Az elmúlt tíz évben a Gyimesek térsége kibillent természeti egyensúlyából. Ennek oka a fakitermelés – hangzott el szeptember 29-én Gyimesközéplokon, ahol Hargita Megye Tanácsa és a Pogány-havas Kistérség konferenciát szervezett Gyimes a XXI. században címmel, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter részvételével. „Az esztelen fakitermelés következményei az olyan természeti katasztrófák, mint a 2005. júliusi árvíz, amikor a környékbeli patakok, valamint a Tatros elárasztották a települést” – fogalmazott Korodi Attila. A jövőben a helyi önkormányzatnak fel kell vállalnia, hogy az ésszerű erdőgazdálkodásért egyeztet minden egyes erdőtulajdonossal. Szükséges a Tatros folyó medrének rehabilitációja, ami 12 millió euró értékű beruházás. Ebből 2 millió euró lehívására már megítéltek egy Phare-pályázatot, és szeptember közepén aláírták a szerződést a kivitelezési tervre. A maradék 10 millió eurót csatlakozás utáni alapokból és állami költségvetésből kell lefedni. /Környezetvédelmi szemmel Gyimesről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Kétnapos szakmai konferencia keretében Gyimes-kutatók próbáltak rávilágítani arra, hogy milyen változások elé nézhet a Gyimesek térsége. Bodor Piroska, Gyimesfelsőlok polgármestere hangsúlyozta: jelenleg a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot a településen. /Daczó Dénes: Jelen- és jövőkép a Gyimesekről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 1./

Falvaink – Háromkút – Neamt megye
A település a Békás-szorostól 15 km-re délre található. Háromkút nevét 1913-ban említették először. A falu a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből kezdett kialakulni. Azelőtt Gyergyószentmiklós később a Neamţi megyei Almásmező része volt. 1956-ban az utóbbiból vált külön. Gyergyószentmiklósról a Gyilkos-tó irányából meglehetősen rossz úton lehet eljutni a festői szépségű Kisbékás-patak völgyébe. Aszfaltút nincs, csak köves úton lehet megközelíteni a települést. A Gyilkos-tótól mintegy 15 kilométerre levő Háromkút a Kisbékás-patak két oldalán elszórtan sorakozó házakból áll. A bal parton mintegy ötven család él, zömében magyarok, a patak másik partját alig fél tucat román család lakja. A falu lakói túlnyomórészt gyimesi csángók. Az első telepesek Háromkútra a 19. század közepén érkeztek. Harminc gyimesközéploki gazda vette meg a terület egy részét. Kezdetben csak nyári szállásként lakták a területet, majd lassan állandó lakhelyükké vált.
Háromkút három egymáshoz közel álló forrásról kapta a nevét. Legjelentősebb és legszebb a Meleg-forrásnak nevezett bővizű karsztforrás, amely a majd 1800 méter magas Fekete-Hagymás lábánál tör a felszínre. A forrásból kiömlő víz bővizű patak formájában ömlik a Kisbékás-patakba, amelynek kristálytiszta vizében még ma is mosnak az asszonyok.
A falu fölé emelkedő fenyvesek már a Nagy-Hagymás Természetvédelmi Terület részét képezik. Háromkút egy élő, élni akaró kis magyar település. A zord körülmények között élő emberek nem akarnak elköltözni, nem vágynak csillogásra, hatalmas vagyonra, vagy kényelemre. Munkahelyre, biztos jövedelemre lenne szükségük ahhoz, hogy az ötödik osztálytól idegenbe kerülő gyermekeik költségeit fizetni tudják.
A legnagyobb, ami hiányzik a munkahely, a pénznélküliség itt nagyon nagy. Volt, aki elment külföldre dolgozni, hogy tudja a gyermekét iskolába járatni. A mesebeli szépségű vidék turistaparadicsom is lehetne. Ehhez azonban járható utakra lenne szükség. És arra, hogy a megyék kiegyezzenek, hogy hol vannak a határaik, hová tartozik a település. Háromkút – ahogy az itt élők mondják – a küszöbön van. Vagyis három megye – Hargita, Bákó és Neamţ megyék – határán terül el. A faluban nincs orvos, pap és posta sem.
Az itt élő embereknek közel 43 kilométert kell utazniuk ha orvoshoz akarnak menni Gyergyószentmiklósra, de ugyanennyit kell menniük, ha hivatalos ügyeiket akarják elintézni a Gyimesközéploki Polgármesteri Hivatalban.
A december 2-i műsorban Imre Anna tanítónő, Prezsmer János (77) gazdálkodó, Prezsmer Imre gazdálkodó, Prezsmer György gazdálkodó, Prezsmer Ilonka háziasszony, Prezsmer István (43) fiatalember, Prezsmer Maricica (30) fiatal családanya, Nagy Erzsébet falugondnok vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi településről.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Szólt a magyar nóta
Negyedik alkalommal tartottak Még szól a magyar nóta címmel nótaéneklési versenyt vasárnap délután Gyimesközéplokon.
A Magyarnóta Társulat és Gyimesközéplok Polgármesteri Hivatala által szervezett vetélkedőn a gyimesközéploki kultúrotthonban 25-75 év közötti versenyzők mutatták meg énektudásukat egy hallgatót és egy csárdást énekelve.
A Székelyföld minden területéről érkezett versenyzők közül az Antal Tibor, Fülöp Zoltán és Páll Csilla alkotta zsűri az első díjat a csíkdánfalvi Vízi Lászlónak, a másodikat a bögözi Csomor Józsefnek, a harmadikat a csíkrákosi Fodor Erzsébetnek ítélte oda.
A zsűridíjra a szentegyházi Konrád Imre szolgált rá, különdíjban részesült Csilip Edit Csíkszeredából és Dobos Zsolt Csíkdánfalváról – tudtuk meg György Mónika ötletgazdától és főszervezőtől. Az Erdélyben egyedülálló verseny célja a magyar nótakincs megismerése, a dalkultúra fejlesztése, bemutatása.
Péter Beáta, Székelyhon.ro

Közösen mulatni, muzsikálni
A hidegségi Fatányéros és Csángó Panziónál tartják július 2-án és 3-án a második TatrospArt Fesztet. Vásárral, gyerekfoglalkozásokkal, kerekasztal beszélgetéssel, valamint sok-sok muzsikával és tánccal várják a szervezők az érdeklődőket.
„Régóta ismerjük egymást Diószegi László koreográfussal, és úgy gondoltuk, szervezzünk Gyimesben egy olyan fesztivált, amelynek keretében meg tudjuk mutatni a mi kultúránkat. Az ő táncosai elhozzák a Kárpát-medence tánckultúráját, énekkultúráját, amelyekkel a gyimesi fiatalokat is megismertetjük, ugyanakkor visszatanítjuk a saját táncaikat. Értékeljék ők is, vegyék észre, hogy ha külföldi táncosok, zenészek így értékelik ezt a gyimesi kultúrát, akkor ők is értékeljék jobban a sajátjukat” – mutatott rá a rendezvény egyik célkitűzésére Antal Tibor, gyimesi zenetanár, a fesztivál szervezője. A fesztivál megszervezésének másik célja, hogy mivel mindenki szeret táncolni, énekelni, lehetőséget nyújtson a közös mulatságra.
Fókuszban a hagyományőrzés
Július 2-án, szombaton 11 órától kezdődik a Bánd-pataki búcsús szentmise. 12 órától a gyimesi hagyományos helyi termékek vásárát, kiállítását lehet tartják. 13 órától a gasztronómiai sátrakban Ízek vetélkedése címmel különböző tájegységek ízvilágával ismerkedhetnek, 17 órától az Idegen földre ne siess című kerekasztal-beszélgetésen vehetnek részt az érdeklődők. „A beszélgetés témája, mivel tudnánk segíteni, hogy a fiatalok itthon találják meg a boldogulásukat, mit tudunk tenni, hogy ne ragadjanak kint külföldön, jöjjenek rá, hogy itthon kell jövőt teremtsenek maguknak” – hangsúlyozta a szervező. 18 órától gyermekeknek tartanak foglalkozásokat. Este nyolc órától kezdődik a szabadtéri búcsús bál.
Vasárnap 11 órától ünnepi szentmise lesz, 13 órától viseletekből és népies ruhákból tartanak „divatbemutatót”. 14 órától a fesztivál egyik kiemelt programpontja Gyimes-völgye zenészeinek találkozója. „Tavaly is több mint száz zenész gyűlt össze. Minden olyan gyimesi embert meghívtunk, aki valamilyen hangszeren muzsikált. Nyomon lehet követni, hogy a gyimesi muzsikálás a furulyán, a hegedűn, a gardonon keresztül hogy ment át a modernebb hangszerek felé. Ezt is be akartuk mutatni. Idén is, aki valamikor muzsikált valamilyen hangszeren, vagy énekelt, táncolt, eljön vasárnap. Eljönnek olyan zenészek, akik már húsz-harminc éve nem muzsikálnak, de valamikor zenéjükkel szórakoztatták a gyimesi embereket lakodalmakon, keresztelőkön, katonavacsorákon, bálokon.”
19 órától a budapesti Válaszút táncegyüttes mutatja be műsorát, 20 órától a Hargita Állami Székely Népi Együttes lép színpadra. 21 órától Szalonna és bandája koncertezik. Ezt követően hétfő reggelig tartó mulatság kezdődik.
„Ez, ami itt Gyimes-völgyében létrejött, egészen különleges, nem szabad eltűnnie”– fogalmazott korábban Diószegi László a rendezvény kapcsán. „Itt még a hagyományos megélhetési formák vannak, éppen ezért értékelődik fel az a hagyományos világ, amit ez a fesztivál is be akar mutatni.”
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alapítvány Szervezők: Tatros Part Egyesület, Csángó Fatányéros Panzió, Gyimesvölgyi Vendéglátók Turisztikai Egyesülete, Gyimesközéplok Polgármesteri Hivatala
Péter Beáta
Székelyhon.ro