igazgatósága, míg 65.180 euró a váradi Körösvidéki múzeum költségvetését jelenti, tájékoztatott Erika Posmoşanu.
Két ország, közös siker…
Aurel Chiriac igazgató hozzászólásában a váradi Körösvidéki és a debreceni Déri Múzeumok közötti jó kapcsolatot méltatta, amely kiállítások, kutatások, konferenciák szintjén is megnyilvánul. Örömét fejezte ki, hogy egy ilyen projektben is együttműködnek, amely mindkét intézmény számára egyaránt fontos. Lakner Lajos kettős minőségében, mint a Déri Múzeum igazgatója, illetve a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat képviseletében vett részt a konferencián. Hangsúlyozta: a projekt alapját egyrészt az a hosszú távú kapcsolat biztosítja, amely a két múzeum között létrejött, másrészt pedig az a racionális elgondolás, hogy akkor, amikor egyre kevesebb pénz jut a kulturális tevékenységek támogatására, az erőforrások ilyen szintű koncentrálása nagyon fontos.
A hivatalos megnyitó után a péntek délután folyamán előadásokra került sor a Hajdú-Biharból érkezett, illetve Bihar megyei szakemberek részvételével, majd szakmai beszélgetés zárta a napot.
Tököli Magdolna, erdon.ro

Bihor megye lett Biharból
Következetesen románul, Bihor néven említik Bihar megyét azon a magyar nyelvű honlapon, amelyet európai uniós támogatásból hozott létre Nagyvárad, illetve Bihar megye és a szomszédos Hajdú-Bihar önkormányzata. A www.bihar-bihor.eu címen elérhető weboldal a két megye turisztikai látványosságait sorolja fel. A problémára előbb annak a debreceni székhelyű nonprofit vállalatnak a figyelmét hívtuk fel, amely az oldalt készítette, és amelynek telefonszáma ott elérhetőségként szerepel. A telefont felvevő hölgy kérdésünkre azt mondta, a projektnek nem ő a vezetője, de tudomása szerint a partiumi megye megnevezéséért a nagyváradi fél felel.
Bokor Ágotát, a nagyváradi városháza alkalmazottját, aki a honlap és a hozzá tartozó nyomtatott kiadványok szerkesztésében is részt vett, szintén telefonon értük el. Ő azonban azt mondta, több vitájába került, amíg legalább a kiadványok némelyikébe a magyar megnevezés került be. Ugyanakkor Zámbori Tamás, aki a projektet vezette, és aki Bokor Ágota szerint a román elnevezés használata mellett kardoskodott, azóta nem dolgozik a cégnél, azt viszont nem tudtuk kideríteni, ki látja most el a feladatot. Bokor Ágota egyébként azt mondja, a projektvezető érve az volt, hogy a két megye neve túlságosan hasonlít egymásra, ezért jobb – akár magyar szövegkörnyezetben is – a hivatalos román elnevezést megjeleníteni a honlapon.
Közben Biró Rozáliával, Nagyvárad alpolgármesterével is felvettük a kapcsolatot. Az elöljáró megerősítette a Bokor Ágota által mondottakat: kijelentette, több vitát is folytatott a magyarországi féllel, de sehogy sem sikerült dűlőre jutni velük. Igaz egyébként, hogy a két megye által alkotott eurorégió, amely nagyjából a régi Bihar vármegyének felel meg, hivatalosan a Hajdú-Bihar–Bihor nevet viseli, de a honlapon nemcsak a projekt megnevezésében, hanem az összes menüpontban románul szerepel a megye neve, olyan helyeken is, ahol a magyar szövegkörnyezet miatt ez nagyon zavaró.
Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy a magyar nyelvű szöveg szó szerinti fordítása a román eredetinek, a Műemlékek, templomok, kultikus helyek – Bihor megye alcím alatt például az ortodox templomokkal, a görögkeleti egyház helyi történetével kezdődik a felsorolás, ráadásul a fordítás is magyartalan, helytelen, összefüggéstelen. Bokor Ágota érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a turisztikai célpontokról szóló adatokat egy pályázat alapján kiválasztott vállalkozó gyűjtötte össze, és a fordítást is az végezte. A kiadványoknak aztán nem volt szerkesztője, ezért jelenhettek meg benne nyelvileg döcögős mondatok. Bokor Ágota egyébként azt mondta, sem a kiadványok, sem a honlap nem szépirodalmi jellegű munka, így szerinte elegendő annyi, hogy a magyar nyelv szabályainak megfelel, ha stílusilag nem is kifogástalan. Az illetékes amúgy rosszindulattal vádolta meg a Krónikát, amiért felróttuk a hibákat.
Eközben a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve a romániai Szatmár megyék által alkotott eurorégió esetében nem szokták elkövetni ezt a hibát, tehát nem nevezik a partiumi megyét magyar szövegben Satu Marénak, de az is tény, hogy a Bihar-Bihor probléma mélyebb gyökerű: tapasztalataink szerint ugyanis a legtöbb Hajdú-Bihar megyében szervezett eseményen, konferencián a román földrajzi nevet használják. Ezt egyébként a honlapot kezelő cég dolgozója is megerősítette, amikor – bár nem hivatalosan – azt mondta, ő maga sem gondolta, hogy ami románul Bihor, az magyarul Bihar.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Hajdú-Bihar és Bihor megye viadala
Furcsa hír kering a Kárpát-medence magyarjai között: az eurorégiós tervekben, amelyek lehetőséget teremtenek a határ menti övezetek közös fejlesztési programjai megvalósítására, Hajdú-Bihar megye önkormányzatának honlapján Bihar megye következetesen Bihor, tehát a magyar nyelvből átvett román nyelvi változatban szerepel.
A Krónika március 21-i számában közli a Hajdú-Bihar – Bihor régió térképét is. Jellemző, hogy a magyarországi eurorégiós partner egyik képviselője azzal "menti" ezt a nyelvi "leleményességet", hogy sem a Bihor nevet használó honlap, sem az ehhez kapcsolódó kiadványok nem szépirodalmi jellegű munkák. A Hajdu-Bihar – Bihor helynévpárosítás súlyos szemléleti zavarára ráerősít az is, hogy a szöveg román nyelvből történt szó szerinti fordításában a Műemlékek, templomok, kultikus helyek – Bihor megye alcím alatt az ortodox templomokkal és a görögkeleti egyház történetével kezdődik a felsorolás. Azért éri szó tehát a ház elejét, mert ebben az esetben a szekér megelőzi a fogatot. Nem állja meg a helyét az az "érvelés" sem, hogy a kétféle Bihar név használata valamiféle zavart is okozhatna, hiszen az egyik Hajdú-Bihar, a másik meg Bihar alakban ismeretes. Egyébként a sors iróniája, hogy a Bihor név a magyarból való átvétel, a két megye Trianon előtt azonos volt.
A helyzet pikantériájához tartozik, hogy a magyar állam az újrahonosítás során lehetőséget teremt az eltorzított vagy lefordított magyar vezeték- és utónevek visszamagyarosítására, s eközben az eurorégiós szerződések kidolgozói a hely- és földrajzi nevek nem magyar változatának meghonosításán munkálkodnak.
A mostani időket megelőző közel száz évben a legsúlyosabb nyelvi károsodás a személynevek mellett éppen a helyneveket érte. A tájnevek viszonylag jobban átvészelték a tiltásos és üldözéses időszakokat, mert minden hegynek, völgynek, dombnak, pataknak, csermelynek, forrásnak nehéz lett volna államnyelvi "megfelelőt" találni.
A településnevek használata körüli különvélemények a táblaháborúkban, az utcanévcsatákban is megnyilvánulnak. Nemrég említettük lapunkban éppen Bihar megyéből a Pusztaújlak településjelző tábla magyar nevét lemázoló, csak a román Uilacu de Criş megnevezést tűrő cselekedeteket. És lám-lám, ebbe a "folyamatba" némely magyarországi hivatalnokok is bekapcsolódnak.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Építkezhet a Sapientia, hatezer négyzetméter lesz az új épület alapfelülete
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári kara kiírta a közbeszerzési eljárást az intézmény új épületének a megépítésére, amit a Tordai út 2–14. szám alatti telken húznak fel, tervek szerint két-három éven belül – jelentette be tegnap Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke és Tonk Márton, az intézmény kolozsvári karának dékánja.
Közölték, az egyetem új ingatlanának alapfelülete mintegy hatezer négyzetméter lesz. A tervek szerint az épület helyet ad egy 240 négyzetméteres föld alatti tv- és filmstúdiónak, amely nemcsak az egyetem, hanem a kolozsvári közösség igényeit is kiszolgálja majd. Az új épületnek két tornya lesz, egy hat- és egy négyemeletes, itt kap helyet a Sapientia 250 férőhelyesre tervezett aulája, amely megfelel majd az uniós szabványoknak, azaz más rendezvényeket is meg lehet benne tartani. Amint kész lesz az új épület, az egyetem felmondja jelenlegi bérleti szerződéseit, a Bocskai-házban csak az egyetem kuratóriuma és a rektori hivatal marad. A közbeszerzési eljárás határideje június 9., a hivatalos eredményhirdetésre várhatóan július 18-án kerül sor. A pályázaton nyertes kivitelezővel várhatóan szeptember 7-éig megkötik a szerződést. A magyar kormány 230 millió forinttal támogatja az építkezést.
Szintén tegnap ünnepélyes keretek közt Bocskai-emléktáblát avattak az egykori erdélyi fejedelem szülőházánál, amely jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának ad otthont. Az emléktábla leleplezését Bocskai István fejedelemmé választásának 406. évfordulójára időzítették a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat keretében működő Bocskai Emlékbizottság kezdeményezésére. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora ünnepi felszólalásában Ady Endrét idézte: Bocskai életének tanulsága, hogy nehéz időkben is lehet építkezni. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere arról beszélt, hogy húsz évvel ezelőtt egy hasonló kezdeményezést még megmosolyogtak volna Kolozsváron, míg most a városi önkormányzatban dolgozó románok is természetesnek vették az emléktábla elhelyezését. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul ugyanakkor arról beszélt, hogy a Bocskai-emléktábla hitelesen jelképezi a magyarok Kárpát-medencei egységét. A diplomata kifejtette: sok háromnyelvű tábla vár még kihelyezésre, köztük a kolozsvári várostábláé is, mely nélkül nem lehet Kolozsváron multikulturalitásról beszélni. Az avatóünnepséget követően Bocskai okleveleiből készült tárlat nyílt a Bocskai-ház előcsarnokában.
Krónika (Kolozsvár)

Bocskai szellemisége, nemcsak emléktáblán
A debreceni Bocskai István Emlékbizottság kezdeményezésére tegnap ünnepélyes keretek között nagy fejedelmünk kolozsvári szülőházának falán háromnyelvű emléktáblát avattak. Miután 1605. február 21-én Nyárádszeredában Erdély fejedelmévé kiáltották ki, a magyarországi rendek Szerencsen 406 éve éppen ezen a napon választották saját fejedelmükké is Bocskait, aki bihari hajdúinak támogatásával sikeresen szállt szembe a török és osztrák katonai erőkkel. Bocskai megteremtette a független Erdélyt, kényszerítette Bécset az alkotmányos különválásra és a protestáns vallások elismerésére. Az avatás után ismertették a Bocskai-házban működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úton megépítendő új épületének a tervét, és megnyitották a Debrecenből származó Bocskai-dokumentumok vándorkiállítását.
Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke és Tonk Márton, a Természettudományi és Művészeti kar dékánja tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján közölte: április 18-án meghirdették a nyílt pályázatot az új ingatlan megépítésére. A Tordai út 2–14. szám alatti 11 árnyi telken egy-egy hat és kilenc szintes tornyot húznak fel, amelyeket magas folyosó köt össze. A 3689 négyzetméteres új épület négy szaknak, filmstúdiónak, konferenciateremnek, könyvtárnak ad majd otthont. A beruházás hozzávetőlegesen 3 millió euróba kerül, amit egy néhány évvel korábban megvásárolt egyhektáros telek értékesítéséből és a magyar állam támogatásából (idén 230 millió forint) fedeznek. A megvalósítási pályázatok leadási határideje 2011. június 9., a nyertest július 18-án választják ki.
A Bocskai István kolozsvári szülőházának északi oldalán elhelyezett dombormű Györfi Lajos szobrászművész alkotása. A háromnyelvű – magyar, román és angol – emléktábla leleplezésénél Kató Béla a Bocskai életmű legfőbb tanulságára, az ellenállás és az egyensúlyozás mai időszerűségére hívta fel a figyelmet. Dávid László rektor Ady-idézettel érzékeltette, hogy nehéz időkben is lehet sikeresen újat kezdeni. Kolozsvár alpolgármestere, László Attila múltunk iránt megnyilvánuló természetes igényünkről szólt. Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul szerint a Kárpát-medencei magyar összefogás jelének vagyunk a tanúi, és a „multikulturális” Kolozsváron még sok hasonló háromnyelvű tábla hiányzik. Halász János (parlamenti államtitkár, Nemzeti Erőforrások Minisztériuma) Bocskai emlékét a jelen és múlt közötti kapocsnak nevezte, akinek szobra a Hősök Terét is díszíti. Bodó Sándor (elnök, Hajdú-Bihar Megyei közgyűlés) az emlékbizottság munkáját dicsérte, Szólláth Tibor (országgyűlési képviselő, Hajdúnánás polgármestere) pedig a nemrég elfogadott új magyar alkotmány szellemében azt sugallta, hogy jó magyarnak lenni Erdélyben. Miske László és Kátai Zoltán korabeli szövegmondó és kobozzenei műsora színezte az ünnepséget. A domborművet Gucsháy Gábor református lelkész áldotta meg.
A Sapientia főépületének előcsarnokában a Hajdú-Bihar Megyei Levéltártól kölcsönzött 14 darab, Bocskaitól származó korabeli latin nyelvű oklevelet állítottak ki. A tárlat néhány hétig látogatható.
Ö. I. B. 
A felirat: Ebben a házban született 1557. január 1-jén Bocskai István Magyarország és Erdély fejedelme.
Szabadság (Kolozsvár)

Közösséghálózat építése
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közös, határon átnyúló, Települési, térségi szintű szervezetek felkészítése értékteremtő gazdaság- és társadalomfejlesztési programok és együttműködések megvalósítására elnevezésű projekt zárókonferenciájára került sor tegnap Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Szalacs újabb nevezetessége: tájházat avattak
Bihar megye – A szalacsi Kisburga utca 400. szám alatt szombat óta egy XIX. századi zsellérporta várja a népi kultúra iránt érdeklődőket. A tájház avatóját sok érdeklődő és szakértő részvételével tartották meg.
A szalacsi tájház létrehozásának előzményeiről, az ott zajlott munkákról nemrégiben részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Az elmúlt szombaton, a település központjában tartott cserkészavató ünnepség után, a cserkészek zászlós vezetésével vonultak az érdeklődők a nap második ünnepi eseményének színhelyére, a tájház megnyitójára. A kis parasztporta udvarát benépesítőket Orosz Erzsébet tanárnő, az esemény moderátora köszöntötte, ismertetve, hogy az Érmelléki Turisztikai Társaság 2005–ben kezdte el a tájház rendbetételét (ez gyakorlatilag dr. Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos anyagi áldozatát, és munkáját jelenti – a szerz.megj.), amihez a Megyei Tanács járult hozzá. Mint elhangzott – és ezt a továbbiakban többen is felemlítették – mások mellett a legtöbb köszönet a létrehozó feleségét, dr. Kéri Ildikót illeti, aki nem csak helyettesítette férjét munkahelyén, de mindenben támogatta is.
Újabb nevezetesség
A méltatók sorát Porsztner Sarolta polgármester nyitotta, aki még egy 1970-es évekbeli álom megvalósulásának mondta a tájház létrejöttét. Dr. Bereczki Ibolya, a magyarországi Tájház Szövetség elnöke a szőlő– és borkultúra, és a négylyukú híd után Szalacs legújabb nevezetességének mondta a tájházat. Dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora úgy vélte, a legszerencsésebb, ha népi kultúránk értékeit saját helyükön tudjuk megőrizni, és nem skanzen–szerűen gyűjtjük egybe. Dr. Kéri Gáspárnak azt kívánta, évek múltán is annyi támogatója legyen, mint manapság, és megígérte: kollégáival, tanítványaival néprajzi gyűjtésbe kezdenek az Érmelléken.
Kulturális aranybánya
Jantyik Zsolt, a Hajdú–Bihar megyei közgyűlés szakbizottsági elnöke, Derecske alpolgármestere szerint nagy, egyelőre kihasználatlan turisztikai potenciál lakozik Szalacsban, a tájház léte pedig akkor érheti el célját, ha azt a helyiek magukénak érzik. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke példának állította dr. Kéri Gáspárt: nem másokra várt, hanem maga látott neki terve megvalósításának. Szerinte az Érmellék népi kultúrája egy olyan „aranybánya”, mely akár gazdasági fellendülést is rejthet. Tanácsolta a régió nevelőinek, pedagógusainak: használják ki a tájházak létét, mutassák meg tanítványaiknak. Birinyi József, a Magyarországi Hungaricum Társaság elnöke a szalacsi székes mesterség méltatása kapcsán kijelentette: a helyi értékek – akár határon túl is – az egyetemes nemezeti értéktár részei.
Népdalok, citerazene
A tájházra Duma Ferenc római katolikus, illetve Szabó Zsolt református lelkész, továbbá Rákosi Jenő, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese kért áldást, Gyenge János citerázott, Pintér Vivien és Kertész Viola népdalokat énekelt, de az Örökzöld Asszonykórus is elénekelte stílszerűen, hogy „Édesanyám nádfedeles háza…” A kórus tagjai a házban is tüsténkedtek, hiszen az esemény ideje alatt füstölt a szabadkémény, a tűzhelyen készült a lapótya (krumplis béles). A cserkészek tartotta román és magyar nemzeti színű avatószalagokat dr. Kéri Gáspár, dr. Bereczki Ibolya, dr. Pozsony Ferenc, illetve Porsztner Sarolta és Szabó Ödön vágták át. A vendégeket és meghívottakat az avató után terített asztal várta a kertben, de természetesen a tájházban is folyamatosan lehetett nézelődni.
erdon.ro

„Jelen, múlt, jövő…” – II. Honismereti és Közösségépítő Tábor Gyergyószárhegyen
Hargita Megye Tanácsa, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, valamint a Beszterce-Naszód Megyei RMDSZ, a helyi civilszervezetekkel együttműködve, július 4. és 11. között immár második alkalommal szervezi meg az Összetartozunk közösségépítő program keretében „Jelen, múlt, jövő…” honismereti és közösségépítő táborát.
A szervezők célja az, hogy a tömbmagyarságban és a szórványban élő, illetve magyarországi gyerekek megtapasztalják egymás életkörülményeit, megismerjék történelmi helyeiket, szokásaikat, erősítve bennük az összetartozás érzését, sorra, évente bebarangolva Hargita, Beszterce-Naszód és Hajdú-Bihar megyét. A táborban részt vevő közel ötven fiatal számára szervezett program igen változatos, a kirándulásoktól a közös játékokon és vetélkedőkön keresztül a személyiségfejlesztő programokig sok minden megtalálható benne: megismerkedhetnek Székelyföld nevezetességeivel, a huszárhagyományokkal élőben, íjazhatnak, országot építenek, himnuszt szereznek és nem utolsósorban alkotnak majd. Erdély.ma

Érmihályfalva bemutatkozása Debrecenben
Bihar megye – A debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ vendégei voltak péntek délután az érmihályfalvi alkotó és előadó csoportok. A Megyejárás nevű program keretében tartottak városbemutatót.
A debreceni művelődési központ a Magyar Kulturális Alap támogatásával szervezte meg Megyejárás című programját, melynek keretében Hajdú-Bihar megye városai mutatkoztak be a megyeközponti intézményben. Mikor a megye városai “elfogytak”, a programot kiterjesztették a határon túlra, Bihar megyére is. Így került sorra – Margitta és Szalonta után harmadikként – Érmihályfalva. A bemutatkozás előkészítése már hetekkel korábban megkezdődött, majd az elmúlt csütörtökön egy kisebb delegáció berendezte a kiállításokat, pénteken pedig egy közel 100 fős csoport érkezett a “bemutatkozásra”.
Tiszteletbeli hajdú-bihariak
Az érmihályfalviakat, illetve a hozzájuk képest mintegy harmadnyi helyi érdeklődőt elsőként Jantyik Zsolt, az intézmény igazgatóhelyettese köszöntötte, hangsúlyozva a határok feletti kapcsolatok erősítésének fontosságát. “Ha lehetne, Érmihályfalvát megválasztanánk tiszteletbeli hajdú-bihari településnek”, mondta köszöntőjében Kocsis Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke, aki ugyancsak az egymás közötti kötelékek szorosabbra fűzésének jelentőségét emelte ki. Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester emlékeztetett: elődeink Debrecenbe jártak, hiszen az alig 40 kilométerre lévő város vonzáskörzetéhez tartoztak, és ma mi is visszajárunk, ha barátokkal, ismerősökkel alkarunk találkozni. Érmihályfalva – míg tehette – bekapcsolódott a Virágkarneválba is három éven át. “Legyen úgy, mint régen volt”, fogalmazott a polgármester, hozzátéve: az érmelléki ember szülőföldjén akar boldogulni.
Amit fontosnak tartottak
Hoztuk, amit fontosnak tartottunk, mondta bevezetőjében Boros Emőke Blanka tanárnő, aki a műsorvezetői feladatot ellátva konferálta fel egymás után a Zelk Zoltán iskola Furfangos Furulyások csoportját, a GGG Irodalmi Stúdiót, a Bartók Béla Városi Kórust és a Citerazenekart, Tubák Annamária és Csűri Katalin népdalénekeseket, a Móka színjátszó csoportot, és a Nyíló Akác néptánccsoportot. A program közben Szilágyi Károly kosarat font, bemutatva a népi mesterséget, a Syluette menettáncsoport tagjainak kalauzolásában megtekinthető volt a varrottasokból összeállított, valamint a Marcsó József Képzőművészeti Kör, illetve az Érmellék 2009 Fotóklub kiállítása, továbbá egy vitrinben az érmihályfalvi kiadványok gyűjteménye.
Vendég vendéglátók
A mintegy 70 perces műsor után az érmelléki ízek kerültek a középpontba, hiszen a bemutatkozás része volt a házigazdák és érdeklődők megvendégelése is, ami látható sikernek örvendett: szaporán ürültek a hidegtálas és töltöttkáposztás tálak, a kaláccsal megrakott tányérok, a pálinkás- és borospalackok. A kiállítások a hónap közepéig maradnak a Méliusz Központban, hogy utána átadják helyüket a bemutatkozás sorában következő Székelyhídnak, majd az őket követő Élesdnek.
Rencz Csaba
erdon.ro

Hajdú-Bihar megyeiek emlékeztek Bocskaira
A magyarországi Hajdú-Bihar megyei önkormányzat kilencedik alkalommal szervezte meg hétvégén a Bocskai-zarándokutat, amelynek első erdélyi állomását Kolozsvár jelentette.
Szombaton, a több mint tíz főből álló küldöttség tagjai, megyei és városi önkormányzati vezetők és a Bocskai István Emlékbizottság képviselői a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, azaz Bocskai szülőházában megkoszorúzták a földszinti Bocskai-mellszobrot és az épület külső falán elhelyezett Bocskai-domborművet. A magyarországi zarándokok 2007 óta minden évben kis küldöttséggel látogatnak el Erdélybe, és járják végig azokat a településeket, amelyek Bocskai Istvánhoz, Erdély és Magyarország fejedelméhez köthetőek. A magyarországi küldöttséget Szenkovics Dezső kari főtitkár és Murádin János Kristóf kancellár fogadta.
(hintós)
Szabadság (Kolozsvár)

Zászlóbontás az igazságharc nevében
Január 9-én, szombaton este a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) tartották meg a hagyományos újévi fogadást, melyen Tőkés László európai parlamenti képviselő zászlóbontásra hívta a megjelenteket az igazságharc nevében.
A Tőkés László európai parlamenti képviselő és váradi EP-irodája által megszervezett újévi fogadás díszvendége Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke volt, de több jeles váradi és máshonnan érkezett közéleti személyiség is tiszteletét tette a rendezvényen, köztük Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere is. A fogadás kezdetén Sándor Lajos lelkipásztor mondott újévi igei köszöntőt, majd a házigazda Tőkés László szólt az egybegyűltekhez, kiemelve az újévi fogadás célkitűzését: „Az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy összefogjuk az egyházi, polgári, politikai közéletünket, és az önszerveződésben erkölcsi támaszt nyújtsunk a munkához.
Ezt a nemes hagyományt folytatjuk ma is” – fogalmazott. A továbbiakban felelevenítette azt, hogy az elmúlt években kik részesültek a Közjó Szolgálatában Díjban, de említést tett azokról a jeles személyiségekről is, akik a tavaly távoztak az élők sorából, majd az elmúlt év legfontosabb eseményeit vette lajstromba. Ezek közé tartozott a Partiumi Keresztény Egyetemen történt pénzügyi szabálytalanságok felfedése is. Mint fogalmazott: „Sajnos a törvénytelenségek és szabálytalanságok veszélyeztetik az egyetemünk épségét és jövőjét. De ezekkel szembe kell nézni, és ezeket nem eltussolni kell, hanem tenni annak érdekében, hogy a kezdetekhez méltó legyen a folytatás”.
Zászlóbontás Beszédében Tőkés megemlítette azt, hogy megérkezett a nagyváradi helyi rendőrség megrovása amiatt, hogy a Partium zászlaját kitűzték a váradi EP-iroda falára. „Folytatódik a pereskedés, hisz nem hagyjuk abba a székely zászló perét sem, és továbbmegyünk a strasbourgi emberei jogi bíróságra” – szögezte le. „Legyen ez a mai összejövetelünk zászlóbontás, adjuk tovább a szeretet mellett az igazságharcot” – hangsúlyozta, majd hozzátette: „Meg kell védenünk európai, magyar értékeinket a migránsok inváziójával szemben, emberi keresztény értékeinket a túlerővel szemben, erdélyi jogainkat, szabadságunkat, ki kell vívnunk autonómiánkat”.
Megemlítette, hogy az erdélyi magyarok szívébe visszatért a félelem. „Sokan vannak, akik nem a román főhatalomtól, hanem saját választott vezetőiktől félnek, hál’ Istennek Váradon nem ez a helyzet. Tovább kell folytatnunk szabadság- és igazságharcunkat, meg kell találnunk a módját annak, hogy az 1989-ben jóra fordult, és az azóta rosszra jutott helyzetünkön újból fordítsunk, mert ha nem ezt tesszük, akkor nem írhatjuk majd mások rovására azt, amire jutunk”.
Együttműködés Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében többek között a Románia-Magyarország határon átívelő program mostani költségvetési ciklusában kínálkozó együttműködési lehetőségekről beszélt. Mint mondta, a 230 millió eurós forrásból a környezetvédelmi erőforrások hatékonyságát lehet elősegíteni, ezen belül a határon átnyúló vízgazdálkodást, a vízgazdálkodó rendszereket lehet fejleszteni, ugyanakkor fontos közös célkitűzés lehet ebben a programban a kulturális és természeti örökségvédelem, ezen belül a határ menti természeti, történelmi, kulturális örökség részét képező emlékművek, épületek állapotmegőrzése, a szellemi, kulturális örökség megőrzése, ezeknek a népszerűsítése, fejlesztése; a fenntartható közlekedés elősegítése, a határon átnyúló utak építése; a munkavállalók mobilitásának ösztönzése, az üzleti környezet fejlesztése, a helyi termékeknek a határon átnyúló értékesítése; a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység elleni küzdelem, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. „Ezek a területek lehetnek azok, melyek a határ két oldalán végighúzódó négy-négy megye együttműködésével megvalósításra várhatnak” – mondta Pajna, aki beszéde végén leszögezte, hogy közös választ kell adni Európában az elmúlt években kialakult migrációs és szociális válságkezelésre, az újkori népvándorlásra. A válasz nem a schengeni határok visszaállítása, hanem a meglévő határok lebontása kell legyen, tette hozzá.
Díjátadások Az újévi fogadás keretében adták át a Közjó Szolgálatban és a Kós Károly Díjakat. Az előbbit a Szent László Egyesület érdemelte ki, amely mindössze három éves múltra tekint vissza, de ezalatt a rövid idő alatt három alkalommal szervezte meg kifogástalanul a Szent László Napokat, illetve több, felnőtteknek és gyerekeknek szóló, a városalapító Szent László király kultuszát szolgáló projektet valósított meg vagy támogatott.
A méltató Dénes László sajtóreferens hangsúlyozta, hogy az egyesület szándéka elejétől fogva nyilvános és tisztességes: egy olyan társadalomban szeretnének élni, amelyben a többség és kisebbség kölcsönösen megbecsüli egymást, felelősséget mutat a szociálisan hátrányos helyzetűekkel szemben; olyan társadalomban, amelynek tagjai önkéntesen hajlandóak jó ügyeket szolgálni, környezettudatosak, értékeket mentenek és értékeket teremtenek.
A díjat Zatykó Gyula és Korpos Dalma vették át. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alapított, az erdélyi magyar autonómiatörekvések előmozdításában komoly érdemeket szerző intézményeket jutalmazó Kós Károly Díjat a Kossuth rádió Határok nélkül című műsorának szerkesztősége, valamint a Háromszék napilap munkaközössége vehette át. A Határok nélkül műsor „a legtermészetesebb módon tudósít az egyes nemzetrészek életéről úgy, mint hogyha minden magyar egy hazában élne”, míg a Háromszék napilap „a meg nem alkuvás, az okos, értékelvű elkötelezettség, a bátor szókimondás, a konstruktív kritika, a sajtószabadság szimbóluma is” – hangzott el a Borbély Zsolt Attila és Toró T. Tibor által felolvasott méltatásokban.
Fellépők A díjátadások után dr. Szilágyi Ferenc mondott újévi pohárköszöntőt, majd a koccintás után kezdetét vette a vigasság, amelyen a Sanzon együttes biztosította a talpalávalót. Az újévi fogadáson egyébként fellépett Andrejszki Judit ének- és csembalóművész, valamint Imre Kamilla és Kiss Adrienn Lívia gyermekek énekeltek. Az újévi fogadáson a Szent László Egyesület javára gyűjtöttek adományokat.
Pap István
erdon.ro. Erdély.ma

Tőkés László: a romániai magyarság még inkább elégedetlen
Újévköszöntő ünnepélyt tartottak az idén is a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Tőkés László püspöksége idején meghonosított hagyomány jegyében január 9-én, Nagyváradon. Eredeti célkitűzésének megfelelően a találkozó a váradi és bihari egyházi és polgári közélet nemzeti elkötelezettségű képviselőit volt hivatott közösségbe vonni.
Ünnepi nyitóbeszédében az est házigazdája, Tőkés László röviden utalt arra, hogy honnan indultunk 1989-ben, felidézte közösségi szintű eredményeinket és teljesületlen óhajainkat. Az elmúlt esztendő főbb sikereinek kiemelése mellett méltatta a szűkebb pátria azon személyiségeit, akik messze vitték jó hírünket, illetve azokat, akik 2015-ben távoztak el az élők sorából. Emlékeztetett rá, hogy a posztkommunista visszarendeződés még mindig kísért Romániában, s ha az ország egész népe joggal elégedetlen a társadalmi-gazdasági-politikai folyamatokkal, akkor a romániai magyar nemzeti közösség még inkább az lehet. Ráadásul kontinensünk nyakába szakadt a migránsválság is, rengeteg a konfliktus, és az Európai Unió is megreformálásra szorul. Jövőt fürkésző felvetései-kérdései között első renden a kihívásokat említette: választások előtt áll az ország, sok a bizonytalanság határokon kívül és belül, erdélyi magyarságunkat sorozatosan megalázó vegzálások érik a főhatalom részéről, nyelvünk és nemzeti szimbólumaink háttérbe szorítása és üldözése egyvégtében önvédelmi harcra késztet minket a szabadság, igazságosság, jogosság és demokrácia jegyében. Karácsony szeretetüzenetét meghallva és magunkévá téve sem lankadhatunk a zászlóbontás és önvédelem terén, hiszen nekünk ugyanúgy ki kell állnunk erdélyi és magyar, mint európai értékeink mellett. „Polgári és hitbeli elkötelezettséggel emeljük magasba és óvjuk a forradalmi magyar és román, a székely és a partiumi, valamint az uniós zászlót” – utalt Tőkés László arra, hogy a parlamenti irodája falán lobogó szimbólumok együttállása jelképezi 2016 valóságát és esélyeit. Folytatni kell a rendszerváltoztatást, ott kell állni a normalitásért küzdő erők mellett, az európai és magyar nemzeti integrációt párhuzamosan kell megvalósítani, fokozva ugyanakkor az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseit. „Mi nem lehetünk sem a meghátrálás, sem a megalkuvás, sem az elvándorlás emberei” – fogalmazott az EP-képviselő.
Az est díszvendége, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke tartalmas és átfogó köszöntőbeszédében a határokon átívelő nemzetegyesítés és együttműködés számos aspektusára is kitért.
Tizenkilencedik alkalommal adták át az újévi fogadás keretében a Közjó Szolgálatában Díjat, amelyet a Szent László Napokat (is) szervező Szent László Egyesületnek ítéltek oda. A szombati ünnepi esemény adott alkalmat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökségének arra, hogy átnyújtsa a 2015-ös évre szóló Kós Károly Díjat, amelyre két kollektívát is méltónak tartott: a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának alkotógárdáját és a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztőségét. A laudációk elhangzása után Tőkés László nyújtotta át gratulációk és biztató jókívánságok kíséretében a jelképes díjakat Zatykó Gyula főszervezőnek, Moszkovits János rádiószerkesztőnek és Farcádi Botond főszerkesztőnek.
A vasárnapi ünnepélyen zenei intermezzókkal Andrejszki Judit ének- és csembalóművész, Kiss Adrienn Lívia, a Fölszállott a páva legfiatalabb elődöntőse és Imre Kamilla elsős, az Őszirózsa népdalverseny különdíjasa működött közre. Újévi pohárköszöntőt ifj. Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a Partiumi Autonómiatanács elnöke mondott. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Aktuális – Ismét körúton a Bocskai-zarándoklat
Immár kilencéves hagyományt éltet a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat és a Bocskai István Emlékbizottság azzal, hogy évente zarándokutat szervez a nagy erdélyi fejedelem kolozsvári szülőházához.
Szombaton kora délután érkezett meg az anyaországi csapat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara központjául szolgáló Bocskai-házba, ahol a vendégeket Tonk Márton dékán és Murádin János-Kristóf kari kancellár fogadta. A dékán a magyar összetartozást hangoztatta, és kiemelte, hogy öt éve éppen a hajdúságiak támogatásával sikerült megvalósítani az utcai falra került emléktáblát. Szabadság (Kolozsvár)

A tizedik Bocskai-zarándoklatról
Idén ismét megtartották, immár tizedik alkalommal, a Bocskai István emlékére szervezett zarándoklatot, melynek során a magyarországi hajdúvárosok és Hajdú-Bihar megye küldöttsége a fejedelem életéhez kapcsolódó egyes helyszíneket keresett fel február 20-án és 21-én.
2007 óta minden évben megszervezik a Bocskai-zarándoklat nevű körutazást, a történelmi Magyarország különböző régiót felkeresve, ráérés és lehetőség szerint. Ezeken rendszerint a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat és a Bocskai István Emlékbizottság képviselői, a hajdúsági polgármesterek, önkormányzati képviselők és meghívottaik vesznek részt, köztük előadóművészek és újságírók is. Idén csupán másfél nap állt a zarándokok rendelkezésére, ez alatt Hajdúnánást, Debrecent, Kolozsvár, Gyulafehérvárt, Nagyenyedet és Nagyváradot tudták útba ejteni. Utóbbi városban Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke fogadta őket a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában, amely jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetemnek is otthona. A díszteremben megtartott vasárnap déli kölcsönös köszöntésen az EMNT, a KREK, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Pro Universitate Partium Alapítvány, az ifjúság és a váradi polgárok képviselői is jelen voltak. Az egyházkerület előző püspöke igei alapú üdvözlőbeszédében Dávid királytól Bocskai fejedelemig vont történelmi ívet, az ország- és nemzetegyesítés közös nevezője mentén.
Erdély egyik nagy politikai-katonai vezetőjét méltatva Tőkés László kiemelte: a fejedelemnek rövid uralkodása alatt ereje volt a szabadságharchoz éppúgy, mint az építkezéshez. Utalva a mai évfordulóra – 1605-ben épp ezen a napon választották fejedelemmé Bocskai Istvánt az erdélyiek Nyárádszeredában –, valamint a megemlékezés helyszínére, elmondta: Bihar megye egykori főispánjára, Várad kapitányára, az egész Partium urára, Erdély fejedelmére, Magyarország megkoronázott királyára úgy kell emlékeznünk, mint egy olyan reálpolitikusra, ügyes diplomatára és kiváló hadvezérre, aki a 17. század elejére szinte teljesen elpusztult magyar államiságot megmentette, folytonosságát biztosította. Erdély aranykorának megalapozójaként nagyformátumú államférfivá tette az is, hogy egyszerre védte és építette az országot és az egyházat. Bocskai Erdély szuverenitásának és a királyi Magyarország jogállásának megtartásában épp olyan elévülhetetlen érdemeket szerzett, mint a tizenöt éves háború lezárásában. A régió pacifikálásának és a hajdúk letelepítésének történelmi áthallása: mi magunk is a helytállás népe kellene legyünk, nem az elvándorlásé – mondotta európai képviselőnk napjaink kihívásaira, népmozgásaira utalva.
A határok fölötti nemzetegyesítés egyik jelképeként is felfogható a Bocskai-zarándoklat – mondotta köszöntésében Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke, aki a körút utolsó állomásán is vázolta Bocskai életútját és tetteit, végül idézett a fejedelem politikai végrendeletéből. Kátai Zoltán Tinódi-lant díjas énekmondó, népzenész a 16-17. századból ránk maradt, ismert és ismeretlen szerzőktől származó históriás énekeket adott elő, legtöbbjük magáról Bocskairól és koráról szólt. Az emlékezők ezt követően a székház belső udvarán kialakított „partiumi panteonban” elhelyezték a tisztelgés koszorúit Bocskai István emléktáblája – Győrfi Lajos karcagi szobrászművész 2009-ben felavatott alkotása – alatt, és elénekelték a Himnuszt.
Nagyvárad, 2016. február 21.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája. erdon.ro

Bocskaira emlékeztek Váradon
Az immár évtizedes hagyománnyá vált Bocskai-zarándoklat részvevői, Hajdúnánás, Debrecen, Kolozsvár, Gyulafehérvár és Nagyenyed után, az emlékút utolsó állomásaként vasárnap Nagyváradra is ellátogattak, ahol a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán megkoszorúzták Bocskai István erdélyi fejedelem, nagyváradi várparancsnok emléktábláját. A koszorúzást megelőzően az egyetem dísztermében Pintér István köszöntötte az egybegyűlteket, majd Tőkés László EP-képviselő beszélt arról, hogy Bocskai életművének mennyire aktuális üzenete van a jelenkor számára.
A váradi vár kapitánya volt, aki egész életében arra törekedett, hogy visszaállítsa a magyar nemzet egységét, ami nagymértékben sikerült is, hiszen fejedelmi minőségében a hódoltságon kívüli magyar területeket egyesítette, beleértve Erdélyt és a Partiumot is. Hozzájárult a tizenöt éves háború lezárásához és megalapozta Erdély aranykorát. Emellett a hosszú háborúskodás alatt elnéptelenedett településeket újjáélesztette az által, hogy közel tízezer hajdút telepített be a térség hét településére. „Egyik legangyobb érdeme, hogy az elszegényedett nemeseket, üldözött protestánsokat, zsoldosokat, tisztségüket vesztett végvári katonákat képes volt a nemzet szolgálatába állítani úgy, hogy a hajdúság az egyik meghatározóbb közösségévé vált a magyarságnak” – fogalmazott Tőkés László.
Ezt követően a zarándokok képviseletében Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke emlékezett meg a 459 éve született fejedelemről, hangsúlyozva, hogy mennyire előrehaladott gondolkodású államférfi volt. A továbbiakban Kátai Zoltán énekmondó emlékezett meg tematikus reneszánsz énekekben Bocskai fejedelemről. Előadásában elhangzottak többek közt megzenésített Balassi-versek, valamint Debreceni János és Wathay Ferenc Bocskaihoz kötődő szerzeményei is. A megemlékezés koszorúzással és nemzeti imánk, a Himnusz közös eléneklésével zárult. A koszorúzásnál áldást mondott Ráksi Lajos egyetemi lelkész.
Sz, G. T. Reggeli Újság (Nagyvárad)