A gyulafehérvári katolikus főegyházmegyei Caritas kiemelt figyelmet szentel a nehéz helyzetben lévő családoknak. Ennek jegyében sikerült október folyamán a trieri Caritas-szal közösen, egy határokon átívelő akciót megszerveznie: németországi gyerekek több mint 5000, tanfelszereléssel teli iskolástáskát gyűjtöttek és adományoztak a romániai szegény gyerekeknek. Az iskolástáskák a gyulafehérvári főegyházmegye területén a Caritas-kirendeltségek, a plébániai Caritas-csoportok közvetítésével jutottak el a szegény gyerekekhez. A szociális gondoskodás számos területén végzett kiemelkedő munkája alapján a gyulafehérvári Caritas 2004 szeptemberében elnyerte a közhasznú intézmény státust. /Fehér megye. Iskolatáska-gyűjtés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

A Gyergyói-medencében található Borzonton és a Gyimesközéplokhoz tartozó Háromkúton megkezdte működését a falugondnoki szolgálat. A hivatalos avatóünnepség és a mikrobuszok átadása dec. 17-én lesz. A falugondnoki szolgálat Romániában még szinte ismeretlen fogalom – most a Gyergyói-medencében a Magyar Falugondnoki Szolgálat irányításával a gyergyószentmiklósi Caritas égisze alatt jött létre. Mindkét településen falugondnokot szerződtettek, aki szükség esetén kicseréli a gázpalackot, orvoshoz szállítja a betegeket és a távoli iskolába a gyerekeket. A szolgálat anyagi támogatói a Mocsáry Lajos Alapítvány, a Kárpátok Szociális Alapítvány és a helyi önkormányzatok. /Falugondnoki szolgálat avatóünnepsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Hargita megyében országos viszonylatban is egyedülálló otthoni beteggondozói hálózatot épített ki a gyulafehérvári Caritas, a megyei és a helyi tanácsokkal együttműködve. Hargita megyében a Caritas Otthoni Beteggondozói Szolgálat szakképzett ápolónői közel 1700 idős beteghez látogatnak el havi rendszerességgel. Csíkszéken a szolgálatnak több mint negyven szakképzett munkatársa – egészségügyi asszisztensek és segédápolók – van, akik folyamatosan továbbképzéseken vesznek részt. A betegeket a kezelések mellett szükség esetén gyógyászati alapeszközökkel is ellátják, az otthoni kezelésért szimbolikus összeget kell fizetniük. /D. Balázs Ildikó: Otthon gondoz a Caritas. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

December 28-án szociális otthont avattak Gyergyóditróban, amelynek a megvalósításához a gyulafehérvári Caritas szervezettel közösen nyert pályázatot a gyergyóditrói önkormányzat. /Szociális otthont avattak Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Ezekben a hideg napokban hetente kétszer-háromszor osztogat forró teát és hozzá zsíros kenyeret Szatmárnémetiben a katolikus egyház Lökli Tünde vezette segélyszervezete, a Caritas és a Pallai Kristóf irányította Máltai Segélyszolgálat. Szerény becslések szerint a tél elejétől legalább 50 ezer pohár teát és ugyanennyi zsíros kenyeret adtak a rászorulóknak. /Ötvenezer pohár forró tea. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége a Hargita Megyei Mozgássérült Szövetséggel együtt 1997-ben hozta létre azt a foglalkoztató műhelyt, amelyben mozgássérültek és értelmi fogyatékosok számára teremtenek munkalehetőséget. Időközben a varrodában dolgozó 26 személy munkaképessége nőtt, termékeiket értékesíteni tudják. Egy sikeres pályázat segítségével nemrég felújították és kibővítették a foglalkoztató műhelyt. Február 28-án bemutatták a Caritas, valamint a Hargita Megyei Mozgássérült Szövetség képviselői a felújított műhelyt. Fikó Csaba, a Handicap Kft. vezetője elmondta, hogy olyan személyeket foglalkoztatnak itt, akik máshol nem tudnának dolgozni. A törvénykezés nem teszi lehetővé, hogy munkakönyvvel alkalmazzák őket, akkor ugyanis elveszítenék az 1,4 millió lejes segélyüket. Ezért fizetést nem biztosíthatnak számukra, kereset helyett zsebpénzt tudnak nyújtani az itt dolgozóknak. A tervek között szerepel a csíkszeredaihoz hasonló foglalkoztató műhelyek létrehozása a megye többi városában is, hogy legalább körzetenként meg tudják oldani a fogyatékosok munkaterápiás foglalkoztatását. /Takács Éva: Nem kéregetnek. Dolgoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

A Riehen Egyesület /Csíkszereda/ március 8-án tartott éves közgyűlésén értékelte a tavalyi év tevékenységét és vázolta az idei terveket. Kedves Zsuzsa ügyvezető igazgató elmondta, hogy az elmúlt tíz év alatt az egyesület céljai nem sokat változtak. A Riehen Egyesület lehetőségei szerint hozzájárul a város szociális, kulturális és más téren való fejlesztéséhez. Az egyesület pótnyugdíjat biztosít rászoruló nyugdíjasoknak, ösztöndíjakat középiskolásoknak, ingyenes ebédet a Xántusz János Iskola hosszított programú osztályaiba, valamint a zsögödi roma osztályba járó gyerekeknek. Az egyesület részt vállal a Caritas otthoni beteggondozó szolgálatának működési költségeiből. A gyerekek számára tavaly is nagy sikerrel szervezték meg a Műterem-tő kézműves tábort, valamint a Tocsogó természetismereti programsorozatot. A programok nagy részének anyagi alapjait pályázatok alapján Riehen testvérváros és a székelyudvarhelyi Infopress Rt. biztosította. A tavalyi év nagy megvalósítása volt az idősek napközis klubja. Zsögödben az egykori segélyszállítmány-raktárt, valamint az üzlethelyiséget alakították modern otthonná, ahol október 15-én megnyitották a fizikai és szellemi frissességet fenntartó programokat. /Takács Éva: Régi és új programok a Riehen Egyesületnél. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

Az adótörvénykönyvnek a művelődési szférára, a humanitárius szervezetekre és az egyházakra nézve hátrányos módosítása ellen emelt szót az RMDSZ. Puskás Bálint Zoltán szenátor bukaresti sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy az eddigi szabályok értelmében adókedvezményeket élvező intézmények ezentúl nem igényelhetnék vissza a hozzáadottérték-adót (TVA-t). Elmondta, hogy az RMDSZ képviselői Ionut Popescu pénzügyminiszterrel tárgyaltak, aki ígéretet tett arra, hogy a szaktárca figyelembe veszi ezeket a kifogásokat. A parlament pénzügyi és gazdasági bizottságának RMDSZ-es tagjai, Lakatos Péter és Erdei-Dolóczki István képviselő, valamint Puskás Bálint szenátor azt is kifogásolták, hogy a villamos energiát és fűtőolajat is jövedéki adóval terhelik. Szász János, a Romániai Caritas Konföderáció elnöke elmondta, a romániai Caritas körülbelül évi kétmillió euró értékben kap segélyt különböző beruházások finanszírozására, ennek 19 százaléka – a TVA értéke – 400 ezer euróra rúg. „Hiába szeretné az állam rátenni a kezét erre a 400 ezer euróra, mert ez nem az övé, ezt adományokból gyűjtötték össze a partnerszervezeteink. Ha mégis megtenné, leállna a támogatások további folyósítása” – vélekedett a katolikus segélyszervezet elnöke. /Adótörvénykönyv: RMDSZ-vétó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./

A temesvári egyházmegye Caritas szervezete elsőnek sietett a megye legnagyobb árvízkárt szenvedett települése, Gátalja lakosságának megsegítésére. A Caritas ugyanakkor a Máltai Segélyszolgálat rendelkezésére bocsátotta szállító eszközeit, hogy ők is eljuttathassák segélyeiket az árvíztől szenvedő embereknek. /(Sz. I.): Segítség Gátaljának. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

A gyulafehérvári római katolikus érsekség keretében működő Caritas Fehér megyében a többségiekhez tartozó fiatalok társadalmi beilleszkedését is igyekszik nem kis anyagi áldozatok árán megoldani. Több faluban – így Enyedszentkirályon és Csombordon is – házat vásárolt számukra, azokat felújíttatta, földet, jószágot vásárolt az árvaházakból kikerült, szellemileg kisebb-nagyobb mértékben károsult fiatalok számára, akiket élelemmel is segít, akárcsak a Máltai Szeretetszolgálat. Az állam ezeket a hátrányos helyzetű fiatalok nem segít, pedig zömük képtelen az önálló életre. Az államnak intézményesített formában kell foglakoznia velük. /Ferencz L. Imre: „Követelőző” kivetettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Április utolsó hétvégéjén került sor Petrozsényban, a Caritas-házban a Zsilvölgyi Gyermekszínjátszó Fesztiválra. Két lelkes tanító, Tamási Bíborka és Kiss Mihály András kezdeményezte a találkozót. A versenyre négy zsil-völgyi csapat nevezett be. A legjobbat teljesítő a petrozsényi Sárga Tulipán csapat volt. /Széll Lőrinc: I. Zsil-völgyi Gyermekszínjátszó Fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

Miközben az árvíz egyre nagyobb méreteket ölt Romániában, a bajbajutottak megsegítésére is egyre nagyobb az országos szintű, sőt azon átívelő összefogás. A szintén árvíz sújtotta Háromszékről egy 22 tonnás szállítmány indul Temes megyébe, ezt megelőzően a kommandói önkormányzat már elküldött egy-egy teherautónyi faanyagot és krumplit. Kézdivásárhelyen a polgármesteri hivatal, a Polyp Televízió és Székely Hírmondó hetilap kezdeményezésére gyűjtöttek. A háromszékiek felajánlották, hogy a vakáció ideje alatt a megye ifjúsági táboraiban fogadják az árvízkárosultak gyermekeit. Hasonló felajánlást tettek Hargita megyében. Makovecz Imre magyarországi építész felajánlotta, hogy elkészíti az újraépítésre váró házak terveit, és munkásokat is küld az építkezésekhez. A szatmárnémeti városnapokon több mint 110 millió lej gyűlt össze. A temesvári római katolikus egyházmegye Caritas Szervezete, a Máltai Szeretetszolgálat, valamint a temesvári püspökség munkatársai a napról napra gyarapodó adományokról számolnak be. Az egyházmegye több plébániáját az árvízkárosultak befogadására ajánlották fel. A szeged-csanádi és a váci egyházmegye is gyűjtést indított a nélkülözők megsegítésére, ugyanakkor a magyarországi Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai 1,5 millió forint értékben élelmiszereket és tisztálkodási szereket osztottak ki Óteleken és Nagybodófalván. Borbély László középítkezési miniszter bejelentette, hogy 20 millió eurót fordítanak az újjáépítésre, ugyanakkor a Világbank 11 millió eurót folyósít a bánsági infrastruktúra helyrehozására. Az április közepe óta tartó árvíz nyomán eddig 3332 személy maradt hajléktalanul, elszállásolásukra nincs elég hely. Temes és Krassó-Szörény megyében 2359 lakóház ment tönkre, 92 ezer hektár föld áll víz alatt. /Kétszer ad, aki gyorsan ad. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

A bánsági településeken az árvíz miatt több ezer ház összedőlt, ezrek maradtak otthon nélkül. A bajbajutottak megsegítésére elsők között érkeztek a katolikus Caritas munkatársai a helyszínre, akik a legszükségesebbekkel látták el az árvízkárosultakat. A háború után a Székelyföldet sújtó szárazság és éhínség idején, sok gyermeket vittek és fogadtak be a Bánságba. Most a szolidaritást adományozással lehet kifejezni. A püspökkari konferencia felhívására templomi gyűjtést tartanak május 22-én, olvasható Jakubinyi György érsek körlevelében. A gyűjtésből származó adományok a Caritas közvetítésével jutnak célba. /Dr Jakubinyi György érsek: Most a Székelyföldön a sor a bánsági árvízkárosultak megsegítésére. Gyűjtést szervez a katolikus egyház. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

Temes megyében, Végváron tartalmas iskolanapokat szerveztek. Peres Ibolya, az iskola igazgatója elmondta, számára az iskola, a hivatás jelenti a legtöbbet az életben. A környékről Kádár, Buziás, Sipet, Ötvösd, Gátalja, a határon túlról Röszke iskolai küldöttsége érkezett meg. Idén Csákról, a Caritas árvaház gyermekei is megtapasztalhatták Végvár nagyközösség vendégszeretetét. Kézművesség, logikai játékok, újságszerkesztés, helytörténeti vetélkedő, sport, kirándulás – változatos volt a program. Az Ismerjük meg szülőfalunkat verseny megmozgatta a falut. /Sipos Erzsébet: Visszhangos iskolanapok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Ausztriai és németországi vendégek jelenlétében nyílt napot szerveztek a 2002-ben felavatott petrozsényi Caritas háznál, mely során a mindenki megismerkedhetett a római katolikus egyház segélyszolgálatának tevékenységével. Az 1997 óta működő Caritas segélyszolgálat körülbelül 70 nélkülöző családot segít alapvető élelmiszerekkel. Házibeteg-ápolással foglalkozik két asszisztensnő, magyarázta a Dubyk Nóra, a Caritas ház vezetője. A Maria Stein elnevezésű menedékhelyen 10-15 utcagyereket karolnak föl. Hamarosan bővül a szeretetszolgálat tevékenysége. Legtöbb rendezvényük a gyerekeknek szól. Nyaranta magyar és román nyelvű ifjúsági táborokat szerveznek. A Caritas ugyanis mindenki számára nyitott. /Chirmiciu András: Ismerkedés a petrozsényi Caritas házzal. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Hargita megye tanácsa, a gyulafehérvári Caritas szervezettel közösen és a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri és szentegyházi helyi tanácsokkal együttműködve befejezték a házi egészségügyi és szociális szolgáltatások kibővítésére irányuló projektet. A projekt támogatója az Európai Unió, célja, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítson a hátrányos helyzetű személyek részére. A négy városban a közösségi szociális központokat berendezték és ellátták a működéshez szükséges felszereléssel /gépjárművek, mosó- és szárítógépek, háztartási gépek, számítógépek, bútorok stb./. A projekt összköltsége 174 305 euró volt, amelyből az európai uniós támogatás értéke 154 305 euró, a megyei tanács saját hozzájárulása 20 ezer euró. /Kiépült a megyei hálózat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

A gyulafehérvári Caritas idén július 25-31-e. között szervezi meg önkéntesképző táborát Marosfőn. Az Együtt a szeretetszolgálatban című rendezvény száz plébániai önkéntes csoportnak és több magyar szociális-karitatív szervezet szociális jellegű népfőiskolai képzése. Az idei tábor különlegessége, hogy a Háló Egyesülettel közösen kerül megrendezésre, amelyen képviseltetik magukat a Kárpát-medencei katolikus közösségek. A képzés olyan önkénteseket céloz meg, akik szabadidejükben részt vállalnak a hátrányos szociális helyzetűek segítésében. A Caritas a katolikus egyház szociális-karitatív, államilag elismert, közhasznú szervezete, amely csupán Maros megyében ezer személyt részesít rendszeres segítségnyújtásban (zömében betegeket, időseket), nemzetiségre, felekezetre való tekintet nélkül. A meghívott előadók: Böjte Csaba ferences szerzetes, dr. Jakubinyi György érsek, Szász János Caritas-igazgató és dr. Egri László orvos. /Papp Izabella, Vajda Zsuzsánna: Együtt a szeretetszolgálatban. Önkéntesképző tábor a CARITAS szervezésében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

A Háló, teljes nevén a Magyar Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben néhány, világiakat tömörítő budapesti felnőtt bázisközösség kezdeményezésére alakult a katolikus közösségek közötti jobb kapcsolat elősegítésére. 2005-re öt országban (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia) több mint 800 közösség talált egymásra a HÁLÓ által felkínált szálakon. Erdélyben több mint 250 kisközösséggel tartanak kapcsolatot. A Háló történetében először Homoródfürdőn 700 fő részvételével szerveztek találkozót. A következő tábor 2002-ben Zánkán 1500 fővel zajlott, 2003-ban a bükkszéki (Magyarország) nyári találkozó 330 fő részvételével. 2004-ben Rózsaszálláson (Kelet-Szlovákia) táboroztak 500-an. Az idei tábort Marosfőn 400 fő részvételével szervezik. A rendezvényen József Attiláról tart előadást Laczkó Elemér magyartanár (Gyergyóremete). A meghívottak között van dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, P. Sebestyén Ottó jezsuita szerzetes, Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója, Visky András (Kolozsvár), a Koinonia Kiadó vezetője, Böjte Csaba (Déva) szerzetes és Jakab Gábor (Kolozsvár), a Keresztény Szó főszerkesztője. /Molnár Melinda: A Háló nagytábora Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

Temesváron a magyar közösség egyik alapemberének számít Gulyás Viktória pszichológus, aki a rendszerváltás óta a Caritas és a Hilfe für Rumänien keretében fejtett ki sikeres tevékenységet. A napokban a Máltai Segélyszolgálat temesvári szervezetének vezetőjével, dr. Bárányi Ildikóval folytatott tárgyalás értelmében elvállalta a segélyszolgálat árvízprojektjeinek koordinálását. Elsősorban azoknak az étkeztetését támogatják, akik a bontási munkálatokban részt vesznek. Többnyire önkéntesek, vannak közöttük külföldiek is, valamint olyanok, akik nem tudják a főzést megoldani. Naponta 75 személynek főznek ebédet. Tájékozódtak, hogy mire lenne a legnagyobb szükségük az ótelekieknek. Ők fürdőszoba-berendezést, háztartási gépeket, konyhafelszerelést, mezőgazdasági munkához szükséges szerszámokat kértek. A Reconstructio 2005 Egyesület munkatársaival közösen bonyolítják le a Csehországból érkezett 71 szárítóberendezés működtetését. A villannyal működő berendezés kiszívja és összegyűjti az átázott falakból a vizet, gyorsítja a száradást. Ezenkívül biztosítják Ótelek és Torontálkeresztes kenyérellátását. /Szekernyés Irén: Temes a régióban. Júliustól októberig Óteleken. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./

Érseki körlevélben kérte a hívek adakozását Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az árvízkárosultak megsegítésére. Ebben az évben már két alkalommal fordult a hívekhez, az év elején a délkelet-ázsiai szökőár áldozatainak gyűjtöttek, május elején a bánsági települések árvíz sújtotta áldozatainak a megsegítésére kértek adományokat. A bánsági árvízkárosultak megsegítésére a főegyházmegyétől 2,035 milliárd lej gyűlt össze, amit Caritas szervezet közvetítésével eljuttattak a segítségre szorulóknak. Július közepén, a rendkívüli esőzések okozta hatalmas áradások az ország minden részét érintették. XVI. Benedek pápa 25 ezer euró gyorssegélyt utalt ki az árvíz sújtotta vidékek támogatására. A mostani gyűjtésből származó adományok szintén a Caritas közvetítésével jutnak célba. /Érseki körlevél. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

A július 25–31. között megrendezett marosfői Háló-nagytábor keretében szervezték meg a Caritas-önkéntesek táborát. Magyarországról, Délvidékről és Felvidékről is érkeztek katolikus csoportok. A résztvevők általában otthon valamilyen önkéntes csoportban, többnyire plébániai Caritas-csoportokban tevékenykednek. /Knecht Tamás: A szeretet tábora. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 21./

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek emlékeztetett, ebben az évben már három alkalommal kértek segítséget, hogy a hívek adományokkal támogassátok az árvíz sújtotta településeket. Első alkalommal a délkelet-ázsiai szökőár szenvedői, második és harmadik alkalommal a „bánsági és moldvai testvérek” megsegítésére gyűjtöttek. Az augusztus 23-i heves esőzés következtében hatalmas árhullám zúdult Székelyudvarhelyre és a Nyikó menti településekre. A víz több ezer házat árasztott el, melyek közül számos teljesen lakhatatlanná vált. A gyulafehérvári főegyházmegye Caritas szervezetének munkatársai nyomban a helyszínen voltak, több mint 1 milliárd lej értékben osztottak szét szükségleti cikkeket. Mostani felhívásában az érsek kéri a híveket, hogy a szeptember 11-én tartott templomi gyűjtésen járuljanak hozzá adományukkal a székelyföldi árvízkárok megszüntetéséhez. /A Gyulafehérvári Érsekség felhívása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

Az Európai Caritas Szociálpolitikai Bizottsága szervezésében Fenntartható fejlődés és szociális kohézió témával nemzetközi szeminárium folyik Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Jelen vannak a romániai Caritas-szervezetek vezetői mellett a belgiumi, luxemburgi, hollandiai, finnországi, grúziai, bulgáriai, moldovai, ukrajnai Caritas-szervezetek képviselői. Három helyszínen zajlanak ebben a témakörben szemináriumok (Lengyelországban és Olaszországban is). /Székely Judit: Nemzetközi szeminárium Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, illetve Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója elmondták, hogy aktívan jelen vannak az udvarhelyszéki árvíz utáni segélyakciókban, összehangoltan jelentős anyagi, tárgyi és nem utolsósorban lelki segítségben részesítették a bajbajutottakat. Az újjáépítésből is kiveszik részüket. Szász János bejelentette, hogy a VilágCaritashoz fordultak, és pozitív visszajelzést kaptak: nagyjából 200.000 eurós összeg átutalásáról biztosították a szervezet erdélyi képviselőit. Ugyanakkor szeptember 11-én és 25-én a római katolikus templomokban gyűjtést szerveztek, és az így befolyt összeget is az árvíz által sújtott települések életre keltésére fordítják. Szász János, hozzátéve, hogy a szükségnek nincs vallása vagy felekezete: tíz kapcsolattartó emberük közül mindössze kettő katolikus. „Legfontosabb, hogy most építkezzünk“ – jelentette ki Kozma atya. Télig annyit kell megtenni, hogy mindenkinek legyen lakható helye. Ennek érdekében már építőanyagot, felszerelést szállítottak a bajbajutottaknak. A két szervezet ugyanakkor átvállalja a vidéki iskolák gyerekeinek étkeztetését. Szeretnének segíteni Siménfalván, Kobátfalván, Kis- és Nagykadácsban az iskola, az óvoda, a sportterem felújításábant, illetve építésében. /Máthé László Ferenc: A Máltai Szeretetszolgálat és a Caritas jövőnket tervezi. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26./

„Amióta bányászat van a Zsil völgyében, mindig volt magyar élet. Az ifjúsággal való foglalkozás éppen ezt próbálja továbbvinni”, ismertette célkitűzéseit Széll Lőrinc, az egyhetes zsilvölgyi ifjúsági és gyermekfesztivál egyik társszervezője. A petrozsényi színház zsúfolásig megtelt a gyermek- és ifjúsági fesztivál nyitóünnepségére, a népszerű tinisztár, Dancs Annamária koncertjére. A petrozsényi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a lupényi Madisz, a Zsilvölgyi Ifjúsági Konferencia, a petrozsényi Caritas és a petrillai RMDSZ gazdag programot kínáltak. Délelőttönként a petrillai, petrozsényi, vulkáni és lupényi magyar óvodákban kézművességi programokat rendeztek, jelezte Bálint Róbert petrozsényi unitárius lelkész, a rendezvénysorozat társszervezője. Délutánonként magyar rajzfilmeket vetítettek a négy város magyar iskoláiban. Hagyományos rendezvénnyé szeretné fejleszteni a Zsil völgyi ifjúsági fesztivált, tájékoztatott Széll Lőrinc. /Chirmiciu András: Zsilvölgyi ifjúsági és gyermekfesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Október 12–16. között a magyarországi Petőfi Irodalmi Múzeum ének (NOE) szervezésében Nagykovácsiban került sor hat országbeli magyar családszervezet részvételével arra a szemináriumra, melyen Háromszék megyét a kézdivásárhelyi Bandi Sándor, a városban működő Őrcsillag Család- és Nagycsaládos Egyesület elnöke és a bélafalvi Boldizsár Béla, a Caritas Csa­ládegyesület elnöke képviselte. Erdélyből Csíkszeredából, Marosvásárhelyről és Nyárádszeredából voltak még résztvevők. Az ötnapos szemináriumon a Mit jelent szövetségben élni? és Mi a magyar? témákat vitatták meg. A jelenlevők újraválasztották az elnökséget: Benkő Ágota lett a Kárpát-medencei Családegyesületet Szövetségének régi-új elnöke, a vajdasági Krizsán Vilmos pedig az alelnöki tisztséget tölti be. Arról is döntöttek, hogy a kétévente sorra kerülő Európai Nagycsaládos Nemzetközi Találkozó harmadik rendez­vényét 2006. július 20–23. között Győrben tartják meg. /(Iochom): Családszeminárium Nagykovácsiban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

Óteleken a Máltai Segélyszolgálat kéttonnás “gulyáságyújában” fő az aznapi ebéd, mellette az udvar közepén disznót vágnak. A helybeli önkéntes máltai csapatot végig támogatta a budapesti Magyar Katolikus Caritas. Heti váltásban hoztak Ótelekre egy mikrobusznyi önkéntest, több héten keresztül. Kezdetben a romeltakarításban segítettek az ittenieknek, majd a konyha beindítása után fehér Caritas-egyenruhájukban konyhai munkát is végeztek. A fizikai munka után meg elindultak a faluba, beszélgetni, meghallgatni az embereket. “A beszélgetések segítenek feldolgozni a katasztrófa által kiváltott lelki torzulásokat: a tehetetlen dühöt a veszteségek miatt, a másik ember iránti irigységet.” Vannak itt családok, kisgyermekekkel, akik még mindig sátorban alszanak, mesélte Dudás Róbert Gyula teológushallgató. Ákos Ildikó segédszakácsnő – eredeti foglalkozását tekintve könyvtáros – is segít, szabad idejében az iskolai könyvtár polcaira telepíteni vissza a könyveket. /Dr. Bárányi Ildikó, a temesvári Máltai Segélyszolgálat elnöke: Példás együttműködés bajban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

Egyre erősebbek a románokkal szembeni ellenérzések Olaszországban Roberto Castelli olasz igazságügy-miniszter népvándorlás kori barbárokhoz hasonlította a bevándorlókat. A Caritas, a legnagyobb olasz katolikus humanitárius szervezet adatai szerint jelenleg 2,8 millió bevándorló él Olaszországban, azaz a lakosságnak mintegy 5 százaléka, így az ország Nagy-Britannia és Franciaország után a legnagyobb számú bevándorló közösségnek ad otthont Európában. A Caritas összegzése szerint a bevándorlók több mint 37 százaléka, 1 061 400 személy Romániából érkezett, és így a románok 2002 óta a legnagyobb számú emigráns közösséget alkotják a marokkóiak és az albánok előtt. A La Repubblica által idézett bolognai lakosok szerint a románok viselkedése miatt a helybeliek „akaratlanul is idegengyűlölővé válnak. A bolognaiak legfőképp a bűnözés, a vandalizmus, a román barakklakások piszkossága miatt háborodtak fel.” /Kampánytéma a bevándorlás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

A nehézségek és próbatételek esztendeje volt a mostani, árvizek, szökőárak, földrengések történtek. Valamennyi alkalommal gyűjtéseket szerveztek a bajbajutottak megsegítésére, írta körlevelében Jakubinyi György érsek. Hagyomány, hogy az Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét megelőző vasárnap Caritas-gyűjtést szerveznek a templomokban. Az idén erre a gyűjtésre november 13-án kerül sor. Az adományokat az idős emberek karácsonyának boldogabbá tételére fordítják. /Jakubinyi György: Tegyük szebbé a magányos idősek karácsonyát. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 6./