Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont
4 tétel
2016. március 21.
Adatbázisban a gyergyószentmiklósi szociális szolgáltatások
A Gyergyószentmiklóson megtalálható negyvenkét szociális szolgáltatás tevékenységét elérhetőségét adatbázisba foglalták. A Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont egyik megvalósítása ez, mely akár a többi projekt, a munkaadók és majdani munkaerők találkoztatását célozza.
„Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont szakmai intézmény, erőforrásokat ad elsősorban a szociális háló számára, nonprofit szervezeteknek, szociális szakembereknek, de azoknak az egyetemistáknak is, akik szociális szakokon képződnek. Most nyitottunk a közösség felé, nemcsak a szociális szféra felé irányuló fiataloknak próbálunk támogatást nyújtani, hanem más szakokon lévő egyetemistáknak is, akik gyergyóiak, gyergyói származásúak, de jelenleg máshol tanulnak” – ismertette a szervezetet az egyik létrehozója, Dániel Botond szociológus. Csapat is van mögötte, többnyire szociális munkás fiatalokból.
„A közösségfejlesztés szempontjából fontos, hogy legyenek olyan szervezetek, bázisok, ahol segítséget lehet kapni: tudásanyagokat, információkat a lehetőségekről, ösztöndíjakról, de akár az is fontos segítség, hogy egymással kapcsolatba kerülhetnek, együttműködhetnek” – fogalmazott a szociológus, az erőforrásközpont létrejöttének okára is rávilágítva. Negyvenkét különböző szociális szolgáltatás működik Gyergyószentmiklóson, beleértve a korai nevelés és fejlesztéstől egészen az öregotthonig, de van hajléktalanszálló, szeretetkonyha, szenvedélybetegek számára tanácsadás. „Ez elég nagy háló, ahhoz, hogy egy szakmai intézmény megjelenjen, ráfigyeljen problémáikra, és a közös gondokra megoldást keressen. A szociális szervezetek egyenként sokszor kevesek a megoldáshoz, idejük sincs rá, ahogy a fejlődési, képzési lehetőségek is korlátozottak. Ezért segítség számukra, hogy előadókat hozunk, konferenciákat szervezünk, gyakornokokat hozunk.”
Eddig két évfolyam végzett a gyergyói szociális munkás szakon, két év szünet után most újra vannak végzősök, és folytatni szeretnénk, mert igény van rá. „Látjuk, kik jönnek tanulni: első években főleg olyanok iratkoztak be, akik már szociális intézményekben dolgoztak, most elég sok pedagógus van, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek, mert ez védettséget jelent a leépítésekkor. De vannak olyanok is, akik család és munkahely mellett most lehetőséget kaptak, hogy itthon továbbtanulhassanak. Azt látjuk, és ebben szeretnénk segíteni, hogy a szociális tevékenységeknek menedzserekre lenne szükségük. Olyan személyekre, akik fejleszteni, pályázni tudnak, intézményeket vezetni, fenntartani, bővíteni, és ezáltal munkát adni a szociális munkások számára. Ezért majd a nappali képzésben szociális menedzsereket, programvezetőket szeretnénk képezni.”
Balázs Katalin. Székelyhon.ro
A Gyergyószentmiklóson megtalálható negyvenkét szociális szolgáltatás tevékenységét elérhetőségét adatbázisba foglalták. A Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont egyik megvalósítása ez, mely akár a többi projekt, a munkaadók és majdani munkaerők találkoztatását célozza.
„Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont szakmai intézmény, erőforrásokat ad elsősorban a szociális háló számára, nonprofit szervezeteknek, szociális szakembereknek, de azoknak az egyetemistáknak is, akik szociális szakokon képződnek. Most nyitottunk a közösség felé, nemcsak a szociális szféra felé irányuló fiataloknak próbálunk támogatást nyújtani, hanem más szakokon lévő egyetemistáknak is, akik gyergyóiak, gyergyói származásúak, de jelenleg máshol tanulnak” – ismertette a szervezetet az egyik létrehozója, Dániel Botond szociológus. Csapat is van mögötte, többnyire szociális munkás fiatalokból.
„A közösségfejlesztés szempontjából fontos, hogy legyenek olyan szervezetek, bázisok, ahol segítséget lehet kapni: tudásanyagokat, információkat a lehetőségekről, ösztöndíjakról, de akár az is fontos segítség, hogy egymással kapcsolatba kerülhetnek, együttműködhetnek” – fogalmazott a szociológus, az erőforrásközpont létrejöttének okára is rávilágítva. Negyvenkét különböző szociális szolgáltatás működik Gyergyószentmiklóson, beleértve a korai nevelés és fejlesztéstől egészen az öregotthonig, de van hajléktalanszálló, szeretetkonyha, szenvedélybetegek számára tanácsadás. „Ez elég nagy háló, ahhoz, hogy egy szakmai intézmény megjelenjen, ráfigyeljen problémáikra, és a közös gondokra megoldást keressen. A szociális szervezetek egyenként sokszor kevesek a megoldáshoz, idejük sincs rá, ahogy a fejlődési, képzési lehetőségek is korlátozottak. Ezért segítség számukra, hogy előadókat hozunk, konferenciákat szervezünk, gyakornokokat hozunk.”
Eddig két évfolyam végzett a gyergyói szociális munkás szakon, két év szünet után most újra vannak végzősök, és folytatni szeretnénk, mert igény van rá. „Látjuk, kik jönnek tanulni: első években főleg olyanok iratkoztak be, akik már szociális intézményekben dolgoztak, most elég sok pedagógus van, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek, mert ez védettséget jelent a leépítésekkor. De vannak olyanok is, akik család és munkahely mellett most lehetőséget kaptak, hogy itthon továbbtanulhassanak. Azt látjuk, és ebben szeretnénk segíteni, hogy a szociális tevékenységeknek menedzserekre lenne szükségük. Olyan személyekre, akik fejleszteni, pályázni tudnak, intézményeket vezetni, fenntartani, bővíteni, és ezáltal munkát adni a szociális munkások számára. Ezért majd a nappali képzésben szociális menedzsereket, programvezetőket szeretnénk képezni.”
Balázs Katalin. Székelyhon.ro
2016. szeptember 13.
Diákkonferencia Gyergyószentmiklóson
Segíteni a térség egyetemistáit és a frissen végzetteket az elhelyezkedésben – többek között ezt tűzte ki céljául a diákkonferencia megszervezésével a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont.
Míg a Gyergyói Diákkonferencia tavalyi, első kiadásán a szociális munka szakágban hallgathattak, illetve mutathattak be előadásokat a részvevők, az idei rendezvény szélesebb körű lesz: a segítőszakmák, illetve a történelem, társadalomtudományok szakágakban tanuló, frissen végzett vagy már ezekben az ágazatokban tevékenykedő fiatalokat szólít meg. Valamennyi érdeklődőnek adott a lehetőség, hogy előadást mutasson be a konferencián, erre a jelentkezési határidő lejártáig tíz fiatal vállalkozott. Többek között forradalmakról, a migrációról, tanulási stílusokról és gyógypedagógiai témákban értekeznek az alap- és mesteri képzésre járó, illetve frissen végzett egyetemisták – tudtuk meg a szervezőktől. Az előadásokat szakmai bizottság fogja véleményezni, a legszínvonalasabb értekezéseket pedig pénzjutalommal díjazza a térség tudományos kutatóit összefogó Gyergyói Szemle Egyesület. A hallgatók előadásain kívül fiatal kutatók, doktoranduszok értekezései is szerepelnek a konferencia programtervében.
Azon túl, hogy a hallgatók előadói tapasztalatokat szerezhetnek, arra is lehetőségük nyílik, hogy megmutatkozzanak a hallgatóság soraiba meghívást kapó szervezetek, intézmények, vállalkozások vezetői előtt. „Célunk, hogy a helyi intézmények vezetői megismerjék az egyetemistákat, ismerjék meg, hogy milyen témákkal foglalkoznak, miből írják szakdolgozataikat, mit kutatnak, milyen gyakorlati munkát végeztek. Bízunk abban, hogy ezáltal később eszükbe jutnak a fiatalok, amikor egy-egy projektre, részmunkára vagy teljes állásra keresnek munkatársakat. Ugyanakkor, amikor a fiatalok hazajönnek állást keresni, már ismerősként léphetnek be egy-egy adott intézménybe vagy cégvezető irodájába. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy az egyetem utáni hazatérés azért is nehéz, mert a fiatalok nem tudnak a lehetséges munkahelyekről, és a cégvezetők sem tudják, hogy kik végeznek, mihez értenek” – foglalta össze a konferencia egyik célját Dániel Botond, a szervező Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont vezetője. A célokról beszélve kiemelte továbbá, hogy a konferencia lehetőséget teremt arra is, hogy a különböző városokban, különböző szakokon tanuló egyetemi hallgatók megismerkedjenek egymással, tudjanak egymás szakmai érdeklődéséről, munkájáról.
A rendezvényre középiskolásokat is várnak a szervezők. Az előadások nézőiként konkrét információkat szerezhetnek az őket foglalkoztató szakmákról, ezáltal könnyebben eldönthetik, hogy egy adott szakma érdekli-e őket.
A konferenciára szeptember 24-én, szombaton 9–17 óra között várják az érdeklődőket a Szent István-plébánia nagytermében.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
Segíteni a térség egyetemistáit és a frissen végzetteket az elhelyezkedésben – többek között ezt tűzte ki céljául a diákkonferencia megszervezésével a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont.
Míg a Gyergyói Diákkonferencia tavalyi, első kiadásán a szociális munka szakágban hallgathattak, illetve mutathattak be előadásokat a részvevők, az idei rendezvény szélesebb körű lesz: a segítőszakmák, illetve a történelem, társadalomtudományok szakágakban tanuló, frissen végzett vagy már ezekben az ágazatokban tevékenykedő fiatalokat szólít meg. Valamennyi érdeklődőnek adott a lehetőség, hogy előadást mutasson be a konferencián, erre a jelentkezési határidő lejártáig tíz fiatal vállalkozott. Többek között forradalmakról, a migrációról, tanulási stílusokról és gyógypedagógiai témákban értekeznek az alap- és mesteri képzésre járó, illetve frissen végzett egyetemisták – tudtuk meg a szervezőktől. Az előadásokat szakmai bizottság fogja véleményezni, a legszínvonalasabb értekezéseket pedig pénzjutalommal díjazza a térség tudományos kutatóit összefogó Gyergyói Szemle Egyesület. A hallgatók előadásain kívül fiatal kutatók, doktoranduszok értekezései is szerepelnek a konferencia programtervében.
Azon túl, hogy a hallgatók előadói tapasztalatokat szerezhetnek, arra is lehetőségük nyílik, hogy megmutatkozzanak a hallgatóság soraiba meghívást kapó szervezetek, intézmények, vállalkozások vezetői előtt. „Célunk, hogy a helyi intézmények vezetői megismerjék az egyetemistákat, ismerjék meg, hogy milyen témákkal foglalkoznak, miből írják szakdolgozataikat, mit kutatnak, milyen gyakorlati munkát végeztek. Bízunk abban, hogy ezáltal később eszükbe jutnak a fiatalok, amikor egy-egy projektre, részmunkára vagy teljes állásra keresnek munkatársakat. Ugyanakkor, amikor a fiatalok hazajönnek állást keresni, már ismerősként léphetnek be egy-egy adott intézménybe vagy cégvezető irodájába. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy az egyetem utáni hazatérés azért is nehéz, mert a fiatalok nem tudnak a lehetséges munkahelyekről, és a cégvezetők sem tudják, hogy kik végeznek, mihez értenek” – foglalta össze a konferencia egyik célját Dániel Botond, a szervező Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont vezetője. A célokról beszélve kiemelte továbbá, hogy a konferencia lehetőséget teremt arra is, hogy a különböző városokban, különböző szakokon tanuló egyetemi hallgatók megismerkedjenek egymással, tudjanak egymás szakmai érdeklődéséről, munkájáról.
A rendezvényre középiskolásokat is várnak a szervezők. Az előadások nézőiként konkrét információkat szerezhetnek az őket foglalkoztató szakmákról, ezáltal könnyebben eldönthetik, hogy egy adott szakma érdekli-e őket.
A konferenciára szeptember 24-én, szombaton 9–17 óra között várják az érdeklődőket a Szent István-plébánia nagytermében.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
2016. szeptember 26.
Ösztöndíjprogram és diákkonferencia Gyergyószentmiklóson
Összekapcsolódott a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont két kezdeményezése: fiatalok számára szakmai gyakorlat biztosítása és a szombaton tartott diákkonferencia. Elérkezett a tapasztalatok összegzése, a további irányvonal megfogalmazása.
Gyergyói egyetemistáknak szerveztek itthoni nyárigyakorlat-lehetőséget. Az erőforrásközpont kezdeményezésében látott fantáziát a grafit-studio.ro, így a pályázók közül egy dizájngrafikusként dolgozhatott egy hónapig, négyen pedig az erőforrásközpont tevékenységét és a diákkonferencia szervezését segítették – számolt be Dániel Botond szociológus, a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont vezetője, jelezve, 300-300 lejes ösztöndíjat is adtak a gyakorlatozóknak.
Egy kommunikációs és három nemzetközi kapcsolatos diák jelentkezett az erőforrásközponthoz. Mindenkinek került feladat: „a kommunikációs a mi projektjeinket segítette, elsősorban a diákkonferencia előkészítését, de felfrissítette a szociális szervezetek adatbázisát. A nemzetközi kapcsolatokat tanulók olyan projektekben vállaltak részt, melyek Gyergyószentmiklós és testvérvárosai kapcsolatára világított rá. Így például az egyik gyakorlatozó kapcsolatot kellett teremtsen a testvérvárosok szociális irodáival, bátorítva, hogy a mi szociális szervezeteinkkel felvegyék a kapcsolatot. A munka kapcsán utánanézett annak is, milyen testvérvárosoknak szóló pályázati lehetőségek vannak. Volt gyakorlatozó, aki az utóbbi nyolc évben a gimnáziumban végzett fiatalokat próbálta elérni, az elvándorlást vizsgálandó.
Bár még nem ért véget mindenki számára a gyakorlat, bizonyos összegzésekre sor kerülhetett. Így például a grafit-studio.ro vezetője, Lovász Árpád elmondta, nem csak a tanonc, ő is sokat tanult a nyár folyamán. „Azért vállaltuk a partnerséget, hogy ha már mi itthon rekedtünk, akkor tartsunk itthon másokat is. Valójában szándékom az, hogy felkutassam azokat a potenciális fiatalokat, akiknek itthon lehet munkát teremteni. Mert munka az lesz, és csapatban jobban lehet dolgozni. Most tapasztalatot szereztem arról, hogy egy alkalmazottal hogyan lehet majd együtt dolgozni” – mondja Lovász. Mint mondja, az önéletrajzok száma azt mutatja, van érdeklődés, a kiválasztott, képzőművészet-grafika szakos Nagy Katalint pedig szívesen látná hosszú távon is munkatársaként. Az egyetemista lány, bár a mindenhol hangoztatott tapasztalatszerzésre kapott lehetőséget, még nem kötelezi el magát, egyelőre két éves mesteribe kezd. De ajánlólevélre bármikor számíthat.
Örömmel beszélt a gyakorlatról Kémenes Edina, aki a gyergyói szociális erőforrásokat összegző honlap adatbázisát frissítette, illetve felmérte a szociális szervezetek nemzetközi kapcsolatainak létét. Nagyon ritka a külföldi partner, derült ki munkájából, a testvérvárosok szociális szervezeteivel is csupán egynek van kapcsolata. Ennek a hálózatnak az építését kezdte el Fejér Emőke, aki a gyakorlat során testvérvárosokkal vette fel a kapcsolatot, ismertette az itteni szervezetek adatbázisát. Itt is született tapasztalat. A levélben történő megkeresésre nehezen reagálnak, személyes kapcsolatokra van szükség.
Balázs Katalin |
Székelyhon.ro
Összekapcsolódott a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont két kezdeményezése: fiatalok számára szakmai gyakorlat biztosítása és a szombaton tartott diákkonferencia. Elérkezett a tapasztalatok összegzése, a további irányvonal megfogalmazása.
Gyergyói egyetemistáknak szerveztek itthoni nyárigyakorlat-lehetőséget. Az erőforrásközpont kezdeményezésében látott fantáziát a grafit-studio.ro, így a pályázók közül egy dizájngrafikusként dolgozhatott egy hónapig, négyen pedig az erőforrásközpont tevékenységét és a diákkonferencia szervezését segítették – számolt be Dániel Botond szociológus, a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont vezetője, jelezve, 300-300 lejes ösztöndíjat is adtak a gyakorlatozóknak.
Egy kommunikációs és három nemzetközi kapcsolatos diák jelentkezett az erőforrásközponthoz. Mindenkinek került feladat: „a kommunikációs a mi projektjeinket segítette, elsősorban a diákkonferencia előkészítését, de felfrissítette a szociális szervezetek adatbázisát. A nemzetközi kapcsolatokat tanulók olyan projektekben vállaltak részt, melyek Gyergyószentmiklós és testvérvárosai kapcsolatára világított rá. Így például az egyik gyakorlatozó kapcsolatot kellett teremtsen a testvérvárosok szociális irodáival, bátorítva, hogy a mi szociális szervezeteinkkel felvegyék a kapcsolatot. A munka kapcsán utánanézett annak is, milyen testvérvárosoknak szóló pályázati lehetőségek vannak. Volt gyakorlatozó, aki az utóbbi nyolc évben a gimnáziumban végzett fiatalokat próbálta elérni, az elvándorlást vizsgálandó.
Bár még nem ért véget mindenki számára a gyakorlat, bizonyos összegzésekre sor kerülhetett. Így például a grafit-studio.ro vezetője, Lovász Árpád elmondta, nem csak a tanonc, ő is sokat tanult a nyár folyamán. „Azért vállaltuk a partnerséget, hogy ha már mi itthon rekedtünk, akkor tartsunk itthon másokat is. Valójában szándékom az, hogy felkutassam azokat a potenciális fiatalokat, akiknek itthon lehet munkát teremteni. Mert munka az lesz, és csapatban jobban lehet dolgozni. Most tapasztalatot szereztem arról, hogy egy alkalmazottal hogyan lehet majd együtt dolgozni” – mondja Lovász. Mint mondja, az önéletrajzok száma azt mutatja, van érdeklődés, a kiválasztott, képzőművészet-grafika szakos Nagy Katalint pedig szívesen látná hosszú távon is munkatársaként. Az egyetemista lány, bár a mindenhol hangoztatott tapasztalatszerzésre kapott lehetőséget, még nem kötelezi el magát, egyelőre két éves mesteribe kezd. De ajánlólevélre bármikor számíthat.
Örömmel beszélt a gyakorlatról Kémenes Edina, aki a gyergyói szociális erőforrásokat összegző honlap adatbázisát frissítette, illetve felmérte a szociális szervezetek nemzetközi kapcsolatainak létét. Nagyon ritka a külföldi partner, derült ki munkájából, a testvérvárosok szociális szervezeteivel is csupán egynek van kapcsolata. Ennek a hálózatnak az építését kezdte el Fejér Emőke, aki a gyakorlat során testvérvárosokkal vette fel a kapcsolatot, ismertette az itteni szervezetek adatbázisát. Itt is született tapasztalat. A levélben történő megkeresésre nehezen reagálnak, személyes kapcsolatokra van szükség.
Balázs Katalin |
Székelyhon.ro
2017. szeptember 24.
Diákkonferencia kutatási eredményekkel, pályaválasztási tanácsokkal
Szakmai bizottságok előtt ismertették kutatásaikat a gyergyószéki egyetemisták. Elismerésből és javaslatból nem volt hiány, ugyanakkor sikerült felkelteni középiskolások érdeklődését is egy-egy pálya iránt. A 3. Gyergyói Diákkonferenciát a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont szervezésében tartották szombaton a gyergyószentmiklósi Szent István-plébánián. zakmai bizottságok előtt ismertették kutatásaikat a gyergyószéki egyetemisták. Elismerésből és javaslatból nem volt hiány, ugyanakkor sikerült felkelteni középiskolások érdeklődését is egy-egy pálya iránt. A 3. Gyergyói Diákkonferenciát a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont szervezésében tartották szombaton a gyergyószentmiklósi Szent István-plébánián.
Dániel Botond, a diákkonferencia szervezője az elmúlt évekhez képest előrelépésnek tartja, hogy tizenkét előadó mutatta be minőségi dolgozatát a héttagú szakmai bizottságnak, akik útbaigazítással, biztatással szolgáltak az egyetemistáknak. Jónak bizonyult az az ötlet is, hogy a társadalom- és gazdaságtudomány, illetve segítő szakok szekcióját egy újabb, műszaki- és természettudományi szekcióval bővítették, így a különböző szakokon tanulóknak alkalmuk adódott egymás munkájába betekinteni. Noha a diákkonferenciára meghívást kaptak gyergyószéki szervezetek is, hogy ismeretséget kössenek a jelenleg egyetemista, de potenciális munkatárs fiatalokkal, erre kevesen válaszoltak pozitívan. Dániel Botond viszont úgy gondolja, nem jelent ez problémát, legalább tudja az egyesület, hogy a jövőben a szervezetek vonzása terén kell fejlődni. Annak viszont nagyon örvendett, hogy több középiskolás hallgatta végig az előadásokat, úgy gondolja, segítséget nyújthatnak abban, hogy a pályaválasztási nehézségeket leküzdjék. Mi több, konkrét javaslatokat is hallhattak Jánosi-Rekeczki Kata nevelési tanácsadótól.
Nem csak ítészként jöttek a szakemberek
Mint kiderült, a szakmai bizottságok tagjai sem csak a kutatások elemzése és javaslattevés szándékával érkeztek. A gyergyószentmiklósi születésű Szentes Erzsébet pszichológus, a Sapientia egyetem marosvásárhelyi karának tanára elmondta, bármennyi ideje kutasson is valaki, mindig érdekli, más mit, hogyan kutat, és mit talál.
„Én is tanulok belőle, ezért jöttem egyrészt. Másrészt azért, mert lehet, hogy én is tudok egy-két jó ötletet adni a hallgatóimnak visszajelzésem által. Harmadrészt azért jöttem, mert én nagyon kötődök Gyergyóhoz. Egyik életszerepünk, hogy keresünk, kutatunk, tanulunk, tapasztalunk, és ha ennek itthon is valaki teret ad, nem vagyok annyira messze, hogy ne jöjjek el. Tapasztalatcsere és kapcsolódás, hogy szorosabb legyen köztünk a kötelék, ez nekem nagyon fontos.”
Farkas Attila vadgazdamérnök az újonnan alakult Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület elnökeként, szakemberként és munkatárskerőséként vett részt a konferencián. „Tetszik a rendezvény célkitűzése, hogy kapcsolatok épüljenek szakemberek és bizonyos szakmákat tanuló egyetemisták között. Támogatjuk a hivatásuk legelején lévőket, és ugyanakkor itt tudjuk átlátni azt is, hogy a közeljövőben kikre alapozhatunk frissen végzett szakemberként munkánkban. Nagyon remélem, hogy az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület munkájának javára válnak a most születő kapcsolatok, és azt sem tartom kizártnak, hogy egyszer egyesületünk a természettudományi szekció gondnoka legyen.”
Magyari-Sáska Zsolt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára a szakmai bizottság tagjaként, meghívásra érkezett. De személyes oka is volt jelenlétének. „Egyrészt a szakmai indíttatásra mondtam igent, másrészt nagyon érdekelt Jánosi-Rekeczki Kata pályaválasztásról szóló előadása. Apa vagyok, fiam pályaválasztás előtt áll, szeretnék neki ebben jól segíteni, és ehhez szükségem volt a szakember meglátására. Végighallgatva a nevelési tanácsadót, úgy gondolom, azt kell fölülvizsgálnom, hogy mennyire vagyok erőszakos a gyermekemmel, saját akaratomat mennyire próbálom rákényszeríteni. Úgy érzem, amikor fiam nyolcadikból kilencedik osztályba lép, kicsit nagyobb a szerepem, de eljön az a négy év, amikor lehet, én nem változom sokat, a fiam viszont igen. Tehát az az attitűd, amit nyolcadik végén képviseltem, tizenkettedik osztályos korában is hatékonyan alkalmazható.”
Rábízni, de tükröt tartani
A többször is emlegetett pályaválasztásról szóló előadás nemcsak a fiataloknak, hanem a szülőknek is szólt tehát. Jánosi-Rekeczki Kata arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai szülői hozzáállásnak, „a te döntöd el, mit választasz, csak szeresd”, megvan a hátulütője. A gyerek magára marad a döntés súlyával és azzal a félelemmel, hogy vajon jól választ-e. A felelős szülő, noha rábízza gyermekére hivatásának eldöntését, de a pályaválasztás küszöbén tükröt tart neki, ráirányítva figyelmét azokra a szakmákra, melyek iránt fogékonynak, tehetségesnek érzi csemetéjét.
Balázs Katalin / Székelyhon.ro
Szakmai bizottságok előtt ismertették kutatásaikat a gyergyószéki egyetemisták. Elismerésből és javaslatból nem volt hiány, ugyanakkor sikerült felkelteni középiskolások érdeklődését is egy-egy pálya iránt. A 3. Gyergyói Diákkonferenciát a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont szervezésében tartották szombaton a gyergyószentmiklósi Szent István-plébánián. zakmai bizottságok előtt ismertették kutatásaikat a gyergyószéki egyetemisták. Elismerésből és javaslatból nem volt hiány, ugyanakkor sikerült felkelteni középiskolások érdeklődését is egy-egy pálya iránt. A 3. Gyergyói Diákkonferenciát a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont szervezésében tartották szombaton a gyergyószentmiklósi Szent István-plébánián.
Dániel Botond, a diákkonferencia szervezője az elmúlt évekhez képest előrelépésnek tartja, hogy tizenkét előadó mutatta be minőségi dolgozatát a héttagú szakmai bizottságnak, akik útbaigazítással, biztatással szolgáltak az egyetemistáknak. Jónak bizonyult az az ötlet is, hogy a társadalom- és gazdaságtudomány, illetve segítő szakok szekcióját egy újabb, műszaki- és természettudományi szekcióval bővítették, így a különböző szakokon tanulóknak alkalmuk adódott egymás munkájába betekinteni. Noha a diákkonferenciára meghívást kaptak gyergyószéki szervezetek is, hogy ismeretséget kössenek a jelenleg egyetemista, de potenciális munkatárs fiatalokkal, erre kevesen válaszoltak pozitívan. Dániel Botond viszont úgy gondolja, nem jelent ez problémát, legalább tudja az egyesület, hogy a jövőben a szervezetek vonzása terén kell fejlődni. Annak viszont nagyon örvendett, hogy több középiskolás hallgatta végig az előadásokat, úgy gondolja, segítséget nyújthatnak abban, hogy a pályaválasztási nehézségeket leküzdjék. Mi több, konkrét javaslatokat is hallhattak Jánosi-Rekeczki Kata nevelési tanácsadótól.
Nem csak ítészként jöttek a szakemberek
Mint kiderült, a szakmai bizottságok tagjai sem csak a kutatások elemzése és javaslattevés szándékával érkeztek. A gyergyószentmiklósi születésű Szentes Erzsébet pszichológus, a Sapientia egyetem marosvásárhelyi karának tanára elmondta, bármennyi ideje kutasson is valaki, mindig érdekli, más mit, hogyan kutat, és mit talál.
„Én is tanulok belőle, ezért jöttem egyrészt. Másrészt azért, mert lehet, hogy én is tudok egy-két jó ötletet adni a hallgatóimnak visszajelzésem által. Harmadrészt azért jöttem, mert én nagyon kötődök Gyergyóhoz. Egyik életszerepünk, hogy keresünk, kutatunk, tanulunk, tapasztalunk, és ha ennek itthon is valaki teret ad, nem vagyok annyira messze, hogy ne jöjjek el. Tapasztalatcsere és kapcsolódás, hogy szorosabb legyen köztünk a kötelék, ez nekem nagyon fontos.”
Farkas Attila vadgazdamérnök az újonnan alakult Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület elnökeként, szakemberként és munkatárskerőséként vett részt a konferencián. „Tetszik a rendezvény célkitűzése, hogy kapcsolatok épüljenek szakemberek és bizonyos szakmákat tanuló egyetemisták között. Támogatjuk a hivatásuk legelején lévőket, és ugyanakkor itt tudjuk átlátni azt is, hogy a közeljövőben kikre alapozhatunk frissen végzett szakemberként munkánkban. Nagyon remélem, hogy az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület munkájának javára válnak a most születő kapcsolatok, és azt sem tartom kizártnak, hogy egyszer egyesületünk a természettudományi szekció gondnoka legyen.”
Magyari-Sáska Zsolt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára a szakmai bizottság tagjaként, meghívásra érkezett. De személyes oka is volt jelenlétének. „Egyrészt a szakmai indíttatásra mondtam igent, másrészt nagyon érdekelt Jánosi-Rekeczki Kata pályaválasztásról szóló előadása. Apa vagyok, fiam pályaválasztás előtt áll, szeretnék neki ebben jól segíteni, és ehhez szükségem volt a szakember meglátására. Végighallgatva a nevelési tanácsadót, úgy gondolom, azt kell fölülvizsgálnom, hogy mennyire vagyok erőszakos a gyermekemmel, saját akaratomat mennyire próbálom rákényszeríteni. Úgy érzem, amikor fiam nyolcadikból kilencedik osztályba lép, kicsit nagyobb a szerepem, de eljön az a négy év, amikor lehet, én nem változom sokat, a fiam viszont igen. Tehát az az attitűd, amit nyolcadik végén képviseltem, tizenkettedik osztályos korában is hatékonyan alkalmazható.”
Rábízni, de tükröt tartani
A többször is emlegetett pályaválasztásról szóló előadás nemcsak a fiataloknak, hanem a szülőknek is szólt tehát. Jánosi-Rekeczki Kata arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai szülői hozzáállásnak, „a te döntöd el, mit választasz, csak szeresd”, megvan a hátulütője. A gyerek magára marad a döntés súlyával és azzal a félelemmel, hogy vajon jól választ-e. A felelős szülő, noha rábízza gyermekére hivatásának eldöntését, de a pályaválasztás küszöbén tükröt tart neki, ráirányítva figyelmét azokra a szakmákra, melyek iránt fogékonynak, tehetségesnek érzi csemetéjét.
Balázs Katalin / Székelyhon.ro