Akár háromszáz személyt is befogadó közösségi házat avattak a 8. Gyergyóremetei Falunapokon, a beruházást önerőből valósította meg az önkormányzat. A falunapok július 21-én reggeli horgászversennyel kezdődött. A kézművessátrakban a nemrég lezárult kézművestábor ifjú „mesterei” mutathatták be munkáikat. Zajlottak a vetélkedők, majd a tutajosok igyekeztek végigcsáklyázni a sekély Maroson. Hermann Gusztáv Mihály A székely történelem kis tükre 1848-ig című könyvének bemutatója után megnyitották Portik Sándor gyergyószentmiklósi festő Lovak és tájak című tárlatát. Másnap a szentmise után avatták fel az új közösségi házat. A Pro Remete díjat a község helytörténészének, Laczkó Szentmiklósi Endre tanárnak adományozták, akinek az utóbbi években több helyi jellegű monográfiája jelent meg. Este fellépett a Maros Művészegyüttes. /Jánossy Alíz: Közösségiház-avató Gyergyóremetén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

A szennyvíz elvezetése jelenti az egyik legnagyobb gondot a Gyergyói-medence településeinek. Ezen sikerült javítania három község, Remete, Ditró és Szárhegy önkormányzatának. Május 29-én Gyergyóremete új derítőállomásán tartott nyílt napon Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, aki az illegális erdőirtás kapcsán elmondta, Szentkeresztbányán famaffia-lefülelés folyik. /Barabás Márti: A pöcegödörtől a víztisztítóig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Lényeges előrelépés történt a Hargita megyei szeméttározó ügyében. A gyergyóremetei önkormányzat megszavazta a lerakó létesítését. Elhárult a helyszín hiánya miatti akadály, és a megyei önkormányzat továbbléphet a harmincmillió euró lehívása érdekében. /Hompoth Loránd: Gyergyóremetére kerül a hulladéktároló. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

Szeretetből épült a kápolna
„Megvalósult, amiben korábban reménykedtünk, a szeretet építette fel a Szent Rita-kápolnát” – mondta a gyergyóremetei Bakó Antal plébános, utalva a hívek összefogására, adakozó kedvére. Az alszegi templomot téglajegyek értékesítéséből, a hívek adományaiból, a plébánia és a település önkormányzatának hozzájárulásából és kormánypénzből sikerült felépíteni. Remények szerint két hónap múlva tarthatják meg az első szentmisét az új kápolnában.
Alig több mint egy éve kezdték el a Fenekalja 55. szám alatt létesülő istenháza építését, Bakó Antal plébános akkor még csak a reményekre alapozva bizakodott abban, hogy idén nyárra sikerül befejezni a munkálatokat. Az építkezés megrendelője, a plébánia közel sem rendelkezett akkora anyagi kerettel, amiből sikerült volna megvalósítani a régi álmot, a templomépítést. „Sikerült kifizetnünk a munkálatokat” – adta hírül Bakó plébános, aki örömmel sorolta a remetei összefogás „tételeit”. Mint ismertette, az ezer darab kibocsátott téglajegyből ötszáz kelt el, az egyenként 50 lej értékű jegyek többségét az alszegi hívek vásárolták meg, de több, külföldre elszármazott falubéli is ily módon kívánta segíteni a kápolnaépítést. 250 euró volt a legnagyobb összeg, amit egyetlen személy fordított téglajegyvásárlásra. Az adományozók sorát több, nevét vállalni nem kívánó személy is gyarapította, Remete önkormányzata pedig 100 ezer lejjel, míg a román kormány 60 ezer lejjel járult hozzá a munkálatokhoz, így aránylag rövid idő alatt gyűlt össze a befektetés teljes értéke, a 400 ezer lejt meghaladó összeg.
„A munkálatok jelenlegi állása szerint abban reménykedünk, hogy két hónap múlva már a kápolnában tarthatjuk a szentmisét” – fejezte ki reményét a plébános. A munkálatokból már csak a nyílászárók beszerelése, a vakolás, festés, térrendezés és a kápolna bebútorozása van hátra. Bakó plébános külön örömét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az építés minden fázisát helyiek végezték. „Jónak tartom, hogy falubelieket foglalkoztattunk, és azt is, hogy a hívek adományaikkal hozzájárulnak a kápolnaépítéshez. Így magukénak érzik majd az istenházát” – fogalmazott a plébános, aki abban is reménykedik, hogy vasárnapról vasárnapra megtelik majd a 200 férőhelyes kápolna.
Pethő Melánia

Brüsszelben járt a gyergyóremetei önkormányzat és a WebKastély
Közös brüsszeli tanulmányúton vettek részt a gyergyóremetei önkormányzat munkatársai és a 2012-es WEBkastély vetélkedő dobogós helyezettjei. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő mindkét csoportnak a tavalyi év folyamán ajánlotta fel az utazást, munkásságuk és eredményességük jeléül. -
Gyergyóremete önkormányzata 2012-ben elnyerte az RMDSZ által meghirdetett Családbarát Közösségek címet, amelyet az Együttműködés a magyar jövőért családpolitikai kezdeményezés keretében osztottak ki. Az önkormányzat 2012-ben közel két millió lejt fordított különböző családtámogató programokra. A helyi vezetőség kiemelt figyelemmel működteti a házi beteggondozó programot és a falugondnoki szolgálatot. Támogatják a fogyatékkal élőket, fejlesztik az egészségügyi ellátást, családsegítő programot működtetnek és az oktatás minőségének javítására is odafigyelnek.
A WEBkastély vetélkedő két éve indult útjára, a PONT Csoport által létrehozott Kastély Erdélyben Program részeként. A WEBkastély egy olyan online vetélkedő, amely az erdélyi kastélyok állapotáról kíván tájékoztatni. Arra törekszik, hogy elősegítse a kastélyok turisztikai értékeinek növelését és a közösség bevonásával élővé tegye őket. Sógor Csaba EP-képviselő már az első évben bekapcsolódott a programba és a csapattagokat brüsszeli nyereményutakkal ösztönözte a munkára. Akkor a gernyeszegi Teleki-kastély udvarmesterei utazhattak Európa fővárosába, idén pedig a vargyasi Dániel-kastély zöld lovagjai érdemelték ki a tanulmányi kirándulást.
”Abban bízom, hogy azok, akik eljutnak Brüsszelbe, megismerkednek a város hangulatával, betekintést nyernek a munkánkba, azok hazavisznek egy szeletet abból a multikulturális szellemiségből, amely itt fellelhető” – mondta Sógor Csaba EP-képviselő és hozzátette, minden olyan csoport, amely hasznos közösségfejlesztő munkát végez, megérdemelten vesz részt hasonló brüsszeli kirándulásokon.
Maszol.ro

A Csűrszínház mint jövőbe mutató törekvés
Szombaton a Csíki Játékszín az idei évad első csűrszínházi színházi produkcióját, Gádor Béla–Tasnádi István Othello Gyulaházán című zenés vígjátékát hozta el Mikházára. A csíkszeredaiak nem először lépnek fel ezen a színpadon, tavaly Móricz Zsigmond Búzakalász című színművével szerepeltek. Mindkét darab rendezője, a társulat alapító igazgatója Parászka Miklós, akivel az előadást megelőzően a helyszínről, színházművészetről beszélgettünk.
– Miért jönnek vissza szívesen a Csűrszínházba, miért más itt fellépni, mint egy kőszínházban?
– Nagyon sokra tartom, hogy egy kulturális jelenség mögött egy szervesen beágyazódó folyamat van. Az, hogy egy kis faluban megjelenik a színház, a nagy kulturális központok szempontjából abszurdumnak tűnik, de valójában ez az igazán jövőbe mutató törekvés. Akkor őrizhetjük meg nézőinket, ha kis közösségek találnak rá a színházra. Hiszek a kultúra demokratizmusában, abban, hogy a színház nem az elitek kiváltságos privilégiuma vagy saját játékszere, hanem ugyanolyan mértékben bárki örömére megszülethet egy színházi produkció, és bárhol kifejleszthető a színházi élet. S erre jó példa a Csűrszínház. Rendkívül tetszik az a mikházi jelenség, amit Szélyes Ferenc színművész Csűrszínházi Egyesületén keresztül képvisel, a hagyományokra épülő makacssága és az újba, a jövőbe való kapaszkodása. Bármilyen téren az a legértékesebb, ha valami létrejön, épül és szervesen beépül egy közösség életébe. Ennek megtartó, jövőbe mutató ereje van. Ezért és a régi ismeretségünk alapján rendszeres visszatérő vendégei vagyunk a Csűrszínháznak.
– A tapasztalat azt igazolja, hogy a csűrszínházi nézőknek több mint fele marosvásárhelyi, aztán a környékbeliek, de kevesen jönnek el a faluból. Ön szerint miért nem érzi kellőképpen magáénak a falu a létesítményt?
– Ez egy hosszú folyamat, amelyhez lehet, hogy nem elég egy évtized. Ez a kérdés színházalapítóként is nagyon sokat foglalkoztat. A kulcsszó talán az igény felkeltése lehet, ami nem magától születik, hanem gerjeszteni kell. A Csíki Játékszín rendszeresen jár vidékre. Azt tapasztaljuk, hogy ahova visszatérünk, ott évről évre valami új történik. Akár úgy is, hogy a mi jelenlétünk hozzájárul ahhoz, hogy egy olyan helyi döntés szülessen, ami előrelendíti a művelődési életet. Erre a legjobb példa Gyergyóremete, ahol másfél évtizede rendszeresen fellépünk, s emiatt az önkormányzat úgy döntött, hogy felújítja a művelődési otthont, amelyet színvonalas, korszerű "színházzá" alakítottak. Nyilván ez nemcsak a mi hasznunkra válhat, hanem a közösséget is ösztönözheti arra, hogy színtársulat alakuljon, színvonalas előadásoknak legyen helyszíne a gyergyóremetei kultúrház. S ha már van ahova, akkor az emberek a munka után átöltöznek, színházba mennek, és kialakul az a reflexszerű rítus, a színházba járási szokás, ami kineveli az értő közönséget. Ezzel kapcsolatosan megemlíteném egy másik kezdeményezésünket: a hónap elején Csíkszeredában megszerveztük az első gyerek- és ifjúsági fesztivált Lurkó színház néven. Ennek az a célja, hogy új formában ágyazódjon be a kulturális kínálatba a rendezvényünk. A gyerekszínházba például nem iskola által szervezett bérletrendszerben, hanem családoknak felkínált belépést biztosítunk, így lehetőséget teremtünk arra, hogy zsenge gyerekkorban kialakuljon a színházba járás szokása. A családi látogatások elősegíthetik a belső kohéziót, a generációk közötti párbeszédet, az élmény közös feldolgozásával. S ez nemcsak a színháznak jó, hanem pozitív erővel hat a társadalomra is. Tisztában vagyok azzal, hogy ez a folyamat is hosszú távú, de eredményes lesz. Ilyen a csűrszínházi jelenség is. A színházba járás igényének a felkeltése mellett Mikháza a Csűrszínház által egy csomópont, találkozási hely, ahova eljönnek Marosvásárhelyről, a Nyárádmentéről. Igazi kulturális, turisztikai, idegenforgalmi helyszín lett, aminek természetesen csak akkor van igazán értelme, ha a falu lakosságát, a községet is meg tudja érinteni. Ez viszont komplexebb folyamat, hiszen függ a műsorpolitikától, a személyes kapcsolatoktól, a szervezési készségtől, az odafigyeléstől, amihez rengeteg türelem és kitartás kell.
– Ebben a hosszú távú folyamatban a műsorpolitikát is említette. Mennyire kell egy színház műsorpolitikáját igazítani a kor elvárásaihoz, ki az, aki meghatározza az igényt: a közönség vagy a színházi szakemberek?
– A színháznak három alapvető funkciója van: egy létfilozófiai, egy rekreatív- szórakoztató és a társasági életet alakító. Mi, általában szakbarbárok, színháziak az utóbbi kettőt el szoktuk felejteni. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a színház a társasági élet alakítója. S ezért is kezdeményeztük a Lurkó fesztivált. A színházba járással a nézők, együtt, közösen alakítanak ki szokásokat, megosztják az élményt, élményeket, találkoznak, s ebben az atomizáló társadalomban igencsak szükségünk van az ilyen találkozási helyekre. Ugyanakkor ott van a szórakoztató jelleg is. A mai élet kihívásaiba belefáradt ember vágyik arra, hogy újraépítse önmagát, hogy szórakozzon, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ez a funkció néha szitokszóvá minősül a szakmai berkekben, amit óriási butaságnak tartok, mert az elitista színházelméletet vallók közül sokan vannak olyanok, akik az esztétikai élmény létfilozófiai élményét helyezik előtérbe. Tulajdonképpen ezek a kategóriák átjárhatók, hatnak egymásra, együtt érvényesek, és e három szemlélet kiegyenlített érvényesítése, gyakorlása alapozhat meg egy korszerű, a közönség elvárásainak is megfelelő színházat. Az átjárhatóság persze nem azt jelenti, hogy e külön polcokra helyezzük a jól elkülöníthető darabokat. A legizgalmasabb szakmai, formai kihívást az jelenti, hogy olyan élményszerűvé kell tennünk egy-egy színpadi produkciót, amiben mindhárom funkció érvényesül, de a hatásrendszere megérinti a primér közönséget is. S erre a "kísérletre" alkalmas színtér a Csűrszínház is, ahova azért is érdemes eljönni, mert nem a megszokott kőszínházi körülmények között, és igen heterogén közönség előtt lehet kipróbálni egy-egy darab iránti befogadókészséget. És ott van még a Csűrszínház társadalmi- kohéziós szerepe is, aminek igen nagy jelentősége, hatása van, és kell legyen a környékre.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

Gyergyóremete emlékezik és példát állít
A gyergyóremeteiek emléket állítottak elődeiknek, és ugyanakkor példát a jelen és utókor elé – mondhatjuk el a november 23-án, vasárnap délben leleplezett szobrok láttán, ezek üzenetét megismerve. Az alkotások legfontosabb mondanivalója, eszméje: világunkat a széteséstől megőrizni nem kell több, mint mindennapi munkánkat elvégezni.
Több százan gyűltek össze a vasárnapi szentmise után a Szent Lénárd templom melletti téren, ahol iskolaudvart, és ugyanakkor új közösségi teret vehettek birtokukba a remeteiek. A hősök emlékműve körül az ember alkotta dolgok és a természeti adottságok kapcsolódtak össze egy olyan tér-alkotássá, amely láttán – ahogy az ünnepségen megfogalmazódott – szó nélkül marad az, aki először találkozik vele.
Több, mint iskolaudvarok
A vasárnapi ünnepség helyszíne, templomtéri iskola udvara két másik remetei tanintézmény környezetével együtt újult meg az elmúlt időszakban. A község önkormányzata a Környezetvédelmi Minisztérium pályázatán nyert 900 ezer lejből varázsoltatta szebbé a központi, Fráter György iskola, a túlamarosi óvoda és a templomtéri iskola udvarát. Gondolatban a mindhárom helyszínt bejárták a vasárnapi avatóünnepségen.
Amint Laczkó Albert Elemér polgármester elmondta „nem csak az iskolaudvarok szépültek meg, hanem olyan közösségi terek jöttek létre, amelyeket használnak, ahol idejüket töltik, találkoznak, beszélgetnek a remeteiek. A beruházások Bíró Hanna tájépítész tervei alapján valósultak meg. Amint a tervező elmondta, az volt a cél, hogy a tanintézmények udvarai arra ösztönözzék a gyermekeket, hogy minél szívesebben töltsék idejüket a szabadban, a friss levegőn. A legfőbb szempont a tervezésnél az volt, hogy ne unalmas tereket, hanem érdekes, izgalmas, barátságtalan egyenes vonalak nélkül megvalósuló játszótereket hozzanak létre. A felhasznált anyagok, például fakorong járdák, burkolatok ugyanakkor játszótér-elemek is – fejtette ki a tájépítész.
Érdekesség, hogy a területrendezés során a földből előkerült egy vasdarab, amiről kiderült, egy száz évvel ezelőtti iskolapad egy része. Ezen egy felirat található, amely jelzi, hogy a egy olyan magyar szabadalom volt az a pad, amely díjat nyert a londoni világkiállításon. A vasdarabot az iskola bejáratánál kiállították. Laczkó Albert Elemér kijelentette, ez a vasdarab jelzi, hogy a remetei iskolavezetőknek, az akkori elöljáróknak mennyire fontos volt az oktatás, hogy a legjobb körülményeket, díjnyertes iskolapadokat biztosítottak a gyermekek számára. Ez kötelezi az utódokat , hogy ugyanilyen figyelmet fordítsanak az oktatásra.
Természeti és történelmi értékek „segítése”
A templomtér fekvése önmagában egy olyan adottság, amelyhez igazából nem kellett sokat hozzátenni, sőt, arra kellett vigyázni a munkálat során, hogy lehetőleg, minél kevesebbet rontsanak rajta – hangzott el az ünnepségen. Lényegében csak segíteni kellett, hogy ezek még láthatóbbak legyenek. Páratlan – s ahogy az építész fogalmazott – lélegzetelállító jellegzetesség, az itteni kilátás. Csaknem az egész gyergyói térség, a völgy, a környező hegyvonulatok beláthatók innen. A domb lábánál pedig a Maros folyik el. A teret a vízhez vezető lépcsővel, a domboldalban séta-kilátón keresztül kötötték össze a Maros-parttal. Lebontották az iskolaudvart korábban körbevevő kerítést, hogy a kilátást még inkább megnyissák, térelválasztóként pedig alacsony és ülőhelyül is szolgáló kőfalakat alakítottak ki.
Ezek a kőfalak ugyanakkor történelmi jellegzetességekre utalnak. A tér érintetlenül hagyott sarka a régi remetei templom maradványait és temetkezési helyeket őrzi, ahol ásatásokra lesz szükség, hogy feltárhassák azt, amit a régmúlt évszázadokból megőrzött a föld. Nem nyúltak hozzá a tér közepén álló hősök emlékművéhez sem, ezt az első világháború közelgő centenáriuma alkalmával tervezik felújítani.
Emléket állítottak a remetei embernek
A szavalatokkal, valamint a Sirülő néptáncegyüttes előadásával színesített ünnepség egyik fontos pontja volt az itt felállított négy emlékmű leleplezése. Ezek azoknak állítanak emléket, a polgármester elmondása szerint – akik hivalkodás nélkül, magukat megtartóan dolgozva viszik előre világunkat. Szobrot kapott ezúttal a keményen dolgozó férfi, amellyel ugyanakkor az egykor sokaknak megélhetést adó tutajozást is megörökítették.
Szobra van mostantól a családnak, valamint a nevelőnek, vagyis papnak, és tanítóknak. A szobrok ifj, Bakos Gyula, jelenleg Magyarországon élő, de hamarosan hazaköltöző kőfaragó, szobrász alkotásai, akinek – mint elhangzott – a szülőfaluhoz ragaszkodás, a hűség adott ihletet, az vezette a kezét faragás közben. Az alkotások üzenete továbbá az, hogy az élet ereje nem az anyagban, a körülöttünk lévő dolgokban, hanem az emberekben van. A szimbólum -szoborcsoport része még a Nap és a Hold, amelyek az életet és az elmúlást jelzik.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Gyergyóremete néprajzi és építészeti értékeit próbálják megragadni a helyszínen megszervezett fotótábor résztvevői
Több éves szakmai együttműködés után második alkalommal érkeznek fotósok Gyergyóremetére május 9-14. között, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) 28. fotótáborára kertében. Először 2007 őszén volt a község a fotótábor házigazdája, melynek eredményeként egy fotóalbum született, Óda Gyergyóremetéhez - Egy nagyközség miesnapjai címmel, és számos helyi turisztikai kiadványban szerepeltek az ott készült munkák. A fotósok célja folytatni az elkezdett munkát, megragadni az emberek kapcsolatát a tájjal és az épített környezettel.
A HMKK táborai egy-egy térségnek a néprajzi, építészeti értékeit, lakóinak hétköznapi életét hivatottak megörökíteni. Meghívottaik hazai és külföldi fotósok, akik alkotói szabadságot élveznek a táborokban, és műfaji megkötés nélkül dolgozhatnak. A fotótáborok anyagát vándorkiállításokon mutatják be, illetve kiadványokban jelentetik meg a szervezők.
A tábort Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa és Gyergyóremete Polgármesteri Hivatala szervezi meg. (hírszerk.)
Transindex.ro

Falugyűlés feljelentési tájékoztatóval
Nem volt könnyű a tavalyi, és nem lesz az a 2016-os év sem – hangzott el Remetén, a vasárnapi falugyűlésen. A közösségi házban tartott fórumon a polgármesteri hivatal szakosztályainak és az önkormányzat intézményeinek tavalyi tevékenységét, illetve a községvezetés idénre kitűzött terveit ismerhette meg a nagy számban összegyűlt érdeklődő közönség.
A 2015-ös év tevékenységi beszámolójának felvezetőjében Laczkó-Albert Elemér az őt és az önkormányzatot ért, feljelentésekben is megnyilvánuló vádakat foglalta össze. Az egy évvel korábban tartott falugyűlésre visszautalva a polgármester elmondta, az Alkoza Közbirtokosság részéről elégedetlen csoport akkori hozzáállása időközben vált érthetővé. Mint kiderült, az erdővagyonnal való visszaélés gyanújával a kormány ellenőrzőszervénél feljelentették a községvezetést. Az ügyben zajló kivizsgálás során a számvevőszék törvénytelennek nyilvánította 5,7 hektár borszéki erdőrész eladását, amit 11 éve a borvíztöltőde vásárolt meg Remete önkormányzatától. „Az lett a következmény, hogy a vállalattól visszavásároltuk a területet ugyanannyi pénzért, mint amiért akkor eladtuk. Ez az ügy egy törvényszéki határozattal le lett járatva” – tudatta a polgármester.
Az erdészeti felügyelőség tízezer lejre büntette az önkormányzatot, mert az erdőfelújítási alapban lévő összeget nem a megfelelő számlaszámon tárolták. Mivel 48 órán belül fizettek, a pénzbírság felére csökkent, ugyanakkor a jogtalannak tartott bírságolás miatt beperelték a hatóságot – sorolta az említett ügyben zajló kivizsgálások következményeit a polgármester.
Az Alkoza Közbirtokosság vagyonával való törvénytelen gazdálkodás gyanújával a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) jelentették fel a községvezetést; az ügy nincs lezárva.
Az ügyészség részéről amiatt zajlott kivizsgálás, mert az Alkoza által összehívott közbirtokossági gyűléséhez nem biztosított helyiséget a remetei polgármesteri hivatal.
Év végén derült ki, a község kőbányájának tevékenységeit is ellenőrzik a hatóságok, szintén feljelentés miatt – folytatta a tájékoztatást a polgármester. Elmondta továbbá, személye ellen is lejárató hadjárat indult a sajtóban és internetes fórumokon. „Nem túlzok azzal, ha azt mondom, hogyha lehetne, minden eszközzel bezáratnának. Ha az igazi céljukat nem is érték el, az biztos, hogy a munkánkat megnehezítették” – fogalmazott Laczkó-Albert Elemér. Hozzátette, az említett körülmények között a polgármesteri hivatal munkatársai és az önkormányzat tagjai is igyekeztek a lehető legjobban végezni munkájukat.
Beszámolók
A felvezetőt követően a megszokott forgatókönyv szerint folytatódott a falugyűlés: az önkormányzat, az alárendelt intézmények és a polgármesteri hivatal osztályainak éves tevékenységeit az illetékes vezető személyek ismertették. A tisztségviselők szerint a lakosság részéről nagyobb fegyelemre, a törvények ismeretére és betartására van szükség, hogy problémamentesen működhessen az ügyfélszolgálat az egyes irodákban, és szintén a lakók hozzáállásán múlik a csatornahálózat zavartalan működtetése is, akárcsak a felújított községi, mezei, erdei utak állapotának megőrzése. A törvénykezés miatt egyáltalán nem ígéretes a földtulajdon-rendezés folyamata, a parcellázási tervek elkészítését nehezítik a valós és a regiszterben szereplő földterületek közötti eltérések. A tisztázáshoz becsületes melléállásra van szükség – hangzott el.
Tavaly is csökkent a gyermeklétszám Remetén – derült ki az iskolaigazgató beszámolójából. Az összesen 11 óvoda- és iskolaépületben 693-an kezdték a tanévet, az elégtelen létszám miatt óvodai csoport szűnt meg. Pezseg viszont a kulturális élet, van igény a Caritas-szal közösen folytatott szociális tevékenységek iránt, és színvonalas szolgáltatásokkal szolgálja ki a helyiek mellett a környékbelieket is az Egészségház.
Lefolytatta európai uniós pályázatait az önkormányzat – a Leader-program keretében újították fel a tájházat, a mozgássérültek számára autót vásároltak, rendezték az iskola előtti parkot, az Egészségháznak különféle eszközöket vásároltak. Sikerült felépíteni a csutakfalvi közösségi házat, amit parkolóval, erdeigyümölcs-feldolgozóval, hűtőkamrával egészítettek ki. Utak újultak meg, hidak épültek tavaly, illetve az uniós pályázatok előkészítésén is dolgoztak az önkormányzatnál. Három projektre már letett pályázata van Remetének: bölcsődeépítést, a művelődési ház felszerelésének bővítését, illetve a víz- és csatornahálózat korszerűsítését célozzák az elbírálásra váró pályázatok.
„Remetének továbbra sincs tartozása, a pénzügyileg nem éppen kedvezően induló 2015-ös évet sikerült nulla lej hitellel zárni” – összegzett a polgármester.
Tervek
A fórumon a 2016-os költségvetés-tervezetet is ismertette a községvezető. Az önkormányzat elé kerülő tervezet szerint a bevételi oldal tételeinek összege megközelíti a 10 millió 400 ezer lejt, a kiadásoké pedig valamivel több mint 12 millió 500 ezer lej. Beruházásokra közel 2 millió 800 ezer lejt terveztek be. „Nagyon nagy mutatványra ebben az évben nem számítunk, mivel az uniós pályázataink leadás vagy elbírálás előtt vannak. 2016-ban a stabilitásra törekszünk. Arra, hogy mindenünk, amink van, életképesen, biztonságosan működjön” – fogalmazott a kiadási tételek kapcsán a polgármester. A teendők prioritását ismertetve elmondta, nulladik helyen a tulajdonrendezés kérdésköre áll, első helyre a pályázatokhoz szükséges tervek elkészítését helyezik, a fontossági sorrend második helyét a Fenekalja utca felújítása foglalja el. Útjavítások, hidak építése, a borvízkút rendezése szerepel továbbá a prioritási listán, ugyanakkor a közvilágítás modernizálása, piacépítés, egy haszongépjármű, illetve a sportcsarnok részére egy eredményjelző-tábla vásárlása is a halaszthatatlan teendők közé van besorolva.
A vasárnapi falugyűlésen részt vett és felszólalt Moldován József parlamenti képviselő, Petres Sándor megyei alprefektus, Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, Barti Tihamér alelnök, Bende Sándor megyei tanácsos. Hozzászólásaikban mindannyian a remetei községvezetés által elért eredményeket méltatták. Barti Tihamér a megyei hulladékgazdálkodási projekt Remetén létesülő beruházásának megvalósított fázisairól is tájékoztatta a jelenlévőket.
Pethő Melánia. Székelyhon.ro

Erdélyben is bemutatják A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában c. filmet
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában címmel a FilmLab műhelye tudományos ismeretterjesztő filmet készített az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport eddigi legfontosabb kutatási eredményeiről és felfedezéseiről. A Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott nagy sikerű premiert követően az alkotók számos vidéki városban, továbbá Ausztriában és Szlovákiában is vetítették már közönségtalálkozó keretében az ismeretterjesztő filmet. A csíkszeredai főkonzulátus és Gyergyóremete Önkormányzata meghívására az alkotók 2017. április 26-30. között az erdélyi közönségnek is bemutatják az alkotást. A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemzeti kincse, a Szent Korona, valamint a magyar felségjelvények és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona tisztelete vitathatatlan és mind a mai napig töretlen. Sorsa nemcsak tükröződik a magyarság sorsában, hanem több mint ezer év alatt Magyarország történetének és államiságának legfőbb szimbólumává is vált. Ennek ellenére koronánk kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2012 közepe óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni. Az egy órás alkotás szakértő-főszereplője Pálffy Géza történész, a kutatócsoport vezetője. A forgatókönyvet írta és a filmet rendezte Bárány Krisztián, a FilmLab ügyvezetője, a filmet testvére, Bárány Dániel fényképezte.
A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünk kerül első ízben alaposabb bemutatásra – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő. Emellett a nézők megismerkedhetnek a korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolásának keletkezésével, Sopron elfeledett 17. századi koronázóvárosi múltjával, valamint a korona keresztje elferdülésének legvalószínűbb rekonstrukciójával éppúgy, mint a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjaival, a világhódító Szülejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő viszonyával, de még koronázásaink kulisszatitkaival is. A FilmLab által gyártott egy órás ismeretterjesztő filmet színészek és hagyományőrzők közreműködésével készített illusztrációk gazdagítják. A készítők legfőbb célja az volt, hogy a Szent Koronára, a koronázási jelvényekre és a magyar uralkodókoronázásokra vonatkozó legfrissebb felfedezések minél szélesebb körben ismerté válhassanak. Reményeik szerint az alkotás alkalmas lesz arra is, hogy televíziókban, filmszínházakban, s nem utolsósorban a történelemórákon vetítsék általános és középiskolákban egyaránt. Végül bíznak abban is, hogy eddig ismert és újonnan felfedezett koronázási kincseink bemutatásával munkájuk elősegítheti a magyar lakosság történeti ismereteinek elmélyítését és nemzeti identitásának erősítését is.
A vetítések programja:
Április 26. 18:30 Sepsiszentgyörgy, Művész Mozi by Cityplex Április 27. 18:00 Csíkszereda, Lázár-ház díszterme Április 28. 16:00 Szentegyháza, Gábor Áron Líceum díszterme Április 28. 20:00 Csíkszentdomokos, Kultúrház Április 29. 19:00 Gyergyószentmiklós, Szent István Plébánia Az alkotókat Katona Csaba történész, az MTA BTK TTI tudományos munkatársa, Cseh István zeneszerző és Bárány Krisztián forgatókönyvíró-rendező képviseli. Erdély.ma