Kassay Péter már nem igazgató
Egy múlt heti döntés értelmében Kassay Péter már nem tölti be a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatói tisztségét. A részletekről Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke tájékoztatott, a parlamenti képviselő viszont úgy véli, mind a megyei tanácsnál, mind a területi RMDSZ-ben „bajok vannak”.
Többször is beszédtémát szolgáltatott és nemcsak a szárhegyi lakosságnak a Lázár-kastély, illetve a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ körül kialakult új helyzet. Mint már olvashatták: egyelőre lakat került a Lázár-kastélyra, a központ szünetelteti kastélybeli tevékenységét, programjai viszont folyatódnak. A kastélynyitáshoz a tulajdonosok egyetértésére, a megyei tanácsnak egy szerződéskötésre lenne szükség.
A sajtónyilatkozatokon túl a fejleményekről Szárhegy lakossága falugyűlésen is értesülhetett. Január 18-án a művelődési házban a kastély sorsa, a kaláka megszervezése mellett felvetődött, hogy a szárhegyiek szívük szerint egy falusfelüket látnák szívesen a kulturális központ élén. Akkor jelentette ki Borboly Csaba, készüljenek, versenyvizsga lesz február vagy március folyamán az igazgatói tisztségre, örömmel venné, ha szárhegyiek is jelentkeznének, ugyanakkor a jelenlegi igazgatónak, Kassay Péternek is módjában áll majd megmérettetni.
Akkor még nem volt szó róla, hogy a versenyvizsgáig hátralévő időszakban egy másik személy tölti be az igazgatói tisztséget. Az elmúlt héten derült erre fény, az okokról Borboly Csabától kértünk választ.
„Kassay Péternek 2013. december 31-én lejárt a menedzseri szerződése, erről neki és minden további érdekelt félnek tudomása volt, tehát nincs szó felmentésről, csak a szerződés lejártáról. Igyekszünk minél előbb kiírni a versenyvizsgát, hogy a tisztség ne maradjon sokáig betöltetlenül. Jelentkezhet bárki, aki megfelel a feltételeknek” – áll a tanácselnök válaszában. Mint megtudtuk, az intézményt egy erre kinevezett személy irányítja. „Ideiglenes megbízott vezető Csergő Mária, akit elnöki rendelettel neveztem ki. A vezérigazgatóságokkal egyeztetve esett személyére a választás: megnéztük, ki Kassay helyettese, kiderült, hogy már nyugdíjas, ezért nem lehet kinevezni, így annak a helyettesét neveztük ki” – fogalmazott Borboly Csaba.
Nem jelent fennakadást a vezetőcsere az intézmény tevékenységének menetében, a feladatok között kell legyen a jövőtervezés is – véli az elnök, kijelentve: „Az ott dolgozó munkaközösség felelőssége és lehetősége, hogy felvázoljon egy, kizárólag a képzőművészetet és a gyergyói kulturális életet szolgáló elképzelést, olyat, amit a megyei tanács támogatni tud, kihagyva a korábbi nem kulturális témaköröket, illetve a vendéglátóipar számára „biztosított” konkurenciális tevékenységeket, így a szállásadást és étkeztetést. Az elképzelés alapján tudnunk kell minden tevékenységet biztosítani és folytatni! Ha szükséges, mint korábban jeleztük, a kultúra terén szakértelemmel, tapasztalattal nem rendelkező kollégáknak igyekszünk helyet biztosítani más intézményünkben, akár a konyhát üzemelő egységben, amelyet a község által tovább működne.”
Azon kérdésünkre, van-e esély, hogy Kassay Péter más munkakörben folytassa tevékenységét, vagy munkanélkülivé válik, Borboly Csaba kijelentette: „Senki se marad állás nélkül, aki tisztességesen akar dolgozni Hargita Megye Tanácsánál, az álláshirdetéseink Kassay Péter számára is érvényesek, sőt az egyikre külön felhívtuk a figyelmét, hisz egy képzőművészetekkel kapcsolatos uniós pályázatban is van egy meghirdetett munkahely. Természetesen erre kell jelentkezni, és ha többen jelentkeznek, versenyvizsgázni kell, de remélem, nem jelent ez gondot neki, figyelembe véve az eddigi tapasztalatát”.
Az ügy kapcsán Kassay Péter véleményét is kértük. A központ volt igazgatója alátámasztotta a megyei tanács elnökének szavait, nem kívánta azt semmivel sem kiegészíteni.
Moldován: hátat fordítani nem szabad
„A kastély bezárásának előzményeiről én nem sokat tudok, efölött a megyei tanács és személyesen Borboly Csaba bábáskodott. De elég szomorú, hogy ennyi év tárgyalás után nincs eredmény. Ez azt bizonyítja, hogy a felek képtelenek voltak egy kompromisszumos megoldás találására” – fogalmazott újságírói kérdésre válaszolva Moldován József. A megoldást abban látja, ha „más emberek vagy más helyzetből folytatódik a tárgyalás. El kellene érni a tulajdonosokkal az egyetértést, hogy újra megnyílhasson a kastély a turistaforgalom előtt”.
A kastélybezárás az egész magyarságot hátrányosan érinti, véli a parlamenti képviselő. „Egy olyan kulturális helyszín volt, amely nagyon sok rendezvénynek adott helyet. Hiánya a jövőben meg fogja bélyegezni a magyar kultúra menetrendjét, negatívan befolyásolja mindazon alkotók életét, akik a táborokban részt vettek, kiállításokat szerveztek”.
„Vannak olyan fontos kérdések, amelyeket nem kellene csak egy emberre bízni, és ide kapcsolódik Kassay Péter igazgató eltávolítása is tisztségéből. A kiírásra kerülő versenyvizsgáig lett volna mód szerződése ideiglenes meghosszabbítására, de úgy érzem, nem ez volt a szándék” – mondta a politikus. Hozzátette: „Kassay rendezvényszervezőként, intézményvezetőként szerintem nagyon jó munkát végzett. Az ő és kollégái munkájának eredménye mindaz, ami a Lázár-kastélyban létrejött. Ilyen esetekben én nem látom indokoltnak, hogy csak azért hívjuk vissza, mert munkája során hibákat követett el. Mi több, ha nem az alkotói, szervezői munka során voltak problémák, hanem adminisztratív téren, akkor a megyei tanácsnak észlelnie kellett volna már korábban az alárendelt intézményben történteket, és számon kérni a felelősöket minden szinten.”
Moldován József azt is elmondta, úgy látja, „a megyei tanácsnál az utóbbi időben elég furcsán mennek a dolgok, különleges döntések születnek. Valószínű idén alaposabban meg kell nézzük, mi történik ott. Úgy látom, válságos helyzetben van a vezetőség, de egyben az egész apparátus is. Ennek feloldása nem lesz egyszerű”. A megoldáskeresés módozatára vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: „Az RMDSZ-nek van egy megyei döntéshozó testülete, a Hargita megyei Egyeztető Tanács (HET), itt kell megbeszélni a kérdéseket, megoldást keresni a problémákra. Ez a testület kell ebben az évben jobban odafigyeljen, döntéseket hozzon, amikor úgy látszik, egyik vagy másik ember elcsúszik, vagy megpróbál rossz irányba menni. Mert ami a megyében történik, az közös felelősség. Aki politikai szerepet vállalt, mindenki felelősséggel is tartozik. Ha vannak olyan emberek, akiket meg kell erősítsünk, akkor tegyük meg, amennyiben lehet. Ha nem lehet együttműködni, vagy nem felelnek meg, keressünk a haladáshoz más partnereket.”
Összegezvén a szárhegyi helyzethez kötődő gondolatait, a társak melletti kiállás fontosságát is hangoztatta Moldován József. „Én személy szerint Kassay Péter kultúráért tevő munkáját elismerem. Területi RMDSZ-es politikusként pedig úgy gondolom, a területi szervezet is állást kellett volna foglaljon, mellette álljon, kinyilvánítsa álláspontját. Nem tudok róla, hogy a területnél lett volna egyeztetés. Pedig jó lett volna. Mert Gyergyó területén vannak értékes emberek, és nemcsak akkor kell mellettük kiállni, amikor kinevezik, hanem akkor is, amikor bajban vannak.”
Balázs Katalin
Székelyhon.ro,

A Lázár-kastélyban hoznák létre az Erdélyi Történeti Múzeumot
A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban hoznák létre az Erdélyi Történeti Múzeumot, amennyiben sikerül kiegyezni az A kategóriás műemlék épület tulajdonosaival – erről tárgyalt Borboly Csaba és Semjén Zsolt Budapesten.
Semjén Zsolttal, Magyarország miniszterelnök-helyettesével találkozott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a héten Budapesten. A megbeszélés témája a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ visszaköltözése a Lázár-kastélyba volt, valamint, hogy ugyanott létrehoznák az Erdélyi Történeti Múzeumot. Áttekintették a kastély jogi helyzetét, a tulajdonosi igényeket, felvetéseket és a különféle megoldási lehetőségeket, továbbá az elmúlt időszak történéseit ez ügyben.
Mint ismeretes, az ingatlan tulajdonosai jelenleg Gyergyószárhegyen, Budapesten, illetve Dél-Amerikában élnek, és a kastélyt visszakapták, de amíg nem tudnak megegyezni a tulajdon elosztásáról, illetve a kastély használatáról, bérleti díjáról, addig Hargita Megye Tanácsa nem tud az épületben közhasznú tevékenységet folytatni. A jelenlegi helyzetben a Budapesten élő Lipthay család hozzáállása pozitív, ingyen használatba adná a részét közhasznú tevékenységre, a többi tulajdonossal viszont nem sikerült megegyezni. A vita feloldása jelentősen megkönnyítené, hogy a kastélyban folytatódjon a közhasznú tevékenység. Borboly Csaba azért is sürgeti a megegyezést, mert a gyergyószárhegyiek által önkéntes munkában újjáépített és most bezárt kastély állaga napról napra romlik.
„A” kategóriás műemlékről van szó, ami felelősséget jelent, a tulajdonosoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az ingatlan megóvására, erőfeszítést kell tenniük, ez a kötelesség pedig jelentős terheket ró rájuk. Ezért is, meg tekintve, hogy a jelenlegi magyarországi és romániai ingatlanpiaci helyzetben a szóban forgó tulajdont nem lehetne a valós értékének megfelelően eladni, érdekük, hogy a helyi és megyei önkormányzat, valamint a Magyar kormány szerepet vállaljon a kastély fenntartásában. (A kastély ügyéről szóló, 2014 januárjában készült jelentés elérhető a megyei tanács honlapján.)
A felek egyetértettek abban, hogy szükség van az Erdélyi Történeti Múzeum létrehozására a Lázár-kastélyban, és fontos, hogy a szárhegyi alkotótábor gyűjteményét minél előbb újra kiállíthassák a műemlék épületben, hiszen értékes alkotásokról van szó, ráadásul ezzel növelhetik a látogatók számát, amiből a térség vendéglátói is profitálhatnak. Emellett az is fontos, hogy a szárhegyi önkormányzatban a frakciók konszenzusra jussanak, hisz elfogadhatatlan, hogy a kastély, illetve az alkotóközpont tevékenységét akadályozzák azzal, hogy nem hozzák meg a szükséges kétharmados határozatokat az ügyben, pedig az lenne ésszerű – olvasható a Hargita megyei tanács által kiadott közleményben.
Magyarország kormánya anyagi támogatást tud biztosítani az újraindított tevékenységekhez, de csakis Gyergyószárhegy Község Polgármesteri Hivatalán vagy Hargita Megye Tanácsán keresztül. A tulajdonosoknak meg kell egyezniük egymással, nincs más lehetőség jogilag a három tulajdonos közti nézeteltérés rendezésében. Ha nem tudnak megegyezni, akkor javasolt a vagyonközösség megosztása, lehetőleg konszenzussal, és az alapján lehetne együttműködni a történeti múzeumot és az alkotóközpont munkáinak állandó kiállítását illetően. Ha a tulajdonosoknak sikerül megegyezniük, akkor hangsúlyos szerepvállalásra lehet számítani Hargita Megye Tanácsa és Magyarország Kormánya részéről, hisz a köz javára bocsátott, rendezett tulajdonú műemlék épület érdekében már lehet érdemben közös erőfeszítéseket tenni. A megyei tanácsnak az a feladata, hogy jelezze a magyar kormánynak: ha a tulajdonosok átadják az ingatlant a köz javára, akkor az Erdélyi Történeti Múzeum projekt főgazdája a község által működtetett intézmény vagy a megyei tanács intézménye lesz, mivel akkor már megteremtődik a jogi alap a közérdekű tevékenységek közös finanszírozására. Ebben minél előbb állást kell foglalnia Gyergyószárhegy tanácsának is, kétharmados többségi határozattal. Az esetben is lehet lépni, ha ez közhasznú tevékenység csak a Lipthay Antal által, ingyenesen már felajánlott 13/24 részű, behatárolt ingatlanrészben kezdhető el – áll a közleményben.
A téma iránt érdeklődők további hasznos információkat találhatnak a megyei tanács Lázár-kastéllyal kapcsolatos weboldalán. maszol.ro

Czimbalmos lesz az igazgató
Június másodikán került nyilvánosságra a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetői állására meghirdetett versenyvizsga eredménye. Ennek értelmében Czimbalmos Attila vizsgázott sikeresen.
A részletekről Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke tájékoztatott: „A versenyvizsgán az egyetlen résztvevő, Czimbalmos Attila 8,60-as végső pontszámot ért el, így a vizsgáztatóbizottság javasolta a menedzseri szerződés megkötését”.
Mint már olvashattak róla, a menedzseri munkakörre kiírt versenyvizsgát ketten pályázták meg, Czimbalmos mellett Kolcsár András is jelentkezett, ám az utóbbi aktacsomóját visszautasították, azzal indokolva, hogy nem teljesíti a kiírás feltételeit. Kolcsár fellebbezési szándékot fogalmazott meg, ám sikertelenül. Ennek kapcsán Borboly elmondta: „Kolcsár András fellebbezett az ellen, hogy nem vehetett részt a vizsgán, de az óvásokat elbíráló bizottság elutasította azt, helyt adva azon indoklásunknak, hogy nem felel meg a kiírt feltételeknek, azaz nincs meg a felsőfokú diploma megszerzésétől számított legkevesebb ötéves tapasztalata.”
Megtudtuk, a törvény értelmében az új menedzserrel a vizsgaeredmény kihirdetésétől számított 30 napon belül meg kell kötni a szerződést, és utána rögtön megkezdheti a munkát. Rákérdeztünk arra is, milyen elvárásai vannak a megye első emberének e munkakör betöltőjével szemben. „Szeretném, ha az új vezető fellendítené a művészeti és kulturális központ tevékenységét a jelenlegi áldatlan állapotban is, és megoldást találna valamilyen formában a jelenlegi helyzetre. A központnak továbbra is azt a szerepet kell betöltenie, amit eddig, azazhogy a képzőművészek számára a Budapest–Kolozsvár–Bukarest-tengelyen helyezkedjen el” – válaszolt kérdésünkre Borboly Csaba.
Balázs Katalin. Székelyhon.ro

Útszéli keresztek felújítása Szárhegyen
Árvíz, tűzvész után, betegségből való felgyógyulást követően állították az útszéli kereszteket. Szárhegyen ezek száma harminckettő, felújításukat egy helybéli kezdeményezte, de sokan siettek segítségére. A községben úgy tartják, a fiatalságot nem szabad keresztvetőhely nélkül hagyni.
Az út menti keresztfák állapotának feljavításán dolgoznak Szárhegyen, ehhez adott 3000 lejes támogatást a község önkormányzata. A harminckét keresztből több mint húsz valamilyen beavatkozást igényel. Czimbalmos Attila restaurátorként elmondta: „Lévén, hogy fakeresztekről van szó, és esőnek, hónak kitett helyen állnak, ráadásul hagyományos módszerrel, enyves krétával festették le annak idején, a korhadás veszélyezteti. Ezt a romlást kell megállítani, szem előtt tartva a legfőbb szabályt: módosítani tilos, az eredeti állapotot kell megtartani, az állagot megőrizni”. Nem mond ellent kijelentésének az sem, hogy néhány bádogtetős keresztre most zsindely kerül. Ez ugyanis az eredeti állapot, a 100-150 esztendős keresztfák teteje eredetileg zsindely volt, később cserélték bádogra.
Segítőkész szárhegyiek
Már feljavítottak öt keresztfát, a munka folytatódik, év végéig a tervek szerint be is fejezik. Az anyagi alap megpályázását, a koordinálást a Torzsások Kulturális és Turisztikai Egyesülete vállalta fel, ám az értékmentő munkáért még sokakat illet köszönet. Szívesen segítenek a keresztek szomszédságában lakók, vállalkozók, szilárdítják a talapzatokat, szárhegyi asztalosműhelyekben is zajlik a munka, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ számos alkalmazottja egyaránt kiveszi részét a felújításból.
A „keresztes” kezdeményező
A torzsások és segítőik az útszéli keresztek jelentőségére kívánják felhívni a figyelmet, példát mutatni akár Székelyföld többi településének is, hogy nem szabad ezen értékeket veszni hagyni. Mindannyiszor megemlítik a kezdeményező falustársuk, Szabó József nevét is, aki éppen egy esztendeje látott hozzá az első köztéri kereszt felújításához. A nyugdíjas cipész a tavalyi Szent Antal-búcsúra fejezte be a kolostor melletti kereszt rendbetételét, újrafestette a korpuszt, mi több, a virágtartót is. Hogy mi ösztönözte e cselekedetre? Röviden válaszolt: „Mert kereszt kell mindenkinek, a fiatalságot sem hagyhatjuk keresztvetőhely nélkül”. Szintén Szabó József vette számba a községben fellelhető többi keresztet, az általa készített fényképekből a káposztafesztiválon nyílt kiállítás és született ösztönzés az összefogásra.
Keresztbe foglalt történetek
„Ezeket cifrázni nem szabad, de veszni hagyni sem, mert mindegyiket a hála, a remény, a hit állította” – mondogatta tavaly a nyugdíjas ember, és idős társaival együtt ő is több történetet tud, mely egy-egy kereszt állításának okára világít rá. A leggyakrabban emlegetett a központi kereszt múltja. Az egykori néptanács előtti feszület léte a múlt rendszerben bosszantotta az elvtársakat, s jött a parancs: el kell onnan tüntetni. Nehéz, kő alapú volt, kézzel nem lehetett volna továbbtenni, de nem került gazda, aki ökreit e célra befogta volna. Egy traktorista jelentkezett, vállalja ő a munkát, de amikor megkötötték a keresztet, a férfi beült a traktorba, elsötétedett előtte a világ. Hogy mit érzett, mit látott, sosem derül ki, de amint összeszedte magát, kiugrott a traktorból, eloldozta a köteleket, s azt mondta a fejeseknek, erre a munkára helyette keressenek mást.
Azóta is ott van a kereszt, s nem lenne ember, aki elhúzassa, igaz, a vezetőknek sem ez mostanság a céljuk, inkább a szándék mellé anyagi segítséget biztosítanak, a kezdeményező pedig szorgosan gyűjtögeti a többi keresztről szóló történeteket is.
Balázs Katalin. Székelyhon.ro

Fiatal tehetségek alkotnak Szárhegyen
A tehetségkutatás és -gondozás, a magyarságtudat erősítése és a közösségi szellem fejlesztése céljával szervezi meg évről évre alkotótáborát a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. A huszonegyedik rendezvény vasárnap nyitotta meg kapuit.
Hagyományosan Szárhegyen, ám ezúttal nem a ferences kolostorban táboroznak a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor résztvevői, a huszonnégy fiatalt és oktatóikat Böjte atya Kájoni János Gyermekotthona fogadta be. Rajzot, festészetet, fafaragást, kézművességet tanulnak itt egy héten át a diákok, a hasznosat a kellemessel ötvözve, kirándulásokat, szórakoztató programokat is iktattak programjukba a szervezők. A legtávolabbi résztvevők Felvidékről érkeztek, vannak diákok Nagyszebenből, a csángóföldi Lujzikalagorról, valamint Gyergyó térség különböző településeiről.
Idén is pályázat révén nyertek belépőt a táborba a jelentkezők – gyökerek témában kellett leadják pályamunkáikat, melyeket bárki megtekinthetett a vasárnapi megnyitó alkalmával a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ Schola vendégházának előcsarnokában. A közös kiállítás mellett egy egyéni tárlat anyagát is megcsodálhatta a közönség – a 15 éves Spînochi Csilla-Cristina, a Borsos Miklós alkotótábor egyik állandó résztvevője mutatta be munkáit.
A közel negyven alkotást felvonultató kiállítást Ferencz Zoltán képzőművész, a Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője méltatta. Úgy fogalmazott: „A tárlat anyaga bemutatja azt a világot, amit a fiatal alkotó korához illően képvisel. Természetes, hogy ebben a korban még nincsen meghatározott »útja«, de még nem is várható. Csilla sok témához, technikához nyúl hozzá: absztrakt, expresszionista, hagyományos tusrajzzal készült figuratív tájképek, pasztellel készült munkák képezik a tárlat anyagát. Egyvalami közös bennük: látásmódjukban szinte kivétel nélkül megtalálható valami, ami az emberi elme különböző sajátosságait kutatja, valamint a kivételes és a szabályszerű különös ötvözete.”
„Követjük a táborainkban részt vevő gyerekek életútját, úgy érezzük, hogy az évi rendszerességgel szervezett programunk hozzájárul a fiatalok pályaválasztásához, tehetségük fejlesztéséhez. A húsz év alatt 47 egykori táborozónk folytatta tanulmányait képzőművészeti vagy kézműves területen” – mondta el az ünnepségen Bancsi Edit, a szervező alapítvány ügyvezetője.
A 21. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, valamint a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében jött létre. Az esemény Hargita megye tanácsa, a Communitas Alapítvány, a gyergyószentmiklósi Bonus Rt., a Fundamenta Kft., valamint György István támogatásával valósulhatott meg. A szervezők köszönetet mondanak továbbá a Vaskertes Iskola pedagógus-, diák- és szülőközösségének is a segítségért.
Pethő Melánia, Székelyhon.ro,

Székelyföld történetéről Gyergyószárhegyen
A székely történelem jeles eseményeit mutatja be az a kiállítás, amely Székelyföld története címmel szombaton nyílik Gyergyószárhegyen, a polgármesteri hivatal aulájában.
A kiállításon helyet kapnak a szárhegyi vonatkozású emlékek is. A tárlat megnyitója a Székelyföld Napok eseménysorozathoz kapcsolódik, és a VIII. Híres Szárhegyi Káposztavásár és Fesztivál egyik kiemelkedő eseménye lesz – olvasható a rendezvény ajánlójában. A mostani kiállítás olyan állandó tárlatot alapozhat meg, amelyet bővített formában később a szárhegyi Lázár-kastélyban, Székelyföld történetének egyik fontos helyszínén mutatnának be a közönségnek. A kiállítás rendezője a Pro Arte et Natura Alapítvány (PAN), kurátora Borsos Gyöngyi néprajzkutató. „Ez a kulturális kezdeményezés az ezeréves székely sors iránti mély szeretetet fejezi ki. Hozzájárul, hogy a székely nép eljövendő nemzedékeinek szívében tovább éljen a magyar megmaradás létjogosultságának tudata” – idézik az ajánlóban Lipthay Antalt, a PAN társalapítóját. A tárlat anyaga több kulturális intézmény, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum, a Tarisznyás Márton Múzeum, a Csíki Székely Múzeum, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont együttműködésével valósul meg.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Van-e élet kastély nélkül Szárhegyen?
A közelmúltban előadást tartott Túros Eszter művészettörténész és Czimbalmos Attila képzőművész, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója. A művésztelep négy évtizedes történetéről beszéltek, az ott létrejött gyűjteményről, illetve a tervekről esett szó. A szakemberek felidézték, hogy annak idején a helyi születésű Zöld Lajos újságíró következetessége eredményeként történtek meg az első lépések a művésztelep indításához, ő győzte meg két barátját, Gaál András ditrói és Márton Árpád alfalvi származású képzőművészt 1973 őszén, hogy segítsék őt egy művésztelep létrehozásában. Kezdeti lépésként a ferencrendiek üresen álló rendházát vették használatba, azt közmunkával és a környékbeli vállalatok segítségével rendbe hozták, majd a szintén romos állapotú Lázár-kastély restaurálása következett.
Zöld Lajos a rendszerváltás körüli időkig vezette a művésztelepet, később Váli József és Csutak István vette át tőle a stafétát. A rendszerváltás után, 1999-től kezdődően, Kassay Lajos irányításával – Erőss István és Siklódy Zsolt képzőművészek – nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetően, amikor a művésztelep még inkább kinőtte magát, a község rendelkezésre bocsátott egy ugyancsak rossz állapotú, kihasználatlan iskolaépületet, amelyet helyi akarattal, megyei és pályázati segítséggel sikerült úgy felújítani, hogy abban 35 főt lehet civilizált körülmények között elszállásolni, jól felszerelt fürdőszobák, konyha, ebédlő állt rendelkezésre.
Köztudott azonban, s már-már horrorisztikus a művésztelep sorsa, hiszen gyakorlatilag mindhárom épületét elveszítette. A rendházat visszakapta az egyház, a kastélyt pedig három tulajdonos, egy fölöttébb furcsa törvény értelmében pedig a polgármesteri hivatalok nem folytathatnak vendéglátóipari tevékenységet, úgyhogy a harmadik alternatíva sem működik. A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ akkor vált hajléktalanná, amikorra úgy kinőtte magát, hogy világszinten a 37. helyre került a fontos művésztelepek sorában. „Hiába a hírnév, a működést újra kell gondolni, és más alapokra helyezve kell továbbvini az eszmét – mondotta Czimbalmos, aki öt hónapja van az intézmény élén. Szárhegy a Klasszikusok és a Túlsó P’Art alkotóinak jóvoltából ma hídként működik, ablak a világra, a maradandó és a pillanat nagyszerűségét, az egyszerit megcélzó természetművészet, a land art egyik euróoai fellegvára”.
A mintegy kétezer műalkotás és az 1979 óta szervezett Szépteremtő Kalákák hozadéka most részben raktárban található, részben pedig a szárhegyi új sportcsarnokban tekinthető meg. Ha a gyűjteményt – illetve annak egy-egy szegmensét – kihozzák a raktárakból, ha alternatív programokat működtetnek, akkor a művésztelep fennmarad. Hargita Megye Tanácsa tárgyal a kastély tulajdonosaival, mihelyt megmutatkozik a hajlandóság a tartós bérbeadásra vagy netán megvásárolható lesz a közösség jóvoltából fennmaradt és részben rekonstruált épület-együttes, akkor székhely is lesz. A közeljövőben Gyergyószentmiklósra terveznek egy kiállítást a gyűjtemény legjavából, jövő évben pedig a csíkszeredai Mikó-várban szeretnének egy retrospektív válogatást és konkrét terv van arra vonatkozóan is, hogy egy 60 képből álló anyagot Udvarhelyen is bemutassanak, hiszen számos itten képzőművész is megfordult Szárhegyen az elmúlt négy évtizedben, ott a kezük nyoma és a kézjegyük.
Czimbalmos külön kiemelte azt is, hogy a tábor szervezésében, a bútorzat, a használati tárgyak és eszközök beszerzésében annak idején nagy érdemeket szerzett néhai Maszelka János képzőművész, akinek köszönhető annak a képtárnak a létrejötte is, amelyben ezt az emlékező-bemutatót tartották most Székelyudvarhelyen.
Simó Márton
Székelyhon.ro

Kiállítás a Szárhegyi Művésztelep kincseiből
Kedden délután nyitották meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban azt a tárlatot, amely betekintést nyújt a felhalmozott értékekbe, melyek a művésztelep négy évtizede alatt születtek.
Mielőtt a múzeum igazgatója, Miklós Zoltán néprajzkutató köszöntötte volna a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ jelen lévő szakembereit, kifejezte együttérzését a szárhegyiekkel. „A Haáz Rezső Múzeumnak ma még van székhelye – mondta –, de köztudott, hogy ez az intézmény is ideiglenes helyen működik. Reméljük, nem jutunk arra a sorsa, mint a szárhegyi kultúraszervezők. A gyűjtemények nem azért keletkeznek, hogy raktárban porosodjanak, élniük kell, szolgálniuk azt a közösséget, amely létrehozza őket.”
Czimbalmos Attila igazgató megemlékezett a múlt héten elhunyt táboralapítóról, az immár néhai Zöld Lajos újságíróról, majd kollégájával, Ferencz Zoltán művészeti vezetővel röviden ismertette a művésztelep két nagy korszakát, a rendszerváltás előtti és az azután szerveződött, nemzetközi hírű művészeti tevékenységet.
A kiállítás három héten át a Haáz Rezső Múzeum főépületének emeleti termeiben tekinthető meg.
Simó Márton
Székelyhon.ro

Udvarhelyen a szárhegyi művésztelep kiállítása
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban nyitották meg kedd este a gyergyószárhegyi művésztelep négy évtizede alatt született munkákból válogatást nyújtó vándorkiállítást.
Mielőtt a múzeum igazgatója, Miklós Zoltán néprajzkutató köszöntötte volna a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ jelen lévő szakembereit, kifejezte együttérzését a szárhegyiekkel.
„A Haáz Rezső Múzeumnak ma még van székhelye – mondta –, de köztudott, hogy ez az intézmény is ideiglenes helyen működik. Reméljük, nem jutunk arra a sorsa, mint a szárhegyi kultúraszervezők. A gyűjtemények nem azért keletkeznek, hogy raktárban porosodjanak, élniük kell, szolgálniuk azt a közösséget, amely létrehozza őket” – fogalmazott Miklós Zoltán, utalva a Lázár-kastély körüli pereskedések miatt kialakult helyzetre.
A szárhegyi központban negyven év hagyatéka közel kétezer képzőművészeti alkotás gyűlt fel – ebből válogat a kiállítás. A kastély körül ez év elején kialakult tulajdonviszony-tisztázási viták miatt a művészeti központnak ki kellett költöznie, az alkotásokat a Schola vendégház emeleti termeiben raktározták el.
Czimbalmos Attila, a szárhegyi központ igazgatója megemlékezett a múlt héten elhunyt táboralapítóról, Zöld Lajos újságíróról, majd kollégájával, Ferencz Zoltán művészeti vezetővel röviden ismertette a művésztelep két nagy korszakát, a rendszerváltás előtti és az azután szerveződött, nemzetközi hírű művészeti tevékenységet. A kiállítás három héten át a Haáz Rezső Múzeum főépületének emeleti termeiben tekinthető meg.
Simó Márton
Krónika (Kolozsvár)

Hagyományteremtő kiállítás Gyergyószárhegyről
A tavalyi alkotótáborok munkáiból nyílt kiállítás a Megyeháza Galériában
Hargita Megye Tanácsa az alintézményeivel, valamint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusával és a Balassi Intézettel – Magyarország Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központjával partnerségben szervezte meg január 18-23. között a Hon a hazában rendezvénysorozatot a magyar kultúra napja alkalmából.
A rendezvénysorozat záróakkordjaként péntek délután Gyergyószárhegy 2014 címmel nyílt kiállítás Csíkszeredában a Megyeháza Galériában a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ 2014-es alkotótáborainak anyagából.
Czimbalmos Attila, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője köszöntőjében rámutatott arra, bár az elmúlt év gyökeres változásokat hozott az intézmény életében, a kastély körül kialakult helyzet miatt, ennek ellenére sikeres évet zárt a központ: 2014-ben összesen hét alkotótábort szerveztek, több mint negyvenöt művész alkotott Szárhegyen és közel kilencven munkával gyarapodott ezáltal a központ. A menedzser köszönetét fejezte ki, hogy Szárhegy község felismerte az alkotóközpont jelentőségét és egy ingatlant biztosított, amit műteremként használhattak a meghívott művészek.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke házigazdaként köszöntötte a nagy számú tárlatlátogatót. Mint fogalmazott: a gyergyószárhegyi alkotótábornak az elmúlt negyven évben a hatása az egyetemes magyar művészet története tekintetében is hangsúlyos.
– Sikerült letenni a központ kézjegyét, és olyan alkotásokkal gazdagítani az egyetemes magyar kultúrát, amelyre méltán lehetünk büszkék. Mindezért nagy köszönettel tartozunk Gaál Andrásnak, Márton Árpádnak, és a nem rég elhunyt Zöld Lajosnak – fogalmazott a megyeelnök. Fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy a gyergyószárhegyi alkotóközpontból emelkedett ki a most már harmadik alkalommal megszervezett Székelyföldi Grafikai Biennálénak az ötlete is. A szárhegyi tábornak köszönhetően újult fel a ferences kolostor, vált újra élhetővé a kastély.
– Abban bízom, hogy a nehézségeken túl tudunk lépni, és a lakat lekerülhet a kastélyról! – adott hangot bizakodásának Borboly Csaba.
A kiállítást Túros Eszter művészettörténész méltatta, megítélése szerint a tárlaton felvonultatott munkák „szárhegyisége” még erőteljesebb, mint más években. A kiállítás jól megjeleníti az Alkotóközpont új vezetése által meghatározott és képviselt célokat és irányelveket, amely nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is megtartotta az intézmény negyven évének folytonosságát.
A kiállító művészek: Anca Ciofirla, Aurel Bulacu, Bajkó Attila, Balázs Klára, Boeriu Anca-Constanta, Carmen Paraschivescu, Csernok Tibor, Csillag Imola, Csillag István, Domokos Zsolt, Duma Florin, Éltes Barna-Eduard, Fazakas Barna, Fekete Szabolcs-Sándor, Ferencz Zoltán, Florin Stoiciu, Gidó Szende-Melinda, Hátszegi Zsolt, Horia Cristina, Horváth Erzsébet, Horváth Levente, Kristó Róbert, Matei László, Molnár Anita, Mos Catalina, Murányi-Matza Teréz, Pinczés József, Siklódy Ferenc, Sofia Ovejan, Sólyom Csaba, Szabó Réka, Szentes Zágon, Szőcs Géza és Vorzsák Gyula. A kiállítás a nap huszonnégy órájában látogatható a csíkszeredai Megyeháza Galériában. Közlemény
Erdély.ma

Tehetséges diákok felkészítése zajlott a gyergyószárhegyi alkotóközpontban
Befejeződött a harmadik alkalommal megszervezett Tehetséggondozó felkészítő tábor, amelyet a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ és Hargita Megye Tanácsa szerveztek 2015. április 19-25 között Gyergyószárhegyen. A tábor olyan végzős középiskolásoknak szólt, akik valamelyik hazai vagy magyarországi képzőművészeti egyetemre szeretnének felvételizni.
A táborban a tizennégy végzős középiskolás részesült szakmai felkészítésben az egri, a nagyváradi, a nyíregyházi és a temesvári képzőművészeti egyetemek tanárai és képviselői részéről. Ugyanakkor a diákoknak alkalmuk nyílt az egyetemek elvárásait és szakmai követelményeit is megismerni. Délelőttönként zajlottak a szakmai foglalkozások, felkészítők, előadások, tájékoztatások és az egyetemi bemutatók. Délutánonként pedig szakmai gyakorlatokra, műhelymunkákra került sor. 
A nap végén pedig sor került a mappakiértékelésekre és az elkészített munkák értékelésére is. A mappakiértékeléseket és szaktanácsadásokat az egyetemek képviselői, tanárai mellett, Ferencz Zoltán az intézmény művészeti vezetője végezte. Esténként további műhelymunkákra és szakmai anyagok vetítésére került sor a művészeti vezető közreműködésével. Ugyancsak ő mutatta be a kolozsvári és a bukaresti egyetemeket is a diákoknak.
A szakmai felkészítő tartalmas programjaiban szerepelt többek között krokizás különböző technikákkal, tájképezés, stencil, kollázs, grafika, fotófeldolgozás. De sor került a tábor végén egy interaktív tárlatlátogatásra és múzeumpedagógiai foglalkozásokra is a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban. Utolsó este pedig egy szakmai kiértékelő következett, amely során értékelték a diákok pillanatnyi felkészültségét és mindenki személyre szabott szaktanácsadásban részesült a számára fontos képzőművészeti területekre vonatkozóan.
Ferencz Zoltán a tábor szakmai vezetője elmondta, hogy „a tavaly ezzel a táborral kezdtem az intézménynél a szakmai munkámat és idénre már sikerült a tavalyi tapasztalatokat is beépíteni a tábor munkálataiba. A kiértékelések után nyugodtan ki merem jelenteni, hogy a tavalyi első tábor tapasztalatait kihasználva sikerült a programot úgy felépíteni, hogy az a diákok szakmai felkészültségét a leginkább elősegítse”.
Közlemény
Erdély.ma

Szárhegy 40
Válogatás a szárhegyi művésztelep gyűjteményéből
Nagyszabású hazai kiállítás nyílik május 20-án 18 órakor a Csíki Székely Múzeumban, amely a gyergy-ószárhegyi művésztelep negyven esztendejébe nyújt betekintést – teszi közhírré a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ. A XI. Hargitai Megyenapok keretében szervezett, több mint 100 alkotást felsorakoztató tárlat a tábor emblematikus alakjainak munkái mellett számos hazai és külföldi, ismert és elismert művész műveiből válogat. A tálalás kronologikus, történetiségükben hagyja kirajzolódni a különböző Szárhegy- képeket, amelyek azonban nem külön-külön, hanem együttesen jelentik mindazt, amit szárhegyi művésztelepnek nevezünk. Egy Szárhegyre, kastélyra, negyven esztendőre hangolt kiállításnak lehetünk vendégei, ahol múlt és jelen, hagyomány és újítás kapcsolódik össze a nyitottság jegyében, a kortársiság igényével.
2014-ben 40. évfordulóját ünnepelte a gyergyószárhegyi művésztelep. Ennek öröme, bár ürömmel volt teli a kastély körüli állapotok miatt, hogy a telepet működtető kulturális intézmény táborok, kiállítások, ünnepi rendezvények sorával tisztelgett. Jelen kiállítás a művésztelep 40. évfordulójára szervezett eseménysorozat zárórendezvénye, amely új kezdetet is jelez. Csíkszeredát követően a tárlat vándorolni fog, jelentős hazai és külföldi helyszíneken is bemutatják majd.
A barátság jegyében életre hívott alkotómunkába kaphatunk betekintést, amelyet több mint negyven esztendeje álmodtak meg a ma már "nagy öregekként" emlegetett székelyföldi művészek, és amely mára az ország egyik legfontosabb művészeti centrumává avatta Gyergyó-szárhegyet, tevékenységük ugyanakkor szétválaszthatatlanul eggyé vált a kastély életével. Ez a fényes történet, kastély híján, most válságkorát éli, ugyanakkor a 40. évforduló mérföldkőnek is számít, hiszen a kastély nélküli állapotok miatt mind sürgetőbbé vált a művésztelep fontosságának, felbecsülhetetlen értékeinek prezentálása olyan kiállítások által, mint amilyennek a mostani csíkszeredai is ígérkezik, rálátást biztosítva a művésztelep karakteres vonásaira, a képviselt művészi irányvonalakra.
A művészetek hivatalos helyeiről, a galériákból, múzeumokból kivonuló művészet most néhány hétre újra visszakerül a kiállítóterekbe, hogy ily módon, sűrítve és tömörítve, egy térbe és időbe helyezve elérhetővé váljon, közelebb kerüljön a nagyközönséghez.
A kiállítás július 19-ig lesz látogatható.
Népújság (Marosvásárhely)

Tárlat nyílt a gyergyószárhegyi művésztelep gyűjteményéből
Nagyszabású hazai kiállítás nyílt május 20-án, szerdán délután a Csíki Székely Múzeumban, amely a gyergyószárhegyi művésztelep negyven esztendejébe nyújt betekintést. A XI. Hargitai Megyenapok keretében szervezett, több mint 130 alkotást felvonultató tárlatra a tábor emblematikus alakjainak munkái mellett számos hazai és külföldi, ismert és elismert művész műveiből válogatott Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a kiállítás kurátora.
Az ünnepélyes megnyitón Gyarmati Zsolt, a kiállításnak otthont adó Csíki Székely Múzeum igazgatója, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Czimbalmos Attila, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője, Túros Eszter művészettörténész és Vécsi Nagy Zoltán kurátor köszöntötte a nagyszámú tárlatlátogatót.
Gyarmati Zsolt az egész Kárpát-medence ünnepének nevezte a kiállítás megvalósulását, hiszen ekkora volumenű kiállítás még nem volt a Mikó-várban: 127 festmény és grafika, továbbá 6 köztéri alkotás várja a látogatókat.
Borboly Csaba reményének adott hangot, hogy a szárhegyi alkotások visszakerülhetnek oda, ahol készültek, a Lázár-kastélyba.
„A gyergyószárhegyi Lázár-kastélynak a fenntartója, működtetője az elmúlt években, évtizedekben a megyei tanács és annak jogelődjei voltak. Bíznunk, hinnünk és imádkoznunk kell, hogy minden jóra forduljon” – fogalmazott beszédében. A megyeelnök ugyanakkor méltatta a művésztelep megálmodóit, a nemrég elhunyt Zöld Lajost, Gaál Andrást és a jelen lévő Márton Árpádot.
A tervek szerint Csíkszeredát követően a tárlat vándorolni fog, jelentős hazai és külföldi helyszíneken is bemutatják a gazdag anyagot – erről beszélt Czimbalmos Attila, a gyergyószárhegyi alkotóközpont vezetője. Örömének adott hangot, hogy az évtizedek során az ország egyik legfontosabb művészeti centrumává nőtte ki magát Gyergyószárhegy, de világviszonylatban is számon tartják.
Tavaly 40. évfordulóját ünnepelte a gyergyószárhegyi művésztelep, és bár az öröm ürömmel volt teli a kastély körüli állapotok miatt, a telepet működtető kulturális intézmény táborok, kiállítások, ünnepi rendezvények sorával tisztelgett. Jelen kiállítás a művésztelep 40. évfordulójára szervezett eseménysorozat zárórendezvénye, amely új kezdetet is jelez – emelte ki Túros Eszter művészettörténész.
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, mint a kiállítás kurátora arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárlat anyaga szubjektív, több mint kétezer alkotás közül választotta ki azt a 130-at, amelyet július 19-ig tekinthetnek meg a Csíki Székely Múzeumban. Pénteken, május 22-én 18 órától Túros Eszter tárlatvezetésével nézhetik meg a kiállítást.
maszol.ro

Rafi Lajosra emlékeztek
Két esztedeje, hogy Rafi Lajos, a cigány költő 42 évesen elhunyt. Vonat ütötte el. Szárhegyen élt, Jobbágyfalván, szülőföldjén nyugszik. „Versei mindörökre életben tartják” – véli édesapja, akinek szándéka sokakéval egyezik: emléket állítani, műveit összegyűjtve kiadni annak az embernek, aki életében tudta és mondta: „nekem halálom után jön fel az értékem”.
A Láthatatlan oskola keretében szerdán tartott rendezvényen a szárhegyi kultúrház Czika-termében, kevesen gyűltek össze. Czimbalmos Attila a rendezvénysorozat házigazdájaként jegyezte meg: hiányolja a tanárokat is. „De mindenki maga tudja, hol a helye” – tette hozzá, helyet adva a továbbgondolásnak: meg kell érezni azt is, hogy a szárhegyi közösség körében Rafi Lajosnak hol van a helye. Szűk családja már tudja. Hiányzik számukra. Édesapja, édesanyja, testvére, Misi és gyermekei közül a Szárhegyen maradt Tibi fia is ott volt a megemlékezésen. Utolsó felesége visszaköltözött Nyárádmentére.
A gyermekkori barát, a szárhegyi falustárs és egyben költőtárs, Ferenczi Attila volt a Láthatatlan Oskola meghívottja. Előadásában bizonyította azon feltételezését, hogy versei előrevetítették a költő sorsát, amit nem tudott megváltoztatni. Irodalmi elemzésében nemcsak a magyar nyelvet magas szinten művelőkhöz szólt, kérdéseket tett fel azoknak is, akik ismerték, de el nem ismerték Rafi nagyszerűségét.
Más szemszögből láttatta az embert. Rafi Lajost a maga áldatlan kettősségével: nem eléggé cigány a cigányok között, és nem eléggé magyar a magyarok között. Mégis életét meghatározta, hogy magyar irodalmon nőtt fel. „Mindig menekült. Rabságból a szabadságba. Az írásba” – fogalmazott barátja. Rafi világát versei tükréből vetítette a közönség elé azzal a szándékkal, „hátha megérthetjük életéből azokat a mozzanatokat, amelyek miatt időnként olyan nehéz volt őt elfogadni”.
Versei meghatározták sorsát. A „versek Rafija” nem volt ura saját életének, így visszatetsző arra gondolni, hányan, hányszor tanácsolták neki: változzon meg, ez így nem vezet jóra. Tudta, csak képtelen volt megváltoztatni, mert számára „a lét értelmét kimerték”.
Máig tisztázatlan, hogy került Lajos a vonat alá. Véletlen volt-e, vagy szándékos? Kinek az akarata teljesült? Az édesanya nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel: „Sokan mondtak mindenfélét. De én nem hagyom, hogy háborgassanak. Elfogadjuk, ami történt. Ha nem nyugszunk bele, attól még semmi sem lesz jobb. Abból semmit sem nyerünk.” Az anya vissza-visszaemlékszik a tragédia előtt két héttel történtekre is, gyakran felidézi, hogy nem volt pénz, nem volt munka, Lajost a kilátástalanság kesergette: „az udvaron voltunk. Fogta a fejét, el volt keseredve. Hogy: Istenem, mit csináltam én életemben. Mondtam neki, Lajos, menj be a szobádba. Térdelj le, s imádkozz, hogy az italt Isten vegye el tőled. Szemei megteltek könnyel. Józan volt. Aztán a sátán újra meglegyintette”.
„Örvendek ennek a találkozónak, mert ha így is hozta a sors, hogy fiam meghalt, én azt mondom, ő mégis él. Az ő gondolatai élnek, mert kőbe véste, papírra írta azokat” – mondta az édesapa el-elsírva magát. Beszélgetésünk alatt még felidézett egy-egy epizódot, a féltést és a meg nem értést egyaránt. „Már kilencedik osztályban rendszeresen írt. Sokszor felfigyeltem, hogy milyen titka van a versnek. Csak figyeltem, mikor verset írt, nem akartam megzavarni őt. Felemelte a fejét, s hamarosan írt” – emlékszik az édesapa. Azt sem felejti, hogy mindig arra vágyott, egyetemista lehessen. „Mind kereste az életcélját, kereste az útját. Nem találta, és ez legyengítette benne az életet. Amikor érettségizett, boldog volt. Tovább akart menni, de nekünk nem volt lehetőségünk. Hat gyermeket neveltem, de ő nem akarta belátni, milyen állapotban vagyunk. Hibásnak érzem magam: bármit meg kellett volna tegyek, csakhogy el tudjon menni az egyetemre. Végül valaki, titok, hogy ki volt az, elvette az egész életkedvét. Azt mondta: cigányból nem lesz semmi. Összeroppant, az életnek kedvét és útját már nem tudta meghatározni. Az irodalomban látta a reményt, könyvbe írta az ő vágyát. Kereste, hogy valaki hallgassa meg őt. Túlzásba vitte az irodalmat s a tudományt.”
Bevallotta, főleg a múlt rendszerben figyelte fia verseit, hogy valamelyik miatt meg ne gyűljön a költő baja. Ő mindig törvénytisztelő volt, nem akarta, hogy gyermeke a hatóságokkal szembekerüljön. Így utólag azért hibáztatja magát, hogy fiát nem tudta megvigasztalni. Próbálta lebeszélni a verselésről is, mondogatva, hagyd, fiam, mi ebből nem élünk meg. De erősebb volt a késztetés: „Valahogyan a költők olyan állapotban vannak, hogy előrelátók, tudnak jósolni a verseikkel. Amit Lajos írt, az be is következett. Látta a teljes valóságot” – mondta az édesapa, majd csendben hozzátette: „Lajos hiányzik. A szülőnek mindig fáj gyermeke halála. Mikor nagyon el vagyok gondolkozva, előveszem egyik versét, olvasgatom, s olyan az, mintha őt látnám.”
z idős Rafi mondta el, számos cigány és magyar vers van nála, örvendene, ha valaki segítené kiadásukat, mert meggyőződése, hogy fia műveit haszonnal forgathatnák akár a roma iskolások tankönyv gyanánt, akár a magyar irodalomkedvelő emberek. Az édesapa arra számít, hogy fia a könyvekben élhet tovább, és azt sem hallgatja el, hogy a könyveladásból származó pénznek is meglenne a helye: méltó síremléket szeretne állítani különleges gyermekének.
Az apa szándéka másokban is megfogalmazódott, Czimbalmos Attila, a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója elmondta, egy kiadó munkatársa szeretné elkészíteni a Rafi-antológiát. Egy kötetbe kerülne az életmű, melynek csak töredéke került eddig nyomtatásba a Földhöz vert csoda és Az élet számlája című könyvekben. Ezért üzeni Czimbalmos mindenkinek, akinek otthon Rafi-verse van, vigyázzon rá, vigye be lemásolásra a művészeti központhoz, hogy minél teljesebb legyen majd a kötet.
Szárhegyen vannak, akik szeretettel gondolnak az életében meg nem értett cigány költőre. Arra is megoldást keresnek, ami ma hiányzik: egy hely a községben, ahová egy-egy szál virágot lehet vinni Rafi emlékére.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Márton Áron díjat kapott Szombatfalvi József lelkész
Székelykeresztúrnak, Balánbányának és Madéfalvának ítélt oda támogatást tartalékalapjából Hargita Megye Tanácsa, illetve Márton Áron-díjjal tüntették ki nt. Szombatfalvi József nyugalmazott unitárius lelkészt. A megyei tanács októberi soros ülését szerdán Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban tartották.
Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal tüntette ki nt. Szombatfalvi József unitárius lelkészt. Az éremmel, emléklappal és pénzutalvánnyal járó díjjal a lelkész kimagasló egyházi, kulturális és közéleti tevékenységét jutalmazta a megyei tanács. Borboly Csaba megyei tanácselnök köszöntötte a nyugalomba vonult esperest, ez követően laudációját Berei István unitárius lelkész olvasta fel.
Szombatfalvi József a város elismert polgára, munkássága olyan eredményeket hozott Keresztúron és térségében, amelyekre méltán lehet emlékezni, mondta köszöntőjében Borboly Csaba. Munkája több területen kiemelkedő, legyen szó szervezésről, sportról vagy szőlőtermesztésről. Az egyházi tevékenységen kívül további közéleti szerepeket vállalt, amelyek tetten érhetők a hagyományápolásban, a kulturális programokon és szociális tevékenységeken keresztül, tette hozzá az elöljáró. Mint mondta, bízik benne, hogy az elkövetkező években is további eredmények fogják kísérni a nyugalmazott lelkész munkásságát.
A negyven éven át Csehétfalván, Tarcsafalván és Székelykeresztúron szolgáló lelkész nevéhez templomjavítás, lelkészi lakás felújítása, segédlelkészi lakások építése, gyülekezeti ház és szociális otthon építése, kántortanítói ház és elemi iskola épületének felújítása, ökumenikus tábor szervezése, a Gondviselés Segélyszervezet alapítása és közéleti szerepvállalás kapcsolódik, hangzott el munkásságának méltatásában.
Támogatás a településeknek
A költségvetés-módosítás jóváhagyása révén nőtt a megyei tanács tartalékalapja. Ebből összesen 524 ezer lejt különítettek el Székelykeresztúrnak: 460 ezer lej a kórház tetőszerkezetének javítására, ezenkívül 64 ezer lejt kap egy óvoda a mosdójának feljavításához. Százezer lejt utaltak ki Balánbányának a Liviu Rebreanu Iskolaközpontnak modernizálásra, illetve 150 ezer lej Madéfalva községnek egy napközi otthon munkálataira. Jóváhagyták a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetőtanácsának összetételét: Czimbalmos Attila, Polgár Csaba, Ferencz Tihamér, Danguly Ervin, Lázár Zoltán, illetve a Borboly Hargita Megye Tanácsa képviseletébe Bende Sándor tanácsost, a Gyergyó Területi RMDSZ elnökét jelölte.
Székelyhon.ro

Arany nyelvét ünneplik Erdély-szerte
Idén több erdélyi és partiumi helyszínen is megünneplik a magyar nyelv napját. Miután október 13-án a képviselőház is rábólintott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója által közösen kezdeményezett jogszabályra, idéntől Romániában is a magyar nyelv hivatalos napja november 13.
A törvényt szerdán hirdette ki Klaus Johannis államfő. Magyarországon egyébként 2011 óta ünneplik hivatalosan november 13-án a magyar nyelv napját, 1844-ben ezen a napon fogadták el ugyanis a magyart államnyelvvé tevő törvényt.
Új havilap Váradon
Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ a Szacsvay Akadémiával közösen kétnapos rendezvénysorozattal készül. Csütörtökön a magyar nyelv használatáról tart előadást a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Horváth István, rávilágítva, hogy a közéletben és a közigazgatásban miképpen állunk az anyanyelvhasználattal, milyen lehetőségeink és kötelességeink vannak azt illetően, hogy anyanyelvünkön kommunikálhassunk.
Az előadó beszél majd néhány jól ismert kezdeményezésről is – például a kolozsvári Igen, tessék! egyesületről –, amelyeknek az a céljuk, hogy a többnyelvűséget, de kiváltképp a hivatalos román mellett a magyar nyelv használatát segítsék elő az üzleti szférában.
Pénteken, a magyar nyelv napján a Tessék kérem, Nagyvárad! című kulturális-közéleti havilap próbaszámát ismertetik, amely a kolozsvári Igen, tessék! mozgalomhoz hasonló célokat tűzött maga elé. A készítők Nagyvárad épített öröksége, kulturális élete mellett érdekes és fontos személyiségeket is bemutatnak majd a lapban, amelyben teret kapnak azok a váradi vállalkozások is, amelyek kétnyelvű, román és magyar ügyfélszolgálatot működtetnek, vagy szolgáltatásaik elérhetők magyarul is.
Ugyancsak pénteken este Benkő Péter, Mikó István és Rusz Milán magyarországi színművész előadásában tekinthető meg az a különleges előadás, amellyel a magyar filmvilág egyik csillagának, Jávor Pálnak állít emléket. A debreceni Mandala Dalszínház előadásának címe: Jávor Pali utolsó mulatása.
Diákok az anyanyelvről
Kolozsváron a Georgius Aranka Társaság szervezésében ünneplik a magyar nyelv napját. Az Apáczai Csere János Elméleti Gimnáziumban este hat órától Lőrincze Lajos nyelvészre emlékeznek, majd anyanyelvi játék kezdődik (kor)határok nélkül.
Marosvásárhelyen csütörtökön 13 órától a helyi RMDSZ Nőszervezete és a Római Katolikus Gimnázium diákjai ünnepi előadásra hívják az érdeklődőket. „A magyar nyelv napját velünk együtt ünneplők a magyar nyelv eredetéről, anyanyelvünk szépségéről, nyelvünk költőiségéről hallhatnak, valamint egy rövid filmösszeállítást is megtekinthetnek arról, hogy mit olvasnak szívesen a mai fiatalok, milyen számukra a jó könyv. Előadóink gyerekszemmel, diákésszel közelítik meg mindazt, amit a felnőttek többnyire másként látnak. Az előadást versek és táncok is színesítik” – áll a meghívóban.
Nagybányán, a veresvizi Krisztus Király-plébánia Don Bosco Termében pénteken 17 órától fellép a Németh László Elméleti Gimnázium kórusa, majd szabad beszélgetésre kerül sor az iskola igazgatójával, Váradi Izabellával a magyar nyelv jelenéről és jövőjéről.
A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ székhelyén pénteken 18 órától kerül sor a Képről szóra – szóról képre, avagy a művészetek nyelve című eseményre, melynek alkalmával a szárhegyi művészeti központ gyűjteménye által ihletett írások kiállítására és felolvasására kerül sor, rálátást nyújtva az irodalom és képzőművészet találkozására. Az eseményen a gyergyószentmiklósi Dr. Kercsó Attila Irodalmi Kör működik közre.
Ünnep Tamási szülőfalujában
A székelyudvarhelyi székhelyű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Farkaslakán ünnepel, lehetőséget teremtve a helyi és környékbeli fiatalok és iskoláskorú gyermekek számára, hogy ezen a napon meglátogassák Tamási Áron szülőházát, az író testvére, Ágnes néni udvarán felújított kultúrcsűrt, illetve a Tamási Áron Művelődési Házat.
A résztvevők pénteken délben megkoszorúzzák az író sírját, majd meglátogatják a szülőházat Tamási Erzsébet fia, Sipos Mátyás kalauzolásával. Ezt követően Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője kalauzolja végig az érdeklődőket a Tamási Áron Alkotóházon, majd felolvasást tartanak irodalmi művekből a helyi művelődési házban.
Krónika (Kolozsvár)

Kastély helyett szellemi épület
Tizedik alkalommal állít ki Marosvásárhelyen a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, amely ez alkalommal a 2015-ös alkotótáboraiban született művekből rendezett be tárlatot a Bernády-házban.
A Lázár-kastély körüli örökösi viták miatt székhely nélkül maradt Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központnak sikerült bebizonyítania, hogy épület nélkül is képes megállni a lábán, arra a „szellemi épületre” alapozva, amit az eltelt negyven év alatt sikerült létrehoznia – hangzott el a kedd esti megnyitó alkalmából a Bernády-házban. A kiállítás korábban a csíkszeredai Vármegye Galériában volt látható.
Nagy Miklós Kund, a kiállítás házigazdája, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke nem sorolta fel mind a 32 alkotó nevét, de megemlítette Ütő Gusztávot, aki a „képzőművészeti prérin” egyike volt a lázadóknak, a kísérletezőknek, és most „visszatért egy bizonyos, újabb szemlélethez”.
Siklódy Ferencet eddig grafikusként ismerték, magyarázta a méltató, most festőként mutatkozott be. A kiállított művek közül a házigazda kiemelte Asztalos Zsolt Bibliába csomagolt című alkotását is. Ez egy installációszerű alkotás, amely a Biblia lapjaiba csomagolt mezőgazdasági eszközöket mutat be, például gereblyét, kapát, villát. Ezt úgy értékelte Nagy Miklós Kund, mint a fiatal generáció felé nyitást, vagyis folytatását annak, ami mindig is jellemezte a szárhegyi művésztelepet.
„Egy csaknem bigott katolikus környezetben valaki szerszámokat csomagolt a Biblia lapjaiba, nem csoda, hogy volt némi visszhangja, pedig ha jobban belegondol a néző, akkor nem is akkora blaszfémia, mint ahogy az első hallásra/látásra tűnik” – hívta fel a figyelmet Czimbalmos Attila, a szárhegyi művészeti központ igazgatója.
Örökös viták
Czimbalmos arra a kérdésre, hogy mikor nyitják meg a kastélyt, azt mondta, hogy az a hétezernél is több mű, ami a gyűjteményt alkotja, kompenzálja a kastély elvesztését. De hogy konkrétan kinyit-e újból a szárhegyi Lázár-kastély, arra nem lehet választ adni.
„Mi is ugyanolyan külső szemlélői vagyunk ennek a vitának, mint bárki más, az örökösök pedig évről évre többen vannak, tehát úgy tűnik, hogy belátható időn belül ez az ügy nem rendeződik” – fogalmazott Czimbalmos.
Egyben tartják a gyűjteményt
A kiállításmegnyitón jelen levő Barabás Éva festőművész, a korábbi táborok résztvevőjeként az iránt érdeklődött, hogy a művészek a saját alkotásaikat visszavásárolhatnák-e. Ő ugyanis annak idején fizetetlen szabadságot vett ki, hogy Szárhegyen alkothasson. Valamikor, talán a hetvenes évek végén született egy megállapodás arról, hogy ha a műalkotások valamilyen okból kifolyólag elkerülnek Szárhegyről, akkor a tulajdonjog visszaszáll az alkotóra.
Ez a kérdés még tisztázásra vár, a művészeti központ az összegyűlt munkákat egyelőre a célközönséghez szeretné eljuttatni. „Ez ugyanis az egyedüli ilyen jellegű gyűjtemény Romániában, amit nem hordtak szét” – hívta fel a figyelmet Ferencz Zoltán, a központ művészeti vezetője.
Antal Erika. Krónika (Kolozsvár)

Egy kastély élete
Olaszteleki sikertörténet múltról a jövőnek 
Az elmúlt évben a Living Castle (Élő Kastély) program égisze alatt számos eseménynek adott otthont az olaszteleki Daniel-kastély, vagyis a most már lassan másfél éve kastélyszállóként működő épület. Helyt kapott benne ez idő alatt történelmi kiállítás, képzőművészeti alkotótábor, kovácstalálkozó, aztán diákok kazettás mennyezetet festettek, mások elméleti falfestmény-rekonstrukcióval foglalkoztak, miközben a szállóba érkező vendégeket és látogatókat is fogadniuk kellett a házigazdáknak, Rácz Attilának és Lillának. Az éves program a hétvégén egy nagyszabású, kétnapos rendezvénnyel zárult, melyben kiállítások, előadások, kerekasztal-beszélgetés is helyet kapott.
 A szervezők úgy állították össze a programot, hogy pénteken az olaszteleki kastély elmúlt 350 éve került fókuszba (csaknem ennyi idősek a felújítás során feltárt, majd restaurált falfestmények), szombaton pedig az erdélyi kastélyok, de más műemlékeink szemszögéből is, az ezután következő 350 év lehetőségeit taglalták a szakemberek. Vagyis azt, hogyan lehet megőrizni ezeket az épületeket az útókornak, azok milyen szerepet tölthetnek be közösségeink életében.
Pénteken este nyitották meg azt a képkiállítást, mely a fentebb említett éves programot szemléltette, szombaton a kastélyszálló emeleti folyosóján pedig az anyaországi restaurátorok elmúlt húszéves tevékenységét illusztráló pannókban gyönyörködhettek a látogatók. Utóbbit Czimbalmos Attila restaurátor, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója mutatta be, aki egyébként az olaszteleki kastély falfestményeinek 2013 őszétől 2014 nyaráig tartó restaurálását is vezette.
Az olaszteleki kastélyban feltárt falfestménytöredékeket, melyek – mint többször elhangzott – egyediek Erdélyben, minden látogató vagy vendég megcsodálhatja ma az épületben, de Fehér János művészettörténésznek és Gyöngyössy János történeti grafikusnak köszönhetően azokról „teljesebb” képet kaphatunk. Az együtt dolgozó szakemberek ugyanis, miután már tavaly bemutatták egy kiállításon a kastély történetét, illusztrálva, hogy miként is változott az épület az évszázadok alatt, most a falfestmény-töredékekről is grafikai rekonstrukciókat készítettek, értelmezésük szerint kiegészítve azokat. 
„Szkeptikusan álltam neki a dolognak” – fogalmazott a grafikus, ám maga mögött tudván a művészettörténész szakmai segítségét, mégis elkészítette a rekonstrukciókat. Úgy vélték, az elkészült rajzokkal segítenek a nagyközönségnek is jobban megérteni, értelmezni a falfestményeket, nyitva hagyva ugyanakkor a lehetőséget a továbblépésre is, amennyiben a festményekről – arról, hogy pontosan mit ábrázolnak azok – esetlegesen újabb források kerülnének elő.
A grafikai rekonstrukciók helyet kaptak Fehér János legújabb kötetében, melyet szintén most mutattak be. Az olaszteleki Daniel-kastély és 17. századi falképei című, a Daniel Kastély Egyesület gondozásában megjelent könyvet dr. P. Kovács Klára művészettörténész ismertette.
Fehér János művészettörténész (balról) és Gyöngyössy János történeti grafikus. A falfestmény-töredékekről elképzeléseik alapján kiegészített rajzokat készítettek
– Egy sikertörténetnek lehetünk tanúi Olaszteleken, ahol a csodálatos reneszánsz kastélyt a példaértékű felújítás előtt alapos történeti kutatásnak is alávetették. Alig ért véget azonban a kutatás, és már annak az eredményeiről beszámoló könyvet is a kezünkben tarthatjuk, ez szintén ritkaságnak számít – fogalmazott P. Kovács Klára. –  Igényes kötetről van szó, több mint kétszáz illusztrációval, melyekről nem csak mint szemléltető eszközökről, hanem mint dokumentációs anyagról is beszélhetünk. Továbbá térképek, kataszteri felmérések, periodizációs alaprajzok, régi képeslapok is helyet kaptak a kötetben. Külön érdekességei a könyvnek a falfestményekről készült rekonstrukciós rajzok, azok közül is a kastély egykori nagytermének grafikai rekonstrukciója.
Szombaton több más meghívott mellett dr. Flender Gyöngyi, Magyarország csíkszerdai főkonzulátusának konzulja is köszöntötte a rendezvényt, átadva dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul üdvözletét is.
– Régebben fontos élettér volt a kastély egy település életében, ennek ma is így kellene lennie. De sajnos Erdélyben nagyon sok kastély, vár áll ma romos állapotban. A második világháború után Erdélyben másfél ezer kastélyt és várat államosítottak, velük együtt elkoboztak több mint 50 ezer hektár szántót és több százezer hektár erdőt is. A legszomorúbb az, hogy ezek majdnem mind magyarok birtokai voltak, Kolozs megyében például az elkobzott vagyon 87%-a magyar nemzeti vagyon volt – mondta a konzul, kitérve arra is, hogy a kastélyokat hajdanán birtok vette körül, melyek fedezték fenntartásukat. – Ma azonban a birtokok nincsenek meg, ezért más lehetőségeken kell gondolkodni. Jó irány lehet például a turizmus.
Farkas András, a kolozsvári PONT csoport alapító tagja előadásában a helyi közösségeknek a kastélyok fenntartásában, megmentésében körvonalozódó szerepét taglalta, együttműködést sürgetve azok között, akik hajlandóak tenni valamit az épületekért, a Bukarestből érkezett Raluca Bărbulescu építész pedig az ARCHÉ Egyesület Elfeledett műemlékek című programját mutatta be, ennek keretében a hajdani romániai arisztokrácia által birtokolt épületek sikeres felújításainak történeteit is. 
Több más előadás is helyet kapott a kétnapos programban, melyek összegzéseként elmondhatjuk, hogy az olaszteleki kastélyszálló tulajdonosai ezúttal is bizonyították, hogy mindazon túl, hogy most már egy turisztikai létesítményt működtetnek, nyitottak a közösség, a közönség felé, és szívügyüknek tekintik az értékeinkről való gondoskodást, a közös felelősségvállalást, nemcsak a múlt, de a jövő iránt is. 
– Tiszteljük értékeinket, illetve próbáljuk minél szélesebb körben megismertetni azokat, és nemcsak a szakmabeliekre gondolunk, hanem az egyszerű látogatókra, érdeklődőkre is. Úgy véljük, egy kastély hasznosításában több pillérre kell építkezni, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. Mi kapcsolódni szeretnénk rendezvényeinkkel a jövőhöz, a tömegekhez is, a gyermekek, a jövő nemzedék figyelmét is ráirányítva értékeinkre, azok megbecsülésére – hangoztatta Rácz Lilla tulajdonos.
A rendezvény egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melyen több háromszéki kastély vagy kúria jövőjéről értekeztek a résztvevők. Az elhangzottakról egy külön cikkben számolunk majd be.
Böjte Ferenc. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Vándortárlat nyílt a Kultúrpalotában
A restaurálás művészete
Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota előcsarnokában A restaurálás művészete címmel a Magyar Restaurátorok Egyesületének munkáiból nyílt vándortárlat, mely Kárpát-medencei műtárgyak restaurálásának történetét mutatja be.
A Magyar Restaurátorok Egyesülete és a Pro Arte et Natura Alapítvány által létrehozott vándortárlat, mely erdélyi munkákat is tartalmaz, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Olasztelek után Marosvásárhelyen két hétig, május 10- éig tekinthető meg. A kiállított posztereken az eredeti állapot leírásától a restaurálás végeredményéig vezető utat ismerhetik meg a látogatók a 28 darab kimagasló jelentőségű restaurátori munka folyamatának bemutatásával. Így Tiziano festményének vizsgálatától a Munkácsy-trilógia embert próbáló restaurálási feladatáig, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, illetve a gyulafehérvári Lázói-kápolna reneszánsz kőfaragványainak felújításáig nyomon követhető a szakmai hozzáértés.
A kiállítást a házigazda, Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Czimbalmos Attila, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ elnöke, illetve Szentkirályi Miklós, a Magyar Restaurátorok Egyesületének elnöke beszélt a vándorkiállítás céljairól.
Amint a budapesti székhelyű szakmai tömörülés elnöke, Szentkirályi Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia tagja elmondta, a kiállítás célja ismeretterjesztés, a megoldási lehetőségek közvetítése szakemberek és laikusok számára egyaránt. "A restaurálás nem mesterség, hanem magatartásforma, mellyel értékeinket őrizzük meg, és adjuk át a következő nemzedékeknek. A restaurálás etikája megismertetni a műtárgyat, felhívni a figyelmet állapotára, a veszélyforrásokra. A műtárgyat eredeti formájába kell visszaállítani, amennyiben ez nem lehetséges, a konzerválás útját kell választani, lehetőleg minél kevesebb kiegészítéssel. A restaurátor nem alakíthatja át, nem fejezheti be a művet" – hangsúlyozta a szakember.
A Pro Arte et Natura Alapítvány a nemzeti összetartozás jegyében az erdélyi történeti és kulturális örökség elkötelezett támogatója. A jelenlegi kiállítással a felelősségteljes restaurátorművészetet szeretnék megosztani a közönséggel, a műtárgyvédelmi szakemberekkel, de azokkal a döntéshozókkal is, akik felelősek a kulturális örökség fennmaradásáért. Mint elhangzott, a restaurátorok egyesületének speciális egyetemi oktatásban részesült művészeket tömörítő szakembercsoportja a teljesség igénye nélkül próbálja közvetíteni a restaurátorok tevékenységének időutazással felérő munkáját, a legváltozatosabb témákat megjelenítve.
A pannókon festmények, szárnyas oltárok, táblaképek, kőfaragványok, a magyar koronázási palást, a gyulafehérvári Lázói-kápolna, a kolozsvári Mátyás- szoborcsoport, a kisszebeni evangélikus templom három oltára, valamint restaurálási folyamatuk néhány pillanatképe jelenik meg, de leírták Munkácsy trilógiájának, Than Mór Attila lakomája című olajfestményének helyreállítási folyamata nagyobb lépéseit is.
Czimbalmos Attila, a vándortárlat erdélyi körútját szervező Gyergyó-szárhegyi Kulturális Központ igazgatója, restaurátor elmondta, a kiállítás Budapestről indult, majd Felvidék, Vajdaság után hozták el Erdélybe. A folyamatosan gazdagodó vándortárlat a csíkkarcfalvi és csíkmenasági római katolikus, a székelydályai református és a székelyderzsi unitárius templom restaurálását bemutató pannókkal bővül majd.
Szer Pálosy Piroska
Népújság (Marosvásárhely)

Megmutatni Márton Áron nagyságát a világnak
Márton Áronra emlékeztek születésének 120. évfordulóján hétvégén Csíkszentdomokoson, a római katolikus püspök szülőfalujában, ahol szombaton tematikus konferenciát, vasárnap pedig ünnepi szentmisét tartottak. Gyergyószárhegyen kiállítással tisztelegtek.
Ünnepi szentmisén emlékeztek vasárnap Márton Áron római katolikus püspökre szülőfalujában, Csíkszentdomokoson a püspök születésének 120. évfordulóján. A szentbeszédet mondó Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, valamint a szertartás végén beszédet mondó Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára is úgy vélte: Márton Áront talán II. János Pál pápa jellemezte a legtalálóbban.
A szentatya 1980-ban, a püspök nyugdíjba vonulási kérelmét jóváhagyó táviratában „az úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának” nevezte Márton Áront. Az érsek prédikációjában azt is megemlítette, Márton Áron a Pannóniában született Szent Mártontól vette latin nyelvű püspöki jelmondatát – Non recuso laborem –, amely azt is jelenti: „nem utasítom el a munkát”, de azt is, hogy „nem utasítom el a szenvedést”. „Márton Áron mindkettőt vállalta” – idézte az MTI Jakubinyi Györgyöt. Az érsek felidézte: Márton Áron nemcsak népének volt jó pásztora, hanem kiállt minden üldözött mellett, ő volt az egyetlen magyar püspök, aki tiltakozott a zsidók deportálása ellen, de kiállt a kommunista Romániában betiltott görögkatolikus egyház román hívei mellett is.
„A püspök ma is képes csodákat tenni”
Potápi Árpád János II. János Pál pápa 1979-es lengyelországi látogatása és a börtönből szabadult Márton Áron 1955–1956-os erdélyi körútja között vont párhuzamot. Megállapította: mindketten azt a krisztusi üzenetet közvetítették népüknek, hogy „ne féljetek”. Az államtitkár úgy fogalmazott: II. János Pál pápa és Márton Áron különböző utat járt be, „mégis elérték azt, amit sokan lehetetlennek tartottak: legyőzték a kommunizmust. Nem erőszakkal, nem fegyverekkel, hanem az őszinte szeretet szelíd szavával”.
Potápi arra is kitért: a 2016-os Márton Áron-emlékévet meghirdető Nemzetpolitikai Államtitkárságon megtapasztalták, hogy a püspök ma is képes csodákat tenni, hiszen a rendezvényekbe szerte a világon bekapcsolódtak, és tegnap délben Kanadától Új Zélandig, Pozsonytól Csíkszentdomokosig nemcsak a nándorfehérvári győzelem tiszteletére, hanem Márton Áron emlékére is szólt a harangszó, érte is imádkoztak a magyar hívők. „Álljunk ki és mutassuk meg, hogy Márton Áron szelleme ma is élő, ma is képes arra, hogy távolságokat legyőzve, lelki gátakat felszakítva egyesítse szeretett nemzetét” – fogalmazott az államtitkár az MTI szerint.
„Ma is az erdélyi magyarok lelki vezetője”
A szombati Csíkszentdomokosi konferencia résztvevői a püspököt az egyháza és népe érdekét fel nem adó, de a kommunista hatalommal mégis tárgyalásra kész emberként mutatták be. A rendezvény előtt Jakubinyi György az MTI-nek arról számolt be: a Márton Áron-emlékév rendezvényei hozzájárulnak ahhoz, hogy minél többen megismerjék Erdély nagy püspökét, ez pedig a szentté avatás folyamatát is segítheti.
Gaal Gergely, a Márton Áron-emlékév programbizottságának elnöke köszöntésében kijelentette: ma nem vérrel védhetjük Európát, mint őseink tették, hanem azzal, hogy megmutatjuk hitvallóinkat a nagyvilágnak, és magunk is megpróbálunk a példájuk szerint élni. A Magyarország Csíkszeredai főkonzulátusa részéről felszólaló Lukács Bence Ákos konzul úgy fogalmazott: a püspök ma is minden erdélyi magyar ember lelki vezetője, szellemi irányítója, ő mutatja azt, hogy mindenkinek hűnek kell mAradnia a saját lelkiismeretéhez, a keresztény hitéhez, az igazsághoz. Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere hozzátette: a konferencia elsődleges célja, hogy jobban megismerjük azt az embert, aki irányt tud mutatni nekünk.
Összeállt a boldoggá avatáshoz szükséges dokumentáció
Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá avatási eljárásának posztulátora arról számolt be, hogy összeállt a boldoggá avatáshoz szükséges dokumentáció, és hamarosan elkészül ennek olasz fordítása is. Kovács Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy nem használnak a boldoggá avatási eljárásnak a Márton Áronnal kapcsolatos pontatlan információk, az igénytelenül összeállított népszerűsítő anyagok. „Áron püspök atyáról csak hitelesen, tisztán és igényesen” – hangsúlyozta a posztulátor.
Marton József nagyprépost, Kolozsvári egyetemi tanár arra világított rá előadásában, hogy Márton Áron megpróbálta megismerni a liberalizmus, a bolsevizmus, és a nemzeti szocializmus eszméit is, de mindegyiket elutasította. Elismerte, hogy a kommunizmusnak vannak őszinte hívei is, akik az igazságtalanság ellen emelnek szót, de becsapottaknak tekintette őket. Marton József úgy vélte, a püspöknek az állami hatóságokhoz írt levelei példaként szolgálhatnak, hogy miként kell kisebbségi vezetőként a többségi hatalomhoz viszonyulni.
Virt László, Márton Áron-kutató előadásában úgy fogalmazott: a püspök „az evangéliumi keskeny utat” választotta egyháza képviseletére a Romániában berendezkedő bolsevista hatalommal szemben, ez pedig a legeredményesebbnek bizonyult a lehetséges utak közül. A konferencián a Márton Áron, az erdélyiek püspöke című dokumentumfilmet is levetítették.
Lázár Csilla, az immár ötödik alkalommal megrendezett konferenciát társszervező Csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatója lapcsaládunknak arról számolt be: az előadások összeállításában mindig az aktualitásra figyelnek, hogy milyen új kutatások láttak napvilágot, kinek van olyan mondanivalója, ami „Márton Áron jelentőségét újabb fényben tünteti fel”.
Kiállítás a művészetet is támogató püspök emlékére
Márton Áron római katolikus püspök emlékére nyílt képzőművészeti kiállítás a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központban pénteken. Az eseményen megemlékeztek arról, hogy az erdélyi püspök a hetvenes években művészetszeretetéről is tanúbizonyságot tett, amikor 1974-ben a szárhegyi Barátság Képzőművészeti Alkotótábor alapítóinak – Zöld Lajos, Gaál András és Márton Árpád – kérésére rendelkezésükre bocsátotta a helyi ferences kolostort.
Ferencz Zoltán, a kulturális központ művészeti vezetője felkutatta a támogatásról szóló levelezést a Gyulafehérvári Érseki Levéltárból, illetve azt is sikerült elérnie, hogy az egykori alkotók munkái egy kiállítás idejére visszakerüljenek származási helyükre. Gyergyószárhegyen így megtekinthetők azok az alkotások, amelyeket a hajlékért hálából készítettek a művészek, és Márton Áron püspöki lakosztályát díszítették.
Krónika (Kolozsvár)

Gyergyószárhegyi siker Bukarestben
Tulajdonképp egyéni sikerről van szó, de persze a település hírnevét is öregbíti a román fővárosban. Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont művészeti vezetője érdemelte ki az elismerést a Bukaresti Nemzetközi Grafikai Biennálén. Tízparancsolat című linómetszet-sorozatát díjazta a szakzsűri. A festő, grafikus jó évet zárt, a mostani dicséret előtt a csíkszeredai Hargita Szalon különdíját is elnyerte.
Népújság (Marosvásárhely)

Újdonságokkal jelentkezik Nemzetiségi Színházi Kollokvium
Ismét megrendezik Gyergyószentmiklóson a Nemzetiségi Színházi Kollokviumot. A 12. kiadásához ért rendezvény kínálata igencsak bőséges, a színházi előadások mellett kiállítások, filmvetítések, koncertek, közönségtalálkozók, könyvvásár színesítik a programot. Az érdeklődők számára fontos tudnivaló, hogy a Figuránál már lehetőség van jelezni a részvételi szándékot a kiszemelt programokra.
Nagyszínpadi, stúdiótermi, felolvasó- és kocsmszínházi előadásokat nézhet meg a közönség október 13-22. között a Nemzetiségi Színházi Kollokviumon.
Az országban létező valamennyi kisebbségi színház részt vesz a fesztiválon, egyedüli „igazolt hiányzó” a bukaresti zsidó színház lesz, lévén, hogy saját fesztivált rendeznek a kollokviummal egy időben.– tájékoztatta a sajtót Albu István, a Figura Stúdió Színház igazgatója. Bejelentette ugyanakkor, hogy bővült a résztvevő színházak sora: az újvidéki színház például először vesz részt a seregszemlén, és olyan hazai társulatok is jelen lesznek, amelyeket az utóbbi néhány évben nem láthatott a közönség a Figura színpadán.
Új partnerek a szervezésben
A kollokvium naponta legalább két színházi produkciót kínál, de a program ennél jóval bőségesebb, és a helyszínek tekintetében is változatos. Újdonság, hogy idén filmvetítés is szerepel a kínálatban.
A Hajdu Szabolcs által rendezett Ernelláék Farkaséknál című, illetve Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét nézheti meg a közönség.
Más művészeti ágazatok is elérhetők lesznek a színházi eseményen, ami a szervezésbe bekapcsolódó partnerintézményeknek köszönhető – mutatott rá Albu István. A felolvasószínházi előadásokat például a városi könyvtár fogadta be, és ez az intézmény lesz a helyszíne egy rendkívüli könyvbemutatónak is. Erről Fodor Györgyi irodalmi titkár ízelítőként elmondta: Kele Fodor Ákos Echolália címmel jelentetett meg kötetet. Az az izgalmas ebben, hogy a szerző gyakorlatilag egy új műfajt hozott létre, ami nem is irodalom, nem is kiállítás, nem is képzőművészet, inkább mindezeknek egyfajta audiovizuális egyvelege. Ennek a bemutatóját láthatja majd a közönség.
A Tarisznyás Márton Múzeum Weöres Sándor költészetét és életútját bemutató kiállítással várja majd a fesztiválozókat, és a művelődési ház Karancsi-termében is tárlatot rendeznek be erre az alkalomra: a Figura alapítójáról, Bocsárdi László rendezőről Török Réka jelmeztervező készít kiállítást, együttműködve a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központtal. A kocsmaszínházi előadást a Figura épületben működő Yourlivingroom-ban mutatják be. A szórakozóhely vállalta azt is, hogy korábbi kollokviumokon készült felvételek levetítésével, színházi zenékkel emeli majd a fesztiválhangulatot, illetve udvarán helyet biztosít az esti koncerteknek. Természetesen B-verzió is van: nem megfelelő időjárás esetén a koncertek helyszíne a stúdióterem lesz.
„Alkotni csak szabadon lehet, csak szabadon szabad”
Közös gondolkodásra, véleménynyilvánításra is várják a színházkedvelőket a fesztivál idején. A bukaresti Giuvlipen Színházi Társulat kezdeményezésére kerekasztal-beszélgetést tartanak arról, hogy szükséges-e egy állami roma színház megalapítása Romániában.
Az újdonságok közé sorolható az is, hogy idén nem tartanak szakmai kiértékelőket, ezek helyett közönségtalálkozókat iktattak programba a szervezők. Már az előző kiadáson sem volt versenyjellege a seregszemlének, és idén sem lesz – jelentette ki Albu István. „Én azt hiszem, hogy egy színházi fesztivál nem a versengésről kell szóljon. Nem azért kell színházat műveljünk, hogy bebizonyítsuk, hogy milyen ügyesek vagyunk. Az előadások hatása sokkal fontosabb, mintsem egyfajta öntelt és magába forduló versengés társulatok, színészek, rendezők között. Én nem szeretném, hogy a színházi világ erről szóljon, és nem is támogatom ezt. Azt hiszem, hogy alkotni csak szabadon lehet, és csak szabadon szabad, a versengés viszont keretek közé szorítja az alkotókat” – fogalmazott. Hozzátette, az elmondottak nem azt jelentik, hogy a kollokviumon nem vesznek majd részt színházkritikusok, hanem épp ellenkezőleg.
A magyar kritikusok körén túl idén román kritikusok is jelezték, hogy ellátogatnak a fesztiválra.
„Ez fontos, hiszen a kollokvium elsősorban arról szól, hogy a nyelvi, a nemzetiségi különbözőségeket lerúgja magáról a színház. A támogatók is azt bizonyítják, hogy a színház, nem színről, nemről, nyelvről kell szóljon, hanem az alkotásról, a művészetről, az emberekről és a közlendőről – fejtette ki a Figura igazgatója.
Egy előadás Csíkszerdában lesz
A Csíki Játékszín október 13-ra időzített Portugál című előadása Csíkszeredában lesz megtekinthető. Az érdeklődőknek szállítást biztosítanak a kollokvium szervezői. Az autóbusz Gyergyószentmiklósról indul, és előadás után ide tér vissza. Tudnivaló továbbá, hogy a nulladik napon, október 12-én este 7 órától a gyergyószentmiklósi színház nagytermében mutatja be Anyegin című előadását a Figura.
A fesztivált felkarolták a vállalkozók
A szervezés a Figura Stúdió Színház és a Figura Társaság közös munkája, az említett partnerek idén először kapcsolódtak be a szervezésbe – mutatott rá Albu István, kitérve az ifitékás önkéntescsapat által biztosított segítségre is.
Örömmel újságolta továbbá azt az eddig még nem tapasztalt összefogást, ami a gyergyói vállalkozók részéről nyilvánult meg.
„Nagyon sok helyi vállalkozó támogatja a rendezvényt különféle típusú hozzájárulással. Ez nagyon boldoggá tesz minket. Egyrészt mert nagyon nagy segítség, másrészt, mert itt is meglátszik az, hogy a Figura munkásságát mennyire figyelemmel kísérik és értékelik a városban” – fogalmazott. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy 2001-ben a fesztivál kezdeményezője Románia Kormányának Etnikumközi Kapcsolatokért felelős hivatala volt, azóta minden egyes kiadásnak, is az ideinek is a főtámogatója. A rendezvényt támogatja továbbá a Román Kulturális Minisztérium, a Bethlen Gábor Alap, az RMDSZ és a Communitas Alapítvány.
Már lehet helyeket foglalni
A szervezők tudatják, hogy a programok többségén a helyek száma korlátozott, a bejutás érdekében javasolt mielőbb jelezni a részvételi szándékot. Erre keddtől van lehetőség a Figura jegypénztárában, illetve a színház elérhetőségein. A kollokvium programja böngészhető a Figura Facebook-oldalán, és hamarosan üzemelni fog a kollokvium.figura.ro honlap, ahol a fesztivállal kapcsolatos minden információt megtalálnak majd az érdeklődők.
Workshop táncosoknak
Idén is lesz műhelymunka a kollokvium keretében – Frenák Pál társulatának tagjai tartanak workshopot főképp félprofi és profi táncosoknak. Mivel a helyek száma korlátozott, a szervezők felhívják a figyelmét, hogy az érdeklődők minél előbb jelezzék részvételi szándékukat a Figura bármelyik elérhetőségén. Székelyhon.ro