Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Gyimesbükkért Egyesület
7 tétel
2015. június 2.
Közadakozásból építik újra a gyimesbükki Rákóczi-várat
Gyimesbükkön közadakozásból készülnek újraépíteni azt a Rákóczi-vár néven ismert őrtornyot, amely mintegy háromszáz éven át szolgálta a történelmi Erdély és Moldva határán a gyimesi kereskedelmi útvonal felügyeletét – közölte hétfőn az MTI-vel Deáky András, a Gyimesbükkért Egyesület elnöke. Deáky András elmondta, hogy az őrtorony újraépítésének a terveit a bécsi levéltárból beszerzett dokumentáció alapján készítette el Esztány Győző csíkszeredai építész. A terveket a Bákó megyei műemlékvédelmi szakhatóság is nagyra értékelte, de a Bákó megyei hatóságok a régészeti feltárás elvégzéséhez kötötték az építési engedély kibocsátását. Hozzátette, jelenleg zajlik a rom régészeti kutatása, és remélhetőleg hamarosan elkezdődhet az építkezés. A Rákóczi-várat a 17. század elején Bethlen Gáboryi fejedelem építtette, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem erősíttette meg. Az őrtoronynak mára csak a romjai maradtak meg, és jószerével csak az a lépcsősor emlékeztet az építményre, amely a Tatros folyó völgyéből kiemelkedő 30 méter magas sziklateraszra vezet. A tervek szerint az őrtorony földszintjén kiállítótermet hoznak létre, az emeleti termet és a sziklaterasz beépítetlen részét kávézóvá alakítanák. Deáky András úgy vélte, a Rákóczi-vár újraépítése lesz annak az örökségvédelmi munkának a megkoronázása, amelyet az elmúlt évtizedben Gyimesbükkön elvégeztek. Emlékeztetett arra, hogy a csángók által lakott székelyföldi település – melyet a romániai megyék 1968-as megrajzolásakor a moldvai Bákó megyébe soroltak – mára afféle zarándokhellyé vált, ahová azok látogatnak el, akik az egykori „ezeréves határ” emlékeit keresik. Közösségi összefogással sikerült felújítani a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb, 30. számú őrházát és a kontumáci kápolnát, sikerült konzerválni az egykori karantén épületének a romjait, ahol háborús emlékhelyet hoztak létre. Hozzátette, a Rákóczi-vár újraépítéséhez mintegy 220 ezer euróra van szükség, melynek összegyűjtésére a gyimesbükki önkormányzat, a Gyimesbükkért Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány vállalkozott.
MTI
Népújság (Marosvásárhely)
Gyimesbükkön közadakozásból készülnek újraépíteni azt a Rákóczi-vár néven ismert őrtornyot, amely mintegy háromszáz éven át szolgálta a történelmi Erdély és Moldva határán a gyimesi kereskedelmi útvonal felügyeletét – közölte hétfőn az MTI-vel Deáky András, a Gyimesbükkért Egyesület elnöke. Deáky András elmondta, hogy az őrtorony újraépítésének a terveit a bécsi levéltárból beszerzett dokumentáció alapján készítette el Esztány Győző csíkszeredai építész. A terveket a Bákó megyei műemlékvédelmi szakhatóság is nagyra értékelte, de a Bákó megyei hatóságok a régészeti feltárás elvégzéséhez kötötték az építési engedély kibocsátását. Hozzátette, jelenleg zajlik a rom régészeti kutatása, és remélhetőleg hamarosan elkezdődhet az építkezés. A Rákóczi-várat a 17. század elején Bethlen Gáboryi fejedelem építtette, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem erősíttette meg. Az őrtoronynak mára csak a romjai maradtak meg, és jószerével csak az a lépcsősor emlékeztet az építményre, amely a Tatros folyó völgyéből kiemelkedő 30 méter magas sziklateraszra vezet. A tervek szerint az őrtorony földszintjén kiállítótermet hoznak létre, az emeleti termet és a sziklaterasz beépítetlen részét kávézóvá alakítanák. Deáky András úgy vélte, a Rákóczi-vár újraépítése lesz annak az örökségvédelmi munkának a megkoronázása, amelyet az elmúlt évtizedben Gyimesbükkön elvégeztek. Emlékeztetett arra, hogy a csángók által lakott székelyföldi település – melyet a romániai megyék 1968-as megrajzolásakor a moldvai Bákó megyébe soroltak – mára afféle zarándokhellyé vált, ahová azok látogatnak el, akik az egykori „ezeréves határ” emlékeit keresik. Közösségi összefogással sikerült felújítani a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb, 30. számú őrházát és a kontumáci kápolnát, sikerült konzerválni az egykori karantén épületének a romjait, ahol háborús emlékhelyet hoztak létre. Hozzátette, a Rákóczi-vár újraépítéséhez mintegy 220 ezer euróra van szükség, melynek összegyűjtésére a gyimesbükki önkormányzat, a Gyimesbükkért Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány vállalkozott.
MTI
Népújság (Marosvásárhely)
2016. augusztus 1.
Megjelenítik a székely, csángó és magyarörmény kultúrát
Művészeti fesztivál előzi meg idén Gyimesbükkön a kontumáci Nagyboldogasszony-napi búcsút. Az augusztus 12–14. között zajló háromnapos esemény célja a székely, a csángó és a magyarörmény kultúrkör megjelenítése kiállításokkal, előadásokkal, koncertekkel, táncházzal, filmmel, humorral, jellegzetes mesterségekkel.
A Budapesti Örmény Önkormányzat, a Csíkkörzeti Magyar – Örmény Szentháromság Alapítvány és a Gyimesbükkért Egyesület első alkalommal rendezi meg Gyimesbükkön a Kárpát-medencei Székely, Csángó és Magyarörmény Művészeti Fesztivált.
„A fesztivál a magyarságot és az összetartozást szimbolizálja, hiszen a magyar kultúra sem létezhet e nélkül, úgy ahogy a csángó, székely és magyarörmény kultúrkör sem különíthető el a magyar kultúrától” – olvasható a szervezők fesztiválelőzetesében.
Márton Áron Emlékév van, ezért a fesztivál keretében megemlékeznek a nagy püspökről, előadással és rendhagyó misével tisztelegnek az erdélyi főpásztor emléke előtt. Csíky Gergely A vasember című művének újszerű feldolgozását is Gyimesbükkön láthatja először a közönség – a Budapesti Artashat örmény nemzetiségi társulat előadásában. Az esemény megszületését e gondolatok, valamint a Rákóczi-vár felújításának célja ihlette a szervezőket, akik elhatározták, hogy a jótékony kulturális forgatagot mostantól minden évben megrendezik, nem csak hagyományt teremtve, hanem a Rákóczi-vár felújításához szükséges forrás egy részét is biztosítva ezzel.
Ezen a rendezvény keretei között útnak indítják az Egyél jót, tegyél jót! jótékonysági mozgalmat is, amely a gasztronómiát segítségül hívva Erdélyben és Magyarországon közel egy évig tart majd. A mozgalomhoz csatlakozók támogathatják a Rákóczi-vár felújítását, amellyel megmentik az enyészettől és pazar kirándulóhelyet teremtenek az elkövetkező évekre. A mozgalom másik fontos célja, hogy népszerűsítse a hagyományos magyar konyhát, így a mozgalomban részt vevő éttermek/séfek újrafogalmazzák a magyarörmény, csángó, székely és magyarországi tradicionális ételeket. Az idei gyimesi fesztiválon magyarörmény, csángó, székely és magyarországi különlegességekből válogathat az ínyenc közönség.
A program
Augusztus 12., 13 óra: hivatalos megnyitó Páll Ágoston kerámia kiállításának, illetve Kabdebó János fotóművész Márton Áron élete című fotótárlatának. 19 óra: szentmise a kontumáci templomnál, majd fáklyás körmenet. 21.00 óra: Berecz András ének- és mesemondó estje. Augusztus 13., 9.30 óra: Magyar Kollégium neves előadókkal, majd a Lovasíjász című film levetítése. 15.00 óra: barantabemutató. 17.00 óra: Vaszi Levente népdalénekes előadása. 19.00: hagyományos csángó esküvő. 20.00: az örmény Trió együttes koncertje. Augusztus 14., 12.00 óra: rendhagyó mise a nagytemplomban, a Márton Áron Emlékév jegyében. 13.00 óra: íjkészítés, fegyverbemutató. 16.00: Csíki Gergely A vasember című előadásának előbemutatója.
Dobos László
Székelyhon.ro
Művészeti fesztivál előzi meg idén Gyimesbükkön a kontumáci Nagyboldogasszony-napi búcsút. Az augusztus 12–14. között zajló háromnapos esemény célja a székely, a csángó és a magyarörmény kultúrkör megjelenítése kiállításokkal, előadásokkal, koncertekkel, táncházzal, filmmel, humorral, jellegzetes mesterségekkel.
A Budapesti Örmény Önkormányzat, a Csíkkörzeti Magyar – Örmény Szentháromság Alapítvány és a Gyimesbükkért Egyesület első alkalommal rendezi meg Gyimesbükkön a Kárpát-medencei Székely, Csángó és Magyarörmény Művészeti Fesztivált.
„A fesztivál a magyarságot és az összetartozást szimbolizálja, hiszen a magyar kultúra sem létezhet e nélkül, úgy ahogy a csángó, székely és magyarörmény kultúrkör sem különíthető el a magyar kultúrától” – olvasható a szervezők fesztiválelőzetesében.
Márton Áron Emlékév van, ezért a fesztivál keretében megemlékeznek a nagy püspökről, előadással és rendhagyó misével tisztelegnek az erdélyi főpásztor emléke előtt. Csíky Gergely A vasember című művének újszerű feldolgozását is Gyimesbükkön láthatja először a közönség – a Budapesti Artashat örmény nemzetiségi társulat előadásában. Az esemény megszületését e gondolatok, valamint a Rákóczi-vár felújításának célja ihlette a szervezőket, akik elhatározták, hogy a jótékony kulturális forgatagot mostantól minden évben megrendezik, nem csak hagyományt teremtve, hanem a Rákóczi-vár felújításához szükséges forrás egy részét is biztosítva ezzel.
Ezen a rendezvény keretei között útnak indítják az Egyél jót, tegyél jót! jótékonysági mozgalmat is, amely a gasztronómiát segítségül hívva Erdélyben és Magyarországon közel egy évig tart majd. A mozgalomhoz csatlakozók támogathatják a Rákóczi-vár felújítását, amellyel megmentik az enyészettől és pazar kirándulóhelyet teremtenek az elkövetkező évekre. A mozgalom másik fontos célja, hogy népszerűsítse a hagyományos magyar konyhát, így a mozgalomban részt vevő éttermek/séfek újrafogalmazzák a magyarörmény, csángó, székely és magyarországi tradicionális ételeket. Az idei gyimesi fesztiválon magyarörmény, csángó, székely és magyarországi különlegességekből válogathat az ínyenc közönség.
A program
Augusztus 12., 13 óra: hivatalos megnyitó Páll Ágoston kerámia kiállításának, illetve Kabdebó János fotóművész Márton Áron élete című fotótárlatának. 19 óra: szentmise a kontumáci templomnál, majd fáklyás körmenet. 21.00 óra: Berecz András ének- és mesemondó estje. Augusztus 13., 9.30 óra: Magyar Kollégium neves előadókkal, majd a Lovasíjász című film levetítése. 15.00 óra: barantabemutató. 17.00 óra: Vaszi Levente népdalénekes előadása. 19.00: hagyományos csángó esküvő. 20.00: az örmény Trió együttes koncertje. Augusztus 14., 12.00 óra: rendhagyó mise a nagytemplomban, a Márton Áron Emlékév jegyében. 13.00 óra: íjkészítés, fegyverbemutató. 16.00: Csíki Gergely A vasember című előadásának előbemutatója.
Dobos László
Székelyhon.ro
2016. augusztus 8.
Először rendeznek Kárpát-medencei székely, csángó és magyarörmény művészeti fesztivált
Kiállítások, koncertek, táncház és előadások is várják az érdeklődőket az első Kárpát-medencei Székely, Csángó és Magyarörmény Művészeti Fesztiválon augusztus 12. és 14. között Gyimesbükkön.
A fesztiválon Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó önálló estet ad, az Artashat Örmény Színház társulata Csiky Gergely A vasember című művét mutatja be, fellép Vaszi Levente csángó énekes, a közmédia Fölszállott a páva című tehetségkutató műsorának közönségdíjasa. A látogatók betekintést nyerhetnek egy hagyományos csángó lagziba, megtekinthetik A Lovasíjász című filmet, kiállítást láthatnak többek között Márton Áron püspök életéről és meghallgathatják a keleties zenét játszó Örmény Trió koncertjét is.
Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesüle elnöke az erdélyi, avagy magyarörmény identitásról, Bogos Mária kutató a szépvízi örményekről, Halász Péter néprajzkutató a csángókról, Páll Ágoston a korondi kerámia motívumrendszeréről, Darvas-Kozma József pápai káplán, címzetes esperes Márton Áron erdélyi püspökről tart előadást.
A Budapesti Fővárosi Örmény Önkormányzat, a Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány és a Gyimesbükkért Egyesület rendezésében hagyományteremtő jelleggel megvalósuló esemény elsősorban magyar identitást erősítő összejövetel a Gyimesben - mondta el Esztergály Zsófia Zita, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke az MTI-nek.
Hozzátette: a rendezvényen indítják útjára az Egyél jót, tegyél jót! jótékonysági mozgalmat is, amelynek bevételéből az ezeréves magyar határnál található Rákóczi-vár felújításához járulnak majd hozzá. A tradicionális gasztronómiára támaszkodva székely, csángó, magyarörmény és magyarországi ételeket, valamint éttermeket vonnak be a mozgalomba, és az ételek eladásából befolyt összeggel is segítik a vár felújítását. A mozgalom fővédnöke Pataky Attila, védnöke Berecz András, aki részt vesz a gyimesbükki eseményen is. Az elnök hangsúlyozta: a mozgalom lényege, hogy összefogás eredményeként valósul meg.
A művészeti fesztiválon látható lesz Páll Ágoston kerámiakiállítása és Kabdebó János fotóművész tárlata is, lesz fáklyás körmenet a Keresztúton, fegyverbemutató, máglyarakás és csángó táncház.
A látogatók tradicionális ételeket, többek között gombapaprikást puliszkával, örményragut, borjúpörköltet juhtúrós puliszkával, erdélyi csorbát, muszakát és borjúbográcsot kóstolhatnak - ismertette a részleteket Esztergály Zsófia Zita, hozzáfűzve: a látványos gyimesbükki fesztiválnak négy helyszín ad otthont, amelyek között csángólovasokkal és lovaskocsival lehet majd közlekedni.
Szabadság (Kolozsvár)
Kiállítások, koncertek, táncház és előadások is várják az érdeklődőket az első Kárpát-medencei Székely, Csángó és Magyarörmény Művészeti Fesztiválon augusztus 12. és 14. között Gyimesbükkön.
A fesztiválon Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó önálló estet ad, az Artashat Örmény Színház társulata Csiky Gergely A vasember című művét mutatja be, fellép Vaszi Levente csángó énekes, a közmédia Fölszállott a páva című tehetségkutató műsorának közönségdíjasa. A látogatók betekintést nyerhetnek egy hagyományos csángó lagziba, megtekinthetik A Lovasíjász című filmet, kiállítást láthatnak többek között Márton Áron püspök életéről és meghallgathatják a keleties zenét játszó Örmény Trió koncertjét is.
Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesüle elnöke az erdélyi, avagy magyarörmény identitásról, Bogos Mária kutató a szépvízi örményekről, Halász Péter néprajzkutató a csángókról, Páll Ágoston a korondi kerámia motívumrendszeréről, Darvas-Kozma József pápai káplán, címzetes esperes Márton Áron erdélyi püspökről tart előadást.
A Budapesti Fővárosi Örmény Önkormányzat, a Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány és a Gyimesbükkért Egyesület rendezésében hagyományteremtő jelleggel megvalósuló esemény elsősorban magyar identitást erősítő összejövetel a Gyimesben - mondta el Esztergály Zsófia Zita, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke az MTI-nek.
Hozzátette: a rendezvényen indítják útjára az Egyél jót, tegyél jót! jótékonysági mozgalmat is, amelynek bevételéből az ezeréves magyar határnál található Rákóczi-vár felújításához járulnak majd hozzá. A tradicionális gasztronómiára támaszkodva székely, csángó, magyarörmény és magyarországi ételeket, valamint éttermeket vonnak be a mozgalomba, és az ételek eladásából befolyt összeggel is segítik a vár felújítását. A mozgalom fővédnöke Pataky Attila, védnöke Berecz András, aki részt vesz a gyimesbükki eseményen is. Az elnök hangsúlyozta: a mozgalom lényege, hogy összefogás eredményeként valósul meg.
A művészeti fesztiválon látható lesz Páll Ágoston kerámiakiállítása és Kabdebó János fotóművész tárlata is, lesz fáklyás körmenet a Keresztúton, fegyverbemutató, máglyarakás és csángó táncház.
A látogatók tradicionális ételeket, többek között gombapaprikást puliszkával, örményragut, borjúpörköltet juhtúrós puliszkával, erdélyi csorbát, muszakát és borjúbográcsot kóstolhatnak - ismertette a részleteket Esztergály Zsófia Zita, hozzáfűzve: a látványos gyimesbükki fesztiválnak négy helyszín ad otthont, amelyek között csángólovasokkal és lovaskocsival lehet majd közlekedni.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. augusztus 16.
Egyél jót, tegyél jót a Rákóczi-várért
Májusban, pünkösd előtt kapták meg az engedélyt a gyimesbükkiek a Rákóczi-vár felújítására. A munkálatok elkezdése azonban késik, a közbeszerzési eljárást a következő napokban írják ki, de a felújításra szükséges pénznek is csak a töredéke gyűlt össze.
Székely, Csángó és Magyarörmény Művészeti Fesztiválnak adott otthont a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napokban Gyimesbükk. A rendezvényt a Budapesti Örmény Önkormányzat, a Csík Körzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány és a Gyimesbükkért Egyesület szervezte. Az eseményt felvezető sajtótájékoztatón Deáky András, a fesztivál házigazdája elmondta, késik a Rákóczi-várként ismert őrtorony (eredeti nevén Blockhaus) felújítása. Az 1626 körül Bethlen Gábor idejében épített váracska romjait évente turisták ezerei keresik fel, ezért is időszerű a munkálat elkezdése.
A késésnek két oka van: egyrészt a régészeti feltárások eredménye nyomán módosítani kellett az eredeti terveken, másrészt a közbeszerzési eljárás egy hosszú folyamat. Deáky elmondta, hogy a felújítást a Gyimesbükkért Egyesület, a Budakeszi Alapítvány és Gyimesbükk önkormányzata vállalata fel – a világ magyarságának támogatásával. A tervek szerint kétemeletes lesz a látogatható felület, az alsó szinten kiállítótermet, a felső részen pedig egy kilátót, illetve egy kávézót alakítanak ki. A munkálatokra 80 millió forintra, azaz kb. 200 ezer euróra lenne szükség – hangsúlyozta Deáky –, és jövő pünkösdre szeretnék befejezni.
A hétvégi gyimesbükki rendezvényen indították útjára az Egyél jót, tegyél jót! jótékonysági mozgalmat is, amelynek bevételéből a Rákóczi-vár felújítását támogatják. A tradicionális gasztronómiára támaszkodva székely, csángó, magyarörmény és magyarországi ételeket, valamint éttermeket vonnak be a mozgalomba, és az ételek eladásából befolyt összeggel is segítik a munkálatokat – újságolta Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke. Az eseményen jelen volt Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, aki felvállalta a mozgalom fővédnökségét. A mozgalom erdélyi nagykövete György Ottilia. Elhangzott, hogy Székelyföldi és anyaországi vendéglőket vonnak be a mozgalomba, hagyományos örmény ételek kerülnek fel az étlapokra.
Az először megrendezett fesztivál négy helyszínen zajlott: a kontumáci templomban és a templom melletti szabadtéri színpadon, a Rákóczi-vár alatti kempingben, a Deáky Panzióban és a gyimesbükki plébániatemplomban. A fesztiválon fellépett Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, Vaszi Levente népdalénekes, az érdeklődők betekintést nyerhettek egy hagyományos csángó lakodalomba. Levetítették Kaszás Géza: A Lovasíjász című filmjét, meg lehetett tekinteni a Márton Áron püspök életéről szóló, illetve Kabdebó János örmény témájú kiállítását. A Magyar Kollégium keretében Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke az erdélyi, avagy magyarörmény identitásról, Bogos Mária kutató a szépvízi örményekről, Halász Péter néprajzkutató a csángókról, Páll Ágoston a korondi kerámia motívumrendszeréről, Darvas-Kozma József Csíkszeredai plébános pedig Márton Áron püspökről tartott előadást. Az eseményen fellépett a keleties zenét játszó Örmény Trió, a kisvárdai Koszta Zoltán bőrműves bőrpáncélokat, Árpád-kori viseleteket mutatott be, lovas és harci hagyományokat ismertetett, és a fesztivál kezdetén ő fújta meg szarukürtöt.
Dobos László |
Székelyhon.ro
Májusban, pünkösd előtt kapták meg az engedélyt a gyimesbükkiek a Rákóczi-vár felújítására. A munkálatok elkezdése azonban késik, a közbeszerzési eljárást a következő napokban írják ki, de a felújításra szükséges pénznek is csak a töredéke gyűlt össze.
Székely, Csángó és Magyarörmény Művészeti Fesztiválnak adott otthont a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napokban Gyimesbükk. A rendezvényt a Budapesti Örmény Önkormányzat, a Csík Körzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány és a Gyimesbükkért Egyesület szervezte. Az eseményt felvezető sajtótájékoztatón Deáky András, a fesztivál házigazdája elmondta, késik a Rákóczi-várként ismert őrtorony (eredeti nevén Blockhaus) felújítása. Az 1626 körül Bethlen Gábor idejében épített váracska romjait évente turisták ezerei keresik fel, ezért is időszerű a munkálat elkezdése.
A késésnek két oka van: egyrészt a régészeti feltárások eredménye nyomán módosítani kellett az eredeti terveken, másrészt a közbeszerzési eljárás egy hosszú folyamat. Deáky elmondta, hogy a felújítást a Gyimesbükkért Egyesület, a Budakeszi Alapítvány és Gyimesbükk önkormányzata vállalata fel – a világ magyarságának támogatásával. A tervek szerint kétemeletes lesz a látogatható felület, az alsó szinten kiállítótermet, a felső részen pedig egy kilátót, illetve egy kávézót alakítanak ki. A munkálatokra 80 millió forintra, azaz kb. 200 ezer euróra lenne szükség – hangsúlyozta Deáky –, és jövő pünkösdre szeretnék befejezni.
A hétvégi gyimesbükki rendezvényen indították útjára az Egyél jót, tegyél jót! jótékonysági mozgalmat is, amelynek bevételéből a Rákóczi-vár felújítását támogatják. A tradicionális gasztronómiára támaszkodva székely, csángó, magyarörmény és magyarországi ételeket, valamint éttermeket vonnak be a mozgalomba, és az ételek eladásából befolyt összeggel is segítik a munkálatokat – újságolta Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke. Az eseményen jelen volt Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, aki felvállalta a mozgalom fővédnökségét. A mozgalom erdélyi nagykövete György Ottilia. Elhangzott, hogy Székelyföldi és anyaországi vendéglőket vonnak be a mozgalomba, hagyományos örmény ételek kerülnek fel az étlapokra.
Az először megrendezett fesztivál négy helyszínen zajlott: a kontumáci templomban és a templom melletti szabadtéri színpadon, a Rákóczi-vár alatti kempingben, a Deáky Panzióban és a gyimesbükki plébániatemplomban. A fesztiválon fellépett Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, Vaszi Levente népdalénekes, az érdeklődők betekintést nyerhettek egy hagyományos csángó lakodalomba. Levetítették Kaszás Géza: A Lovasíjász című filmjét, meg lehetett tekinteni a Márton Áron püspök életéről szóló, illetve Kabdebó János örmény témájú kiállítását. A Magyar Kollégium keretében Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke az erdélyi, avagy magyarörmény identitásról, Bogos Mária kutató a szépvízi örményekről, Halász Péter néprajzkutató a csángókról, Páll Ágoston a korondi kerámia motívumrendszeréről, Darvas-Kozma József Csíkszeredai plébános pedig Márton Áron püspökről tartott előadást. Az eseményen fellépett a keleties zenét játszó Örmény Trió, a kisvárdai Koszta Zoltán bőrműves bőrpáncélokat, Árpád-kori viseleteket mutatott be, lovas és harci hagyományokat ismertetett, és a fesztivál kezdetén ő fújta meg szarukürtöt.
Dobos László |
Székelyhon.ro
2016. október 19.
Összefog a világ magyarsága a Rákóczi-vár megmentéséért
Legkorábban jövő tavasszal foghatnak hozzá a gyimesbükki Rákóczi-vár rég várt újjáépítéséhez – sikeres közbeszerzés esetén. Annyi már biztos, hogy a szükséges anyagiak előteremtése nem okoz gondot.
Lassan ugyan, de történnek előrelépések a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítésével kapcsolatban – tudtuk meg Deáky Andrástól. Az újjáépítés kezdeményezője érdeklődésünkre arról számolt be, hogy mostanra – a régészeti feltárások eredményei nyomán – módosították az eredeti terveket, de a közbeszerzési eljárás lebonyolítása már hosszasabb folyamat, még biztosan felölel néhány hónapot.
Terveik szerint a jövő év elején lezáruló eljárás pozitív eredményt hoz, és sikerül megfelelő kivitelezőt találni a munkálatokra, hogy tavasszal végre elkezdődhessen az építkezés.
A 220 ezer euró értékű felújítás finanszírozását a Gyimesbükkért Egyesület, a Budakeszi Alapítvány és Gyimesbükk önkormányzata vállalta fel – a világ magyarságának támogatásával –, hangsúlyozta az említett egyesület vezetője. Hozzátette, habár csak a tennivalók konkrét elkezdését követően kezdenek teljes gőzzel bele a gyűjtésbe, mostanig is több millió forintot utaltak az egyesület bakszámlájára. Deáky már korábban is rámutatott, az anyagiak előteremtése biztosan nem okoz gondot, a cél érdekében összefog a világ magyarsága.
Többéves munka során sikerült beszerezni 2015-re az újjáépítéshez szükséges szakhatósági engedélyeket, illetve elnyerni a helyi önkormányzat támogatását. A tavaly nyáron végzett régészeti feltárások után idén tavasszal adták ki a végeleges építkezési engedélyt, amely alapján el lehetett indítani a közbeszerzési eljárást. Az eljárás után foghat hozzá a nyertes kivitelező a 150 négyzetméteres területen fekvő épület kivitelezéséhez: a kétszintes, kőépület földszintjén kiállítótermet és mosdókat alakítanak ki, az emeleten pedig egy kávézót előtérrel és fedetlen sziklaterasszal.
Az őrtoronyról
A gyimesbükki Rákóczi-várat Erdély nagy fejedelme, Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Ezt nem is lehet igazi várnak nevezni, mivel valamikor csak egy őrtorony volt, amelynek nem annyira hadászati, inkább gazdasági szempontból volt jelentősége. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A 20. század során elmaradt a vár helyreállítása, így a falai erőteljesen pusztulni kezdtek.
Kömény Kamilla Székelyhon.ro
Legkorábban jövő tavasszal foghatnak hozzá a gyimesbükki Rákóczi-vár rég várt újjáépítéséhez – sikeres közbeszerzés esetén. Annyi már biztos, hogy a szükséges anyagiak előteremtése nem okoz gondot.
Lassan ugyan, de történnek előrelépések a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítésével kapcsolatban – tudtuk meg Deáky Andrástól. Az újjáépítés kezdeményezője érdeklődésünkre arról számolt be, hogy mostanra – a régészeti feltárások eredményei nyomán – módosították az eredeti terveket, de a közbeszerzési eljárás lebonyolítása már hosszasabb folyamat, még biztosan felölel néhány hónapot.
Terveik szerint a jövő év elején lezáruló eljárás pozitív eredményt hoz, és sikerül megfelelő kivitelezőt találni a munkálatokra, hogy tavasszal végre elkezdődhessen az építkezés.
A 220 ezer euró értékű felújítás finanszírozását a Gyimesbükkért Egyesület, a Budakeszi Alapítvány és Gyimesbükk önkormányzata vállalta fel – a világ magyarságának támogatásával –, hangsúlyozta az említett egyesület vezetője. Hozzátette, habár csak a tennivalók konkrét elkezdését követően kezdenek teljes gőzzel bele a gyűjtésbe, mostanig is több millió forintot utaltak az egyesület bakszámlájára. Deáky már korábban is rámutatott, az anyagiak előteremtése biztosan nem okoz gondot, a cél érdekében összefog a világ magyarsága.
Többéves munka során sikerült beszerezni 2015-re az újjáépítéshez szükséges szakhatósági engedélyeket, illetve elnyerni a helyi önkormányzat támogatását. A tavaly nyáron végzett régészeti feltárások után idén tavasszal adták ki a végeleges építkezési engedélyt, amely alapján el lehetett indítani a közbeszerzési eljárást. Az eljárás után foghat hozzá a nyertes kivitelező a 150 négyzetméteres területen fekvő épület kivitelezéséhez: a kétszintes, kőépület földszintjén kiállítótermet és mosdókat alakítanak ki, az emeleten pedig egy kávézót előtérrel és fedetlen sziklaterasszal.
Az őrtoronyról
A gyimesbükki Rákóczi-várat Erdély nagy fejedelme, Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Ezt nem is lehet igazi várnak nevezni, mivel valamikor csak egy őrtorony volt, amelynek nem annyira hadászati, inkább gazdasági szempontból volt jelentősége. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A 20. század során elmaradt a vár helyreállítása, így a falai erőteljesen pusztulni kezdtek.
Kömény Kamilla Székelyhon.ro
2017. június 1.
Beszélgetés Deáky Andrással Gyimesbükk zarándokhellyé válásáról
Romjainkat sem hagyhatjuk pusztulni, hol a csodát megéljük
Zarándokhellyé azok a helyszínek válnak, ahol csoda történik, a csodák pedig szentekhez köthetők. Gyimesbükkön Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató szavai szerint „másképp esett meg a csoda”: kilenc évvel ezelőtt akkora érdeklődés és összefogás telepedett rá az ezeréves határra, amekkorától még mindig könnybe lábadnak a szemek. A zarándokhellyé válás folyamatáról beszélgetett Kovács Hont Imre Deáky András tanárral, panziótulajdonossal.
– Az utóbbi évtizedben teljesen megváltozott az ezeréves határként emlegetett gyimesbükki szoros környéke, ennek a változásnak pedig Ön a szíve, lelke. Mi volt az a szikra, ami a szűnni nem akaró tüzet fellobbantotta?
– Valamikor 2005 környékén kezdett egyre jobban foglalkoztatni a gondolat, hogy valamit kellene szépíteni a határon. Egyre több vendég érkezett hozzánk a panzióba, és egyre nyilvánvalóbb volt számomra, hogy mennyire érdekli őket a helyi emberek élete, a helyi történelmi örökség. De valósággal szégyelltem, hogy a vasúti őrházat vécének használják, és a Rákóczi-vár lépcsőjét is ellopkodták, még a romok is veszélyben voltak. Mesélés közben forrott ki az ötlet, hogy rakjuk vissza a lépcsőket! A vendégek is kezdték egyre komolyabban venni, mígnem egyik évben Budakesziről szimbolikusan hoztak egy méretre szabott követ lépcsőnek. Ez sajnos nem vált be, mert puha kőzetből készült, viszont kiállítottuk a panzió udvarán a Trianon-emlékműnél. Jelképesen ez a kő indította el a gyimesbükki folyamatokat.
– Az első nagy megvalósítás mégis az őrház lett, és a zarándokhellyé válás is ehhez köthető. Hogyan sikerült felújítani a házat?
– Egy darabig a román vasúttársaság használta, de úgy, hogy a benne állomásozó őr kalasnyikovval riogatta azokat, akik meg akarták látogatni a Rákóczi-várat. Később gazdátlanná vált az épület, az állapota leromlott, és a vasúttársaság eladta egy alkalmazottjának, építőanyagnak. Amikor ezt meghallottam, rémülten siettem a vasutashoz, és az épület árának többszörösét ajánlottam fel neki, így megvásároltam. Egyre szélesebb körben hangoztattam, hogy az őrházat fel kellene újítani, és egy alkalommal öt budakeszi vendégnek meséltem erről az álmomról. Egyikük felállt, és azt mondta: hagyjunk itt fejenként 100 ezer forintot erre a célra. Meg is tették, majd otthon gyűjtést szerveztek, és a Gyimesbükki Polgármesteri Hivatal is mellénk állt. Így nagyon gyorsan összegyűlt a szükséges pénz, és 2008 pünkösdjére elkészült az őrház.
– És hogyan történt a csoda?
– Magam is számítottam rá, hogy az avatáskor nagy lesz az érdeklődés, gondoltam, hogy legalább 2-3 ezer ember eljön ide. Azt viszont nehéz elmondani, hogy mi történt aznap. A román hatóságok berendeltek másnap, pünkösd hétfőjén, Bákóba, meg akartak bírságolni, amiért bevallásuk szerint a közel 40 ezer ember (!) teljesen megbénította a Gyimesi-szoroson átvezető országút forgalmát. Az az igazság, hogy erre nem voltunk felkészülve. Több mint 200 buszt és 1000 személygépkocsit számoltunk meg, a hegy aljáig álltak az autók. Az utasok kiszálltak és gyalog jöttek idáig, esetenként akár 15 km-t is, mert egyszerűen nem tudtak közelebb jönni. Fantasztikus volt az az óriási érdeklődés, az a hatalmas összefogás, ami aznap betöltötte a Gyimesi-szorost. És a nagyvilág magyarsága élőben követhette az eseményeket a Duna TV-nek köszönhetően. Ahhoz, hogy értsük, mi történt, látni kellett az emberáradatot, a tapsvihart, a zászlólobogtatást, amikor 65 év után a magyar Nohab mozdony berobogott az őrház elé. Szem szárazon nem maradt. Gyimesbükkön így esett meg a csoda, amely zarándokhellyé tette az ezeréves határt.
– Azóta az idei lesz a tizedik alkalom, hogy zarándokok tízezrei özönlik el Gyimesbükköt, és szinte minden évben találkozhatnak valami újdonsággal. Mi mindent sikerült megvalósítaniuk az őrház óta?
– A következő évben felújítottuk a kontumáci kápolnát, később az itt elesett hősök tiszteletére alakítottunk ki szakrális emlékhelyet a kápolna szomszédságában, az egykori vesztegzár romjainak felújításával. Több mint ötszáz nevet sikerült összegyűjtenünk, és a hősök névsorát gránittáblák őrzik. A másik évben a Tatros hídját festettük le. Létrehoztuk az Élet, hit és nemzet kapuját a kápolna melletti dombon. A kopjafasor állomásaira olyan kulcsszavakat faragtunk, mint például: Isten, haza, anyanyelv, szülőföld… Olyan szavak, amelyek politikai nézeteken és nemzetiségeken felüli értékeket közvetítenek. Közben a panzió udvarán is újabb és újabb szobrokat, emlékműveket avattunk. És mindezekben benne van rengeteg ember szíve, szeretete és pénze.
Az őrházzal kezdődött, az őrtoronnyal tetőzik. A gyimesbükki csoda íve
– Idén számos kerek évfordulót ünnepelhetünk a gyimesbükki pünkösd alkalmával. Melyek ezek?
– Az idei háromnapos rendezvényt Szent László király trónra lépésének 940., Kodály Zoltán zenetudós halálának 50., Domokos Pál Péter néprajzkutató halálának 25., és a csíksomlyói búcsújárás 450. évfordulójának szenteljük. Ugyanakkor ez lesz a tizedik alkalom, hogy Gyimesbükkön pünkösdi napokat szervezünk.
– Többször is kifejtette, hogy munkájuk megkoronázása lenne a Rákóczi-vár felújítása. Úgy tűnik, végre célegyenesbe értek. Mikor kezdődhet a romok újjáépítése?
– Amikor már kezdtem lemondani erről az álmomról, tavaly végül megkaptuk az építkezési engedélyt. Hét éven át küzdöttünk ezért, végül ketten maradtunk: a Gyimesbükkért Egyesület és a polgármesteri hivatal, amelynek egyébként tulajdona a Rákóczi-vár. Görbe Vilmos polgármesternek is nagyban köszönhető az előrelépés, mert az önkormányzat becsülettel állta a tervezési, engedélyeztetési költségeket. Nagyon sok munka volt ezzel, úgy kellett tárgyalni az emberekkel, hogy senkit se sértsünk meg. Figyelembe véve az állapotokat, a megosztottságot, nehéz volt legyőzni az ellenállást. Sajnos sokan meg akarták akadályozni helyi szinten is, mert ki kell mondani: a hatalomnak nem érdeke megmenteni egy magyar műemlék épületet. Egy jó belátású román szenátor közbenjárása kellett az engedélyhez, majd következett az egy éven át tartó közbeszerzési eljárás. A tervek alacsony árat vetítettek elő, nem találtunk kivitelezőt, aki vállalta volna. Végül a helyi Pál Péter elvállalta a munkát olyan összegért, hogy neki szinte semmi haszna nem származik az egészből. Már nekifoghattunk volna, de akkor a pünkösdi zarándokok elől elzártuk volna az őrtorony romjait. Ezért úgy döntöttünk, hogy pünkösd után fogunk neki a kivitelezésnek. Abban bízok, hogy sikerül értékesítenünk sok téglajegyet, és további adományokkal is megsegítenek bennünket.
– Mi az üzenete az őrtorony felújításának?
– Sokan kérdezik, hogy mi értelme van várakat újjáépíteni, amikor ennyi gond van a világban. Két üzenete van ennek. Az egyik a világ magyarsága felé: mi itt, a végeken nem adjuk fel magunkat, ezért nekik sem szabad lemondaniuk az identitásukról. A másik a románságnak üzen: üzeni, hogy a magyarok a romjaikat sem hagyják! Mi igenis itthon akarjuk érezni magunkat a szülőföldünkön, ahol temetőinkben nemzedékekre visszamenően nyugszanak a felmenőink. Hargita Népe (Csíkszereda)
Romjainkat sem hagyhatjuk pusztulni, hol a csodát megéljük
Zarándokhellyé azok a helyszínek válnak, ahol csoda történik, a csodák pedig szentekhez köthetők. Gyimesbükkön Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató szavai szerint „másképp esett meg a csoda”: kilenc évvel ezelőtt akkora érdeklődés és összefogás telepedett rá az ezeréves határra, amekkorától még mindig könnybe lábadnak a szemek. A zarándokhellyé válás folyamatáról beszélgetett Kovács Hont Imre Deáky András tanárral, panziótulajdonossal.
– Az utóbbi évtizedben teljesen megváltozott az ezeréves határként emlegetett gyimesbükki szoros környéke, ennek a változásnak pedig Ön a szíve, lelke. Mi volt az a szikra, ami a szűnni nem akaró tüzet fellobbantotta?
– Valamikor 2005 környékén kezdett egyre jobban foglalkoztatni a gondolat, hogy valamit kellene szépíteni a határon. Egyre több vendég érkezett hozzánk a panzióba, és egyre nyilvánvalóbb volt számomra, hogy mennyire érdekli őket a helyi emberek élete, a helyi történelmi örökség. De valósággal szégyelltem, hogy a vasúti őrházat vécének használják, és a Rákóczi-vár lépcsőjét is ellopkodták, még a romok is veszélyben voltak. Mesélés közben forrott ki az ötlet, hogy rakjuk vissza a lépcsőket! A vendégek is kezdték egyre komolyabban venni, mígnem egyik évben Budakesziről szimbolikusan hoztak egy méretre szabott követ lépcsőnek. Ez sajnos nem vált be, mert puha kőzetből készült, viszont kiállítottuk a panzió udvarán a Trianon-emlékműnél. Jelképesen ez a kő indította el a gyimesbükki folyamatokat.
– Az első nagy megvalósítás mégis az őrház lett, és a zarándokhellyé válás is ehhez köthető. Hogyan sikerült felújítani a házat?
– Egy darabig a román vasúttársaság használta, de úgy, hogy a benne állomásozó őr kalasnyikovval riogatta azokat, akik meg akarták látogatni a Rákóczi-várat. Később gazdátlanná vált az épület, az állapota leromlott, és a vasúttársaság eladta egy alkalmazottjának, építőanyagnak. Amikor ezt meghallottam, rémülten siettem a vasutashoz, és az épület árának többszörösét ajánlottam fel neki, így megvásároltam. Egyre szélesebb körben hangoztattam, hogy az őrházat fel kellene újítani, és egy alkalommal öt budakeszi vendégnek meséltem erről az álmomról. Egyikük felállt, és azt mondta: hagyjunk itt fejenként 100 ezer forintot erre a célra. Meg is tették, majd otthon gyűjtést szerveztek, és a Gyimesbükki Polgármesteri Hivatal is mellénk állt. Így nagyon gyorsan összegyűlt a szükséges pénz, és 2008 pünkösdjére elkészült az őrház.
– És hogyan történt a csoda?
– Magam is számítottam rá, hogy az avatáskor nagy lesz az érdeklődés, gondoltam, hogy legalább 2-3 ezer ember eljön ide. Azt viszont nehéz elmondani, hogy mi történt aznap. A román hatóságok berendeltek másnap, pünkösd hétfőjén, Bákóba, meg akartak bírságolni, amiért bevallásuk szerint a közel 40 ezer ember (!) teljesen megbénította a Gyimesi-szoroson átvezető országút forgalmát. Az az igazság, hogy erre nem voltunk felkészülve. Több mint 200 buszt és 1000 személygépkocsit számoltunk meg, a hegy aljáig álltak az autók. Az utasok kiszálltak és gyalog jöttek idáig, esetenként akár 15 km-t is, mert egyszerűen nem tudtak közelebb jönni. Fantasztikus volt az az óriási érdeklődés, az a hatalmas összefogás, ami aznap betöltötte a Gyimesi-szorost. És a nagyvilág magyarsága élőben követhette az eseményeket a Duna TV-nek köszönhetően. Ahhoz, hogy értsük, mi történt, látni kellett az emberáradatot, a tapsvihart, a zászlólobogtatást, amikor 65 év után a magyar Nohab mozdony berobogott az őrház elé. Szem szárazon nem maradt. Gyimesbükkön így esett meg a csoda, amely zarándokhellyé tette az ezeréves határt.
– Azóta az idei lesz a tizedik alkalom, hogy zarándokok tízezrei özönlik el Gyimesbükköt, és szinte minden évben találkozhatnak valami újdonsággal. Mi mindent sikerült megvalósítaniuk az őrház óta?
– A következő évben felújítottuk a kontumáci kápolnát, később az itt elesett hősök tiszteletére alakítottunk ki szakrális emlékhelyet a kápolna szomszédságában, az egykori vesztegzár romjainak felújításával. Több mint ötszáz nevet sikerült összegyűjtenünk, és a hősök névsorát gránittáblák őrzik. A másik évben a Tatros hídját festettük le. Létrehoztuk az Élet, hit és nemzet kapuját a kápolna melletti dombon. A kopjafasor állomásaira olyan kulcsszavakat faragtunk, mint például: Isten, haza, anyanyelv, szülőföld… Olyan szavak, amelyek politikai nézeteken és nemzetiségeken felüli értékeket közvetítenek. Közben a panzió udvarán is újabb és újabb szobrokat, emlékműveket avattunk. És mindezekben benne van rengeteg ember szíve, szeretete és pénze.
Az őrházzal kezdődött, az őrtoronnyal tetőzik. A gyimesbükki csoda íve
– Idén számos kerek évfordulót ünnepelhetünk a gyimesbükki pünkösd alkalmával. Melyek ezek?
– Az idei háromnapos rendezvényt Szent László király trónra lépésének 940., Kodály Zoltán zenetudós halálának 50., Domokos Pál Péter néprajzkutató halálának 25., és a csíksomlyói búcsújárás 450. évfordulójának szenteljük. Ugyanakkor ez lesz a tizedik alkalom, hogy Gyimesbükkön pünkösdi napokat szervezünk.
– Többször is kifejtette, hogy munkájuk megkoronázása lenne a Rákóczi-vár felújítása. Úgy tűnik, végre célegyenesbe értek. Mikor kezdődhet a romok újjáépítése?
– Amikor már kezdtem lemondani erről az álmomról, tavaly végül megkaptuk az építkezési engedélyt. Hét éven át küzdöttünk ezért, végül ketten maradtunk: a Gyimesbükkért Egyesület és a polgármesteri hivatal, amelynek egyébként tulajdona a Rákóczi-vár. Görbe Vilmos polgármesternek is nagyban köszönhető az előrelépés, mert az önkormányzat becsülettel állta a tervezési, engedélyeztetési költségeket. Nagyon sok munka volt ezzel, úgy kellett tárgyalni az emberekkel, hogy senkit se sértsünk meg. Figyelembe véve az állapotokat, a megosztottságot, nehéz volt legyőzni az ellenállást. Sajnos sokan meg akarták akadályozni helyi szinten is, mert ki kell mondani: a hatalomnak nem érdeke megmenteni egy magyar műemlék épületet. Egy jó belátású román szenátor közbenjárása kellett az engedélyhez, majd következett az egy éven át tartó közbeszerzési eljárás. A tervek alacsony árat vetítettek elő, nem találtunk kivitelezőt, aki vállalta volna. Végül a helyi Pál Péter elvállalta a munkát olyan összegért, hogy neki szinte semmi haszna nem származik az egészből. Már nekifoghattunk volna, de akkor a pünkösdi zarándokok elől elzártuk volna az őrtorony romjait. Ezért úgy döntöttünk, hogy pünkösd után fogunk neki a kivitelezésnek. Abban bízok, hogy sikerül értékesítenünk sok téglajegyet, és további adományokkal is megsegítenek bennünket.
– Mi az üzenete az őrtorony felújításának?
– Sokan kérdezik, hogy mi értelme van várakat újjáépíteni, amikor ennyi gond van a világban. Két üzenete van ennek. Az egyik a világ magyarsága felé: mi itt, a végeken nem adjuk fel magunkat, ezért nekik sem szabad lemondaniuk az identitásukról. A másik a románságnak üzen: üzeni, hogy a magyarok a romjaikat sem hagyják! Mi igenis itthon akarjuk érezni magunkat a szülőföldünkön, ahol temetőinkben nemzedékekre visszamenően nyugszanak a felmenőink. Hargita Népe (Csíkszereda)
2017. szeptember 6.
Lejárt építkezési engedély miatt szünetel a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítése
Alig láttak hozzá a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítéséhez, a helyszínen máris szünetlenek a munkálatok. A kellemetlenség a helyi polgármesteri hivatal figyelmetlenségéből adódik, ugyanis lejárt az építkezési engedély, amit nem hosszabbítottak meg időben. Az építkezés kezdeményezője ettől függetlenül bizakodó, állítása szerint jövőre felépül a vár.
A gyimesbükki Rákóczi-várat Erdély nagy fejedelme, Bethlen Gábor építtette 1626 körül, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A 20. század során azonban elmaradt a vár helyreállítása, így a falai erőteljesen pusztulni kezdtek.
Hét évvel ezelőtt aztán a Gyimesbükkért Egyesület, a Budakeszi Alapítvány és Gyimesbükk önkormányzata a világ magyarságának támogatásával felvállalta a 220 ezer euró (68 millió forint, közel egymillió lej) értékű felújítás finanszírozását.
Többéves munka során 2015-re sikerült beszerezniük az újjáépítéshez szükséges szakhatósági engedélyeket. A 2015 nyarán elvégzett régészeti feltárások után 2016 tavaszán kiadták a végeleges építkezési engedélyt, amely alapján el lehetett indítani a közbeszerzési eljárást. Idén nyáron úgy tűnt, hogy minden akadály elhárult az építkezés útjából: a közbeszerzési eljárást lezárták, és került egy vállalkozó, aki elvállalta a vár felépítését.
Egy hónappal ezelőtt el is kezdték a munkálatokat, a gyimesi oldalról bevágták az utat, ahol a munkagépek ki tudják szállítani az anyagokat a helyszínre, és kijelölték azoknak az eszközöknek a helyét, amelyek a falakat támasztják.
A munkálatokat azonban két héttel ezelőtt kénytelenek voltak leállítani, ugyanis lejárt az építkezési engedély – tudtuk meg Deáky Andrástól, az építkezés kezdeményezőjétől, a Gyimesbükkért Egyesület vezetőjétől. Jövőben mindenképp elkészül? Az engedélyt egyébként a lejárta előtt meg lehetett volna hosszabbítani, most azonban erre már nincs lehetőség, és új engedélyt kell kiváltani a munkálatok folytatása érdekében.
A polgármesteri hivatal elhanyagolta az építkezési engedély megújítását, figyelmetlenség miatt történhetett ez meg, és valószínűleg a személyzethiány is hozzájárult, hiszen nincs olyan személy, aki ezzel foglalkozik. A probléma azonban orvosolható, hiszen nincs semmilyen akadálya annak, hogy új építkezési engedélyt kapjunk. Ennek kiállítása egy-két hónapba telik, így lehet, hogy még az idén folytatni tudjuk a munkát.
A munkálatokat egyébként egy év alatt el tudjuk végezni, ha most folytathattuk volna, az ősz végéig fedél alá került volna a vár. Az időigényesebb része az, hogy korabeli berendezést kell tervezni, és azt ki is kell vitelezni. Ha az idén már nem lesz rá lehetőség, jövő tavasszal mindenképp folytatjuk a munkát, és jövő őszig kész is lesz a vár. Az is fantasztikus, hogy mennyire a szívükön viselik az emberek a vár felépítését, folyamatosan támogatják az ügy előremenetelét” – emelte ki Deáky.
Hozzátette, a magyarországi és erdélyi magyarok adományai által a beruházásra eddig összesen 10 millió forint (150 854 lej) gyűlt össze a bankszámlán és a téglajegyekből.
Az építkezés kezdeményezője úgy véli, ha továbbra is megmarad az adakozási kedv, jövő ilyenkorra összegyűl a beruházáshoz szükséges teljes összeg. A Rákóczi-vár felépítéséhez tehát továbbra is várják a támogatást, az érdeklődők kétféleképpen adakozhatnak: Deáky Andrásnál téglajegyeket még vásárolhatnak, de azok is hozzájárulhatnak az újjáépítés megvalósulásához, akik nem tudnak Gyimesbükkbe utazni, ugyanis az egyesület bankszámlájára továbbíthatják a felajánlásokat.
Iszlai Katalin / Székelyhon.ro
Alig láttak hozzá a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítéséhez, a helyszínen máris szünetlenek a munkálatok. A kellemetlenség a helyi polgármesteri hivatal figyelmetlenségéből adódik, ugyanis lejárt az építkezési engedély, amit nem hosszabbítottak meg időben. Az építkezés kezdeményezője ettől függetlenül bizakodó, állítása szerint jövőre felépül a vár.
A gyimesbükki Rákóczi-várat Erdély nagy fejedelme, Bethlen Gábor építtette 1626 körül, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A 20. század során azonban elmaradt a vár helyreállítása, így a falai erőteljesen pusztulni kezdtek.
Hét évvel ezelőtt aztán a Gyimesbükkért Egyesület, a Budakeszi Alapítvány és Gyimesbükk önkormányzata a világ magyarságának támogatásával felvállalta a 220 ezer euró (68 millió forint, közel egymillió lej) értékű felújítás finanszírozását.
Többéves munka során 2015-re sikerült beszerezniük az újjáépítéshez szükséges szakhatósági engedélyeket. A 2015 nyarán elvégzett régészeti feltárások után 2016 tavaszán kiadták a végeleges építkezési engedélyt, amely alapján el lehetett indítani a közbeszerzési eljárást. Idén nyáron úgy tűnt, hogy minden akadály elhárult az építkezés útjából: a közbeszerzési eljárást lezárták, és került egy vállalkozó, aki elvállalta a vár felépítését.
Egy hónappal ezelőtt el is kezdték a munkálatokat, a gyimesi oldalról bevágták az utat, ahol a munkagépek ki tudják szállítani az anyagokat a helyszínre, és kijelölték azoknak az eszközöknek a helyét, amelyek a falakat támasztják.
A munkálatokat azonban két héttel ezelőtt kénytelenek voltak leállítani, ugyanis lejárt az építkezési engedély – tudtuk meg Deáky Andrástól, az építkezés kezdeményezőjétől, a Gyimesbükkért Egyesület vezetőjétől. Jövőben mindenképp elkészül? Az engedélyt egyébként a lejárta előtt meg lehetett volna hosszabbítani, most azonban erre már nincs lehetőség, és új engedélyt kell kiváltani a munkálatok folytatása érdekében.
A polgármesteri hivatal elhanyagolta az építkezési engedély megújítását, figyelmetlenség miatt történhetett ez meg, és valószínűleg a személyzethiány is hozzájárult, hiszen nincs olyan személy, aki ezzel foglalkozik. A probléma azonban orvosolható, hiszen nincs semmilyen akadálya annak, hogy új építkezési engedélyt kapjunk. Ennek kiállítása egy-két hónapba telik, így lehet, hogy még az idén folytatni tudjuk a munkát.
A munkálatokat egyébként egy év alatt el tudjuk végezni, ha most folytathattuk volna, az ősz végéig fedél alá került volna a vár. Az időigényesebb része az, hogy korabeli berendezést kell tervezni, és azt ki is kell vitelezni. Ha az idén már nem lesz rá lehetőség, jövő tavasszal mindenképp folytatjuk a munkát, és jövő őszig kész is lesz a vár. Az is fantasztikus, hogy mennyire a szívükön viselik az emberek a vár felépítését, folyamatosan támogatják az ügy előremenetelét” – emelte ki Deáky.
Hozzátette, a magyarországi és erdélyi magyarok adományai által a beruházásra eddig összesen 10 millió forint (150 854 lej) gyűlt össze a bankszámlán és a téglajegyekből.
Az építkezés kezdeményezője úgy véli, ha továbbra is megmarad az adakozási kedv, jövő ilyenkorra összegyűl a beruházáshoz szükséges teljes összeg. A Rákóczi-vár felépítéséhez tehát továbbra is várják a támogatást, az érdeklődők kétféleképpen adakozhatnak: Deáky Andrásnál téglajegyeket még vásárolhatnak, de azok is hozzájárulhatnak az újjáépítés megvalósulásához, akik nem tudnak Gyimesbükkbe utazni, ugyanis az egyesület bankszámlájára továbbíthatják a felajánlásokat.
Iszlai Katalin / Székelyhon.ro